Archívum - Nincs játékban - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
| Nincs "nagyobb" helyszín | Temető | Nincs "kisebb" helyszín |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 70 (1381. - 1400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2298-2317
1400. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-12-02 16:30:52
Üzenet elküldve: 2014-12-02 16:30:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Khyr Kreantis //
- Én is pont erre gondoltam! *vigyorodik el* Eléggé jól élnek, azt meg kell hagyni. Nem is véletlen, a tanításokból futja pár módosabb dologra... Gondolkoztam azon, hogy besurranok esetleg, csak ezt nem igazán merem megkockáztatni, mert azért ezek mégis mágusok... Lényegében bármivel félre tudnának állítani, szóval meggondoltam magam. Még élni akarok.
*Röhög fel, miközben átlépik a temető kapuját. Az idő borongós, halkan fütyül a szél, s enyhén pereg a köd le a nyirkos és öreg sírokra. Lianna nagyot sóhajt, miközben ellép egy öreg sír mellett, melyen látszik, hogy évek óta senki sem látogathatta.*
- Arra nem gondoltál még, hogy esetleg nem élőktől vennénk el a dolgaikat? *pillant hátra Khyr felé sunyi módon kacsintva* Annyi öreg és elhagyatott temető van világszerte, nekünk csak egy ásó kéne, s még akár gazdagok is lehetnénk!
*Szinte bele is borzong, mikor ez a gondolat végigfut agyán. Kellemes érzése lesz, ha a holtak birodalmában járhat, attól meg még inkább csak vidámabb lesz, ha kihasználhatná ezt a lehetőséget. Persze, nem egy ilyen gyakran látogatott helyre gondolt, de vannak kisebb, ritkásan lakott falvak is...*
- Itt van!
*Szól végül az egyik sírkő takarásából, miközben a temetőn túlra mutat, a folyópartra. Közepes nagyságú hajó pihen ott, ahova több ládát cipelnek fel. Nem éppen úgy tűnik, hogy személyeket szállítana, ami jobb is, hiszen így nem lesz talán annyira feltűnő, ha besurrannak, s elbújnak valahova.*
- Remélem bírod a vizet, mert nem szeretném, ha a nyakamba hánynál!
*Röhögi Khyr felé, miközben gyorsabbra veszi lépteit, hogy a temető egy távolabbi kijáratához érjen, hogy könnyebben megközelíthessék a hajót, mely elviszi őket a kikötőbe.*
- Én is pont erre gondoltam! *vigyorodik el* Eléggé jól élnek, azt meg kell hagyni. Nem is véletlen, a tanításokból futja pár módosabb dologra... Gondolkoztam azon, hogy besurranok esetleg, csak ezt nem igazán merem megkockáztatni, mert azért ezek mégis mágusok... Lényegében bármivel félre tudnának állítani, szóval meggondoltam magam. Még élni akarok.
*Röhög fel, miközben átlépik a temető kapuját. Az idő borongós, halkan fütyül a szél, s enyhén pereg a köd le a nyirkos és öreg sírokra. Lianna nagyot sóhajt, miközben ellép egy öreg sír mellett, melyen látszik, hogy évek óta senki sem látogathatta.*
- Arra nem gondoltál még, hogy esetleg nem élőktől vennénk el a dolgaikat? *pillant hátra Khyr felé sunyi módon kacsintva* Annyi öreg és elhagyatott temető van világszerte, nekünk csak egy ásó kéne, s még akár gazdagok is lehetnénk!
*Szinte bele is borzong, mikor ez a gondolat végigfut agyán. Kellemes érzése lesz, ha a holtak birodalmában járhat, attól meg még inkább csak vidámabb lesz, ha kihasználhatná ezt a lehetőséget. Persze, nem egy ilyen gyakran látogatott helyre gondolt, de vannak kisebb, ritkásan lakott falvak is...*
- Itt van!
*Szól végül az egyik sírkő takarásából, miközben a temetőn túlra mutat, a folyópartra. Közepes nagyságú hajó pihen ott, ahova több ládát cipelnek fel. Nem éppen úgy tűnik, hogy személyeket szállítana, ami jobb is, hiszen így nem lesz talán annyira feltűnő, ha besurrannak, s elbújnak valahova.*
- Remélem bírod a vizet, mert nem szeretném, ha a nyakamba hánynál!
*Röhögi Khyr felé, miközben gyorsabbra veszi lépteit, hogy a temető egy távolabbi kijáratához érjen, hogy könnyebben megközelíthessék a hajót, mely elviszi őket a kikötőbe.*
1399. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-15 19:10:52
Üzenet elküldve: 2014-11-15 19:10:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Valahogy furán érzi magát Niras, ahogy a párafelhőből a szeme elé kerül a temető tekintélyes területe. Óvatosan leszáll lováról, s szinte lopakodva vezeti be az állatot a kapun. Ahogy elhalad a monumentális nemesi kripták előtt, egy szemlélödő azt hihetné, hogy egy kései sarj jött, hogy lerója tiszteletét ősei előtt. Valóban úgy fest fekete kabátjában, ami alatt egy fekete ujjast visel, sötétbarna nadrággal és fekete lovaglócsizmával.*
-A fátyol túloldalán, lelkek pihennek odaát, s lelki szemeik, mohón lesik sarjaik tetteit.-
*Szavalja, ahogy elérkeznek a nagy háború emlékművéhez. Niras lehajol, s egy virágot helyez a szoborra. Egy gyors főhajtást követően már halad is kifelé a temetőből. Sokat köszönhet mentorának, hisz az nem csak képességeit fejlesztette fel, de megtanította a szépérzékre is. Persze élete végéig csaló lesz, tolvaj és csalárd szerető, de legalább olyan, aki tudja mik az igazán szép dolgok az életben.*
-A fátyol túloldalán, lelkek pihennek odaát, s lelki szemeik, mohón lesik sarjaik tetteit.-
*Szavalja, ahogy elérkeznek a nagy háború emlékművéhez. Niras lehajol, s egy virágot helyez a szoborra. Egy gyors főhajtást követően már halad is kifelé a temetőből. Sokat köszönhet mentorának, hisz az nem csak képességeit fejlesztette fel, de megtanította a szépérzékre is. Persze élete végéig csaló lesz, tolvaj és csalárd szerető, de legalább olyan, aki tudja mik az igazán szép dolgok az életben.*
1398. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-05 22:31:35
Üzenet elküldve: 2014-11-05 22:31:35
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Szóval egy mágus. A sötételf máris két fokkal érdekesebbnek tűnik, mint eddig. Valóban varázstudor lehet, mert ő például ezen információ birtokában máris sokat gyógyul ki a látszólagos őrültségéből. Harcosnak viszont nemigen látszik a lány, de egyelőre nincs szándékában letesztelni, hogy a derék apukának igaza volt-e.*
- Hát hogy a manóba ne lenne kedvünk benézni *ad gyors beleegyezést a felajánlásra, mielőtt Svir újra elkezdene holmi csillagképeken vitatkozni. Legalább megnézik, Elinara merre járt a két találkozásuk között.*
- És miféle mágiával foglalkoznak errefelé? Tudnak sört varázsolni a semmiből?
*Jól adja, hogy ez lenne a maga számára a leghasznosabb varázslat.*
*Szóval egy mágus. A sötételf máris két fokkal érdekesebbnek tűnik, mint eddig. Valóban varázstudor lehet, mert ő például ezen információ birtokában máris sokat gyógyul ki a látszólagos őrültségéből. Harcosnak viszont nemigen látszik a lány, de egyelőre nincs szándékában letesztelni, hogy a derék apukának igaza volt-e.*
- Hát hogy a manóba ne lenne kedvünk benézni *ad gyors beleegyezést a felajánlásra, mielőtt Svir újra elkezdene holmi csillagképeken vitatkozni. Legalább megnézik, Elinara merre járt a két találkozásuk között.*
- És miféle mágiával foglalkoznak errefelé? Tudnak sört varázsolni a semmiből?
