Nincs játékban - Udvarház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Udvarház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 78-97
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-27 19:14:24
Üzenet elküldve: 2018-06-27 19:14:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hálás s egyben cinkos mosoly költözik Lyz arcára, amikor Leon felé kacsint. Nem, mint ha baj volna, hogy ruhát javíttat, csak még önmaga is nehezen vette elő ezt a csomagot, és ha maga meg tudná csinálni, biztosan meg is tenné. Akkor nem kellene szívességeket kérnie. Csak hogy éppen ez volt az, amit nem szeretett sosem. Hímezgetni, gyöngyözgetni, varrogatni, sosem volt az ő világa, apja legnagyobb szívfájdalmára persze.
Miközben Leon dolgozik, Lyz leül a székre, s bár Selesről kérdezett, mert különösnek találja a lányt mostanában, szeme azért az ott hagyott könyvre siklik. Aztán vissza Leonra.*
- Akkor jó, persze nem akartam beleszólni, csak észrevettem, hogy olyan szétszórt mostanában. Attól féltem, köztetek van valami feszültség.
*Kicsit zavarban is van, mert így belekérdezett, és amúgy nincs túl sok köze hozzá, de Selessel azért elég jó viszonyt ápol, főleg a fürdős kicsapongás este után. Olyasmi közösség ez, mint amit közös szégyenteljes titkok szoktak okozni, vagy ha nem is teljesen az, de nem büszke rá, és nem is veri nagydobra, tehát mégiscsak valami ilyesmi.*
- Igencsak szépen összegyűltünk mostanában, még szerencse, hogy tataroztatok, míg odavoltunk a felderítésen.
*S bár feszeng még egy kicsit, azért a könyv után nyúl.*
- Mit olvasol? Megnézhetem? A könyvtárból hoztad? *lapoz bele máris.* Tetszik?
*Küldi a szokatlanul élénk kérdések sorát a varró férfinak, míg ő maga megforgatja kezében a kötetet, bele is lapoz, majd titkon a lapok közé szimatol.*
- Apám nagy könyvrajongó volt, *Nosztalgikus mosolyra húzza ajkait.* igazi úri elf. *Picit megcsóválja a fejét is, ahogy a könyvet ölébe fekteti.*
~Vajon, mi lehet vele most? Visszament vajon Lihanechbe?~
*Erővel zabolázza magát, hogy a honvágyát elnyomja, s a jelen pillanatba rángassa vissza magát.*
- Nagyon jól haladsz Leon, szerintem meg sem fog látszani, hogy javítottad. Olyan lesz, mint ha eredetileg is ilyenre szabták volna.
*Hálás s egyben cinkos mosoly költözik Lyz arcára, amikor Leon felé kacsint. Nem, mint ha baj volna, hogy ruhát javíttat, csak még önmaga is nehezen vette elő ezt a csomagot, és ha maga meg tudná csinálni, biztosan meg is tenné. Akkor nem kellene szívességeket kérnie. Csak hogy éppen ez volt az, amit nem szeretett sosem. Hímezgetni, gyöngyözgetni, varrogatni, sosem volt az ő világa, apja legnagyobb szívfájdalmára persze.
Miközben Leon dolgozik, Lyz leül a székre, s bár Selesről kérdezett, mert különösnek találja a lányt mostanában, szeme azért az ott hagyott könyvre siklik. Aztán vissza Leonra.*
- Akkor jó, persze nem akartam beleszólni, csak észrevettem, hogy olyan szétszórt mostanában. Attól féltem, köztetek van valami feszültség.
*Kicsit zavarban is van, mert így belekérdezett, és amúgy nincs túl sok köze hozzá, de Selessel azért elég jó viszonyt ápol, főleg a fürdős kicsapongás este után. Olyasmi közösség ez, mint amit közös szégyenteljes titkok szoktak okozni, vagy ha nem is teljesen az, de nem büszke rá, és nem is veri nagydobra, tehát mégiscsak valami ilyesmi.*
- Igencsak szépen összegyűltünk mostanában, még szerencse, hogy tataroztatok, míg odavoltunk a felderítésen.
*S bár feszeng még egy kicsit, azért a könyv után nyúl.*
- Mit olvasol? Megnézhetem? A könyvtárból hoztad? *lapoz bele máris.* Tetszik?
*Küldi a szokatlanul élénk kérdések sorát a varró férfinak, míg ő maga megforgatja kezében a kötetet, bele is lapoz, majd titkon a lapok közé szimatol.*
- Apám nagy könyvrajongó volt, *Nosztalgikus mosolyra húzza ajkait.* igazi úri elf. *Picit megcsóválja a fejét is, ahogy a könyvet ölébe fekteti.*
~Vajon, mi lehet vele most? Visszament vajon Lihanechbe?~
*Erővel zabolázza magát, hogy a honvágyát elnyomja, s a jelen pillanatba rángassa vissza magát.*
- Nagyon jól haladsz Leon, szerintem meg sem fog látszani, hogy javítottad. Olyan lesz, mint ha eredetileg is ilyenre szabták volna.
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-27 17:30:04
Üzenet elküldve: 2018-06-27 17:30:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Pyr, Zsenge, Bayde//
*Hálás tekintettel néz fel Baydre, s már éppen szólásra emelné a száját, majd hirtelen meggondolja magát, s elszontyolodva rázza a fejét. Tekintve, hogy Baydet idegesíti a mutogatás, így inkább csak hátrateszi a kezét és nem mutat semmit. Azért a porba még beleírja: "Ha az Erdőszellem méltónak talál, feloldoz." Közben mutogat Zsengére, hogy Bayde neki is elmondhassa, amit leírt. Megvonja a vállát, majd szájával bocsánatkérést formáz, de a mutogatást befejezte. Legalábbis Bayde felé, ő nem szereti. Zsenge viszont nem tud olvasni. Baydet pedig nem akarja tolmácsnak használni, így arrafelé kénytelen mutogatni. Elkerekedett szemmel néz a lányra. ~ Még csuklik is! Lealjasodott teljesen. ~ Képed el magában. Persze Leon is eszébe jut, s azonnal arra gondol, hogy megtépi a kalózt, de aztán hamar elveti az ötletet, elég volt egy balhé mára, akkor lehet a mutogatást is megtiltanák számára. El is szégyelli magát. Ismét a porba ír Baydnek: "Kellene egy tábla és egy irón, nem tudod, honnan szerezhetek?" Unja már a porba firkálást. A táblára meg rajzolni is lehetne, azt Zsenge is megértené. Közben némán tiltakozik, mert arcát összecsipkedik, de azért hangtalanul felkacag a végén, kezével hessegeti a lány kezét. Sokáig ugyan nem tud nevetgélni, mert ebben a pillanatban Zsenge, a karjaiba omlik, gyakorlatilag kiüti magát, mint a pitypangnak repülő szentjánosbogár. Karjaiba kapja, majd kérdőn vonja meg vállát Bayde felé: ~ Fel kéne vinni a szobájába. Teljesen gatya. ~ Majd elindul, s kérdőn néz a druidára.*
