Nincs játékban - Istálló
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Istálló | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 586. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
//Azmo//
* Szerencsére nem sok vita lett abból, hogy jól tette, amit tett. A lovak a pajtában vannak a legjobb helyen. Még ha őrök nincsenek is ott, a lovászfiúk mégis csak rászólnának, ha valaki csak úgy elvezetne egy idegen hátast. A főtéren ez meg nem mondható el. És egy arra tévedt katonától sem várható el, hogy megmondja, melyik paripa kinek a tulajdona.*
-Én ilyen jól öltözött szörnyvadász vagyok. Ha valaki külön szeret véres cuccokban rohangálni, azt őrült sorozatgyilkosnak nézném, nem rémek gyilkosának. Különösen ha az egy sötételf.
* Az utolsó mondatot nagyon előítéletesen megnyomja. De szíve mélyén örül annak, hogy a bokáig álló vér kijött a lábbeliből és a nadrágból nyomtalanul.
Viszont a lovászlegények nincsenek a helyükön, de még csak tippelni sem tud Grawok, hogy hol vannak. De nem kell féltenie, körbe járja a helyszínt, ami felett az égen narancssárga, megnyugtató betűkkel rajzolódik ki, hogy "Ne tedd!", de ezt nyilván csak a tető miatt nem látja.*
-Ha bűntény történt, a mi kötelességünk utána járni és jelenteni a barakkban a katonaságnak. Még ha nem is biztos, hogy sokat foglalkoznának vele, mert az is lángol.
* A tudósnak úgy tűnik, hogy nincs ínyére a nyomozásdi. És inkább lelépne minél gyorsabban. Előbb részegnek nézi az előkerült személyzetet, de a Hifeti fiú orrában nem érzi, hogy alkohol szaga terjengne. És kiderül kis várakozás után, hogy sokkos állapotban van a srác.*
-Igazán nem vagy úri ember. *veti oda az északról jöttnek* Úgy járná a tisztesség, hogy hagysz lehetőséget a lótolvajoknak, hogy mégis csak elkössék a hátasodat. Nekem meg most követnem kell téged, amiért tartozom a nyomozással.
Gyere Keszeg! Ezt a fickót sosem fogom megérteni.
* Ezzel ő is kikíséri az elfek idomította állatot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 567-586
572. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:51:59
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:51:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Úton- útfélen//
//Reggel//
*Marella a lehető leggyorsabban siet az istálló felé. Nagy hévvel szinte berobban a lovak otthonába. Az ajtóhoz legközelebb álló ló idegesen fújtat egyet, ezzel jelezve, hogy nem tetszett neki a lány belépője. Rella ezt észreveszi, és bocsánatkérően pillant az állatra, habár tudja, hogy ez nála nem ér szinte semmit. Annyiban hagyva a dolgot sétál az istálló belseje felé, keresve a kancáját. Abban a pillanatban az állat kidugta kecses fejét az állásából. Amikor észreveszi a lányt, megrázza a fejét, miközben hangosan nyerít egyet. Marella ezen elmosolyodik, majd mikor odaér az állathoz, szeretetteljesen simogatja meg a fejét. Kinyitja a boksz ajtaját, majd egy kicsit hátratolva a lovat, belép mellé. Végigsimítja a kezét pej mellső combján, miközben a kanca a felkarjához nyomja a fejét. Gyakorlottan, sietve szerszámozza fel hátasát. A kantárjánál fogva, siető léptekkel, szinte futva vezeti ki az állásból, majd mivel nem lát egyetlen lovászfiút sem, az egész épületből is.*
//Reggel//
*Marella a lehető leggyorsabban siet az istálló felé. Nagy hévvel szinte berobban a lovak otthonába. Az ajtóhoz legközelebb álló ló idegesen fújtat egyet, ezzel jelezve, hogy nem tetszett neki a lány belépője. Rella ezt észreveszi, és bocsánatkérően pillant az állatra, habár tudja, hogy ez nála nem ér szinte semmit. Annyiban hagyva a dolgot sétál az istálló belseje felé, keresve a kancáját. Abban a pillanatban az állat kidugta kecses fejét az állásából. Amikor észreveszi a lányt, megrázza a fejét, miközben hangosan nyerít egyet. Marella ezen elmosolyodik, majd mikor odaér az állathoz, szeretetteljesen simogatja meg a fejét. Kinyitja a boksz ajtaját, majd egy kicsit hátratolva a lovat, belép mellé. Végigsimítja a kezét pej mellső combján, miközben a kanca a felkarjához nyomja a fejét. Gyakorlottan, sietve szerszámozza fel hátasát. A kantárjánál fogva, siető léptekkel, szinte futva vezeti ki az állásból, majd mivel nem lát egyetlen lovászfiút sem, az egész épületből is.*
571. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2018-12-29 21:50:44
Üzenet elküldve: 2018-12-29 21:50:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Egyik hivatalnok se méltatja egy szóra sem. Nem gondolta volna, hogy ennyire elmérgesedtek erre felé a dolgok. Sóhajtva leszegi fejét. Nox nem áll le érvelve vitázni, de nem is hördül fel. Csak elfogadja a helyzetet.*
- Elnézést. Nem alkalmatlankodom.
~ Nem rontom tovább itt a levegőt. ~
*Egykedvűen zsebre teszi a kezeit és elsétál, az istálló felé. Megérti a dolgot, vagyis hát nem egészen, bár nem is akarja. Bizonyára ez is a gond. Túlságosan el van a saját össze-visszakurtított kis világában, ami pont azért lett olyan, amilyen hogy beférjen, ha nem is illeszkedik bele ebbe a nagyvilágba. Csak tovább akart haladni és segíteni.*
~ Egy újabb dolog, amit nem fejezek be. ~
*Gondolatban húz egy újabb strigulát elméjébe, ami már úgy fest, mint egy őrült zárkája, aki tébolyultan teleírta a falakat. Noxi rengeteget feladott magából, de hiába. Ez sem elegendő az érvényesüléséhez, ami pedig nem megy, hát nem megy. Nem haragszik senkire, csak túl szűknek érzi ezt a teret és bele is fáradt. Nyilván nem véletlen, biztos benne van még mindig túl sok hiba. Biztosan így van, és igaza van a közhangulatnak, mert tisztán érzi a tér nyomását, nem kell tudnia, mert nagyon is érzi, ahogy lassan összenyomja. Elhessegeti további gondolatait, mert nem akar tovább rágódni rajtuk. Bőven elégszer ismételte el azokat, de attól sem vált élhetőbbé az élete itt. Nem hibáztat senkit, csak ez van. Jobb, ha megpihen. Lehet, idővel, talán egy másik életben, jobb lesz minden.
Nyikorogva kattog a kilincs, és Noxi betér az istállóba. Csöpi is besurran mögötte a csukódó ajtón, de a pimasz kis jószág azonnal eltűnik a takarmányosban. Ahogy beljebb lép kicsit olyan érzése támad, mint amikor először járt itt, amikor Ursával megvették Kimérát. Elmosolyodik. Az a légkör uralkodik, ami mindig olyan léleksimogató számára; üde szénaillat, meleg csend, amibe egybehangzó dallamossággal vegyül bele az alom zizegése, a lovak neszezései, olykor egy vasvilla csendülése. Nem rég járhatott itt a patkolókovács körmölni a lovakat, mert lereszelt és lecsípett patadarabokat lát szétszóródva, imitt-amott egy elgörbült patkószeget is. Kedélyesen végigsétál az állások között. A porszemcsék lassú keringését elnézvén hirtelen eltüsszenti magát. Megáll az egyik állás előtt, ami szalmabálákkal van telepakolva. Nox elmosolyodik, kettőt lép, az egyik bálamadzagba kapaszkodva felhúzza magát és leül az egyik bálára. Maga mellé leteszi a csőrös maszkot. Kényelmesen elhelyezkedve, mintha csak otthon lenne, ismét előveszi noteszét és elgondolkozik.*
~ Ha én nem is tudom már befejezni, akkor majd az utókor megteszi helyettem. Bizonyítva, hogy már csak egyszerű segítő szándékaim voltak, és nem akartam igazán már semmi mást, főleg nem akadályozni és gyötörni másokat. ~
*A következőket jegyzi fel a további teendők közé;
'fekélykenetet venni a betegektől,
petróleummal kiégetni a csatornát,
mésszel fertőtleníteni (épületek, terek),
a halottakat a városon kívül elégetni, ügyelve, hogy a folyók ne fertőződjenek (ivóvíz tisztasága),
összeírni minden tünetet, megállapítani, hogy a kór, három válfajából melyik terjedt el,
tiszta ruha-, ételosztás,
hivatali rendelettel kötelezővé tenni a napi fürdőház használatot,
Csöpinél alkalmazott bolhaport továbbfejleszteni, és a gyógynövényes rózsaszirom pirulákat is (enyhítik a tüneteket),
a mélységi gombákkal végzett kutatásokat folytatni (hatásosak bizonyos fertőzésekkel szemben).'
