Nincs játékban - Boszorkánykonyha
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínBoszorkánykonyhaNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

220. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-11-15 09:11:25
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Csak úgy ültében hátrébb tolja a hosszú asztalt, és fölrakja rá a patáit. Elenged egy sor füstkarikát. A szövetségeseknél tartott.*
~A Patkányok nélkül nem fog menni.~
*Kíváncsi lenne, hallottak-e már a Kikötő Királyáról, aki valamiért jobbnak látja Artheniorból uralkodni.*
~Biztos rendeletekkel kormányoz! Sa'Tereth Első Kardja bazmeg...~
*Wruzto iszik egyet erre. A látottak alapján Őfelsége olyan szinten szarik mindenre és mindenkire, amivel egy koldusbandát se tudna eligazgatni, nemhogy a Kikötőt. Az ork nagy összegben merne fogadni rá, hogy nemcsak az Első, de Egyetlen Kardja az istennek. Senki nem akar egy ekkora fasszal együtt dolgozni. Ellentétben a Patkányokkal, akik nélkül itt lépni se lehet.*
~Mit fogok nekik ajánlani?~
*Ezen a kérdésen jó darabig meditál, mert közben ráébred, hogy előbb azt kell kitalálnia, mit akar tőlük. Olyasmit kellene, ami nekik is megéri. Leég a pipája, mire körvonalazódni kezd egy lehetséges megoldás. Belepucolja a hamut a kandallóba, és nekilát újratömni.*
~Kell valami, ami köré odagyűlhetnek a hívek. Egy zászló...~
*Kivesz egy izzó fadarabot a tűzből, hogy meggyújtja vele a pipáját. Vastag füstfellegeket pöfékel, amíg visszarakja.*
~...vagy egy tűz!~
*Érteni véli, miért tette Sa'Tereth olyan barátságtalan hellyé a Vérkertet, de attól még sárban, hullák meg kóbor démonok között elég szar hódolni neki. Eeyrnek - amennyire tudja - kibaszott nagy temploma van Artheniorban, aranyfüsttel, márványszobrokkal, gazdag könyvtárral. Miért ne lehetne otthona azoknak is, akiket az Értelem vezet? Mindjárt lenne gazdája a Vérkertnek. Sose száradna ki az oltár... és aki odajön, találkozhat a sajátjaival. Segíthet és segíthetik. Mert Pirtianesben, az orkok között nemcsak annyi Sa'Tereth igazsága, hogy ha jobban tudod, állj az élre. Mindenkit feladat vár, és az utolsó rabszolgára ugyanúgy szükség van, mint magára a Diktátorra.*
~Egy zarándokszállás indulásnak jó lehet. A Patkányoknak meg talán kell halottkém. Vagy bíró, aki az alkukat szentesíti...~
*Tudja, hogy van olyan varázslat, amivel megszeghetetlen alkukat lehet kötni. A pontos működését nem ismeri, de otthon az egyház nagy pénzt csinált belőle. Potenciál van benne itt is. Visszaül a helyére, és újabb füstkarikákat kezd eregetni.*


219. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-11-14 21:18:27
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Volt ám riadalom, amikor az egyik kedves vendég úgy állított be az éjszaka közepén, mint akit végighúztak a főutcán egy hatosfogat után kötve! A jólelkű személyzet menten felcsert, fürdőt továbbá problémamegoldó szakorkokat ajánlott, a vonatkozó vendég azonban csak a másodikra tartott igényt, valamint extra szolgáltatásként ruházata kitisztítására. A jólelkű személyzet összenézett, majd arra az álláspontra helyezkedett, hogy az agyaras iszik annyit, hogy beleférjen a keretbe.*

*Dél is elmúlik, mire Wruzto betámolyog az ivóba. Tudatja a jólelkű (és már tök más összetételű) személyzettel, hogy volna a szobájában egy dézsa fürdővíz, de vigyázzanak vele, mert harap, valamint hogy szüksége lenne
- egy bögre fekete Tea'ra tejjel és két cukorral (3 arany) plusz
- egy Feles pálinka'ra (ami 16 arany - drágább, mint a szoba, bazmeg!).
A felszolgálókat leszámítva a vendégtér kihalt, így a szürke ork gátlástalanul letelepszik a kandalló mellé. Mire a rendelése megjön, megtömi a pipáját. Hamarosan az egész termet belengi a néhány estével korábban lopott kapadohány keserű szaga. A rövidet beleönti a teába. Jól harmonizál a körtével. Egy kurva tannin nem sok, annyi sincs benne.*
~És most mi a fasz legyen...?~
*Nagyon megtisztelő, hogy az isten prófétává emelte az éjszaka, de ami azt illeti, az egykori inkvizítor mindennek érzi magát, csak prófétának nem. Az egész koncepció teljes képtelenség. Próféta? Sa'Terethnek? Ne basszatok már! A Mesterek Mestere senkit nem fog győzködni, hogy szíveskedjen az eszközévé válni. Nem kér, csak elvesz. Wruzto ennél valamivel bársonyosabb, de a szép szó helyett ő is a korbácsot preferálja.
A muszáj azonban nagy úr. Amíg bányaintéző volt, az agyarasnak volt egy szakasz katonája seggeket rúgdosni. Most legfeljebb alkalmi szövetségesei vannak, az esze, meg a dumája. Lanawinnak ezen a táján a hívek is szétszéledtek. A Vérkertben hónapok óta egy lélek sem járt, mielőtt Znekkel betoppantak körülnézni.*
~Azért volt valaki, aki megpróbálta újraszentelni az oltárt...~
*Kérdés, hogy ki, és miért nem sikerült neki. Talán itt lesz a Kikötőben. Talán nem is él már. A pipafüst egyre vastagabb a kandalló körül...*


218. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-11-02 21:15:09
 ÚJ
>Dalaf a tűzdémon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Újra úton//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Dalafot élete során sokféleképpen ébresztették. Az egyik kedvence biztosan a mézesheteihez köthető, hiszen mi sem képes boldogabbá tenni egy férfit, mint a lángoló szerelme, az ő által kapott gyűrűvel az ujján, friss házasként, a vágyba burkolózva- na meg konkrétan a felesége szájába- de sok szörnyű kelést is végig élt már. Fél óra alvás után a gyermek sírást hallva vagy dühös szomszédok elől rejtőzve. Azonban Nix még álmában nem próbálta megölni. ~Oh a faszba!~*
- Kulcsom van és gyerekem! Két ágy van, itt volt hely! *miközben kiugrik az ágyból, már szóra is kezd hátha legalább ennyivel tovább él*
- Csak aludni szerettem volna! *És élni, úgyhogy a szükség törvényt bont*
- Ha gondolja maga elé térdelve kérek bocsánatot. *~Könyörgöm ne értse félre~*
- Biztosan megegyezhetünk valamiben. *Legalábbis a férfi őszintén reménykedik benne. *


217. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-11-02 18:28:14
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Újra úton//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

* Amíg Dalaf bevackolja magát az Ő szobájába orvul, addig Nixa kivárja a sorát a fürdőben. Ez bosszantja, de kicsit meg is nyugszik egy kicsit a forró víz ölelésében. Kicsivel jobb hangulatban és jóval tisztábban indul vissza. Mivel ez egy nyilvános fürdő volt, ezért ruhában tér vissza, mit sem sejtve a látogatójáról. Belép, becsukja az ajtót, hogy aztán az ágy felé fordulva ledöbbenjen. Valaki fekszik az ágyában, az Ő ágyában.*
- Mi a....* Fojt el egy szitkot, de ez aztán ki is jön, ahogy felismeri az ott fekvőt. A vörös haj árulkodó.*
- Te meg mi a faszt keresel itt!? Nem volt még elég? Most esküszöm megöllek!!* Indul felé gyilkos dühtől forrongva. Utálja, de még mennyire, hogy utálja erre még ide is pofátlankodik.*


216. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-10-12 11:39:02
 ÚJ
>Dalaf a tűzdémon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Újra úton//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Miután a Nixomia úgy dönt nem ül vissza Dalaf mellé- talán jobb is, a férfi furcsa érzésekkel próbálja élvezni azt az egyébként szinte tökéletes pitét. ~Basszus ez már kellett!~ szinte felnyög örömében. Azonban rögtön eszébe jut, hogy a másik nem élvezne így egy pitét, nem imádna, élne meg így semmit. Most talán tényleg szánalmat érez. ~Mindenesetre szoros volt. Milyen jó lehetett volna... máshogy. Az életemben túl sok a máshogy~ sóhajtva fejezi be az étkezést és megy a pulthoz. Megtudja ő is, hogy már csak egy darab Kétágyas szoba maradt, és ekkor már biztos benne kivel is fog 17 aranyért ismét egy légtérben lélegezni. Remélhetőleg közben nem hal meg. *
- Köszönöm! *mondja oda a pultosnőnek és megkönnyebbülve tapasztalja, hogy a szoba üres. Sóhajtva dől le az egyik ágyra és megmerne esküdni, hogy lentről halja a másik zsörtölődését. ~Szerencsétlen jelenlévők~ gondolja magában és lerúgja cipőjét. Még be is takarózik és átölel egy párnát. Ekkor ráébred milyen fáradt is már valójában és az álom olyan könnyen éri őt, akár a lepke a virág szirmát. *


215. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-10-11 16:35:50
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

* Egyedül indul vissza, de nem sietősen. Valószínűleg Dalaf hamarabb visszaér a fogadóba, már csak a helyismerete miatt is. Természetesen dúlva-fúlva sétál visszafelé. Ez az egész elrontotta a napját. Azért amikor belép meglepődik azon, amit lát. Nem számított a vörösre.*
~ A nyomorult ott ül, mintha mi sem történt volna ~* Legszívesebben neki esne, de ilyen nyilvános helyen nem fog. Annyira nem friss az indulata már, hogy ilyet tegyen. Van annyi büszkesége meg tartása, de meg nem bocsájt egy ilyen pojácának. Tiltakozóan átül egy másik asztalhoz ételével együtt, még csak szóra se méltatva a másikat. Befejezi még a félbe maradt vacsorát aztán a kétágyas szoba felé veszi az irányt, amit korábban kivett. Nem vágyik most másra már, csak egy jó forró fürdőre. Ami azt illeti a szoba után arra indul el egy törülközővel, de a szomorú felismerés az, hogy ez a fürdő közös és most éppen foglalt, szóval ott kell ácsorognia, amíg a benti delikvens nem méltóztatik kifáradni. Ettől a várakozástól meg szinte őrjöngeni tudna. Csendben bosszankodva elhordja az összes, tervezőt, tulajt, építészt mindenféle ocsmányságnak.*


214. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-10-02 09:34:03
 ÚJ
>Dalaf a tűzdémon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*A férfi életében nyilvánvalóan nem először fekszik a földön csizmanyomokkal tarkítva. Ez a tény nem is viseli meg. A feje viszonylag üres, amíg várja, hogy a szőke egyedül meginduljon. Csupán csak néhány gondolat zavarja az agyát arról volt e már rosszabb vendége. Nem nagyon. Akik alávetették magukat neki azok tisztelték, akik pedig nem azok akkor is egy mélyebb örömet kerestek, mint amit máshol kapnának. Nyilván volt már, olyan kliense, akihez nem vonzódott úgy vagy nem szerette különösebben a technikáját, de azok apró dolgok voltak el-elszórva annyi év során. Most pedig feltápászkodik és egy rövidebb utat próbál keresni vissza a fogadó felé, még mielőtt be se juthatna a sértett, elromlott nő mellett. Látszólag hamarabb is ér vissza és másra sem vágyik hát, mint hogy végre megegye a pitéket és mi egymást. Ugyan oda ül vissza, a másik adagját sem teszi máshova. Az a legkevesebb, hogy majd az ide jön érte. Úgy is hisztizni fog. Dalaf közben pedig magával is harcol. Bűntudatot érez hiszen tulajdonképpen ő maga is megalázta a nőt, hiába tette azt a másik hamarabb és direkt. ~Még, ha rideg és őrült is, de lelöktem magamról és ordítottam vele. Azt hiszem mégis megtarthatja azt a másik pitét~*


213. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-13 08:32:13
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Haldrian Rhuuv //

~ Óóóó? ~
* Most már leesik a lánynak, mi a helyzet. Szóval ez "olyan" nézés. Széles macska-mosoly terül el az arcán. *
~ Hát ez igazán érdekessé kezd válni. ~
- Igen, hogyne.
* Hagyja rá a dolgot, hadd meséljen csak a környékről, amit egyébként igen csak jól ismer. De ha a hős lovagot, ki ő hogy megakadályozza ebben? *
- Nagyszerű. Imádom a mocskos dolgokat.
* Jegyzi meg mintegy mellékesen, teljesen semleges faarccal. *
~ Ha már egyszer játszunk, akkor játszunk rendesen. ~
* Kecsesen előrehussan a fiú által kitárt ajtón és szembefordul vele. *
- Vezess, kérlek. Annyira nem ismerem még itt a járást.
* Nehezen, de sikerül megállnia, hogy ne rebegtesse ártatlanul a szempilláit Haldrian felé.
Megállapítja hogy ocsmány, szürke, ködös idő van odakint. *
~ Remek. A kedvenc időjárásom. ~
* Lelkesen mélyet szippant a hal, szemét- és iszapszagú levegőből. *


212. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-12 16:18:45
 ÚJ
>Haldrian Rhuuv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Oleadriel Fennaran//

*Hosszan időzik a szürke szempáron, s még annál is hosszabban az ajkakon. Legyőzi magában az ingert, hogy megnedvesítse nyelvével kiszáradt ajkait, s inkább egy halovány mosolyt költöztet arcára.*
-Járunk-kelünk, megmutatom a Lakónegyedet és mesélek a helyről. Úgy hiszem, van mit. A helyi viszonyok az idegen számára nem feltétlenül... Egyszerűek. Meglátod, tanulhatsz tőlem. *Félrepillant, de egy félmosollyal toldja meg mondandóját. A tekintete azonban hamar visszaszökken, ahogy Olea felkecmereg. Elidőzik a vállakon, lopva pedig végig is pillant a fél-elfen. Megköszörüli torkát, majd az ajtó felé fordul.*
-Bele a kikötői mocsokba. Ó, megmutatom én. Az arany a mocsokban is arany marad, és itt megtalálja, aki keresi. *Pillant vissza, majd kitárja az ajtót. Ködösen ugyan, de annyi illemtudás még él benne, hogy előreengedje az elfet, s tartsa az ajtót. Igaz, ami igaz, nem minden hátsószándék nélkül teszi mindezt. Legalább a szemét legeltetheti egy darabon, ha mást nem is.*


211. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-12 13:39:07
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Haldrian Rhuuv //