*Jól adja, hogy ez lenne a maga számára a leghasznosabb varázslat.*
1397. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-05 21:36:40
Üzenet elküldve: 2014-11-05 21:36:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a kezdetekhez//
* Meglepné ha tudná, hogy furcsállják az időpontot mikor tanulni jár, pedig egy sötételf esetében inkább az a meglepő ha fényes nappal jelenik meg a nagyközönség előtt. Miért is tekintik őket az éjszaka gyilkosainak? Miért járnak előszeretettel sötétedés után? Hát mert nem jól tűrik a napfényt. Persze lehet nagy karimájú kalapot hordani miként a Kalapos is teszi, de ez igen sok mindenben zavarná a mozgásukat.*
- Csak tanulok. *válaszol először igen röviden de mikor látja, hogy kísérői akadtak akkor úgy dönt akár el is szórakoztathatja őket a rövidke úton.*
- Apám amikor úgy érezte elég jó harcos vagyok már ahhoz, engedélyezte, hogy mágiaágat válasszak. Mindig is érdekeltek az efféle tanok még egyszer a Mágustoronyba is elzarándokoltam egy óriás társaságában. *meséli szórakozottan miközben lassan elérik a temetőt a templommal összekötő kaput.*
- Van kedvük benézni a templomba? *kérdezi miközben feltárja az ajtót de még kint állva mosolyog a Kalaposra majd válaszol is a kérdésére *Senkié. Ez nem vallási központ hanem a mágia temploma.* magyarázza röviden majd várakozón tekint Ásóra és Kapára, pontosabban Kalapra hisz ki tudja milyen terveik is vannak még a mai éjszakára.*
* Meglepné ha tudná, hogy furcsállják az időpontot mikor tanulni jár, pedig egy sötételf esetében inkább az a meglepő ha fényes nappal jelenik meg a nagyközönség előtt. Miért is tekintik őket az éjszaka gyilkosainak? Miért járnak előszeretettel sötétedés után? Hát mert nem jól tűrik a napfényt. Persze lehet nagy karimájú kalapot hordani miként a Kalapos is teszi, de ez igen sok mindenben zavarná a mozgásukat.*
- Csak tanulok. *válaszol először igen röviden de mikor látja, hogy kísérői akadtak akkor úgy dönt akár el is szórakoztathatja őket a rövidke úton.*
- Apám amikor úgy érezte elég jó harcos vagyok már ahhoz, engedélyezte, hogy mágiaágat válasszak. Mindig is érdekeltek az efféle tanok még egyszer a Mágustoronyba is elzarándokoltam egy óriás társaságában. *meséli szórakozottan miközben lassan elérik a temetőt a templommal összekötő kaput.*
- Van kedvük benézni a templomba? *kérdezi miközben feltárja az ajtót de még kint állva mosolyog a Kalaposra majd válaszol is a kérdésére *Senkié. Ez nem vallási központ hanem a mágia temploma.* magyarázza röviden majd várakozón tekint Ásóra és Kapára, pontosabban Kalapra hisz ki tudja milyen terveik is vannak még a mai éjszakára.*
1396. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-05 20:11:36
Üzenet elküldve: 2014-11-05 20:11:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Ez egyszer ráhagyja a kontár sötételfre a csillagképek ügyét, hadd legyen némi sikerélménye is ma éjszaka. Ő azért csak tudja, hogy az ott fönt igenis a Kalapos Hős, mert ugyan mégis mi más lenne, ha pont úgy néz ki?*
- Vagy kit hagy ott? *Böki közbe miközben magában azon tanakodik, hogy mi a fenét kezdjen az ásóval, amit a mutogatáson kívül semmire nem használt. Végül egy vállrándítással elintézi és hagyja, hogy az ásó eldőljön, majd stabil egyensúlyi helyzetbe helyezkedjen a földön. És mivel így szabaddá válik az egyik keze megejtheti azt, amit amúgy előbb is meg szokott tenni, nevezetesen a kalapemeléssel egybekötött biccentést, most éppen Moonnak.*
- Kinek a temploma? Mármint milyen istenségé? *Tesz fel rögtön egy praktikusabb kérdést. Az intézmény fenntartója egy csöppet sem érdekli, amíg nem követelnek belépődíjat az ajtónál.*
*Ez egyszer ráhagyja a kontár sötételfre a csillagképek ügyét, hadd legyen némi sikerélménye is ma éjszaka. Ő azért csak tudja, hogy az ott fönt igenis a Kalapos Hős, mert ugyan mégis mi más lenne, ha pont úgy néz ki?*
- Vagy kit hagy ott? *Böki közbe miközben magában azon tanakodik, hogy mi a fenét kezdjen az ásóval, amit a mutogatáson kívül semmire nem használt. Végül egy vállrándítással elintézi és hagyja, hogy az ásó eldőljön, majd stabil egyensúlyi helyzetbe helyezkedjen a földön. És mivel így szabaddá válik az egyik keze megejtheti azt, amit amúgy előbb is meg szokott tenni, nevezetesen a kalapemeléssel egybekötött biccentést, most éppen Moonnak.*
- Kinek a temploma? Mármint milyen istenségé? *Tesz fel rögtön egy praktikusabb kérdést. Az intézmény fenntartója egy csöppet sem érdekli, amíg nem követelnek belépődíjat az ajtónál.*
1395. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-04 21:59:29
Üzenet elküldve: 2014-11-04 21:59:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Hallgatja a két csillagolvasó tudós fejtegetését arról, hogy hogyan is értelmezik félre a Sírásó csillagképet. És közben majdnem meghatódik attól, hogy emberszámba veszik. De csak majdnem.*
- Kár. Pedig kényelmes fekvés eshetett volna benne. Nem tudja, mit hagy ki *szórja rá az utolsó néhány ásónyit a gödörből lassan kupaccá váló földhalomra. Aztán egyszerű, elegáns mozdulattal bele is állítja a kölcsönvett eszközt a frissen megmozgatott talajba. A kezeit is leporolja.*
- Szóval a templom *nyugtázza a sötételf szavait, miután felkapja a fáklyáját, s a lánnyal egyetemben megindul arrafelé. Elvégre felettébb udvariatlan dolog lenne a betemetett sír széléről kiabálni. Azt, hogy honnan érkezett, megtudta, így most kettővel visszacsíp a viselkedéséből.*
- És mi jót csinál a templomban? *teszi fel a rendkívül egyszerű kérdést. Mert hát mit is csinálna? Az érdekesebb az, hogy ezt éjjel teszi.*
*Hallgatja a két csillagolvasó tudós fejtegetését arról, hogy hogyan is értelmezik félre a Sírásó csillagképet. És közben majdnem meghatódik attól, hogy emberszámba veszik. De csak majdnem.*
- Kár. Pedig kényelmes fekvés eshetett volna benne. Nem tudja, mit hagy ki *szórja rá az utolsó néhány ásónyit a gödörből lassan kupaccá váló földhalomra. Aztán egyszerű, elegáns mozdulattal bele is állítja a kölcsönvett eszközt a frissen megmozgatott talajba. A kezeit is leporolja.*
- Szóval a templom *nyugtázza a sötételf szavait, miután felkapja a fáklyáját, s a lánnyal egyetemben megindul arrafelé. Elvégre felettébb udvariatlan dolog lenne a betemetett sír széléről kiabálni. Azt, hogy honnan érkezett, megtudta, így most kettővel visszacsíp a viselkedéséből.*
- És mi jót csinál a templomban? *teszi fel a rendkívül egyszerű kérdést. Mert hát mit is csinálna? Az érdekesebb az, hogy ezt éjjel teszi.*
1394. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-04 06:48:23
Üzenet elküldve: 2014-11-04 06:48:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a kezdetekhez//
* Komolyan kezdi fárasztani a sok zöldség amit ezekk ketten itt összehordanak. A részletekre már egy ideje nem figyel, csak az eredmény érdekli.*
- Ásó Vásó? Hát legyen. *húzza el a száját nemtetszése jeléül amit valószínűleg az emberek megint nem vehetnek észre viszont a hangjából a rosszallást tisztán ki lehet hallani.*
- Akkor Kalapos és Ásó. Örvendek az ismeretségnek.* nem firtatja tovább a nevüket. Apja mellett megszokta, hogy vannak afféle munkahelyi elnevezések amik legalább olyan erősek miként az igazi nevük. Den körül sokszor megfordul Penge, Kígyóméreg és a Hórihorgas. Valószínűleg az anyjukon kívül már senki sem tudta mi a valódi nevük, akár még az is megeshet, hogy ő maguk sem.
A tollas orkot még egyszer megnézi az égbolton majd fejét ingatva szólal meg.*
- Pedig az ott vagy egy a pallosát magasba emelő ork vagy egy rettenetesen kövér ember ember, tollal a fején. *vitatja a semmit hisz ha nagyon akarna még akár hintót is beleláthatna a fent véletlenszerűen elhelyezkedő csillagokba.* Máskülönben is, hol a kalapja? *kérdi ártatlan viszont annál pimaszabb hangon.
Az Ásó iménti szavaiban azért észrevett valami kis kapaszkodót. Azt mondta az imént, hogy talált valamit. Arra már rájött, hogy fölösleges kérdezzen, úgy biztosan valami lehetetlenül nagy értelmetlenség jönne ki belőle. Érdemes csak elraktározni az emlékezetében és majd apránként rávezetni, kiszedni belőle az információt.*
- Jó munkát végzett. *mondja végül elismerő hangon, mint amikor a kisgyereket megdicsérik mert elpakolja a játékait. *Az erre járók legalább nem fognak beleesni a maga által kiásott gödörbe. *mondja miközben lassan megindul a templom felé.*
- Itt inkább az a kérdés, hogy melyik sötételf? *mondja belemenve a "írjuk körül" játékba. *Én például most csak innen a templomból jöttem, de van hogy az emeletről sietek le avagy a pincéből szaladok fel.
* Egyszerű a képlet. Ha Moonal beszélni akar akkor fel kell nőnie hozzá vagy legalábbis felnőttként kezelnie a nősténykét.*
* Komolyan kezdi fárasztani a sok zöldség amit ezekk ketten itt összehordanak. A részletekre már egy ideje nem figyel, csak az eredmény érdekli.*
- Ásó Vásó? Hát legyen. *húzza el a száját nemtetszése jeléül amit valószínűleg az emberek megint nem vehetnek észre viszont a hangjából a rosszallást tisztán ki lehet hallani.*
- Akkor Kalapos és Ásó. Örvendek az ismeretségnek.* nem firtatja tovább a nevüket. Apja mellett megszokta, hogy vannak afféle munkahelyi elnevezések amik legalább olyan erősek miként az igazi nevük. Den körül sokszor megfordul Penge, Kígyóméreg és a Hórihorgas. Valószínűleg az anyjukon kívül már senki sem tudta mi a valódi nevük, akár még az is megeshet, hogy ő maguk sem.
