//Lonwira Intorvo, Intath Aldeis//
*Az elfet tehát közrefogva vezetik el, egészen a kihelyezett őrposztig. Ott megfosztják minden olyan tárgyától amivel kárt tehet magában, vagy másban, ezek után pedig belökik egy cellába.
Odabent négy másik alak gubbaszt a sötétben, s egy nagydarab férfi máris Intath felé lép, s minden további nélkül irdatlanul arcba vágja. Ez nem az elf napja, az már biztos*
- Itt én vagyok a gazda, te pedig a kutya. Amire utasítalak, azt végrehajtod. Világos? *Azzal nyomatékosítva szavait belerúg egyet a földön fekvő elfbe.
Ha Intath ezek után erősködni akar - ami nem valószínű - akkor borítékolhatja, hogy alaposan helyben hagyják a bentlakók. Ám ha inkább beül az egyik sarokba és meghúzza magát, úgy egy ideig békén hagyják.*
*Lonwira tehát nem ellenkezik, pedig a látottakból igazán előhúzhatta volna a tőrét. Most már azonban késő. A férfi visszarángatja a hermelinbe ahol az emelet felé veszik az irányt. Több folyosó keresztezi egymást, s midnegiyk folyosón megannyi szoba található. Vannak itt jósok, kuruzslók, meg minden furcsa szerzet, ám a férfi egy külön részlegbe vonszolja a lányt.
Egy gazdagon berendezett szobába lépnek, ahol több férfi élvezi a királyokat megszégyenítő bánásmódot, melyet gyönyörűséges nők biztosítanak a számukra.
A férfi behúzza Lonwirát egy kevésbé fényűző szobába, ahol több nő is található, ám ami meglepő, hogy míg odakint semelyik lány nem lehetett idősebb 25-nél, úgy itt több ráncos asszonyság is látható.*
- Estére tegyétek rendbe *mondja a férfi, miközben átadja a nőt a vénasszonyoknak, s ők az arcát kezdik mustrálni.*
- Ezt a monoklit nehéz lesz eltűntetni *mondja az egyik nő, miközben megvetően néz a férfira.*
- Ha továbbra is akadékoskodni fog, sokkal rosszabbul jár majd. Ahogy ti is, ha estére nem lesz kész *azzal kiviharzik a szobából.*