Arthenior - Warg-odú
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 8 (141. - 160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Wulfrixen Walfaccon [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360
160. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-12-07 08:36:19
Üzenet elküldve: 2021-12-07 08:36:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Nem telik másként ez a napja sem, mint a korábbiak, már jól megszokott rutin alapján működik. Legtöbbször csendben és egyedül, ami a legkedvezőbb munkakörnyezet a számára, így a leghatékonyabb. Azonban hangos léptek zavarják meg a mindennapok semmiségét. A parancsnok az. Elmosolyodik rajta és rögtön derékszögben hajol meg. *
-Uram!
*Ugyan az etikett megvan, de azért mégis csak ketten vannak, így kicsit megengedi magának a barátibb hangnemet.*
-Köszönöm, pompásan. Minden a helyén van, úgyhogy egy rossz szavam sem lehet.
*Nyugtatja meg Bredocot, majd a papír dolgára csak bólint és elveszi azt. Gyorsan lekörmöli, majd a már tiszta, szép és olvasható példányt visszanyújtja neki. Látja hogy a parancsnok már megy is, úgyhogy nem tartóztatja, tiszteleg és visszaül a saját ügyes-bajos dolgai fölé. *
-Uram!
*Ugyan az etikett megvan, de azért mégis csak ketten vannak, így kicsit megengedi magának a barátibb hangnemet.*
-Köszönöm, pompásan. Minden a helyén van, úgyhogy egy rossz szavam sem lehet.
*Nyugtatja meg Bredocot, majd a papír dolgára csak bólint és elveszi azt. Gyorsan lekörmöli, majd a már tiszta, szép és olvasható példányt visszanyújtja neki. Látja hogy a parancsnok már megy is, úgyhogy nem tartóztatja, tiszteleg és visszaül a saját ügyes-bajos dolgai fölé. *
159. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-12-07 08:13:30
Üzenet elküldve: 2021-12-07 08:13:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
*Bredoc elégedetlen szívja ne ismét ezt a jól megszokott illatot, miközben csendesen halad a szobája felé az üres folyosókon. Egy darabig megpihen az ágyában, ráfér. Nem alszik igazán, csak megpihenteti a fejét, hogy aztán újult erővel indulhasson ismét feladatai után. Először Wulfrixent keresi meg, meg kell íratnia egy közleményt, és ha már írnoka is van, hát bolond lenne nem vele végeztetni a tintás munkát. Hamar meg is leli őt szerencsére. *
-Szervusz cimbora! Na hogy érzed itt magad? Sikerült beilleszkedni?
*Persze dolga is van számára, de érdekli az is, hogy hogy érzi magát.*
-Figyelj csak ezt a szösszenetet írd már át nekem kérlek egy kicsit hivatalosabb formába, és szebb papírra.
*A férfi a zsebéből húz elő egy gyűrött, igencsak csúnyán összefirkált darabot, amit odanyújt a másiknak. Aztán ha sikerül mindent elintézni, és nem esik közbe semmi, akkor már indul is tovább egy köszönöm és egy finom meghajlás után. *
-Szervusz cimbora! Na hogy érzed itt magad? Sikerült beilleszkedni?
*Persze dolga is van számára, de érdekli az is, hogy hogy érzi magát.*
-Figyelj csak ezt a szösszenetet írd már át nekem kérlek egy kicsit hivatalosabb formába, és szebb papírra.
*A férfi a zsebéből húz elő egy gyűrött, igencsak csúnyán összefirkált darabot, amit odanyújt a másiknak. Aztán ha sikerül mindent elintézni, és nem esik közbe semmi, akkor már indul is tovább egy köszönöm és egy finom meghajlás után. *
158. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-14 23:03:51
Üzenet elküldve: 2021-10-14 23:03:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Különös küldetés //
// Piacmenet-Zárás //
* Tényleges vásárlás nem igazán járt sikerrel, ezért nem is kap semmit a kezébe a lovag. Hamar el is indulnak az odú felé. Egy egyszerű biccentéssel válaszol a hadnagy utasítására. *
Természetesen hadnagy, még vissza térek én is a szobámba egy levél erejéig. De utána segítek Elannak.
* Végig gondolva a helyzetet, és az elkövetkezendő nap további részét egy kérdés még felveti a fejét. Nem éppen a lovag problémája, inkább társáé. De ha tud egy partnernek segíteni akkor azt meg kell ragadni nem de? A térköveken lépdelve az oda felé még megenged magának egy kérdést hadnagya fel. Egy mélyebb levegő vétel után, bele is fog. *
- Hadnagy, Elan egy barátnak megígért egy találkozást neki a pegazusba. Újak a városba, és segítséget kértek. Állítólag lenne néhány kérdésük a környékről. Megoldható, hogy felnyergeljük a lovát és itt hagyjuk? Mi meg elmegyünk a fogadóhoz.
* Természetesen, ezzel nem egy plusz problémát szándékozik Soreyl felé tenni. De így talán nem okoz kellemetlenséget Elannak. Hamar el is érik a beszéd közben az odú bejáratát. *
- Állítólag a barátai * Egy kis torok köszörülés után. * - Valamiért engem is meghívtak.
* Bár elgondolkodtató, hogy a mélységi páros egy ismeretlen lovagot miért hívnának meg. De Lillyss kedveskedésére nem éppen lehet ellent mondani. ~ Vagy igen? Ha azt mondják fontosabb dolgunk van és nem fér bele. Akkor nem fér bele. ~ De akár Elan még egy futárt is küldhet a párosnak, hogy ezzel saját lelkét megnyugtassa. Bárhogy válaszol a hadnagy erre, elfogadja a lovag és amint belépnek az odúba és megkapta a választ egy tisztelgés után el is indul a szobájába, hogy megírhassa a levelet. *
- Ha nincs rá idő, szólok Elannak, hogy küldjön nekik levelet.
// Piacmenet-Zárás //
* Tényleges vásárlás nem igazán járt sikerrel, ezért nem is kap semmit a kezébe a lovag. Hamar el is indulnak az odú felé. Egy egyszerű biccentéssel válaszol a hadnagy utasítására. *
Természetesen hadnagy, még vissza térek én is a szobámba egy levél erejéig. De utána segítek Elannak.
* Végig gondolva a helyzetet, és az elkövetkezendő nap további részét egy kérdés még felveti a fejét. Nem éppen a lovag problémája, inkább társáé. De ha tud egy partnernek segíteni akkor azt meg kell ragadni nem de? A térköveken lépdelve az oda felé még megenged magának egy kérdést hadnagya fel. Egy mélyebb levegő vétel után, bele is fog. *
- Hadnagy, Elan egy barátnak megígért egy találkozást neki a pegazusba. Újak a városba, és segítséget kértek. Állítólag lenne néhány kérdésük a környékről. Megoldható, hogy felnyergeljük a lovát és itt hagyjuk? Mi meg elmegyünk a fogadóhoz.
* Természetesen, ezzel nem egy plusz problémát szándékozik Soreyl felé tenni. De így talán nem okoz kellemetlenséget Elannak. Hamar el is érik a beszéd közben az odú bejáratát. *
- Állítólag a barátai * Egy kis torok köszörülés után. * - Valamiért engem is meghívtak.
* Bár elgondolkodtató, hogy a mélységi páros egy ismeretlen lovagot miért hívnának meg. De Lillyss kedveskedésére nem éppen lehet ellent mondani. ~ Vagy igen? Ha azt mondják fontosabb dolgunk van és nem fér bele. Akkor nem fér bele. ~ De akár Elan még egy futárt is küldhet a párosnak, hogy ezzel saját lelkét megnyugtassa. Bárhogy válaszol a hadnagy erre, elfogadja a lovag és amint belépnek az odúba és megkapta a választ egy tisztelgés után el is indul a szobájába, hogy megírhassa a levelet. *
- Ha nincs rá idő, szólok Elannak, hogy küldjön nekik levelet.
157. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-14 16:36:30
Üzenet elküldve: 2021-10-14 16:36:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
// Különös küldetés //
// Piacmenet-Zárás //
*A közlegény rendet vág magán a piacon, amire Soreyl csak egy határozott biccentéssel tud reagálni. Igazából nem igen vásárolt semmit, így az iffioncnak nincs lehetősége segíteni cipelni a dolgokat. A Bredoctól kapott összeget csupán bájitalokra költötte, és a néhány fiola, bőségesen elfér nála, aztán majd kiosztja a végtartalékot az indulás előtt. A kérdésre, hogy merre vezet az út, meg is indul a kaszárnya felé, és útközben mondja.*
-Az Odúba megyünk. Utána nekem még van dolgom, de az csak rám tartozik.
*Mondja mély hangján, és megindul, gondolja a másik követi majd. Ha a másik nem kezdeményez beszélgetést, akkor Soreyl a gondolataiba feledkezve vág át a polgárnegyeden. Hanem mikor már átértek a kaszárnyába, és már a Wargok épületét is átlépték mondja Nilevardnak.*
-A szobámba van egy vászonzsák. Azt kérlek vidd az istállóba, és segíts Elantrielnek a lovakkal. A zsák is kerüljön fel az enyémre.