A tollas orkot még egyszer megnézi az égbolton majd fejét ingatva szólal meg.*
- Pedig az ott vagy egy a pallosát magasba emelő ork vagy egy rettenetesen kövér ember ember, tollal a fején. *vitatja a semmit hisz ha nagyon akarna még akár hintót is beleláthatna a fent véletlenszerűen elhelyezkedő csillagokba.* Máskülönben is, hol a kalapja? *kérdi ártatlan viszont annál pimaszabb hangon.
Az Ásó iménti szavaiban azért észrevett valami kis kapaszkodót. Azt mondta az imént, hogy talált valamit. Arra már rájött, hogy fölösleges kérdezzen, úgy biztosan valami lehetetlenül nagy értelmetlenség jönne ki belőle. Érdemes csak elraktározni az emlékezetében és majd apránként rávezetni, kiszedni belőle az információt.*
- Jó munkát végzett. *mondja végül elismerő hangon, mint amikor a kisgyereket megdicsérik mert elpakolja a játékait. *Az erre járók legalább nem fognak beleesni a maga által kiásott gödörbe. *mondja miközben lassan megindul a templom felé.*
- Itt inkább az a kérdés, hogy melyik sötételf? *mondja belemenve a "írjuk körül" játékba. *Én például most csak innen a templomból jöttem, de van hogy az emeletről sietek le avagy a pincéből szaladok fel.
* Egyszerű a képlet. Ha Moonal beszélni akar akkor fel kell nőnie hozzá vagy legalábbis felnőttként kezelnie a nősténykét.*
1393. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-03 21:25:12
Üzenet elküldve: 2014-11-03 21:25:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Ugyan teljesen igaz, de a nemrég lezajlott incidenc fényében felettébb sértő, hogy Moon kinézi belőle, hogy köze van a gödörben matató idegesítő sírásóhoz. Egy kalap alá veszik vele, hah, még mit nem! Persze igazán és tényleg azért nem neheztel, ahhoz a tűzre kellett volna vetni a kalapját, vagy valami hasonló sátáni dolgot elkövetni. Mindezek ellenére nem kéri ki magának hangosan, hagyja, hadd szálljon el a sírrablóságukat firtató kérdés a füle mellett.*
- Bah! Hisz az a két fényes a tolla! *Mondja kioktatólag a sötételfnek az égre mutogatva. Ork, még mit nem! *
- Áhhá! *Mondja Yerougha meséje közben jó hangosan, pont úgy, mint aki úgy rájött valamire, hogy csak na! Hogy még azt sem tartaná furcsának, ha heurákét kiáltana, akármi vagy akárki is legyen az. Ennél többet viszont nem mond, hagyja, hogy Ásó és Moon megbeszéljék, amit ilyenkor meg szokás beszélni.*
*Ugyan teljesen igaz, de a nemrég lezajlott incidenc fényében felettébb sértő, hogy Moon kinézi belőle, hogy köze van a gödörben matató idegesítő sírásóhoz. Egy kalap alá veszik vele, hah, még mit nem! Persze igazán és tényleg azért nem neheztel, ahhoz a tűzre kellett volna vetni a kalapját, vagy valami hasonló sátáni dolgot elkövetni. Mindezek ellenére nem kéri ki magának hangosan, hagyja, hadd szálljon el a sírrablóságukat firtató kérdés a füle mellett.*
- Bah! Hisz az a két fényes a tolla! *Mondja kioktatólag a sötételfnek az égre mutogatva. Ork, még mit nem! *
- Áhhá! *Mondja Yerougha meséje közben jó hangosan, pont úgy, mint aki úgy rájött valamire, hogy csak na! Hogy még azt sem tartaná furcsának, ha heurákét kiáltana, akármi vagy akárki is legyen az. Ennél többet viszont nem mond, hagyja, hogy Ásó és Moon megbeszéljék, amit ilyenkor meg szokás beszélni.*
1392. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-02 22:56:51
Üzenet elküldve: 2014-11-02 22:56:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Alaposan el van foglalva azzal, hogy betemesse a gödröt. Sok földet ásott ki, no, és ez ürügyet szolgáltat arra, hogy látszólag ne kelljen odafigyelnie a körülötte zajló beszélgetés-szerűségre. Pedig nagyon is figyel. A sírrablást firtató kérdésre, a jövevény nevére, a Svir által felfedezett új csillagképre. Egy pillanatra azért rátámaszkodik az ásó nyelére, hogy egy passzentos nevet kerítsen magának. Ha játszanak, játsszanak nagyban, és kevéssé hihetőben.*
- Engem általában csak úgy neveznek, hogy Ásó Vásó *tekint támaszkodás közben féloldalasan a sötételfre ál-réveteg hangon.* - Gyermekkoromban komoly trauma ért: mocsári pityóka vetése közben egyszer teljesen körbeástak; azóta csak úgy tudom nyugodtan álomra hajtani a fejem, ha néhány órányit magam is földet lapátoltam, és kidolgoztam magamból a félelmet. Azóta ások, fagyban, szélben, temetőben, rossz napokon patakmederben. Cudar egy sors, de: nem panaszkodom. Szóval amikor ez az úriember azt mondta, hogy ássam el magam, mert akkor belőlem is lehet csillagkép, egy percig sem haboztam. Igaz, jól tettem, mert enélkül sosem találtam volna egy, hmm, egy, khmm, na szóval, egy olyat, amilyet.
*Látványosan tetteti a paranoid, ingadozó hangulatú bolondot, amíg fel nem méri, hogy ez a Moon ki fia borja.*
- Ó, én éppen hogy a sötétséget féltem a sötételfektől. Mert ugye ki tudja, hogy ők honnan jönnek? Miféle árnyvilági birodalmakból keverednek elibénk?
*Az őrület-képlet egyszerű: ha Moon el akarja nyerni a bizalmát, bizony el kéne árulnia, honnan sodorta a szél közéjük.*
*Alaposan el van foglalva azzal, hogy betemesse a gödröt. Sok földet ásott ki, no, és ez ürügyet szolgáltat arra, hogy látszólag ne kelljen odafigyelnie a körülötte zajló beszélgetés-szerűségre. Pedig nagyon is figyel. A sírrablást firtató kérdésre, a jövevény nevére, a Svir által felfedezett új csillagképre. Egy pillanatra azért rátámaszkodik az ásó nyelére, hogy egy passzentos nevet kerítsen magának. Ha játszanak, játsszanak nagyban, és kevéssé hihetőben.*
- Engem általában csak úgy neveznek, hogy Ásó Vásó *tekint támaszkodás közben féloldalasan a sötételfre ál-réveteg hangon.* - Gyermekkoromban komoly trauma ért: mocsári pityóka vetése közben egyszer teljesen körbeástak; azóta csak úgy tudom nyugodtan álomra hajtani a fejem, ha néhány órányit magam is földet lapátoltam, és kidolgoztam magamból a félelmet. Azóta ások, fagyban, szélben, temetőben, rossz napokon patakmederben. Cudar egy sors, de: nem panaszkodom. Szóval amikor ez az úriember azt mondta, hogy ássam el magam, mert akkor belőlem is lehet csillagkép, egy percig sem haboztam. Igaz, jól tettem, mert enélkül sosem találtam volna egy, hmm, egy, khmm, na szóval, egy olyat, amilyet.
*Látványosan tetteti a paranoid, ingadozó hangulatú bolondot, amíg fel nem méri, hogy ez a Moon ki fia borja.*
- Ó, én éppen hogy a sötétséget féltem a sötételfektől. Mert ugye ki tudja, hogy ők honnan jönnek? Miféle árnyvilági birodalmakból keverednek elibénk?
*Az őrület-képlet egyszerű: ha Moon el akarja nyerni a bizalmát, bizony el kéne árulnia, honnan sodorta a szél közéjük.*
1391. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-02 20:43:27
Üzenet elküldve: 2014-11-02 20:43:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a kezdetekhez//
* Mivel az, úgymond "áldozat" igen komolyan nekifog a munkának a sír mélyén amíg a másik beszédet összeállításával van elfoglalva így végül Moon két lépést közelebb merészkedve les be a mélybe. Az ő látásával semmi gond nincs, észreveszi a rést ahol akár valami lehetett is.*
- Sírrablók vagytok? * kérdezi. Ezen most meglepődött. Tudja jól, hogy az emberek között vannak efféle visszataszító gonosztevők is de eddig, éjszakai sétái során még nem találkozott egy bandával sem. Számára a temető csak mint összekötő terület funkcionál. Ősei nem ebben a városban nyugszanak, bár ha mégis itt lennének sem fedhetné őket sírhalom. A sötételfek rituáléja szerint a lobogó tűzön keresztül tudnak leghamarabb egyesülni teremtő istennőjükkel.*
- Koporsót nem láttam. *jegyzi meg még elgondolkodva miközben a másik már hozzálátott visszahordani a földet. Ezzel a megjegyzéssel úgymond az első gondolatát saját maga vetette el. Ahol nincs halott ott nincs igazi sír sem amit kirabolhatnának.*
- Talált valami érdekeset? *kérdezi miközben visszahátrál eddigi helyére hisz a földből amit bele szeretné szórni bizony jut jócskán mellé is. Tekintete a kalaposra vándorol majd pedig fel az égre, követve annak pillantását.*
- Azt hittem, hogy azt a Mafla Orknak nevezték el az itteni emberek a Nagy Háborúk után. *mondja mosolyogva.*
- Akkor legyen Kalapos. *fejét oldalra biccentve méri végig az embert aki furcsa viccet akar vele művelni. Hát legyen, rajta nem fog múlni. Eljön még az idő, hogy sírva könyörög nevezze végre a valódi nevén.*
- Az imént mondtam. Moonxylwery a nevem, vagy egyszerűen csak Moon.
