// Volaryon Inglathael//
*Allyn-nak ma is hosszú napja volt, nem tudja merre menjen, már a nyolcadik karavánt is maga mögött hagyta, mikor Artheniorba ért, azóta csak céltalanul mászkál és ott pihen le, ahol tud. Nem beszét senkivel, s most még Thary is csendben van, nem érdekli a jelen helyzet. Már este van, de nem tudott elaludni a negyedek kövein, ma nem. Így hát sétára indult. Xini a vállán szunyókál, mikor rápillant elmosolyodik. Furcsa, de egész nyugodt így, hogy sem Xini, sem pedig Thary nem beszél vele. Nem figyeli merre viszi a lába, csak megy az orra után. Csukjája arcába húzva, a holdfényben inkább vörösek tetszik az a rózsapiros köpeny, amit otthonró hozott el, de kényelmes és nem zavaró. A lábai a temetőbe viszik, mikor az első sírkőnek neki meg elkáromkodja magát.*
~Ejnye, mit csinálsz aludtam?~
*Hőbörög benne Thary, mert azt hiszi direkt keltették fel.*
~Felbuktam, rendben mehetsz vissza aludni, morgó királynő.~
*Vág vissza Allyn a felháborodásra, majd megszemléli a tárgyat, amiben felbotlott. A sírkő öreg és mohával fedett, a név nem kivehető. Ally ijedten emeli fel tekintetét, nem szerette sose a temetőket, de nem fél, sőt tovább is halad egyre beljebb ezen a kísérteties helyen. Mikor már elég bentre került körbe néz, sehol senki.. Vagy mégis? Mintha egy ember menne valahova nem messze tőle. Megijed, s megfordulna, mikor is Thary úgy dönt, hogy most visszaadja Allyn-nak azt, hogy felkeltette.*
~Nem, nem angyalom, most oda megyünk és megkérdezzük, merre jutunk vissza a szegénynegyedbe csak, hogy örülj.~
*S legbelülől egy kárörvendő nevetést is hallat. Allyn ellenkezik, de most Thaira megmakacsolta magát és nem enged. A civakodásra Xini is felébred, s óvatosan közelebb kúszik a lány arcához.*
- Menj onnan, te hüllő! Ezerszer megmondtam, hogy ne érj az arcomhoz!
*Rivall rá most már Thary, aki teljesen felül kerekedett Allyn-on. Majd határozott léptekkel oda siet az idegen férfihoz. Szemtelen hangnemét kicsit visszafogja, hiszen nem akar Allyn-nak azért akkora galibát csinálni, hogy megszólalni se tudjon.*
- Elnézést Uram, Uram! Tudna segíteni, eltévedtem a Szegénynegyedet keresem. Megtudná mutatni merre találom? Tudja még sosem jártam erre, ismeretlen nekem a hely.
*Szürke szemeit kérlelőn mereszti a férfira, sötételf ez már biztos, bőre szürke, haja fehér, füle kicsit hegyes, akár csak Allyn-é. Bár ő csak félig elf, édesanyja felől.*
~Na Allyn, hogy tetszik az ajándék?~
*Kérdezi Thary szinte nevetve, persze kifelé ez egyáltalán nem látszik.*
~Pukkadj meg!~
*Durcáskodik Ally, de most már mind a ketten, akarom mondani hárman -mert Xini is kidugta a fejét a csuklya alól- figyelik a sötételf válaszát. Allyn szürke szemei villognak a sötétben, a hold fényét visszaverve, halvány bőre is szinte csillog, ahogy a fény rávetődik. Hideg van, egyik kezével összefogja elől a piros köpenyt és még mindig kérlelő tekintettel bámul.*