Elcsigázottan veregeti irónjával a lapokat, de úgy véli mindent lejegyzett, amit akart. Lapoz néhányat, majd a következő sorokat veti papírra, egész belemerül az írásba: *
Céltalanul
Olyan csendben ment el,
Ahogy e világba érkezett.
Pedig kalandokra vágyott,
Minduntalan, de csak akadályok
Gördültek elé, unottan.
Egy idő után már nem is kérdezett,
Belefáradt, kedvetlenül kivérzett.
Feladta minden elvét és hitét.
A forrás elapadt, a szikra kihunyt,
A hamu száraz földé vált,
Süvöltő szél s csorba eke járta át.
Élt nap nap után, nem tervezett.
Hosszú kilátástalanság után,
A madárka is elszállt, vége lett.
Érezte, hogy közel a vég,
De a makacs remény rabja volt.
S remélte, hogy egymagában,
Békésen élheti kusza életét.
De az örök ellentét; a félreértettség,
Megtörte itt létének mindenét értelmét.
A vörös sárkányfej a porba hull,
Észak kietlen fároszai ledőlnek,
Legott csak egy sötétlő kendő lobog.
*Keserédesen elmosolyodik, ahogy a kis költeményét nézi, majd riadtan kapja fel a fejét, mert villámcsapásként hasít belé a gondolat: *
~ Azt a teremburáját! A hirdetőtáblánál hagytam a nagy fekete táskámat. ~
*Amiben Noximya, sejthetően, nem bugyikat és nem is drága köveket hurcibált eddig magával.*
A hozzászólás írója (Noximya, a Feltaláló) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.29 22:02:18
- Elnézést. Nem alkalmatlankodom.
~ Nem rontom tovább itt a levegőt. ~
*Egykedvűen zsebre teszi a kezeit és elsétál, az istálló felé. Megérti a dolgot, vagyis hát nem egészen, bár nem is akarja. Bizonyára ez is a gond. Túlságosan el van a saját össze-visszakurtított kis világában, ami pont azért lett olyan, amilyen hogy beférjen, ha nem is illeszkedik bele ebbe a nagyvilágba. Csak tovább akart haladni és segíteni.*
~ Egy újabb dolog, amit nem fejezek be. ~
*Gondolatban húz egy újabb strigulát elméjébe, ami már úgy fest, mint egy őrült zárkája, aki tébolyultan teleírta a falakat. Noxi rengeteget feladott magából, de hiába. Ez sem elegendő az érvényesüléséhez, ami pedig nem megy, hát nem megy. Nem haragszik senkire, csak túl szűknek érzi ezt a teret és bele is fáradt. Nyilván nem véletlen, biztos benne van még mindig túl sok hiba. Biztosan így van, és igaza van a közhangulatnak, mert tisztán érzi a tér nyomását, nem kell tudnia, mert nagyon is érzi, ahogy lassan összenyomja. Elhessegeti további gondolatait, mert nem akar tovább rágódni rajtuk. Bőven elégszer ismételte el azokat, de attól sem vált élhetőbbé az élete itt. Nem hibáztat senkit, csak ez van. Jobb, ha megpihen. Lehet, idővel, talán egy másik életben, jobb lesz minden.