*Hálás tekintettel néz fel Baydre, s már éppen szólásra emelné a száját, majd hirtelen meggondolja magát, s elszontyolodva rázza a fejét. Tekintve, hogy Baydet idegesíti a mutogatás, így inkább csak hátrateszi a kezét és nem mutat semmit. Azért a porba még beleírja: "Ha az Erdőszellem méltónak talál, feloldoz." Közben mutogat Zsengére, hogy Bayde neki is elmondhassa, amit leírt. Megvonja a vállát, majd szájával bocsánatkérést formáz, de a mutogatást befejezte. Legalábbis Bayde felé, ő nem szereti. Zsenge viszont nem tud olvasni. Baydet pedig nem akarja tolmácsnak használni, így arrafelé kénytelen mutogatni. Elkerekedett szemmel néz a lányra. ~ Még csuklik is! Lealjasodott teljesen. ~ Képed el magában. Persze Leon is eszébe jut, s azonnal arra gondol, hogy megtépi a kalózt, de aztán hamar elveti az ötletet, elég volt egy balhé mára, akkor lehet a mutogatást is megtiltanák számára. El is szégyelli magát. Ismét a porba ír Baydnek: "Kellene egy tábla és egy irón, nem tudod, honnan szerezhetek?" Unja már a porba firkálást. A táblára meg rajzolni is lehetne, azt Zsenge is megértené. Közben némán tiltakozik, mert arcát összecsipkedik, de azért hangtalanul felkacag a végén, kezével hessegeti a lány kezét. Sokáig ugyan nem tud nevetgélni, mert ebben a pillanatban Zsenge, a karjaiba omlik, gyakorlatilag kiüti magát, mint a pitypangnak repülő szentjánosbogár. Karjaiba kapja, majd kérdőn vonja meg vállát Bayde felé: ~ Fel kéne vinni a szobájába. Teljesen gatya. ~ Majd elindul, s kérdőn néz a druidára.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-26 22:44:26
Üzenet elküldve: 2018-06-26 22:44:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr, Zsenge, Bayde//
*Valahogy elméri a távolságot, na de Pyr, az ő hőse elkapja őt, így az ő karjaiba esik egyenesen. Végre megöleli őt a fiú mérhetetlenül boldog, főleg mikor még meg is csókolja őt, na akkor meg pláne. Persze sikerül abba is belecsuklania. ~Hikk, Hoppá.~ Sajnos ez csak úgy jön és hát eléggé mozog a talaj is, amitől kicsit émelyeg.*
- Aj, de felmentettek miért mutogatsz? *Kérdezi és közben a kezével végigkarmolja az arcát két oldalt, persze csak jelzésképpen, milyen idegesítő ez a mutogatós akármi.* Leon megkóstoltatta velem a rumot, de... hikk, nem tudtam hogy ilyen fura lesz tőle a világ. *Mutat körbe körbe a mutatóujjával.*
- Én is örülök, te ki vagy? *Kérdezi, mert hát ő nem lett okosabb a férfi nevével kapcsolatban.*
- Mit rajzol a földre? *Kérdi és miközben végig méri őt Pyr, akkor esik le neki, hogy csak egy sima ruha van rajta és mezítláb van, hisz ruhapróbán volt és oda nem kell a cipő.*
- Engem is érdekelne mit csinált az én tündérkém. *Az ujjaival megcsipkedi Pyr arcát az arccsontjánál. .* Ugye hogy olyan helyes, mint akit az Erdőszellem faragott ki, hogy megalkossa a tökéletes alakot? Olyan finom illata van. *Álmodozik, kicsit úgy érzi magát, mint aki álmodik, csak odabújik a fiújának a mellkasához és lehunyja a szemét.*
- Olyan álmos vagyok! *Ásítja és félig mint ha be is akarna aludni.*karjaiba esik egyenesen.
*Valahogy elméri a távolságot, na de Pyr, az ő hőse elkapja őt, így az ő karjaiba esik egyenesen. Végre megöleli őt a fiú mérhetetlenül boldog, főleg mikor még meg is csókolja őt, na akkor meg pláne. Persze sikerül abba is belecsuklania. ~Hikk, Hoppá.~ Sajnos ez csak úgy jön és hát eléggé mozog a talaj is, amitől kicsit émelyeg.*
- Aj, de felmentettek miért mutogatsz? *Kérdezi és közben a kezével végigkarmolja az arcát két oldalt, persze csak jelzésképpen, milyen idegesítő ez a mutogatós akármi.* Leon megkóstoltatta velem a rumot, de... hikk, nem tudtam hogy ilyen fura lesz tőle a világ. *Mutat körbe körbe a mutatóujjával.*
- Én is örülök, te ki vagy? *Kérdezi, mert hát ő nem lett okosabb a férfi nevével kapcsolatban.*
- Mit rajzol a földre? *Kérdi és miközben végig méri őt Pyr, akkor esik le neki, hogy csak egy sima ruha van rajta és mezítláb van, hisz ruhapróbán volt és oda nem kell a cipő.*
- Engem is érdekelne mit csinált az én tündérkém. *Az ujjaival megcsipkedi Pyr arcát az arccsontjánál. .* Ugye hogy olyan helyes, mint akit az Erdőszellem faragott ki, hogy megalkossa a tökéletes alakot? Olyan finom illata van. *Álmodozik, kicsit úgy érzi magát, mint aki álmodik, csak odabújik a fiújának a mellkasához és lehunyja a szemét.*
- Olyan álmos vagyok! *Ásítja és félig mint ha be is akarna aludni.*karjaiba esik egyenesen.
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-26 21:52:28
Üzenet elküldve: 2018-06-26 21:52:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Pyr, Zsenge//
*Látott már hasonlót valami piactéren. Ott léptek fel olyan csepűrágók, akik egy szó nélkül, pusztán mozgással, gesztusokkal próbáltak elbeszélni egy történetet. Most valami hasonlóban van része a tündér előadásában, és túlzás lenne azt mondani, hogy mindent megért belőle. Fogalma sincs, hogy Aenae mit ivott vagy mit fújt meg, de az nagyjából világosnak látszik, hogy Pycta tiltotta meg a beszédet. Hogy a kettőnek van-e köze egymáshoz, az megint nem világos. Az viszont biztos, hogy ez így nyögvenyelős lesz, úgyhogy amikor Pycta távolodik, megveregeti a tündér vállát.*
- Nincs itt, beszélhetsz. Tőlem nem fogja megtudni.
*Vigyorog cinkosan, amikor társaságot kapnak egy kissé illumináltnak tűnő elf személyében, aki nagy szeretettel öleli meg a levegőt Pyr mellett. Bajdi végképp kezdi elveszíteni a fonalat, de a következő jelenet néhány kérdésről fellebbenti a fátylat. Még mindig vigyorogva néz félre, mert ilyenkor így illik, de Pyr már a ruháját cibálja.*
- Szólalj már meg, az istenek áldjanak... így sem rossz. *bólint egyet, amikor a tündér feltalálja magát és egy bottal kezd betűket róni a föld porába* Nagyon örülök, Zsenge! Egyben gratulálok a szerelmedhez! Sok hangos vitátok nem lesz.
*A fiatalok még csőröznek egy kicsit, aztán Pyr lefirkál még egy kérdést.*
- Persze. *vonja meg a vállát, és ezután jön el az a pillanat, hogy arcát a kezébe temesse* Az Erdőszellem...
*Kicsit fojtottan hallani a hangját a tenyere mögül, de aztán leereszti a kezét és kicsit elkínzott képpel néz a tündérre.*
- Mondd csak, miért lehet jó az az Erdőszellemnek, ha mindenkinek az idegeire mész a pantomim előadásoddal? Nem tudom, hogy mit csináltál, nem tudom, hogy mit kell tenned, hogy végre megszólalhass, de hidd el: az Erdőszellem boldog lesz, ha nem olyan venárokat lát a Vadvéden, akik a veled történt terefere után tikkelve szidják a nagy büdös mindenséget. Mert ha ez így megy tovább, ez lesz.
*Látott már hasonlót valami piactéren. Ott léptek fel olyan csepűrágók, akik egy szó nélkül, pusztán mozgással, gesztusokkal próbáltak elbeszélni egy történetet. Most valami hasonlóban van része a tündér előadásában, és túlzás lenne azt mondani, hogy mindent megért belőle. Fogalma sincs, hogy Aenae mit ivott vagy mit fújt meg, de az nagyjából világosnak látszik, hogy Pycta tiltotta meg a beszédet. Hogy a kettőnek van-e köze egymáshoz, az megint nem világos. Az viszont biztos, hogy ez így nyögvenyelős lesz, úgyhogy amikor Pycta távolodik, megveregeti a tündér vállát.*
- Nincs itt, beszélhetsz. Tőlem nem fogja megtudni.