*Valóban kérésnek hangzik, és nem parancsnak, ha valamit még elintézne a közlegény, akkor természetesen halaszthatja a dolgot. Sőt! A hangsúly arra enged következtetni, hogy akár nemleges választ is elfogad ebben az esetben. Ha a másik bármilyen okkal is, de útjára indul, akkor Soreyl elindul a templomi könyvtár irányába. Biztos akar lenni abban, hogy hol van az a vadászlak a térképeken, mielőtt teljesen hülyét csinál magából az újoncok előtt. Ezt persze nem akarja elmesélni Nilevardnak, csak erre fel a nagy titkolódzás.*
// Piacmenet-Zárás //
*A közlegény rendet vág magán a piacon, amire Soreyl csak egy határozott biccentéssel tud reagálni. Igazából nem igen vásárolt semmit, így az iffioncnak nincs lehetősége segíteni cipelni a dolgokat. A Bredoctól kapott összeget csupán bájitalokra költötte, és a néhány fiola, bőségesen elfér nála, aztán majd kiosztja a végtartalékot az indulás előtt. A kérdésre, hogy merre vezet az út, meg is indul a kaszárnya felé, és útközben mondja.*
-Az Odúba megyünk. Utána nekem még van dolgom, de az csak rám tartozik.
*Mondja mély hangján, és megindul, gondolja a másik követi majd. Ha a másik nem kezdeményez beszélgetést, akkor Soreyl a gondolataiba feledkezve vág át a polgárnegyeden. Hanem mikor már átértek a kaszárnyába, és már a Wargok épületét is átlépték mondja Nilevardnak.*
-A szobámba van egy vászonzsák. Azt kérlek vidd az istállóba, és segíts Elantrielnek a lovakkal. A zsák is kerüljön fel az enyémre.
*Valóban kérésnek hangzik, és nem parancsnak, ha valamit még elintézne a közlegény, akkor természetesen halaszthatja a dolgot. Sőt! A hangsúly arra enged következtetni, hogy akár nemleges választ is elfogad ebben az esetben. Ha a másik bármilyen okkal is, de útjára indul, akkor Soreyl elindul a templomi könyvtár irányába. Biztos akar lenni abban, hogy hol van az a vadászlak a térképeken, mielőtt teljesen hülyét csinál magából az újoncok előtt. Ezt persze nem akarja elmesélni Nilevardnak, csak erre fel a nagy titkolódzás.*
156. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-12 14:11:32
Üzenet elküldve: 2021-10-12 14:11:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wulfrixen//
*Beszélgetőpartnere megerősíti, hogy ő is tisztában van a napmágia pusztító potenciáljával. Abban nem is kételkedik, hogy ez a bizonyos Letur Manio hasonlóképpen tudni fogja, hogy milyen kaliberű varázstudót keresnek majd, és mennyire fontos, hogy ebből ne kerüljön ki nyílt konfliktus.*
-A világ ezen szegletén valóban különös ritkaságnak számíthat ez.
*Na nem mintha Wegtorenben vagy Pirtianesben minden sarkon találkozni lehetne egy warglovas mestermágussal, de Artheniort mégis talán kissé elfogult módon elmaradottnak tartja a mágiatudók gyakoriságának szempontjából.
Az, hogy a vele szemben ülő gnómot minimum érdekli a mágia, és a mágiaelméleti tudása Gaerralossal összehasonlítható szinten van, alig lehetne egyértelműbb. Valamennyire így már kezd is azon gondolkozni, hogy nagy eséllyel nem kevés időt fog együtt tölteni Wulfrixennel mágikus kutatást végezve, ha eljut odáig az ágakat érintő tudásában, hogy ez a kutatás gyümölcsözővé válhasson.
Ám azt is gyanítja, hogy így, hogy a gnómnak láthatóan más munkája akadt, ezt nem feltétlenül most lenne előnyös megbeszélnie vele.*
-Jelenleg úgy hiszem, nincs semmi más. A közeljövőben viszont majd lehet, hogy a segítségét fogom kérni pár dologban, ami nem feltétlenül az írnoki szakértelmét igényli majd, hanem inkább a... világi tájékozottságát.
*Habár még hezitálna teljes bizonyossággal ráaggatni a tudós jelzőt a vele szemben ülő férfira, mindenképp gyanítja, hogy annak létezik ilyesféle irányultsága.
Ezzel végezvén feláll, és biccent még egyszer az írnok felé.*
-Nem tartom tovább szóval. Köszönöm a segítségét. Tisztelettel...
*Egy biccentéssel együtt elköszön, majd elhagyja az írnoki irodát.*
*Beszélgetőpartnere megerősíti, hogy ő is tisztában van a napmágia pusztító potenciáljával. Abban nem is kételkedik, hogy ez a bizonyos Letur Manio hasonlóképpen tudni fogja, hogy milyen kaliberű varázstudót keresnek majd, és mennyire fontos, hogy ebből ne kerüljön ki nyílt konfliktus.*
-A világ ezen szegletén valóban különös ritkaságnak számíthat ez.
*Na nem mintha Wegtorenben vagy Pirtianesben minden sarkon találkozni lehetne egy warglovas mestermágussal, de Artheniort mégis talán kissé elfogult módon elmaradottnak tartja a mágiatudók gyakoriságának szempontjából.
Az, hogy a vele szemben ülő gnómot minimum érdekli a mágia, és a mágiaelméleti tudása Gaerralossal összehasonlítható szinten van, alig lehetne egyértelműbb. Valamennyire így már kezd is azon gondolkozni, hogy nagy eséllyel nem kevés időt fog együtt tölteni Wulfrixennel mágikus kutatást végezve, ha eljut odáig az ágakat érintő tudásában, hogy ez a kutatás gyümölcsözővé válhasson.
Ám azt is gyanítja, hogy így, hogy a gnómnak láthatóan más munkája akadt, ezt nem feltétlenül most lenne előnyös megbeszélnie vele.*
-Jelenleg úgy hiszem, nincs semmi más. A közeljövőben viszont majd lehet, hogy a segítségét fogom kérni pár dologban, ami nem feltétlenül az írnoki szakértelmét igényli majd, hanem inkább a... világi tájékozottságát.
*Habár még hezitálna teljes bizonyossággal ráaggatni a tudós jelzőt a vele szemben ülő férfira, mindenképp gyanítja, hogy annak létezik ilyesféle irányultsága.
Ezzel végezvén feláll, és biccent még egyszer az írnok felé.*
-Nem tartom tovább szóval. Köszönöm a segítségét. Tisztelettel...
*Egy biccentéssel együtt elköszön, majd elhagyja az írnoki irodát.*
155. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-12 12:14:49
Üzenet elküldve: 2021-10-12 12:14:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
*Gaer kérdésére csak kurtán biccent.*
-Pusztító, akár a nap maga.
*El is mosolyodik, bár humorát kevesen értékelik, őt ez egyáltalán nem zavarja.*
-Magam is úgy vélem, hogy kevés földi halandó járkálhat a világban, főleg akiről senki ne tudna semmit. Ráadásul wargháton.
*Ami már önmagában is roppant abszurd és szinte hihetetlen. *
-Természetesen.
*Feleli. Az írnok ugyan nem találkozott még maga az ülnökkel, de hallani hallott róla. Azt mondják különös egy figura, és roppant kíváncsi természetű. Mint a mágusok zöme. *
-Mindenképp, majd csak utána kerül lepecsételésre.
*Biztosítja a férfit, s igazán büszke rá, hogy az öreg cimborája nem csak acéllóbáló barmokat verbuvált az alakulatba, de sikerült néhány értelmesebb fajtát is. Ekkor kopoghatnak az ajtón, amire Wulfrixen egy bocsánatkérő pillantás vet a félkarú férfi felé, majd gyorsan felpattanx és az ajtóhoz siet. Hamar lezongorázza a dolgot, levelet kapott, kettőt is. Nem nézi meg különösebben őket, majd ha itt végzett ez is sorra kerül. Visszasétál az asztalhoz, és leteszi azokat. *
-Akkor ezzel meg is volnánk, azt hiszem. Tudok segíteni esetleg még valamiben?
*Gaer kérdésére csak kurtán biccent.*
-Pusztító, akár a nap maga.
*El is mosolyodik, bár humorát kevesen értékelik, őt ez egyáltalán nem zavarja.*
-Magam is úgy vélem, hogy kevés földi halandó járkálhat a világban, főleg akiről senki ne tudna semmit. Ráadásul wargháton.
*Ami már önmagában is roppant abszurd és szinte hihetetlen. *
-Természetesen.
*Feleli. Az írnok ugyan nem találkozott még maga az ülnökkel, de hallani hallott róla. Azt mondják különös egy figura, és roppant kíváncsi természetű. Mint a mágusok zöme. *
-Mindenképp, majd csak utána kerül lepecsételésre.
*Biztosítja a férfit, s igazán büszke rá, hogy az öreg cimborája nem csak acéllóbáló barmokat verbuvált az alakulatba, de sikerült néhány értelmesebb fajtát is. Ekkor kopoghatnak az ajtón, amire Wulfrixen egy bocsánatkérő pillantás vet a félkarú férfi felé, majd gyorsan felpattanx és az ajtóhoz siet. Hamar lezongorázza a dolgot, levelet kapott, kettőt is. Nem nézi meg különösebben őket, majd ha itt végzett ez is sorra kerül. Visszasétál az asztalhoz, és leteszi azokat. *
-Akkor ezzel meg is volnánk, azt hiszem. Tudok segíteni esetleg még valamiben?
154. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-12 10:34:07
Üzenet elküldve: 2021-10-12 10:34:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Szobájába érve, mi mással is kezdhetne, mint a friss felszerelés magáraöltésével? Elsőkörben megszabadul a megviselt, ám nem kevésbé szeretett, bőrvértjétől, hogy acélra cserélje. Az első megállapítása szerint, meglepően kényelmes annak ellenére, hogy nem vettek róla méretet az elkészítéséhez. Nehezebb az elődjénél, de ezt könnyű lesz megszokni. Azt azonban, hogy a mozgást enyhén nehezebbé teszi, már kevésbé. De mindennek ára van. Ebben az esetben a nagyobb védelemért nehézkesebb mozgással fizet a félvér. A tabarddal folytatja, amitől már majdhogynem úgy fest, mint egy igazi warg. Már csak az amulett hiányzik, amivel gyorsan megkoronázza az összképet, hogy sietve meg is csodálhassa magát a kis borotválkozó tükrében. ~Tetszetős.~ Vonja le a gyors, de semmi esetre sem nagyképű következtetést, majd a kapott feladatnak szenteli minden figyelmét. Ha már úgyis itt van, összecsomagol az útra. Az elmúlt percek eseményei teljesen el is feledtették vele az éhségét. Egy gyors mozdulattal az ágyára önti hátizsákja tartalmát, helyet csinálva azon dolgoknak, amiket magával kíván vinni.*
-Meleg ruha. *Morogja maga elé és már süllyeszti is a csomag aljára. Néhány perc alatt összekapkodja, amit ezen felül még szükségesnek vél, végül elindul, hogy felfedezze az istállót. Bár messze van még az indulás, szeretne minél jobban felkészülni és eleget tenni a feladatának, amit a három legkiválóbb hátas kiválasztásával fog megkezdeni.*
-Meleg ruha. *Morogja maga elé és már süllyeszti is a csomag aljára. Néhány perc alatt összekapkodja, amit ezen felül még szükségesnek vél, végül elindul, hogy felfedezze az istállót. Bár messze van még az indulás, szeretne minél jobban felkészülni és eleget tenni a feladatának, amit a három legkiválóbb hátas kiválasztásával fog megkezdeni.*
153. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-12 08:26:30
Üzenet elküldve: 2021-10-12 08:26:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wulfrixen//
*Ahogy beszél, rá kell jönnie, hogy nem csak a hivatalos modora miatt számít arra, hogy jól fog kijönni Wulfrixennel. A gnóm ugyanis Bredochoz hasonlóan úgy tűnik, nem rendelkezik azzal az ingerrel, hogy egy ilyesféle jelentés minden második szavát megkérdőjelezze. Ráadásul beszélgetőpartnerén látszik, hogy tökéletesen érti a témát, amiről Gaerralos beszél, és nincs szükség arra, alap szintű mágiaelméletet magyarázzon el neki.*
-Pontosan. És gondolom, azt is tudja, hogy milyen egyéb mágiák tartoznak a nap ághoz, és ezek mekkora pusztító erővel bírhatnak... Ám kétlem, hogy egy ekkora hatalmú mágus, aki ráadásul wargháton lovagol, ne vert volna fel hullámokat már korábban is.
*Utal arra, hogy ha a tanács jól végzi a dolgát, akkor ő személy szerint elvárhatónak tartja, hogy be tudják azonosítani az elkövetőt az eddigiek alapján is. Persze könnyen lehet, hogy Arthenior vezetése még nem jött rá arra a szinte magától értetődő tényre, hogy érdemes lehet nyilvántartást vezetni a környék magas hatalmú mágusairól pontosan ilyen és hasonló esetek miatt.*
-Majd' elfelejtettem, a Tanácson belül specifikusan Letur Manio mágiaügyi biztosnak kívánjuk címezni ezt a levelet.
*Említ meg egy fontos részletet, majd folytatja elbeszélését. Wulfrix Bredoc tanácsára vonatkozó megjegyzését észreveszi, de nem reagál rá érdemben. Azt ő sem ellenzi, hogy a Parancsnok nem pánikolt be, és zárta le rögtön a piacot, vagy csinált valami hasonló meggondolatlan dolgot.*
-A Parancsnok említette, hogy a saját aláírásával ellátva kívánja elküldetni a levelet.
*Jegyzi meg, miközben átveszi a papírokat. Ha az írnok nem gondolja meg valamiért magát, akkor ezután aláír ott, ahol a gnóm jelölte. Szerencsére itt nincs rá szükség, hogy különösebben szépen írjon, végtére is aláírásról van szó. Neve mellé kis hezitálás után a "Warg" jelzőt is elhelyezi.
Már épp megszólalna, mikor kopogást hall az iroda ajtaján. Csak kérdő tekintettel néz Wulfrixra, ha amaz láthatóan a távozására vár, illetőleg megkéri erre, akkor feláll és egy udvarias elköszönés kíséretében elhagyja az irodát, egyebekben türelmesen vár.*
*Ahogy beszél, rá kell jönnie, hogy nem csak a hivatalos modora miatt számít arra, hogy jól fog kijönni Wulfrixennel. A gnóm ugyanis Bredochoz hasonlóan úgy tűnik, nem rendelkezik azzal az ingerrel, hogy egy ilyesféle jelentés minden második szavát megkérdőjelezze. Ráadásul beszélgetőpartnerén látszik, hogy tökéletesen érti a témát, amiről Gaerralos beszél, és nincs szükség arra, alap szintű mágiaelméletet magyarázzon el neki.*
-Pontosan. És gondolom, azt is tudja, hogy milyen egyéb mágiák tartoznak a nap ághoz, és ezek mekkora pusztító erővel bírhatnak... Ám kétlem, hogy egy ekkora hatalmú mágus, aki ráadásul wargháton lovagol, ne vert volna fel hullámokat már korábban is.
*Utal arra, hogy ha a tanács jól végzi a dolgát, akkor ő személy szerint elvárhatónak tartja, hogy be tudják azonosítani az elkövetőt az eddigiek alapján is. Persze könnyen lehet, hogy Arthenior vezetése még nem jött rá arra a szinte magától értetődő tényre, hogy érdemes lehet nyilvántartást vezetni a környék magas hatalmú mágusairól pontosan ilyen és hasonló esetek miatt.*
-Majd' elfelejtettem, a Tanácson belül specifikusan Letur Manio mágiaügyi biztosnak kívánjuk címezni ezt a levelet.
*Említ meg egy fontos részletet, majd folytatja elbeszélését. Wulfrix Bredoc tanácsára vonatkozó megjegyzését észreveszi, de nem reagál rá érdemben. Azt ő sem ellenzi, hogy a Parancsnok nem pánikolt be, és zárta le rögtön a piacot, vagy csinált valami hasonló meggondolatlan dolgot.*
-A Parancsnok említette, hogy a saját aláírásával ellátva kívánja elküldetni a levelet.
*Jegyzi meg, miközben átveszi a papírokat. Ha az írnok nem gondolja meg valamiért magát, akkor ezután aláír ott, ahol a gnóm jelölte. Szerencsére itt nincs rá szükség, hogy különösebben szépen írjon, végtére is aláírásról van szó. Neve mellé kis hezitálás után a "Warg" jelzőt is elhelyezi.
Már épp megszólalna, mikor kopogást hall az iroda ajtaján. Csak kérdő tekintettel néz Wulfrixra, ha amaz láthatóan a távozására vár, illetőleg megkéri erre, akkor feláll és egy udvarias elköszönés kíséretében elhagyja az irodát, egyebekben türelmesen vár.*
152. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-12 07:58:24
Üzenet elküldve: 2021-10-12 07:58:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
* Miután magára veszi az új kiegészítőket hamar még egyszer le ellenőrzi a felszerelését. A konyhába magához vesz egy 3 napra hideg élelmet, hogy ha éppen szükséges lesz végső tartalékként hozzá nyúlhasson ha nagyobb gond is lenne a küldetés eltolásával. Biztosan a többiek is gondolnak külön kis tartalékra. Ha pedig szükségessé válik, akkor igazán hasznossá válhat az elkövetkezendő napokba. Hamar el is indul kifelé az ajtón. Reméli, hogy az elkövetkezendő napokba nem lesz éppen problémája a szájával. De mindenképp érdemes lesz végig gondolni az elkövetkezendő napokba, hogy mi hagyja el a száját. Bár az is lehet, hogy csak könnyedén túlzásba esik ebben. A parancsnok eléggé egyedinek tűnt így első ránézésre, ahogyan a hadnagy is. De nem hiszi, hogy a későbbiekben gond lesz vele. Nem tartja annyira problémásnak a helyzetet, a későbbiekben úgyis kialakul a személyisége vagy éppen alkalmazkodik a csoporthoz. Meg ha eredményeket is ér el, akkor annyival könnyebb dolga lesz az elkövetkezendő időszakban. *
151. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-11 22:48:03
Üzenet elküldve: 2021-10-11 22:48:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
*Visszatérve a szobájába összerendezi a holmijait. Szokott vászonzsákjába rakja a kötelet, fáklyát, és mindent ami jó, és hasznos. Gyakorlatilag kipucolja a szobáját. Felveszi a tabardot. Mellben kicsit szűk, de jól mutat. Az igazat megvallva, le is veszi, és csak a pikkelyvértet próbálja fel. Csinos darab, és véd amennyire kell. Furcsa dolog, hogy egy lovag nem rajong a nagy vértekért, de nincs mit tenni. A díszbéklyó szeretete elmúlt a venárkiképzése alatt. Messze túlságosan behatárolja a lehetőségeket.*
-Fenőkő, kova, acél.
*Mormolja magában, mi mindent tesz el az útra. Egyszer csak megakad az asztalon a szeme. Odakészítve várja a pergamen, és a toll, meg a tinta. Egy darabig csak nézi. Bármit is írna, nem tudja mit tegyen vele. Talán már elküldeni sincs ideje.*
~Hadnagy vagy az istenek szerelmére. Majd elküldeted valakivel.~
*Korholja a kardja. Soreyl nagy nehezen a papiros elé ül. Folytonos írással szinte rutinból, és babonából is megismétli a végrendeletét. A Krenkaturnál bevált. Hazajött.
