Nincs játékban - Révész
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Révész | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 8 (141. - 160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 149-168
160. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-12-16 09:59:44
Üzenet elküldve: 2017-12-16 09:59:44
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Véreb kapitány//
-Jó, tegyétek, amihez értetek majd, na de utánam akkor lásd el a többieket is, nehogy elhulljanak még azok is, akik még életben vannak úgy ahogy. *Nem szereti a rumot, na de most jól esik, hogy ihat valamit, főleg hogy megint a hátát kell varrni.*
-Hahh! Ha megdöglök és élve maradsz a tiéd lehet a hátam! *Felkacag, mert hát nem fél ő attól, hogy olyan hamar eltávozna a másvilágra.*
-Kormos rendben lesz? *Érdeklődik, ahogy végignéz első tisztjén, akivel nem árt majd edzenie kicsit, ha jobban lesz, mert jó vezető, de a harcban úgy tűnik alulmaradt, bár nem annyira, mint a nagyszájú Davy.*
//A hajó kiköt a Barlangban//
*Felmegy a fedélzetre, ahol épp Shaia a barlangba befelé menet halad, kicsit megkarcolva drága hajóját, na de nem szól semmit, ez is ügyes ahhoz képest, ahogy indultak.*
-Ügyes volt Shaia, menj és szedd rendbe magad, utána beszélnék veled. *Reydis megfordul és végignéz a megmaradtakon, mindenkinek elkél a segítség, hogy levigyék a hajóról és elássák őket, szóval ahol tud ott segít.*
//Véreb kapitány//
-Jó, tegyétek, amihez értetek majd, na de utánam akkor lásd el a többieket is, nehogy elhulljanak még azok is, akik még életben vannak úgy ahogy. *Nem szereti a rumot, na de most jól esik, hogy ihat valamit, főleg hogy megint a hátát kell varrni.*
-Hahh! Ha megdöglök és élve maradsz a tiéd lehet a hátam! *Felkacag, mert hát nem fél ő attól, hogy olyan hamar eltávozna a másvilágra.*
-Kormos rendben lesz? *Érdeklődik, ahogy végignéz első tisztjén, akivel nem árt majd edzenie kicsit, ha jobban lesz, mert jó vezető, de a harcban úgy tűnik alulmaradt, bár nem annyira, mint a nagyszájú Davy.*
//A hajó kiköt a Barlangban//
*Felmegy a fedélzetre, ahol épp Shaia a barlangba befelé menet halad, kicsit megkarcolva drága hajóját, na de nem szól semmit, ez is ügyes ahhoz képest, ahogy indultak.*
-Ügyes volt Shaia, menj és szedd rendbe magad, utána beszélnék veled. *Reydis megfordul és végignéz a megmaradtakon, mindenkinek elkél a segítség, hogy levigyék a hajóról és elássák őket, szóval ahol tud ott segít.*
159. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-12-16 00:55:39
Üzenet elküldve: 2017-12-16 00:55:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Véreb kapitány//
* Valahogy képtelen nem elmosolyodni Rey kinézetén, miközben hallgatja a kapitánya beszámolóját a lényekkel való találkozásról. *
- Gondoltam, hogy nem állod meg, hogy ne próbáld ki az agyaraidat.
* Mondja, s elkezdi átnézni a lány fején éktelenkedő sebeket. Szerencsére a harapások nem mélyek, inkább ijesztőek, semmint veszélyesek, hisz a fejbőr rendkívül vérzékeny terület, hála a bőr alatti sok apró hajszálérnek. *
- Nem vészes, de ha harapott akkor a dokival majd kotyvasztunk valamit, nehogy mérgezést kapjál. Ki tudja, mik jártak annak a dögnek a szájában rajtad kívül.
* Ezen kívül nem tud mást kezdeni, mint alaposan kimossa a sebeket, majd egy fájdalomcsillapítóval átitatott gyolcs darabbal beköti a félvér fejét. *
- Na lássuk a hátadat.
* Amint Reydis szabaddá teszi a területet, Wram itt is ugyanígy jár el, leszámítva egy hosszabb karmolást, ami a bal lapockát át fut, mivel az mélyebbre sikeredett, így azt varrni kell. *
- Tessék, húzd meg párszor.
* Nyújtja oda a rumosüveget, majd amint lement pár korty, nekiáll a varrásnak.*
- Ha meghalsz, a hátbőröd az enyém lesz. Jó ajánló levél.
* Vigyorog bele a lány képébe, majd átkötözi azt a részt is, nehogy elfertőződjön. *
- Megvagyunk. Még valamit, mielőtt kikötünk?
* Kérdezi, miközben igyekszik lemosni a vért és a kencéket a kezeiről. *
//Véreb kapitány//
* Valahogy képtelen nem elmosolyodni Rey kinézetén, miközben hallgatja a kapitánya beszámolóját a lényekkel való találkozásról. *
- Gondoltam, hogy nem állod meg, hogy ne próbáld ki az agyaraidat.
* Mondja, s elkezdi átnézni a lány fején éktelenkedő sebeket. Szerencsére a harapások nem mélyek, inkább ijesztőek, semmint veszélyesek, hisz a fejbőr rendkívül vérzékeny terület, hála a bőr alatti sok apró hajszálérnek. *
- Nem vészes, de ha harapott akkor a dokival majd kotyvasztunk valamit, nehogy mérgezést kapjál. Ki tudja, mik jártak annak a dögnek a szájában rajtad kívül.
* Ezen kívül nem tud mást kezdeni, mint alaposan kimossa a sebeket, majd egy fájdalomcsillapítóval átitatott gyolcs darabbal beköti a félvér fejét. *
- Na lássuk a hátadat.
* Amint Reydis szabaddá teszi a területet, Wram itt is ugyanígy jár el, leszámítva egy hosszabb karmolást, ami a bal lapockát át fut, mivel az mélyebbre sikeredett, így azt varrni kell. *
- Tessék, húzd meg párszor.
* Nyújtja oda a rumosüveget, majd amint lement pár korty, nekiáll a varrásnak.*
- Ha meghalsz, a hátbőröd az enyém lesz. Jó ajánló levél.
* Vigyorog bele a lány képébe, majd átkötözi azt a részt is, nehogy elfertőződjön. *
- Megvagyunk. Még valamit, mielőtt kikötünk?
* Kérdezi, miközben igyekszik lemosni a vért és a kencéket a kezeiről. *
158. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-12-07 06:31:55
Üzenet elküldve: 2017-12-07 06:31:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Doktor//
*Szinte el sem hiszi, hogy az út végére érnek és ki tud szabadulni. Hosszú és fárasztó volt ez az egész, de legalább három hullát be tudott gyűjteni magának. Ez a számára már bőven egy zsákmány és ha azt vesszük, hogy még részesedik a kis fogjuk eladásából is akkor az út már meg is érte.
Amint megpillantja a szirteket egy apró mosoly ül ki a szája szélére. Le tekint a mellkasára, ahol a szép méretes lánc a szívét mardossa és tudja, hogy most ez következik. Meg kell keresnie a házat, amelyet mutatott neki a sötétség. Minél gyorsabban, mert dolga van még a hullákkal.
Ahogy a szikláknak csapódik a hajó oldala a kormányos kiadja a parancsot, hogy kössék ki a hajót. Ha kell segít a gnómnak, majd amikor már úgy érzi a kis emberkének menni fog ez egyedül is a saját dolgai után indul.
Tudja már a járást a barlangba és tudja azt is, hogy a hullák bár tartósítva vannak, mégis gyorsan kell cselekednie. Szerencsére van hova vinnie a talmidok testét, mert bizony a barlangban már neki is van helye. Nekilát hát lecipelni a testeket egyesével lassan, ahogy csak tudja és bírja. Nem vesz tudomást a fáradságról, hiszen most az hajtja, hogy mielőbb felboncolhassa a testeket, így szerezve több tudást a talmid szervezetről.
Akad azért más is még a testeken kívül. Hiszen ezeknek a kis jószágoknak volt fegyverük, amely megtetszik a doktornak. Egyet el is tesz belőlük, jól fog az még jönni és persze arra is kíváncsi, milyen csontból lehet. Ember, ork vagy talmid?
Lassan, de biztosan a végére ér a cipekedésnek és így megpihenhet a hosszú út fáradalmai során. A kihajózás előtt arra gondolt mennyire nem akarja ezt az utat, most pedig akár vissza is menne, mert ha ilyen lények élnek odakint, akkor azokat be akarja gyűjteni, hogy a testükből új és még pusztítóbb szörnyeket hozzon létre.
Egy röpke pillanatra megáll a fedélzeten és a tengerre tekint fagyos sápadt tekintetével, majd komótos léptekkel hátra kulcsolt kezekkel elindul a barlangba.*
//Doktor//
*Szinte el sem hiszi, hogy az út végére érnek és ki tud szabadulni. Hosszú és fárasztó volt ez az egész, de legalább három hullát be tudott gyűjteni magának. Ez a számára már bőven egy zsákmány és ha azt vesszük, hogy még részesedik a kis fogjuk eladásából is akkor az út már meg is érte.
Amint megpillantja a szirteket egy apró mosoly ül ki a szája szélére. Le tekint a mellkasára, ahol a szép méretes lánc a szívét mardossa és tudja, hogy most ez következik. Meg kell keresnie a házat, amelyet mutatott neki a sötétség. Minél gyorsabban, mert dolga van még a hullákkal.
