Nincs játékban - Könyvtár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Könyvtár | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-10 00:25:20
Üzenet elküldve: 2016-01-10 00:25:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
- Ez megnyugtató. *Suttogja orra alatt. Az elfnek úgy tűnik, ezek szerint a mágusokat vagy kinézik, vagy kihasználják. Egyik sem tűnik kecsegtetőbbnek a másiknál.
A történeten Loka jót derül. Elképzeli, ahogyan a fiatal Worenth tátott szájjal bámulja a semmit, ahol előzőleg még egy ősz varázsló állott. Az öreg pedig lehet, hogy csak szerette volna, ha leesik fiatal tanítványa álla így meghozván kedvét a keményebb munkához. Minden szempontból hasznos varázslat.
A magyarázatot hallgatva bólint. Nyilván, ha az ő tarsolyában lenne egy egyedi varázslat, ő is féltve őrzött kincsként kezelné.*
- Ugyanakkor vannak olyan varázslatok, amiket nem lenne szabad eltitkolni. Ha egy pillanat alatt megoldhatnánk az éhezést, vagy a bűnözést Lanawin-szerte… Van-e jogunk nem élni a lehetőséggel? *Teszi fel a jó szándék álarca mögé bújva ezt a morális kérdést. Egy nagy mágus bizonyára el tudja dönteni, mi az, amit megtart magának és mi az, amit közkinccsé tesz.*
- Nem mintha telhetetlen volnék. *Somolyog Worenth szavai hallatán. A nő azt sem tudja, mennyi ismert varázslat lehet ami arra vár, hogy elsajátítsa. Százával vagy ezresével is lehetnek.*
- Mondja… *Dől előre.* Csupán a játék kedvéért… Mit gondol mi az, ami úgy érzi mágiáért kiált még körülöttünk? Tud ilyet?
*A férfi bizonyára behatóbban ismeri az igéket, így azt is, hol van megkötve a mágusok keze. Mire nem képesek, vagy milyen ige nem létezik még a világon.*
- Ez megnyugtató. *Suttogja orra alatt. Az elfnek úgy tűnik, ezek szerint a mágusokat vagy kinézik, vagy kihasználják. Egyik sem tűnik kecsegtetőbbnek a másiknál.
A történeten Loka jót derül. Elképzeli, ahogyan a fiatal Worenth tátott szájjal bámulja a semmit, ahol előzőleg még egy ősz varázsló állott. Az öreg pedig lehet, hogy csak szerette volna, ha leesik fiatal tanítványa álla így meghozván kedvét a keményebb munkához. Minden szempontból hasznos varázslat.
A magyarázatot hallgatva bólint. Nyilván, ha az ő tarsolyában lenne egy egyedi varázslat, ő is féltve őrzött kincsként kezelné.*
- Ugyanakkor vannak olyan varázslatok, amiket nem lenne szabad eltitkolni. Ha egy pillanat alatt megoldhatnánk az éhezést, vagy a bűnözést Lanawin-szerte… Van-e jogunk nem élni a lehetőséggel? *Teszi fel a jó szándék álarca mögé bújva ezt a morális kérdést. Egy nagy mágus bizonyára el tudja dönteni, mi az, amit megtart magának és mi az, amit közkinccsé tesz.*
- Nem mintha telhetetlen volnék. *Somolyog Worenth szavai hallatán. A nő azt sem tudja, mennyi ismert varázslat lehet ami arra vár, hogy elsajátítsa. Százával vagy ezresével is lehetnek.*
- Mondja… *Dől előre.* Csupán a játék kedvéért… Mit gondol mi az, ami úgy érzi mágiáért kiált még körülöttünk? Tud ilyet?
*A férfi bizonyára behatóbban ismeri az igéket, így azt is, hol van megkötve a mágusok keze. Mire nem képesek, vagy milyen ige nem létezik még a világon.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-07 00:59:35
Üzenet elküldve: 2016-01-07 00:59:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Száraz papír, doh, és égő gyertyák szaga üti meg érzékeny orrát ahogy lefelé halad a lépcsősoron. Csakhamar felemás szemei elé tárulnak az óriási polcok, rajtuk roskadásig tekercsek és súlyos kötetek. A férfi egy pillanatra megáll, ámulva nézi a könyvrengeteget. Micsoda ehhez képest az a pár füzet, amit eddig foghatott kezében! Micsoda ehhez képest még az öreg mágus tornyában található pergamensereg is!
Dryrron lassú, halk léptekkel merészkedik beljebb a tudás birodalmába. Nem akar zajt csapni, csizmája kopogása a padlón mintha megszentségtelenítené az itt lakozó nyugalmat. Maga sem tudja, hol kezdjen bele, melyik elnyűtt kötetet emelje le először.
Egy pap érkezik az egyik polcok alkotta folyosóról és barátságos pillantást vet a félvér felé. A tudás szolgái nem adják meg magukat az előítéleteknek, bárkit szívesen látnak aki tanulni vágyik és Dryrronnak pont erre van szüksége. Megállítja a csuhás alakot és mágiáról szóló írások után érdeklődik, aki pedig csak mosolyogva int a papírhalom felé.*
- Könyvtárunk számos tudomány gyűjtőhelye, itt biztosan megtalálod amit keresel.