Végrendelet
Halálom után, amennyiben lehetséges temetésemet Erdőmélyén kérem. Minden ingóságomat, különös tekintettel kardomra, és medálomra, kérem juttassák el Maydeleine-nak a kikötőbe. Szolgálati halál esetén, özvegyi járadék illeti.
Darenn Soreyl
Egy darabig habozik, majd még odafirkantja, hogy hadnagy. Csak a profizmus kedvéért, és letépi a papirusztekercsről a darabot, majd kétrét hajtja, ha megszáradt a tinta, és betűri az ingzsebébe a páncélja alá. Aztán ugyanezt lemásolja még egy példányban. A levélen már kicsit jobban vakargatja a fejét. Egy ideig gondolkodik, mire megindul a toll a lapon, és olykor meg meg áll, mint egy igazi fáradt vándor a gondolatok hegyein.
Maydeleine.
Talán már nem emlékszel rám. Sajnálom, hogy nem kerestelek. Szolgálat közben elfogtak, és fogvatartottak. Kiszabadultunk jól vagyok. Nem igazán tudom mit kellene írnom, mégis azt érzem szeretnék. Remélem egészségben talál a levelem, és még emlékszel arra az éjszakára a Kalmárban. Én minden nap emlékszem rá. Furcsa dolog ez az egész. Alig hogy visszaértem, újra küldetésre megyek. De ha esetleg szívesen találkoznál velem újfent, kérlek küldj válaszlevelet a Warg Agyar alakulathoz. Amint visszaértem, és megkaptam, kikérem az eltávot.
A te lovagod
Soreyl
Gyöngy betűk egy remegő kézből. Háromba hajtja ha folttalannak ítéli a folyamatot, aztán megcímzi. Kikötő, Sellőház. Maydeleine kezébe. Ahogy egy levelet kell. Még egyszer átnézi a csomagot, hogy mindene megvan-e. Amikor mindent katonás rendben talál, kilép a szobája ajtaján.*
//Wulfrixen figyelmébe//
*A folyosókra érve leint egy bakát.*
-Gyere ide fiam!
*Indul meg felé a fiatal fiú. Mivel mégiscsak friss katona, pláne tiszt, bemutatkozik gyorsan.*
-Darenn Hadnagy vagyok, és...
*A katona azonnal tisztelgésbe fágja magát, összekoppant sarokkal. Soreyl mély hangján folytatja.*
-Ne ugrálj, hanem ide vigyázz. Ezt a két levelet, add át Wulfrixennek, az írnoknak. Az egyiket elküldni kell, a másikat iktatni. Ő tudni fogja melyikkel mit. Értetted?
*Kérdez vissza a lovag, mert igencsak hadarta a dolgot, mire a katona kicsikét habozva de bólint egyet. Eztán Soreyl oszolj-t int a kezével, és igyekszik a megbeszélt helyen találkozni a piacmenettel.*
-Fenőkő, kova, acél.
*Mormolja magában, mi mindent tesz el az útra. Egyszer csak megakad az asztalon a szeme. Odakészítve várja a pergamen, és a toll, meg a tinta. Egy darabig csak nézi. Bármit is írna, nem tudja mit tegyen vele. Talán már elküldeni sincs ideje.*
~Hadnagy vagy az istenek szerelmére. Majd elküldeted valakivel.~
*Korholja a kardja. Soreyl nagy nehezen a papiros elé ül. Folytonos írással szinte rutinból, és babonából is megismétli a végrendeletét. A Krenkaturnál bevált. Hazajött.
Végrendelet
Halálom után, amennyiben lehetséges temetésemet Erdőmélyén kérem. Minden ingóságomat, különös tekintettel kardomra, és medálomra, kérem juttassák el Maydeleine-nak a kikötőbe. Szolgálati halál esetén, özvegyi járadék illeti.
Darenn Soreyl
Egy darabig habozik, majd még odafirkantja, hogy hadnagy. Csak a profizmus kedvéért, és letépi a papirusztekercsről a darabot, majd kétrét hajtja, ha megszáradt a tinta, és betűri az ingzsebébe a páncélja alá. Aztán ugyanezt lemásolja még egy példányban. A levélen már kicsit jobban vakargatja a fejét. Egy ideig gondolkodik, mire megindul a toll a lapon, és olykor meg meg áll, mint egy igazi fáradt vándor a gondolatok hegyein.
Maydeleine.
Talán már nem emlékszel rám. Sajnálom, hogy nem kerestelek. Szolgálat közben elfogtak, és fogvatartottak. Kiszabadultunk jól vagyok. Nem igazán tudom mit kellene írnom, mégis azt érzem szeretnék. Remélem egészségben talál a levelem, és még emlékszel arra az éjszakára a Kalmárban. Én minden nap emlékszem rá. Furcsa dolog ez az egész. Alig hogy visszaértem, újra küldetésre megyek. De ha esetleg szívesen találkoznál velem újfent, kérlek küldj válaszlevelet a Warg Agyar alakulathoz. Amint visszaértem, és megkaptam, kikérem az eltávot.
A te lovagod
Soreyl
Gyöngy betűk egy remegő kézből. Háromba hajtja ha folttalannak ítéli a folyamatot, aztán megcímzi. Kikötő, Sellőház. Maydeleine kezébe. Ahogy egy levelet kell. Még egyszer átnézi a csomagot, hogy mindene megvan-e. Amikor mindent katonás rendben talál, kilép a szobája ajtaján.*
//Wulfrixen figyelmébe//
*A folyosókra érve leint egy bakát.*
-Gyere ide fiam!
*Indul meg felé a fiatal fiú. Mivel mégiscsak friss katona, pláne tiszt, bemutatkozik gyorsan.*
-Darenn Hadnagy vagyok, és...
*A katona azonnal tisztelgésbe fágja magát, összekoppant sarokkal. Soreyl mély hangján folytatja.*
-Ne ugrálj, hanem ide vigyázz. Ezt a két levelet, add át Wulfrixennek, az írnoknak. Az egyiket elküldni kell, a másikat iktatni. Ő tudni fogja melyikkel mit. Értetted?
*Kérdez vissza a lovag, mert igencsak hadarta a dolgot, mire a katona kicsikét habozva de bólint egyet. Eztán Soreyl oszolj-t int a kezével, és igyekszik a megbeszélt helyen találkozni a piacmenettel.*
150. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-11 19:32:39
Üzenet elküldve: 2021-10-11 19:32:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
*A férfi befárad a helységbe, s némi szöszmötölés után elkezdődhet a munka. Már ha munkának lehet ezt nevezni, mert Wulfrixen igazán élvezi az ilyesmit. Hall egy új és talán érdekes történetet, miközben hasznos is, és azt csinálja, amihez igazán ért. Igaz sok dologhoz ért, de ez talán a gnómokra nem is annyira ritka diagnózis. Gyakran csak bólint egyet-egyet, és ahogy Gaernek üde színfolt lehet az írnok kimértsége és hivatali stílusa, úgy fordítva is igaz ez az apró részletek és a bakák közt igencsak ritka fogalmazásra, amit hall. Egészen mosolyogni támad kedve. Persze a gnóm tökéletesen ért mindent, amit hall, csak egyszer szól közbe, amikor izgatottságát nehezen tudja visszafogni.*
-Nem mindennapi alakkal találkozott, ha megjegyezhetem. Ahogy tudom a fényeltérítés és a fényhajlítás a legmagasabb szintű napmágiák egyikébe tartoznak, ezt keverve a holdmágia illúziókeltésével... Egyeseknek egy életnyi tanulmányozás is kevés lehet, hogy ilyen szintre jussanak.
*Egy pár másodpercet kivár, ha esetleg meglepné a másikat, hogy ért az ilyesmihez, majd természetesen hagyja, hogy tovább folytatódjon a történet, ő pedig tovább jegyzetelhessen.*
-Bölcs tanács.
*Ezt már inkább csak magának jegyzi meg, de természetesen Gaer is könnyedén hallhatja. A gnóm szerint nem lenne szerencsés csak úgy összeakaszkodni egy ilyen erejű mágussal megfelelő felkészülés és kutatás nélkül. Talán még azzal sem.*
-Értem. Megvan minden, amit mondott. Hamarosan átírom majd egy szebb és olvashatóbb formába, és megmutatom a parancsnoknak. Itt írja alá kérem.
*Odanyújtja a skiccelt papírt is, és az üreset is, ahová majd másolni fog.*
-Ne féljen, a két iromány csak együtt érvényes, így nem fog olyasmi kerülni az üres lapra, ami a másikon nem szerepel.
*A férfi befárad a helységbe, s némi szöszmötölés után elkezdődhet a munka. Már ha munkának lehet ezt nevezni, mert Wulfrixen igazán élvezi az ilyesmit. Hall egy új és talán érdekes történetet, miközben hasznos is, és azt csinálja, amihez igazán ért. Igaz sok dologhoz ért, de ez talán a gnómokra nem is annyira ritka diagnózis. Gyakran csak bólint egyet-egyet, és ahogy Gaernek üde színfolt lehet az írnok kimértsége és hivatali stílusa, úgy fordítva is igaz ez az apró részletek és a bakák közt igencsak ritka fogalmazásra, amit hall. Egészen mosolyogni támad kedve. Persze a gnóm tökéletesen ért mindent, amit hall, csak egyszer szól közbe, amikor izgatottságát nehezen tudja visszafogni.*
-Nem mindennapi alakkal találkozott, ha megjegyezhetem. Ahogy tudom a fényeltérítés és a fényhajlítás a legmagasabb szintű napmágiák egyikébe tartoznak, ezt keverve a holdmágia illúziókeltésével... Egyeseknek egy életnyi tanulmányozás is kevés lehet, hogy ilyen szintre jussanak.
