Arthenior - Warg-odú
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Kaszárnya (új)
Warg-odúNincs "kisebb" helyszín
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

20. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-08 11:25:54
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Nem érti a kérdését követő mosolygás okát, de mivel végül választ is kap, nem kérdez rá. Nem felejtette el persze, hogy Bredoc miket mondott neki, hogy milyen képességeket feltételez róla, csak épp még mindig képtelenségnek tartja ezeket, így föl sem merül benne, hogy esetleg majd maga kísérletezhetne a mágikus holmival.
Hallgatja aztán az aláírással kapcsolatos magyarázatot, némileg még elveszetten, de értőn. És hirtelen olyan fontosnak tűnik előtte ez az aláírás dolog, és hogy neki is oda kellene írnia a saját nevét ennek a szép levélnek az aljára, hogy arcán már-már rémült összpontosítás látszódhat, ahogy a tollért nyúl és a papír fölé hajol.
Majd a parancsnok megjegyzése egy kicsit kizökkenti és eltereli gondolatait.*
- Mindig? - *Kérdez vissza, elsőre talán kicsit bugyután. Majd igyekszik rendezni gondolatait.*
- Akkor is, ha a piacra megyek, vagy a tisztásra, vagy a fürdőbe...? - *Még mindig nem sikerül megragadnia a lényeget, de mivel nincs megadott munkarendje, ezért nehezen fogalmazza meg, amit szeretne.*
- Akkor is, ha... nem az Alakulat miatt vagyok kint? - *Talál végül egy nagyjából megfelelő kérdést, ami tükrözi, hogy a nem a "munkája" kapcsán végzett tevékenységei, vagyis a "szabadideje" esetén megfelelő viseletről érdeklődik.*
- A könyvtárba fölvettem. A segítőm meg is kérdezte, hogy katona vagyok-e... Még nem ismerte a jelképeinket. - *Fűzi aztán hozzá.*
- De ha hordom... és valami történik... Nem fogják azt gondolni, hogy tudok segíteni...? Harcolni? - *Osztja meg aggályát is végül a parancsnokkal. Ő igazán nem az, aki ellenkezne. Kellemetlenül is érzi magát, mert úgy hiszi, hibázott, hogy most sem voltak rajta a jelképeik, mikor kint volt. De hát nem tudta, hogy ez mostantól kötelező...*


19. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-08 11:01:46
 ÚJ
>Bredoc Droyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 469
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Az engedély elkészül, lepecsételődik, s alá is íródik, legalábbis Bredoc részéről. Közben pedig figyelmesen hallgatja a lányt. Természetesen megakad a füle ott, ahol Garsin is megáll, de nem szól közbe, s nem mutatja jelét meglepettségnek. ~Szinte gondoltam. A fene egye meg ezeket a mágikus tárgyakat. ~*
-Hogy van-e köztünk mágus?
*Ezen igen jót mosolyog a parancsnok, hisz tudja, hogy maga a lány is fogékony lehet a varázstanokra. Még ha nincs is teljesen tisztában vele. *
-Akad egy-kettő, igen. Ez legyen az én gondom, ne is törődj vele.
*Feleli, majd a kérdésére is választ kap. *
-Az jó dolog, ha le tudod írni a neved, de attól még nem lesz aláírás. Én is le tudom írni a neved, de attól azt még nem te firkantottad oda, ha érted mire gondolok. Annyi a lényeg, hogy ahogy most leírod a neved, később is mindig ugyanígy tedd, így meg lehet mondani, hogy a te kezed nyoma-e. Persze azért vannak a pecsétek is, de ha jól sejtem neked nincs ilyesmire szükséged.
*Finoman mosolyog, majd odanyújtja a papírt, hogy Garsin is aláírhassa.*
-Az amulettet és a tabardot, ha megkaptad már, úgy hordanod kell mindig, ezt ne felejtsd el.
*Mert ahogy látja, jelenleg nincs rajta. *
-Legalábbis persze mikor nem itt vagy. De amikor kimész és látnak a civilek is.


18. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-08 10:20:05
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Az elismerést hallva, ahogy szégyenlősen a parancsnok szemébe néz, mintha egy szerény mosoly is megbújna az arcán, mint ritkán látott vendég. Pedig kicsit lapít is közben, mert a fejmosást is megérdemelné. "Rövid idő alatt"... Az utasítás úgy szólt, hogy amint teheti, keressen valakit és kutasson, de ő saját maga is részt akart venni tettlegesen is ebben a kutatásban, nem csak megbízni valaki mást a munkával. Szóval előbb tanult még, hogy ő is tudja olvasni a könyveket, így pedig hatokon át tologatta a megbízás teljesítését. Lehet, ha nem teszi, egy templomszolga már rég eléjük tárta volna az amulett minden titkát, s már használhatnák...
De most kicsit háttérbe húzódik a bűntudat - ha már a parancsnok még most sem kéri számon -, s helyette őrizgeti magában a férfi jól eső elismerését és lelkesedését.
Azon már meg sem lepődik, hogy a parancsnok tud arról az elzárt részlegről és még azt is sejteni véli, milyen könyveket tárolnak ott... Az ő szemében Bredoc nem csak nagy harcos, de nagy tudású és tapasztalt is.*
- Köszönöm. Remélem, hogy legközelebb már azt is tudni fogom, hogyan használhatja... - *Az utolsó szónál kicsit megáll, elgondolkodik. Mágus... Ha jól gondolja, a parancsnok nem ért a mágiához.*
- Van közöttünk mágus? - *Kérdi, mintegy mellékesen, de Bredoc a korábbiakból sejtheti, hogy az amulettel kapcsolatban kiderültek miatt kérdezi. Ha csak mágus használhatja, akkor szükségük lehet majd egyre, hogy kísérletezzenek a nyaklánc működtetésével.
Majd mikor a férfi nekifog a levél írásának, elcsendesedik és türelmesen várakozik, illetve élénken fülel. És tanul.
Garsin nem sokat tud még a stílusok létezéséről, de tetszik neki, ahogyan Bredoc megfogalmazza ezt a levelet, amilyen ügyesen bánik a szavakkal. Már most úgy dönt, hogy ha teheti, lemásolja magának, hogy később is olvashassa, ha netán a könyvtárban nem adnák neki vissza.
Kétségtelenül az is jó érzéssel tölti el, hogy őt említik ebben a levélben és bízzák meg ilyen fontos feladattal.*
- Köszönöm. - *Biccent, ezzel jelezve azt is, hogy megértette, mit tegyen, ha nem fogadnák el a levelet ebben a formában.
Majd a kérdésre kicsit értetlenül néz a férfira.*
- Le tudom írni a nevemet. - *Feleli aztán bizonytalanul, hogy erre gondol-e a parancsnok.*

A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.08 10:29:20


17. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-08 08:44:20
 ÚJ
>Bredoc Droyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 469
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki Iroda//

*Bredoc türelmesen megvárja, míg Garsin visszatér, hisz van olyan kedves, hogy kikísérje Nawát. ~Milyen kedves lány ez. ~ Foglalja össze magában, miközben megenged egy mosolyt is. Ahogy visszatér, s helyet foglal, majd figyelmesen hallgatja a beszámolót, vagy jelentést, ha úgy tetszik. Talán Garsin azt érezheti, hogy nem sok az, amit elmond, de a parancsnok nagyon is jól tudja, hogy mennyi munkával jár egy ilyen kutatás. *
-Hát ez remek hír. Sikerült találnod segítőt, és még valamit a nyakláncról is ilyen rövid idő alatt. Szép munka! Természetesen mindjárt meg is írom azt az engedélyt, és akkor kutathatsz tovább. Hallottam már róla, hogy létezik zárt részleg a könyvtárban ahol olyan titkot lapulnak, amiket talán el sem tudsz képzelni. Nem csoda, hogy csak kísérővel léphetsz be oda.
*Mondja kissé fellelkesülten. Ki tudja mennyi régi feljegyzés lehet ott mindenféle titkos összeesküvésekről, tervekről, emberek sötét múltjáról. Hagy egy kis időt, majd tollat ragad a kezébe. *
-Na aszondja, hogy:

"Ezen engedély birtokosa, alulírott Garsin Elthur, teljes felhatalmazást kap a kín amulettjével kapcsolatos nyomozásban, vezessen az bármilyen zárt ajtók mögé. Ez a nyomozás roppant fontos a város jólétét illetően, erős fegyvert adhat a Warg Agyar különleges alakulat kezébe, mellyel jobban szolgálhatják a köz javát. Az engedélyt kiállítja : Bredoc Droyn, Attaius Droyn fia, a Népek Tanácsa által létrehozott Warg Agyar különlegesen alakulat parancsnoka.

Aláírás Aláírás

Pecsét"

-Na ez jó is lesz, remélem. Nem tetszik nekik, úgy mondják meg mit kifogásolnak benne.
*Majd ő maga aláírja, s a warg fejes amulett lepecsételi a viaszt, mit időközben cseppentett a papírra. *
-Neked van már aláírásod, Garsin?


16. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-07 22:18:39
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Nézi a szerzetest és várja a válaszát, ám az egészen másképp alakul, mint képzelte.
Elég pontos a megfogalmazás, úgyhogy azt már elsőre megérti, hogy a szerzetes meggondolta magát a csatlakozást illetően, az okát már kicsit nehezebben bogozza ki. Magában csak úgy tudja értelmezni, hogy talán a szerzetes szabad és szertelen természete nem fért meg az alakulat kötött rendjében. Igen, talán valami ilyesmire célozhatott...
Garsint elgondolkodtatja ez. Neki magának nem sok fogalma van a hierarchiáról, pusztán annyit vesz biztosra, hogy ő itt a "legkisebb", legalávalóbb, ha úgy tetszik. Nem képzett katona és úgy igazán semmi nincs, ami az igazi városőrök közé emelhetné. De az is igaz, hogy bár szeretne méltóvá válni az alakulathoz, nem zavarja, hogy - feltételezése szerint - rangban mindenki alatt van, mert számára ez a természetes. Ő igényli, hogy vezessék és megmondják, mit csináljon. Azt nem tudja, a többiek hogy vannak ezzel, miért adták föl a szabadságuk egy részét, ha egyébként elég erősek, hogy a saját maguk urai lehessenek? Talán a közös célért éri meg nekik? Végül is, kell, hogy legyen valaki, aki összefogja a harcosokat és ezért kellenek a szabályok is, hogy ne legyen fejetlenség... És azért a közös célért, az emberek védelméért elköteleződtek ezek az erős harcosok. Talán így van, talán nem... Most már azért elég jó hátteret is ad a városőrség a tagjainak, lehet azért is megéri csatlakozni.
De a lényeg, hogy úgy okoskodik, hogy a szerzetes úgy döntött, inkább a saját útját járná és a maga módján segítené az embereket, mert nem akar kötelékbe lépni. Azt nem tudja, pontosan miért most jött rá erre... Talán a kaszárnya épülete és ez a beszélgetés tudatosította benne? Persze az sem kizárt, hogy mindent félreért.
A finoman a vállára szorító kéz alatt kicsit megrezzen, majd befeszül. Nawanthiri tapasztalhatta már ideges, könnyen megriadó természetét, hogy ez ne feltétlenül lepje meg, vagy vegye személyesnek...
Fölvillanó tekintete is ehhez illő, de arca végül ellazul, csak megnyugvást és figyelmet tükröz, míg az óva intő szavakat hallgatja.*
- Maga is! - *Válaszolja aztán zavartan. Mondana még egyebet is, meg tele van kérdésekkel, de valahogy annyira a hangulat és a meglepettség hatása alá kerül, meg oly alkalmatlannak érződik a hely és az idő, hogy csöndben marad, még a búcsú is csak a parancsnokra hárul.
Ő szomorkás és kissé tanácstalan tekintetével kíséri ki csupán a szerzetest, majd mikor visszafordul Bredochoz, akkor is nehezen zökken vissza. De hát igen... nem kellene rabolnia a parancsnok idejét, úgyhogy igyekszik túltenni magát az eseten és összpontosítani.
Bredoc szavai is olyasmire utalnak, amit ő feltételezett: hogy a szerzetesnek talán csak nem volt való ez a hely, ez az életmód. És ez valóban nem kell, hogy baj legyen...*
- Találtunk néhány feljegyzést. A könyvtárban. - *Kezd bele, egy kicsit még szétszórtan.*
- Főleg leltárjegyzékekben és a börtönjelentésekben utaltak az amulettre, de ezekben már régebbi időkben is szerepelt. Túl sokat eddig nem tudtunk meg, de az viszonylag biztosnak tűnik, hogy csak mágusok tudják használni. - *Számol be kevéske eredményéről, amit így előadva már valóban soványnak érez, pedig korábban lelkesebb volt. Talán mert ő tudja, hogy már ez a kis morzsa mennyi kutatásukba került. Viszont ezt nem tudja bemutatni, csak az eredményeket.*
- A segítségem azt mondta, a könyvtár elzárt részlegén szerinte találhatok még valamit az amulettről, de oda csak engedéllyel mehetek be és egy pap felügyelete alatt leszek, mert vannak könyvek, amiket nem szabad elolvasni. Azt mondta, ha maga ír nekem engedélyt, hogy ebbe az elzárt részlegbe bemehessek kutatni, az elég lesz...


15. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-07 19:51:47
 ÚJ
>Bredoc Droyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 469
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*A keze ugyan jár, azt kár lenne mondani, hogy szorgosan. Inkább csak körmöl, mondhatni. Aztán mikor egy ideig csend honol a szobába, s a férfi vár valamiféle reakcióra, vagy válaszra, kissé meglepődik, amikor megkapja azt. Meglepettségét főként az okozza, hogy eddig nem úgy érezte, hogy ilyesmik kavarognának a lány fejében, továbbá egy hasonlóan szentimentális, elvont válaszra végképp nem várt. Természetesen nincs benne efelől rossz érzés, sajnálni sajnálja hogy nem bővülnek még egy taggal, mikor Jenari is csak jókat mondott a lányról, de mit van mit tenni. Szerencsére ez nem sorkatonaság, azt nem kívánja senkinek.*
-Értem.
*Egy mélyebb főhajtással viszonozza a gesztust, mert ő maga már nehézkesen tudna csak felállni a behúzott székkel, tollal a kézben a papírok felett. Egyébként sem olyan fiatal már, mint ezelőtt húsz téllel.*
-Nincs semmi gond. *Mondja, hisz nem szeretné, hogy felesleges bűntudat gyötörje a másikat egy olyan dologért, amiért nem kellene.* Aztán ha meggondolnád magad, a kapuk nyitva állnak.
*Azzal a maga részéről nem tartja fel Nawát, ha elindul, úgy megvárja míg kiér az irodából, s nem hallja a jellegzetes hangot, amit a főbejárat ajtajának önkéntelen csapódása ad ki.*
-Mik nem vannak.
*Mosolyog Garsinra, hogy megtörje a csendet, s az esetleges kellemetlen érzés a lányban.*
-Nem való ám mindenkinek ez az élet, és nincs is ezzel baj. Na mesélj, mire jutottál!


14. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-07 18:15:34
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Önmagunkba bármikor visszahúzódhatunk a világ elől. Ahogy a tudat visszatér önmagához, útközben, mint a holtsúlyt, elhagyja a zavaró érzéseket. A bizonytalanságot, a gyötrő kétségeket, a kishitűséget. Bölcsebb nem lesz, de nyugalomra talál. Kívülről mindez merevségnek tűnhet, vagy akár távolságtartásnak. Nawanthiri jól emlékszik még a törpére, aki egyenesen ijesztőnek találta.
Bárhogyan is, amíg a parancsnok jegyzetel, a lány szótlanul figyeli. A ráncokat a homlokán meg a szeme sarkában. Ahogy a betűk formálódnak előtte a papíron. A kardforgatásban megnőtt kezét. A sokat látott, hidegkék szemeket, amikor felpillant.
A szerzetesben ekkor megmozdulhat valami, mert nagyon óvatosan hunyorogni kezdi, mintha meglátott volna valamit Bredoc pillantása mélyén. Hallja, hogy a parancsnok beszél hozzá, érti is, de az a titokzatos valami a hideg szemek fenekén láthatóan sokkal jobban leköti a lány figyelmét. Beharapja az ajkát.*
- Azt hiszem, Bredoc parancsnok, hogy nem lennék jó katonád. *szólal meg végül, mikor a férfi a mondandója végére ért. Kicsit lassan gurulnak ki belőle a szavak, bizonyára megválogatja őket.* Olyannak látlak, aki két lábbal áll ezen a földön - nekem egyik lábam mindig az álmok földjén van. Ha most a szavamat adnám neked, talán át tudnál rántani magadhoz, talán kicsúsznék a markodból. *megcsóválja a fejét* Mégis attól félek, hogy mi ketten más világhoz tartozunk, és ha vállvetve harcolnánk is, nem értenénk egymás szavát. *lassan felemelkedik ültéből* Örülök, hogy megismerhettelek. *Összeteszi maga előtt az öklét meg a tenyerét, és majdnem derékszögig meghajol.* Bocsáss meg, hogy elvesztegettem az időd. *Különös mosoly játszik az arcán, amikor felegyenesedik. Egyszerre szomorkás, cinkos és bizakodó.* Remélem, egyszer visszaadhatom neked. *Lepillant Garsinra, és gyengéden megszorítja a vállát* Vigyázz magadra nagyon! *Ha nem tartóztatják, ezután elhagyja az irodát, az Odúval együtt.*


13. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-06 20:16:48
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Bredoc nem inti el és pillantással sem jelzi, hogy helytelenítené a maradását, így végül megnyugszik és ellazul ültében.
Többnyire ölébe ejtett kezeit, vagy az asztal lapját nézi és csak hallgatja a beszélgetést, de néha azért föl is pillant a párosra. Elég tanulságos és érdekes számára ez a szóváltás, egyáltalán nem bánja, hogy várnia kell, inkább örül, hogy maradhatott.
Nawanthiri viselkedésén ő már meg sem lepődik, bár a szerzetes csendes szemlélődését talán egyébként sem találná kirívónak. A felvételi maga voltaképpen egészen egyszerűen megy, amint megállapítja. Azt nem tudja, hogy csak az említett jó szavak miatt van ez így, vagy egyébként is így volna... Vajon az a Jenari nevezetű nő beszélt a parancsnokkal a szerzetesről? Ezek szerint kölcsönös lehetett közöttük ez az elismerő szemlélet a harc után... Igen, akkor Nawanthiri biztosan jó harcos lehet, akinek helye van közöttük.
A próbaidő említésére eltöpreng kicsit a saját helyzetén. Nem tart már attól, hogy rövid úton megválnának tőle, de továbbra is elég kívülállónak érzi magát. Ő is megkapta és viselheti a jelvényeket, ami legalább olyan sokat jelent számára, mint amennyire meglepte, hogy ő is kapott ezekből. Ez alapján ő is teljesen ide tartozik. De vajon mi az ő "próbája"? És mi haszna lehet itt, az őrségben?
Most itt van ez az amulett és a kutatás... De az után? Bredoc valami intézői feladatról beszélt. Olyan feladatokról, amikre megbízható ember kell... De mik lehetnek azok? Ő úgy látja, semmihez sem ért. Semmi fontoshoz. Talán kézbesíthet üzeneteket, vagy beszerezhet dolgokat. De ez méltóvá teszi arra, hogy viselje a jelvényeket? Egyszerű futár ő, vagy takarító... Semmiképpen sem városőr. Ha hozzá fordulnának segítségért, bizonyára szégyent hozna az alakulatra.
Nem is szívesen veszi föl a feltűnő egyenruhát, mert tényleg tart tőle, hogy emiatt azt hiszik majd, hogy ő képes bárkit is megvédeni. A könyvtárlátogatáshoz viszont magára öltötte, s úgy tervezi, ha ma visszatér az engedéllyel, ismét beöltözik. Lehet, hogy valójában nem tesz sokat, de vélekedése szerint, ha a ruhájával is jelzi, kikhez tartozik, akkor komolyabban veszik. Ebből a szempontból örül az egyenruhának.
De hogy később mivel tudja kiérdemelni a viselését, vagy hogy egyáltalán továbbra is ide tartozzon és nem csak mint cseléd és lóti-futi, hanem valódi városőr...? Úgy hiszi, nagyon sokat kell még tanulnia, hogy hasznát lássák és harcolnia is tudni kellene, amit innen nézve lehetetlennek vél.
Mikor a parancsnok útjára engedné a szerzetest, most kíváncsian pillant rá, milyen szavakkal is "adja szavát" és hogy látszik-e rajta öröm, hogy fölvették.*


12. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-06 19:12:16
 ÚJ
>Bredoc Droyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 469
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Láthatóan most Garsinnak nincs sok szerepe, de nem szeretné, hogy elmenjen, szerencsére ismeri már annyira a lány, hogy ezt megértse, egyébként is okos teremtésnek tartja őt Bredoc. Nawa szavait pedig figyelmesen hallgatja, úgy látszik, hogy nem igazán töri meg a gondolatmenetét, vagy a koncentrációját semmi, ha úgy tetszik. Legalábbis erre gondol, aztán lehet, hogy csak be van rezelve, ki tudja? Csak remélni tudja, hogy ha olyan helyzet adódna, amin emberéletek múlhatnak, akkor nem lesz ilyen merev. Bár lehet ezt csak ő érzi így, és teljesen más áll a háttérben, szerencsére ez most nagyjából lényegtelen is. Figyelmesen hallgat és jegyzetel, miközben fel-fel néz a lányra, ahogy elmondja, hogy miket szeretne. Páncél nincs közöttük, úgyhogy ezzel nincs külön dolga, szerencsére.*
-Rendben van, meglátom mit tehetek.
*Amikor pedig az utóbbi kérdést teszi fel a lány, a parancsnok kivár egy pillanatra. Hideg, kék szemeket láthat a másik, ha ugyan a lélek tükrét keresi a férfin, olyan szemek ezek, amik már sok mindent láttak, és nehezen rezzennek meg. Majd pedig halványan elmosolyodik.*
-Ez csak természetes. Nos akkor add a szavad, s a többit pedig intézem. Itt *Mutat el egy irányba, ahol jöttek az irodága.* vannak szobák, foglalj el egyet nyugodtan, rendezkedj be. Ha gondolod, szét is nézhetsz, de nemsokára szeretnék beszélni mindenkivel egy ügy kapcsán, úgyhogy messzire ne kószálj el. Ha nincs más, akkor vedd úgy, hogy mától a Warg Agyar különleges alakulat tagja vagy, próbaidőn. Ez csak formaiság, általában az első küldetésig tart. A többieknek azért nincs, mert már mind voltak az őrség berkein belül valamilyen bevetésen, és helyt álltak, remélem megérted.


11. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-06 18:06:57
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*A rezzenéstelen, kőfekete tekintetével meg az üres arcával sajnos aligha fog a parancsnok kettős érzésein segíteni. Nem unott, nem távolságtartó, nem beképzelt, tökéletesen jelen van fejben, udvarias is, egyszerűen csak semmilyen érzelem nem látszik rajta az éber figyelmen kívül. Garsin láthatta már hasonlónak, amikor egy fáról lógva felébredt a meditációból.
Mindent végighallgat, amit Bredoc mond, de amíg nem kérdezik, nem szólal meg. Mikor elhangzik, hogy jókat mondtak róla, szemét lesütve enyhén meghajtja magát, ez minden. Közben új papírlap kerül elő a fiókból, és szaladni kezd rajta a toll.*
- Szeretnék lábszárvédőket, acélból. *kocogtatja meg az alkarvédőjét, amikor a férfi a felszerelésről érdeklődik* Néhány gyógyitalt. Meg egy-két olyan szíjat, amivel hátraköthetem a kezét, akit elkapok *keresi a szót, és az ujját felkapva halványan elmosolyodik, mikor megtalálja:* szíjbilincset, ez az!
*Jó kérdés, hogy szerzetesként hol láthatott ilyesmit. Vagy hogy úgy általában mi járhat a fejében. Bredoc nyakára pillant, ahol a wargfejes amulett lóg.* Meg egy jelvényt, ami mutatja, hogy városőr vagyok. *Amikor újra a parancsnok szemébe néz, valami illékony várakozást lehet felfedezni rajta. Talán jóváhagyást vár, talán újabb kérdést - talán az első eligazítást.*


10. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-06 11:05:23
 ÚJ
>Bredoc Droyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 469
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Kettős érzés kavarog mindig benne, hogy vajon milyen érzéseket kelt a megjelenése az emberekben, főleg az ő embereiben, vagy a leendőkben.*
-Nos a dolgod változó, mint mindannyiunknak. Éppen ami a küldetés, de alapvetően az emberek megsegítése, a bűnözők elfogása. Szerencsére felállításra kerül egy nagyobb létszámú őrség, így ránk nem hárulnak az őrjáratozások, és egyéb alapvetőbb feladatok, inkább a különlegesebb, esetleg veszélyesebb, nagyon szakértelmet igénylő feladatok. Így gondolj rá.
*Vázolja fel a szervezeti működésüket, közben pedig egy harmadik papírt vesz elő, amire el is kezd írni valamit. *
-Jókat hallottam rólad, úgyhogy örülnék, ha a sorainkban tudnálak. Egyelőre nincs felettesetek rajtam kívül, de ez hamarosan változni fog. Javaslom, hogy hallgass azokra, akik tapasztaltabbak nálad. Annyit tudnod kell, hogy elvárom az embereimtől, hogy hajlandóak legyenek tanulni, írni és olvasni is meg kell majd tanulnod, ha még esetleg ezek a készségek nincsenek a birtokodban. A tanács biztosít számodra egy páncélt, mint szolgálati felszerelés, ha igényled. Van szükséged ilyesmire, illetve van szükséged bármilyen felszerelésre ezen kívül?
*Teszi fel a kérdést, miközben Garsinra is rá-rá pillant, bár most ő kicsit kimarad a beszélgetésből, de nem szeretné, hogy elmenjen, mert utána ő következik ugyebár, ahhoz viszont Nawanthirinek nincs egyelőre köze.*


9. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-06 10:28:02
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Belül kicsit deríti a szerzetes lelkesedése a villámöklű lány felé. Érződik, hogy Nawanthiri nem neheztel az ütés miatt, inkább elismeréssel adózik az ellenfelének. Ami számára kicsit nehezen érthető, mivel nem gyakorolt még párharcot, csak viselte az ütlegeket és egyáltalán nem rajongott azért, aki bántotta. De mióta itt van, látott már néhány párban edzőt, hogy legyen elképzelése róla, hogy miről van szó. Azok ott a gyakorlótéren olykor úgy tűnt, szintén kicsit élvezik is a harcot, a megmérettetést, és utána barátokként viszonyultak egymáshoz, nem ellenfélként. Valami hasonló lehet a szerzetes és a villámöklű között is...
A kérdésére kapott kérdésre biccent.*
- Örülök, hogy így döntött. - *Mondja komolyan, de barátságosan, miközben befejezi az apró feladatot.
Majd rövid időre mindketten csöndbe burkolóznak, amit aztán a parancsnok érkezése tör meg.
Garsin kissé tétován ácsorog a szerzetesé melletti széknél, nem tudván, maradjon-e, vagy távozzon, míg a másik kettő megbeszéli a magáét. De mivel Bredoc már a jelenlétében belekezd a mondandójába, végül szépen lassan leereszkedik a székre, noha közben tekintete még mindig a parancsnok arcán, ha netán kapna valami jelzést tőle, hogy a jelenléte most nem kívánt, azonnal föl tudjon pattanni.
Egyébként meg kíváncsian figyel, mert ez az első alkalom, hogy belehallgathat, miként is zajlik ez a felvételi beszélgetés. Egy részlet meg is ragadja a figyelmét. Érdekelné, vajon mi történik akkor, ha valaki ki akar lépni?*


8. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-06 07:31:21
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Parancsnoki iroda//

*Nawanthirit menthetetlenül elsodorták az események: úgy megindult Garsin után, hogy a zsákjai, kalapja, sarui is a gyakorlótéren maradtak. A Kaszárnya kőpadlója hűvösen simul a talpa alá. A katonák itt-ott behordták a homokot a csizmájukon, de egyébként tisztaság van. Ez lesz majd az új otthona? Rönkház után kőházba? Érzése szerint ez a világ ugyanolyan zárt, mint a szerzeteseké. A falak vastagok, az ablakokon rács, és harcosok mindenütt, akik elvben a rendért meg a biztonságért vannak.*
~Kinek a rendje? Kinek a biztonsága...?~
*A gondolat úgy ugrik fel, mint hal az óceánból. A választ azonban már nincs ideje megkeresni, mert az intézőlány kérdése visszarántja a valóságba.*
- De tőle ám! *somolyodik el. Nem úgy tűnik, mintha bántaná a dolog, inkább jóindulatú várakozás érződik a hangjából. Sokat törhette a fejét, mivel tudná azt a fejedelmi jobbost méltóan viszonozni.
A parancsnoki irodába érve letelepszik a mutatott székre. Egyik lábát maga alá húzva, nagy kezeit a bokáján-vádliján nyugtatva.*
- Jobb az úgy, nem? *felel a kérdésre kérdéssel, nem kevésbé szórakozottan. A korábbi, bujkáló kis mosoly észrevétlenül tűnik el az arcáról, és átadja a helyét a szemlélődő ürességnek. Jelenlétnek a pillanatban. Elnézi az asztalban kutakodó intézőlányt. A vékony kezeit, ahogy a papírt meg az írószereket rendezgeti. Mit mondhatna neki? Könnyebbnek tűnik beburkolózni a csendbe.
Amit végül Bredoc érkezése tör meg. Nawanthiri nem válaszol neki azonnal, mégsem látszik tétovának, mint korábban a gyakorlótéren. Egyenesen tartja magát, és a rezzenetlen tekintetével eleven szoborra emlékeztet leginkább.*
- Igen. De mi lesz a dolgom?


7. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-05 19:25:25
 ÚJ
>Bredoc Droyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 469
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Jenari el//
//Nawa, Garsin//

*Valahol kifejezetten örül, hogy nem kell sem ismételgetnie magát, sem pedig külön magyarázkodni dolgokról. Úgy látszik, hogy Jenari pontosan érti a helyzetet, és azt, hogyha valamit később magyaráznak el neki, akkor később tudja meg a részleteket és pont. Roppant szimpatikus vonás ez a parancsnok számára. Nem igazán volt sem ideje, sem lehetősége megismernie a lányt, de ahogy mondani szokás, ami késik nem múlik.*
-Megjegyzem a nevet.
*Azzal nem is tartja fel a leányt, had menjen dolgára, hisz neki magának is van elég. Nem akarja megvárakoztatni Garsinékat, úgyhogy hamar az odúba siet. Ahogy látja, helyet is foglalt a kettős, ő pedig az asztal másik oldalára lép, majd maga is leül.*
-Elnézést.
*Szabadkozik, de csak úgy az illem miatt.*
-Nos. Nawanthiri Shardipandra. Tehát szeretnél csatlakozni. Jól meggondoltad? Nem úgy megy ám, hogy ha nem tetszik a munka, vagy a kiosztott feladat, akkor holnap kilépsz, ezzel tisztában van?


6. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-07-05 17:47:56
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Nawa//

*Miközben az odú bejárata felé haladnak, visszapillant Jenarira, mikor Nawanthiri hozzá fűz egy megjegyzést. Egy-két pillanatig eltart, mire eszébe jut, miről beszéltek a szerzetessel ott az erdőben és értelmezni tudja a visszautalást.*
- Tőle kapta azt a sebet? - *Hunyorog a nőre kérdőn, jobbjával a saját álla alá kocogtatva, ahol Nawanthiri korábban azt a zúzódást viselte. Valóban, ez a Jenari is elég harciasnak látszik. Garsin számára még mindig furcsa, hogy itt mennyi nő van és hogy képesek helyt állni a harcosok között. Persze, még mindig szégyelli is, hogy ő meg ilyen gyenge és tehetetlen. Igazából elég sok vegyes érzése van ezzel kapcsolatban, amikkel egyszer még kezdenie kell valamit...
Végighaladnak a folyosón az étkezőig - ha valakivel menet közben találkoznak, zavartan biccent - s onnan tovább az irodába.*
- Addig talán üljön le... - *Javasolja, az asztal innenső felén lévő egyik szék felé intve, míg maga az asztal mögé megy be és kezd kis kutakodásba.*
- Mégis itt maradt segíteni az embereken? - *Kérdi látszólag szórakozottan. Rémlik neki, hogy a szerzetes arról beszélt, hogy a Kikötőbe tervez menni, de erről nem akarja kérdezni. Nem azért mert tapintatlanságnak érezné, egyszerűen emlegetni sem szereti egykori otthonát.
Szerencsére az íróeszközök nincsenek eldugva, így gyorsan eleget tud tenni a parancsnok utasításának. A papírlapokat szépen egymás mellé helyezi és a tollat meg tintát is előkészíti.
Örömét leli ebben az apró feladatban, meg kicsit el is kalandozik, már a könyvtárra és a további kutatásra gondolva. Vajon mit fog találni ott az elzárt részlegen? Tényleg egyszerűen beengedik ezzel a papírral, amit a parancsnok ír?*

A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.05 17:52:21


5. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-06-08 19:17:19
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 474
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Szellemes fejléc helye//

*Átkozottul nehezére esik rendesen kinyitni a szemét. Már jó ideje, hogy visszatért az őrség kötelekébe, a koránkelést valahogy még mindig nem sikerült megszoknia. Talán a néha-néha suttyomban elfogyasztott itókák az oka, de az is lehet, hogy egyszerűen csak feleslegesnek érzi ilyen, általa mindenképpen hajnalinak titulált időben felkelni. Elvégre nem történik semmi. Rég volt már, hogy a romvárosban voltak tharg lányt kiszabadítani, azóta pedig jóformán ki sem mozdult a kaszárnyából, legfeljebb egy-két sörre a Pegazusba. Unatkozik. Sohasem gondolta volna, hogy így lesz, egészen hozzászokott már a semmittevéshez, de mégiscsak dolgozik benne a rég elfeledett tettvágy.
Ráérős csoszogása közben ismerős hang szólítja a nevén. Lomhán fordítja a fejét a fiú irányába, hogy reggeli, rekedtes hangján jóval kevésbé lelkesen üdvözölje ő is a másikat.*
-Kölyök!
*Biccent is haloványan majd egy pillanatra megáll majd lassan, összevont szemöldökkel végignéz az taknyoson, érzi, hogy valami furcsa rajta. Kell neki egy kis idő, mire sikerül megfejtenie, mit is talál olyan szokatlannak.*
-Új vért?
*Hangjában egészen haloványan, de mintha némi elismerés csendülne. Meg kell hagyni egészen szép darab, bár ő maga nem kedveli túlzottan a fémvérteket. Számára túlságosan nehezek, bosszantóan lassítják a mozgását.*
-Oda megyek épp. *felel meglehetősen kurtán aztán egy rövid szünet után elgondolkodó képpel kérdez* -Többiek?
*Nem volt még ugyan alkalma beszélni az új társaikkal, de már párszor összefutott velük, ilyen időben azért többnyire ők is itt szoktak bóklászni.*


4. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-06-07 17:50:35
 ÚJ
>Pashthra Shungo'rol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 79