*Vigyorog cinkosan, amikor társaságot kapnak egy kissé illumináltnak tűnő elf személyében, aki nagy szeretettel öleli meg a levegőt Pyr mellett. Bajdi végképp kezdi elveszíteni a fonalat, de a következő jelenet néhány kérdésről fellebbenti a fátylat. Még mindig vigyorogva néz félre, mert ilyenkor így illik, de Pyr már a ruháját cibálja.*
- Szólalj már meg, az istenek áldjanak... így sem rossz. *bólint egyet, amikor a tündér feltalálja magát és egy bottal kezd betűket róni a föld porába* Nagyon örülök, Zsenge! Egyben gratulálok a szerelmedhez! Sok hangos vitátok nem lesz.
*A fiatalok még csőröznek egy kicsit, aztán Pyr lefirkál még egy kérdést.*
- Persze. *vonja meg a vállát, és ezután jön el az a pillanat, hogy arcát a kezébe temesse* Az Erdőszellem...
*Kicsit fojtottan hallani a hangját a tenyere mögül, de aztán leereszti a kezét és kicsit elkínzott képpel néz a tündérre.*
- Mondd csak, miért lehet jó az az Erdőszellemnek, ha mindenkinek az idegeire mész a pantomim előadásoddal? Nem tudom, hogy mit csináltál, nem tudom, hogy mit kell tenned, hogy végre megszólalhass, de hidd el: az Erdőszellem boldog lesz, ha nem olyan venárokat lát a Vadvéden, akik a veled történt terefere után tikkelve szidják a nagy büdös mindenséget. Mert ha ez így megy tovább, ez lesz.
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-26 20:34:03
Üzenet elküldve: 2018-06-26 20:34:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Shen'eriel//
*Éppen próbálja kitalálni, hogy mit kezdjen magával, mikor megjelelik Hisztiself, akinek a nevét képtelen volt megjegyezni, annyira bonyolult.*
- Szia!
*Vigyorog, mintha húznák a száját.*
- Hát, az jó lenne. Az este az istállóban kellett aludnom, mert mindenki eltűnt, engem meg csak úgy otthagytak egyedül.
*Arról már nem számol be, hogy neki ez mennyire rosszul esett, és hogy mennyire is bántja a dolog. Talán még az elf is ki tudja találni, hogy az ilyesmi bizony nem kellemes érzés.*
- Hát de miért nem tudsz kimenni?
*Jól megfigyeli az elf lábát, de az rendben tűnik.*
- Nem úgy tűnsz, mint akinek hiányzik a lába.
*Éppen próbálja kitalálni, hogy mit kezdjen magával, mikor megjelelik Hisztiself, akinek a nevét képtelen volt megjegyezni, annyira bonyolult.*
- Szia!
*Vigyorog, mintha húznák a száját.*
- Hát, az jó lenne. Az este az istállóban kellett aludnom, mert mindenki eltűnt, engem meg csak úgy otthagytak egyedül.
*Arról már nem számol be, hogy neki ez mennyire rosszul esett, és hogy mennyire is bántja a dolog. Talán még az elf is ki tudja találni, hogy az ilyesmi bizony nem kellemes érzés.*
- Hát de miért nem tudsz kimenni?
*Jól megfigyeli az elf lábát, de az rendben tűnik.*
- Nem úgy tűnsz, mint akinek hiányzik a lába.
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-26 19:28:19
Üzenet elküldve: 2018-06-26 19:28:19
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// A magánzók tízóraija //
// Sythra, Seles //
*A szőke hajú elf – aki úgy rémlik bemutatkozott neki, de már a nevére sem emlékszik – megint keres valakit, vagy még mindig, Umon pedig már másodjára hagyja ott őket. Kezd rendszert sejteni a dologban, ami eddig annyira nem tetszik a számára. Ezt a szakállas férfi tudtára adja egy kimerült sóhaj formájában. Mit sem törődve az egész üggyel falatozgat tovább, amikor új ember érkezik társaságukba. Nem is bánja komolyabban, Sythra eddigi meglátása szerint hozzá hasonlóan félrehúzódó, ezért sokat nem fogják egymást zavarni.*
- Miért, milyen fennforgás van kint az udvaron?
*Kérdez azért rá, mert valamelyest érdekli. Ez viszont alátámasztja azt, hogy Umon nem csak mondvacsinált kifogással hagyta itt őket. Persze nem kifejezetten örül neki, de letudja annyival a dolgot, hogy ahol emberek vannak, ott baj is van.
A férfi szükségét érzi, hogy jó társaság legyen, legalábbis az illem szerint, és elkezd beszélni. Valea rezzenéstelen arccal marad csendben, hiszen az egyetlen benne is felmerülő kérdést már őt megelőzve feltette Sythra is. Észrevesz valami szokatlannak nevezhető fényt a férfi tekintetében ahogy Sythrára néz – mivel nem része a beszélgetésnek jobbára csak figyel, de azt jól csinálja – azonban nem tulajdonít neki jelentőséget. Megjelenik egy új leányzó és Medve távozik. Újra sóhajt.*
- Az emberek állandóan csak jönnek mennek. Ahelyett, hogy maradnának ott ahol vannak.
*Motyogja picit orra alatt, nem panaszosan, inkább csak egy ténymegállapítást téve.*
- Mi a baj? Láthatóan nem festesz túl jól.
*Mondja ezt ő, aki hasonlóan a félvérhez igencsak furcsa, hideg tónusú, talán kissé betegesnek tűnő árnyalatú bőrrel rendelkezik.*
- Mindig ilyen szörnyen nagy itt a sürgés forgás? Eddig még nem volt olyan perc, ami nyugalommal telt volna el.
*Kérdezi Selest, akiről azt feltételezi, hogy több információval rendelkezik és nem annyira friss, mint ők ketten a félvérrel. Valeának már ez is sok, nem is szereti beleártani magát, hát még ha része lett volna a kis jelenetnek az udvaron. Eléggé fárasztja eddig a közösségi élet, különösen a jelenlegi, aminek egyedül az szól az előnyére, hogy hozzá hasonló furcsa szerzetek is vannak benne.*
// Sythra, Seles //
*A szőke hajú elf – aki úgy rémlik bemutatkozott neki, de már a nevére sem emlékszik – megint keres valakit, vagy még mindig, Umon pedig már másodjára hagyja ott őket. Kezd rendszert sejteni a dologban, ami eddig annyira nem tetszik a számára. Ezt a szakállas férfi tudtára adja egy kimerült sóhaj formájában. Mit sem törődve az egész üggyel falatozgat tovább, amikor új ember érkezik társaságukba. Nem is bánja komolyabban, Sythra eddigi meglátása szerint hozzá hasonlóan félrehúzódó, ezért sokat nem fogják egymást zavarni.*
- Miért, milyen fennforgás van kint az udvaron?
*Kérdez azért rá, mert valamelyest érdekli. Ez viszont alátámasztja azt, hogy Umon nem csak mondvacsinált kifogással hagyta itt őket. Persze nem kifejezetten örül neki, de letudja annyival a dolgot, hogy ahol emberek vannak, ott baj is van.
A férfi szükségét érzi, hogy jó társaság legyen, legalábbis az illem szerint, és elkezd beszélni. Valea rezzenéstelen arccal marad csendben, hiszen az egyetlen benne is felmerülő kérdést már őt megelőzve feltette Sythra is. Észrevesz valami szokatlannak nevezhető fényt a férfi tekintetében ahogy Sythrára néz – mivel nem része a beszélgetésnek jobbára csak figyel, de azt jól csinálja – azonban nem tulajdonít neki jelentőséget. Megjelenik egy új leányzó és Medve távozik. Újra sóhajt.*
- Az emberek állandóan csak jönnek mennek. Ahelyett, hogy maradnának ott ahol vannak.