Nyikorogva kattog a kilincs, és Noxi betér az istállóba. Csöpi is besurran mögötte a csukódó ajtón, de a pimasz kis jószág azonnal eltűnik a takarmányosban. Ahogy beljebb lép kicsit olyan érzése támad, mint amikor először járt itt, amikor Ursával megvették Kimérát. Elmosolyodik. Az a légkör uralkodik, ami mindig olyan léleksimogató számára; üde szénaillat, meleg csend, amibe egybehangzó dallamossággal vegyül bele az alom zizegése, a lovak neszezései, olykor egy vasvilla csendülése. Nem rég járhatott itt a patkolókovács körmölni a lovakat, mert lereszelt és lecsípett patadarabokat lát szétszóródva, imitt-amott egy elgörbült patkószeget is. Kedélyesen végigsétál az állások között. A porszemcsék lassú keringését elnézvén hirtelen eltüsszenti magát. Megáll az egyik állás előtt, ami szalmabálákkal van telepakolva. Nox elmosolyodik, kettőt lép, az egyik bálamadzagba kapaszkodva felhúzza magát és leül az egyik bálára. Maga mellé leteszi a csőrös maszkot. Kényelmesen elhelyezkedve, mintha csak otthon lenne, ismét előveszi noteszét és elgondolkozik.*
~ Ha én nem is tudom már befejezni, akkor majd az utókor megteszi helyettem. Bizonyítva, hogy már csak egyszerű segítő szándékaim voltak, és nem akartam igazán már semmi mást, főleg nem akadályozni és gyötörni másokat. ~
*A következőket jegyzi fel a további teendők közé;
'fekélykenetet venni a betegektől,
petróleummal kiégetni a csatornát,
mésszel fertőtleníteni (épületek, terek),
a halottakat a városon kívül elégetni, ügyelve, hogy a folyók ne fertőződjenek (ivóvíz tisztasága),
összeírni minden tünetet, megállapítani, hogy a kór, három válfajából melyik terjedt el,
tiszta ruha-, ételosztás,
hivatali rendelettel kötelezővé tenni a napi fürdőház használatot,
Csöpinél alkalmazott bolhaport továbbfejleszteni, és a gyógynövényes rózsaszirom pirulákat is (enyhítik a tüneteket),
a mélységi gombákkal végzett kutatásokat folytatni (hatásosak bizonyos fertőzésekkel szemben).'
Elcsigázottan veregeti irónjával a lapokat, de úgy véli mindent lejegyzett, amit akart. Lapoz néhányat, majd a következő sorokat veti papírra, egész belemerül az írásba: *
Céltalanul
Olyan csendben ment el,
Ahogy e világba érkezett.
Pedig kalandokra vágyott,
Minduntalan, de csak akadályok
Gördültek elé, unottan.
Egy idő után már nem is kérdezett,
Belefáradt, kedvetlenül kivérzett.
Feladta minden elvét és hitét.
A forrás elapadt, a szikra kihunyt,
A hamu száraz földé vált,
Süvöltő szél s csorba eke járta át.
Élt nap nap után, nem tervezett.
Hosszú kilátástalanság után,
A madárka is elszállt, vége lett.
Érezte, hogy közel a vég,
De a makacs remény rabja volt.
S remélte, hogy egymagában,
Békésen élheti kusza életét.
De az örök ellentét; a félreértettség,
Megtörte itt létének mindenét értelmét.
A vörös sárkányfej a porba hull,
Észak kietlen fároszai ledőlnek,
Legott csak egy sötétlő kendő lobog.