*Azzal elvezeti a fél-elfet a terem hátsó része felé, majd jótékonyan otthagyja, hadd válogasson kedvére. Dryrron most sem bír megálljt parancsolni mohó kezeinek, egymás után vesz le a különböző könyveket és egy eldugott asztalhoz vonul velük. Ugyanolyan izgalommal, mint mikor először vett kezébe varázslatról szóló műveket, nyitja ki az elsőt és merül el az olvasásban.*
Dryrron lassú, halk léptekkel merészkedik beljebb a tudás birodalmába. Nem akar zajt csapni, csizmája kopogása a padlón mintha megszentségtelenítené az itt lakozó nyugalmat. Maga sem tudja, hol kezdjen bele, melyik elnyűtt kötetet emelje le először.
Egy pap érkezik az egyik polcok alkotta folyosóról és barátságos pillantást vet a félvér felé. A tudás szolgái nem adják meg magukat az előítéleteknek, bárkit szívesen látnak aki tanulni vágyik és Dryrronnak pont erre van szüksége. Megállítja a csuhás alakot és mágiáról szóló írások után érdeklődik, aki pedig csak mosolyogva int a papírhalom felé.*
- Könyvtárunk számos tudomány gyűjtőhelye, itt biztosan megtalálod amit keresel.
*Azzal elvezeti a fél-elfet a terem hátsó része felé, majd jótékonyan otthagyja, hadd válogasson kedvére. Dryrron most sem bír megálljt parancsolni mohó kezeinek, egymás után vesz le a különböző könyveket és egy eldugott asztalhoz vonul velük. Ugyanolyan izgalommal, mint mikor először vett kezébe varázslatról szóló műveket, nyitja ki az elsőt és merül el az olvasásban.*
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-06 21:03:56
Üzenet elküldve: 2016-01-06 21:03:56
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Szerintem vannak még helyek ahol nem, de az is biztos, hogy mondjuk itt Arthenior városában teljesen elfogadottak szerintem... sőt számítanak is a mágusok támogatására, ezt egyszer Amos Thenior mondta nekem.
*A mágusoknak azért van tekintélyük, főleg az erősebbeknek, és adódhat helyzet, hogy tőlük várják majd a megváltást, vagy legalábbis a hatalmas segítséget... és hát valljuk be, a nagy mágusok képesek is sorsfordulatot létrehozni, meg egy mozdulattal megoldani olyanokat, amik "egyszerű" egyéneknek erő és energiabefektetésbe, vagy komoly fejtörésbe kerülne.*
-Hát igen. Például mikor először jártam a mágustorony varázslójánál, miután hosszadalmasan beszéltem vele elköszönt, és azt mondta kicsit visszavonul. Tudod arra számítottam, hogy majd jó szépen felsétál a lépcsőn... erre ő csettintett egyet, és egy szempillantás alatt eltűnt. Egy csettintéssel! Semmi bonyolult varázsige elmormolása vagy valami... mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne... ez sem hétköznapi.
*És akkor arról már nem is beszélve, ami Worenth egész életét meghatározta... az a bizonyos pillanat, amikor a legjobb barátjába mint akibe belebújt valami gonosz szellem, egy zöldesfekete energiasugárral azonnal megölte a tanítójukat. Ahhoz foghatót még végképp nem látott, bár nem is akar.*
-Mivel indultam én is kaptam igen, bár nagyon hamar kiestem, nem is érdemeltem volna meg, de nagylelkűek voltak a rendezők. Hálás is vagyok ezért. Lehet, hogy ők maguk hozták őket létre, vagy egyszerűen felvásárolták bizonyára nem csekély összegért. Én úgy vélem mindenki számára lehet olyan varázslat, amit nem tanít meg senkinek... ez kicsit egyedivé tesz minket. Így is megtanítunk mindent amit csak tudunk, és lehet önzőnek hangzik, de ennyi hát... szerintem nekünk is jár. *néz a nőre szinte kérdően, mit is válaszol erre vajon. Ezt az egyet a hóhajú megfogja magának tartani, és szerinte Isurii, Eralil, Argus, és Moon is így fog tenni.*
-Ugyanakkor elég bőséges a varázslatok listája, csak a személyek győzzék meg tanulással. *mosolyog.*
-Szerintem vannak még helyek ahol nem, de az is biztos, hogy mondjuk itt Arthenior városában teljesen elfogadottak szerintem... sőt számítanak is a mágusok támogatására, ezt egyszer Amos Thenior mondta nekem.
*A mágusoknak azért van tekintélyük, főleg az erősebbeknek, és adódhat helyzet, hogy tőlük várják majd a megváltást, vagy legalábbis a hatalmas segítséget... és hát valljuk be, a nagy mágusok képesek is sorsfordulatot létrehozni, meg egy mozdulattal megoldani olyanokat, amik "egyszerű" egyéneknek erő és energiabefektetésbe, vagy komoly fejtörésbe kerülne.*
-Hát igen. Például mikor először jártam a mágustorony varázslójánál, miután hosszadalmasan beszéltem vele elköszönt, és azt mondta kicsit visszavonul. Tudod arra számítottam, hogy majd jó szépen felsétál a lépcsőn... erre ő csettintett egyet, és egy szempillantás alatt eltűnt. Egy csettintéssel! Semmi bonyolult varázsige elmormolása vagy valami... mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne... ez sem hétköznapi.