*Egy pár másodpercet kivár, ha esetleg meglepné a másikat, hogy ért az ilyesmihez, majd természetesen hagyja, hogy tovább folytatódjon a történet, ő pedig tovább jegyzetelhessen.*
-Bölcs tanács.
*Ezt már inkább csak magának jegyzi meg, de természetesen Gaer is könnyedén hallhatja. A gnóm szerint nem lenne szerencsés csak úgy összeakaszkodni egy ilyen erejű mágussal megfelelő felkészülés és kutatás nélkül. Talán még azzal sem.*
-Értem. Megvan minden, amit mondott. Hamarosan átírom majd egy szebb és olvashatóbb formába, és megmutatom a parancsnoknak. Itt írja alá kérem.
*Odanyújtja a skiccelt papírt is, és az üreset is, ahová majd másolni fog.*
-Ne féljen, a két iromány csak együtt érvényes, így nem fog olyasmi kerülni az üres lapra, ami a másikon nem szerepel.
149. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-11 16:57:59
Üzenet elküldve: 2021-10-11 16:57:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wulfrixen//
*Az invitációra engedelmesen besétál az irodába, és ahogy Wulfrixen leül, úgy ő is helyet foglal az íróasztallal szemben elhelyezkedő széken. Persze ez így leírva kissé méltóságosabbnak hangozhat, mint a valóság, ahol ez a mozdulat valahol a leülés és a leroskadás között áll.
A széken viszont már egyenes tartással, kontrollált testhelyzetben ül. Egy rövid ideig nem szólal meg, átrendezi picit a gondolatait, hogy mikor megosztja az írnokkal az eseménysorozatot, az már összeszedett, koherens, és (ami talán még fontosabb) óvatosan megválogatott mondatokként jöjjön ki a száján.*
-Először is leszögezném, hogy az incidens ideje alatt nem volt rajtam olyasféle azonosító jegy, ami alapján az Alakulathoz tartozásom felismerhető lett volna. Ezen felül nem voltam, vagy vagyok alkohol, vagy egyéb bódító szer hatása alatt.
*Legális szempontból fontos részlet lehet, hogy a mágus egy egyenruhás városőrrel szemben követett el bűnt (habár Gaerralos az illúziók engedély nélküli használatával kapcsolatban nem emlékszik artheniori törvényre), vagy egy szimpla páncélos járókelővel szórakozott csak. A felvezetés második felével pedig azt akarja megelőzni, hogy a gnóm kétségbe vonja komolyan vehetőségét.*
-A Romvároson átsétálva egy ismeretlen személy egy, feltételezhetőleg a holdmágia ágához tartozó illúziót alkalmazott rajtam. Ez a specifikus varázslat képes minden érzékszervem a varázsló tetszése szerint irányítani, ám tudtommal közvetlen koncentrációt igényel.
Az illúzió egy lihanechi apácától érkező szakrális projekció formáját vette fel.
*Itt megáll. Számít rá, hogy művelt gnómmal van dolga, de ha azt látja, hogy amaz csak a fejét vakargatja a megfogalmazás nyomán, akkor újra kell fogalmaznia.*
-Az illúzió a segítségemet kérte egy artheniori báli öltözet megvásárlásában. Az idézője eközben búvóhelyéről felém dobta az ehhez szükséges pénzmennyiséget, habár ezt egy esélyesen nem létező varázslatnak próbálta tettetni.
*Ahogy beszél, baljával leoldozza övéről az érmékkel teli zsákocskát, és felemeli azt egy rövid időre, hogy Wulfrixen is láthassa.*
-Ezen a ponton már csak egy viszonylag ártatlan és alacsony kockázatot jelentő tréfának gondoltam a helyzetet. Így tettem pár finom utalást arra, hogy tisztában vagyok a mágus jelenlétével, valamint -tartva a biztonságos távolságot- megközelítettem az általam feltételezett búvóhelyét, ami egy elhagyott kúria aljnövényzet által benőtt kertje volt.
*Nem tart hatásszünetet, úgy néz ki, hogy Wulfrixennek nem esik nehezére tartani a tempót.*
-Valami ragadozónak hangzó állat, a későbbiek alapján wargra tippelnék, rám morgott. Ekkorra az eredeti jelenés már szétoszlott, biztosítva arról engem, hogy a piactéren majd visszatér.
*Az ezt követő részt nem részletezi, többek között azért, mert egyrészről nem különösebben büszke arra, ahogy reagált a helyzetre, illetve mert nem tartja különösebben fontosnak a levél szempontjából.*
-A mágus illúziója ezt követően egy új, fenyegetőbb, aggresszívebb alakot öltött, melynek hatására egyértelműen felfedtem, hogy tudtam az egész illúzió mivoltáról. Ennek hatására a mágus eloszlatta az illúziót, elvakított, megsüketített, és elhagyta a búvóhelyét. Rövidesen visszakaptam az érzékeim, feltételezem a koncentrációvesztés miatt. Csizmakopogást nem hallottam, ám nagytestű négylábú állat talpdobogását igen, így feltételezem, hogy a mágus az állat hátán lovagolt.
Megerősíteni viszont ezt nem tudom, ugyanis a mágus és a hátasa minden valószínűség szerint egy láthatatlanná tévő napmágia hatása alatt álltak, és állnak talán továbbra is. Ezt követően tekintve, hogy nem sok esélyem lett volna megakadályozni, hogy bevigye az állatát a piacra, inkább úgy döntöttem, követem.
Ezt követően egy adománygyűjtő pappal szemben is alkalmazta feltételezhetőleg ugyanazt a varázslatot. Ha helyesen következtetek, Eeyrt, vagy az egyik hírnökét személyesítette meg, hogy átadjon nekem egy üzenetet. Ezután mintha eltűnt volna, és hamarosan megjelent Bredoc parancsnok úr, ekkor az ő tanácsa nyomán visszatértünk.
*Leviszi a hangsúlyt, látszik, hogy nincs sok más, amit meg kívánna osztani. Továbbra is egy helyben ül, nem készül felállni, hátha Wulfrixen úgy döntene, hogy meg akarja mérni a lázát, vagy végre akarja hajtani a "hány ujjamat tartom a levegőben" tesztet.*
*Az invitációra engedelmesen besétál az irodába, és ahogy Wulfrixen leül, úgy ő is helyet foglal az íróasztallal szemben elhelyezkedő széken. Persze ez így leírva kissé méltóságosabbnak hangozhat, mint a valóság, ahol ez a mozdulat valahol a leülés és a leroskadás között áll.
A széken viszont már egyenes tartással, kontrollált testhelyzetben ül. Egy rövid ideig nem szólal meg, átrendezi picit a gondolatait, hogy mikor megosztja az írnokkal az eseménysorozatot, az már összeszedett, koherens, és (ami talán még fontosabb) óvatosan megválogatott mondatokként jöjjön ki a száján.*
-Először is leszögezném, hogy az incidens ideje alatt nem volt rajtam olyasféle azonosító jegy, ami alapján az Alakulathoz tartozásom felismerhető lett volna. Ezen felül nem voltam, vagy vagyok alkohol, vagy egyéb bódító szer hatása alatt.
*Legális szempontból fontos részlet lehet, hogy a mágus egy egyenruhás városőrrel szemben követett el bűnt (habár Gaerralos az illúziók engedély nélküli használatával kapcsolatban nem emlékszik artheniori törvényre), vagy egy szimpla páncélos járókelővel szórakozott csak. A felvezetés második felével pedig azt akarja megelőzni, hogy a gnóm kétségbe vonja komolyan vehetőségét.*
-A Romvároson átsétálva egy ismeretlen személy egy, feltételezhetőleg a holdmágia ágához tartozó illúziót alkalmazott rajtam. Ez a specifikus varázslat képes minden érzékszervem a varázsló tetszése szerint irányítani, ám tudtommal közvetlen koncentrációt igényel.
Az illúzió egy lihanechi apácától érkező szakrális projekció formáját vette fel.
*Itt megáll. Számít rá, hogy művelt gnómmal van dolga, de ha azt látja, hogy amaz csak a fejét vakargatja a megfogalmazás nyomán, akkor újra kell fogalmaznia.*
-Az illúzió a segítségemet kérte egy artheniori báli öltözet megvásárlásában. Az idézője eközben búvóhelyéről felém dobta az ehhez szükséges pénzmennyiséget, habár ezt egy esélyesen nem létező varázslatnak próbálta tettetni.
*Ahogy beszél, baljával leoldozza övéről az érmékkel teli zsákocskát, és felemeli azt egy rövid időre, hogy Wulfrixen is láthassa.*
-Ezen a ponton már csak egy viszonylag ártatlan és alacsony kockázatot jelentő tréfának gondoltam a helyzetet. Így tettem pár finom utalást arra, hogy tisztában vagyok a mágus jelenlétével, valamint -tartva a biztonságos távolságot- megközelítettem az általam feltételezett búvóhelyét, ami egy elhagyott kúria aljnövényzet által benőtt kertje volt.
*Nem tart hatásszünetet, úgy néz ki, hogy Wulfrixennek nem esik nehezére tartani a tempót.*
-Valami ragadozónak hangzó állat, a későbbiek alapján wargra tippelnék, rám morgott. Ekkorra az eredeti jelenés már szétoszlott, biztosítva arról engem, hogy a piactéren majd visszatér.
