//Kárhozásra fel!//
*A kötelekkel nem akad gond, hiába zúdul a hajóra a vihar rémálomba illő ereje, minden biztosítva, semmi sem oldozódik, semmi sem foszlik fel. Meglátszik a kötéseken, hogy tengert járt, vihart tapasztalt tengerészek kötötték őket. Így a vitorlák is irányban maradnak, bár a sötét fellegek minden dühe tépi őket. Az árbócok egyelőre recsegve, de tűrik az igénybevételt, ahogy a szél, mintha csak egy pokolból jött tengeri kolosszus venne mély levegőt, egy pillanatra alább hagy, hogy aztán még erősebben húzza őket a vitorláknál fogva. A recsegés így egyre erősebb lesz.
Ahogy a hullámok hányják-vetik a hajót, minden, ami nincs szorosan lekötözve, saját útját kezdi járni, követve a hajótest dőlését. Bár gondos kezek ezzel is foglalkoztak, a raktérben, a készletek között nem tudni, mi történik, de a vészt jósló csattanásokból ítélve ott áll a bál. Az viszont teljesen biztos, hogy akárki akar közlekedni akár a fedélzeten, akár a fedélzet közben, a legvadabb kilengésekre kell számítania. A fedélzeten ráadásul még a fel-felcsapó hullámokra is figyelni kell, amik máris síkossá tették a fedélzetet, miközben újra meg újra végigtapogatják a deszkákat, hogy találnak-e óvatlan tengerészt, akit elragadhatnak.
A vihar tombol és mindenkire szükség van, hogy ne kebelezze be a hajót.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.08.22 01:36:38