*És akkor arról már nem is beszélve, ami Worenth egész életét meghatározta... az a bizonyos pillanat, amikor a legjobb barátjába mint akibe belebújt valami gonosz szellem, egy zöldesfekete energiasugárral azonnal megölte a tanítójukat. Ahhoz foghatót még végképp nem látott, bár nem is akar.*
-Mivel indultam én is kaptam igen, bár nagyon hamar kiestem, nem is érdemeltem volna meg, de nagylelkűek voltak a rendezők. Hálás is vagyok ezért. Lehet, hogy ők maguk hozták őket létre, vagy egyszerűen felvásárolták bizonyára nem csekély összegért. Én úgy vélem mindenki számára lehet olyan varázslat, amit nem tanít meg senkinek... ez kicsit egyedivé tesz minket. Így is megtanítunk mindent amit csak tudunk, és lehet önzőnek hangzik, de ennyi hát... szerintem nekünk is jár. *néz a nőre szinte kérdően, mit is válaszol erre vajon. Ezt az egyet a hóhajú megfogja magának tartani, és szerinte Isurii, Eralil, Argus, és Moon is így fog tenni.*
-Ugyanakkor elég bőséges a varázslatok listája, csak a személyek győzzék meg tanulással. *mosolyog.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-06 17:50:45
Üzenet elküldve: 2016-01-06 17:50:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Egy meditáló, vagy egy imádkozó alak a külső szemlélő számára nagyon hasonlatosan festhet. A különbség annyi, hogy míg a meditáló saját lelkében keresgél, addig egy imádkozó személy felsőbb hatalmakat szólít meg. Mindkettő átszellemülést igényel, és a végeredményük sem különbözik sokban egymástól.*
- Gondolja, hogy manapság már mindenki elfogadja a mágusokat? *Néz kérdőn mesterére. Elutasítással mindenki találkozik, még Loka is megélte nem egyszer hosszú évei során. Mindamellett szeretne rá felkészülni -ha fel lehet-, miféle támadások célkeresztjében találja majd magát, ha mások számára kitudódik választott hivatása.*
- Pontosan! *Csillannak fel zöldessárga szín szemei.* És ki tudja, meglehet rengeteg, korábban megalkotott varázslat is van a világon melyek nem kerültek feljegyzésre. *Teszi hozzá gondolatait a témához. Új varázslatokat megalkotni. Lehet, egyeseket csak újra megtalálni kell.*
- Netán ön is gazdagodott eggyel? *Érdeklődik a mágustusán történtek után, vagyis az után, Worenth is részt vett-e a párbajokon. Kicsit furcsának találja, hogy adott valaki – a szervezők, bizonyára –, akiknek a birtokukban ilyen új, vagy elfeledettnek hitt igék vannak. Loka hangot is ad kíváncsiságának:*
- A szervezők vajon honnan jutottak ezekhez a tekercsekhez? *Veti fel a kérdést, ami bizonyára nem csak az ő fejében fordult meg eddig.*
- Nem gondolja, hogy akinek ilyenek vannak birtokában, annak kötelessége volna megosztania a tudást a néppel?
*Egy meditáló, vagy egy imádkozó alak a külső szemlélő számára nagyon hasonlatosan festhet. A különbség annyi, hogy míg a meditáló saját lelkében keresgél, addig egy imádkozó személy felsőbb hatalmakat szólít meg. Mindkettő átszellemülést igényel, és a végeredményük sem különbözik sokban egymástól.*
- Gondolja, hogy manapság már mindenki elfogadja a mágusokat? *Néz kérdőn mesterére. Elutasítással mindenki találkozik, még Loka is megélte nem egyszer hosszú évei során. Mindamellett szeretne rá felkészülni -ha fel lehet-, miféle támadások célkeresztjében találja majd magát, ha mások számára kitudódik választott hivatása.*
- Pontosan! *Csillannak fel zöldessárga szín szemei.* És ki tudja, meglehet rengeteg, korábban megalkotott varázslat is van a világon melyek nem kerültek feljegyzésre. *Teszi hozzá gondolatait a témához. Új varázslatokat megalkotni. Lehet, egyeseket csak újra megtalálni kell.*
- Netán ön is gazdagodott eggyel? *Érdeklődik a mágustusán történtek után, vagyis az után, Worenth is részt vett-e a párbajokon. Kicsit furcsának találja, hogy adott valaki – a szervezők, bizonyára –, akiknek a birtokukban ilyen új, vagy elfeledettnek hitt igék vannak. Loka hangot is ad kíváncsiságának:*
- A szervezők vajon honnan jutottak ezekhez a tekercsekhez? *Veti fel a kérdést, ami bizonyára nem csak az ő fejében fordult meg eddig.*
- Nem gondolja, hogy akinek ilyenek vannak birtokában, annak kötelessége volna megosztania a tudást a néppel?
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-05 21:25:49
Üzenet elküldve: 2016-01-05 21:25:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Hát igen. *bólogat bár tényleg valami kisebb szerkezetet jó lenne tönkretenni egy próba miatt, na de majd legközelebb.*
-Jó válasz, tiszta tudomány. Sokan vannak még most is főleg faluhelyeken távol a városoktól, akik valamiféle hitet látnak benne. Mi mágusok elég sokat meditálunk, és volt olyan, aki azt hitte mikor meditáltam, hogy imádkozom. Véleményem szerint régen sem számított vallásnak, csak nem volt még ennyire elterjedve és elfogadva a tudományos nézete, és szerintem nem is fogadták el ilyen formájában... könnyebb és nyilvánvalóbb volt hitnek gondolni, főleg ott ahol kevésbé fejlett a nép. Az elnevezéseket megtartották igen, és ha elnézed a templomi szolgálókat, ők szerzetesi csuhát hordanak, a lábukon pedig sarut viselnek.