Játékstílus: Vakmerő

//Szellemes fejléc helye//

* A páncél úgy simul rá, mintha csak egy nehéz, de jól szabott ruha lenne, és a mozgás is sokkal könnyebb, mint a korábbi acélban. Ezt Pash megállapítja az alatt az idő alatt, amíg egykori páncélját a saját szobájába viszi, ami ugyan azon a folyosón található, ahol az ezüstös hajú elf szobája. Pont az után lép ki, hogy Nae körbenéz, ezért nem láthatja őt, amikor felméri a helyet. Viszont a fiatal harcos egyből felismeri, és szól is neki egyből, hiszen igazi gyermeteg lelkű férfiként muszáj megmutassa a legújabb szerzeményét. *
- Nae! * Köszön oda, és karjával még int is neki, na nem azért, mert annyira szokása integetni, csak teszteli, hogy mennyire okoz nehézséget neki az új páncélban. Elvárásainak megfelelően szinte semennyire, harcban sem érezné úgy, hogy a páncél túlzottan hátráltatja. Persze azért nem olyan könnyű mozogni benne, mintha ott se lenne. *
- Reggeliztél már? * Kérdezi vidáman, ahogy meggyorsítja a lépteit. Eszébe jut, hogy a nő nem korán kelő típus, és határozottan nyűgös a korai órákban, főleg, ha még nem étkezett. Ezért kicsit lassít is a léptein, mielőtt utolérné, hagy neki lehetőséget, hogy ha szeretne, akkor saját tempóján gyorsítva maga mögött hagyja a Warg-társát. *


3. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-06-06 21:41:37
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 474
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Szellemes fejléc helye//

*Mióta külön szobát kapott és nem kell a többi közlegény csodálatos éjszakai orgonajátékát hallgatnia alvás helyet, az elf mintha kevésbé lenne mogorva. Kedvesnek persze a legnagyobb jóindulattal sem lenne nevezhető, ki azért még nem fordult magából, a jól megszokott morcos kifejezés is mindig ott ücsörög az arcán. De reggelenként már nem kíván kínhalált az első embernek, aki hozzá mer szólni, ami már-már nagylelkű tőle.
Az ágyból nehézkesen kikelve komótosan ölti magára ruháit, cibálja magára álmos szemekkel csizmáját, csatolja magára hordszíját és igazgatja el fáradtan ügyetlenkedve nyakláncát inge alatt. Az ajtó hangosan nyikordul a folyosó csöndjében, ahogy előmerészkedik a szobából. Különösnek találja, hogy most épp nincs itt senki, kósza gondolatként megfogalmazódik benne, hogy talán lemaradt valamiről... de semmiféle közelgő esemény nem jut eszébe, amire hivatalosak lennének, ha meg dolog lenne, nem hiszi, hogy itt hagynák. Mindenesetre ezen morfondírozva veszi az irányt a konyha felé, miközben bágyadt szemeit dörzsölgeti.*


2. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-05-28 11:43:59
 ÚJ
>Pashthra Shungo'rol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 79

Játékstílus: Vakmerő

* Pashtra ártatlan gyermekekre jellemző csillogó szemekkel figyeli a számára kirendelt páncélzatot. Már első tapintásra érződik, hogy teljesen más, mint a korábbi acél, amit viselt. Az anyag jóval könnyebb, de mégis erősnek tűnik, ezt a fiú le is teszteli, először finoman hajlítani próbál rajta, hogy a szilárdságot, keménységet mérje fel, majd a földre téve a páncél egyik részét, kardjával csap rá. Elégedett a tapasztaltakkal, ahogy megnézi, az anyag szépen nyeri el a csapás erejét, és nem látszik rajta különösebb sérülés. Persze nem tudhatja, amíg konkrétan harcban nem teszteli le, hogy mennyivel másabb, mint a korábbi kovácsoltatott védelem, amivel felszerelte magát, de alig bírja türtőztetni magát. Szinte kívánja, hogy valaki az életére törjőn, és éles helyzetben bizonyíthasson. A lovagi köntös is tetszik neki, bár tudja, hogy meleg lesz alatta, egyértelmű, hogy sokkal inkább harcra tervezett, és nem hátráltatja majd egy küzdelem során. Az amulett is rendben van, a páncélinghez sokkal jobban illik, mint a köntös. Elégedetten biccent, és elkezd átöltözni a megkapott felszerelésbe. Sokkal jobban érzi magát benne, mintha a kisugárzása is megváltozna. *


1. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-05-26 23:18:46
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Daidalos)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217

Játékstílus: Szelíd

//Válaszlevél//

*Egy szép napon látványos dobozhalom fogadja a Warg-odúba belépőket, a dobozok halma mellett egy megszeppent, fiatal, fél-elf suhanc, aki egy fahegyű lándzsával őrzi a halmot, kezében papíros, amit csak Bredocnak hajlandó átadni, csak úgy, ahogyan a csomagok kinyitása is csak neki van megengedve. A dobozokon nevek, vélhetően a vérteknek, illetve egy többlet is adódik, erre "lovagi köntösök" felirat van ráfirkantva.

A levél tartalma pedig kurta, ám beszédes.

"Tisztelt Parancsnok Úr!

Megfontoltuk kérését, és eleget is tettünk neki, ahogyan kérte. Reméljük ezek a felszerelések megfelelőek lesznek ellátni feladataikat.

Üdvözlettel,
Arthenior Népének Tanácsa"

A betűkből látszik, hogy a furcsa kopaszodó horgas orrú férfi írta, aki a megbeszélés után adott jegyzeteket Bredocnak, a fő hivatalnok volt az.

A névvel ellátott dobozokban a rendelt vértek fekszenek, illetve egy-egy wargfejes, a warg homlokán míves pecséttel kiöntött amulett is helyet foglal bennük.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 322-341