* Yerouga szavaira jóízűen felkacag.*
- Sohase féltse a sötételfet a sötétségtől uram.
* Mivel az, úgymond "áldozat" igen komolyan nekifog a munkának a sír mélyén amíg a másik beszédet összeállításával van elfoglalva így végül Moon két lépést közelebb merészkedve les be a mélybe. Az ő látásával semmi gond nincs, észreveszi a rést ahol akár valami lehetett is.*
- Sírrablók vagytok? * kérdezi. Ezen most meglepődött. Tudja jól, hogy az emberek között vannak efféle visszataszító gonosztevők is de eddig, éjszakai sétái során még nem találkozott egy bandával sem. Számára a temető csak mint összekötő terület funkcionál. Ősei nem ebben a városban nyugszanak, bár ha mégis itt lennének sem fedhetné őket sírhalom. A sötételfek rituáléja szerint a lobogó tűzön keresztül tudnak leghamarabb egyesülni teremtő istennőjükkel.*
- Koporsót nem láttam. *jegyzi meg még elgondolkodva miközben a másik már hozzálátott visszahordani a földet. Ezzel a megjegyzéssel úgymond az első gondolatát saját maga vetette el. Ahol nincs halott ott nincs igazi sír sem amit kirabolhatnának.*
- Talált valami érdekeset? *kérdezi miközben visszahátrál eddigi helyére hisz a földből amit bele szeretné szórni bizony jut jócskán mellé is. Tekintete a kalaposra vándorol majd pedig fel az égre, követve annak pillantását.*
- Azt hittem, hogy azt a Mafla Orknak nevezték el az itteni emberek a Nagy Háborúk után. *mondja mosolyogva.*
- Akkor legyen Kalapos. *fejét oldalra biccentve méri végig az embert aki furcsa viccet akar vele művelni. Hát legyen, rajta nem fog múlni. Eljön még az idő, hogy sírva könyörög nevezze végre a valódi nevén.*
- Az imént mondtam. Moonxylwery a nevem, vagy egyszerűen csak Moon.
* Yerouga szavaira jóízűen felkacag.*
- Sohase féltse a sötételfet a sötétségtől uram.
1390. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-02 17:06:08
Üzenet elküldve: 2014-11-02 17:06:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Szónoklata úgy leköti a hallgatóságot, hogy még arra sem marad erejük az igazság magukba szívása mellett, hogy a figyelésnek szemmel látható jelét adják. Svir viszont ezt egy csöppet sem bánja, legalábbis nem mutatja, hogy bánná, úgy van vele, hogy egy ilyen magasröptű értekezés meghallgatása is komoly teljesítmény, fölösleges még fölösleges külsőségekkel is tetézni. Yerougha szemtelenségét pedig betudja anak, hogy barátjánál ez is csak a heveny agylágyulás egyik tünete az elmúlt percekben bemutatott sok közül.*
- Nincs repeta. *Válaszolja a sírt éppen betemető sírásó, mostanai cselekedete fényében pedig sírtemető szakembernek. Egy hasznos szakmánál csak két haszos szakma jobb, ezt bárki megmondhatja.*
- Engem csak úgy ismernek, mint A Kalapos Hős. Bizony, pont, mint a csillagkép. *Készségesen meg is mutatja a tisztelt hallgatóságnak az emlegetett konstellációt. Ha eddig nem hitték el, hát akkor most láthatják, hogy csakugyan van az égen valami, ami pont Svirre és a kalapjára -ha e kettő még nem forrt volna eggyé a köztudatban- hasonlít.*
- Na és kegyed? Kegyed kicsoda?
A hozzászólás írója (Svir Gia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.02 17:06:44
*Szónoklata úgy leköti a hallgatóságot, hogy még arra sem marad erejük az igazság magukba szívása mellett, hogy a figyelésnek szemmel látható jelét adják. Svir viszont ezt egy csöppet sem bánja, legalábbis nem mutatja, hogy bánná, úgy van vele, hogy egy ilyen magasröptű értekezés meghallgatása is komoly teljesítmény, fölösleges még fölösleges külsőségekkel is tetézni. Yerougha szemtelenségét pedig betudja anak, hogy barátjánál ez is csak a heveny agylágyulás egyik tünete az elmúlt percekben bemutatott sok közül.*
- Nincs repeta. *Válaszolja a sírt éppen betemető sírásó, mostanai cselekedete fényében pedig sírtemető szakembernek. Egy hasznos szakmánál csak két haszos szakma jobb, ezt bárki megmondhatja.*
- Engem csak úgy ismernek, mint A Kalapos Hős. Bizony, pont, mint a csillagkép. *Készségesen meg is mutatja a tisztelt hallgatóságnak az emlegetett konstellációt. Ha eddig nem hitték el, hát akkor most láthatják, hogy csakugyan van az égen valami, ami pont Svirre és a kalapjára -ha e kettő még nem forrt volna eggyé a köztudatban- hasonlít.*
- Na és kegyed? Kegyed kicsoda?
A hozzászólás írója (Svir Gia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.11.02 17:06:44
1389. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-02 09:55:12
Üzenet elküldve: 2014-11-02 09:55:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Hagyja, azok ketten hadd szórakoztassák egymást. Most mással van elfoglalva a sír sötétjében. A faoszlop alsó, láthatóan külön rögzített részét mozdítja el a helyéről az ásó élesebb felével. Elégedetten sóhajt fel, amikor sikerül a művelet. Kisebb üreg tárul fel. Talán nem a legjobb ötlet belenyúlni, mégis megteszi, no persze óvatosan, hogy ne sértse fel a kezét. Némi kutakodás után valami szilárdat tapint a keze; lassan, de biztosan húzza ki, majd anélkül, hogy megnézné, diszkréten ezt is a köpenye zsebébe csúsztatja. Feláll, csak ezután foglalkozik a másik kettővel. Hogy közben elmulasztotta a mondandójuk egy részét? Hát, így jártak.*
- Bocs, nem figyeltem, megismételnék? *mosolyog pimaszul Moonra, aztán Svirre. Kimászik a sírból, az ásót viszi magával, aztán úgy, hogy annak egy üres, a többiektől lehető legtávolabb eső sarkán legyen, elkezdi visszalapátolni a földet a majdnem üres, ám a fekvő faoszlopot mégis magában foglaló üregbe.*
- Nagy bátorságra vall, hölgyem, hogy ilyen sötét és vészterhes órán egyedül merészkedett a temetőbe. Még szerencse, hogy minket talált itt. Akár őrültekbe is belefuthatott volna. *Egy újabb ásónyi föld, egy újabb mondat, amiről pontosan sejti, hogyan hat a másikra. Választ persze nem kapnak egyetlen kérdésre sem.*
*Hagyja, azok ketten hadd szórakoztassák egymást. Most mással van elfoglalva a sír sötétjében. A faoszlop alsó, láthatóan külön rögzített részét mozdítja el a helyéről az ásó élesebb felével. Elégedetten sóhajt fel, amikor sikerül a művelet. Kisebb üreg tárul fel. Talán nem a legjobb ötlet belenyúlni, mégis megteszi, no persze óvatosan, hogy ne sértse fel a kezét. Némi kutakodás után valami szilárdat tapint a keze; lassan, de biztosan húzza ki, majd anélkül, hogy megnézné, diszkréten ezt is a köpenye zsebébe csúsztatja. Feláll, csak ezután foglalkozik a másik kettővel. Hogy közben elmulasztotta a mondandójuk egy részét? Hát, így jártak.*
- Bocs, nem figyeltem, megismételnék? *mosolyog pimaszul Moonra, aztán Svirre. Kimászik a sírból, az ásót viszi magával, aztán úgy, hogy annak egy üres, a többiektől lehető legtávolabb eső sarkán legyen, elkezdi visszalapátolni a földet a majdnem üres, ám a fekvő faoszlopot mégis magában foglaló üregbe.*
- Nagy bátorságra vall, hölgyem, hogy ilyen sötét és vészterhes órán egyedül merészkedett a temetőbe. Még szerencse, hogy minket talált itt. Akár őrültekbe is belefuthatott volna. *Egy újabb ásónyi föld, egy újabb mondat, amiről pontosan sejti, hogyan hat a másikra. Választ persze nem kapnak egyetlen kérdésre sem.*
1388. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-01 18:15:35
Üzenet elküldve: 2014-11-01 18:15:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a kezdetekhez//
* Első percekben még komolyan is veszi a sírból hallható hang gazdáját. Végiggondolja amit mond, azt, hogy csak ő dolgozik meg, hogy ott a fejfa is. Kutató tekintetet vet a kalapos felé amint szóba kerül az íj és a mérgezett nyílvesszők. Talán kérdezne is ha hagyna rá időt, de alig ajánlja fel a lehetőséget, a férfi egy mély lélegzetet vesz és már folytatja is a talányait.*
- Tényleg hallottam. *jegyzi meg amint Svir utolsó szavai kerülnek szóba de azt már nem teszi, hozzá, hogy a végét is pontosa sikerült elkapnia, pedig hát egy halottat ritkán várnak a temető előtt. Nemsokára a sír mélyén álló engedi szóhoz jutni a fehér tollast is.