*Motyogja picit orra alatt, nem panaszosan, inkább csak egy ténymegállapítást téve.*
- Mi a baj? Láthatóan nem festesz túl jól.
*Mondja ezt ő, aki hasonlóan a félvérhez igencsak furcsa, hideg tónusú, talán kissé betegesnek tűnő árnyalatú bőrrel rendelkezik.*
- Mindig ilyen szörnyen nagy itt a sürgés forgás? Eddig még nem volt olyan perc, ami nyugalommal telt volna el.
*Kérdezi Selest, akiről azt feltételezi, hogy több információval rendelkezik és nem annyira friss, mint ők ketten a félvérrel. Valeának már ez is sok, nem is szereti beleártani magát, hát még ha része lett volna a kis jelenetnek az udvaron. Eléggé fárasztja eddig a közösségi élet, különösen a jelenlegi, aminek egyedül az szól az előnyére, hogy hozzá hasonló furcsa szerzetek is vannak benne.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-26 11:14:06
Üzenet elküldve: 2018-06-26 11:14:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Relild//
*A pincelejárót biztonsággal elhagyja, ami után úgy dönt, hogy megindul felfelé a szobája felé, talán ott lesz egy kis nyugalma, vagy eltölthet újabb unalmas pár órát, míg a kedélyek lecsillapodnak és kitalálja, mit mondjon Lyznek, ha egyszer összefutnak. Nagy ez az erőd, meg minden, de azért nem akkora, hogy el lehessen bújni hosszú ideig. De amíg lehet, addig kerüli a találkozást.
A fürdő felé kerül, amikor belefut abba az óriás lányba, akivel az előző esti vacsorán is találkoztak és egy asztalnál ültek.*
- Szia! *köszön rá zavartan, de gyorsan összeszedi magát és rendezi vonásait, tartását, s immáron kihúzva magát, kezeit csípőre téve, kissé mélyebb hangon folytatja.*
- Segíthetek valamiben neked? *kérdi, hisz izéRelild, akiről kiderült, hogy csak simán Relild, ezt jó lesz az eszébe vésni, szóval ő, még elég új az erődben.*
- Látom, a fürdőt már megtaláltad, tök jó, mi? *vigyorog rá, mert a fürdő az tényleg király.*
- Ha esetleg gondolod, megmutatom neked az erődöt, persze csak itt bent, mert most nem tudok kimenni az udvarra. *Buta magyarázat, ő is érzi, de talán az óriás nem megy bele mélyebben a fejtegetésébe és megelégszik ennyivel.*
*A pincelejárót biztonsággal elhagyja, ami után úgy dönt, hogy megindul felfelé a szobája felé, talán ott lesz egy kis nyugalma, vagy eltölthet újabb unalmas pár órát, míg a kedélyek lecsillapodnak és kitalálja, mit mondjon Lyznek, ha egyszer összefutnak. Nagy ez az erőd, meg minden, de azért nem akkora, hogy el lehessen bújni hosszú ideig. De amíg lehet, addig kerüli a találkozást.
A fürdő felé kerül, amikor belefut abba az óriás lányba, akivel az előző esti vacsorán is találkoztak és egy asztalnál ültek.*
- Szia! *köszön rá zavartan, de gyorsan összeszedi magát és rendezi vonásait, tartását, s immáron kihúzva magát, kezeit csípőre téve, kissé mélyebb hangon folytatja.*
- Segíthetek valamiben neked? *kérdi, hisz izéRelild, akiről kiderült, hogy csak simán Relild, ezt jó lesz az eszébe vésni, szóval ő, még elég új az erődben.*
- Látom, a fürdőt már megtaláltad, tök jó, mi? *vigyorog rá, mert a fürdő az tényleg király.*
- Ha esetleg gondolod, megmutatom neked az erődöt, persze csak itt bent, mert most nem tudok kimenni az udvarra. *Buta magyarázat, ő is érzi, de talán az óriás nem megy bele mélyebben a fejtegetésébe és megelégszik ennyivel.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:38:47
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:38:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Étkező//
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth, Seles//
*Révetegen bólogat Medve szavaira. Pontosan tudja, milyen az, ha az ember egyedül van, meg milyen az, ha nem. Mióta az erődben van, jómaga is vágyik a magányra, melyet valahogy sosem talál meg, mert mindig történik valami. Az őrségben is azt gondolta, hogy nyugodalmas napja lesz, békében nézegeti a fák susogását, meg a fű növekedését, és aztán mégsem úgy lett.
Az a "kettecskés" pillantás egészen elpirítja Sythra arcát, ha nem olyan színű lenne bőre amilyen, és nem tarkítanák még sötétebb szeplők, akkor bárki ember láthatná, hogy zavarba jött. Azt már nem látja, hogy Medve is nézegeti a plafont, mert addigra Sythra már régen Selest nézegeti inkább, zavarát elterelendő. Mivel azonban egyelőre nem határozott afelől, hogy ez a házépítés jó ötlet-e, mikor van egy egész erődjük, nem követi a férfit, hanem bágyadtan int utána, majd Selesre irányítja figyelmét.
Különös kis sóhajtást hallat, mely szakavatott szemeknek és szíveknek többet elárul, mint amennyit Sythra érzékel belőle, hiszen nem tudja, hogy miféle ez, csak annyit tud, hogy nem normális. Már ami a fattyút illeti, mert azt bizony észre nem tudná venni, hogy valami hasonló sóhajtozást végzett Aranyhaj is korábban, az őrtoronyban, ahogy Lyzt bámulta.*
- Ez nem ilyen egyszerű.
*Fintorogva, immár egészen máshogy sóhajtva válaszol Selesnek, mert a nő nem tudhatja, hogy egyébként a félvér milyen állapotban van, főleg a ruha jótékony takarása alatt. Olyan sokáig éhezett, hogy az is csoda, hogy még járni-kelni tud, ezért küzd minden falattal, mintha az élete múlna rajta. Hiszen, valahol tényleg az élete múlik rajta.*
- Te hogy érzed magad?
*Nem egy zseniális kérdés, de annál illedelmesebb, mert Seles sem tűnik jó bőrben lévőnek, így aztán még szebb, hogy egymásra találtak. Miközben választ vár a lánytól, tányérját odébb tolja maga elől, még a vizet sem kívánja most már, csak pihegni szeretne, meg emésztgetni békésen.*
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth, Seles//
*Révetegen bólogat Medve szavaira. Pontosan tudja, milyen az, ha az ember egyedül van, meg milyen az, ha nem. Mióta az erődben van, jómaga is vágyik a magányra, melyet valahogy sosem talál meg, mert mindig történik valami. Az őrségben is azt gondolta, hogy nyugodalmas napja lesz, békében nézegeti a fák susogását, meg a fű növekedését, és aztán mégsem úgy lett.
Az a "kettecskés" pillantás egészen elpirítja Sythra arcát, ha nem olyan színű lenne bőre amilyen, és nem tarkítanák még sötétebb szeplők, akkor bárki ember láthatná, hogy zavarba jött. Azt már nem látja, hogy Medve is nézegeti a plafont, mert addigra Sythra már régen Selest nézegeti inkább, zavarát elterelendő. Mivel azonban egyelőre nem határozott afelől, hogy ez a házépítés jó ötlet-e, mikor van egy egész erődjük, nem követi a férfit, hanem bágyadtan int utána, majd Selesre irányítja figyelmét.