* Továbbra is összehúzott szemmel lassan hátradől a székben. Ravasz mosollyal megkocogtatja a kanállal az ajkát. *
- Érdekes gondolat.
* A fiú nem vesztegeti az idejét, máris mehetnékje van. A levese már elfogyott, tehát igazándiból nincs akadálya, mégsem kapkodja el az indulást. *
- Szóval mi is a terved? Járunk-kelünk az utcákon és leszólítunk késes koldusokat és zsebmetszőket?
* Közben azért szedelőzködik, igazán kíváncsivá tette őt ez a fickó. Megkísérli lesimogatni a zuhétól össze-vissza álló loboncát, gyűrött ruháját. Nem mintha a kedvéért jobban akarna kinézni. Mert egyáltalán nem. Komolyan. *
- Rendben, kedves Haldrian Rhuuv.
* Feláll az asztaltól, és végigméri újból tetőtől talpig. *
~ Nem sokkal magasabb nálam. ~
- Mi az úti cél? Egyenesen bele a kikötői mocsokba?
* Imádja a lepra helyeket, ha őszintén be kell vallania, valami különös vonzódást érez az alvilági bogyrok iránt. Bizonyára anyai örökség. *


210. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-12 10:56:29
 ÚJ
>Haldrian Rhuuv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Oleadriel Fennaran//

-Hmm. *Érinti össze ujjait maga előtt az asztalon. Nehezen ismerszik ki a lányon, de ez talán még izgalmasabbá teszi a dolgot. Szem előtt tartja a lehetőséget, hogy amaz tényleg egy boszorka... De kötve hiszi, hogy ártani tudna neki. Ha csak nincs az erszényében valami bájital féle, amivel jól fejbe kólintja majd. Bárhogy is... Ilyen külcsínnel megéri a kockázatot.*
-Ugyan már. Elég nekem a társaságod... Semmi olyat nem kérnék, amit nem adsz önszántadból! *Megereszt egy joviális mosolyt a lány irányába. Kellemes teremtés a szemnek, főleg így félszárazon. Bárcsak olyan szemekkel áldották volna meg az istenek, melyekkel átlát a szöveten is!*
-Indulhatunk? *Helyezi tenyerét az asztallapra. Persze, megvárja, hogy Olea befejezze a levesét, ha úgy gondolja.* -És ne aggódj. Itt, a Kikötőben semmi olyan nem történik, minek nincs fültanúja vagy szemtanúja. Én pedig a légynek sem ártanék. Már ha ilyen félelmek gyötörnek. *Hagyja helyben a dolgot egy vállrándítással. Való igaz, nincsenek különösebb ártó szándékai. Egyetlen célja van most: hogy jól érezze magát. Ezzel ugyan igen széles spektrumban mozog, elvégre számos dolog illik e kalapba. Főleg, ha ilyen mutatós kompániája van.*


209. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-12 08:54:16
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Haldrian Rhuuv //

* Hát igen, nehéz elrejteni a különös hajszínét. Zavartan a válla mögé söpri a copfját. *
- Igen, azt. * Kajánul elvigyorodik, úgy tűnik sikerült meglepnie a fiút, talán így egy kicsit összemegy a hű-de-nagy mellénye. Nem feltétlenül célja a megbotránkoztatás, de azért egy kicsit élvezi. Még nem tudja eldönteni, mennyire legyen őszinte. Még a végén bajba keveri ez a fickó. *
- Könnyen lehet. * Kuncog, amolyan ártatlan kislányos kuncogással, nem olyan holló-károgásra hasonlítóval. Arra még nincs felkészülve ez a fiú. *
- És mit kérsz cserébe? Hogy "körbevezetsz"...
* Nem olyan naiv ő, hogy azt gondolja, kedves baráti szívesség lesz ez. *
~ Egyelőre meghagyom abban a hitében, hogy nem vagyok idevalósi. ~
* Kissé összehúzott szemekkel vizslatja Haldriant. Még nem tiszták a szándékai, de feltűnően izgága a fiú. Jobb lesz ha szemmel tartja. És ki tudja, talán még szórakoztató is lesz a társasága. *

A hozzászólás írója (Oleadriel Fennaran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.12 08:55:16


208. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-09 15:26:34
 ÚJ
>Haldrian Rhuuv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Oleadriel Fennaran//