*Keserédesen elmosolyodik, ahogy a kis költeményét nézi, majd riadtan kapja fel a fejét, mert villámcsapásként hasít belé a gondolat: *
~ Azt a teremburáját! A hirdetőtáblánál hagytam a nagy fekete táskámat. ~
*Amiben Noximya, sejthetően, nem bugyikat és nem is drága köveket hurcibált eddig magával.*
A hozzászólás írója (Noximya, a Feltaláló) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.12.29 22:02:18
570. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:58:07
Üzenet elküldve: 2018-11-12 19:58:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Úton- Útfélen//
*Az istálló üres és kihalt, így az egyedüli zajforrás Chel patáinak halk dobogása, valamint az őt vezető Marella lépteinek visszhangzása. A lány megpillantja a lovászfiút az egyik széken ül, érkezésére azonban felpattan. Bár a lány maga szerette gondozni a kancát, most kivételt tett. Odaadja a fiú kezébe a szárat, ám előtte elbúcsúzott a hátastól. Ezután a fiú kezébe nyom pár aprót, majd távozik a helyről.*
*Az istálló üres és kihalt, így az egyedüli zajforrás Chel patáinak halk dobogása, valamint az őt vezető Marella lépteinek visszhangzása. A lány megpillantja a lovászfiút az egyik széken ül, érkezésére azonban felpattan. Bár a lány maga szerette gondozni a kancát, most kivételt tett. Odaadja a fiú kezébe a szárat, ám előtte elbúcsúzott a hátastól. Ezután a fiú kezébe nyom pár aprót, majd távozik a helyről.*
569. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2018-09-23 00:12:15
Üzenet elküldve: 2018-09-23 00:12:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Éjközép előtt//
*A templomkertből kiérve még az egykori Gazdagnegyed előtt jobbra fordul. Így tökéletesen elkerüli a barakkot és a környező épületeket. A hírekből úgy tudja, ott most kemény dolgok zajlanak, felesleges kockázat volna most arra menni. A piactér szélénél a szegénynegyed határán mozog. Könnyű léptekkel, kitartó futással halad célja felé viszonylag gyorsan, hogy a sötét főteret átszelve az istállóhoz érjen.
Visszafelé már nem lesz ilyen "lassú" az útja, hisz Éjviharért jött, akit még a városba érkezése napján bízott a lovászfiúra. Bizonyosan nem szokatlanok, hogy kalandozók ily kései órán állítanak be, így ha talál magának egy ébren lévő vagy éppen alvó lovászt, akkor elmondja neki, hogy az éjfekete szőrű telivérért jött.
A karámban a hátas örömmel fogadja gazdáját. A csuhás mint mindig, kedvtelve simít végig az állat fényes szőrén, hogy ősei nyelvén halkan szóljon hozzá.
Mielőtt belekezdene a felszerszámozásba (Mesélő (Nyíl)) a lovászfiú markába számol 50 aranyat.
Elegendőnek kell lennie kétnapi őrzésért, majd gyakorlott mozdulatokkal, gyorsan felszereli a telivért és ruganyosan fellendül a hátára. Éjvihar elégedetten fogadja, hogy a csuhás újra a nyergében ül, éjszakánál is feketébb sörényét rázza derűsen, majd kiléptet az istálló elé.
A csuhás szótlan biccentéssel köszöni meg az őrzést és a gondoskodást, majd pár pillanatig tervezi az utat visszafelé, belekalkulálva az ide tartó úton látottakat, majd a lehető legbiztonságosabbnak tartott útvonalon indul el vissza a templomba.
A barakk eseményeit igyekszik elkerülni, bár szerencsére még csak a közelébe sem kell mennie a lázadók által ostromlott épülethez.
Visszafelé, ha teheti, szélsebesen halad, hogy Éjvihar is kimozoghassa végre magát, figyelve, nehogy lázadókba vagy egyéb nem kívánt csoportosulásokba vágtasson.*
*A templomkertből kiérve még az egykori Gazdagnegyed előtt jobbra fordul. Így tökéletesen elkerüli a barakkot és a környező épületeket. A hírekből úgy tudja, ott most kemény dolgok zajlanak, felesleges kockázat volna most arra menni. A piactér szélénél a szegénynegyed határán mozog. Könnyű léptekkel, kitartó futással halad célja felé viszonylag gyorsan, hogy a sötét főteret átszelve az istállóhoz érjen.