*Lényegében ha csak kevés is de a hites dologból is megmaradt valami. Loka nagyon jól mondja, az energia hit nélkül is megvan.*
-Lehetséges az egyedi varázslat, és szerintem sokkal több is van mint gondolnánk. Hiszen végül is ha belegondolunk az általunk ismert varázslatok is egyediek voltak amikor kidolgozták őket nemde? Csak mikor elterjedt a tanítás akkor vált mindenki számára elérhetővé, így már nem volt egyedi. A mágustusán például a résztvevők kaptak jutalmul egy tekercset, amiben mindenki számára volt leírva egy varázsige. Ebből kiindulva rengeteg egyedi varázslat van, csak megalkotni, létrehozni kell... nem is tudom erre mi a legjobb szó.
*Nyilván magas szint szükséges ehhez, hanem a legmagasabb szint, meg nem kevés idő és gyakorlás, de nem lehetetlen, és bizony tényleg izgalmas lehet. Mondjuk azért azt megnézte volna, hogy a mágustusa nyertese milyen varázslattal lett gazdagabb... bizonyára nem akármilyennel.*
-Hát igen. *bólogat bár tényleg valami kisebb szerkezetet jó lenne tönkretenni egy próba miatt, na de majd legközelebb.*
-Jó válasz, tiszta tudomány. Sokan vannak még most is főleg faluhelyeken távol a városoktól, akik valamiféle hitet látnak benne. Mi mágusok elég sokat meditálunk, és volt olyan, aki azt hitte mikor meditáltam, hogy imádkozom. Véleményem szerint régen sem számított vallásnak, csak nem volt még ennyire elterjedve és elfogadva a tudományos nézete, és szerintem nem is fogadták el ilyen formájában... könnyebb és nyilvánvalóbb volt hitnek gondolni, főleg ott ahol kevésbé fejlett a nép. Az elnevezéseket megtartották igen, és ha elnézed a templomi szolgálókat, ők szerzetesi csuhát hordanak, a lábukon pedig sarut viselnek.
*Lényegében ha csak kevés is de a hites dologból is megmaradt valami. Loka nagyon jól mondja, az energia hit nélkül is megvan.*
-Lehetséges az egyedi varázslat, és szerintem sokkal több is van mint gondolnánk. Hiszen végül is ha belegondolunk az általunk ismert varázslatok is egyediek voltak amikor kidolgozták őket nemde? Csak mikor elterjedt a tanítás akkor vált mindenki számára elérhetővé, így már nem volt egyedi. A mágustusán például a résztvevők kaptak jutalmul egy tekercset, amiben mindenki számára volt leírva egy varázsige. Ebből kiindulva rengeteg egyedi varázslat van, csak megalkotni, létrehozni kell... nem is tudom erre mi a legjobb szó.
*Nyilván magas szint szükséges ehhez, hanem a legmagasabb szint, meg nem kevés idő és gyakorlás, de nem lehetetlen, és bizony tényleg izgalmas lehet. Mondjuk azért azt megnézte volna, hogy a mágustusa nyertese milyen varázslattal lett gazdagabb... bizonyára nem akármilyennel.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-05 18:19:16
Üzenet elküldve: 2016-01-05 18:19:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
- Kár volna csak ezért eltörni valamit, hogy kipróbáljuk, nem igaz? *Mosolyodik el, miközben újra összekulcsolja ujjait.
Szerencsére a társalgás újra a mágia területére terelődik, mint már oly sokszor ezen találkozó folyamán. Loka hálásan hallgatja Worenthtet amint magyaráz. Igazi tanítómester.
A kérdésen egy pillanatra elgondolkodik, majd nyugodt hangon válaszol.*
- Tudomány, természetesen. Hiszen az energia ott van akkor is, ha nem hiszünk benne. *Tesz egy körbemutató mozdulatot, csak úgy a levegőbe. Mestere már amúgy is említette hogy így van, Loka pedig jó diák módjára – nem úgy, ahogyan gyerekkorában volt – figyelt, minden egyes szóra.*
- A könyv, amit hozott. *Kocogtatja meg a súlyos kötet lapját mutatóujjával.* Említi, hogy a papság és a szerzetesek a korábbi vallásokból maradt elnevezések. Értsem ezt úgy, hogy régen mégis vallásnak számított volna a mágia? *Jobb tisztázni. Ha ugyanis így volt, akkor egyik válasz sem helyes igazán. Meglehet még mindig élnek olyanok Lanawinon, akik az ősökhöz hasonló szemekkel tekintenek a varázslás tudományára.*
- Ezt nem tudhatom. *Húzza össze szemöldökét.* Remélem, hogy lehetséges. Izgalmas volna. *Valahogy ki kellett találni azokat is, amelyeket most használnak.*
- Kár volna csak ezért eltörni valamit, hogy kipróbáljuk, nem igaz? *Mosolyodik el, miközben újra összekulcsolja ujjait.
Szerencsére a társalgás újra a mágia területére terelődik, mint már oly sokszor ezen találkozó folyamán. Loka hálásan hallgatja Worenthtet amint magyaráz. Igazi tanítómester.
A kérdésen egy pillanatra elgondolkodik, majd nyugodt hangon válaszol.*
- Tudomány, természetesen. Hiszen az energia ott van akkor is, ha nem hiszünk benne. *Tesz egy körbemutató mozdulatot, csak úgy a levegőbe. Mestere már amúgy is említette hogy így van, Loka pedig jó diák módjára – nem úgy, ahogyan gyerekkorában volt – figyelt, minden egyes szóra.*
- A könyv, amit hozott. *Kocogtatja meg a súlyos kötet lapját mutatóujjával.* Említi, hogy a papság és a szerzetesek a korábbi vallásokból maradt elnevezések. Értsem ezt úgy, hogy régen mégis vallásnak számított volna a mágia? *Jobb tisztázni. Ha ugyanis így volt, akkor egyik válasz sem helyes igazán. Meglehet még mindig élnek olyanok Lanawinon, akik az ősökhöz hasonló szemekkel tekintenek a varázslás tudományára.*
- Ezt nem tudhatom. *Húzza össze szemöldökét.* Remélem, hogy lehetséges. Izgalmas volna. *Valahogy ki kellett találni azokat is, amelyeket most használnak.*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-05 17:42:25
Üzenet elküldve: 2016-01-05 17:42:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Nem. *csóválja meg a fejét.* -Én magam is ismerem a gépben lakozó szellem varázsigéjét, noha még sosem volt alkalmam élesben kipróbálni, hogy vajon tényleg megjavul e tőle a törött szerkezet.