Ahogy a szikláknak csapódik a hajó oldala a kormányos kiadja a parancsot, hogy kössék ki a hajót. Ha kell segít a gnómnak, majd amikor már úgy érzi a kis emberkének menni fog ez egyedül is a saját dolgai után indul.
Tudja már a járást a barlangba és tudja azt is, hogy a hullák bár tartósítva vannak, mégis gyorsan kell cselekednie. Szerencsére van hova vinnie a talmidok testét, mert bizony a barlangban már neki is van helye. Nekilát hát lecipelni a testeket egyesével lassan, ahogy csak tudja és bírja. Nem vesz tudomást a fáradságról, hiszen most az hajtja, hogy mielőbb felboncolhassa a testeket, így szerezve több tudást a talmid szervezetről.
Akad azért más is még a testeken kívül. Hiszen ezeknek a kis jószágoknak volt fegyverük, amely megtetszik a doktornak. Egyet el is tesz belőlük, jól fog az még jönni és persze arra is kíváncsi, milyen csontból lehet. Ember, ork vagy talmid?
Lassan, de biztosan a végére ér a cipekedésnek és így megpihenhet a hosszú út fáradalmai során. A kihajózás előtt arra gondolt mennyire nem akarja ezt az utat, most pedig akár vissza is menne, mert ha ilyen lények élnek odakint, akkor azokat be akarja gyűjteni, hogy a testükből új és még pusztítóbb szörnyeket hozzon létre.
Egy röpke pillanatra megáll a fedélzeten és a tengerre tekint fagyos sápadt tekintetével, majd komótos léptekkel hátra kulcsolt kezekkel elindul a barlangba.*
157. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-12-06 23:19:18
Üzenet elküldve: 2017-12-06 23:19:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Kormányos//
*Társaságuk továbbra sem akad, igaz, itt vannak ők is egymásnak. Viszont a fedélzeten maradt csapat sem beszél sokat, hárman szinte némák, csak egy ad hangot, de az nagyon. Egy ilyen harc után ez még érthető is, mindegyikük örülhet, hogy él. Shaia sem biztos, hogy olyan könnyedén elbánt volna egy következő szörnnyel is, mint ahogy azt az elsővel tette. További szörnyekkel pedig már biztosan nem tudnának elbánni, épp csak arra futja nekik, hogy Shaia elkormányozza a hajót hazafelé. *
- Ideje volt már. Az a félkezű és fejetlen volt az enyém. *Mondja a dögökkel bíbelődő Alludrinnak. Segíteni viszont már nem segít a cipekedésben, neki a kormánynál kell maradnia. Van egy feladata és végre is hajtja, a legénység felével ellentétben, akik ilyen-olyan okok miatt éppen képtelenek rá. De így a nap végére visszatér a szerencséjük is, szépen lassan hazáig vergődnek a Révész fedélzetén. *
~Na most egyedül! ~
*Biztatja magát az öbölbe vezető szoros előtt, aztán vesz néhány nagy levegőt és elkezdi a műveletet. Az áthaladás nem egyszerű, sokszor csak néhány centin múlik, hogy ne legyen baj, egy esetben pedig valóban meg is karcolja a hajó oldalát az egyik sziklán. De csak megkarcolja, egy karcolást pedig még kibír az öreglány. *
- Doki, Bonston, kössétek ki! *Utasítja a férfiakat miután kikötésre kész helyzetbe hozta a hajót. Ha más épeszű is a fedélzeten van, akkor természetesen ők is segíthetnek. Ha más nincs, akkor pedig ő maga is intézkedhet. Ha teszik a magukét, akkor végre kiköthetnek és rendbe szedhetik magukat, aztán meg majd a hajót is. *
//Kormányos//
*Társaságuk továbbra sem akad, igaz, itt vannak ők is egymásnak. Viszont a fedélzeten maradt csapat sem beszél sokat, hárman szinte némák, csak egy ad hangot, de az nagyon. Egy ilyen harc után ez még érthető is, mindegyikük örülhet, hogy él. Shaia sem biztos, hogy olyan könnyedén elbánt volna egy következő szörnnyel is, mint ahogy azt az elsővel tette. További szörnyekkel pedig már biztosan nem tudnának elbánni, épp csak arra futja nekik, hogy Shaia elkormányozza a hajót hazafelé. *
- Ideje volt már. Az a félkezű és fejetlen volt az enyém. *Mondja a dögökkel bíbelődő Alludrinnak. Segíteni viszont már nem segít a cipekedésben, neki a kormánynál kell maradnia. Van egy feladata és végre is hajtja, a legénység felével ellentétben, akik ilyen-olyan okok miatt éppen képtelenek rá. De így a nap végére visszatér a szerencséjük is, szépen lassan hazáig vergődnek a Révész fedélzetén. *
~Na most egyedül! ~
*Biztatja magát az öbölbe vezető szoros előtt, aztán vesz néhány nagy levegőt és elkezdi a műveletet. Az áthaladás nem egyszerű, sokszor csak néhány centin múlik, hogy ne legyen baj, egy esetben pedig valóban meg is karcolja a hajó oldalát az egyik sziklán. De csak megkarcolja, egy karcolást pedig még kibír az öreglány. *
- Doki, Bonston, kössétek ki! *Utasítja a férfiakat miután kikötésre kész helyzetbe hozta a hajót. Ha más épeszű is a fedélzeten van, akkor természetesen ők is segíthetnek. Ha más nincs, akkor pedig ő maga is intézkedhet. Ha teszik a magukét, akkor végre kiköthetnek és rendbe szedhetik magukat, aztán meg majd a hajót is. *
156. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-12-05 10:17:01
Üzenet elküldve: 2017-12-05 10:17:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Véreb kapitány//
*Végre valami felsőbb hatalom megkegyelmez a csapatnak, mert a vihar lecsendesedik és a lényekből sem lepi meg újabb példány a vajákos kabinban.*
-Kiharaptam a torkát és közben megrágcsálta a fejem meg kikarmolászta a hátam a dög. *Le is huppan a székre és leveszi a fejéről a szájkendőjét, amivel átmenetileg lefedte a fején lévő sebet. Laza mozdulattal eldobja, biztos nem mossa ki, inkább szerez újat.*
-Ha lehet hamar végezzünk, mert a fedélzeten szükség lehet rám. *Meg hát amúgy sem tudna itt üldögélni sokáig egy helyében, ahhoz túl örökmozgó jellem.*
//Véreb kapitány//
*Végre valami felsőbb hatalom megkegyelmez a csapatnak, mert a vihar lecsendesedik és a lényekből sem lepi meg újabb példány a vajákos kabinban.*
-Kiharaptam a torkát és közben megrágcsálta a fejem meg kikarmolászta a hátam a dög. *Le is huppan a székre és leveszi a fejéről a szájkendőjét, amivel átmenetileg lefedte a fején lévő sebet. Laza mozdulattal eldobja, biztos nem mossa ki, inkább szerez újat.*
-Ha lehet hamar végezzünk, mert a fedélzeten szükség lehet rám. *Meg hát amúgy sem tudna itt üldögélni sokáig egy helyében, ahhoz túl örökmozgó jellem.*
155. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-12-03 21:12:10
Üzenet elküldve: 2017-12-03 21:12:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Véreb kapitány//
* Sejti, hogy a lány nem épp harcra kész, de nem igazán van választási lehetőségük. Azonban mielőtt még olyan nagyon nekilendülhetnének, valami zaj üti meg a fülüket, aztán csend. Gyanakodva méregeti egy pillanatig az ajtót, ám Sernowey is ezt a pillanatot választja arra, hogy kidőljön. *
- Tedd csak le magad, úgy látszik megoldódott magától.
* Válaszol, holott a lány valószínűleg nem neki szánta, ám ezen most nem tud agyalni, mert megjelenik a kapitány, aki maga sem néz ki túl szépen. *
- Na mit műveltél magaddal? Így el tud bánni egy kalózzal egy két lábon járó hal?
* Kérdezi Reyt, miközben mutatja neki, hogy üljön le, hogy átnézhesse az ork, és elláthassa, amennyire tudja. *
//Véreb kapitány//
* Sejti, hogy a lány nem épp harcra kész, de nem igazán van választási lehetőségük. Azonban mielőtt még olyan nagyon nekilendülhetnének, valami zaj üti meg a fülüket, aztán csend. Gyanakodva méregeti egy pillanatig az ajtót, ám Sernowey is ezt a pillanatot választja arra, hogy kidőljön. *
- Tedd csak le magad, úgy látszik megoldódott magától.
* Válaszol, holott a lány valószínűleg nem neki szánta, ám ezen most nem tud agyalni, mert megjelenik a kapitány, aki maga sem néz ki túl szépen. *
- Na mit műveltél magaddal? Így el tud bánni egy kalózzal egy két lábon járó hal?
* Kérdezi Reyt, miközben mutatja neki, hogy üljön le, hogy átnézhesse az ork, és elláthassa, amennyire tudja. *
154. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-30 10:32:38
Üzenet elküldve: 2017-11-30 10:32:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Doktor//
*Az ork állapota úgy tűnik kielégítő és ezért végre kicsit elszabadulhat. Ennek értelmében a zsákmányra koncentrálhat. Ha a kalózok nem is mindig arra gondolnak zsákmány alatt, mint ő, mégis számára az aranynál és minden kincsnél is többet érnek a biológiai maradékok. Jelen esetben a levágott szörnyek testei.