Visszafelé már nem lesz ilyen "lassú" az útja, hisz Éjviharért jött, akit még a városba érkezése napján bízott a lovászfiúra. Bizonyosan nem szokatlanok, hogy kalandozók ily kései órán állítanak be, így ha talál magának egy ébren lévő vagy éppen alvó lovászt, akkor elmondja neki, hogy az éjfekete szőrű telivérért jött.
A karámban a hátas örömmel fogadja gazdáját. A csuhás mint mindig, kedvtelve simít végig az állat fényes szőrén, hogy ősei nyelvén halkan szóljon hozzá.
Mielőtt belekezdene a felszerszámozásba (Mesélő (Nyíl)) a lovászfiú markába számol 50 aranyat.
Elegendőnek kell lennie kétnapi őrzésért, majd gyakorlott mozdulatokkal, gyorsan felszereli a telivért és ruganyosan fellendül a hátára. Éjvihar elégedetten fogadja, hogy a csuhás újra a nyergében ül, éjszakánál is feketébb sörényét rázza derűsen, majd kiléptet az istálló elé.A csuhás szótlan biccentéssel köszöni meg az őrzést és a gondoskodást, majd pár pillanatig tervezi az utat visszafelé, belekalkulálva az ide tartó úton látottakat, majd a lehető legbiztonságosabbnak tartott útvonalon indul el vissza a templomba.
A barakk eseményeit igyekszik elkerülni, bár szerencsére még csak a közelébe sem kell mennie a lázadók által ostromlott épülethez.
Visszafelé, ha teheti, szélsebesen halad, hogy Éjvihar is kimozoghassa végre magát, figyelve, nehogy lázadókba vagy egyéb nem kívánt csoportosulásokba vágtasson.*
568. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2018-07-22 12:16:28
Üzenet elküldve: 2018-07-22 12:16:28
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Azmo//
* Szerencsére nem sok vita lett abból, hogy jól tette, amit tett. A lovak a pajtában vannak a legjobb helyen. Még ha őrök nincsenek is ott, a lovászfiúk mégis csak rászólnának, ha valaki csak úgy elvezetne egy idegen hátast. A főtéren ez meg nem mondható el. És egy arra tévedt katonától sem várható el, hogy megmondja, melyik paripa kinek a tulajdona.*
-Én ilyen jól öltözött szörnyvadász vagyok. Ha valaki külön szeret véres cuccokban rohangálni, azt őrült sorozatgyilkosnak nézném, nem rémek gyilkosának. Különösen ha az egy sötételf.
* Az utolsó mondatot nagyon előítéletesen megnyomja. De szíve mélyén örül annak, hogy a bokáig álló vér kijött a lábbeliből és a nadrágból nyomtalanul.
Viszont a lovászlegények nincsenek a helyükön, de még csak tippelni sem tud Grawok, hogy hol vannak. De nem kell féltenie, körbe járja a helyszínt, ami felett az égen narancssárga, megnyugtató betűkkel rajzolódik ki, hogy "Ne tedd!", de ezt nyilván csak a tető miatt nem látja.*
-Ha bűntény történt, a mi kötelességünk utána járni és jelenteni a barakkban a katonaságnak. Még ha nem is biztos, hogy sokat foglalkoznának vele, mert az is lángol.
* A tudósnak úgy tűnik, hogy nincs ínyére a nyomozásdi. És inkább lelépne minél gyorsabban. Előbb részegnek nézi az előkerült személyzetet, de a Hifeti fiú orrában nem érzi, hogy alkohol szaga terjengne. És kiderül kis várakozás után, hogy sokkos állapotban van a srác.*
-Igazán nem vagy úri ember. *veti oda az északról jöttnek* Úgy járná a tisztesség, hogy hagysz lehetőséget a lótolvajoknak, hogy mégis csak elkössék a hátasodat. Nekem meg most követnem kell téged, amiért tartozom a nyomozással.