*Erre egyébként eddig is kíváncsi volt, bár simán lehet, hogy tényleg megjavul és olyan lesz mint újkorában.*
-Ez egy független ág varázslat, de nem kezdő szintű, hanem inkább haladónak mondanám.
*Loka véleményére csak bólint egyet, bár mindenki csak azt tudja mondani, amit az élete során megtapasztalt. Ahol ő nőtt fel például a falusi elöljáró fiának egy barátja sem volt, kirekesztették mert neki megvolt mindene, a szegényeknek meg nem. Ezt az irigység számlájára is vehetjük.*
-Kanyarodjunk vissza a varázslatokhoz és a mágiához. *veti fel Worenth az ötletet, remélhetőleg Loka vevő rá.* -A mágus ugye a körülötte lévő mágikus erőből merít. Először ugye megtanulja mindenki koncentrálni az energiát, sikeresen elmondani a varázsigét, vagy a megfelelő kézmozdulatot tenni. Nehezebb, mint azt elsőre gondolnánk, mert a legapróbb dolog is kizökkenthet minket a koncentrálásból, és bizony akkor próbálkozhatunk újra. Fontos, hogy a későbbiek folyamán a sikertelenség ne vegye el a kedvét kedves Loka, már ha lesz sikertelenség egyáltalán. A mágia rögös útjához ez is hozzá tartozik. Mit gondol Loka, a mágia a tudománnyal, vagy a hittel áll szoros kapcsolatban?
*Korábban említette a nőnek a Amos Theniort, aki ugye főpap... kíváncsi, hogy a név megtéveszti e a nőt vagy nem.*
-Továbbá létezik e ön szerint egyedi varázslat, képes lehet e bárki saját maga kialakítani, vagy hozzájutni olyanhoz, amit más nem birtokol?
~És ami ugye nincs benne az általunk ismertek között.~
-Nem. *csóválja meg a fejét.* -Én magam is ismerem a gépben lakozó szellem varázsigéjét, noha még sosem volt alkalmam élesben kipróbálni, hogy vajon tényleg megjavul e tőle a törött szerkezet.
*Erre egyébként eddig is kíváncsi volt, bár simán lehet, hogy tényleg megjavul és olyan lesz mint újkorában.*
-Ez egy független ág varázslat, de nem kezdő szintű, hanem inkább haladónak mondanám.
*Loka véleményére csak bólint egyet, bár mindenki csak azt tudja mondani, amit az élete során megtapasztalt. Ahol ő nőtt fel például a falusi elöljáró fiának egy barátja sem volt, kirekesztették mert neki megvolt mindene, a szegényeknek meg nem. Ezt az irigység számlájára is vehetjük.*
-Kanyarodjunk vissza a varázslatokhoz és a mágiához. *veti fel Worenth az ötletet, remélhetőleg Loka vevő rá.* -A mágus ugye a körülötte lévő mágikus erőből merít. Először ugye megtanulja mindenki koncentrálni az energiát, sikeresen elmondani a varázsigét, vagy a megfelelő kézmozdulatot tenni. Nehezebb, mint azt elsőre gondolnánk, mert a legapróbb dolog is kizökkenthet minket a koncentrálásból, és bizony akkor próbálkozhatunk újra. Fontos, hogy a későbbiek folyamán a sikertelenség ne vegye el a kedvét kedves Loka, már ha lesz sikertelenség egyáltalán. A mágia rögös útjához ez is hozzá tartozik. Mit gondol Loka, a mágia a tudománnyal, vagy a hittel áll szoros kapcsolatban?
*Korábban említette a nőnek a Amos Theniort, aki ugye főpap... kíváncsi, hogy a név megtéveszti e a nőt vagy nem.*
-Továbbá létezik e ön szerint egyedi varázslat, képes lehet e bárki saját maga kialakítani, vagy hozzájutni olyanhoz, amit más nem birtokol?
~És ami ugye nincs benne az általunk ismertek között.~
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-05 15:56:21
Üzenet elküldve: 2016-01-05 15:56:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*A nő érdeklődve hallgatja ahogyan Worenth a gnóm városról beszél. ~Találékony kis népség ez, meg kell hagyni...~ Még ha Loka nem is szívleli az alacsonyabb növésű fajokat, azt azért elismeri, hogy a gnóm találmányok sokban segítették, illetve még mindig segítik Lanawin népét.
Loka felkacag. Ez esetben nem lenézően, inkább valamiféle együttérzéssel hangjában. Elképzeli, ahogy Worenth a sok aprónép közt folyton folyvást felakad valahol.*
- Ez valamiféle gnóm varázslat? *Teszi fel a kérdést. Némely ige olyan, mintha egy-egy fajhoz tartozna. Nem mintha embereknek, vagy elfeknek nem lenne dolguk gépekkel és szerkezetekkel, de mindenki tudja, hogy a gnómok élen járnak az ilyesmiben. Loka eddig ugyan még soha nem is látott gnóm mágust, azt hitte mind mesterembernek megy.