Moon eleinte érdeklődve hallgatja, később ez az érdeklődés csodálkozásra vált. Őszintén szólva nem számított komolyabb szónoklatra itt a temető csendjében, vagy ha mégis akkor sem azoktól akik egy sírt bolygattak meg ezelőtt pár perccel. Az, hogy többször is körbejárja esetleg a sírt nem zavarja, főleg amíg előtte halad el, nem akarja őt is megkerülni. Minden esetre egyelőre a két hóbortos alak közül Svir tűnik veszélyesebbnek, bár ez is csak a sír mélyén állónak elmondása alapján lett eldöntve. A biztonság kedvéért Svir mondandójának eleje és vége között Moon a saját gondolataiba merülve keríti elő a leghasználhatóbb védővarázslatát majd a "sír" szó jelentéseinek végigemlegetése közben már azon gondolkodik vajon van-e a Toronyban némító varázslat. Ha igen akkor amint újra eldönti, hogy nekivág a hosszú útnak biztosan a megtanulandó igék közé fogja sorolni.
Természetesen megint nem hagyják szóhoz jutni, így csak egyik lábáról a másikra helyezi át testsúlyát és tekintetét a holdra szegezi. Semmivel előrébb nem jutott. Sem azt, hogy kik, sem azt, hogy mit keresnek itt a holtak nyughelyén éjszaka, nem tudta meg.*
- Én Moon vagyok önök meg gondolom jó ismerősök. *szól amint befejeződik a névtelen síró sírásó furcsa története a nevezett és megbolygatott sírral. Hangja barátságos, neveltetése mondhatni tökéletes, miképpen életösztöne is és ez a sötételfeknél igen fontos erény.*
- Önökben kit tisztelhetek? *kérdezi majd a sírban matatóhoz intézve szavait folytatja *Szóval akkor mit keres éjszaka a temetőben egy sír mélyén? *hangja komoly, hihető és értelmezhető válaszra vár még mielőtt fellármázná a temetőőrt.*
* Első percekben még komolyan is veszi a sírból hallható hang gazdáját. Végiggondolja amit mond, azt, hogy csak ő dolgozik meg, hogy ott a fejfa is. Kutató tekintetet vet a kalapos felé amint szóba kerül az íj és a mérgezett nyílvesszők. Talán kérdezne is ha hagyna rá időt, de alig ajánlja fel a lehetőséget, a férfi egy mély lélegzetet vesz és már folytatja is a talányait.*
- Tényleg hallottam. *jegyzi meg amint Svir utolsó szavai kerülnek szóba de azt már nem teszi, hozzá, hogy a végét is pontosa sikerült elkapnia, pedig hát egy halottat ritkán várnak a temető előtt. Nemsokára a sír mélyén álló engedi szóhoz jutni a fehér tollast is.
Moon eleinte érdeklődve hallgatja, később ez az érdeklődés csodálkozásra vált. Őszintén szólva nem számított komolyabb szónoklatra itt a temető csendjében, vagy ha mégis akkor sem azoktól akik egy sírt bolygattak meg ezelőtt pár perccel. Az, hogy többször is körbejárja esetleg a sírt nem zavarja, főleg amíg előtte halad el, nem akarja őt is megkerülni. Minden esetre egyelőre a két hóbortos alak közül Svir tűnik veszélyesebbnek, bár ez is csak a sír mélyén állónak elmondása alapján lett eldöntve. A biztonság kedvéért Svir mondandójának eleje és vége között Moon a saját gondolataiba merülve keríti elő a leghasználhatóbb védővarázslatát majd a "sír" szó jelentéseinek végigemlegetése közben már azon gondolkodik vajon van-e a Toronyban némító varázslat. Ha igen akkor amint újra eldönti, hogy nekivág a hosszú útnak biztosan a megtanulandó igék közé fogja sorolni.
Természetesen megint nem hagyják szóhoz jutni, így csak egyik lábáról a másikra helyezi át testsúlyát és tekintetét a holdra szegezi. Semmivel előrébb nem jutott. Sem azt, hogy kik, sem azt, hogy mit keresnek itt a holtak nyughelyén éjszaka, nem tudta meg.*
- Én Moon vagyok önök meg gondolom jó ismerősök. *szól amint befejeződik a névtelen síró sírásó furcsa története a nevezett és megbolygatott sírral. Hangja barátságos, neveltetése mondhatni tökéletes, miképpen életösztöne is és ez a sötételfeknél igen fontos erény.*
- Önökben kit tisztelhetek? *kérdezi majd a sírban matatóhoz intézve szavait folytatja *Szóval akkor mit keres éjszaka a temetőben egy sír mélyén? *hangja komoly, hihető és értelmezhető válaszra vár még mielőtt fellármázná a temetőőrt.*
1387. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-01 15:36:02
Üzenet elküldve: 2014-11-01 15:36:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Svirt kiakasztani csakugyan nem könnyű, mondhatjuk azt is, hogy Yerougha csak jó időben (sötétedés után) volt jó helyen (a temető közepén) és csak rátett még néhány lapáttal a dolgokra, a szó szoros és nem olyan szoros értelmében is.*
- Ez bizony. *Ezzel pedig zárja a felháborodást, nem szokása túlságosan sokáig puffogni valami miatt, mert nem szereti, ha ez eltereli a figyelmét az igazán fontos dolgokról. Mint például az orvul mögéjük settenkedő rémes és nem annyira rémes alakok még időben való észrevétele. űidőben, azaz még azelőtt, hogy a torkának ugranának, kést szúrnának a hátába vagy valami más módon hoznák rá a frászt. Villámgyorsan pördül meg és fordul az érkező felé. A rémült arckifejezés most elmarad, van helyette meglepett és bosszús. A kiabáló orkokkal és ugató kutyáikkal, meg a sikítozó tündérkékkel sokkal, de sokkal egyszerűbb volt. Ha valamivel neveletlenebb lenne, akkor Yerougha fejtegetését hallgatva kiköpne a földre. Ha ork lenne, akkor pedig Yeroughára célozna és földet is dobna utána. Ha mérges ork lenne, akkor pedig a második ásóval készségesen segítene elegyengetni a földet a szemtelen fickó arcán.*
~Bah!~
- A józan eszét keresi.*Ezzel kezdi, de nem ezzel fejezi be, csak éppen lehajol a második ásóért.*
- Ha ez az, aminek látszik! Azaz ez az-e aminek ez látszik? Aminek látszik az ez-e? *Kezdi megtalálni a szónoki hangját. A jobb összhatás kedvéért lassan elkezdi körbejárni Yerougha Enchris sírját.*
- Ha ez, azaz ő az, akinek mondja magát, mármint önmagát és nem kegyedet, akkor is felmerül a kérdés, hogy az, amiben ő játszik, az azé-e, aki benne játszik? *Nagy ívben kerüli meg a sírt, már úgy a táv negyedénél járhat, de még nem fogyott ki a szuszból. Hol Yeroughára, hol pedig magára a sírra mutogat az ásójával.*
- A név volt előbb vagy a sír? A név volt előbb vagy a sírás? Ó! Ugye? Hiszen ki nevezne el egy sírásót még mielőtt felsír? A síroknak pedig aztán csak úgy magukban minek nevet adni? Sír-e a sír egyáltalán, amíg lakója nem akad, és felsír-e emiatt a sír? Felsírnak-e egyáltalán a sírok? És e sír felsír-e? Sír lévén én felsírnék-e sírásó láttán. *Lassan a második negyed végéhez közeledik. A kör felénél, ahol pont egy vonalba került a sírásóval és a sírásólesővel is megáll és feléjük fordul.*
- Joggal kérdezheti, mi végett? Kérdezze meg inkább, mit matat és mit matatott ott, meg, hogy egyáltalán miért rejteget egy titokzatos fehér csomagot a kabátjában? No meg, hogy miért nem vágott hátba engem az ásójával, amíg még neki háttal álltam? Na ugye! *Fejezi be diadalittasan.*
*Svirt kiakasztani csakugyan nem könnyű, mondhatjuk azt is, hogy Yerougha csak jó időben (sötétedés után) volt jó helyen (a temető közepén) és csak rátett még néhány lapáttal a dolgokra, a szó szoros és nem olyan szoros értelmében is.*
- Ez bizony. *Ezzel pedig zárja a felháborodást, nem szokása túlságosan sokáig puffogni valami miatt, mert nem szereti, ha ez eltereli a figyelmét az igazán fontos dolgokról. Mint például az orvul mögéjük settenkedő rémes és nem annyira rémes alakok még időben való észrevétele. űidőben, azaz még azelőtt, hogy a torkának ugranának, kést szúrnának a hátába vagy valami más módon hoznák rá a frászt. Villámgyorsan pördül meg és fordul az érkező felé. A rémült arckifejezés most elmarad, van helyette meglepett és bosszús. A kiabáló orkokkal és ugató kutyáikkal, meg a sikítozó tündérkékkel sokkal, de sokkal egyszerűbb volt. Ha valamivel neveletlenebb lenne, akkor Yerougha fejtegetését hallgatva kiköpne a földre. Ha ork lenne, akkor pedig Yeroughára célozna és földet is dobna utána. Ha mérges ork lenne, akkor pedig a második ásóval készségesen segítene elegyengetni a földet a szemtelen fickó arcán.*
~Bah!~