Gyere Keszeg! Ezt a fickót sosem fogom megérteni.
* Ezzel ő is kikíséri az elfek idomította állatot.*
567. hozzászólás ezen a helyszínen: Istálló
Üzenet elküldve: 2018-07-22 10:57:01
Üzenet elküldve: 2018-07-22 10:57:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Gré//
* Aezmorin egyetértően bólint, mert valóban előfordulhatna, hogy a lovat elkötik, amíg Gré a fogadóban időzik. *
- Igazad van, nem lenne jó kockáztatni néhány perc előny végett - * az istálló meg bizonyára sokkal biztonságosabb, mint a főtér ezekben a vészterhes időkben, bár amikor ott járt nem látott őröket, de lehet, hogy csak a háttérben húzták meg magukat, vagy a kocsmában múlatták az időt. *
- Valóban? Úgy hittem a szörnyvadászok előszeretettel mutogatják magukat véresen, meg csapzottan. Tudod, már csak azért is, hogy bizonyítsák hősiességüket - * a gnóm kérdő tekintettel néz fel a sötételfre, felhúzott szemöldökkel. Gré persze lehet ad a presztízsre is, elvégre nem sétálgathat csak úgy egy jó nevű Hifeti családtag. Még a végén fogynának a megbízások a jól fizető vendégek körében.
Az istállóba fordulva Gré ismételten előadja magát, Aezmorin pedig lanyha grimasszal a képén lép ki oldalra, amikor a sötételf a hátára helyezi a kezét. Más sem hiányzik neki, csakhogy úgy higgyék a nagyképű férfi barátja. Az istállós fiú persze nem kerül elő, és a gnóm nem hibáztatja. Fordított esetben ő is váratná a ló tulajdonosát a stílusa miatt, persze a gnómok nyakas teremtmények míg az emberek hajlékonyabbak. Azért persze a lovász hiánya gyanús, de végül is a lovaik megvannak és Aezmorinnak nem nagyon kell segítség saját pónija elvezetéséhez. Emiatt nem is törődne a dologgal, egyszerűen fogná magát és kivezetnék Borzast az istállóból és már mehetnének is, de persze Grének a nehezebb utat kell választania. *
- Vagy - * tekint fel a sötételfre * - fogjuk a hátasainkat és menjünk? - * Aezmorin határozottan szeretné inkább saját változatát végrehajtani, de persze a kíváncsiság őt is valamilyen szinten hajtja, de persze nem olyan mélyen, mint Grét, aki már indul is felfedni az eltűnt istállós rejtélyét. Aezmorin lehangoltan sóhajt, majd ásítva követi a sötételfet. *
- Bizonyára csak elaludt az inas - * közli unottan, és közben a pónijára tekint, aztán Gré rábukkan a lovászsegédre, és Aezmorin grimaszolva felé mutat. * - Látod, csak alszik - * guggolva persze, de hát lehet errefelé így szeretnek aludni. A sötételf természetesen nem tapintatos és az alvó srácot máris pofonnal fenyegeti, mire a gnóm csak dünnyög valami érthetetlen mormogást az orra alatt. *
- Gyere menjünk, biztos beivott az este - * közli, mert a kölyök nem úgy tűnik, mint aki beszámítható állapotban van, aztán egyszer csak monoton hangon megszólal, amire Aezmorinnak szörnyű mehetnékje támad. Szíve hevesebben kezd verni, ahogy a fiút hallgatja, és idegesen kapkodja a fejét, leginkább a kijárat felé, majd vissza a lovászra. *
- Nagy marha vagy akkor, ha még mindig itt ücsörögsz - * mondja a srácnak kissé nyersebb stílusban a tőle megszokottnál, majd a hátáról előlendíti a botját. Annyira nem szakképzett a használatában, de ha a banditák nem akarnak ölni, akkor lehet, hogy egy fegyveres sötételftől és egy bottal hadonászó gnómtól megriadnak. *
- Gré, menjünk! - * néz fel mogorva tekintettel, sürgetően a sötételfre. *
* Aezmorin egyetértően bólint, mert valóban előfordulhatna, hogy a lovat elkötik, amíg Gré a fogadóban időzik. *
- Igazad van, nem lenne jó kockáztatni néhány perc előny végett - * az istálló meg bizonyára sokkal biztonságosabb, mint a főtér ezekben a vészterhes időkben, bár amikor ott járt nem látott őröket, de lehet, hogy csak a háttérben húzták meg magukat, vagy a kocsmában múlatták az időt. *
- Valóban? Úgy hittem a szörnyvadászok előszeretettel mutogatják magukat véresen, meg csapzottan. Tudod, már csak azért is, hogy bizonyítsák hősiességüket - * a gnóm kérdő tekintettel néz fel a sötételfre, felhúzott szemöldökkel. Gré persze lehet ad a presztízsre is, elvégre nem sétálgathat csak úgy egy jó nevű Hifeti családtag. Még a végén fogynának a megbízások a jól fizető vendégek körében.
Az istállóba fordulva Gré ismételten előadja magát, Aezmorin pedig lanyha grimasszal a képén lép ki oldalra, amikor a sötételf a hátára helyezi a kezét. Más sem hiányzik neki, csakhogy úgy higgyék a nagyképű férfi barátja. Az istállós fiú persze nem kerül elő, és a gnóm nem hibáztatja. Fordított esetben ő is váratná a ló tulajdonosát a stílusa miatt, persze a gnómok nyakas teremtmények míg az emberek hajlékonyabbak. Azért persze a lovász hiánya gyanús, de végül is a lovaik megvannak és Aezmorinnak nem nagyon kell segítség saját pónija elvezetéséhez. Emiatt nem is törődne a dologgal, egyszerűen fogná magát és kivezetnék Borzast az istállóból és már mehetnének is, de persze Grének a nehezebb utat kell választania. *
- Vagy - * tekint fel a sötételfre * - fogjuk a hátasainkat és menjünk? - * Aezmorin határozottan szeretné inkább saját változatát végrehajtani, de persze a kíváncsiság őt is valamilyen szinten hajtja, de persze nem olyan mélyen, mint Grét, aki már indul is felfedni az eltűnt istállós rejtélyét. Aezmorin lehangoltan sóhajt, majd ásítva követi a sötételfet. *
- Bizonyára csak elaludt az inas - * közli unottan, és közben a pónijára tekint, aztán Gré rábukkan a lovászsegédre, és Aezmorin grimaszolva felé mutat. * - Látod, csak alszik - * guggolva persze, de hát lehet errefelé így szeretnek aludni. A sötételf természetesen nem tapintatos és az alvó srácot máris pofonnal fenyegeti, mire a gnóm csak dünnyög valami érthetetlen mormogást az orra alatt. *
- Gyere menjünk, biztos beivott az este - * közli, mert a kölyök nem úgy tűnik, mint aki beszámítható állapotban van, aztán egyszer csak monoton hangon megszólal, amire Aezmorinnak szörnyű mehetnékje támad. Szíve hevesebben kezd verni, ahogy a fiút hallgatja, és idegesen kapkodja a fejét, leginkább a kijárat felé, majd vissza a lovászra. *
- Nagy marha vagy akkor, ha még mindig itt ücsörögsz - * mondja a srácnak kissé nyersebb stílusban a tőle megszokottnál, majd a hátáról előlendíti a botját. Annyira nem szakképzett a használatában, de ha a banditák nem akarnak ölni, akkor lehet, hogy egy fegyveres sötételftől és egy bottal hadonászó gnómtól megriadnak. *
- Gré, menjünk! - * néz fel mogorva tekintettel, sürgetően a sötételfre. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 567-586