Különös kis sóhajtást hallat, mely szakavatott szemeknek és szíveknek többet elárul, mint amennyit Sythra érzékel belőle, hiszen nem tudja, hogy miféle ez, csak annyit tud, hogy nem normális. Már ami a fattyút illeti, mert azt bizony észre nem tudná venni, hogy valami hasonló sóhajtozást végzett Aranyhaj is korábban, az őrtoronyban, ahogy Lyzt bámulta.*
- Ez nem ilyen egyszerű.
*Fintorogva, immár egészen máshogy sóhajtva válaszol Selesnek, mert a nő nem tudhatja, hogy egyébként a félvér milyen állapotban van, főleg a ruha jótékony takarása alatt. Olyan sokáig éhezett, hogy az is csoda, hogy még járni-kelni tud, ezért küzd minden falattal, mintha az élete múlna rajta. Hiszen, valahol tényleg az élete múlik rajta.*
- Te hogy érzed magad?
*Nem egy zseniális kérdés, de annál illedelmesebb, mert Seles sem tűnik jó bőrben lévőnek, így aztán még szebb, hogy egymásra találtak. Miközben választ vár a lánytól, tányérját odébb tolja maga elől, még a vizet sem kívánja most már, csak pihegni szeretne, meg emésztgetni békésen.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:04:30
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:04:30
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Étkező//
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth, Seles//
*Ahogy Medve kihúzza neki a széket, Seles egy, az állapotához képest hálás mosollyal fordul a férfi felé. Tekintetét végighordozza a társaságon, de mintha Syth is rosszul lenne, úgy piszkálja az ételt, bár eleve olyan furcsa színű a bőre, hogy ezt Seles nehezen tudja megmondani. A lány óvatosan eszik, iszik, minden falatot kimér, hogy ne legyen belőle hányinger – megint. Közben hallgatja Medve szűkszavú eszmefuttatását, de nem nagyon tudja, hogy miről lehet szó. Illetve valami szállásféléről, az bizonyos, de hogy mi a pontos terve, azt Seles csak találgatni tudja. Ha tudná, támogatná, még ha lélekben is, mert egyelőre annak is örül, hogy nem esik le a székről.
Arcához teszi a szalvétát, megtörli száját egy kicsit, és elnyom egy újabb rosszullétet. Nem is nagyon próbál elvegyülni, nagyjából ez kifújt a köszönéssel az új lánynak.*
- Saját tapasztalat, hogy ne edd meg, ha nem esik jól. *Mondja gyengén Sythnek. Már el sem tudja képzelni, hogy mi ez a kórság itt közöttük. Medve feláll és távozik dolgára, akár egyedül, akár másokkal, viszont Selesnek esélye sem lenne segíteni neki.*
- Sok sikert! *Szól utána azért a biztonság kedvéért. Aztán oldalra pillant, várja, hogy esetleg segítsen Sythnek, ha kellene, mert őt támogatni éppenséggel tudná is. Teljesen fűti az empátia.*
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth, Seles//
*Ahogy Medve kihúzza neki a széket, Seles egy, az állapotához képest hálás mosollyal fordul a férfi felé. Tekintetét végighordozza a társaságon, de mintha Syth is rosszul lenne, úgy piszkálja az ételt, bár eleve olyan furcsa színű a bőre, hogy ezt Seles nehezen tudja megmondani. A lány óvatosan eszik, iszik, minden falatot kimér, hogy ne legyen belőle hányinger – megint. Közben hallgatja Medve szűkszavú eszmefuttatását, de nem nagyon tudja, hogy miről lehet szó. Illetve valami szállásféléről, az bizonyos, de hogy mi a pontos terve, azt Seles csak találgatni tudja. Ha tudná, támogatná, még ha lélekben is, mert egyelőre annak is örül, hogy nem esik le a székről.
Arcához teszi a szalvétát, megtörli száját egy kicsit, és elnyom egy újabb rosszullétet. Nem is nagyon próbál elvegyülni, nagyjából ez kifújt a köszönéssel az új lánynak.*
- Saját tapasztalat, hogy ne edd meg, ha nem esik jól. *Mondja gyengén Sythnek. Már el sem tudja képzelni, hogy mi ez a kórság itt közöttük. Medve feláll és távozik dolgára, akár egyedül, akár másokkal, viszont Selesnek esélye sem lenne segíteni neki.*
- Sok sikert! *Szól utána azért a biztonság kedvéért. Aztán oldalra pillant, várja, hogy esetleg segítsen Sythnek, ha kellene, mert őt támogatni éppenséggel tudná is. Teljesen fűti az empátia.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-25 21:15:08
Üzenet elküldve: 2018-06-25 21:15:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Leon próbálkozik mindenkinek a kedvére tenni, ez megfigyelhető nála eléggé. Mondjuk jobb lett volna ha Lyz előbb hozza a ruhát, mondjuk akkor amikor unatkozott, és evett unalmában, mert akkor most nem kéne minden este amikor egy kis szabadideje van, futkosnia az udvaron, hanem olvasgathatná a kockahasán ezt a fantasztikusan unalmas könyvet.*
-Persze, persze. Ami a szobámban történik, az itt is marad! *Kacsint egyet félreérthetetlenül.* ~Hova kerültem? Nem számít a szép ruha? Leon, te úgy látszik nem vagy idevaló!~
-Igazán nincs mit. Egy ilyen szép darabon öröm dolgozni! *Aztán valahogy egy éles kanyarral a kalóz és kedvese kerül témába, Leon pedig bőszen bólogatni kezd.*
-Persze hogy! A lehető legjobb minden, sőt! Még annál is jobban! *Itt majdnem tesz egy utalást a készülő picire, de a végén csak megmarad benne, így nem kürtöli világgá a kis Seles jövendőbeli érkezését.*
-Biztos csak az idegesség. Tudod, mostanában eléggé a feje tetején van minden itten Vadvédben. *Az emberek jönnek mennek, eltűnnek majd előbukkannak, emberek vadulnak meg majd isznak a másikkal békésen. Csupa furcsa történés, pedig a kalóz általában a nagy sodrásból kimarad, és csak a partmenti hullámok érik el. Seles meg valahogy mindig a közepébe vágja magát egy nagy fejesugrással.*
*Leon próbálkozik mindenkinek a kedvére tenni, ez megfigyelhető nála eléggé. Mondjuk jobb lett volna ha Lyz előbb hozza a ruhát, mondjuk akkor amikor unatkozott, és evett unalmában, mert akkor most nem kéne minden este amikor egy kis szabadideje van, futkosnia az udvaron, hanem olvasgathatná a kockahasán ezt a fantasztikusan unalmas könyvet.*
-Persze, persze. Ami a szobámban történik, az itt is marad! *Kacsint egyet félreérthetetlenül.* ~Hova kerültem? Nem számít a szép ruha? Leon, te úgy látszik nem vagy idevaló!~
-Igazán nincs mit. Egy ilyen szép darabon öröm dolgozni! *Aztán valahogy egy éles kanyarral a kalóz és kedvese kerül témába, Leon pedig bőszen bólogatni kezd.*
-Persze hogy! A lehető legjobb minden, sőt! Még annál is jobban! *Itt majdnem tesz egy utalást a készülő picire, de a végén csak megmarad benne, így nem kürtöli világgá a kis Seles jövendőbeli érkezését.*
-Biztos csak az idegesség. Tudod, mostanában eléggé a feje tetején van minden itten Vadvédben. *Az emberek jönnek mennek, eltűnnek majd előbukkannak, emberek vadulnak meg majd isznak a másikkal békésen. Csupa furcsa történés, pedig a kalóz általában a nagy sodrásból kimarad, és csak a partmenti hullámok érik el. Seles meg valahogy mindig a közepébe vágja magát egy nagy fejesugrással.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:59:34
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:59:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdő//
*Mire felébred a kádban, a fürdőszoba már rég hatalmas tócsában áll. Talán még az ajtó előtt, a folyosón is pocsolya van, nem tudja. Kábán elzárja a csapot, majd semmivel sem törődve tisztálkodni kezd.