Mivel elindulnak hazafele, amely jó hír és a doktor szempontjából a legkívánatosabb elkezdi saját kis akcióját. Habár van egy élő példányuk, amely szinte felbecsülhetetlen és neki az a zsákmány koronája tudja, hogy a kalózok sem akarnak üres kézzel hazamenni és emiatt a szörnyet bizonyára aranyra próbálják majd váltani. Ez sajnálatos dolog, és kicsit bántó is, hiszen ha nincs az ötlete, most tényleg nincs semmijük.
Az orkról finoman leszedi az érszorítókat, hiszen a vér már bizonyára kellően megalvadt, hogy stabilizálhassa az állapotát. Viszont jobb, ha nem ficánkol egy darabik, ha nem akarja, hogy felszakadjon, vagy egy vérrög kivégezze. Letisztogatja az eszközöket és feláll a társa mellől.
Egy kicsit kinyújtózik és körbe tekint, hogy kell e segítség. Csak egy ifjú matrózt lát, aki eszeveszetten kiabál, de ha valakinek ilyen ereje van, nem lehet nagy baja. Ha meg van, akkor úgy is szól. Ezért elkezdi megkeresni a szörnyek hulláját, hogy a fedélzeten összeszedje és rögzítse a testüket.
Amint egy halomba hányja a hullákat, nincs is más dolga, mint keresni pár zsákot és a konyhából sót hozni, hogy egy kicsit tartósíthassa a testeket. Ezért ha nem állja útját valaki akkor elindul lefelé a hajótstbe.*
//Doktor//
*Az ork állapota úgy tűnik kielégítő és ezért végre kicsit elszabadulhat. Ennek értelmében a zsákmányra koncentrálhat. Ha a kalózok nem is mindig arra gondolnak zsákmány alatt, mint ő, mégis számára az aranynál és minden kincsnél is többet érnek a biológiai maradékok. Jelen esetben a levágott szörnyek testei.
Mivel elindulnak hazafele, amely jó hír és a doktor szempontjából a legkívánatosabb elkezdi saját kis akcióját. Habár van egy élő példányuk, amely szinte felbecsülhetetlen és neki az a zsákmány koronája tudja, hogy a kalózok sem akarnak üres kézzel hazamenni és emiatt a szörnyet bizonyára aranyra próbálják majd váltani. Ez sajnálatos dolog, és kicsit bántó is, hiszen ha nincs az ötlete, most tényleg nincs semmijük.
Az orkról finoman leszedi az érszorítókat, hiszen a vér már bizonyára kellően megalvadt, hogy stabilizálhassa az állapotát. Viszont jobb, ha nem ficánkol egy darabik, ha nem akarja, hogy felszakadjon, vagy egy vérrög kivégezze. Letisztogatja az eszközöket és feláll a társa mellől.
Egy kicsit kinyújtózik és körbe tekint, hogy kell e segítség. Csak egy ifjú matrózt lát, aki eszeveszetten kiabál, de ha valakinek ilyen ereje van, nem lehet nagy baja. Ha meg van, akkor úgy is szól. Ezért elkezdi megkeresni a szörnyek hulláját, hogy a fedélzeten összeszedje és rögzítse a testüket.
Amint egy halomba hányja a hullákat, nincs is más dolga, mint keresni pár zsákot és a konyhából sót hozni, hogy egy kicsit tartósíthassa a testeket. Ezért ha nem állja útját valaki akkor elindul lefelé a hajótstbe.*
153. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-29 14:16:45
Üzenet elküldve: 2017-11-29 14:16:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Kormányos//
*Reydis és Lataronel elhagyják köreiket, utóbbinak még odabiccent a távozása előtt, hogy jelezze, a helyzetre tekintettel rendben van, hogy a fickó nem mássza meg az árbócot. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ha úgy adódik, akkor másnak, talán egyenesen Shaiának nem kell majd. Egyelőre viszont inkább elkerülné ezt és maradna a kormánynál. Igaz, egy kis mozgás jót tehetne neki, mivel a harc okozta izgalom elmúlásával kezd egyre kellemetlenebb lenni, hogy még a bugyija is elázott az eső- és tengervíztől. Átt kell öltöznie, amint tud. Amíg viszont nem tud, addig szívja miatta a fogát.*
~Te is itt vagy még?~
- Köszönöm! *Kiabálja a kalózoktól szokatlan szót a gnómnak. Ha a harcban nem is vették sok hasznát a fickónak, most legalább kárpótolja őket azzal, hogy hasznossá teszi magát a köteleknél. Ezután Loq és Alludrin párosára pillant.*
~Hajrá doki!~
*A testi sebek tehát úgy-ahogy ellátásra kerülnek. A harc viszont nem csak a testet, de a szellemet is kikezdi, erre szolgáltat ékes példát a magából kivetkőző Gavideg. Shaia némiképpen megrökönyödve figyeli a férfi őrjöngését. A kezdeti ijedtség után gyorsan a megoldáson kezdi törni a fejét. Rossz lenne, ha Gavideg a hisztériája közben kárt tenne valakiben, magát is beleértve.*
- Jól van, jól van! *Végül csak ennyit kiabál vissza neki. Ha kiüvölti magát, hátha megnyugszik. Közben a szeme sarkából megpillantja a szemtelen fekete madarat is.*
~Tetszünk?~
*Mindeközben lassan, de biztosan közelednek az öbölhöz. Ha az idő nyugodt marad, még napnyugta előtt hazaérnek majd.*
//Kormányos//
*Reydis és Lataronel elhagyják köreiket, utóbbinak még odabiccent a távozása előtt, hogy jelezze, a helyzetre tekintettel rendben van, hogy a fickó nem mássza meg az árbócot. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ha úgy adódik, akkor másnak, talán egyenesen Shaiának nem kell majd. Egyelőre viszont inkább elkerülné ezt és maradna a kormánynál. Igaz, egy kis mozgás jót tehetne neki, mivel a harc okozta izgalom elmúlásával kezd egyre kellemetlenebb lenni, hogy még a bugyija is elázott az eső- és tengervíztől. Átt kell öltöznie, amint tud. Amíg viszont nem tud, addig szívja miatta a fogát.*
~Te is itt vagy még?~
- Köszönöm! *Kiabálja a kalózoktól szokatlan szót a gnómnak. Ha a harcban nem is vették sok hasznát a fickónak, most legalább kárpótolja őket azzal, hogy hasznossá teszi magát a köteleknél. Ezután Loq és Alludrin párosára pillant.*
~Hajrá doki!~
*A testi sebek tehát úgy-ahogy ellátásra kerülnek. A harc viszont nem csak a testet, de a szellemet is kikezdi, erre szolgáltat ékes példát a magából kivetkőző Gavideg. Shaia némiképpen megrökönyödve figyeli a férfi őrjöngését. A kezdeti ijedtség után gyorsan a megoldáson kezdi törni a fejét. Rossz lenne, ha Gavideg a hisztériája közben kárt tenne valakiben, magát is beleértve.*
- Jól van, jól van! *Végül csak ennyit kiabál vissza neki. Ha kiüvölti magát, hátha megnyugszik. Közben a szeme sarkából megpillantja a szemtelen fekete madarat is.*
~Tetszünk?~
*Mindeközben lassan, de biztosan közelednek az öbölhöz. Ha az idő nyugodt marad, még napnyugta előtt hazaérnek majd.*
152. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-28 22:36:44
Üzenet elküldve: 2017-11-28 22:36:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Bukott diák//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A doki ügyet sem vetve rá halad el mellette, ideje nem volt hozzászólni a történtekhez. Meglehetősen kábán, de körbenéz az égen, amire erős túlzás lenne azt mondani, hogy tisztul, de azért halad valamit előrefelé ez a cudar idő. Most már nem brutálisan, borzasztóan gyilkos időjárás van, csak cudarka. Olyan elviselhető féle. Legalábbis az előbbihez képest lényegesen elviselhetőbb. *
-Én aztán! Huhú! Hallod, olyan jól vagyok, azt se tudom hova tegyem magam! *vágja vissza vicceskedve a felé jövő hang irányába, amiből a nevét véli kihallani. Végül is majdhogynem igaza volt. Nem igazán tudta hova tegye le magát. Hmm... Azt a csodás nevet, amit anyja is viselt. Az anyja, akit az apja megölt. Egyszer merészkedett hajóra minden tanács és rosszallás ellenére, és ahogy azt kell is meghalt. Megfulladt, a helyzet pontossá tétele végett. Vízbe. Egy hasonló vihar alkalmával. Az apja vezette a hajót, tökéletesen bele egy viharfelhő közepébe. Az apja mindig is nyomorult egy lélek volt. Azt hitte, majd ő erősebb lesz. Hát, nem kell mondani, meglehetősen félrelőtte számításait. *
-Khurvajól vagyok! *Kiáltja, majd térdre rogyik, és újból a kétségbeesés lesz rajta úrrá. Sírás rázza. Kitudja miért, talán a megkönnyebbüléstől, hogy élve kibírta, vagy újra rátörtek a fájdalmak. Végül is, meglehetősen irracionálisan kapott sebet. *
-LÁTOD TE ÖKÖR?! NÉZZ LE RÁM, ÉS LÁSD AZOKKAL A NYOMORULT SZEMEIDDEL! MEGSZEGTEM A SZAVAM! DE ÉN MEGMONDTAM, HOGY JÓ LESZ EZ A PÁNCÉL! MEGHALTAM VOLNA BASSZA MEG, HA EZ NINCS RAJTAM, ÉS TE LE AKARTAD VETETNI VELEM! MEGÉRDEMELTED A HALÁLT! *Ilyenképp üvöltözik az égbe, térden állva*
A hozzászólás írója (Gavideg Lyidere) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.28 22:41:16