A nyelvek sajátosságairól talán Taitost kellene majd megkérdeznie, úgy ítéli meg a nő. Ha egyszer ő az egyetlen, akiről eddig ilyet hallott, bizonyára többet tud mondani a dologról mint hóhajú mestere.
~Mint tíz hamis?~ Gondolkodik el maga elé bambulva. ~Hát léteznek még ezen a világon igaz barátok egyáltalán? Csupán a bolondok hisznek az ilyesmiben...~ Worenth láthatóan idealista nézeteket vall, mely egyszerre mulattatja és szomorítja el az elfet. ~Itt van ez az intelligens férfi, mégis vak volna a világ kegyetlenségeire?~ *
- Hm? *Kapja fel fejét a nekiszegezett kérdésre.* Nem, úgy gondolom… *Mélázik el egy pillanatra.* Egyre kevesebben, egyre kevesebben.
*Lenézésről szó sincs. Lenézi az ember a jószágot amelyet tejért és húsért nevel? Vagy lenézné a pondrót melyre rátapos? Az életben vannak bizonyos dolgok, melyek csak úgy vannak, anélkül, hogy sokan komolyabban belegondolnánk. A szegényeknek is megvan a maguk helye a társadalomban. Mindig meg is lesz.*
A hozzászólás írója (Loka Gorthwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.05 15:57:59
*A nő érdeklődve hallgatja ahogyan Worenth a gnóm városról beszél. ~Találékony kis népség ez, meg kell hagyni...~ Még ha Loka nem is szívleli az alacsonyabb növésű fajokat, azt azért elismeri, hogy a gnóm találmányok sokban segítették, illetve még mindig segítik Lanawin népét.
Loka felkacag. Ez esetben nem lenézően, inkább valamiféle együttérzéssel hangjában. Elképzeli, ahogy Worenth a sok aprónép közt folyton folyvást felakad valahol.*
- Ez valamiféle gnóm varázslat? *Teszi fel a kérdést. Némely ige olyan, mintha egy-egy fajhoz tartozna. Nem mintha embereknek, vagy elfeknek nem lenne dolguk gépekkel és szerkezetekkel, de mindenki tudja, hogy a gnómok élen járnak az ilyesmiben. Loka eddig ugyan még soha nem is látott gnóm mágust, azt hitte mind mesterembernek megy.
A nyelvek sajátosságairól talán Taitost kellene majd megkérdeznie, úgy ítéli meg a nő. Ha egyszer ő az egyetlen, akiről eddig ilyet hallott, bizonyára többet tud mondani a dologról mint hóhajú mestere.
~Mint tíz hamis?~ Gondolkodik el maga elé bambulva. ~Hát léteznek még ezen a világon igaz barátok egyáltalán? Csupán a bolondok hisznek az ilyesmiben...~ Worenth láthatóan idealista nézeteket vall, mely egyszerre mulattatja és szomorítja el az elfet. ~Itt van ez az intelligens férfi, mégis vak volna a világ kegyetlenségeire?~ *
- Hm? *Kapja fel fejét a nekiszegezett kérdésre.* Nem, úgy gondolom… *Mélázik el egy pillanatra.* Egyre kevesebben, egyre kevesebben.
*Lenézésről szó sincs. Lenézi az ember a jószágot amelyet tejért és húsért nevel? Vagy lenézné a pondrót melyre rátapos? Az életben vannak bizonyos dolgok, melyek csak úgy vannak, anélkül, hogy sokan komolyabban belegondolnánk. A szegényeknek is megvan a maguk helye a társadalomban. Mindig meg is lesz.*
A hozzászólás írója (Loka Gorthwen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.05 15:57:59
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-04 17:56:47
Üzenet elküldve: 2016-01-04 17:56:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Jogos a kérdés. Nos még fiatalkoromban jártam ott, olyan huszonöt lehettem. Lényegében a falu egyik tanítóját kísértem el, aki a gnómok vezetőjével ápolt remek kapcsolatot. Afféle tanulmányi kirándulás volt, a gnómok éppen egy új találmányt mutattak be, méghozzá ha jól emlékszem egy újfajta öntözőrendszert építettek ki. Pár nap alatt megragadt ez-az, egy élmény volt... mondjuk a fejem az eléggé sajgott, mivel elég gyakran fejeltem meg dolgokat. *mosolyodik el mikor feleleveníti a vicces jeleneteket, amin a gnómok olyan jól szórakoztak... hiába a méretük nem hasonlítható az emberekéhez.*
-Igazából szerencsésnek mondhattam magam, nem soknak adatott meg akkortájt, hogy egy zárt civilizáció kapuit átlépje. A falu tanítója egyébként remek mérnök is volt, még a gnómok is kikérték a véleményét a szabadalmaztatás előtt. *magyarázza meg ezzel miért is kellett odamennie egyáltalán az embereknek.*
-Volt egy varázslójuk a gnómoknak, aki képes volt megjavítani bármilyen törött vagy elromlott szerkezetet, ugyanis ismerte a gépben lakozó szellem nevű varázslatot. Ez sokat segített nekik a fejlődésben.
*Befejezi a történetét, mert még órákig is tudna erről mesélni, de nem akarja a nőt untatni a nagyon részletes dolgokkal. Taitos ügyére bólint.*
-Bizonyára. Én is régen beszéltem már vele.