Persze, nem jó dolog, hogy úszik minden mindentől, de hát most azonnal pattanjon ki a kádból, és törölgessen, Nem, előbb szépen befejezi a tisztálkodást, utána takarít.
Mikor úgy érzi, hogy eléggé rózsaillatú mindenhol kiszáll a kádból, maga köré takar egy apró törölközőt, ami éppen csak eltakarja azokat a részeket, amiket eddig az óriáson kívül más nem látott, majd kelletlenül, de takarítani kezd. Mikor végez, és csillog minden felöltözik, és elindul társaságot keríteni magának.*
*Mire felébred a kádban, a fürdőszoba már rég hatalmas tócsában áll. Talán még az ajtó előtt, a folyosón is pocsolya van, nem tudja. Kábán elzárja a csapot, majd semmivel sem törődve tisztálkodni kezd.
Persze, nem jó dolog, hogy úszik minden mindentől, de hát most azonnal pattanjon ki a kádból, és törölgessen, Nem, előbb szépen befejezi a tisztálkodást, utána takarít.
Mikor úgy érzi, hogy eléggé rózsaillatú mindenhol kiszáll a kádból, maga köré takar egy apró törölközőt, ami éppen csak eltakarja azokat a részeket, amiket eddig az óriáson kívül más nem látott, majd kelletlenül, de takarítani kezd. Mikor végez, és csillog minden felöltözik, és elindul társaságot keríteni magának.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-25 11:07:00
Üzenet elküldve: 2018-06-25 11:07:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pincelejáró//
- Nehéz a szívem, de könnyű a boros kanna, kanna, kannakanna. Fulladjon bele a fogadós a savanyú borba, borba, sörbe-borba. Nyár van, nyár, de hosszú lesz a tél, kedvesem. Zörög a szekerem. Sóhajtozunk, szeretkezünk, s a szobáááát telelehelem. Ez a szerelem. *énekel a hegyesfülű halkan a pincelejáró lépcsőjével szemben, hátát a borospince zárt ajtajának vetve. Ott legalább jó hűvös van és nem kell kimennie a szabadba, hogy szembetalálkozzon Lyzzel és elmagyarázza neki, miért küldte Banyához, amikor az ork szakácsnő nem is kereste.
Unalmában egy elárvult boros dugóval játszik, feldobja, megpörgeti a levegőben, majd elkapja és így egymás után.
~ Lehet, vissza kéne menni és beszélni Lyzzel. Sythrának igaza lehet, az a nősténydémon, meg kellene mondani neki, hogy tetszik és kész. ~ Gondolkodik, meg sóhajtozik, persze az is tök jó lenne, ha Lyz jönne le, de ennek kicsi esélyt ad, biztos sok dolga van odakint.
Lassan feltápászkodik, a dugót a zsebébe süllyeszti, majd kihúzza magát, kidülleszti a mellkasát és megindul felfelé, katonásan, egyenes derékkal, hogy behúzott farkú kutyaként, görnyedve kommandózzon fel a lépcső tetejéig, hátha senkinek se szúr szemet.*
- Nehéz a szívem, de könnyű a boros kanna, kanna, kannakanna. Voltunk már ennél is mélyebben a hmmm, hááá, bajba-szarba. Nyár van, nyár, de hosszú lesz a tél, kedvesem. Zörög a szekerem. Nem préselnek savanyú bort nálunk többé sosem. Ilyen a szerelem. *dúdolgatja halkan, hogy nyugtassa kicsit magát.*
- Nehéz a szívem, de könnyű a boros kanna, kanna, kannakanna. Fulladjon bele a fogadós a savanyú borba, borba, sörbe-borba. Nyár van, nyár, de hosszú lesz a tél, kedvesem. Zörög a szekerem. Sóhajtozunk, szeretkezünk, s a szobáááát telelehelem. Ez a szerelem. *énekel a hegyesfülű halkan a pincelejáró lépcsőjével szemben, hátát a borospince zárt ajtajának vetve. Ott legalább jó hűvös van és nem kell kimennie a szabadba, hogy szembetalálkozzon Lyzzel és elmagyarázza neki, miért küldte Banyához, amikor az ork szakácsnő nem is kereste.
Unalmában egy elárvult boros dugóval játszik, feldobja, megpörgeti a levegőben, majd elkapja és így egymás után.
~ Lehet, vissza kéne menni és beszélni Lyzzel. Sythrának igaza lehet, az a nősténydémon, meg kellene mondani neki, hogy tetszik és kész. ~ Gondolkodik, meg sóhajtozik, persze az is tök jó lenne, ha Lyz jönne le, de ennek kicsi esélyt ad, biztos sok dolga van odakint.
Lassan feltápászkodik, a dugót a zsebébe süllyeszti, majd kihúzza magát, kidülleszti a mellkasát és megindul felfelé, katonásan, egyenes derékkal, hogy behúzott farkú kutyaként, görnyedve kommandózzon fel a lépcső tetejéig, hátha senkinek se szúr szemet.*
- Nehéz a szívem, de könnyű a boros kanna, kanna, kannakanna. Voltunk már ennél is mélyebben a hmmm, hááá, bajba-szarba. Nyár van, nyár, de hosszú lesz a tél, kedvesem. Zörög a szekerem. Nem préselnek savanyú bort nálunk többé sosem. Ilyen a szerelem. *dúdolgatja halkan, hogy nyugtassa kicsit magát.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-25 08:59:14
Üzenet elküldve: 2018-06-25 08:59:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
- Igen, igazad van nem nehéz összeszedni őket, de ahhoz el kéne mennem a könyvtárba, meg a szobámba, szeretnéd hogy most elmenjek? *Valahogy most nem szeretne elmenni, na de lehet ez tényleg csak tapasztalat szerzés a tündérnek és hát nem hazudott, mikor arról beszélt, hogy őt nem hajtják ilyesféle érzelmek, van akit nem is fognak.*
- Igazából, annyi idő eltelt már azóta, hogy elvesztettem az emlékeimet, hogy az egész olyan, mint ha valaki más előző életét látnám és érzelmileg nem hiányzik senki és semmi, jó lenne ha nem térne vissza több emlék, mert nem tudok mit kezdeni vele. *Megint kezd sokat fecsegni, na de a lényeg, hogy mindketten boldogak és hát Aryna nem fog ellenállni egy újabb csóknak, inkább belemerül, ki tudja mi lesz még ebből.*
- Igen, igazad van nem nehéz összeszedni őket, de ahhoz el kéne mennem a könyvtárba, meg a szobámba, szeretnéd hogy most elmenjek? *Valahogy most nem szeretne elmenni, na de lehet ez tényleg csak tapasztalat szerzés a tündérnek és hát nem hazudott, mikor arról beszélt, hogy őt nem hajtják ilyesféle érzelmek, van akit nem is fognak.*
- Igazából, annyi idő eltelt már azóta, hogy elvesztettem az emlékeimet, hogy az egész olyan, mint ha valaki más előző életét látnám és érzelmileg nem hiányzik senki és semmi, jó lenne ha nem térne vissza több emlék, mert nem tudok mit kezdeni vele. *Megint kezd sokat fecsegni, na de a lényeg, hogy mindketten boldogak és hát Aryna nem fog ellenállni egy újabb csóknak, inkább belemerül, ki tudja mi lesz még ebből.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-24 22:04:37
Üzenet elküldve: 2018-06-24 22:04:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
- Nem olyan nagy dolog összeszedni őket.