//Bukott diák//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A doki ügyet sem vetve rá halad el mellette, ideje nem volt hozzászólni a történtekhez. Meglehetősen kábán, de körbenéz az égen, amire erős túlzás lenne azt mondani, hogy tisztul, de azért halad valamit előrefelé ez a cudar idő. Most már nem brutálisan, borzasztóan gyilkos időjárás van, csak cudarka. Olyan elviselhető féle. Legalábbis az előbbihez képest lényegesen elviselhetőbb. *
-Én aztán! Huhú! Hallod, olyan jól vagyok, azt se tudom hova tegyem magam! *vágja vissza vicceskedve a felé jövő hang irányába, amiből a nevét véli kihallani. Végül is majdhogynem igaza volt. Nem igazán tudta hova tegye le magát. Hmm... Azt a csodás nevet, amit anyja is viselt. Az anyja, akit az apja megölt. Egyszer merészkedett hajóra minden tanács és rosszallás ellenére, és ahogy azt kell is meghalt. Megfulladt, a helyzet pontossá tétele végett. Vízbe. Egy hasonló vihar alkalmával. Az apja vezette a hajót, tökéletesen bele egy viharfelhő közepébe. Az apja mindig is nyomorult egy lélek volt. Azt hitte, majd ő erősebb lesz. Hát, nem kell mondani, meglehetősen félrelőtte számításait. *
-Khurvajól vagyok! *Kiáltja, majd térdre rogyik, és újból a kétségbeesés lesz rajta úrrá. Sírás rázza. Kitudja miért, talán a megkönnyebbüléstől, hogy élve kibírta, vagy újra rátörtek a fájdalmak. Végül is, meglehetősen irracionálisan kapott sebet. *
-LÁTOD TE ÖKÖR?! NÉZZ LE RÁM, ÉS LÁSD AZOKKAL A NYOMORULT SZEMEIDDEL! MEGSZEGTEM A SZAVAM! DE ÉN MEGMONDTAM, HOGY JÓ LESZ EZ A PÁNCÉL! MEGHALTAM VOLNA BASSZA MEG, HA EZ NINCS RAJTAM, ÉS TE LE AKARTAD VETETNI VELEM! MEGÉRDEMELTED A HALÁLT! *Ilyenképp üvöltözik az égbe, térden állva*
A hozzászólás írója (Gavideg Lyidere) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.28 22:41:16
151. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-26 12:53:09
Üzenet elküldve: 2017-11-26 12:53:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra Fel!//
//Füstölgő matróz//
*Ahogy hirtelen rájuk telepedett a szörnyű álomnak tűnő, agyat ködösítő rémáradat, úgy hull le most az egész valószerűtlenség, hogy újra átadja helyét a csöppet sem sugárzóbb valóságnak. Orrát és torkát is kifacsarná, ha lehetne, hogy szabaduljon a mindent uraló nyálkás bűztől. Ugyan az utolsó ellen is harcképtelenné válik, viszont saját oldalukon sem éppen szívderítő a helyzet. Sérültség, csapzottság, ellátatlan feladatok. Épp ezért Shaia kiáltására kivételesen gyorsan reagál, s már teper is, hogy mihamarabb gazdája akadjon a kósza köteleknek. A legkevésbé hiányzik, hogy az iménti csata után valami banális hajózási baki végezzen velük. Meghátrálása okán csöppet sem szégyenkezik, igencsak haszonelvű társaságban nőtt fel, főként, ami az életet illeti. Bosszankodása egyetlen oka a pipadohány tökéletes elázása, ami egy ideig bizonyosan lehetetlenné teszi számára a füstölgést.*
//Füstölgő matróz//
*Ahogy hirtelen rájuk telepedett a szörnyű álomnak tűnő, agyat ködösítő rémáradat, úgy hull le most az egész valószerűtlenség, hogy újra átadja helyét a csöppet sem sugárzóbb valóságnak. Orrát és torkát is kifacsarná, ha lehetne, hogy szabaduljon a mindent uraló nyálkás bűztől. Ugyan az utolsó ellen is harcképtelenné válik, viszont saját oldalukon sem éppen szívderítő a helyzet. Sérültség, csapzottság, ellátatlan feladatok. Épp ezért Shaia kiáltására kivételesen gyorsan reagál, s már teper is, hogy mihamarabb gazdája akadjon a kósza köteleknek. A legkevésbé hiányzik, hogy az iménti csata után valami banális hajózási baki végezzen velük. Meghátrálása okán csöppet sem szégyenkezik, igencsak haszonelvű társaságban nőtt fel, főként, ami az életet illeti. Bosszankodása egyetlen oka a pipadohány tökéletes elázása, ami egy ideig bizonyosan lehetetlenné teszi számára a füstölgést.*
150. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-25 18:27:58
Üzenet elküldve: 2017-11-25 18:27:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Nárcisztikus árbocmester//
*Egy kicsit még ott ücsörög, hogy összeszedje magát. Szerencsére már a vihar is alább hagyott, így talán az egész csapatnak lehet egy kis nyugta, ami rájuk is fér.
Míg Rey nem szól neki. Alludrint nézi fáradt tekintettel, ahogy az orkot próbálja ellátni. Remélhetőleg nem csak próbálja, de ehhez Lat nem sokat ért.*
- Igen, az jó volna, ha valaki megnézné őket.
*Válaszolja Shaianak. Felpillant az árbocokhoz, hogy legalább innen lentről ellenőrizze őket. Látszólag rendben vannak, de nem ártana, ha valaki kicsit közelebbről is megnézné őket.*
- Rám most ne nagyon számítsatok. Teljes képtelenség, hogy oda felmenjek. Vagyis feljutni még feljutnék, de úgy dőlnék le onnan, mint egy döglött sirály. Szóval ezt most inkább hanyagolom.
*Azzal feláll, és bicegve elindul Rey után. Leginkább egy kis rumért. Természetesen nem csak a sebére, szép is volna, ha arra használná az egészet!*
- Te megvagy? *Szól oda a nőne, ha utolérte.*
//Nárcisztikus árbocmester//
*Egy kicsit még ott ücsörög, hogy összeszedje magát. Szerencsére már a vihar is alább hagyott, így talán az egész csapatnak lehet egy kis nyugta, ami rájuk is fér.
Míg Rey nem szól neki. Alludrint nézi fáradt tekintettel, ahogy az orkot próbálja ellátni. Remélhetőleg nem csak próbálja, de ehhez Lat nem sokat ért.*
- Igen, az jó volna, ha valaki megnézné őket.
*Válaszolja Shaianak. Felpillant az árbocokhoz, hogy legalább innen lentről ellenőrizze őket. Látszólag rendben vannak, de nem ártana, ha valaki kicsit közelebbről is megnézné őket.*
- Rám most ne nagyon számítsatok. Teljes képtelenség, hogy oda felmenjek. Vagyis feljutni még feljutnék, de úgy dőlnék le onnan, mint egy döglött sirály. Szóval ezt most inkább hanyagolom.
*Azzal feláll, és bicegve elindul Rey után. Leginkább egy kis rumért. Természetesen nem csak a sebére, szép is volna, ha arra használná az egészet!*
- Te megvagy? *Szól oda a nőne, ha utolérte.*
149. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-25 16:57:08
Üzenet elküldve: 2017-11-25 16:57:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Kárhozásra fel!//
*A vihar elcsendesedik, bár az ég nem tisztul, de a szél alább hagy, egészen elcsendesedik, legalábbis a korábban tomboló orkánhoz képest, az eső is csak szemerkél. A szárazföldön még mindenki azt mondaná, hogy cudar idő van, de itt, a tengeren ez teljesen normális, nyugodt időjárásnak minősül. A hullámok sem tornyosulnak már, így egyelőre a hajón keletkezett lyuk miatt sem kell senkinek aggódni. Azért a fedélzeten minden, ami vizet szívhatott magába, csurom víz és a távolból még elő-elődörren a vihar dühe, ahogy a horizonton is meg-megvillannak még a villámok. De hajón most minden nyugodt, amolyan vihar utáni csend, amibe csak egy, ki tudja, honnan előkerült és az árbóc csúcsára telepedett fekete sirály csúnya károgása hoz némi baljós hangulatot.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.25 18:50:09
*A vihar elcsendesedik, bár az ég nem tisztul, de a szél alább hagy, egészen elcsendesedik, legalábbis a korábban tomboló orkánhoz képest, az eső is csak szemerkél. A szárazföldön még mindenki azt mondaná, hogy cudar idő van, de itt, a tengeren ez teljesen normális, nyugodt időjárásnak minősül. A hullámok sem tornyosulnak már, így egyelőre a hajón keletkezett lyuk miatt sem kell senkinek aggódni. Azért a fedélzeten minden, ami vizet szívhatott magába, csurom víz és a távolból még elő-elődörren a vihar dühe, ahogy a horizonton is meg-megvillannak még a villámok. De hajón most minden nyugodt, amolyan vihar utáni csend, amibe csak egy, ki tudja, honnan előkerült és az árbóc csúcsára telepedett fekete sirály csúnya károgása hoz némi baljós hangulatot.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.25 18:50:09
148. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-25 09:55:20
Üzenet elküldve: 2017-11-25 09:55:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozatra fel!//
//Doktor//
//Loq//
*Végre elfogják a kis prédájukat és így lehetőség nyílik arra, hogy rendezzék a sorukat. Ennek örömére a kapitányhoz akar sietni, hogy beszámoljon a hajó oldalát kaparászó furcsa hangról, de Rex megelőzi. Mielőtt utána tudna szólni, már elviharzik a hajótestbe.