- A józan eszét keresi.*Ezzel kezdi, de nem ezzel fejezi be, csak éppen lehajol a második ásóért.*
- Ha ez az, aminek látszik! Azaz ez az-e aminek ez látszik? Aminek látszik az ez-e? *Kezdi megtalálni a szónoki hangját. A jobb összhatás kedvéért lassan elkezdi körbejárni Yerougha Enchris sírját.*
- Ha ez, azaz ő az, akinek mondja magát, mármint önmagát és nem kegyedet, akkor is felmerül a kérdés, hogy az, amiben ő játszik, az azé-e, aki benne játszik? *Nagy ívben kerüli meg a sírt, már úgy a táv negyedénél járhat, de még nem fogyott ki a szuszból. Hol Yeroughára, hol pedig magára a sírra mutogat az ásójával.*
- A név volt előbb vagy a sír? A név volt előbb vagy a sírás? Ó! Ugye? Hiszen ki nevezne el egy sírásót még mielőtt felsír? A síroknak pedig aztán csak úgy magukban minek nevet adni? Sír-e a sír egyáltalán, amíg lakója nem akad, és felsír-e emiatt a sír? Felsírnak-e egyáltalán a sírok? És e sír felsír-e? Sír lévén én felsírnék-e sírásó láttán. *Lassan a második negyed végéhez közeledik. A kör felénél, ahol pont egy vonalba került a sírásóval és a sírásólesővel is megáll és feléjük fordul.*
- Joggal kérdezheti, mi végett? Kérdezze meg inkább, mit matat és mit matatott ott, meg, hogy egyáltalán miért rejteget egy titokzatos fehér csomagot a kabátjában? No meg, hogy miért nem vágott hátba engem az ásójával, amíg még neki háttal álltam? Na ugye! *Fejezi be diadalittasan.*
1386. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-11-01 00:48:57
Üzenet elküldve: 2014-11-01 00:48:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Bacara Metod//
*A szőkeség nagyon jól tudja, hogyan bolondítson el egy férfit, és Eriton tökéletesen megfelel az adott pillanatban férfinak. Hiába a bérgyilkosok életébe ritka madár a nő, és függetlenül attól, hogy Eriton már nem öl meg senkit, nem sok tapasztalata van a lelki szerelem terén. Ellentétben a test vágyaival, hiszen az ő mesterségének művelői szerint ez is egy eszköz. Nem kis önuralmat igényel Eriton részéről, hogy ne álljon neki azonnal vetkőztetni a szőkeséget, de azért sokat segít, hogy nem telt el sok idő az óta, hogy kijöttek abból a házikóból. Ettől függetlenül a csókot szenvedélyesen viszonozza, miközben karjaival teljesen körbefonja a lányt, és a testéhez szorítja. Talán a hévtől kicsit túlságosan is szorítja a lányt, de ez csak a csók idejéig tart, hiszen utána az ölelés lazul, eltávolodhasson az arcuk egymástól, de épp csak annyira, hogy beszélgethessenek tovább.*
-Jól hangzik.*Hangjából szinte árad a vágy amit Bacara irányába érez, ebbe a két szóba több erotika szorul mint amennyi akár egy simogatás is át tudna adni. A ciklon jobbján lépdel, miközben karját a derekára fonja, persze csak, ha a gyönyörök forrása, nem tanúsít ellenállást eme cselekedet irányába.~Óh, hogy mit meg nem adnék azért, hogy ismét a kunyhóban lehessünk.~Tekintete ismét belefeledkezik a szőkeségbe, és hagyja, hogy ő vezesse előre ahova csak szeretné, ami az ő múltjával nem túl bölcs dolog, de a lány már ezer egy módon megölhette volna, miért pont most akarna hirtelen végezni vele?*
*A szőkeség nagyon jól tudja, hogyan bolondítson el egy férfit, és Eriton tökéletesen megfelel az adott pillanatban férfinak. Hiába a bérgyilkosok életébe ritka madár a nő, és függetlenül attól, hogy Eriton már nem öl meg senkit, nem sok tapasztalata van a lelki szerelem terén. Ellentétben a test vágyaival, hiszen az ő mesterségének művelői szerint ez is egy eszköz. Nem kis önuralmat igényel Eriton részéről, hogy ne álljon neki azonnal vetkőztetni a szőkeséget, de azért sokat segít, hogy nem telt el sok idő az óta, hogy kijöttek abból a házikóból. Ettől függetlenül a csókot szenvedélyesen viszonozza, miközben karjaival teljesen körbefonja a lányt, és a testéhez szorítja. Talán a hévtől kicsit túlságosan is szorítja a lányt, de ez csak a csók idejéig tart, hiszen utána az ölelés lazul, eltávolodhasson az arcuk egymástól, de épp csak annyira, hogy beszélgethessenek tovább.*
-Jól hangzik.*Hangjából szinte árad a vágy amit Bacara irányába érez, ebbe a két szóba több erotika szorul mint amennyi akár egy simogatás is át tudna adni. A ciklon jobbján lépdel, miközben karját a derekára fonja, persze csak, ha a gyönyörök forrása, nem tanúsít ellenállást eme cselekedet irányába.~Óh, hogy mit meg nem adnék azért, hogy ismét a kunyhóban lehessünk.~Tekintete ismét belefeledkezik a szőkeségbe, és hagyja, hogy ő vezesse előre ahova csak szeretné, ami az ő múltjával nem túl bölcs dolog, de a lány már ezer egy módon megölhette volna, miért pont most akarna hirtelen végezni vele?*
1385. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-10-31 20:33:21
Üzenet elküldve: 2014-10-31 20:33:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Ha lenne bajsza, most mosolyogni kezdene alatta. Sikerült komolyan kiakasztania Svirt, ez azért komoly teljesítmény. Olyannyira, hogy bár dolgozni nem akar, a kalapos rá mégis vetne földet, hogy rövidre zárja a beszélgetést. Mondjuk nem is olyan rossz ötlet, mint ahogyan hangzik. Remek látvány volna egy földből kinyúló kéz a temetőlátogató úri közönség szórakoztatására.*
- Látod, ez a gond a valakikkel. Hogy még a holtakat sem tisztelik. *Ha az öniróniának éle lenne, most két fél ásó lenne a kezében. Mondjuk mivel semmit sem talált, lassan az az egy is felesleges lesz. Dühében belerúg egy könnyedet a földön fekvő faoszlop földes aljába. Aztán elhallgat.
Nagyjából ekkor lopódzik közéjük egy botor idegen, a hangjából ítélve nő. Elég rosszul időzít, meg kell hagyni.*
- Ajjaj. Hát ezért nagy kár volt *vonja be őt is a játékba, ami az új jövevényre nézve lehet, hogy valóban játék, de az is előfordulhat, hogy élet vagy halál múlik rajta. Sokat nem lát az idegenből, egyrészt, mert sötét van, másrészt, mert a csekély fényforrás is inkább akadályozza a tiszta látást, mint segíti; meg amúgy is egy gödörben áll, azaz meglehetősen alulról lát rá a többiekre. Persze előnyei ennek is vannak. Lehet, hogy mégis meg kellene erőltetnie a szemét?*
- Hölgyem, úgy nézek ki, mint aki keres valamit? *teszi fel a költői kérdést. Éppen benne áll egy sírban; persze, így is lehetne interpretálni a dolgot. De pont ezt nem szeretné.*
- Tőlem néhány lábnyira áll egy kalapos figura, akinek fényben sem látszik az arca a karima miatt. Próbálja ugyan rejtegetni, de ott van nála az íja is. *No jó, lehet hogy nem rejtegeti, csak nem teszi közszemlére, mert elég bután nézne ki, ha mindig azt lóbálná.* - És a tegezében mérgezett nyílvesszők. Kérdezze meg tőle nyugodtan, hogy így van-e, rajta!
*A hangja felettébb tárgyilagos, mintha valamiféle elszámolást olvasna fel.*
- Én meg itt állok egy saját magam által ásott gödörben, egy előkészített fejfa-oszloppal, amin rajta van a nevem *mutat az imént megnevezett tárgyra.* - Ő pedig *vált aztán át az íjászra* - láthatóan semmi segítséget nem nyújt ehhez. Vajon miért?
*Csak úgy sorjáznak ezek a költői kérdések.*
- És nem tudom, az imént hallotta-e azt a részt, hogy "dobok rád pár lapát földet"? Elég sokatmondó volt.
*Most már hagyja beszélni Svirt is. Nem mászik ki a gödörből. Közben lehajol az oszlop aljához, és valamit matatni kezd vele.*
*Ha lenne bajsza, most mosolyogni kezdene alatta. Sikerült komolyan kiakasztania Svirt, ez azért komoly teljesítmény. Olyannyira, hogy bár dolgozni nem akar, a kalapos rá mégis vetne földet, hogy rövidre zárja a beszélgetést. Mondjuk nem is olyan rossz ötlet, mint ahogyan hangzik. Remek látvány volna egy földből kinyúló kéz a temetőlátogató úri közönség szórakoztatására.*
- Látod, ez a gond a valakikkel. Hogy még a holtakat sem tisztelik. *Ha az öniróniának éle lenne, most két fél ásó lenne a kezében. Mondjuk mivel semmit sem talált, lassan az az egy is felesleges lesz. Dühében belerúg egy könnyedet a földön fekvő faoszlop földes aljába. Aztán elhallgat.