*Az ezt követő részt nem részletezi, többek között azért, mert egyrészről nem különösebben büszke arra, ahogy reagált a helyzetre, illetve mert nem tartja különösebben fontosnak a levél szempontjából.*
-A mágus illúziója ezt követően egy új, fenyegetőbb, aggresszívebb alakot öltött, melynek hatására egyértelműen felfedtem, hogy tudtam az egész illúzió mivoltáról. Ennek hatására a mágus eloszlatta az illúziót, elvakított, megsüketített, és elhagyta a búvóhelyét. Rövidesen visszakaptam az érzékeim, feltételezem a koncentrációvesztés miatt. Csizmakopogást nem hallottam, ám nagytestű négylábú állat talpdobogását igen, így feltételezem, hogy a mágus az állat hátán lovagolt.
Megerősíteni viszont ezt nem tudom, ugyanis a mágus és a hátasa minden valószínűség szerint egy láthatatlanná tévő napmágia hatása alatt álltak, és állnak talán továbbra is. Ezt követően tekintve, hogy nem sok esélyem lett volna megakadályozni, hogy bevigye az állatát a piacra, inkább úgy döntöttem, követem.
Ezt követően egy adománygyűjtő pappal szemben is alkalmazta feltételezhetőleg ugyanazt a varázslatot. Ha helyesen következtetek, Eeyrt, vagy az egyik hírnökét személyesítette meg, hogy átadjon nekem egy üzenetet. Ezután mintha eltűnt volna, és hamarosan megjelent Bredoc parancsnok úr, ekkor az ő tanácsa nyomán visszatértünk.
*Leviszi a hangsúlyt, látszik, hogy nincs sok más, amit meg kívánna osztani. Továbbra is egy helyben ül, nem készül felállni, hátha Wulfrixen úgy döntene, hogy meg akarja mérni a lázát, vagy végre akarja hajtani a "hány ujjamat tartom a levegőben" tesztet.*
148. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-11 12:27:03
Üzenet elküldve: 2021-10-11 12:27:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Gaerralos//
*A szép napot kifejezésre kedvesen bólint, el is gondolkozik kicsit a napján és annak szépségén, de most fontosabb dolga is akad. Majd este egy pohár bor mellett folytatja.*
-Értem.
*Feleli kurtán, majd kezével beinvitálja a férfit az irodába. *
-Fáradjon beljebb és lássunk hozzá.
*Majd ő maga szapora léptekkel visszaindul oda, ahol eredetileg is ült. Egy pár mozdulat, írott és íratlan oldalak kerülnek egymás mellé, alá, ahogy éppen a rend kívánja. Utána pedig egy kettő üres papírt vesz maga elé, a tollat pedig finoman tintába mártja, majd fejét felemelve néz a félkarúra, aki remélhetőleg helyet foglalt azóta. *
-Javaslom mondjon el mindent, ami érinti az esetet, és majd én a parancsnok utasításai szerint átírom, ha szükséges.
*Ha a férfi belekezd, ő azonnal körmölni kezd furcsa írásjelekkel, nem is teljes szavak, inkább csak jelek, amiket majd ő visszafejt a művelet után. Szokásos írnoki praktika, így nem kell aggódnia a másiknak k, hogy túl gyorsan beszél, vagy ilyesmi.*
*A szép napot kifejezésre kedvesen bólint, el is gondolkozik kicsit a napján és annak szépségén, de most fontosabb dolga is akad. Majd este egy pohár bor mellett folytatja.*
-Értem.
*Feleli kurtán, majd kezével beinvitálja a férfit az irodába. *
-Fáradjon beljebb és lássunk hozzá.
*Majd ő maga szapora léptekkel visszaindul oda, ahol eredetileg is ült. Egy pár mozdulat, írott és íratlan oldalak kerülnek egymás mellé, alá, ahogy éppen a rend kívánja. Utána pedig egy kettő üres papírt vesz maga elé, a tollat pedig finoman tintába mártja, majd fejét felemelve néz a félkarúra, aki remélhetőleg helyet foglalt azóta. *
-Javaslom mondjon el mindent, ami érinti az esetet, és majd én a parancsnok utasításai szerint átírom, ha szükséges.
*Ha a férfi belekezd, ő azonnal körmölni kezd furcsa írásjelekkel, nem is teljes szavak, inkább csak jelek, amiket majd ő visszafejt a művelet után. Szokásos írnoki praktika, így nem kell aggódnia a másiknak k, hogy túl gyorsan beszél, vagy ilyesmi.*
147. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-11 08:43:20
Üzenet elküldve: 2021-10-11 08:43:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Különös küldetés //
* Csak egy mosolyt enged meg a hadnagy előtt, hogy az eddig határozott félvér a reggeli időszakba mennyire is tompa. Nem éppen egy korán kelőnek tűnik. Amit majd a fejébe vés az utazás során, főleg az őrség váltás idején. Hisz ha valaki tiszta kóma az nem épp fog felfigyelni a lopakodó banditák neszére. De ez most nem éppen foglalkoztatja annyira mélységesen. Mivel az előtte lévő történéseket figyeli. Épp, hogy csak megismerkedett a hadnaggyal. Megmentette az életét Elannal az étkezővel. Már csak az étkezése hiányzik, amit már a lovag sikeresen elvégzett. De ekkor belép egy férfi, akit már a kaszárnya terén látott távolról. Az elképzelései szerint őt hitte parancsnoknak, és úgy néz ki, hogy igaza is volt. Hamar vigyázzba is húzza magát, hogy egy tisztességes tisztelgést adhasson a parancsnoknak. A pipa meglepi Nilevardot, de kellemes illatot áraszt a parancsnok. Természetesen nem félre érthető, hisz a pipának a füstje az ami árasztja ezt az aromát. *
- Tiszteletem uram! * Húzza magát jobban is ki mint kéne. A parancsnok csak egy könnyed mozdulattal és egy furcsa köszöntéssel üdvözli őket. Ami éppen nem lenne megszokott egy nagyobb rangú tiszttől. De előfordulhat, hogy már beszélt az írnokkal. Aki pedig egy elég negatív véleményezést adott a két újoncról. ~ Még a végén nem küldetést kapunk hanem repítenek minket. ~ Gondolja a lovag. De utána hamar ki is rázza a fejéből. Ilyen gyorsan nem is gondolhatnak erre. De az élet nehéz, ki tudja mi felé sodorja a partnereket? Hamar utána ered a parancsnoknak, hogy követhesse. Közben megfigyeli a hadnagyot. De mindenki tudja, hogy majd vész esetén ismerszik meg az ember. *
* Csak egy mosolyt enged meg a hadnagy előtt, hogy az eddig határozott félvér a reggeli időszakba mennyire is tompa. Nem éppen egy korán kelőnek tűnik. Amit majd a fejébe vés az utazás során, főleg az őrség váltás idején. Hisz ha valaki tiszta kóma az nem épp fog felfigyelni a lopakodó banditák neszére. De ez most nem éppen foglalkoztatja annyira mélységesen. Mivel az előtte lévő történéseket figyeli. Épp, hogy csak megismerkedett a hadnaggyal. Megmentette az életét Elannal az étkezővel. Már csak az étkezése hiányzik, amit már a lovag sikeresen elvégzett. De ekkor belép egy férfi, akit már a kaszárnya terén látott távolról. Az elképzelései szerint őt hitte parancsnoknak, és úgy néz ki, hogy igaza is volt. Hamar vigyázzba is húzza magát, hogy egy tisztességes tisztelgést adhasson a parancsnoknak. A pipa meglepi Nilevardot, de kellemes illatot áraszt a parancsnok. Természetesen nem félre érthető, hisz a pipának a füstje az ami árasztja ezt az aromát. *
- Tiszteletem uram! * Húzza magát jobban is ki mint kéne. A parancsnok csak egy könnyed mozdulattal és egy furcsa köszöntéssel üdvözli őket. Ami éppen nem lenne megszokott egy nagyobb rangú tiszttől. De előfordulhat, hogy már beszélt az írnokkal. Aki pedig egy elég negatív véleményezést adott a két újoncról. ~ Még a végén nem küldetést kapunk hanem repítenek minket. ~ Gondolja a lovag. De utána hamar ki is rázza a fejéből. Ilyen gyorsan nem is gondolhatnak erre. De az élet nehéz, ki tudja mi felé sodorja a partnereket? Hamar utána ered a parancsnoknak, hogy követhesse. Közben megfigyeli a hadnagyot. De mindenki tudja, hogy majd vész esetén ismerszik meg az ember. *
146. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-11 08:29:26
Üzenet elküldve: 2021-10-11 08:29:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Különös küldetés//
*Nilevard segítőkész szavaira, Elan a mutatott irányba fordítja a tekintetét és a memóriájába vési a megoldást. Az evés fontos. A szerelmeskedésen kívül, ez a másik dolog, ami a világot mozgatja. Leszámítva azt a végtelenül sok kirívó esetet, akiket az alkohol.*
-Köszönöm! Igyekszem nem elfeljteni. *Viszonozza a mosolyt, majd ismét a hadnagyra szegezi kéklő tekintetét. Aki a következő kérdésben is épp oly tanácstalan, akár csak az étkező ügyében volt. Éppen csak nem tárja szét a kezeit. A félvér próbálja nem mutatni a csalódottságát, de a lemondó sóhaj mégsem akar a helyén maradni.*
-Értem. *Böki ki végül. Mégis reménnyel telíti el egy gondolat. Nyilvánvalóan létezik arra egy protokoll, hogy mikor valaki az alakulat nevében jár el, akkor azt az alakulat gúnyájában teszi. A titokzatos küldetésre már díszwargban fognak indulni. Ebben pedig nem csak azért biztos, mert a hadnagy is kijelentette. Ekkor lép a trióhoz egy igencsak tekintélyt parancsoló férfi. Nem csupán a komótos lépeti, de a szavai is arra engednek következtetni, hogy ő a parancsnok. Elan, ha tehetné, még jobban vigyázzba vágná magát. De van, amit nem lehet fokozni. Így inkább egy szorgalmas tisztelgés mellett dönt. Szavakkal nem is fűz hozzá semmit, helyette inkább követi a férfit. A félvér is szeretne mihamarabb, minél több részletet megtudni az előttük álló feladatról.*