*Természetesen bármikor kapcsolatba léphetne vele fejben ha annyira nagyon eget verően fontos lenne. De igazából csak azt akarta vele megbeszélni, hogyan akarja majd folytatni a tanítást... de a mostani zord időkben ez a legutolsó a sorban a tevékenységek közül.*
-Erre konkrét választ nem tudok adni, mivel sosem próbáltam... de elnézve ahogy Taitos is varázsolt vándornyelven, semmiféle hátrányban nem szenvedett. Tehát lényegében jól hangzik meg minden, de nagyjából ennyi.
*Loka története ismerős, neki sem volt nagyon sok barátja, inkább kevesebb volt, de azokat igaz barátnak tekintette.*
-Én sem, de jobb egy igaz barát mint tíz hamis. *mosolyog bár lehet nem a legjobban fogalmazza meg a mondata végét.*
-Hát ez könnyen benne lehetett a pakliban. Nem kedvelik sok helyen a gazdag gyermekeket... ez van. Személyes meggyőződésem, hogy nagyon magas az előítélet velük szemben, pedig nem mindegyikőjük lenéző a szegényekkel szemben. De lehet rosszul gondolom. *néz merengve maga elé.* -Rosszul gondolom? *pillant most a nőre kérdően, kíváncsi az ő véleményére.*
-Jogos a kérdés. Nos még fiatalkoromban jártam ott, olyan huszonöt lehettem. Lényegében a falu egyik tanítóját kísértem el, aki a gnómok vezetőjével ápolt remek kapcsolatot. Afféle tanulmányi kirándulás volt, a gnómok éppen egy új találmányt mutattak be, méghozzá ha jól emlékszem egy újfajta öntözőrendszert építettek ki. Pár nap alatt megragadt ez-az, egy élmény volt... mondjuk a fejem az eléggé sajgott, mivel elég gyakran fejeltem meg dolgokat. *mosolyodik el mikor feleleveníti a vicces jeleneteket, amin a gnómok olyan jól szórakoztak... hiába a méretük nem hasonlítható az emberekéhez.*
-Igazából szerencsésnek mondhattam magam, nem soknak adatott meg akkortájt, hogy egy zárt civilizáció kapuit átlépje. A falu tanítója egyébként remek mérnök is volt, még a gnómok is kikérték a véleményét a szabadalmaztatás előtt. *magyarázza meg ezzel miért is kellett odamennie egyáltalán az embereknek.*
-Volt egy varázslójuk a gnómoknak, aki képes volt megjavítani bármilyen törött vagy elromlott szerkezetet, ugyanis ismerte a gépben lakozó szellem nevű varázslatot. Ez sokat segített nekik a fejlődésben.
*Befejezi a történetét, mert még órákig is tudna erről mesélni, de nem akarja a nőt untatni a nagyon részletes dolgokkal. Taitos ügyére bólint.*
-Bizonyára. Én is régen beszéltem már vele.
*Természetesen bármikor kapcsolatba léphetne vele fejben ha annyira nagyon eget verően fontos lenne. De igazából csak azt akarta vele megbeszélni, hogyan akarja majd folytatni a tanítást... de a mostani zord időkben ez a legutolsó a sorban a tevékenységek közül.*
-Erre konkrét választ nem tudok adni, mivel sosem próbáltam... de elnézve ahogy Taitos is varázsolt vándornyelven, semmiféle hátrányban nem szenvedett. Tehát lényegében jól hangzik meg minden, de nagyjából ennyi.
*Loka története ismerős, neki sem volt nagyon sok barátja, inkább kevesebb volt, de azokat igaz barátnak tekintette.*
-Én sem, de jobb egy igaz barát mint tíz hamis. *mosolyog bár lehet nem a legjobban fogalmazza meg a mondata végét.*
-Hát ez könnyen benne lehetett a pakliban. Nem kedvelik sok helyen a gazdag gyermekeket... ez van. Személyes meggyőződésem, hogy nagyon magas az előítélet velük szemben, pedig nem mindegyikőjük lenéző a szegényekkel szemben. De lehet rosszul gondolom. *néz merengve maga elé.* -Rosszul gondolom? *pillant most a nőre kérdően, kíváncsi az ő véleményére.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-04 16:53:15
Üzenet elküldve: 2016-01-04 16:53:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*~Ők nyilván másban ügyesek...~ Például abban, hogy a Loka-féléket kiszolgálják. Hogy takarítsanak, felszolgáljanak, istállót ganézzanak, fát vágjanak, meg effélék. A nő teljesen egyet ért Worenthtel, még ha az valószínűleg másra is gondol.*
- Úgy gondolom a befektetett munka megtérül. *Hunyorog mesterére a gyér fénynél. Maga is gyakran ellógta az órákat és ha be is járt tanítóihoz, inkább csak lébecolt. Elvégre a tudás számára könnyen jött, nehezen tudtak érdekfeszítő anyagot elé tárni. Ám látta azokat is, akiknek se taníttatásra, sem könyvekre nem futotta. Mára már mind családanya, meg cseléd. ~De hát ez a világ rendje, nemde bár?~*
- Mégis mi szél vitte egy gnóm városba? *Mosolyodik el ennek hallatán. Worenth elmondása szerint rengeteget utazott élete során. ~Mennyi élmény!~*
- Remélem, minél előbb találkozhatok vele. *Neveti el magát a mágus hallatán, ki vándornyelven is tud igét mondani. A hóhajú korábban is említette Taitost, és hogy ő felel az ágfüggetlen varázslatokért. Így bizonyos, hogy ami késik, nem múlik, és személyesen is megismerheti majd az illetőt.*
- Mennyire befolyásolja a varázslatot az, hogy milyen nyelven ejtik ki? *Érdeklődik, csak úgy mellékesen. ~Vajon a hangok, a nyelv mozgása szabja meg sikerül-e egy-egy varázslat, vagy a mágus ereje és koncentrációja?~ Ha az utóbbi, úgy akár az is elérhető, hogy szavak nélkül is lehetséges legyen véghezvinni egyet s mást.