Körbe tekint, hogy van e esetleg valami dolga és nem kell sokáig keresgetnie. Megpillantja a kidőlt orkot, aki talán már nem is él, vagy legalábbis elég rossz állapotban van. Nyugodt léptekkel odasétál hozzá és a haldoklóhoz guggol. Mind ezek után megkeresi az a szépen vérző sérülést, amely csak úgy tátong az ork oldalán. Igen súlyos seb és kérdéses, hogy egyáltalán sikerül e segítenie rajta.*
- Hát barátom ez nem lesz egyszerű menet. *Jegyezi meg hűvös tárgyilagossággal, majd feláll és hosszú fekete köpenyéből elővesz pár eszközt. Elsőként csipeszeket és érszorítókat, majd alkoholt, tűt és cérnát. Amikor a rátekint a sebre, akkor még egyszer a zsebébe nyúl és elővesz egy speciális fonalat, amely erősebb és tartósabb, mint a szerves anyagból álló hagyományos cérna.
Óvatosan megfordítja az orkot, hogy ha az hagyja magát, majd ha már jobban hozzáfér a sebhez, akkor elkezdi a rögtönzött kis műtétet.
Egy kis ronggyal kitisztítja a sebet, hogy lássa milyen erek és szövetek sérültek, majd a főbb ereket csipesszel elszorítja, hogy a vérzés abba maradjon. Ez nem könnyű művelet, mivel a folyamatosan ömlő vértől alig lát valamit, de bízik a rutinjában és az orvoslásban eltöltött megannyi évében. Amint sikerül a területet kitisztítani, máris neki foghat a felszakadt szövetek reparálásának. Finoman kitágítja a sebet, hogy ha az nem elég nagy, akkor könnyebben dolgozhasson, majd alkoholt fröcsköl egy kis rongyra és megtisztítja a sérült felületet és a varró tű végét.
Ahogy a fonal a tűbe kerül, apró mozdulatokkal elkezdi rekonstruálni a sérült felületet, lassan halad de tempósan. Sok öltés kell, hogy tartsa a szöveteket és azok ne szakadjanak fel.
Amint befejezi a varrást, még nem zárja le teljesen a sebet. Egy kis gyógynövényes borogatást tesz a szélére, hogy a gyógyulás folyamatát gyorsítani tudja. De természetesen ez nem lesz egy könnyű menet. Lehet, hogy az orknak több hétig kell majd lábadozni, bár az is elképzelhető, hogy a szívós kis fajtája hamarabb gyógyul.
Az egész műtét végén stabilan lefekteti az orkot és ha az magánál van a mutató úját a szája elé helyezve mutatja neki, hogy most ne beszéljen, ne mozogjon és maradjon csendben, ha élni akar.
A sebe ugyan még nyitott, de a vérzés elállt. Ha most nyugton marad, akkor nem lesz belső vérzése sem. Az érszorítókat nem veszi le, hiszen az rögvest vérzést okozna. Kell még legalább húsz perc, hogy a varrás között a seb meg tudjon hegesedni és bírja majd a vérnyomást. Addig vár és vár, nem mozdul a beteg mellől. Néha ránéz a sebre, hogy ha be kell avatkozni akkor azonnal segíteni tudjon.*
//Doktor//
//Loq//
*Végre elfogják a kis prédájukat és így lehetőség nyílik arra, hogy rendezzék a sorukat. Ennek örömére a kapitányhoz akar sietni, hogy beszámoljon a hajó oldalát kaparászó furcsa hangról, de Rex megelőzi. Mielőtt utána tudna szólni, már elviharzik a hajótestbe.
Körbe tekint, hogy van e esetleg valami dolga és nem kell sokáig keresgetnie. Megpillantja a kidőlt orkot, aki talán már nem is él, vagy legalábbis elég rossz állapotban van. Nyugodt léptekkel odasétál hozzá és a haldoklóhoz guggol. Mind ezek után megkeresi az a szépen vérző sérülést, amely csak úgy tátong az ork oldalán. Igen súlyos seb és kérdéses, hogy egyáltalán sikerül e segítenie rajta.*
- Hát barátom ez nem lesz egyszerű menet. *Jegyezi meg hűvös tárgyilagossággal, majd feláll és hosszú fekete köpenyéből elővesz pár eszközt. Elsőként csipeszeket és érszorítókat, majd alkoholt, tűt és cérnát. Amikor a rátekint a sebre, akkor még egyszer a zsebébe nyúl és elővesz egy speciális fonalat, amely erősebb és tartósabb, mint a szerves anyagból álló hagyományos cérna.
Óvatosan megfordítja az orkot, hogy ha az hagyja magát, majd ha már jobban hozzáfér a sebhez, akkor elkezdi a rögtönzött kis műtétet.
Egy kis ronggyal kitisztítja a sebet, hogy lássa milyen erek és szövetek sérültek, majd a főbb ereket csipesszel elszorítja, hogy a vérzés abba maradjon. Ez nem könnyű művelet, mivel a folyamatosan ömlő vértől alig lát valamit, de bízik a rutinjában és az orvoslásban eltöltött megannyi évében. Amint sikerül a területet kitisztítani, máris neki foghat a felszakadt szövetek reparálásának. Finoman kitágítja a sebet, hogy ha az nem elég nagy, akkor könnyebben dolgozhasson, majd alkoholt fröcsköl egy kis rongyra és megtisztítja a sérült felületet és a varró tű végét.
Ahogy a fonal a tűbe kerül, apró mozdulatokkal elkezdi rekonstruálni a sérült felületet, lassan halad de tempósan. Sok öltés kell, hogy tartsa a szöveteket és azok ne szakadjanak fel.
Amint befejezi a varrást, még nem zárja le teljesen a sebet. Egy kis gyógynövényes borogatást tesz a szélére, hogy a gyógyulás folyamatát gyorsítani tudja. De természetesen ez nem lesz egy könnyű menet. Lehet, hogy az orknak több hétig kell majd lábadozni, bár az is elképzelhető, hogy a szívós kis fajtája hamarabb gyógyul.
Az egész műtét végén stabilan lefekteti az orkot és ha az magánál van a mutató úját a szája elé helyezve mutatja neki, hogy most ne beszéljen, ne mozogjon és maradjon csendben, ha élni akar.
A sebe ugyan még nyitott, de a vérzés elállt. Ha most nyugton marad, akkor nem lesz belső vérzése sem. Az érszorítókat nem veszi le, hiszen az rögvest vérzést okozna. Kell még legalább húsz perc, hogy a varrás között a seb meg tudjon hegesedni és bírja majd a vérnyomást. Addig vár és vár, nem mozdul a beteg mellől. Néha ránéz a sebre, hogy ha be kell avatkozni akkor azonnal segíteni tudjon.*
147. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-24 14:31:28
Üzenet elküldve: 2017-11-24 14:31:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Kormányos//
*Aki eddig mellette volt, az eltántorog mellőle, akiket meg maga előtt lát a fedélzeten, azok sincsenek sokkal jobb állapotban. Egyetlen öröme, hogy a véleménye szerint amúgy csak bosszúságot okozó szörnyeteget végre sikerül megkötöznie a többieknek.*
~Na végre! Csak el ne szabaduljon. Ha még valakit elvesztünk, tényleg nem jutunk soha se haza, se arra a szigetre.~
*Hogy Shaiának ne legyen olyan rossz a kedve közben a vihar is lecsillapodik, a hajó irányban tartása és a kormányzása is sokkal könnyebbé válik. Így már nem kell attól félnie, hogy egy rossz mozdulat vagy gyenge ellentartás miatt az egész csapat a vízbe borul rakománnyal, zsákmánnyal, viziszörny hullákkal együtt. Mert azok a hullák még mindig a fedélzeten vannak. Egyetlen mentségük, hogy nem a Kárhozottak közül valóak.*
- Igenis! *Kiabálja vissza Reydisnek.*
~Ezek után ezer örömmel.~
- Valaki ügyeljen a kötelekre is. Valaki, aki még az eszméleténél van és tud járni. *Gyorsan szűkíti a feltételeket. A társaság másik felének úgyis hiába parancsolgatna.*
- Egyben vagy? *Kérdi Gavidegtől, ha az a fedélzeten marad azután is, hogy Reydis és Lataronel a fedélközbe távoztak. Nem sok kedve van beszélgetni, de azt tudja, hogy az ennyire megtépázott csapatok tagjaiba hamar lelket kell verni, különben még rosszabbra fordulhat a sorsuk.*
~Baromi mázlista vagy Shaia, hogy megúsztad.~
*Néhány percig szöszöl azzal, hogy betájolja magukat, aztán óvatosan a megfelelő irányba kormányozza a hajót. Ha minden igaz, ez egy lassú hátra arcot jelent. A part mentén haladva próbál visszajutni az öböl bejáratához, hogy ha nagy baj van, rögtön kiköthessenek.*
//Kormányos//
*Aki eddig mellette volt, az eltántorog mellőle, akiket meg maga előtt lát a fedélzeten, azok sincsenek sokkal jobb állapotban. Egyetlen öröme, hogy a véleménye szerint amúgy csak bosszúságot okozó szörnyeteget végre sikerül megkötöznie a többieknek.*
~Na végre! Csak el ne szabaduljon. Ha még valakit elvesztünk, tényleg nem jutunk soha se haza, se arra a szigetre.~
*Hogy Shaiának ne legyen olyan rossz a kedve közben a vihar is lecsillapodik, a hajó irányban tartása és a kormányzása is sokkal könnyebbé válik. Így már nem kell attól félnie, hogy egy rossz mozdulat vagy gyenge ellentartás miatt az egész csapat a vízbe borul rakománnyal, zsákmánnyal, viziszörny hullákkal együtt. Mert azok a hullák még mindig a fedélzeten vannak. Egyetlen mentségük, hogy nem a Kárhozottak közül valóak.*
- Igenis! *Kiabálja vissza Reydisnek.*
~Ezek után ezer örömmel.~
- Valaki ügyeljen a kötelekre is. Valaki, aki még az eszméleténél van és tud járni. *Gyorsan szűkíti a feltételeket. A társaság másik felének úgyis hiába parancsolgatna.*
- Egyben vagy? *Kérdi Gavidegtől, ha az a fedélzeten marad azután is, hogy Reydis és Lataronel a fedélközbe távoztak. Nem sok kedve van beszélgetni, de azt tudja, hogy az ennyire megtépázott csapatok tagjaiba hamar lelket kell verni, különben még rosszabbra fordulhat a sorsuk.*
~Baromi mázlista vagy Shaia, hogy megúsztad.~
*Néhány percig szöszöl azzal, hogy betájolja magukat, aztán óvatosan a megfelelő irányba kormányozza a hajót. Ha minden igaz, ez egy lassú hátra arcot jelent. A part mentén haladva próbál visszajutni az öböl bejáratához, hogy ha nagy baj van, rögtön kiköthessenek.*
146. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-24 08:45:46
Üzenet elküldve: 2017-11-24 08:45:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Véreb kapitány//
*Na a lény letudva, legalábbis egyelőre. Körbenézve elhúzza a száját, nem igazán erre számított, a legénység legtöbb tagja sérült, ellátásra szorul, a hajón esett károkról nem is beszélve, hisz a vihar dolgozik tovább, attól függetlenül, hogy ők itt harcolnak nyálkás undorító dögökkel.*
-Shaia irány vissza a barlang vagy a kikötő! Ahol könnyebben meg tudsz állni! *Tök mindegy már hol kötnek ki, csak legyen a hajó nyugiban és a vajákosok végezhessék a dolgukat.*
-Lyi, figyeld a dögöt, hogy maradjon kábult, ha ébredezne, akkor hangosan kiálts értünk! Most lemegyünk a gyengélkedőre, gyors ellátásért, utána cserélünk és ti jöttök. *Ordít hangosan a vörös elf felé, reméli nem lesz gond, amíg Alludrin gyors ellátja a fejét meg a hátát.*
-Menjünk! *Néz Latra és Allura is, ha még nem indultak volna meg lefelé a gyengélkedőre, ahol Wramék is tartózkodnak jelenleg.