*Nilevard segítőkész szavaira, Elan a mutatott irányba fordítja a tekintetét és a memóriájába vési a megoldást. Az evés fontos. A szerelmeskedésen kívül, ez a másik dolog, ami a világot mozgatja. Leszámítva azt a végtelenül sok kirívó esetet, akiket az alkohol.*
-Köszönöm! Igyekszem nem elfeljteni. *Viszonozza a mosolyt, majd ismét a hadnagyra szegezi kéklő tekintetét. Aki a következő kérdésben is épp oly tanácstalan, akár csak az étkező ügyében volt. Éppen csak nem tárja szét a kezeit. A félvér próbálja nem mutatni a csalódottságát, de a lemondó sóhaj mégsem akar a helyén maradni.*
-Értem. *Böki ki végül. Mégis reménnyel telíti el egy gondolat. Nyilvánvalóan létezik arra egy protokoll, hogy mikor valaki az alakulat nevében jár el, akkor azt az alakulat gúnyájában teszi. A titokzatos küldetésre már díszwargban fognak indulni. Ebben pedig nem csak azért biztos, mert a hadnagy is kijelentette. Ekkor lép a trióhoz egy igencsak tekintélyt parancsoló férfi. Nem csupán a komótos lépeti, de a szavai is arra engednek következtetni, hogy ő a parancsnok. Elan, ha tehetné, még jobban vigyázzba vágná magát. De van, amit nem lehet fokozni. Így inkább egy szorgalmas tisztelgés mellett dönt. Szavakkal nem is fűz hozzá semmit, helyette inkább követi a férfit. A félvér is szeretne mihamarabb, minél több részletet megtudni az előttük álló feladatról.*
145. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-10 20:41:45
Üzenet elküldve: 2021-10-10 20:41:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Különös küldetés//
*Csöndben hallgatják végig a lovagot az újoncok, talán még ez értelem szikrája is megcsillan a szemükben. Habár a beszédébe ékelt tüzetesebb vizsgálat alatt több kérdése is felmerül. Az fiatal lovagnál első soron a felfegyverkezés kérdése.*
~Hosszúkard, és pajzs. Ha csak nem egy bivaly rejtőzik a páncél alatt, nem tudja a kettőt eredményesen használni.~
*Gondolja magában a lovag, amire Perchipfell is rátesz kicsit.*
~Lehet a tőréhez kell.~
*Mondja ezt teljesen tréfásan, hiszen pontosan tudja hogy a tőrhasználathoz belharcba kell kerülni, és akkor már messze zavaró lenne a pajzs. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fiatal férfi nem lenne képes eredményesen harcolni, csupán hogy a lovag szerint nem tudja teljesen kihasználni az eszköztárát. Eztán a félvért teszi gondolati pellengére.*
~Két rövidebb penge, alkarvédő. Orvgyilkos fegyverválasztás. Ha a kétkezes harcot részesíti előnyben, akkor kinézhet némi gyakorlás még neki.~
*Gondolja magában, mire a kardja is reagál természetesen.*
~Lehet meglep.~
*Mondja Perchi, és mindkettőre gondol ez alatt, és végül is Soreyl is egyetért vele. Bármelyikük meglepheti pozitívan. Érkezik is egy kérdés a beszéde végén.*
~Elsőre szakácsnak nézett, most meg szabónak.~
*Humorosodik Perchipfell, mire a lovag ennél kicsit profibban reagál.*
-Ezt Wulfrixentől kell megkérdezni. Még én is híján vagyok ezeknek. Indulás előtt mindenképpen beszerezzük.
*Fejezi be, mire megérkezik a jó öreg Brox. Egy biccentéssel üdvözli a parancsnokot, és közbeszúrja valamikor.*
-Most akartunk indulni.
*Nem mentegetőzésképpen, pusztán az információ kedvéért. Eztán követi a férfit a kaszárnyába.*
*Csöndben hallgatják végig a lovagot az újoncok, talán még ez értelem szikrája is megcsillan a szemükben. Habár a beszédébe ékelt tüzetesebb vizsgálat alatt több kérdése is felmerül. Az fiatal lovagnál első soron a felfegyverkezés kérdése.*
~Hosszúkard, és pajzs. Ha csak nem egy bivaly rejtőzik a páncél alatt, nem tudja a kettőt eredményesen használni.~
*Gondolja magában a lovag, amire Perchipfell is rátesz kicsit.*
~Lehet a tőréhez kell.~
*Mondja ezt teljesen tréfásan, hiszen pontosan tudja hogy a tőrhasználathoz belharcba kell kerülni, és akkor már messze zavaró lenne a pajzs. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fiatal férfi nem lenne képes eredményesen harcolni, csupán hogy a lovag szerint nem tudja teljesen kihasználni az eszköztárát. Eztán a félvért teszi gondolati pellengére.*
~Két rövidebb penge, alkarvédő. Orvgyilkos fegyverválasztás. Ha a kétkezes harcot részesíti előnyben, akkor kinézhet némi gyakorlás még neki.~
*Gondolja magában, mire a kardja is reagál természetesen.*
~Lehet meglep.~
*Mondja Perchi, és mindkettőre gondol ez alatt, és végül is Soreyl is egyetért vele. Bármelyikük meglepheti pozitívan. Érkezik is egy kérdés a beszéde végén.*
~Elsőre szakácsnak nézett, most meg szabónak.~
*Humorosodik Perchipfell, mire a lovag ennél kicsit profibban reagál.*
-Ezt Wulfrixentől kell megkérdezni. Még én is híján vagyok ezeknek. Indulás előtt mindenképpen beszerezzük.
*Fejezi be, mire megérkezik a jó öreg Brox. Egy biccentéssel üdvözli a parancsnokot, és közbeszúrja valamikor.*
-Most akartunk indulni.
*Nem mentegetőzésképpen, pusztán az információ kedvéért. Eztán követi a férfit a kaszárnyába.*
144. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-10 19:24:30
Üzenet elküldve: 2021-10-10 19:24:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Wulfrixen//
*Ahogy kinyílik az ajtó, választ kap saját fel nem tett kérdésére. Habár Gaerraloshoz képest Wulfrixen viszonylag alacsony, gnóm viszonylatban már egész más a helyzet. Efféle gondolatainak viszont nem adja külső jelét. A név szerinti köszöntés is csak azért lepi meg valamennyire, mert nemrég vették fel az alakulatba, és így nem számított rá, hogy már az iratok között lenne a neve személyleírással együtt.*
-Szép napot, Wulfrixen úr.
*Viszonozza hasonlóan hivatalos módon a köszöntést. Kissé talán felfrissítő élmény neki a hivatalos stílus, amihez katonai karrierje nagy részében hozzászokott. Nem bánja, hogy van az alakulatnak egy olyan tagja is, aki látható módon ad az ilyesféle formalitásokra.*
-Bredoc parancsnok utasítása nyomán egy nemrégiben történt incidensről szeretnék papírra vétetni egy, a Tanácsházának szánt jelentést.
*Hangsúlya és tartása szokásához híven egyenes és fegyelmezett, habár alig észrevehetően féloldalas, ugyanis botját a szobájában hagyta. Tekintete hasonlóan fókuszált, nem vándorol el Wulfrixen mögé az irodába, hiszen bízik benne, hogy a gnóm a részleteket nem az ajtóban állva akarja megbeszélni, és nincs szükség utalgatásra ennek eléréséhez.*
*Ahogy kinyílik az ajtó, választ kap saját fel nem tett kérdésére. Habár Gaerraloshoz képest Wulfrixen viszonylag alacsony, gnóm viszonylatban már egész más a helyzet. Efféle gondolatainak viszont nem adja külső jelét. A név szerinti köszöntés is csak azért lepi meg valamennyire, mert nemrég vették fel az alakulatba, és így nem számított rá, hogy már az iratok között lenne a neve személyleírással együtt.*
-Szép napot, Wulfrixen úr.
*Viszonozza hasonlóan hivatalos módon a köszöntést. Kissé talán felfrissítő élmény neki a hivatalos stílus, amihez katonai karrierje nagy részében hozzászokott. Nem bánja, hogy van az alakulatnak egy olyan tagja is, aki látható módon ad az ilyesféle formalitásokra.*
-Bredoc parancsnok utasítása nyomán egy nemrégiben történt incidensről szeretnék papírra vétetni egy, a Tanácsházának szánt jelentést.
*Hangsúlya és tartása szokásához híven egyenes és fegyelmezett, habár alig észrevehetően féloldalas, ugyanis botját a szobájában hagyta. Tekintete hasonlóan fókuszált, nem vándorol el Wulfrixen mögé az irodába, hiszen bízik benne, hogy a gnóm a részleteket nem az ajtóban állva akarja megbeszélni, és nincs szükség utalgatásra ennek eléréséhez.*
143. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-10 18:54:23
Üzenet elküldve: 2021-10-10 18:54:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
*Wulfrixen miután dolgát végezte a saját kis feladataira koncentrál, olyanokra, amik ugyan másnak elvégzendő munkát jelentenének, de neki ez csak kikapcsolódás. Ezért jó az, ha az ember olyan pozícióban dolgozik, amit igazán szeret csinálni, mert így sosem okoz kellemetlen rossz érzést. Éppen végezne egy átirat elkészítésével, mikor kopogást hall az ajtón. Monokliját lerakva pattan fel a székből, és az ajtóhoz siet kimért léptekkel. Szokásához híven csavarint egyet bajszán, mielőtt ajtót nyitna.*
-Üdvözlöm Gaerralos Ruuhrijehr úr.