Mestere szavai újra visszatalálnak Loka múltjába, és megint előkerül a családi szennyes. Szerencse, hogy a nő sokkal könnyedebben beszél a dologról, mint azt a történtek indokolttá teszik.
Jobb kezével végigszánt tarkóján, majd egy sóhaj után válaszol.*
- Általában hasonszőrűek társaságára voltam utalva. *~Hát engedték volna, hogy bárkivel is szóba álljak, akinek nincs vagyona meg származása?~ Lokát mindig is két fajta népség vette körül; a gazdagok és híresek, valamint az ezek által sárba tiport, a társadalom aljára szorult réteg. Az utóbbit maga sem tekintette igazi társaságnak sohasem. Sokkal inkább voltak olyanok mint bútordarabok, melyek a házat díszítik és ha nem tetszenek többé, el lehet őket dobni.*
- Nem sok barátot tudhattam magaménak. *Hangja cseppet elfátyolosodik, mintha szomorú emlékek hada özönlené el a fejét. Nem néz a férfi szemeibe.* De magam sem tudom, ez a származásomnak volt-e köszönhető, vagy mert csak más voltam mint ők.
*~Ők nyilván másban ügyesek...~ Például abban, hogy a Loka-féléket kiszolgálják. Hogy takarítsanak, felszolgáljanak, istállót ganézzanak, fát vágjanak, meg effélék. A nő teljesen egyet ért Worenthtel, még ha az valószínűleg másra is gondol.*
- Úgy gondolom a befektetett munka megtérül. *Hunyorog mesterére a gyér fénynél. Maga is gyakran ellógta az órákat és ha be is járt tanítóihoz, inkább csak lébecolt. Elvégre a tudás számára könnyen jött, nehezen tudtak érdekfeszítő anyagot elé tárni. Ám látta azokat is, akiknek se taníttatásra, sem könyvekre nem futotta. Mára már mind családanya, meg cseléd. ~De hát ez a világ rendje, nemde bár?~*
- Mégis mi szél vitte egy gnóm városba? *Mosolyodik el ennek hallatán. Worenth elmondása szerint rengeteget utazott élete során. ~Mennyi élmény!~*
- Remélem, minél előbb találkozhatok vele. *Neveti el magát a mágus hallatán, ki vándornyelven is tud igét mondani. A hóhajú korábban is említette Taitost, és hogy ő felel az ágfüggetlen varázslatokért. Így bizonyos, hogy ami késik, nem múlik, és személyesen is megismerheti majd az illetőt.*
- Mennyire befolyásolja a varázslatot az, hogy milyen nyelven ejtik ki? *Érdeklődik, csak úgy mellékesen. ~Vajon a hangok, a nyelv mozgása szabja meg sikerül-e egy-egy varázslat, vagy a mágus ereje és koncentrációja?~ Ha az utóbbi, úgy akár az is elérhető, hogy szavak nélkül is lehetséges legyen véghezvinni egyet s mást.
Mestere szavai újra visszatalálnak Loka múltjába, és megint előkerül a családi szennyes. Szerencse, hogy a nő sokkal könnyedebben beszél a dologról, mint azt a történtek indokolttá teszik.
Jobb kezével végigszánt tarkóján, majd egy sóhaj után válaszol.*
- Általában hasonszőrűek társaságára voltam utalva. *~Hát engedték volna, hogy bárkivel is szóba álljak, akinek nincs vagyona meg származása?~ Lokát mindig is két fajta népség vette körül; a gazdagok és híresek, valamint az ezek által sárba tiport, a társadalom aljára szorult réteg. Az utóbbit maga sem tekintette igazi társaságnak sohasem. Sokkal inkább voltak olyanok mint bútordarabok, melyek a házat díszítik és ha nem tetszenek többé, el lehet őket dobni.*
- Nem sok barátot tudhattam magaménak. *Hangja cseppet elfátyolosodik, mintha szomorú emlékek hada özönlené el a fejét. Nem néz a férfi szemeibe.* De magam sem tudom, ez a származásomnak volt-e köszönhető, vagy mert csak más voltam mint ők.
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-03 13:41:32
Üzenet elküldve: 2016-01-03 13:41:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Való igaz Arthenior remek hely a mágiatanulásra, egyedül a napmágusok azok, akik valószínűleg itt nem sokra viszik, hacsak nem fektetnek irdatlan mennyiségű pénzt és időt a tanulásba.*
-Igen-igen én is sok ilyennel találkoztam utam során. Nekem teljesen természetes az írás és az olvasás, és furcsa számomra az, aki nem rendelkezik ezekkel a képességekkel. Ugyanakkor nem szabad őket lenézni, ők nyilván másban ügyesek.
*Worenth sosem tett megjegyzést arra, ha valaki ezek hiányában szenvedett, sőt volt akit tanított például írni.*
-Nekem egy időben bevallom nehezen ment. Jobban mondva nem kötött le, nem tartottam izgalmasnak... eleinte kényszereztetettnek éreztem azt, hogy nekem tanulni kellett míg a többiek szórakoztak. Mostanra már hálás vagyok érte, de akkor nem mindig tudtam arra koncentrálni amire kellett volna... végül minden jóra fordult. Én sem tanultam, puszta hallomásból tudom... egyetlen egyszer jártam egy gnóm városban, és ott ragadt rám. Mindig lehet újat tanulni, főleg, ha nem csak a saját fajunk képviselői vesznek körül minket. