Nincs játékban - Boszorkánykonyha
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Boszorkánykonyha | Nincs "kisebb" helyszín |  |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-16 12:44:15
Üzenet elküldve: 2020-09-16 12:44:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia Oryw//
-Magam is furcsálltam az esetet. Viszont ha illegálisan működik ott a nő, hamar leszámol vele a kikötői őrség, nem igaz?
*Vakarja szakállát, miközben lassan korsója fenekére néz. *
-Nagyon kedves, köszönöm!
*Mondja, mikor kiderül, hogy bizony ezt is térítésmentesen intézi el neki a nő. Igazán jó itt a kiszolgálás, teljesen elégedett vele. Motoszkál benne, hogy talán azért ilyen kedvesek, mert az első vendégek közt van. De ez nem is lényeges, hiszen teljesen ellátták, így teljesen pozitív véleménye van a fogadóról.
Kifejezetten örül, mikor a pultos tesz még egy kis fát a tűzre, mert igencsak kezdett már fázni. Leszáll a székről, odabandukol a tűzhelyhez, hogy átmelengesse kissé hideg végtagjait.
Egyszer csak nyílik az ajtó, és az útnak eresztett legény érkezik vissza a ruhájával. *
~Na, hát ez gyorsan megvolt! ~
*Gondolja elégedetten a törp, majd tekintetével a fogadóst keresi, hogy átvehesse tőle a csomagot. *
-Magam is furcsálltam az esetet. Viszont ha illegálisan működik ott a nő, hamar leszámol vele a kikötői őrség, nem igaz?
*Vakarja szakállát, miközben lassan korsója fenekére néz. *
-Nagyon kedves, köszönöm!
*Mondja, mikor kiderül, hogy bizony ezt is térítésmentesen intézi el neki a nő. Igazán jó itt a kiszolgálás, teljesen elégedett vele. Motoszkál benne, hogy talán azért ilyen kedvesek, mert az első vendégek közt van. De ez nem is lényeges, hiszen teljesen ellátták, így teljesen pozitív véleménye van a fogadóról.
Kifejezetten örül, mikor a pultos tesz még egy kis fát a tűzre, mert igencsak kezdett már fázni. Leszáll a székről, odabandukol a tűzhelyhez, hogy átmelengesse kissé hideg végtagjait.
Egyszer csak nyílik az ajtó, és az útnak eresztett legény érkezik vissza a ruhájával. *
~Na, hát ez gyorsan megvolt! ~
*Gondolja elégedetten a törp, majd tekintetével a fogadóst keresi, hogy átvehesse tőle a csomagot. *
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-15 17:18:37
Üzenet elküldve: 2020-09-15 17:18:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Jó kis tréfa volt, csak nem jól sült el. Szegény Wrexan úgy megijed, hogy végül a földön köt ki. Eddig a sellőlányokkal mindig jól megjárta, így aztán nem is csoda az, ha tart tőlük. Legalább a lány aráról is lefagy a mosoly. Oda rohan mellé, de nincs szükség segítségre, mivel saját maga is képes felkászálódni a földről és vissza ülni az asztal mellé. Persze, hogy a sellő nem hagyja annyiban és oda ül mellé.*
- Jól vagyok semmi bajom. Semmi baj, nincs harag.* Mondja az időközben a karját személő lánynak. A másik arcára nézve nem tudja megállni viszont, hogy ne kuncogja el magát.*
- Elnézést, de ha látná a kisasszony az arcát...* Nagyon mulatságos az, ahogyan a kétségbeesés kiült szegény arcára. A szemben ülő főnökből rögtön a kedves lány lett, aki fogadta anno, amikor rongyosan megérkezett az intézmény területére. Ha ezen túltették magukat, akkor jön a bátortalan kérdése a fizetés irányába. Rendesen meglepi az, hogy rögtön igenlő választ kap. Sőt még tőle kérdezik, hogy mennyire gondolt, vagy, hogy esetleg a pénzen felül még mást is akarna-e. A megdöbbenés most is kiül az arcára. Egyszerű városi munkásként soha nem kérdeztek tőle ilyesmit. Nyilván nem is tud mit felelni rá.*
- Há-hát én nem is tudom. Én csak arra gondoltam, hogy izé... a mostaninál esetleg talán egy picivel többet. Persze a mostani is tökéletesen megfelel.* Szerény mit mindig, mert neki az eddigi fizetése is remek, csak hát talán, ha ki tud többet egy kicsivel kérni az nem lenne éppen rossz. Azon is gondolkodik, hogy mit kérhetne éppen a pénzen kívül. Eszébe jut ugyan valami és már látszik is, hogy szóra nyitná száját, de aztán mégsem teszi meg.*
* Jó kis tréfa volt, csak nem jól sült el. Szegény Wrexan úgy megijed, hogy végül a földön köt ki. Eddig a sellőlányokkal mindig jól megjárta, így aztán nem is csoda az, ha tart tőlük. Legalább a lány aráról is lefagy a mosoly. Oda rohan mellé, de nincs szükség segítségre, mivel saját maga is képes felkászálódni a földről és vissza ülni az asztal mellé. Persze, hogy a sellő nem hagyja annyiban és oda ül mellé.*
- Jól vagyok semmi bajom. Semmi baj, nincs harag.* Mondja az időközben a karját személő lánynak. A másik arcára nézve nem tudja megállni viszont, hogy ne kuncogja el magát.*
- Elnézést, de ha látná a kisasszony az arcát...* Nagyon mulatságos az, ahogyan a kétségbeesés kiült szegény arcára. A szemben ülő főnökből rögtön a kedves lány lett, aki fogadta anno, amikor rongyosan megérkezett az intézmény területére. Ha ezen túltették magukat, akkor jön a bátortalan kérdése a fizetés irányába. Rendesen meglepi az, hogy rögtön igenlő választ kap. Sőt még tőle kérdezik, hogy mennyire gondolt, vagy, hogy esetleg a pénzen felül még mást is akarna-e. A megdöbbenés most is kiül az arcára. Egyszerű városi munkásként soha nem kérdeztek tőle ilyesmit. Nyilván nem is tud mit felelni rá.*
- Há-hát én nem is tudom. Én csak arra gondoltam, hogy izé... a mostaninál esetleg talán egy picivel többet. Persze a mostani is tökéletesen megfelel.* Szerény mit mindig, mert neki az eddigi fizetése is remek, csak hát talán, ha ki tud többet egy kicsivel kérni az nem lenne éppen rossz. Azon is gondolkodik, hogy mit kérhetne éppen a pénzen kívül. Eszébe jut ugyan valami és már látszik is, hogy szóra nyitná száját, de aztán mégsem teszi meg.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-15 08:09:30
Üzenet elküldve: 2020-09-15 08:09:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nem gondolta volna, hogy így sikerül meglepni a gyanútlan férfit, ha tudná, hogy még fél is tőle, bizonyára nem ilyen hangulat uralkodna kettejük között. Ám ő maga nem úgy tapasztalta, hogy bármelyik férfi is tartana egy nőtől, bár Wrexan valóban elég félénk volt, mikor ideérkezett, viszont úgy véli, mostanra már jócskán beleszokhatott a környezetbe. Azonba lehet, hogy ebben a dologban téved. A csapás után felnevet, de, ahogy látja, hogy a férfi átlendül a székkel abba is marad a dolog, az kéne még, hogy itt összetörje magát, mert úgy megijesztette. Felpattan és odaguggol mellé, hogy segítsen neki, ám Wrexan ezt gyorsan megoldja. Mikor visszaül az asztalhoz, odahúzza a székét, hogy jobban szemügyre tudja venni a sérült állapotát.*
-Te szentséges ég! Hol fáj mutasd! Még jó, hogy nem történt nagyobb baj! Ezt nem így akartam ne haragudj. *Ha a másik nem mutat semmit, akkor is odanyúl a közelebbi karjáért és felhúzza rajta az inget, hogy meggyőzze magát, nem történt nagyobb baj, ekkor éri a kérdés, amint kicsit meglepődik. Szívesen viccelődne még vele, azonban az előzőek fényében, talán az is rosszul sülne el, így nem teszi.*
-Igen. Természetesen. Mennyit szeretnél? Esetleg nem csak aranyban gondolkodsz? *Persze ő már pontosan tudja mennyit tud adni neki, de azért kíváncsi mennyi az, amivel már beérné a férfi. Azonban meglengeti az orra előtt, hogy gondolhat itt nagyobb szabadságra vagy több előjogra is, nem feltétlen aranyban mérendő egy ilyen poszt. ~Bár nem hiszem, hogy valaha is eszébe jutna bármi ilyesmi. ~*
*Nem gondolta volna, hogy így sikerül meglepni a gyanútlan férfit, ha tudná, hogy még fél is tőle, bizonyára nem ilyen hangulat uralkodna kettejük között. Ám ő maga nem úgy tapasztalta, hogy bármelyik férfi is tartana egy nőtől, bár Wrexan valóban elég félénk volt, mikor ideérkezett, viszont úgy véli, mostanra már jócskán beleszokhatott a környezetbe. Azonba lehet, hogy ebben a dologban téved. A csapás után felnevet, de, ahogy látja, hogy a férfi átlendül a székkel abba is marad a dolog, az kéne még, hogy itt összetörje magát, mert úgy megijesztette. Felpattan és odaguggol mellé, hogy segítsen neki, ám Wrexan ezt gyorsan megoldja. Mikor visszaül az asztalhoz, odahúzza a székét, hogy jobban szemügyre tudja venni a sérült állapotát.*
-Te szentséges ég! Hol fáj mutasd! Még jó, hogy nem történt nagyobb baj! Ezt nem így akartam ne haragudj. *Ha a másik nem mutat semmit, akkor is odanyúl a közelebbi karjáért és felhúzza rajta az inget, hogy meggyőzze magát, nem történt nagyobb baj, ekkor éri a kérdés, amint kicsit meglepődik. Szívesen viccelődne még vele, azonban az előzőek fényében, talán az is rosszul sülne el, így nem teszi.*
-Igen. Természetesen. Mennyit szeretnél? Esetleg nem csak aranyban gondolkodsz? *Persze ő már pontosan tudja mennyit tud adni neki, de azért kíváncsi mennyi az, amivel már beérné a férfi. Azonban meglengeti az orra előtt, hogy gondolhat itt nagyobb szabadságra vagy több előjogra is, nem feltétlen aranyban mérendő egy ilyen poszt. ~Bár nem hiszem, hogy valaha is eszébe jutna bármi ilyesmi. ~*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-14 16:10:28
Üzenet elküldve: 2020-09-14 16:10:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Hősünk nem tudhatja, hogy Maydeleien fejében mi járhat. Sőt a legjobb, ha nem is tudja. Na persze azért kicsit megnyugtatják, hogy segítsége bizony lesz, mégpedig a már jól ismert lányok személyében. Ez máris elég lenne, hogy megnyugodjon, de aztán jön a fekete leves. Felelősség vállalás, tehát a hely és az itt dolgozók mind az ő felelőssége lesz. Eddig is kapott kisebb nagyobb felelősségű munkákat, de ez jócskán túlmutat mindegyiken. Már így is kelletlenül feszeng a széken. Aztán a lány bele kezd szépen halkan abba, hogy mi fog történni, ha valamit elront. Ilyen komolynak még soha nem látta a nőt. Kicsit közelebb is hajol, ha már lehalkította a hangját, hogy jobban hallja mind mond. Nem kell mondani, hogy mennyire meglepetésszerűen éri a hirtelen csapás az asztalra és a hangos fenyítés. Vyl megtanította, hogy féljen a nőktől, így aztán ösztönösen ugrana is hátra. Igen ám, de ugye éppen ül egy széken, így aztán ez elég nehéz. A lendület megvan, így aztán szimplán elborul hátra székestől. Szerencsére a szék felfogja a becsapódás erejét, de azért így aztán baja nem lesz, csak annyi, hogy kapálózik lábaival, mint a hátára borult bogár. Aztán félregördül, de ekkor megcsapja a másik nevetésének hangja. A szégyentől lángoló arccal emelkedik fel. Felállítja a széket és újból helyet foglal, mivel rájött, hogy csak jól megviccelték. Nem szól egy szót se, mert egyszerűen nem is tud. Amikor újból folytatják a tárgyalást Wrexan egy kissé bátortalanul, de feltesz egy kérdést.*
- Öö... Ez a kis izé... változás változtatna valamennyit a béremen?* Nagyon szégyelli ezt a kérdést, mert nem szeret úgy kitűnni, mint aki követelőzik, viszont rengeteg kiadása volt már így is az elmúlt időszakban. Na persze ez mind saját magára ment. A kis fizetéséből valahogy kijött eddig, de ha most kicsit többet kapna az jócskán megnövelné lehetőségeit. Reméli nem veszik túl tolakodóan a kérdését.*
* Hősünk nem tudhatja, hogy Maydeleien fejében mi járhat. Sőt a legjobb, ha nem is tudja. Na persze azért kicsit megnyugtatják, hogy segítsége bizony lesz, mégpedig a már jól ismert lányok személyében. Ez máris elég lenne, hogy megnyugodjon, de aztán jön a fekete leves. Felelősség vállalás, tehát a hely és az itt dolgozók mind az ő felelőssége lesz. Eddig is kapott kisebb nagyobb felelősségű munkákat, de ez jócskán túlmutat mindegyiken. Már így is kelletlenül feszeng a széken. Aztán a lány bele kezd szépen halkan abba, hogy mi fog történni, ha valamit elront. Ilyen komolynak még soha nem látta a nőt. Kicsit közelebb is hajol, ha már lehalkította a hangját, hogy jobban hallja mind mond. Nem kell mondani, hogy mennyire meglepetésszerűen éri a hirtelen csapás az asztalra és a hangos fenyítés. Vyl megtanította, hogy féljen a nőktől, így aztán ösztönösen ugrana is hátra. Igen ám, de ugye éppen ül egy széken, így aztán ez elég nehéz. A lendület megvan, így aztán szimplán elborul hátra székestől. Szerencsére a szék felfogja a becsapódás erejét, de azért így aztán baja nem lesz, csak annyi, hogy kapálózik lábaival, mint a hátára borult bogár. Aztán félregördül, de ekkor megcsapja a másik nevetésének hangja. A szégyentől lángoló arccal emelkedik fel. Felállítja a széket és újból helyet foglal, mivel rájött, hogy csak jól megviccelték. Nem szól egy szót se, mert egyszerűen nem is tud. Amikor újból folytatják a tárgyalást Wrexan egy kissé bátortalanul, de feltesz egy kérdést.*
- Öö... Ez a kis izé... változás változtatna valamennyit a béremen?* Nagyon szégyelli ezt a kérdést, mert nem szeret úgy kitűnni, mint aki követelőzik, viszont rengeteg kiadása volt már így is az elmúlt időszakban. Na persze ez mind saját magára ment. A kis fizetéséből valahogy kijött eddig, de ha most kicsit többet kapna az jócskán megnövelné lehetőségeit. Reméli nem veszik túl tolakodóan a kérdését.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-14 14:17:27
Üzenet elküldve: 2020-09-14 14:17:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Teljesen jogos lehet a férfi részéről az elgondolás mi szerint itt valami baj állhat a háttérben, nincs is igazán messze tőle az igazság. Egy probléma van, amit meg kell oldani. Amint halad előre a részletek feltárásában, a férfi arca egyre inkább elbizonytalanítja. ~Ne bámulj már ilyen bambán…~ Úgy gondolja, nem, sőt ez általánosan elfogadott, hogy nem árt azért egy kis felelősséget tenni az alkalmazottakra, ám nem mindenki bírja el a terheket. Az viszont, hogy ki alkalmas és ki nem, csak próbával és idővel derül ki, így másra nem tud hagyatkozni, mint a saját női megérzéseire. Valamint azt is tudja, hogy olyanokat, akik aprólékos és odafigyelést igénylő munkát végeznek, mint az alkimisták itt a laborban, nem bízhat meg ilyesmivel, a végén még a munkájuk rovására menne a dolog, ám nyilván ezt nem fogja kikotyogni.*
-Biztos vagyok benne, hogy megbirkózol vele. De nem leszel egyedül Carlotteia és Myr is itt lesz, a többiekkel karöltve és ha ügyesen együtt dolgoztok, akkor fel se tűnik, hogy itt főnök is van. *Viszont nem szeretné álomba ringatni a férfit, hogy itt minden olyan egyszerű lesz és gondtalan, ezért hozzáteszi:*
-A döntések, amelyeket meghozol, azokért nyilván felelősséget is fogsz vállalni, ahogy minden alattad dolgozó is a te gondod lesz. Ha pedig valamit elrontasz átjövök és… *Halkítja le a hangját, egészen komor tartományba vezetve, majd hirtelen csap az asztalra, hogy megijessze a férfit.*
-Jól elfenekellek! *Nyeríti vihogva, szinte előtte van a kép is. Miután megnyugszik és kisimul az arca, mert ez már nagyon kellett neki, ismét komolyabbra vált.*
-Ne félj, ha nem megy, majd átruházom másra. Remélem elvállalod a dolgot.*Szegezi neki a kérdést, amire úgy fest, itt és most kell igent vagy nemet mondania.*
*Teljesen jogos lehet a férfi részéről az elgondolás mi szerint itt valami baj állhat a háttérben, nincs is igazán messze tőle az igazság. Egy probléma van, amit meg kell oldani. Amint halad előre a részletek feltárásában, a férfi arca egyre inkább elbizonytalanítja. ~Ne bámulj már ilyen bambán…~ Úgy gondolja, nem, sőt ez általánosan elfogadott, hogy nem árt azért egy kis felelősséget tenni az alkalmazottakra, ám nem mindenki bírja el a terheket. Az viszont, hogy ki alkalmas és ki nem, csak próbával és idővel derül ki, így másra nem tud hagyatkozni, mint a saját női megérzéseire. Valamint azt is tudja, hogy olyanokat, akik aprólékos és odafigyelést igénylő munkát végeznek, mint az alkimisták itt a laborban, nem bízhat meg ilyesmivel, a végén még a munkájuk rovására menne a dolog, ám nyilván ezt nem fogja kikotyogni.*
-Biztos vagyok benne, hogy megbirkózol vele. De nem leszel egyedül Carlotteia és Myr is itt lesz, a többiekkel karöltve és ha ügyesen együtt dolgoztok, akkor fel se tűnik, hogy itt főnök is van. *Viszont nem szeretné álomba ringatni a férfit, hogy itt minden olyan egyszerű lesz és gondtalan, ezért hozzáteszi:*
-A döntések, amelyeket meghozol, azokért nyilván felelősséget is fogsz vállalni, ahogy minden alattad dolgozó is a te gondod lesz. Ha pedig valamit elrontasz átjövök és… *Halkítja le a hangját, egészen komor tartományba vezetve, majd hirtelen csap az asztalra, hogy megijessze a férfit.*
-Jól elfenekellek! *Nyeríti vihogva, szinte előtte van a kép is. Miután megnyugszik és kisimul az arca, mert ez már nagyon kellett neki, ismét komolyabbra vált.*
-Ne félj, ha nem megy, majd átruházom másra. Remélem elvállalod a dolgot.*Szegezi neki a kérdést, amire úgy fest, itt és most kell igent vagy nemet mondania.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-14 13:38:31
Üzenet elküldve: 2020-09-14 13:38:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Wrexan annyira nem érzi magát kényelmetlenül. Ha mondjuk Vyl lenne az akivel egy asztal mellett ülne, akkor mindjárt másabb lenne a helyzet. Tény, hogy Maydekeine is elég cserfes, de ha szórakozni akarna vele, akkor biztos nem itt kereste volna fel. Az ami inkább aggasztja egy esetleges ballépése lehet. A haját is csavargatja a lány, mintha ideges lenne. Ez kezd szépen lassan átragadni a fiúra is. ~ Csak nem valami baj történt? ~ Jut eszébe hirtelen ez a gondolat. Végül aztán belevág a lány, de rögtön az elején el is akad. Wrexan idegesen nyel egy nagyot. Egy kis szünet érkezik, ami szinte örökké tart, de aztán csak újra bele vág a sellő. A hallottakra bizony köpni nyelni nem tud. Csak nagy bamba ábrázattal mered a nőre. Mady meg közben folytatja a beszédet. Szegény csak sorolja a saját végtelen teendőit. Most érzi csak Wrexan igazán, hogy mennyire le lehet terhelve most a sellő, hogy rámaradt ez a sok dolog. Végül aztán csak sikerül neki is megszólalni.*