*Ebből inkább kicsit úgy érzi, hogy Aryna nem szeretne neki felolvasni. Sajnálja, de nem kényszeríthet rá semmit. Majd talán egyszer, ha elég bátor lesz hozzá.
Mikor a lány közli, hogy valamit el akar mondani a tündér minden figyelmét rá fordítja, hiszen érdekli, amit a lány mondani akar.*
- Engem nem zavar.
*Rázza meg a fejét mosolyogva.*
- Az sem hogy volt valakid, és az sem, hogy szégyenlős vagy.
~Utóbbi úgyis változni fog.~
- Én is örülök neki.
*Nem is tudja miért, de újra csók után nyúl. Egyik kezével a lány felé nyúl, és beletúr a gyönyörű hajzuhatagába, hogy a fejét kicsit közelebb húzhassa magához.*
- Nem olyan nagy dolog összeszedni őket.
*Ebből inkább kicsit úgy érzi, hogy Aryna nem szeretne neki felolvasni. Sajnálja, de nem kényszeríthet rá semmit. Majd talán egyszer, ha elég bátor lesz hozzá.
Mikor a lány közli, hogy valamit el akar mondani a tündér minden figyelmét rá fordítja, hiszen érdekli, amit a lány mondani akar.*
- Engem nem zavar.
*Rázza meg a fejét mosolyogva.*
- Az sem hogy volt valakid, és az sem, hogy szégyenlős vagy.
~Utóbbi úgyis változni fog.~
- Én is örülök neki.
*Nem is tudja miért, de újra csók után nyúl. Egyik kezével a lány felé nyúl, és beletúr a gyönyörű hajzuhatagába, hogy a fejét kicsit közelebb húzhassa magához.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-24 16:14:37
Üzenet elküldve: 2018-06-24 16:14:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Étkező//
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth//
*Elmosolyodik. Mosolyognia kell, mert az őrleány szólal. Pedig nem kifejezetten vidám típus. Sosem volt. Ám most a nevetőráncok mégis táncot járnak szemei sarkában.*
-Minek?
*Veszik el a szemközti lány tekintetében egy pillanatra, de a közeledő Seles jöttére felocsúdik. A leány mintha beteg lenne, ezért nagy kegyesen kihúz számára egy széket maga mellett és heves bólogatás mellett megpaskolja azt.*
-Az ember megszokja a magányt.
*Fordul ismét Syth felé.*
-Egy idő után kívánja is.
*Tölt magának egy korsó vizet, majd lehúzza.*
-Sokan vannak a Vadvédben.
*Teszi hozzá, mert még is csak magyarázatra szorul a dolog.*
-Szeretek egyedül. Esetleg kettecskén.
*Kapja el a tekintetét és kezdi el zavartan a plafont bámulni, mintha bármi érdekes lenne ott.*
-No.
*Áll fel szakállát törülgetve ültéből.*
-Megkeresem Umont.
*Azzal se szó se beszéd ismét feláll az asztaltól. Órák óta várakozik már, ideje munkához látni.*
-Jól jön a segítség.
*Jegyzi meg még félig hátrafordulva, felkínálva a lehetőséget, hogy vele tartsanak, ha akarnak. Egy félszeg pillanatig még áll, majd dudorászva megindul az étkező ajtaja felé.*
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth//
*Elmosolyodik. Mosolyognia kell, mert az őrleány szólal. Pedig nem kifejezetten vidám típus. Sosem volt. Ám most a nevetőráncok mégis táncot járnak szemei sarkában.*
-Minek?
*Veszik el a szemközti lány tekintetében egy pillanatra, de a közeledő Seles jöttére felocsúdik. A leány mintha beteg lenne, ezért nagy kegyesen kihúz számára egy széket maga mellett és heves bólogatás mellett megpaskolja azt.*
-Az ember megszokja a magányt.
*Fordul ismét Syth felé.*
-Egy idő után kívánja is.
*Tölt magának egy korsó vizet, majd lehúzza.*
-Sokan vannak a Vadvédben.
*Teszi hozzá, mert még is csak magyarázatra szorul a dolog.*
-Szeretek egyedül. Esetleg kettecskén.
*Kapja el a tekintetét és kezdi el zavartan a plafont bámulni, mintha bármi érdekes lenne ott.*
-No.
*Áll fel szakállát törülgetve ültéből.*
-Megkeresem Umont.
*Azzal se szó se beszéd ismét feláll az asztaltól. Órák óta várakozik már, ideje munkához látni.*
-Jól jön a segítség.
*Jegyzi meg még félig hátrafordulva, felkínálva a lehetőséget, hogy vele tartsanak, ha akarnak. Egy félszeg pillanatig még áll, majd dudorászva megindul az étkező ajtaja felé.*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:49:17
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:49:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Most, hogy ilyen közel vannak és persze egymás szemébe néznek, jobban kitűnik Arynának, hogy Ertnek az egyik szeme inkább kék, a másik meg zöld. Szép dolog, de mivel világos mind a kettő, messziről nem olyan feltűnő a dolog.*
- Oh, a felolvasás! Persze meglesz, de nincs nálam egyik könyvem sem, össze kell szedni őket, meg kikeresni azokat a részeket, amik érdekesek lehetnek. *De igazából már megtörtént minden, ezt nem lehet szavakkal körbeírni, ezek után a könyv csak egy kis sóvárgás valami után.*
- Valamit el szeretnék mondani. *Fordul a tündérrel szembe, bár kissé bizonytalan a dologban, na de valahogy megkönnyebbülne, ha elmondaná.*
- Mikor az előbb kértem pár pillanatot, visszatért pár emlékem, ami annyit tett, hogy megtudtam, már volt egyszer valakim, régebben... Szóval amúgy anélkül ez biztos nem sikerült volna... én túl szégyenlős voltam most, de ez segített levetkőzni a dolgot. *Na igen, most sem kapott a ruhái után, hogy felöltözzön, pedig ahogy erről beszél elég kínosan érzi magát.*
- De ezt az érzést nem tudtam feleleveníteni, örülök, hogy együtt fedeztük fel ezt. *Mosolyra húzza a száját és kicsit közelebb bújik a tündérhez.*
*Most, hogy ilyen közel vannak és persze egymás szemébe néznek, jobban kitűnik Arynának, hogy Ertnek az egyik szeme inkább kék, a másik meg zöld. Szép dolog, de mivel világos mind a kettő, messziről nem olyan feltűnő a dolog.*
- Oh, a felolvasás! Persze meglesz, de nincs nálam egyik könyvem sem, össze kell szedni őket, meg kikeresni azokat a részeket, amik érdekesek lehetnek. *De igazából már megtörtént minden, ezt nem lehet szavakkal körbeírni, ezek után a könyv csak egy kis sóvárgás valami után.*
- Valamit el szeretnék mondani. *Fordul a tündérrel szembe, bár kissé bizonytalan a dologban, na de valahogy megkönnyebbülne, ha elmondaná.*
- Mikor az előbb kértem pár pillanatot, visszatért pár emlékem, ami annyit tett, hogy megtudtam, már volt egyszer valakim, régebben... Szóval amúgy anélkül ez biztos nem sikerült volna... én túl szégyenlős voltam most, de ez segített levetkőzni a dolgot. *Na igen, most sem kapott a ruhái után, hogy felöltözzön, pedig ahogy erről beszél elég kínosan érzi magát.*
- De ezt az érzést nem tudtam feleleveníteni, örülök, hogy együtt fedeztük fel ezt. *Mosolyra húzza a száját és kicsit közelebb bújik a tündérhez.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:31:51
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:31:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Erőt vesz magán, felül az ágyon, és odacsusszan Aryna mellé. Meleg bőrük összeér, a tündér egész végig a lány tekintetét keresi. Rájött, hogy szeret a szemeibe bámulni, olyan szépek, és sok mindent ki lehet olvasni belőlük.*
- Igen, ígértél.