Reydis megy és szájkendőjét is le is veszi a fejéről, amint arra kerül a sor, hogy megmutassa sérüléseit, jó lenne minél hamarabb letudni a fertőtlenítést és bekötözést, hogy ismét a fedélzetre mehessen, a többi sérültet leküldeni.*
//Véreb kapitány//
*Na a lény letudva, legalábbis egyelőre. Körbenézve elhúzza a száját, nem igazán erre számított, a legénység legtöbb tagja sérült, ellátásra szorul, a hajón esett károkról nem is beszélve, hisz a vihar dolgozik tovább, attól függetlenül, hogy ők itt harcolnak nyálkás undorító dögökkel.*
-Shaia irány vissza a barlang vagy a kikötő! Ahol könnyebben meg tudsz állni! *Tök mindegy már hol kötnek ki, csak legyen a hajó nyugiban és a vajákosok végezhessék a dolgukat.*
-Lyi, figyeld a dögöt, hogy maradjon kábult, ha ébredezne, akkor hangosan kiálts értünk! Most lemegyünk a gyengélkedőre, gyors ellátásért, utána cserélünk és ti jöttök. *Ordít hangosan a vörös elf felé, reméli nem lesz gond, amíg Alludrin gyors ellátja a fejét meg a hátát.*
-Menjünk! *Néz Latra és Allura is, ha még nem indultak volna meg lefelé a gyengélkedőre, ahol Wramék is tartózkodnak jelenleg.
Reydis megy és szájkendőjét is le is veszi a fejéről, amint arra kerül a sor, hogy megmutassa sérüléseit, jó lenne minél hamarabb letudni a fertőtlenítést és bekötözést, hogy ismét a fedélzetre mehessen, a többi sérültet leküldeni.*
145. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-22 19:57:10
Üzenet elküldve: 2017-11-22 19:57:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Nárcisztikus árbocmester//
*Végül a rábízott feladattal sikerrel jár, és még újabb sérüléseket sem szerzett.
Bár eddig is fájlalta a lábát, az adrenalin ezt felülírta, így nem is nagyon foglalkozott vele. Most azonban, hogy a veszély elmúlt, hirtelen mintha újra felhasították volna a lábszárát, úgy hasít bele a fájdalom. Talán felszakadt a seb a nagy kötözésben, vagy csak most érzi igazán.
Lassan elbiceg a lénytől, majd egy ládára huppan. Előredőlve támaszkodik meg a térdén, néha hangosabban is felszisszen.
Megnézi a kötést, ha szerencséje van, még nem vérzett át, így cserélnie sem kell. Ha mégis, akkor még egyszer átköti, kicsit erősebben. Alludrinnak nem szól egyelőre, ő kibírja, inkább törődjön csak azokkal, akik súlyosabban vannak megsérülve.
Végignéz a fedélzeten. Hát, nem éppen így képzelte el legelső útját, de ez van. *
//Nárcisztikus árbocmester//
*Végül a rábízott feladattal sikerrel jár, és még újabb sérüléseket sem szerzett.
Bár eddig is fájlalta a lábát, az adrenalin ezt felülírta, így nem is nagyon foglalkozott vele. Most azonban, hogy a veszély elmúlt, hirtelen mintha újra felhasították volna a lábszárát, úgy hasít bele a fájdalom. Talán felszakadt a seb a nagy kötözésben, vagy csak most érzi igazán.
Lassan elbiceg a lénytől, majd egy ládára huppan. Előredőlve támaszkodik meg a térdén, néha hangosabban is felszisszen.
Megnézi a kötést, ha szerencséje van, még nem vérzett át, így cserélnie sem kell. Ha mégis, akkor még egyszer átköti, kicsit erősebben. Alludrinnak nem szól egyelőre, ő kibírja, inkább törődjön csak azokkal, akik súlyosabban vannak megsérülve.
Végignéz a fedélzeten. Hát, nem éppen így képzelte el legelső útját, de ez van. *
144. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-21 14:39:26
Üzenet elküldve: 2017-11-21 14:39:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Karakán első tiszt//
*Tud harcolni, hát persze. Elméletben. Aztán, hogy ezt hogyan ülteti át gyakorlatba fájó oldallal, sajgó bordákkal és zsibbadó karral, az egész már kérdés. Ujjait ökölbe szorítja, várja, ki akar bejönni az ajtón. Bárki vagy bármi legyen is, aki a folyón mászkál, hamar meggondolja magát. A hangok ismét távolodnak, majd már csak a hajó rozoga deszkáinak recsegését hallani, és a fedélzetről beszűrődő tompa morajokat.*
-Muszáj ledőlnöm.
*Mondja inkább magának, mintsem az orknak, és a falba kapaszkodva elindul kifelé. Nem érdeklik a kinti helyzetek, sem a hajón keletkezett károk, ha még egy percig állnia kell, nagy valószínűséggel elájulna a vérveszteség miatt.*
//Karakán első tiszt//
*Tud harcolni, hát persze. Elméletben. Aztán, hogy ezt hogyan ülteti át gyakorlatba fájó oldallal, sajgó bordákkal és zsibbadó karral, az egész már kérdés. Ujjait ökölbe szorítja, várja, ki akar bejönni az ajtón. Bárki vagy bármi legyen is, aki a folyón mászkál, hamar meggondolja magát. A hangok ismét távolodnak, majd már csak a hajó rozoga deszkáinak recsegését hallani, és a fedélzetről beszűrődő tompa morajokat.*
-Muszáj ledőlnöm.
*Mondja inkább magának, mintsem az orknak, és a falba kapaszkodva elindul kifelé. Nem érdeklik a kinti helyzetek, sem a hajón keletkezett károk, ha még egy percig állnia kell, nagy valószínűséggel elájulna a vérveszteség miatt.*
143. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-19 16:33:30
Üzenet elküldve: 2017-11-19 16:33:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kárhozásra fel!//
//Mogorva ork//
*Visítás, hideg, nedvesség és fájdalom. A kellemes vízen lebegés hirtelen eltűnik. Az ork feje nem a leggyorsabb. Elsőnek a fegyvereit keresi mielőtt tudná mi a helyzet, majd felfogja a fájdalmat és felszisszen.*
-Anyád!
*Szűri fogai közt ezt a szitkot a felé a lény felé amit lát majd a fájdalom megszűnik és valami olyasmit él át amit még soha. Ő világéletében mikor csak tudta kerülte a természetet. A törzsi fajtársakat meg egyenesen idiótáknak vélte amiért nem egy meleg kőházban vedelik a töményet. Viszont most mégiscsak tetszik neki a hangulat. Az ütemes dobolás és a nőstények tánca lenyűgözi. Utóbbiaknak főleg az idomaik ami felé meg is próbál odanyúlni. Neki bár mondták már, de sosem fogadta meg a tanácsot, hogy semmit a kéznek.*
//Mogorva ork//
*Visítás, hideg, nedvesség és fájdalom. A kellemes vízen lebegés hirtelen eltűnik. Az ork feje nem a leggyorsabb. Elsőnek a fegyvereit keresi mielőtt tudná mi a helyzet, majd felfogja a fájdalmat és felszisszen.*
-Anyád!