-Nem láttam még ezt itt. *Mutat a lány fehér-fekete hajzuhatagára, kissé előredőlve ültében. Kezeit összefonja maga előtt, kutató pillantásokkal méricskélve Oleát. Egyelőre nem tudja még hova rakni az idegent. Bárhogy is, az már jó pont, hogy leállt vele.*
-Boszorkányt? *Kissé elkerekedik a szeme. Hiszi, amit hall, hisz hova máshová jönne valaki, ha banyát keresne magának? Az a hír járja, hogy odalenn a kanálisban akad is belőlük... Vérmágiával és a sötétség tanaival foglalatoskodnak és jaj annak, ki eltévelyedik odalenn.*
-Minek az emberi csont? *Hüledezik, s nem tudja eldönteni, hogy Olea komolyan beszél-e, vagy csak a bolondját akarja járatni vele. Egyik sem túl hízelgő opció.*
-Te is valami... Boszorkányféle vagy talán? *Gyanúsan méricskéli, és valójában nem is lenne meglepve, ha így lenne. Az ő csontjait azonban nem kapja meg könnyen.*
~Ó, tudnálak én melegíteni, banya!~ *Ajkába harap a gondolatra, de csakhamar ráncba szedi arcizmait. Nem kérdés, ráfeküdne-e a csudahajúra, banyaság ide vagy oda.*
-A Kikötőben körbe tudlak vezetni, még mesélni is tudok róla. Rászorul az, aki először jár erre. Aztán... Hátha megleljük a banyád is közben. A helyiek majd mesélnek. *Nagyot nyel, természetesen nem kíván ilyesmiben segédkezni. Még valami ketrecben végezné vagy a vérét vennék.*
-Vagy a köpönyeged. *Von vállat, majd hátradől a nyikorgó székben. Nem tűnik fenyegetőnek a leány, s tán muris is lesz a nap. Még szerencse is érheti. Legrosszabb esetben kereket old. Az ilyesmiben van tapasztalata épp elég.*


207. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-09 08:51:04
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Haldrian Rhuuv //

* Óvatosan kanalazza a tűzforró levesét és közben egykedvűen bámulja a semmit. Az ajtó alig hallható neszére fél szemmel odasandít. Egy nyurga, kissé gyanús fickó lép be rajta tétován. *
~ Aki így settenkedik be, az biztos a banyához jött, nem meleg ebédért. ~
* Több gondolatot nem is pazarolna a srácra, de amaz éppen megszólítja. Lassan felnéz a leveséről, hogy tényleg hozzá beszélnek-e. *
~ Egész csinos pofija lenne, ha nem lenne rajta a tetoválás. ~
* Ez az első gondolata, aztán belenéz a fagyos szürke szemekbe, ami egészen hasonló az övéhez. *
~ Vagy nem, mert ez a kettő itt bizony elég zord. ~
* Morfondírozik tovább, aztán rájön, hogy már hosszú percek óta bámulja egy szó nélkül és a fiú már vele szemben ül. Gyorsan pislog kettőt. *
~ Ez meg mikor történt? ~
* Összeszedi a gondolatait, mert hát ez a Kikötő és hiába kicsit nívósabb hely a Boszorkánykonyha, ki tudja mire specializálódnak a helyi zsebmetszők. *
- Olea.
* Feleli óvatosan-tömören, azért bárkinek nem ejti el a teljes nevét. Félredöntött fejjel hallgatja, mit akarhat tőle. *
- Miből gondolod?
* Kérdezi érdeklődve. *
~ Amilyen a formán, kiszúrt magának egy tolvaj. ~
* Elgondolkozik, hogy ilyen ártalmatlannak tűnik? Leteszi a kanalát és most már alaposabban megnézi magának a vele szemben ülőt. Fiatal, talán vele egykorú lehet. Újból megállapítja hogy egész jóképű, már ha valaki kedveli az ilyen rosszarcú-csintalan típusokat. Micsoda szerencse, hogy ő éppen ilyen. Kezdeti bizonytalansága még nem tűnt el, a legsikeresebb zsebtolvajok épp az ilyenek. *
- Többféle dolgot keresek igazából.
* Az asztalra könyököl és összeilleszti az ujjhegyeit maga előtt. *
~ Még a hasznomra válhat. ~
* Talán előadhatná azt, akinek a fiú hiszi. Nem kell tudnia, hogy igazából a komplett gyerekkorát a kikötői erdőben töltötte és a fél lakónegyed örömlánya hozzájuk járt angyalcsinálásért. *
- Keresek egy boszorkányt, aki állítólag itt él a kikötő környékén és jóslással foglalkozik. Aztáánnn, némi emberi csont, pár fűszer és... * Néz végig magán. * Egy köpönyeg. Mert befagy a fenekem.
* Fejezi be nem túl elegánsan a felsorolást. *

A hozzászólás írója (Oleadriel Fennaran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.09 08:52:23


206. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-08 23:58:40
 ÚJ
>Haldrian Rhuuv avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Oleadriel Fennaran//