*Köszönti a férfit, aki talán meg is lepődhet, hogy honnan tudja a nevét, hogyha nem is találkoztak még, de Gaer talán könnyen kikövetkeztetheti, hogy az írnok a papírokból és jelentésekből tudhatja, hogy ki is ő.*
-Miben állhatok szolgálatára?
*Tartása igencsak feszes, katonás, tekintetéből pedig csillog az értelem.*
*Wulfrixen miután dolgát végezte a saját kis feladataira koncentrál, olyanokra, amik ugyan másnak elvégzendő munkát jelentenének, de neki ez csak kikapcsolódás. Ezért jó az, ha az ember olyan pozícióban dolgozik, amit igazán szeret csinálni, mert így sosem okoz kellemetlen rossz érzést. Éppen végezne egy átirat elkészítésével, mikor kopogást hall az ajtón. Monokliját lerakva pattan fel a székből, és az ajtóhoz siet kimért léptekkel. Szokásához híven csavarint egyet bajszán, mielőtt ajtót nyitna.*
-Üdvözlöm Gaerralos Ruuhrijehr úr.
*Köszönti a férfit, aki talán meg is lepődhet, hogy honnan tudja a nevét, hogyha nem is találkoztak még, de Gaer talán könnyen kikövetkeztetheti, hogy az írnok a papírokból és jelentésekből tudhatja, hogy ki is ő.*
-Miben állhatok szolgálatára?
*Tartása igencsak feszes, katonás, tekintetéből pedig csillog az értelem.*
142. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-10 15:25:21
Üzenet elküldve: 2021-10-10 15:25:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
-Úgy lesz.
*Maga részéről ha nem szükséges, nem fogja híresztelni az esetet, legfeljebb csak a fontos elemeket osztja majd meg azzal, aki érdeklődne.
A gnóm személyleírását hallgatva már csak egy kérdés merül fel benne, amit ezen a ponton már nem fog feltenni a távozó Bredoc hátának.*
~Gnómhoz képest, vagy emberhez képest alacsony?~
*Útja először mindenképpen a szobájába vezeti, hiszen most, hogy visszaért a Warg Odúba, illőnek érzi felvenni a tabardot és a wargfejes amulettet. Ahogy viszont eléri a szobáját, tekintete önkéntelenül is az íróasztalára vándorol, ahol esténként mágiaelméletet szokott tanulni. Él benne az a piszkáló gondolat, hogy ha óvatos, türelmes és beleteszi a szükséges erőfeszítést, össze tud írni egy olyan jelentést, ami hivatalos okiratnak is megfelelne, és nem csúfítaná el a tény, hogy ügyetlenebbik kezében tartotta a tollat.
Végül egy jó félperces vacillálás után enged a kísértésnek, és leül az asztalhoz, baljával keze ügyébe helyezve pennáját és tintatartóját.*
//Wulfrixen//
*Közel fél órával később a hálókörlet ajtaján egy tabardot viselő, amulettel felszerelt, kívülről nyugodtnak kinéző, ám erősen rosszkedvű Gaerralos lép ki. Rezignált céltudatossággal indul el az írnok irodája felé, majd odaérve három határozott koppanás jelzi az ajtón, hogy Wulfrixennek látogatója érkezett.*
-Úgy lesz.
*Maga részéről ha nem szükséges, nem fogja híresztelni az esetet, legfeljebb csak a fontos elemeket osztja majd meg azzal, aki érdeklődne.
A gnóm személyleírását hallgatva már csak egy kérdés merül fel benne, amit ezen a ponton már nem fog feltenni a távozó Bredoc hátának.*
~Gnómhoz képest, vagy emberhez képest alacsony?~
*Útja először mindenképpen a szobájába vezeti, hiszen most, hogy visszaért a Warg Odúba, illőnek érzi felvenni a tabardot és a wargfejes amulettet. Ahogy viszont eléri a szobáját, tekintete önkéntelenül is az íróasztalára vándorol, ahol esténként mágiaelméletet szokott tanulni. Él benne az a piszkáló gondolat, hogy ha óvatos, türelmes és beleteszi a szükséges erőfeszítést, össze tud írni egy olyan jelentést, ami hivatalos okiratnak is megfelelne, és nem csúfítaná el a tény, hogy ügyetlenebbik kezében tartotta a tollat.
Végül egy jó félperces vacillálás után enged a kísértésnek, és leül az asztalhoz, baljával keze ügyébe helyezve pennáját és tintatartóját.*
//Wulfrixen//
*Közel fél órával később a hálókörlet ajtaján egy tabardot viselő, amulettel felszerelt, kívülről nyugodtnak kinéző, ám erősen rosszkedvű Gaerralos lép ki. Rezignált céltudatossággal indul el az írnok irodája felé, majd odaérve három határozott koppanás jelzi az ajtón, hogy Wulfrixennek látogatója érkezett.*
141. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2021-10-10 13:19:57
Üzenet elküldve: 2021-10-10 13:19:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
*A páros lábai hamar elérik a kaszárnya kapuit, s Bredoc maga is érzi ezt a kellemetlen szorongást, a tényt, hogy meg van kötve a keze. Egyre csak erősödik benne a mágusok iránti ellenszenv, vagy inkább a saját erőtlensége miatti harag.*
-Nem kell titokban tartanod, de ne kelts pánikot.
*Bár nem igazán hiszi, hogy Gaer az a fajta lenne, aki fűnek-fának ezzel köszönne jó reggelt helyett.*
-Ahogy gondolod, keresd nyugodtan az írnokot. Egy alacsony, kackiás bajszú gnóm, nem tudod eltéveszteni.
*Egy kis útbaigazítás sosem árthat. Azzal pedig, amint már bent az odúban elválnak útjaik egy apró biccentéssel köszön el a férfitől, majd a saját dolgait veszi sorra, s Soreylt kezdi keresni, illetve az újoncokat, akiket Wulfrix említett.*
//Különös küldetés//
*Először az irodájába megy, néhány dolgot elrendezni, de ott igencsak hamar végez, és a termetes ajtó felé veszi az irányt. A folyosón megáll, mert hangokat hall nem messze az éhezdétől, úgyhogy inkább úgy dönt, hogy megvárja, hogy összetalálkozhassanak a hármassal, már ha ők azok. Egyedül Soreyl hangját ismeri meg, még ilyen távolságból is. ~Á mindegy, megyek én.~ Gondolja, s pipáját a szájába véve indul el a hangok irányába, miközben az ördögvigyoros dohánykeverékkel megtömi a jószágot, hogy hamarosan kellemes diós aura vegye körül a parancsnokot.*
-Erőt egészséget!
*Köszönti őket, s egy cinkos pillantást vet Soreylre, hisz ő tudhatja jól, hogy ez a fajta modor nem vall Bredocra.*
-Tudom hogy alakulóteret mondtam, úgy látszik Eeyr máshogy gondolta a dolgot. Gyertek.
*Int halványan kezével, és elindul az ajtó irányába, hogy a kaszárnya udvarának egy csendesebb részén találhassák magukat, ha követik a férfit.*
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.10 13:22:01
*A páros lábai hamar elérik a kaszárnya kapuit, s Bredoc maga is érzi ezt a kellemetlen szorongást, a tényt, hogy meg van kötve a keze. Egyre csak erősödik benne a mágusok iránti ellenszenv, vagy inkább a saját erőtlensége miatti harag.*
-Nem kell titokban tartanod, de ne kelts pánikot.
*Bár nem igazán hiszi, hogy Gaer az a fajta lenne, aki fűnek-fának ezzel köszönne jó reggelt helyett.*
-Ahogy gondolod, keresd nyugodtan az írnokot. Egy alacsony, kackiás bajszú gnóm, nem tudod eltéveszteni.
*Egy kis útbaigazítás sosem árthat. Azzal pedig, amint már bent az odúban elválnak útjaik egy apró biccentéssel köszön el a férfitől, majd a saját dolgait veszi sorra, s Soreylt kezdi keresni, illetve az újoncokat, akiket Wulfrix említett.*
//Különös küldetés//
*Először az irodájába megy, néhány dolgot elrendezni, de ott igencsak hamar végez, és a termetes ajtó felé veszi az irányt. A folyosón megáll, mert hangokat hall nem messze az éhezdétől, úgyhogy inkább úgy dönt, hogy megvárja, hogy összetalálkozhassanak a hármassal, már ha ők azok. Egyedül Soreyl hangját ismeri meg, még ilyen távolságból is. ~Á mindegy, megyek én.~ Gondolja, s pipáját a szájába véve indul el a hangok irányába, miközben az ördögvigyoros dohánykeverékkel megtömi a jószágot, hogy hamarosan kellemes diós aura vegye körül a parancsnokot.*
-Erőt egészséget!
*Köszönti őket, s egy cinkos pillantást vet Soreylre, hisz ő tudhatja jól, hogy ez a fajta modor nem vall Bredocra.*
-Tudom hogy alakulóteret mondtam, úgy látszik Eeyr máshogy gondolta a dolgot. Gyertek.
*Int halványan kezével, és elindul az ajtó irányába, hogy a kaszárnya udvarának egy csendesebb részén találhassák magukat, ha követik a férfit.*
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.10 13:22:01
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360