Nagyjából ekkor lopódzik közéjük egy botor idegen, a hangjából ítélve nő. Elég rosszul időzít, meg kell hagyni.*
- Ajjaj. Hát ezért nagy kár volt *vonja be őt is a játékba, ami az új jövevényre nézve lehet, hogy valóban játék, de az is előfordulhat, hogy élet vagy halál múlik rajta. Sokat nem lát az idegenből, egyrészt, mert sötét van, másrészt, mert a csekély fényforrás is inkább akadályozza a tiszta látást, mint segíti; meg amúgy is egy gödörben áll, azaz meglehetősen alulról lát rá a többiekre. Persze előnyei ennek is vannak. Lehet, hogy mégis meg kellene erőltetnie a szemét?*
- Hölgyem, úgy nézek ki, mint aki keres valamit? *teszi fel a költői kérdést. Éppen benne áll egy sírban; persze, így is lehetne interpretálni a dolgot. De pont ezt nem szeretné.*
- Tőlem néhány lábnyira áll egy kalapos figura, akinek fényben sem látszik az arca a karima miatt. Próbálja ugyan rejtegetni, de ott van nála az íja is. *No jó, lehet hogy nem rejtegeti, csak nem teszi közszemlére, mert elég bután nézne ki, ha mindig azt lóbálná.* - És a tegezében mérgezett nyílvesszők. Kérdezze meg tőle nyugodtan, hogy így van-e, rajta!
*A hangja felettébb tárgyilagos, mintha valamiféle elszámolást olvasna fel.*
- Én meg itt állok egy saját magam által ásott gödörben, egy előkészített fejfa-oszloppal, amin rajta van a nevem *mutat az imént megnevezett tárgyra.* - Ő pedig *vált aztán át az íjászra* - láthatóan semmi segítséget nem nyújt ehhez. Vajon miért?
*Csak úgy sorjáznak ezek a költői kérdések.*
- És nem tudom, az imént hallotta-e azt a részt, hogy "dobok rád pár lapát földet"? Elég sokatmondó volt.
*Most már hagyja beszélni Svirt is. Nem mászik ki a gödörből. Közben lehajol az oszlop aljához, és valamit matatni kezd vele.*
1384. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-10-31 18:32:35
Üzenet elküldve: 2014-10-31 18:32:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a kezdetekhez//
* A templomba akart visszatérni hogy tanulmányait tovább fojtassa amikor valami motoszkálást vélt hallani a temető felől. Éjszaka van, ebben az időben kevesen járnak a halottak világában. Néhány elvetemült rablógyilkos, pár szellem na meg az éjszaka urai, a mélységiek. Moon is valami efféle gondolattól vezérelve indult megnézni, ki az aki a holtakat háborgatja.
Halkan lép, nem akarja, hogy észrevegyék. Eleve könnyű léptű ráadásul, most még oda is figyel, hogy a szél suttogása is hamarabb hallatsszon meg mint az ő puha talpú csizmácskáinak nesze. Először a fehér tollat látja meg. Irányító zászlóként követheti az éjszakai levegőben lengedező díszt. Kicsit később már néhány szófoszlányt is kihall a két férfi beszélgetéséből.*
- Itt akar aludni? *jelenik meg Svir háta mögött szinte a semmiből. Fekete hosszú szoknya és barna csipkepulóver van rajta, a háza jelképével, a pókkal a bal vállán. Lábain már csizmácskák feszülnek. Arcára szinte azonnal kiül a derű miből lehet, hogy a két idegen igen keveset lát, esetleg csak a vidáman csillogó zöld szemeket. A biztonság kedvéért nem megy túl közel hozzájuk mert ma nem hozott magával hosszú kardot, épp csak édesanyja díszes kis tőre pihent az oldalán a templomban.
Féloldalt áll meg, hogy rálásson mindkét idegenre. Először a kalapost nézi meg jobban majd a sír mélyén álló következik.*
- Keresnek valamit? *kérdezi végül és csak most sajnálja igazán, hogy ma nem hozta ki magával sétálni Démont.*
* A templomba akart visszatérni hogy tanulmányait tovább fojtassa amikor valami motoszkálást vélt hallani a temető felől. Éjszaka van, ebben az időben kevesen járnak a halottak világában. Néhány elvetemült rablógyilkos, pár szellem na meg az éjszaka urai, a mélységiek. Moon is valami efféle gondolattól vezérelve indult megnézni, ki az aki a holtakat háborgatja.
Halkan lép, nem akarja, hogy észrevegyék. Eleve könnyű léptű ráadásul, most még oda is figyel, hogy a szél suttogása is hamarabb hallatsszon meg mint az ő puha talpú csizmácskáinak nesze. Először a fehér tollat látja meg. Irányító zászlóként követheti az éjszakai levegőben lengedező díszt. Kicsit később már néhány szófoszlányt is kihall a két férfi beszélgetéséből.*
- Itt akar aludni? *jelenik meg Svir háta mögött szinte a semmiből. Fekete hosszú szoknya és barna csipkepulóver van rajta, a háza jelképével, a pókkal a bal vállán. Lábain már csizmácskák feszülnek. Arcára szinte azonnal kiül a derű miből lehet, hogy a két idegen igen keveset lát, esetleg csak a vidáman csillogó zöld szemeket. A biztonság kedvéért nem megy túl közel hozzájuk mert ma nem hozott magával hosszú kardot, épp csak édesanyja díszes kis tőre pihent az oldalán a templomban.
Féloldalt áll meg, hogy rálásson mindkét idegenre. Először a kalapost nézi meg jobban majd a sír mélyén álló következik.*
- Keresnek valamit? *kérdezi végül és csak most sajnálja igazán, hogy ma nem hozta ki magával sétálni Démont.*
1383. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-10-30 23:26:28
Üzenet elküldve: 2014-10-30 23:26:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton //
~ Nem csalódtam! ~
* Mosolyodik el a szőke ciklon. *
~ A férfiak olyan kiszámíthatóak, egy kis női báj, és mindegyiket le lehet venni a lábáról. Hehh, és még a nők a gyengék. Sokkal több és hatásosabb fegyverünk van mint egy-két éles csecsebecse. ~
* Néz végig a felszerelkezett fiún. Tetszik neki a terv, hiszen egyik legjobb szórakozása ez, ugyanakkor kissé csalódott, hiszen abban reménykedett lát majd egy bérgyilkost bevetésen, sőt, még segédkezhet is neki. *
~ De mindent a maga idejében, nem igaz? Végtére is ez is lehet jó mulatság, és a nehezebbik részén már túl vagyunk. Ügyes vagy Bacara, elérted, hogy bízzon benned. Van egy bérgyilkos fegyvered. Hmm nem is rossz. ~
* Dicséri magát az aranyszőke lány, közben elégedetten nyugtázza, hogy ő sem marad ki a jóból, bár nem engedi el magát, az idő, és a hely sem túl megfelelő az alkalomhoz. Azonban úgy dönt egy kis kínzás még belefér. Kezével lassan, lágyan előrefelé halad míg a rendkívül nagy és forró dombhoz nem ér, kicsit elidőzik ott, majd az izmos, de sovány testen felfelé barangol a két kéz, míg a nyakához nem ér. Ott, szórakozottan cirógatni kezdte a hideg bőrt, és közben a szája elérte partneréét és szenvedélyes csókot váltott vele, melyet mintha egy csalimese lenne befejezetlenül elvágott, elhúzódott a férfitól és közölte. *
- Hmm, a specialitásom. Akkor vágjunk bele nagyfiú. * Szólt, és elindult kifelé a temetőből. *
~ Nem csalódtam! ~
* Mosolyodik el a szőke ciklon. *
~ A férfiak olyan kiszámíthatóak, egy kis női báj, és mindegyiket le lehet venni a lábáról. Hehh, és még a nők a gyengék. Sokkal több és hatásosabb fegyverünk van mint egy-két éles csecsebecse. ~
* Néz végig a felszerelkezett fiún. Tetszik neki a terv, hiszen egyik legjobb szórakozása ez, ugyanakkor kissé csalódott, hiszen abban reménykedett lát majd egy bérgyilkost bevetésen, sőt, még segédkezhet is neki. *
~ De mindent a maga idejében, nem igaz? Végtére is ez is lehet jó mulatság, és a nehezebbik részén már túl vagyunk. Ügyes vagy Bacara, elérted, hogy bízzon benned. Van egy bérgyilkos fegyvered. Hmm nem is rossz. ~
* Dicséri magát az aranyszőke lány, közben elégedetten nyugtázza, hogy ő sem marad ki a jóból, bár nem engedi el magát, az idő, és a hely sem túl megfelelő az alkalomhoz. Azonban úgy dönt egy kis kínzás még belefér. Kezével lassan, lágyan előrefelé halad míg a rendkívül nagy és forró dombhoz nem ér, kicsit elidőzik ott, majd az izmos, de sovány testen felfelé barangol a két kéz, míg a nyakához nem ér. Ott, szórakozottan cirógatni kezdte a hideg bőrt, és közben a szája elérte partneréét és szenvedélyes csókot váltott vele, melyet mintha egy csalimese lenne befejezetlenül elvágott, elhúzódott a férfitól és közölte. *