*Bólint széles mosollyal, pont úgy, ahogyan a lelke is virul. Mintha csak kivirágzott volna.*
- Azt mondtad, felolvasom majd a kedvenc könyveid kedvenc jelenetből. Bizonyos jelenetéből.
*Közben újra végigsimít a lány karjának bőrén, egyelőre nem akar tőle semmit, fel kell dolgoznia ezt az új élményt.*
*Erőt vesz magán, felül az ágyon, és odacsusszan Aryna mellé. Meleg bőrük összeér, a tündér egész végig a lány tekintetét keresi. Rájött, hogy szeret a szemeibe bámulni, olyan szépek, és sok mindent ki lehet olvasni belőlük.*
- Igen, ígértél.
*Bólint széles mosollyal, pont úgy, ahogyan a lelke is virul. Mintha csak kivirágzott volna.*
- Azt mondtad, felolvasom majd a kedvenc könyveid kedvenc jelenetből. Bizonyos jelenetéből.
*Közben újra végigsimít a lány karjának bőrén, egyelőre nem akar tőle semmit, fel kell dolgoznia ezt az új élményt.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:26:12
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:26:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Az, hogy gyorsan vagy lassan ért véget, Aryna nem is tudja felmérni, ő csak annyit tud, hogy élvezte és nagyon jó volt és hát, hiányzott is már.*
- Igen, megismételhetnénk, kellemes érzés. *Válaszol kedvesen, de kicsit elmerengve, mert benne azért egy kis fellángolás csak kialakult, nem tehet róla, de idővel lehet ez változik.*
- Ígértem valamit? *Hátrafordul meglepődve.* Elfelejtettem, mi volt az? *Ahogy rá néz a tündére, akaratlanul is végignéz rajta és hát el is pirul, mert nagyon is kellemes látvány, a sok ruha alatt ez nem látszódott ennyire.* ~Ó, nem szerethetek belé, mert az mindent elrontana!~
*Az, hogy gyorsan vagy lassan ért véget, Aryna nem is tudja felmérni, ő csak annyit tud, hogy élvezte és nagyon jó volt és hát, hiányzott is már.*
- Igen, megismételhetnénk, kellemes érzés. *Válaszol kedvesen, de kicsit elmerengve, mert benne azért egy kis fellángolás csak kialakult, nem tehet róla, de idővel lehet ez változik.*
- Ígértem valamit? *Hátrafordul meglepődve.* Elfelejtettem, mi volt az? *Ahogy rá néz a tündére, akaratlanul is végignéz rajta és hát el is pirul, mert nagyon is kellemes látvány, a sok ruha alatt ez nem látszódott ennyire.* ~Ó, nem szerethetek belé, mert az mindent elrontana!~
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:25:34
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:25:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan véget is szakad. Nem is lehetne hibáztatni őt ezért, a körülmények elég jó indok lehet a bénázására.
Pihegve terül el az ágyon, próbálja feldolgozni, hogy mi is történt, hogy hogyan történt, és hogy milyen jó is volt. Jobb, mint remélte.*
- Ezt majd megismételhetnénk!
*Visszamosolyog a lányra, újabb - remélhetőleg nem utolsó - csókot váltanak, majd Aryna felül az ágyon.
Nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, ha szerelmesek lenének biztos, hogy összebújva, szerelmes szavakat suttognának egymás fülébe, de nem azok.*
- Öhm... Ígértél valamit, emlékszel?
*Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan véget is szakad. Nem is lehetne hibáztatni őt ezért, a körülmények elég jó indok lehet a bénázására.
Pihegve terül el az ágyon, próbálja feldolgozni, hogy mi is történt, hogy hogyan történt, és hogy milyen jó is volt. Jobb, mint remélte.*
- Ezt majd megismételhetnénk!
*Visszamosolyog a lányra, újabb - remélhetőleg nem utolsó - csókot váltanak, majd Aryna felül az ágyon.
Nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, ha szerelmesek lenének biztos, hogy összebújva, szerelmes szavakat suttognának egymás fülébe, de nem azok.*
- Öhm... Ígértél valamit, emlékszel?
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Udvarház
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:25:20
Üzenet elküldve: 2018-06-23 22:25:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Étkező//
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth, Seles//
*A tökéletes csendet nem tervezi megtörni, még az sem zavarná, ha senki meg se szólalna. De azért Medve első ízben húst ajánl, amit kissé vonakodva, de elfogad. Gyomra kellemetlen görcsbe rándul, ahogy a víz és kenyér mellé még húst is elkezd rágcsálni, és nagyon kevésen múlik, hogy ne adja vissza Természet Anyának gyomra tartalmát, főleg ne itt, mindenki előtt, az étkezőasztalra.
Nagyot sóhajtva küzdi le azért a falatokat, egy egész szelet hússal is megküzd, miközben csak bámulja a többieket. Láthatják azért rajta, hogy szenved, habár szeme kívánja az ételt, teste annyira nincs oda a mennyiségért.
De Medve aztán bejelenti, hogy épít egy házat. Fából. Első pillantásra kicsit bolondnak nézi a férfit, mert itt van egy erőd, fából, amiben éppen étkeznek, ő meg építeni akar egy házat.*
- Minek is?
*Kérdez vissza, miközben az utolsó falat húst igyekszik testében tartani, és vízzel öblögetni, miközben a válaszra vár. De időközben megérkezik Seles is, ha jól emlékszik a lány nevére, de aztán már emlékeznie sem kell, mert bemutatkozik Valeának. Míg ők a bemutatkozással vannak elfoglalva, Sythra kihasználja az időt, hogy pihegjen, meg próbáljon nem látványosan rókázni. Ha tudná, hogy Seles is mennyire rosszul érzi magát, biztos, hogy kézen fogva vonulna el vele kettesben szinkron-hányni.
De inkább, figyelmét elterelendő, kérdő pillantással fordul vissza Medvéhez, hogy magyarázatot kapjon a házépítés miértjére.*
//A magánzók tízóraija//
//Medve, Vali, Syth, Seles//
*A tökéletes csendet nem tervezi megtörni, még az sem zavarná, ha senki meg se szólalna. De azért Medve első ízben húst ajánl, amit kissé vonakodva, de elfogad. Gyomra kellemetlen görcsbe rándul, ahogy a víz és kenyér mellé még húst is elkezd rágcsálni, és nagyon kevésen múlik, hogy ne adja vissza Természet Anyának gyomra tartalmát, főleg ne itt, mindenki előtt, az étkezőasztalra.
Nagyot sóhajtva küzdi le azért a falatokat, egy egész szelet hússal is megküzd, miközben csak bámulja a többieket. Láthatják azért rajta, hogy szenved, habár szeme kívánja az ételt, teste annyira nincs oda a mennyiségért.
De Medve aztán bejelenti, hogy épít egy házat. Fából. Első pillantásra kicsit bolondnak nézi a férfit, mert itt van egy erőd, fából, amiben éppen étkeznek, ő meg építeni akar egy házat.*
- Minek is?
*Kérdez vissza, miközben az utolsó falat húst igyekszik testében tartani, és vízzel öblögetni, miközben a válaszra vár. De időközben megérkezik Seles is, ha jól emlékszik a lány nevére, de aztán már emlékeznie sem kell, mert bemutatkozik Valeának. Míg ők a bemutatkozással vannak elfoglalva, Sythra kihasználja az időt, hogy pihegjen, meg próbáljon nem látványosan rókázni. Ha tudná, hogy Seles is mennyire rosszul érzi magát, biztos, hogy kézen fogva vonulna el vele kettesben szinkron-hányni.
De inkább, figyelmét elterelendő, kérdő pillantással fordul vissza Medvéhez, hogy magyarázatot kapjon a házépítés miértjére.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 78-97