*A helyiségbe lépve meg kell állapítania, hogy nincsenek sokan, ami rossz, viszont látni véli a Lakónegyedben kiszúrt leányt, ami viszont jó. Hajtja a kíváncsiság, vajon mit rejt a nap további része számára. Lehet, hogy felsül, de Lorf mindig azt mondta, hogy aki nem sül fel olykor-olykor, az nem is viszi sokra... Vagy mi.
Lassan, már-már óvatosan hajtja be maga mögött az ajtót, kizárva a tenger morajlását a vendégtérből. Közben nem rest végigpillantani az esőverte fél-elfen is, bár hiába hegyezné szemeit, az asztal takarásában aligha láthat bármit. Megelégszik a szokatlan, ám furcsán vonzó ábrázattal és a különös színű hajzuhataggal tehát.*
-Nem vagy idevalósi. *Lép az asztalhoz magabiztosan, igyekezvén közben megnyerő mosolyt biztosítani szavai mellé.* -Szabad? *Nem vár választ, leül a leánnyal szemben. Magában megállapítja, hogy így, testközelből amaz még érdekesebb. Közben igyekszik kihúzni magát, ám a melldüllesztés nem épp erőssége. Az istenek nem áldották meg épp lovagoknak való vaskossággal.*
-Az én nevem Haldrian. De szólíts Haldnak. *Kezd neki a kéretlen bemutatkozásnak.* -Ne vedd rossz néven, hogy így... De nem tűnsz helyinek. *Ismétli meg magát.* -Van egy kis időm... Igazából abból van a legtöbb most. Szíves-örömest áldozom rád, ha a Kikötőben keresel valamit. Vagy valakit. A dokk veszélyes hely egy efféle leánynak. *Nem, mintha különösebben jártas lenne a harcban, de ezt a szemben ülőnek a világért sem kell tudnia. Ahogy az árát sem kell ismernie a szolgálatainak. Majd ha eljön az ideje, törleszt. Igyekszik nyugalmat és magabiztosságot árasztani magából, csupán ajkait nyalja meg izgatottságában.* ~Ez a lány nyugodtan felcsaphatna Sellőnek is akár!~


205. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-09-07 11:53:58
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* Felkocog a kis lépcsőn és az ajtó előtt igyekszik megigazgatni a fizimiskáját, több-kevesebb sikerrel. A vonuló zápor azért hagyott rajta nyomot. Haja nagyjából már megszáradt, de a ruhái még mindig félig nedvesen lógnak rajta. A saras csizmájáról nem is szólva. Nem éppen szívderítő látvány. *
~ Előbb pihenek egy keveset. ~
* Belépve két pultot lát, először a konyhás részt látogatja meg. Csapzott kinézete ellenére bűbájosnak szánt mosolyt villant a vendéglátós nénikére. *
- Szép jó napot kívánok!
* Gyorsan átfutja a kínálatot. Kér egy Szenozális levest, 11 aranyért. *
- Köszönöm!
* Valami meleg ételre vágyott, nem különösebben éhes. A gőzölgő tálkájával letelepszik egy asztalhoz. A szezonális leves most éppen valami zöldségekkel tarkított muttyra hasonlít, de legalább forró. Óvatosan megfújja, majd lassan kanalazni kezdi. Néhány falat után felemeli a fejét és körülnéz, de meglepetten veszi tudomásul, hogy rajta kívül nincs egy vendég se. *
~ Nem megy annyira jól a szekér, hm? ~



204. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-07-28 22:25:52
 ÚJ
>Dalaf a tűzdémon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Újra úton //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Dalaf a fejében végig reagál a nő fordított próbálkozásaira. Végsősoron egyik sem hatja meg, sok szilárd  elhatározás alapján élt az utóbbi években,  nem naiv módjára  és most már mindennek vége is. A lánya első említése, noha kissé felborzolja a kedélyeit, de Dalaf az év apja és ezt a címet minden évben büszkén adja magának. Magányosság ide vagy oda... Akkor is szeret élni és ez már nem sokáig marad így. ~Biztosan tudom, hogy a vendégeim közül maga nézett le a leginkább~ Eddig Dalaf egészen nyugodtan, bár az utolsó gondolata és az azzal feltörő emlékek valahol fájnak neki. Még a barátok megemlítésénél azonban eszébe jutott az egyetlen kedves kollégájával való első beszélgetése, ami sok erőt adott így közben neki, valamint büszkeséget. Azonban Dalaf bármelykori és érzelmi állapotú önmaga is legyen, a lányát senki nem veheti a szájára, olyan hangon vág a másik mondandójába, amit még az soha nem halhatott tőle *
- Kurvára ne említse együtt a lányomat a prostitúcióval! *A hangja valahol a morgás és a halk, fenyegető, de intelligens beszéd között van, a keze pedig az asztal oldalába mar. Nincs benne elfojtott düh, de ha a gyermekével jön legyen az bárki... Akkor egyedül abban a helyzetben talál magának. Az egész életét feláldozna és jó pár évét fel is áldozta már, hogy Fricelya boldog, egészséges és ragyogó lehessen. Rengeteg lehetőséggel és senki nem bizonytalaníthatja el abban, hogy jó munkát végzett. A lány okos, szorgalmasan tanul, a lelke tiszta és igazán bátor. Dalaf múltja pedig nem fogja őt bemocskolni és az, hogy bárki már most erre ítélne egy fiatal lelket... tényleg kiborítja, de nem megy el az asztaltól vagy támad és ennek az az egy oka van, hogy Nix nem egy véletlenszerű személy, hanem Nix, így, ha az folytatja hát ő ismét hallgat. Egészen addig míg el nem rohannak tőle a pulthoz, bár ezt nem tudja. Nem néz a másik irányába, a gondolatai máshol kavarognak és saját kezét simogatja. ~Ne feledd, hogy célegyenesben vagy~ ezzel üríti ki az agyát pont úgy, mint ahogy a múltban számtalanszor tette. Mire a lovagnő visszaér már nyoma sincs rajta semminek, egyedül keze pihen még a másik karján, mert elfelejtette a kis simogatásokat megszüntetni. ~Legyen hát ~ morogja és engedelmeskedik a furcsán viselkedő másiknak, lehet nem kellett volna. ~Mi a fasz. Ebbe már megint mi ütött? Mulatni akar kettesben? Kézen fogva? Kibaszottul nem veszem be, hogy nem akar alám feküdni. Még sértegetés... ne gondolj arra a másik megjegyzésre... közben is formásnak nevezett. Basszus... még meleg volt a pitém! Reméli megfogja érni, hogy ott hagytam~*


203. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-07-28 19:23:31
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Újra úton //

- Szerencséd, nem vagyok olyan szörnyeteg, hogy elvegyem egy gyermek játékát.* Vág unott, egykedvű arcot. De aztán rátérnek egymás kielemezgetésébe, és lám egy pillanatba kerül csak, hogy Dalaf ekézésből átcsapjanak Nixomia ekézésbe.*
- Unalmas ezt hallgatni. A sok blabla, hogy jaj, de jóó, hogy élek, meg hogy én vagyok a magányos meg kiüresedett harcos. Szerintem meg pont te vagy az. Nincs neked a világon senkid, csak az a lány, de azt se látod rendesen. Mesélj azokról a híres barátokról valamit, mert én nem hiszem. Napjaid a bordély falai között tengetve hány barátod volt? Ámíthatod magad, de belül tudod, hogy egy se. Csak egy folyamatos hatalmi harc megy, egymás fúrása. Most még az arcodba mosolyog, majd aztán rólad pletykál. Aztán jönnek a vendégek, akik nem téged akarnak, csak a tested. Köpnek rá, hogy milyen az érzelmi világod, csak egy húsdarab vagy, egy formás húsdarab, amin szórakozhatnak. Téged meg a tudat boldogít, hogy te irányítod őket az együttlétek alatt, de ez csak apró vigaszmorzsa, amivel magad nyugtatod. Ők megkapják, amiért jönnek, kivéve engem, mert én még egy rendes masszázst se kaptam.* Nem is ő volna, ha nem mondott volna ilyet, de folytatja.* Te csak egy szajha vagy a szemükben, semmi több. Nem néznek sokra, és nem is fognak. Dolgozol, kínlódsz, de muszáj csinálnod, mert ott a gyermek, akit el kell tartani, de mellette a félelem, hogy mivé lesz. Örömlány, bandatag, dokkmunkás. A félelem, a tehetetlenség érzése, mind dühvé alakul. Mélyen elfojtott düh. Magad mondtad, hogy még egy tisztességes hempergésben sem volt részed már nagyon régóta. Aztán nem is csoda, ha a csak a napfénynek tudsz örülni.* Hevesen beszél, mert már őt dühíti a férfi, majd aztán hirtelen feláll és elviharzik a pult irányába, mindenféle válasz nélkül. Ott vált pár szót a pultossal, meg kifizet néhány aranyat, hogy ezt követően vissza sétáljon az asztalhoz. A borosüvegéért nyúl.*
- Fogd meg a sajátod!* Amint megteszi, elkapja a karját és felhúzza a székről.*
- Majd visszajövünk enni, most megyünk mulatni.* Keze bilincsként szorul a másik csuklójára és szinte húzza maga után, az ajtó irányába. Leghamarabb majd csak kint engedi el.*


202. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-07-28 10:51:03
 ÚJ
>Dalaf a tűzdémon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Újra úton //

*~Skalpot akar? ~ *
- Nem kaphatja meg, a lányom teljesen elkeseredett lenne, de ha akarja míg itt vagyok bármikor  piszkálhatja * ajánlja  fel meg aztán tudja is, hogy nem lesz levágva a haja. Bár nem teljesen érti élvezi e a szöszi ezeket a „vicceket”, de legalább most már elárulta ki imádja a másiknál jobban is a haját. Egy apró mosoly szökik az arcára, ahogy eszébe jut néhány szívmelengető emlék. ~Pár napon belül hazamegyek~ emlékezteti magát és egyszerre érzi úgy, hogy már elkésett, hogy rögtön ott akar lenni és hogy még egy kicsit várhat. Nincs magánélete a munkán, meg a családján kívül egyszerűen évek óta. Bár ezt sem nagyon nevezhetné annak. Eljutnak egy kérdésig, amire Nix bőséges választ kap, de nyilván nem rendíti meg pont, mint a többi alkalommal sem*
- Nem éreztem erőt a kertben, ahogy koponyákat sem támadt kedvem zúzni. Tetszett a hely, mert emlékeztetett arra, hogy én még nem haltam meg. Lehet, hogy több magánéletre lenne szükségem, de biztosan nem akarok, olyan lenni, mint maga. Voltam eleget hasonlóan üres. Rettegni attól, hogy ha érezni mer, majd elpuhul pedig azt jelenti, hogy nem biztos az erejében és az hamar meg fog fogyni. Láttam már beleőrülni ebbe rengeteg embert, ne legyen a következő! Nem azt mondom, hogy mostantól mindenkinek adjon bizalmat, gyengédséget,  szeretetet, az egy ritka hülye döntés lenne, de mindenkinek szüksége van legalább egy barátra az életében. Mindegy mennyire tagadja. Ön szerint mi a fészkes fenéből lett pénzem, ha nem abból, hogy a legmakacsabb személyek is vágynak az érintésre és a törődésre? Nem egészséges elzárni magától. Sőt! Maga még a napsütést sem élvezi ki! Az apró dolgokkal sem osztja meg a szeretetét. *dühösen bele is harap a saját táljába, eleget várt ez a monológ miatt, már vele. ~Oh igen máris jobb, már éheztem! ~*
- Nincs annál erősebb, aki az érzelmei mellett is erős marad. Ha megtenné akkor tényleg lenyűgöző lenne, de míg nem tud sebezhető lenni, addig nem lenne jobb önnel a felhozott hempergés sem, mert elzárkózna amennyire csak teheti pont, mint minden mástól. Sose akart még maga mellé valami szakállas, kardos hapsit esetleg egy szép nőt vagy valamit? Barát,  szerető, harcos társ. Mindig mindenkit leakar nyűgözni, iszonyatosan furcsállom, hogy mégis... senki. Nem is más adna önnek erőt,  hanem hogy ön boldogabb mert lenni, de ennyit erről, már nagyon unalmas vagyok. *Mosolyodik el és ha úgy van itt fejezi be a másik győzködését. Inkább saját pohara után nyúl és  lehörpinti belőle a maradékot,  aztán tovább eszik. *
- Komolyan felemészt a kíváncsiság, előre is bocsássa meg, de... Sose volt szeretője?


201. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2022-07-28 09:04:09
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Újra úton //

- Hanem olyannak, mint amit most ejtettek le a szekérről.* Rontja el a pillanatot a szemétkedésével.*
- Ha ilyen nosztalgikus, akkor összeverlek még párszor.* Tolja oda a zöld italt a vörös férfi elé. Amint lehúzza a sebei be is forrnak, mind, amit a mai napon szerzet. A lány meg csak nézi, hogy dolgozik az ital.*
- Egyes vad, barbár törzsek a legyőzött ellenfeleik skalpját trófeaként begyűjtik. Lehet nekem is ezt kéne tennem, ha már ilyen nagy rajongó vagyok. Egy szép kis kabala, ami mindig eszembe juttatná a kikötői kirándulást. Mit szólsz?* Húz elő egy kést mosolyogva, amit később vissza is dug a hüvelyébe, mivel tósztot készül mondani. Az ital csak egy dolog, a másik, hogy még most is eléggé tudja foglalkoztatni Dalaf, így megint csak ő kezdeményez.*
- Találgatni nem kell, nyitott könyv vagy.* Ezt is gúnyosan mondja, mintha mindent tudna a férfiról.*
- Valóban?* Emeli meg a szemöldökét, de nem vág bele jobban a Dalaf szavaiba. Mintha meg lehetne állítani, hogy beszéljen. Beszél és beszél, ahogy azt már megszokhatta a lány. Most is, mint mindig megpróbál hatni rá a lélekbe mászó szavaival. Valami ilyesmit várt tőle, hogy a két opció közül, amit felkínált neki, valami kínmerítően hosszú és ködös harmadikkal rukkol elő.*
- Nem is vártam tőled más választ. A nyakamat tettem volna rá, hogy valami ilyesmivel fogsz fárasztani. Gyengédség, bizalom, szeretet, remény. Ez mind a gyengéknek való. Csak az reménykedik, aki lusta tenni. A bizalom balgaság, az ilyesmi miatt kerül tőr a bordáid közé a legváratlanabb pillanatban. Szeretett és gyengédség, ezek teszik a nagy harcosokat puha húsdarabokká. Egyedül a lovam érdemli meg. Féljenek, gyűlöljenek, irigyeljenek és csodáljanak, nekem ez elég. Pont ezért vagy te is itt. Bennem minden megvan, ami benned nincs, amire felnézhetsz. A magadfajtának erre van szüksége. Egyedül soha nem merészkedtél volna be a Vérkertbe, de jó volt, ugye? Az érzés ott lüktet az ereidben. A fegyver súlya a kezedben, erő, hatalom. A kezedbe vetted a hideg acélt, ami önmagában is pusztításra késztet. Neked arra lett volna szükséged, hogy ott bezúzd valaminek a koponyáját. Élő vagy holt, egyre megy. Egy kalandra, amiről mesélhetsz, egy trófea, amivel dicsekedhetsz, amiért megdolgoztál. Ez kell neked. Én nem kényszerítettelek, hogy itt légy, a lábad hozott ide, a tudat, amit nem irányíthatsz. Én nem tartottalak itt soha erőszakkal. Én egy igazi erős nő vagyok, nem olyan, mint azok akikkel eddig hetyegtél.* Az étel időközben megérkezik, aminek rögvest neki is esik. Hús kell neki, amit befalhat, meg persze bor. A poharát gyorsan le is üríti, de tölti is újra, mert a hús kívánja a bort.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 204-223