- Hmm, a specialitásom. Akkor vágjunk bele nagyfiú. * Szólt, és elindult kifelé a temetőből. *
1382. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-10-28 23:55:18
Üzenet elküldve: 2014-10-28 23:55:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
*Ha egy egészen kicsivel babonásabb lenne a temetőben, akkor azt hinné, hogy Yeroughát (azt, amelyik már nincs eltemetve) legalábbis egy szellem szállta meg, azért beszél ilyen furcsán. Először nagy szemekt mereszt, de még kicsivel később is furcsállóan vizslatja a fennkölten fecsegő fura fickót. Az aranyat pottyantó nyulakon azért jobban meglepődne, de az ő muszogásukat kellemesebb lenne hallgatni, mint Yerougha különféle erőltetett beszédhibáit. Vagy tényleg démonokkal viaskodna az önjelölt arisztokrata és már az is teljesítmény tőle, hogy a pokol erőinek minden igyekezete ellenére is képes többé kevésbé értelmesen, munkafüzetek és hasonló furcsaságok emlegetése nélkül megszólalni?*
~Kell-e már kötözni?~
- Remek. *Úgy lelkesedik az ásásért, mint még soha. Felmarkolja a második ásót, majd visszaballag a sírhoz és á... á dehogy kezd el ásni, inkább megtámaszkodik a szerszámon, mint egy sétapálcán.*
- Én innen figyelem, jól csinálod-e? *Lassan és tagoltan mondja, hátha nem csak a kimenetnél zagyvál a társa, hanem a bemenetnél is. Talán ha ő is bolond módjára kezdene beszélni, akkor Yerougha pont helyesen hallaná, amit mond, de ez az ő hallási gondjait még mindig nem oldaná meg, ezért inkább marad az egyszerűbb módszereknél.*
- Valaki! Hát, nem mondod?!*Az ásót azért nem vágja a másik fejéhez, de felcsattanni felcsattan. Vesz néhány mély lélegzetet, nehogy mérgében elfújja a fáklya lángját.*
- És most? Ha gondolod, feküdj nyugodtan bele, dobok rád pár lapát földet, aztán egész éjszaka gondolkodhatsz a megfejtésen. Én meg majd kint megvárlak.*Jobb lábával az ásóra lép, hogy az a földbe süppedjen.*
*Ha egy egészen kicsivel babonásabb lenne a temetőben, akkor azt hinné, hogy Yeroughát (azt, amelyik már nincs eltemetve) legalábbis egy szellem szállta meg, azért beszél ilyen furcsán. Először nagy szemekt mereszt, de még kicsivel később is furcsállóan vizslatja a fennkölten fecsegő fura fickót. Az aranyat pottyantó nyulakon azért jobban meglepődne, de az ő muszogásukat kellemesebb lenne hallgatni, mint Yerougha különféle erőltetett beszédhibáit. Vagy tényleg démonokkal viaskodna az önjelölt arisztokrata és már az is teljesítmény tőle, hogy a pokol erőinek minden igyekezete ellenére is képes többé kevésbé értelmesen, munkafüzetek és hasonló furcsaságok emlegetése nélkül megszólalni?*
~Kell-e már kötözni?~
- Remek. *Úgy lelkesedik az ásásért, mint még soha. Felmarkolja a második ásót, majd visszaballag a sírhoz és á... á dehogy kezd el ásni, inkább megtámaszkodik a szerszámon, mint egy sétapálcán.*
- Én innen figyelem, jól csinálod-e? *Lassan és tagoltan mondja, hátha nem csak a kimenetnél zagyvál a társa, hanem a bemenetnél is. Talán ha ő is bolond módjára kezdene beszélni, akkor Yerougha pont helyesen hallaná, amit mond, de ez az ő hallási gondjait még mindig nem oldaná meg, ezért inkább marad az egyszerűbb módszereknél.*
- Valaki! Hát, nem mondod?!*Az ásót azért nem vágja a másik fejéhez, de felcsattanni felcsattan. Vesz néhány mély lélegzetet, nehogy mérgében elfújja a fáklya lángját.*
- És most? Ha gondolod, feküdj nyugodtan bele, dobok rád pár lapát földet, aztán egész éjszaka gondolkodhatsz a megfejtésen. Én meg majd kint megvárlak.*Jobb lábával az ásóra lép, hogy az a földbe süppedjen.*
1381. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2014-10-28 22:12:51
Üzenet elküldve: 2014-10-28 22:12:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza a kezdetekhez//
- Aranyat pottyantó kisnyulak?
*Ha zrikálni akarná Svirt, akár meg is jegyezhetné, hogy a félelem biztos kikezdte az idegeit. De mivel felettébb jó fej, nem tesz ilyesmit. Máshogy közelíti meg a problémát, minthogy holmi félelemről beszéljen. A lélekre kell hatni. Parádés nagyszerűségét bizonyítandó rögvest meg is ragadja a Svir által ásónak nevezett tárgy nyelét, jó alaposan megnézegeti, majd hangot ad csodálkozásának.*
- Minő fuha szhehszhám. Mindegy, azéht kiphóbálom. Otthon, a hehceghi udhvahban láttham máh hasonlóth. De csak hozzánk tévedth phahasztokhnál.
*Igen finom, kiművelt kifejezése ez annak, hogy iszonyúan nem szeretne egyedül ásni. Elinara nyilván röpködne ennek láttán, hiszen igazolná tézisét, hogy valódi herceggel van dolga. Csak felettébb szeméttel. Meg a szolgájával. Vagy testőrével? Az mindjárt elválik.*
- No, ott ish van egyh! *mutat Svir irányába. Nem lehet tudni, hogy egy másik ásót talált, vagy csak a kalapost. De ha a másik megerőlteti a szemét maga mögé, akkor bizony az ásó lesz a megfejtés. Hogy mit kezd vele, már nem az ő dolga. Jó eséllyel semmit. Ő viszont a magáéval gödörteremtésbe kezd. Szorgosan, kitartóan. Ha az íjász vele ás, örül neki, ha nem, akkor időnként igyekszik a dobás irányával felé tévelyegni. A föld könnyen adja meg magát, jelezve, hogy nem túl régen megbolygathatták. Tekintélyes kupac keletkezik a háta mögött, de csak nem akar az ásó feje semmi szilárdat érni. A faoszlop is régen eldőlve fekszik. Elgondolkodva simítja végig kézfejével a homlokát, letörölve róla a frissen támadt verítéket. Aztán már csak néhány mozdulat, és. És bejelentést tesz.*
- Szerintem nincs itt semmi. Valaki a bolondját járatja velünk!
*Boldogabb nem lett, csak fáradtabb. Viszont egész kellemes, hogy gyümölcsteát izzad, és nem valami lőrét.*
- Azéht elégh nagyh lathor az illető!
- Aranyat pottyantó kisnyulak?
*Ha zrikálni akarná Svirt, akár meg is jegyezhetné, hogy a félelem biztos kikezdte az idegeit. De mivel felettébb jó fej, nem tesz ilyesmit. Máshogy közelíti meg a problémát, minthogy holmi félelemről beszéljen. A lélekre kell hatni. Parádés nagyszerűségét bizonyítandó rögvest meg is ragadja a Svir által ásónak nevezett tárgy nyelét, jó alaposan megnézegeti, majd hangot ad csodálkozásának.*
- Minő fuha szhehszhám. Mindegy, azéht kiphóbálom. Otthon, a hehceghi udhvahban láttham máh hasonlóth. De csak hozzánk tévedth phahasztokhnál.
*Igen finom, kiművelt kifejezése ez annak, hogy iszonyúan nem szeretne egyedül ásni. Elinara nyilván röpködne ennek láttán, hiszen igazolná tézisét, hogy valódi herceggel van dolga. Csak felettébb szeméttel. Meg a szolgájával. Vagy testőrével? Az mindjárt elválik.*
- No, ott ish van egyh! *mutat Svir irányába. Nem lehet tudni, hogy egy másik ásót talált, vagy csak a kalapost. De ha a másik megerőlteti a szemét maga mögé, akkor bizony az ásó lesz a megfejtés. Hogy mit kezd vele, már nem az ő dolga. Jó eséllyel semmit. Ő viszont a magáéval gödörteremtésbe kezd. Szorgosan, kitartóan. Ha az íjász vele ás, örül neki, ha nem, akkor időnként igyekszik a dobás irányával felé tévelyegni. A föld könnyen adja meg magát, jelezve, hogy nem túl régen megbolygathatták. Tekintélyes kupac keletkezik a háta mögött, de csak nem akar az ásó feje semmi szilárdat érni. A faoszlop is régen eldőlve fekszik. Elgondolkodva simítja végig kézfejével a homlokát, letörölve róla a frissen támadt verítéket. Aztán már csak néhány mozdulat, és. És bejelentést tesz.*
- Szerintem nincs itt semmi. Valaki a bolondját járatja velünk!
*Boldogabb nem lett, csak fáradtabb. Viszont egész kellemes, hogy gyümölcsteát izzad, és nem valami lőrét.*
- Azéht elégh nagyh lathor az illető!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2298-2317