- Biztos, hogy én vagyok a legjobb választás? Nemrég kerültem ide és máris ekkora tisztséget kapnék a kezembe?* Magában nem bízik nem a másik döntésében. Hazudna, ha nem mondaná azt, hogy kétségbe van esve rendesen. Ez valószínűleg az arcán is látszik. Idegesen tördeli az ujjait az asztal alatt.*
* Wrexan annyira nem érzi magát kényelmetlenül. Ha mondjuk Vyl lenne az akivel egy asztal mellett ülne, akkor mindjárt másabb lenne a helyzet. Tény, hogy Maydekeine is elég cserfes, de ha szórakozni akarna vele, akkor biztos nem itt kereste volna fel. Az ami inkább aggasztja egy esetleges ballépése lehet. A haját is csavargatja a lány, mintha ideges lenne. Ez kezd szépen lassan átragadni a fiúra is. ~ Csak nem valami baj történt? ~ Jut eszébe hirtelen ez a gondolat. Végül aztán belevág a lány, de rögtön az elején el is akad. Wrexan idegesen nyel egy nagyot. Egy kis szünet érkezik, ami szinte örökké tart, de aztán csak újra bele vág a sellő. A hallottakra bizony köpni nyelni nem tud. Csak nagy bamba ábrázattal mered a nőre. Mady meg közben folytatja a beszédet. Szegény csak sorolja a saját végtelen teendőit. Most érzi csak Wrexan igazán, hogy mennyire le lehet terhelve most a sellő, hogy rámaradt ez a sok dolog. Végül aztán csak sikerül neki is megszólalni.*
- Biztos, hogy én vagyok a legjobb választás? Nemrég kerültem ide és máris ekkora tisztséget kapnék a kezembe?* Magában nem bízik nem a másik döntésében. Hazudna, ha nem mondaná azt, hogy kétségbe van esve rendesen. Ez valószínűleg az arcán is látszik. Idegesen tördeli az ujjait az asztal alatt.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-14 09:31:08
Üzenet elküldve: 2020-09-14 09:31:08
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Quikhnah Dar'vel//
*Nem csoda, hogy a férfi nem tudja beazonosítani a szervezetet, hiszen most érkezett csak a kikötőbe, ám mindenképpen aggodalomra ad okot a dolog. Ahogy viszont meséli a férfi és halad előre a történet fonala, egyre inkább az lesz az érzése, hogy ez csak valami egyéni akció lehet, amit azért nem árt megnézni.*
-Tehát egy nő, aki csak egyedül szedi az adót? Megesett a szíve önön? Akkor igazán szerencsés napja lehetett. *Nem igazán tudja elképzelni, hogy egy akkora szervezet ne állítana egy vagy két óriást az adószedője mellé, hogy biztosan mindenki kicsengesse az adót. Arról nem is beszélve, hogy egy lelkiismeretes és érző adószedő nem a leghatékonyabb választás.*
-Csak várakozzon még egy kicsit, nem tart sokáig a mosás, arra pedig a ház vendége. *Mondja szívélyesen, majd bizony, mivel eddig még annyi vendég nem özönlött be, hogy ne tudta volna észben tartani ki és mit rendelt, lecsapolja a sört. Letörli a korsó szélét és kivisz az asztalhoz, ahol helyet foglalt, majd elteszi az érte leszámolt aranyakat.*
-Tessék. *Majd, minthogy a vendég egy szál törölközőben várakozik, kezdi aggasztani, hogy elég hűvös szellőt hozott a reggeli szél magával a tengerről, nehogy megfázzon itt neki. Mikor végez a teendőkkel odasétál a kandallóhoz és rádob még két hasábot a tűzre, hogy felhevítse a fogadó levegőjét. Eztán már csak egy fél óra és érkezik is vissza a ruhákkal a küldönc, úgy zsákban, ahogy elvitte. Látszik rajta, hogy sietett, a verejték már gyülekezik a homloka redőiben.*
-Meg… megvan… kisasszony! *Teszi fel a pultra, mire a nő belenéz. A zsák alján gondosan összehajtogatva a ruha, a fiatal siheder kezében pedig a kitisztított csizma.*
-Nagyszerű! Köszönöm, igyál valamit, a vendégem vagy. *Súgja oda a fiatal férfinek, az pedig elégedetten sétál be a pult mögé és szolgálja ki magát. Ő pedig a tekintetével a vendéget keresi.*
*Nem csoda, hogy a férfi nem tudja beazonosítani a szervezetet, hiszen most érkezett csak a kikötőbe, ám mindenképpen aggodalomra ad okot a dolog. Ahogy viszont meséli a férfi és halad előre a történet fonala, egyre inkább az lesz az érzése, hogy ez csak valami egyéni akció lehet, amit azért nem árt megnézni.*
-Tehát egy nő, aki csak egyedül szedi az adót? Megesett a szíve önön? Akkor igazán szerencsés napja lehetett. *Nem igazán tudja elképzelni, hogy egy akkora szervezet ne állítana egy vagy két óriást az adószedője mellé, hogy biztosan mindenki kicsengesse az adót. Arról nem is beszélve, hogy egy lelkiismeretes és érző adószedő nem a leghatékonyabb választás.*
-Csak várakozzon még egy kicsit, nem tart sokáig a mosás, arra pedig a ház vendége. *Mondja szívélyesen, majd bizony, mivel eddig még annyi vendég nem özönlött be, hogy ne tudta volna észben tartani ki és mit rendelt, lecsapolja a sört. Letörli a korsó szélét és kivisz az asztalhoz, ahol helyet foglalt, majd elteszi az érte leszámolt aranyakat.*
-Tessék. *Majd, minthogy a vendég egy szál törölközőben várakozik, kezdi aggasztani, hogy elég hűvös szellőt hozott a reggeli szél magával a tengerről, nehogy megfázzon itt neki. Mikor végez a teendőkkel odasétál a kandallóhoz és rádob még két hasábot a tűzre, hogy felhevítse a fogadó levegőjét. Eztán már csak egy fél óra és érkezik is vissza a ruhákkal a küldönc, úgy zsákban, ahogy elvitte. Látszik rajta, hogy sietett, a verejték már gyülekezik a homloka redőiben.*
-Meg… megvan… kisasszony! *Teszi fel a pultra, mire a nő belenéz. A zsák alján gondosan összehajtogatva a ruha, a fiatal siheder kezében pedig a kitisztított csizma.*
-Nagyszerű! Köszönöm, igyál valamit, a vendégem vagy. *Súgja oda a fiatal férfinek, az pedig elégedetten sétál be a pult mögé és szolgálja ki magát. Ő pedig a tekintetével a vendéget keresi.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-14 08:02:13
Üzenet elküldve: 2020-09-14 08:02:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Csak miután beértek a szobába és leültek, akkor érzi, hogy ez talán kicsit furcsán veszi ki magát. Mintha akarna valamit a férfitől vagy éppen most próbálná sarokba szorítani. A hangulat is feszült, nem ehhez van szokva, majd idővel ezzel is kell valamit kezdenie. Ekkor veszi csak észre, hogy a haja végét pödörgeti, így rajtakapva magát a dolgon be is fejezi.*
-Szóóóval… *Kezd bele, ám hirtelen meg is rémül, ahogy ezt az egy szót hallja visszacsapódni a szinte üres szoba falairól, hátra is tekint, hogy megbizonyosodjon róla, hogy valóban üres a helyiség.*
-Nem akarlak sokáig feltartani, mert biztosan sok a teendőd. Szeretném, ezt a helyet a te fennhatóságod alá helyezni. *Böki ki, nem szeret ugyanis nagy feneket meg körítést keríteni a dolgoknak, ha tovább fokozná a feszültséget ilyesmivel, lehet abba inkább ő pusztulna bele.*
-Nekem sajnos nincs annyi időm, hogy ide is át tudjak mindig nézni. A Sellőház egész embert kíván, ugye ott van a konyha, a vendégtér, a fürdő, a szobák, a sellők, a személyzet, eltörik az ablakkeret, elfogy a tüzelő, késik a hajó, nincs aki elhozza a ládákat a dokkoktól… *Sorolja egyre gyorsabban egymás után, miközben még az ujjain is számolja, egyre hisztérikusabb hangulatba kerülve. A tekintetét is zavartan kapkodja az egyik tárgyról a másikra, hiszen éppen most akar ugyan ilyen terhet rakni valaki másra is. Milyen önző dolog ez tőle?*
*Csak miután beértek a szobába és leültek, akkor érzi, hogy ez talán kicsit furcsán veszi ki magát. Mintha akarna valamit a férfitől vagy éppen most próbálná sarokba szorítani. A hangulat is feszült, nem ehhez van szokva, majd idővel ezzel is kell valamit kezdenie. Ekkor veszi csak észre, hogy a haja végét pödörgeti, így rajtakapva magát a dolgon be is fejezi.*
-Szóóóval… *Kezd bele, ám hirtelen meg is rémül, ahogy ezt az egy szót hallja visszacsapódni a szinte üres szoba falairól, hátra is tekint, hogy megbizonyosodjon róla, hogy valóban üres a helyiség.*
-Nem akarlak sokáig feltartani, mert biztosan sok a teendőd. Szeretném, ezt a helyet a te fennhatóságod alá helyezni. *Böki ki, nem szeret ugyanis nagy feneket meg körítést keríteni a dolgoknak, ha tovább fokozná a feszültséget ilyesmivel, lehet abba inkább ő pusztulna bele.*
-Nekem sajnos nincs annyi időm, hogy ide is át tudjak mindig nézni. A Sellőház egész embert kíván, ugye ott van a konyha, a vendégtér, a fürdő, a szobák, a sellők, a személyzet, eltörik az ablakkeret, elfogy a tüzelő, késik a hajó, nincs aki elhozza a ládákat a dokkoktól… *Sorolja egyre gyorsabban egymás után, miközben még az ujjain is számolja, egyre hisztérikusabb hangulatba kerülve. A tekintetét is zavartan kapkodja az egyik tárgyról a másikra, hiszen éppen most akar ugyan ilyen terhet rakni valaki másra is. Milyen önző dolog ez tőle?*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-13 14:26:51
Üzenet elküldve: 2020-09-13 14:26:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia Oryw//
-Megmondom őszintén, fogalmam sincs kik azok a Vihar fiai, tehát nincs kizárva.