*Szűri fogai közt ezt a szitkot a felé a lény felé amit lát majd a fájdalom megszűnik és valami olyasmit él át amit még soha. Ő világéletében mikor csak tudta kerülte a természetet. A törzsi fajtársakat meg egyenesen idiótáknak vélte amiért nem egy meleg kőházban vedelik a töményet. Viszont most mégiscsak tetszik neki a hangulat. Az ütemes dobolás és a nőstények tánca lenyűgözi. Utóbbiaknak főleg az idomaik ami felé meg is próbál odanyúlni. Neki bár mondták már, de sosem fogadta meg a tanácsot, hogy semmit a kéznek.*
142. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-19 13:29:15
Üzenet elküldve: 2017-11-19 13:29:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Kárhozásra fel!//
//Bukott diák//
*Mire Lyi elindulna bármerre is, konstatálhatja, hogy elkésett. Az az izé a háló alatt már alig mozog, pontosabban nem TUD mozogni, még ha szeretne is. A háló feszül rá minden oldalról. A sérült rendbe van szedve, meg egy nagy loccsanás jelzi, hogy eggyel, vagyis hivatalosan a hajón kettővel kevesebben vannak. Vajon ki lehetett? Majd a létszám ellenőrzésnél kiderül. A kormány felé tekintve láthatja, hogy az irányítás is rendben van. Miközben a doki felé caplat, a kapitányt keresi a szemével, hátha egy pillanatra szemkontaktussal nyugtázhassák egymás meglétét. Ha eléri, igyekszik majd tudtára adni sérülésének mivoltát, illetve, hogy mi van mögötte az orkkal. Hátha nem tudná. Aztán megérdeklődi mit segíthet. *
//Bukott diák//
*Mire Lyi elindulna bármerre is, konstatálhatja, hogy elkésett. Az az izé a háló alatt már alig mozog, pontosabban nem TUD mozogni, még ha szeretne is. A háló feszül rá minden oldalról. A sérült rendbe van szedve, meg egy nagy loccsanás jelzi, hogy eggyel, vagyis hivatalosan a hajón kettővel kevesebben vannak. Vajon ki lehetett? Majd a létszám ellenőrzésnél kiderül. A kormány felé tekintve láthatja, hogy az irányítás is rendben van. Miközben a doki felé caplat, a kapitányt keresi a szemével, hátha egy pillanatra szemkontaktussal nyugtázhassák egymás meglétét. Ha eléri, igyekszik majd tudtára adni sérülésének mivoltát, illetve, hogy mi van mögötte az orkkal. Hátha nem tudná. Aztán megérdeklődi mit segíthet. *
141. hozzászólás ezen a helyszínen: Révész
Üzenet elküldve: 2017-11-17 19:52:31
Üzenet elküldve: 2017-11-17 19:52:31
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Kárhozásra fel!//
//Loq//
*Valami éktelen visítás hirtelen visszarántja a valóságba. Hunyorogva, s bizalmatlanul nyitja ki a szemét. Az ébrenléttel azonban teste is emlékezni kezd a nemrégiben átélt fájdalmakra, s hiába a kötés, a fájdalom úgy hasít belé, mintha most szerezte volna sebét. Látására homályos függöny ereszkedik, a hajó tatja imbolyogni kezd, majd a feje koppanva csattan vissza a deszkákra. Utolsó képként egy hálóban vergődő rémséget és a rémség körül álló fekete alakok sziluettjét viszi magával.
Szerencséréje azonban nem váratja túl sokáig a jótékony álom. További rémképek helyett a szörnyeteg emlékéből egy vén, ráncos és nem kevésbé ronda ork sámán válik, amint hörögve énekel valami ősi dallamot, társai hajlongó körvonalából pedig csörgődobbal táncoló ork asszonyok válnak, akiknek csuklóján és övén különböző élőlények csontjai csörögnek a gyorsuló tánc ütemére. Időnként felhörren még a vén sámán, de aztán csak a dobok erőteljes hangja visszhangzik a fejében.*
//Sernowey és Wram//
*A reccsenést követően az illetéktelen behatoló léptei egyre csak közelednek, de a lépések határozott puffanásába belezavar valami karcos hangú, egyenletes motozás. Nem is motozás, inkább valami furcsán ismerős zaj. Mintha valamit húzna maga után a kinti rémség. A hang pedig egyre csak közeledik és közeledik vontatott monotonsággal. Azonban mielőtt bármit cselekedhetnének, csatazajra lehetnek figyelmesek. Hörgés, csapkodás, aztán minden elcsendesedik. A vihar múló dühén és a szél tombolásán keresztül nem hallják a csobbanást, de ha elég fürgén rontanak az ajtóhoz, még láthatják a történteket, hogy elmeséljék a többieknek.*
//Davyros - Kérésre kiírva//
*Davy, látva, hogy a kormánynál nincs szükség rá, átgondolja, mit is tehetne még. Eszébe jut a magát sebesülten a fedélközbe húzó Sernowey és úgy dönt, ott fog segíteni. Az ork után indul, nehogy az az emberevő fenevad úgy fércelje össze a lányt, mint egy posztó gatyát. Már az árnyas fedélközben jár, mikor sós szél csap az arcába. Tapasztalt hajós lévén azonnal megáll benne az ütő.
~Lék!~
Fordul is a megfelelő irányba, hogy ellenőrizze, mi a helyzet, de hirtelen még talán az léknél is nagyobb veszedelemmel találja magát szemközt. Egy hosszú kezű, hosszú lábú förmedvény mereszti rá hulla szemeit. Az árnyak között még akkor sem biztos, hogy sikerülne kitérnie a csapás elől, ha van ideje felkészülnie, de így, hogy váratlanul éri, esélye sincs. A rozsdás, kagylókkal, moszattal vastagon fedett vasdarab hajdanán egy vasmacska lehetett, most már csak fegyver a mélységi szörny kezében. Halántékán találja az ütés, amitől a falnak szédül és benne szorul a kiáltás, amivel segítséget hívna. Látómezejének jobb oldala teljesen elhomályosul, ha valaki látná, elmondaná neki, hogy azért, mert arcának az az oldala szörnyűségesen eltorzult a csapás alatt. De a férfi nem tudja, igazság szerint ebben a pillanatban semmit sem tud, talán a saját nevét sem, csak a sok éves harcos rutin kattan benne és talán valami ősi, zsigeri túlélő ösztöne. Kirántja szablyáját és hörögve ront előre. A fegyverrel markolatig nyársalja fel az ellenséget, de itt nem áll meg, teljes súlyával tolja maga előtt a csapkodva védekező mélységit. A hátát felszaggató karmokat meg sem érzi, csak nyomja az ellent, míg a lékhez nem érnek, amin az behatolt a hajóba. A szörny próbál megkapaszkodni a deszkákban, de Davyros ekkor másik kezével tőrt ránt és alulról a szörny fejébe tolja. Az már csak egyet mozdul, üres karjával kinyúl és minden karmával a kalóz ruhájába kapaszkodik. Együtt zuhannak a tornyosuló habok közé. Pislákoló öntudata még egy utolsó gondolatot ad a férfinek.
~Hullámsír.~
Elmosolyodik. Ha már menni kell egy kalóznak, hát akkor legalább így.*
//Shaia//
*A hajó biztos kezekbe került Shaia-nak köszönhetően, s a gondos, vigyázó kezeknek hála a ringás is megszelídül, már-már kezessé válik ennyi figyelem alatt. Az ég tündöklő kékje ugyan csalókának tűnik ott messze, mivel hiába látja a kormányos, elérni szinte lehetetlennek tűnik. Csak mennek tovább törhetetlenül, de az ég fölöttük még mindig szennyes szürkén borul rájuk. A távolba elnézve, olyan két óra tájékán újabb viharfelhők sötét foltjára lehet figyelmes, a gomolygó feketeségben pedig fényes foltok villannak, amik egészen idáig megremegtetik a vizet. A szél ugyan egyelőre nekik kedvez, de a sok sérültre való tekintettel tanácsosabb lenne elkerülniük a további mennycsapást.
Az irány tehát csak Shaián áll. Jelenleg ugyanis senki nem szól bele a dolgába.*
//Lataronel//
*Az elővigyázatosságának köszönhetően az ifjú egyelőre megússza újabb sérülések nélkül. Később akár meg is lapogathatja a saját vállát az ötletért, mert miután némi keresgélés után visszatér egy nagyobb evezőlapáttal, a rondaság hirtelen felé kapja csúf pofáját. Mintha megérezné a felé közelítő veszélyt. Amint Lataronel lép egyet az irányába, hosszú karjával a fiú felé kap, miközben újult erővel zendít rá a fülsüketítő visításra.
Az evezőlapátos hadakozás kívülről eleinte igen mókásnak tűnhet, de néhány szerencsétlenebb ütés után a lapát széle eltalálja azt a pontot, ahol a lény szemeinek kellene lenniük. A teremtmény erre a fejéhez kap, s keserves vinnyogással összegörnyed néhány pillanatra.
Lataronel ezt a pillanatot kihasználva annak rendje és módja szerint le is üti a csúfságot az evező lapjával.
Az ütés erős ütésnek bizonyult, így új fedélzeti társuk kellőképpen elkábul, hogy Reydis segítségével kiköthessék az árbocrúdhoz. Ahogy a művelet végén kifújja magát, hirtelen pokoli fájdalom nyilall a lábába. Ha elfeledkezett volna, teste most emlékezteti, hogy megsérült.*
//Reydis//
*A kapitány jelenléte igen szükséges és fontos dolog minden kritikus helyzetben. Nem csak azért, mert különben Lataronel nem tudná megkötözni a lényt, hanem mert tetteivel példát mutat a legénység számára. Lassacskán azonban nem árt, ha számba veszi a károkat és életet rugdos a többiekbe is, hiszen tíz matrózzal hajóztak ki, de hasznos segítségből csupán négy személy van talpon a fedélzeten, önmagát is beleértve. A többiek jobbra-balra kókadoznak, avagy éppen meghalnak, bár erről persze egyelőre nem tud.*
//Alludrin//
Alludrin megnyugodhat, a fogolynak szánt szörny most már tényleg fogoly. A dokinak viszont most sok dolga lesz. Akárhova nézhet, szinte biztosan talál toldozni-foltozni való társat a legénységből. A sebek mellett akár a sokkolt vagy félig sokkolt állapotban lévőkkel is akadhat némi beszélni valója, ha a továbbiakban eredményesebb utat óhajtanak a vizeken. Övé a választás lehetősége, hogy kivel kezdi. A sérült kapitánnyal, a továbbra is eszméletlen orkkal, esetleg ránéz a többiekre? Vagy egyéb tettel és szóval alakítja tovább élete történetét?
//Loq//
*Valami éktelen visítás hirtelen visszarántja a valóságba. Hunyorogva, s bizalmatlanul nyitja ki a szemét. Az ébrenléttel azonban teste is emlékezni kezd a nemrégiben átélt fájdalmakra, s hiába a kötés, a fájdalom úgy hasít belé, mintha most szerezte volna sebét. Látására homályos függöny ereszkedik, a hajó tatja imbolyogni kezd, majd a feje koppanva csattan vissza a deszkákra. Utolsó képként egy hálóban vergődő rémséget és a rémség körül álló fekete alakok sziluettjét viszi magával.
Szerencséréje azonban nem váratja túl sokáig a jótékony álom. További rémképek helyett a szörnyeteg emlékéből egy vén, ráncos és nem kevésbé ronda ork sámán válik, amint hörögve énekel valami ősi dallamot, társai hajlongó körvonalából pedig csörgődobbal táncoló ork asszonyok válnak, akiknek csuklóján és övén különböző élőlények csontjai csörögnek a gyorsuló tánc ütemére. Időnként felhörren még a vén sámán, de aztán csak a dobok erőteljes hangja visszhangzik a fejében.*
//Sernowey és Wram//
*A reccsenést követően az illetéktelen behatoló léptei egyre csak közelednek, de a lépések határozott puffanásába belezavar valami karcos hangú, egyenletes motozás. Nem is motozás, inkább valami furcsán ismerős zaj. Mintha valamit húzna maga után a kinti rémség. A hang pedig egyre csak közeledik és közeledik vontatott monotonsággal. Azonban mielőtt bármit cselekedhetnének, csatazajra lehetnek figyelmesek. Hörgés, csapkodás, aztán minden elcsendesedik. A vihar múló dühén és a szél tombolásán keresztül nem hallják a csobbanást, de ha elég fürgén rontanak az ajtóhoz, még láthatják a történteket, hogy elmeséljék a többieknek.*
//Davyros - Kérésre kiírva//
*Davy, látva, hogy a kormánynál nincs szükség rá, átgondolja, mit is tehetne még. Eszébe jut a magát sebesülten a fedélközbe húzó Sernowey és úgy dönt, ott fog segíteni. Az ork után indul, nehogy az az emberevő fenevad úgy fércelje össze a lányt, mint egy posztó gatyát. Már az árnyas fedélközben jár, mikor sós szél csap az arcába. Tapasztalt hajós lévén azonnal megáll benne az ütő.
~Lék!~
Fordul is a megfelelő irányba, hogy ellenőrizze, mi a helyzet, de hirtelen még talán az léknél is nagyobb veszedelemmel találja magát szemközt. Egy hosszú kezű, hosszú lábú förmedvény mereszti rá hulla szemeit. Az árnyak között még akkor sem biztos, hogy sikerülne kitérnie a csapás elől, ha van ideje felkészülnie, de így, hogy váratlanul éri, esélye sincs. A rozsdás, kagylókkal, moszattal vastagon fedett vasdarab hajdanán egy vasmacska lehetett, most már csak fegyver a mélységi szörny kezében. Halántékán találja az ütés, amitől a falnak szédül és benne szorul a kiáltás, amivel segítséget hívna. Látómezejének jobb oldala teljesen elhomályosul, ha valaki látná, elmondaná neki, hogy azért, mert arcának az az oldala szörnyűségesen eltorzult a csapás alatt. De a férfi nem tudja, igazság szerint ebben a pillanatban semmit sem tud, talán a saját nevét sem, csak a sok éves harcos rutin kattan benne és talán valami ősi, zsigeri túlélő ösztöne. Kirántja szablyáját és hörögve ront előre. A fegyverrel markolatig nyársalja fel az ellenséget, de itt nem áll meg, teljes súlyával tolja maga előtt a csapkodva védekező mélységit. A hátát felszaggató karmokat meg sem érzi, csak nyomja az ellent, míg a lékhez nem érnek, amin az behatolt a hajóba. A szörny próbál megkapaszkodni a deszkákban, de Davyros ekkor másik kezével tőrt ránt és alulról a szörny fejébe tolja. Az már csak egyet mozdul, üres karjával kinyúl és minden karmával a kalóz ruhájába kapaszkodik. Együtt zuhannak a tornyosuló habok közé. Pislákoló öntudata még egy utolsó gondolatot ad a férfinek.
~Hullámsír.~
Elmosolyodik. Ha már menni kell egy kalóznak, hát akkor legalább így.*
//Shaia//
*A hajó biztos kezekbe került Shaia-nak köszönhetően, s a gondos, vigyázó kezeknek hála a ringás is megszelídül, már-már kezessé válik ennyi figyelem alatt. Az ég tündöklő kékje ugyan csalókának tűnik ott messze, mivel hiába látja a kormányos, elérni szinte lehetetlennek tűnik. Csak mennek tovább törhetetlenül, de az ég fölöttük még mindig szennyes szürkén borul rájuk. A távolba elnézve, olyan két óra tájékán újabb viharfelhők sötét foltjára lehet figyelmes, a gomolygó feketeségben pedig fényes foltok villannak, amik egészen idáig megremegtetik a vizet. A szél ugyan egyelőre nekik kedvez, de a sok sérültre való tekintettel tanácsosabb lenne elkerülniük a további mennycsapást.
Az irány tehát csak Shaián áll. Jelenleg ugyanis senki nem szól bele a dolgába.*
//Lataronel//
*Az elővigyázatosságának köszönhetően az ifjú egyelőre megússza újabb sérülések nélkül. Később akár meg is lapogathatja a saját vállát az ötletért, mert miután némi keresgélés után visszatér egy nagyobb evezőlapáttal, a rondaság hirtelen felé kapja csúf pofáját. Mintha megérezné a felé közelítő veszélyt. Amint Lataronel lép egyet az irányába, hosszú karjával a fiú felé kap, miközben újult erővel zendít rá a fülsüketítő visításra.
Az evezőlapátos hadakozás kívülről eleinte igen mókásnak tűnhet, de néhány szerencsétlenebb ütés után a lapát széle eltalálja azt a pontot, ahol a lény szemeinek kellene lenniük. A teremtmény erre a fejéhez kap, s keserves vinnyogással összegörnyed néhány pillanatra.
Lataronel ezt a pillanatot kihasználva annak rendje és módja szerint le is üti a csúfságot az evező lapjával.
Az ütés erős ütésnek bizonyult, így új fedélzeti társuk kellőképpen elkábul, hogy Reydis segítségével kiköthessék az árbocrúdhoz. Ahogy a művelet végén kifújja magát, hirtelen pokoli fájdalom nyilall a lábába. Ha elfeledkezett volna, teste most emlékezteti, hogy megsérült.*
//Reydis//
*A kapitány jelenléte igen szükséges és fontos dolog minden kritikus helyzetben. Nem csak azért, mert különben Lataronel nem tudná megkötözni a lényt, hanem mert tetteivel példát mutat a legénység számára. Lassacskán azonban nem árt, ha számba veszi a károkat és életet rugdos a többiekbe is, hiszen tíz matrózzal hajóztak ki, de hasznos segítségből csupán négy személy van talpon a fedélzeten, önmagát is beleértve. A többiek jobbra-balra kókadoznak, avagy éppen meghalnak, bár erről persze egyelőre nem tud.*
//Alludrin//
Alludrin megnyugodhat, a fogolynak szánt szörny most már tényleg fogoly. A dokinak viszont most sok dolga lesz. Akárhova nézhet, szinte biztosan talál toldozni-foltozni való társat a legénységből. A sebek mellett akár a sokkolt vagy félig sokkolt állapotban lévőkkel is akadhat némi beszélni valója, ha a továbbiakban eredményesebb utat óhajtanak a vizeken. Övé a választás lehetősége, hogy kivel kezdi. A sérült kapitánnyal, a továbbra is eszméletlen orkkal, esetleg ránéz a többiekre? Vagy egyéb tettel és szóval alakítja tovább élete történetét?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 149-168