-Tegnap ahogyan érkeztem a kikötőbe egy nő állított meg. Azt mondja fizessek adót a belépéshez.
*Magyarázza a történteket, miközben reggelije maradványait szedegeti a bajszáról. *
-Hű, mondom, pénzem sajna nem sok akad. De megsajnált, és kedvezményesen átengedett.
*Quiknah azóta is gondolkodik azon, hogy talán jó lenne valamiképp viszonozni a nőnek a kedvességet. Hatalmas segítség volt a nőtől, igazából nem is tudja hol lenne most, ha őt is megadóztatta volna.
Viszont fontosabb dolga is akad most, mint például, hogy mit is csináljon a ruhái nélkül. *
-Köszönöm kedves, hogy elintézte a mosást is. Mennyivel is tartozom érte?
*Akármennyire is gondolkodik, hogy mit csináljon ruha nélkül egy szál törölközőben, végül a legnyilvánvalóbb megoldás mellett dönt. *
-Aranyom! *Kiált a fogadósnak. *
-Amíg várakozom sajna nem sok dolgom van. Hozz kérlek egy italt!
*Reméli, hogy a nő veszi a lapot, és hoz neki egy Korsó sört. Ha kihozza a törp asztalához, el is veheti róla a 11 aranyat.
Amíg a ruhái meg nem érkeznek kortyolgatja sörét. Nem szól a nőhöz, de ha annak kedve van, hát ő is szívesen elbeszélget a söre fölött. *
-Megmondom őszintén, fogalmam sincs kik azok a Vihar fiai, tehát nincs kizárva.
-Tegnap ahogyan érkeztem a kikötőbe egy nő állított meg. Azt mondja fizessek adót a belépéshez.
*Magyarázza a történteket, miközben reggelije maradványait szedegeti a bajszáról. *
-Hű, mondom, pénzem sajna nem sok akad. De megsajnált, és kedvezményesen átengedett.
*Quiknah azóta is gondolkodik azon, hogy talán jó lenne valamiképp viszonozni a nőnek a kedvességet. Hatalmas segítség volt a nőtől, igazából nem is tudja hol lenne most, ha őt is megadóztatta volna.
Viszont fontosabb dolga is akad most, mint például, hogy mit is csináljon a ruhái nélkül. *
-Köszönöm kedves, hogy elintézte a mosást is. Mennyivel is tartozom érte?
*Akármennyire is gondolkodik, hogy mit csináljon ruha nélkül egy szál törölközőben, végül a legnyilvánvalóbb megoldás mellett dönt. *
-Aranyom! *Kiált a fogadósnak. *
-Amíg várakozom sajna nem sok dolgom van. Hozz kérlek egy italt!
*Reméli, hogy a nő veszi a lapot, és hoz neki egy Korsó sört. Ha kihozza a törp asztalához, el is veheti róla a 11 aranyat.
Amíg a ruhái meg nem érkeznek kortyolgatja sörét. Nem szól a nőhöz, de ha annak kedve van, hát ő is szívesen elbeszélget a söre fölött. *
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-12 17:02:23
Üzenet elküldve: 2020-09-12 17:02:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* A nő meglepődik a fiú kezében lévő rengeteg holmi láttán, ami amúgy nem nehéz annyira. Wrexan szépen lepakol odabent és aztán Madyhez fordul*
- Én már készen is vagyok. Csak ezt a pár holmit kellett lehoznom.* Válaszolja, mert így is csak besegített ide egy kicsit. Valószínűleg most már inkább útjában lenne a löttyöket kevergető alkimistáknak.*
- Természetesen!* Azzal hátrafordul a bent lévők felé.*
- Én most megyek a dolgomra. Jó munkát!* Azzal vissza is fordul a sellőhöz, hogy elindulhassanak a négy szem közzé. Maydeleinenel átvágnak a vendégtéren, ahol a nő magához veszi az egyik szoba kulcsát. Wrexan kicsit izgatott, mert nem sűrűn szoktak vele privát beszélgetéseket tartani. Az egyik szoba előtt aztán megállnak és be is mennek. Amikor a fiút hellyel kínálják ő rögtön le is ül. Nem szól egy szót se, mivel tudja, hogy felesleges volna.*
* A nő meglepődik a fiú kezében lévő rengeteg holmi láttán, ami amúgy nem nehéz annyira. Wrexan szépen lepakol odabent és aztán Madyhez fordul*
- Én már készen is vagyok. Csak ezt a pár holmit kellett lehoznom.* Válaszolja, mert így is csak besegített ide egy kicsit. Valószínűleg most már inkább útjában lenne a löttyöket kevergető alkimistáknak.*
- Természetesen!* Azzal hátrafordul a bent lévők felé.*
- Én most megyek a dolgomra. Jó munkát!* Azzal vissza is fordul a sellőhöz, hogy elindulhassanak a négy szem közzé. Maydeleinenel átvágnak a vendégtéren, ahol a nő magához veszi az egyik szoba kulcsát. Wrexan kicsit izgatott, mert nem sűrűn szoktak vele privát beszélgetéseket tartani. Az egyik szoba előtt aztán megállnak és be is mennek. Amikor a fiút hellyel kínálják ő rögtön le is ül. Nem szól egy szót se, mivel tudja, hogy felesleges volna.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-12 13:11:08
Üzenet elküldve: 2020-09-12 13:11:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nem is csodálkozik, hogy éppen nagy munkában találja a férfit, mert még egyelőre nem alakult ki a folyamat, hogy ki mit és mikor csinál, egyelőre csak működnek, úgy, ahogy. Minden új üzlet csak szakaszosan indul be, itt pedig mindenki azon dolgozik, hogy minél gördülékenyebb legyen már most az intézés. Ez pedig, a sellőházhoz képest egy egészen másfajta dolog, ami szintén nem könnyíti meg se a vezetés, se az alkalmazottak munkáját. A tapasztalathoz idő kell. Egyelőre háttal áll az ajtónak, aztán meghallja Wrexan hangját. Mikor megfordul egy halom rekesszel és temérdek összecsilingelő üvegcsével találja szembe magát. Egy pillanatra megszeppenve ácsorog, csak aztán ugrik el az útból.*
-Ez milyen sok. *A halmot látva szívesen felajánlaná a segítségét, ám ennek ő a harmadát nem bírná el, így talán bölcsebb, ha csendben is marad.*
-Lenne veled egy kis megbeszélni valóm, persze csak ha ráérsz, egy kicsit tudok várni. *Nyilván ez annyira nem igaz, mert talán már most hiányolja, vagy éppenséggel emlegeti valaki odaát. De azért, hogy gördülékenyen menjen minden, szükség van az egyeztetésre és az alapok lefektetésére.*
-Szeretnék négyszemközt beszélni. Ha tudnának nélkülözni. *Néz körbe, hiszen bizonyára sok az elrendezni való és kell a dolgos kéz, de csak néhány percre rabolná el. Ha nincs ellenvetés, akkor int a férfinek, hogy kövesse, majd a pultnál leakaszt egy szobakulcsot, hogy valóban ne zavarja őket senki. Ezt követően benyitnak egy szobába, majd odabenn leül az asztalhoz és int a férfinek is, hogy ő is foglaljon helyet vele szemben.*
*Nem is csodálkozik, hogy éppen nagy munkában találja a férfit, mert még egyelőre nem alakult ki a folyamat, hogy ki mit és mikor csinál, egyelőre csak működnek, úgy, ahogy. Minden új üzlet csak szakaszosan indul be, itt pedig mindenki azon dolgozik, hogy minél gördülékenyebb legyen már most az intézés. Ez pedig, a sellőházhoz képest egy egészen másfajta dolog, ami szintén nem könnyíti meg se a vezetés, se az alkalmazottak munkáját. A tapasztalathoz idő kell. Egyelőre háttal áll az ajtónak, aztán meghallja Wrexan hangját. Mikor megfordul egy halom rekesszel és temérdek összecsilingelő üvegcsével találja szembe magát. Egy pillanatra megszeppenve ácsorog, csak aztán ugrik el az útból.*
-Ez milyen sok. *A halmot látva szívesen felajánlaná a segítségét, ám ennek ő a harmadát nem bírná el, így talán bölcsebb, ha csendben is marad.*
-Lenne veled egy kis megbeszélni valóm, persze csak ha ráérsz, egy kicsit tudok várni. *Nyilván ez annyira nem igaz, mert talán már most hiányolja, vagy éppenséggel emlegeti valaki odaát. De azért, hogy gördülékenyen menjen minden, szükség van az egyeztetésre és az alapok lefektetésére.*
-Szeretnék négyszemközt beszélni. Ha tudnának nélkülözni. *Néz körbe, hiszen bizonyára sok az elrendezni való és kell a dolgos kéz, de csak néhány percre rabolná el. Ha nincs ellenvetés, akkor int a férfinek, hogy kövesse, majd a pultnál leakaszt egy szobakulcsot, hogy valóban ne zavarja őket senki. Ezt követően benyitnak egy szobába, majd odabenn leül az asztalhoz és int a férfinek is, hogy ő is foglaljon helyet vele szemben.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-10 16:31:24
Üzenet elküldve: 2020-09-10 16:31:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Wrexannak mostanság már nem csak a Sellőházban akad tennivalója. A Boszorkánykonyhában is rengeteg teendője van. Így aztán gyakorta lehet ott is látni. Most is éppen egy rekeszt tart a kezeiben, amiben mindenféle üvegcsék és edények kocognak. A raktárból kellett neki összeszednie ezeket a dolgokat. Gondosan ügyelt, hogy mindent elhozzon. A laborba igyekszik, hogy átadja az illetékesnek. A sarkon befurdalva csak azt látja, hogy valaki áll az ajtóban. Amikor pedig közelebb ér a nevét hallja.*
- Itt vagyok! Jövök máris.* Kiált oda, mert azt hiszi, hogy az ottaniak keresik. Madyt csak akkor veszi észre, ha az felé fordul.*
- Oh! Elnézést kisasszony, nem tudtam, hogy ön az.* Áll meg az ajtóban. Ő aztán nem fog szólni, hogy tessék arrébb állni, mert szeretne bemenni. Ha Maydeleine beengedi, akkor lerakja terhét az egyik székre és rögtön a nő rendelkezésére bocsájtja magát. Ha továbbra is az ajtóban állnak, akkor itt teszi meg ugyan ezt.*
- Miben segíthetek?* Teszi fel a kérdést, mert arra gondol, hogy valamire pont őt akarják megkérni. Ő pedig örömmel segít bármiben.*
* Wrexannak mostanság már nem csak a Sellőházban akad tennivalója. A Boszorkánykonyhában is rengeteg teendője van. Így aztán gyakorta lehet ott is látni. Most is éppen egy rekeszt tart a kezeiben, amiben mindenféle üvegcsék és edények kocognak. A raktárból kellett neki összeszednie ezeket a dolgokat. Gondosan ügyelt, hogy mindent elhozzon. A laborba igyekszik, hogy átadja az illetékesnek. A sarkon befurdalva csak azt látja, hogy valaki áll az ajtóban. Amikor pedig közelebb ér a nevét hallja.*
- Itt vagyok! Jövök máris.* Kiált oda, mert azt hiszi, hogy az ottaniak keresik. Madyt csak akkor veszi észre, ha az felé fordul.*
- Oh! Elnézést kisasszony, nem tudtam, hogy ön az.* Áll meg az ajtóban. Ő aztán nem fog szólni, hogy tessék arrébb állni, mert szeretne bemenni. Ha Maydeleine beengedi, akkor lerakja terhét az egyik székre és rögtön a nő rendelkezésére bocsájtja magát. Ha továbbra is az ajtóban állnak, akkor itt teszi meg ugyan ezt.*
- Miben segíthetek?* Teszi fel a kérdést, mert arra gondol, hogy valamire pont őt akarják megkérni. Ő pedig örömmel segít bármiben.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-10 08:06:03
Üzenet elküldve: 2020-09-10 08:06:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Úgy érzi, hogy lenne mit megbeszélniük Wrexannal, mint, ahogy az az első megbeszélés alkalmával kiderült. Bár előállt már a lényeggel, de szeretné négyszemközt is megerősíteni a dolgokat és talán pontosítani sem árt. Most pedig, hogy akad két levegővételnyi ideje, átsétál a boszorkánykonyhára, hogy megtalálja a férfit, remélhetőleg tud is majd vele beszélni. Még annyira nem felkapott a hely, hogy tele legyen, de minden asztalnál ül valaki, akad, aki az italaira vár és van, aki éppen a vacsoráját fogyasztja. Odaköszön a pultnál tevékenykedő Srylnek, majd tovább halad a csupán a személyzet számára fenntartott részre. Benyit a laborba, ahol az italok kikeverése folyik, óvatosan lép be és meg is áll az ajtóban, nehogy véletlenül leverjen valamit.*
-Wrexan itt van? *Kérdez körbe, mert látja, hogy munka folyik, nem akar sokáig ott toporogni.*
*Úgy érzi, hogy lenne mit megbeszélniük Wrexannal, mint, ahogy az az első megbeszélés alkalmával kiderült. Bár előállt már a lényeggel, de szeretné négyszemközt is megerősíteni a dolgokat és talán pontosítani sem árt. Most pedig, hogy akad két levegővételnyi ideje, átsétál a boszorkánykonyhára, hogy megtalálja a férfit, remélhetőleg tud is majd vele beszélni. Még annyira nem felkapott a hely, hogy tele legyen, de minden asztalnál ül valaki, akad, aki az italaira vár és van, aki éppen a vacsoráját fogyasztja. Odaköszön a pultnál tevékenykedő Srylnek, majd tovább halad a csupán a személyzet számára fenntartott részre. Benyit a laborba, ahol az italok kikeverése folyik, óvatosan lép be és meg is áll az ajtóban, nehogy véletlenül leverjen valamit.*
-Wrexan itt van? *Kérdez körbe, mert látja, hogy munka folyik, nem akar sokáig ott toporogni.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-09-01 10:44:08
Üzenet elküldve: 2020-09-01 10:44:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Quikhnah Dar'vel//
*A konyháról szalajtott fiú kicsit meglepődik a kérésen, de mivel egyelőre nem nyomja a munka súlya a vállát. Belepakolja egy vászonzsákba, amit az ágyneműk cipelésére szoktak használni, mert hát azokat is kell mosatni, most meg aztán majd egyre gyakrabban is. Bizonyára a fiú válla is majd szépen kiszélesedik a munka terhe alatt idővel. A hátbavágásra nem igazán számít, majdnem felbukik egy kihúzott székben a nagy lendülettől. Ám sikerül keresztülvergődnie magát a kezdeti nehézségeken, meg az ajtónyitáson és már ott sincsen.*
-Minden holmijára nagyon vigyázunk. *Biztosítja a vendéget, hogy semmi nem tűnik el a mosodából, esetleg csak máshoz kerül. Ezt persze már csak gondolatban teszi hozzá. Mivel pedig nem ő maga gondoskodik a mosatásról egy kis aggodalom is bujkál benne.*
-Reggeli! Nagyszerű elgondolás. Mit enne? Szolgálhatunk rántottával, tükörtojással, főtt tojással, szalonnával, salátával, paradicsommal, paprikával, vajjal vagy zsírral és cipóval. A szalonnát hozhatom nyersen is vagy sütve, esetleg pirított hagymával. Melyikhez lenne kedve? *Kérdi, majd, amint megkapta a választ be is szól a konyhára, hogy mit készítsenek.*
-Itt csak minőségi pálinkát árulunk és a legtöbb távoli vidékekről származik. Én magam nem iszom, de dicsérni szokták őket. *Tölt ki egy felespohárba belőle és kiviszi, leteszi a vendég elé az asztalra.*
-Egészségére! *Azt hallotta, hogy ezek a szeszes italok bizony minden nyavalyát kiűznek a szervezetből, a gyógyítók is használják őket.*
-Errefelé könnyű eltévedni, főleg a fák között. De örülök, hogy nem esett baja és idetalált. *Mondja kedves mosollyal az arcán. Mikor azonban a törpe az adóztatásra tér ki, megjelennek a homlokán a mély barázdák, hiszen erről még nincs tudomása, de eléggé aggasztóan hangzik.*
-Adóztatás? Nem, még semmit. Nem igazán jó hír, merre felé találkozott vele? A Vihar fiainak van benne a keze? *Kérdi komoly érdeklődéssel.*
*A konyháról szalajtott fiú kicsit meglepődik a kérésen, de mivel egyelőre nem nyomja a munka súlya a vállát. Belepakolja egy vászonzsákba, amit az ágyneműk cipelésére szoktak használni, mert hát azokat is kell mosatni, most meg aztán majd egyre gyakrabban is. Bizonyára a fiú válla is majd szépen kiszélesedik a munka terhe alatt idővel. A hátbavágásra nem igazán számít, majdnem felbukik egy kihúzott székben a nagy lendülettől. Ám sikerül keresztülvergődnie magát a kezdeti nehézségeken, meg az ajtónyitáson és már ott sincsen.*
-Minden holmijára nagyon vigyázunk. *Biztosítja a vendéget, hogy semmi nem tűnik el a mosodából, esetleg csak máshoz kerül. Ezt persze már csak gondolatban teszi hozzá. Mivel pedig nem ő maga gondoskodik a mosatásról egy kis aggodalom is bujkál benne.*
-Reggeli! Nagyszerű elgondolás. Mit enne? Szolgálhatunk rántottával, tükörtojással, főtt tojással, szalonnával, salátával, paradicsommal, paprikával, vajjal vagy zsírral és cipóval. A szalonnát hozhatom nyersen is vagy sütve, esetleg pirított hagymával. Melyikhez lenne kedve? *Kérdi, majd, amint megkapta a választ be is szól a konyhára, hogy mit készítsenek.*
-Itt csak minőségi pálinkát árulunk és a legtöbb távoli vidékekről származik. Én magam nem iszom, de dicsérni szokták őket. *Tölt ki egy felespohárba belőle és kiviszi, leteszi a vendég elé az asztalra.*
-Egészségére! *Azt hallotta, hogy ezek a szeszes italok bizony minden nyavalyát kiűznek a szervezetből, a gyógyítók is használják őket.*
-Errefelé könnyű eltévedni, főleg a fák között. De örülök, hogy nem esett baja és idetalált. *Mondja kedves mosollyal az arcán. Mikor azonban a törpe az adóztatásra tér ki, megjelennek a homlokán a mély barázdák, hiszen erről még nincs tudomása, de eléggé aggasztóan hangzik.*
-Adóztatás? Nem, még semmit. Nem igazán jó hír, merre felé találkozott vele? A Vihar fiainak van benne a keze? *Kérdi komoly érdeklődéssel.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-08-29 13:16:42
Üzenet elküldve: 2020-08-29 13:16:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia Oryw//
*Kissé meglepődik, mikor a nő meglepődik megjelenésén. Igazából nem gondolta, hogy bármi gond lenne vele. De feltűnik neki, hogy a nő próbálja leplezni megrökönyödését, amit kimondottan értékel.
Szerencsére a hölgy ugyanolyan segítőkész mint tegnap, így ajánlatára Quikh hevesen bólogat. *
-Nekem problémát? Ugyan! Ráérek én egész nap. Sajnos mostanában nem sok dolgom akad.
*Legyint vaskos kezével és odaada a nőnek a csomagot. *
-Eredj fiam!
*Vágja hátba a sihedert, akit a konyháról halásztak elő. *
-De nehogy egyet is elhagyj, mert akkor örökké mászkálhatok egy törölközővel. Hahaha!
*Nevet egy jót saját magán. ~Remek, akkor egy gonddal kevesebb. No, nem mintha sok gondom lenne. ~*
-No, aranyom! *Csapja össze kezeit. * -Ideje enni.
-Kérnék egy adag valamit Reggelire. 13 arany igaz?
-Jól esne még mellé egy Feles pálinka, hogy jól induljon a nap. 18 arany? Ejj, jó drágába adjátok!
*Nem panaszkodhat viszont, hisz előző napon visszakapta italainak árát. Kiszámolja a pénzt kis erszényéből, és a pultra helyezi. Helyet foglal egy asztalnál, és várja, hogy megkapja rendelését. Mikor megkapja pálinkáját megillatozza, egy húzóra kiissza, majd megrázza magát. *
-Áhh, ez vérré válik bennem!
*Mondja, mikor érzi az ital meleg és csípős útját testében. Amíg ételére vár válaszol a nő még korábban feltett kérdésére. *
-Eseménydús sajnos nem volt, kedves. Viszont mindenképp hosszú és fárasztó. Eltévedtem az erdőben. Vacsora reményében letértem az útról és sajnos csak igen nehezen találtam vissza. De hát ennyi kaland kell, nem igaz?
-Mondd csak, aranyom, tudsz valamit erről az újabban felállított adóztatásról, itt a kikőtőben?
*Kissé meglepődik, mikor a nő meglepődik megjelenésén. Igazából nem gondolta, hogy bármi gond lenne vele. De feltűnik neki, hogy a nő próbálja leplezni megrökönyödését, amit kimondottan értékel.
Szerencsére a hölgy ugyanolyan segítőkész mint tegnap, így ajánlatára Quikh hevesen bólogat. *
-Nekem problémát? Ugyan! Ráérek én egész nap. Sajnos mostanában nem sok dolgom akad.
*Legyint vaskos kezével és odaada a nőnek a csomagot. *
-Eredj fiam!
*Vágja hátba a sihedert, akit a konyháról halásztak elő. *
-De nehogy egyet is elhagyj, mert akkor örökké mászkálhatok egy törölközővel. Hahaha!
*Nevet egy jót saját magán. ~Remek, akkor egy gonddal kevesebb. No, nem mintha sok gondom lenne. ~*
-No, aranyom! *Csapja össze kezeit. * -Ideje enni.
-Kérnék egy adag valamit Reggelire. 13 arany igaz?
-Jól esne még mellé egy Feles pálinka, hogy jól induljon a nap. 18 arany? Ejj, jó drágába adjátok!
*Nem panaszkodhat viszont, hisz előző napon visszakapta italainak árát. Kiszámolja a pénzt kis erszényéből, és a pultra helyezi. Helyet foglal egy asztalnál, és várja, hogy megkapja rendelését. Mikor megkapja pálinkáját megillatozza, egy húzóra kiissza, majd megrázza magát. *
-Áhh, ez vérré válik bennem!
*Mondja, mikor érzi az ital meleg és csípős útját testében. Amíg ételére vár válaszol a nő még korábban feltett kérdésére. *
-Eseménydús sajnos nem volt, kedves. Viszont mindenképp hosszú és fárasztó. Eltévedtem az erdőben. Vacsora reményében letértem az útról és sajnos csak igen nehezen találtam vissza. De hát ennyi kaland kell, nem igaz?
-Mondd csak, aranyom, tudsz valamit erről az újabban felállított adóztatásról, itt a kikőtőben?
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-08-29 10:14:52
Üzenet elküldve: 2020-08-29 10:14:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Quikhnah Dar'vel//
*Következő reggel, éppen a poharakat rendezi el a polcon, mikor Quikhnah a szobák felől érkezik. Az arcára kiül a megdöbbenés, mikor megpillantja a törölközőt maga köré tekerő, éppen felé tartó törpét. Szinte köpni, nyelni nem tud, lehet mondani, bár a szelíd mosolyt azért próbálja ott tartani az arcán. ~Lehet, hogy a fürdőben valami probléma akadt? ~ Már előre fél, hogy esetleg kellemetlen perceket okozott egy túl forró fürdő vagy egy csúszós padló a vendégnek. Mikor tisztázza a törpe a helyzetet, egy kicsit megnyugszik a lelkes és egy őszintébb mosolyt tud immár az arcán tudni. Elgondolkodik, mivel a boszorkánykonyhán nincsen mosoda, ők is a Sellőbe viszik a mosnivalót, de ha a férfi tud még várni, akkor meg tudja oldani a feladatot.*
-Hát, sajnos nekünk külön mosodánk nincsen, de a Sellőházban meg tudjuk oldani a kérést. *Hiszen benne még az van, hogy a vendég az első és mivel egyelőre nem tolonganak, ez mindenképpen egy jó pont lehet. Egy vendég ajánlása pedig felér ezer arannyal is.*
-Az egy kis időbe fog telni, remélem, nem okozunk ezzel nagy problémát.*Ezt követően beszól a konyhára és kölcsön kéri a mosogatófiút, hogy az, ha a törpe beleegyezik akkor, egy zsákba téve a szennyesruhát, elszalad vele a mosodáig.*
-Bizonyára eseménydús útja volt. *Vet egy pillantást a ruhákra, miközben azt elteszi a fiú.*
*Következő reggel, éppen a poharakat rendezi el a polcon, mikor Quikhnah a szobák felől érkezik. Az arcára kiül a megdöbbenés, mikor megpillantja a törölközőt maga köré tekerő, éppen felé tartó törpét. Szinte köpni, nyelni nem tud, lehet mondani, bár a szelíd mosolyt azért próbálja ott tartani az arcán. ~Lehet, hogy a fürdőben valami probléma akadt? ~ Már előre fél, hogy esetleg kellemetlen perceket okozott egy túl forró fürdő vagy egy csúszós padló a vendégnek. Mikor tisztázza a törpe a helyzetet, egy kicsit megnyugszik a lelkes és egy őszintébb mosolyt tud immár az arcán tudni. Elgondolkodik, mivel a boszorkánykonyhán nincsen mosoda, ők is a Sellőbe viszik a mosnivalót, de ha a férfi tud még várni, akkor meg tudja oldani a feladatot.*
-Hát, sajnos nekünk külön mosodánk nincsen, de a Sellőházban meg tudjuk oldani a kérést. *Hiszen benne még az van, hogy a vendég az első és mivel egyelőre nem tolonganak, ez mindenképpen egy jó pont lehet. Egy vendég ajánlása pedig felér ezer arannyal is.*
-Az egy kis időbe fog telni, remélem, nem okozunk ezzel nagy problémát.*Ezt követően beszól a konyhára és kölcsön kéri a mosogatófiút, hogy az, ha a törpe beleegyezik akkor, egy zsákba téve a szennyesruhát, elszalad vele a mosodáig.*
-Bizonyára eseménydús útja volt. *Vet egy pillantást a ruhákra, miközben azt elteszi a fiú.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-08-28 19:14:54
Üzenet elküldve: 2020-08-28 19:14:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia Oryw//
*Kipihenten ébred. Csipás szemei a plafont bámulják, ugyanúgy, mint tegnap este lefekvés előtt. Felül, kitörli szemét, és nyújtózik egyet. *
-Áhh, ez már kellett.
*Össze szedi minden cuccát, ami nem kevés kívánni valót hagy maga után. Két nadrágja, felsőruházata és utazó köpenye rettentő módon koszos, és bűzlik. Csizmáján vastag a sár. Alsóneműjét jobb nem is említeni. ~Ejj, ez így mégsem járja, a mindenségit neki. Hátha itt tudnak segíteni. ~ Összeszedi mindenét, viszont így nem nagyon tud mit felvenni. Tűnődik egy percig, majd a legkézenfekvőbb megoldást választja. Egyszerűen meztelen testére tekeri a tegnap használt törölközőt, kezébe veszi minden ruháját, majd lebaktat a fogadó helyiségbe. Természetesen ismét bekulcsolta szobáját.
Odalent egyből a pulthoz lép, vagy oda ahol a fogadósnő van. Nagyon kedves volt tegnap is, Quikhet kifejezetten meglepte, hogy még a sörét is a ház állta, s ez jól esett neki. Bízik benne, hogy a nő most is hasonlóképp fog viselkedni. *
-Kívánok, kedves. *Üdvözli vidáman, és a legkevésbé sem zavartatja magát, hogy gyakorlatilag meztelenül áll odalent, s csak egy törölköző takarja szemérmeit. *
-Vállaltok itt esetleg mosást? Vagy van lehetőség önkiszolgáló mosásra? Mint látod ráférne a ruháimra.
*Kipihenten ébred. Csipás szemei a plafont bámulják, ugyanúgy, mint tegnap este lefekvés előtt. Felül, kitörli szemét, és nyújtózik egyet. *
-Áhh, ez már kellett.
*Össze szedi minden cuccát, ami nem kevés kívánni valót hagy maga után. Két nadrágja, felsőruházata és utazó köpenye rettentő módon koszos, és bűzlik. Csizmáján vastag a sár. Alsóneműjét jobb nem is említeni. ~Ejj, ez így mégsem járja, a mindenségit neki. Hátha itt tudnak segíteni. ~ Összeszedi mindenét, viszont így nem nagyon tud mit felvenni. Tűnődik egy percig, majd a legkézenfekvőbb megoldást választja. Egyszerűen meztelen testére tekeri a tegnap használt törölközőt, kezébe veszi minden ruháját, majd lebaktat a fogadó helyiségbe. Természetesen ismét bekulcsolta szobáját.
Odalent egyből a pulthoz lép, vagy oda ahol a fogadósnő van. Nagyon kedves volt tegnap is, Quikhet kifejezetten meglepte, hogy még a sörét is a ház állta, s ez jól esett neki. Bízik benne, hogy a nő most is hasonlóképp fog viselkedni. *
-Kívánok, kedves. *Üdvözli vidáman, és a legkevésbé sem zavartatja magát, hogy gyakorlatilag meztelenül áll odalent, s csak egy törölköző takarja szemérmeit. *
-Vállaltok itt esetleg mosást? Vagy van lehetőség önkiszolgáló mosásra? Mint látod ráférne a ruháimra.
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-08-27 07:34:27
Üzenet elküldve: 2020-08-27 07:34:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Quikhnah Dar'vel//
*Persze nem volt nagy hírverés a nyitás körül, ám ő is nagyobb forgalomra számított. ~Nem baj, legalább van időm szépen előkészülni. ~ Már be is fejezi a pakolászást, mikor nyílik az ajtó és egy törpe lép be rajta.*
-Üdvözlöm a Boszorkánykonyhán! Kellemes útja volt? Carlotteia vagyok, miben segíthetek? *Lép oda, a férfihez legközelebb álló pulti részhez, kedves mosollyal az arcán. A vendég nem is válogat sokáig, mindjárt kiböki mi is nyomja a szívét.*
-Azonnal. *Teszi el a pultra rakott aranyakat, majd neki is lát kiporciózni az adagokat. A két korsó sört szépen egymás mellé kiteszi a férfi elé, majd beszól a konyhára is. Ott már ugrásra készen várják a rendeléseket, mindjárt a kezébe is nyomják az éppen frissiben elkészült ragut. A tányér tartalma lehet kicsit kétes, nem egyértelmű, hogy mi és mennyi van benne, de az illata kétségtelenül pazar. Barna lében, mint a kopár hegység, úgy tornyosulnak a zöldségek, répa, krumpli, zeller és még ki tudja mi, nem kevés disznóhússal megszórva. Kitesz még két karéj kenyeret is egy tányérra, mert az is jár hozzá. Ezt követően visszacsúsztat Quikhnah Dar'vel keze alá 22 aranyat. *
-Mivel az elsők között van, aki betér, így az italra a vendégünk. *Kacsint cinkosul a férfire.*
-Váljék egészségére. *Teszi még hozzá, majd visszasétál a pult mögé, hogy nyugodtan elfogyaszthassa a vendég az ételt. Eztán, hogy végzett az étellel, ismét hozzá fordul, éppen ekkor akarta kivinni a szobakulcsot, amit a vendég már kifizetett.*
-A szobák arról a folyosóról nyílnak, a kulcson rajta van melyik szoba az öné. *Teszi a férfi kezébe az egyes kulcsot.*
-Remélem mindennel elégedett volt. *Biccenti oldalra a fejét, érdeklődő tekintettel, majd folytatja.*
-A közös fürdő a folyosón ki van táblázva, kérem, fordítsa át a táblát foglaltra, ha igénybe veszi, hogy ne történjen semmiféle kellemetlenség. *Javasolja, hiszen egy közös fürdőnél ilyesmi előfordul, ezért is vezették be a táblát.*
*Persze nem volt nagy hírverés a nyitás körül, ám ő is nagyobb forgalomra számított. ~Nem baj, legalább van időm szépen előkészülni. ~ Már be is fejezi a pakolászást, mikor nyílik az ajtó és egy törpe lép be rajta.*
-Üdvözlöm a Boszorkánykonyhán! Kellemes útja volt? Carlotteia vagyok, miben segíthetek? *Lép oda, a férfihez legközelebb álló pulti részhez, kedves mosollyal az arcán. A vendég nem is válogat sokáig, mindjárt kiböki mi is nyomja a szívét.*
-Azonnal. *Teszi el a pultra rakott aranyakat, majd neki is lát kiporciózni az adagokat. A két korsó sört szépen egymás mellé kiteszi a férfi elé, majd beszól a konyhára is. Ott már ugrásra készen várják a rendeléseket, mindjárt a kezébe is nyomják az éppen frissiben elkészült ragut. A tányér tartalma lehet kicsit kétes, nem egyértelmű, hogy mi és mennyi van benne, de az illata kétségtelenül pazar. Barna lében, mint a kopár hegység, úgy tornyosulnak a zöldségek, répa, krumpli, zeller és még ki tudja mi, nem kevés disznóhússal megszórva. Kitesz még két karéj kenyeret is egy tányérra, mert az is jár hozzá. Ezt követően visszacsúsztat Quikhnah Dar'vel keze alá 22 aranyat.
*-Mivel az elsők között van, aki betér, így az italra a vendégünk. *Kacsint cinkosul a férfire.*
-Váljék egészségére. *Teszi még hozzá, majd visszasétál a pult mögé, hogy nyugodtan elfogyaszthassa a vendég az ételt. Eztán, hogy végzett az étellel, ismét hozzá fordul, éppen ekkor akarta kivinni a szobakulcsot, amit a vendég már kifizetett.*
-A szobák arról a folyosóról nyílnak, a kulcson rajta van melyik szoba az öné. *Teszi a férfi kezébe az egyes kulcsot.*
-Remélem mindennel elégedett volt. *Biccenti oldalra a fejét, érdeklődő tekintettel, majd folytatja.*
-A közös fürdő a folyosón ki van táblázva, kérem, fordítsa át a táblát foglaltra, ha igénybe veszi, hogy ne történjen semmiféle kellemetlenség. *Javasolja, hiszen egy közös fürdőnél ilyesmi előfordul, ezért is vezették be a táblát.*
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-08-26 16:49:03
Üzenet elküldve: 2020-08-26 16:49:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Gyorsan átvág a lakónegyeden. Nem túl szimpatikus neki a környék, és nem is valami hívogató. Különös tekintetek kísérik miközben a rozoga házak köztött halad. Mintha követnék is, kihasználva azt, hogy a törp éhes, és nincs legjobb formájában. Az egyik sarkon befordulva azonban egy kellemesnek tűnő épületet pillant meg a távolban. Rögvest arra irányítja lépteit, s hamar meg is érkezik a Boszorkánykonyhának nevezett épülethez. Habozás nélkül belép az fogadóba, hátra se nézve, hogy esetleg követik-e még, már ha eddig követték, s nem csak a képzelte játszott vele.
Bent elég nagy az üresség, jóformán csak ő van az épületben. Az erdőben töltött sok idő után nem bánta volna, ha néhány lélek akad a fogadóban, de így legalább senki nem fogja zavarni. Arról nem is beszélve, hogy senki nem próbálja majd kirabolni, mint a szerencsétlen nőt a barikádnál. Fegyvereit és utazó motyóját ledobja az egyik asztalhoz és a pulthoz baktat, amit alulról még éppen felér. Kiszámolja, hogy mennyiből is tud gazdálkodni, majd hosszú felsorolásba kezd. *
-Kérnék szépen kettő Korsó sört. *Kiszámolja a 22 aranyat. *
-Kérnék még egy adagot abból a Boszorkányüstből. *Szintén kiszámolja a 14 aranyat. *
-És meg egy kulcsot egy Egyágyas szobahoz. *Ezért is kiszámolja az érte járó 11 aranyat, majd egyszerre teszi le mindet a pultra. *
-Köszönöm kedves, ennyi lesz.
*Boldogan fogja a két korsó sörét, és visszamegy asztalához. Az egyiket szinte hajtásra felissza, majd hosszasan és hangosan böfög egyet.
Mikor megkapja a főtt ételt is amit rendelt jóízűen falatozni kezd. Csak lassan, majdhogynem falatjával. Régen evett már meleget, pláne ilyen mennyiségben, így könnyen elronthatja a gyomrát ha hirtelen leküld ennyit. Közben kortyolgatja hozzá a másik korsó sört.
Szakállán egyre csak gyűlnek az ételmaradékok, na meg a sör habja, de végül jóllakottan és kissé fáradtan fejezi be az étkezést. Hátradől székén, megpaskolja hasát, majd kiengedi nadrágja madzagját, hogy az ne szorítson annyira. Elővenné pipáját, de sajnos kifogyott a dohányból. *
-Ehh, pedig csak ez hiányzott volna még a mai naphoz. Kár érte
*Hamar túlteszi magát a dolgon, majd a pultoshoz fordul. *
-Ez jól esett, köszönöm. Mondja kedves, merre találom a szobát, illetve a fürdőt?
*Mikor a nő útba igazítja, fogja cókmókját, és elindul a szobája felé. Mikor benyit látja, hogy nem túl nagy, de ez nem is kifejezettem érdekli. Szépen elrendezi dolgait, nagy gonddal ügyelve a csatabárdjára. Levetkőzik anyaszült meztelenre, majd egy kendőt teker maga köré. Most látja csak mennyire koszos, és elhanyagolt a külseje, tetoválása szinte alig látszik a sok kosz alatt. *
-Hehe jól nézel ki. Ha Lianna látna...
*Mondja csak úgy magának, mosolyogva, majd egy percig mered a semmibe. Végül megrázza magát és kilép a szobából. Bekulcsolja a szobát. Igaz, hogy odalent nem látott vendéget, de idefent simán lehetnek, és amúgy is jobb félni, mint megijedni. A kulcsot az ujján forgatva, fütyülve indul el a fürdő felé. Ott szerencsére a "szabad" felirat lóg, amit meg is fordít, hogy senki ne zavarja, majd ugyanezzel a lendülettel be is reteszeli maga mögött az ajtót.
Lassan beleereszkedik a forró vízbe, és tetőtől talpig elmerül benne. Egy percig lent marad, utána jön csak fel, nagy levegőt véve. Néhány percig csak lebeg a vízben, talán el is szunyókál közben. Utána mosakszik meg, jó alaposan, a lábujjai közétől kezdve, a kopasz feje búbjáig. Kiszáll megtörölközik, ismét magára tekeri a kendőt, és kilép a fürdőből. Megfordítja a táblát, majd mezítlábas, víztől csattogó lábakkal elindul a szobájába. Belülről szintén kulcsra zárja a szobát, és a kulcsot benne hagyja a zárban. Felkap magára egy alsóneműt, ami még a tisztább fajtából való, majd ledobja magát az ágyra. Néhány percig a plafont bámulja, majd mély, pihentető álomba merül. *
Bent elég nagy az üresség, jóformán csak ő van az épületben. Az erdőben töltött sok idő után nem bánta volna, ha néhány lélek akad a fogadóban, de így legalább senki nem fogja zavarni. Arról nem is beszélve, hogy senki nem próbálja majd kirabolni, mint a szerencsétlen nőt a barikádnál. Fegyvereit és utazó motyóját ledobja az egyik asztalhoz és a pulthoz baktat, amit alulról még éppen felér. Kiszámolja, hogy mennyiből is tud gazdálkodni, majd hosszú felsorolásba kezd. *
-Kérnék szépen kettő Korsó sört. *Kiszámolja a 22 aranyat. *
-Kérnék még egy adagot abból a Boszorkányüstből. *Szintén kiszámolja a 14 aranyat. *
-És meg egy kulcsot egy Egyágyas szobahoz. *Ezért is kiszámolja az érte járó 11 aranyat, majd egyszerre teszi le mindet a pultra. *
-Köszönöm kedves, ennyi lesz.
*Boldogan fogja a két korsó sörét, és visszamegy asztalához. Az egyiket szinte hajtásra felissza, majd hosszasan és hangosan böfög egyet.
Mikor megkapja a főtt ételt is amit rendelt jóízűen falatozni kezd. Csak lassan, majdhogynem falatjával. Régen evett már meleget, pláne ilyen mennyiségben, így könnyen elronthatja a gyomrát ha hirtelen leküld ennyit. Közben kortyolgatja hozzá a másik korsó sört.
Szakállán egyre csak gyűlnek az ételmaradékok, na meg a sör habja, de végül jóllakottan és kissé fáradtan fejezi be az étkezést. Hátradől székén, megpaskolja hasát, majd kiengedi nadrágja madzagját, hogy az ne szorítson annyira. Elővenné pipáját, de sajnos kifogyott a dohányból. *
-Ehh, pedig csak ez hiányzott volna még a mai naphoz. Kár érte
*Hamar túlteszi magát a dolgon, majd a pultoshoz fordul. *
-Ez jól esett, köszönöm. Mondja kedves, merre találom a szobát, illetve a fürdőt?
*Mikor a nő útba igazítja, fogja cókmókját, és elindul a szobája felé. Mikor benyit látja, hogy nem túl nagy, de ez nem is kifejezettem érdekli. Szépen elrendezi dolgait, nagy gonddal ügyelve a csatabárdjára. Levetkőzik anyaszült meztelenre, majd egy kendőt teker maga köré. Most látja csak mennyire koszos, és elhanyagolt a külseje, tetoválása szinte alig látszik a sok kosz alatt. *
-Hehe jól nézel ki. Ha Lianna látna...
*Mondja csak úgy magának, mosolyogva, majd egy percig mered a semmibe. Végül megrázza magát és kilép a szobából. Bekulcsolja a szobát. Igaz, hogy odalent nem látott vendéget, de idefent simán lehetnek, és amúgy is jobb félni, mint megijedni. A kulcsot az ujján forgatva, fütyülve indul el a fürdő felé. Ott szerencsére a "szabad" felirat lóg, amit meg is fordít, hogy senki ne zavarja, majd ugyanezzel a lendülettel be is reteszeli maga mögött az ajtót.
Lassan beleereszkedik a forró vízbe, és tetőtől talpig elmerül benne. Egy percig lent marad, utána jön csak fel, nagy levegőt véve. Néhány percig csak lebeg a vízben, talán el is szunyókál közben. Utána mosakszik meg, jó alaposan, a lábujjai közétől kezdve, a kopasz feje búbjáig. Kiszáll megtörölközik, ismét magára tekeri a kendőt, és kilép a fürdőből. Megfordítja a táblát, majd mezítlábas, víztől csattogó lábakkal elindul a szobájába. Belülről szintén kulcsra zárja a szobát, és a kulcsot benne hagyja a zárban. Felkap magára egy alsóneműt, ami még a tisztább fajtából való, majd ledobja magát az ágyra. Néhány percig a plafont bámulja, majd mély, pihentető álomba merül. *
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Boszorkánykonyha
Üzenet elküldve: 2020-08-16 17:27:59
Üzenet elküldve: 2020-08-16 17:27:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyitás//
*Nagy munka, veríték és rengeteg előkészület árán, de testet öltött végre a főnökség egyik féltve takargatott álma, egy vendégek fogadására és italok előállítására alkalmas épület formájában. Ahogy elsétál az ajtóig, a karján egy fonott kosárral, amely fahasábokkal van megrakva, felidézi magában azokat a képeket, amelyek még az építkezés ideje alatt fogadták. A kulcsot elfordítja a zárban, az pedig szándékától függetlenül megadja magát a fensőbb akaratnak. Kinyílik és kitárul előtte a fogadótér, amely egyelőre még kong az ürességtől, de talán már nem sokáig. Odasétál a kandallóhoz és bár nincsen hideg, de begyújt, hogy a hangulatos fény betöltse a teret, és megvilágítsa a legsötétebb sarkot is. Majd a pult mögé sétál, és szépen leellenőrzi a már előre odakészített készletet. Hiszen a minap már jártak itt többen is, hogy berendezzék és ma már csak nyitni keljen. Miközben a pultot törölgeti, átles a másik tákolmány mögé is, amely a már előre odakészített varázsitalokat rejti. Jár már az alkimista laborban is, mint nézelődő, le se tudná tagadni, hogy szeretne belelátni abba a rejtélyekkel teletűzdelt és izgalmas végeredményekkel kecsegtető világba.*
*Nagy munka, veríték és rengeteg előkészület árán, de testet öltött végre a főnökség egyik féltve takargatott álma, egy vendégek fogadására és italok előállítására alkalmas épület formájában. Ahogy elsétál az ajtóig, a karján egy fonott kosárral, amely fahasábokkal van megrakva, felidézi magában azokat a képeket, amelyek még az építkezés ideje alatt fogadták. A kulcsot elfordítja a zárban, az pedig szándékától függetlenül megadja magát a fensőbb akaratnak. Kinyílik és kitárul előtte a fogadótér, amely egyelőre még kong az ürességtől, de talán már nem sokáig. Odasétál a kandallóhoz és bár nincsen hideg, de begyújt, hogy a hangulatos fény betöltse a teret, és megvilágítsa a legsötétebb sarkot is. Majd a pult mögé sétál, és szépen leellenőrzi a már előre odakészített készletet. Hiszen a minap már jártak itt többen is, hogy berendezzék és ma már csak nyitni keljen. Miközben a pultot törölgeti, átles a másik tákolmány mögé is, amely a már előre odakészített varázsitalokat rejti. Jár már az alkimista laborban is, mint nézelődő, le se tudná tagadni, hogy szeretne belelátni abba a rejtélyekkel teletűzdelt és izgalmas végeredményekkel kecsegtető világba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 204-223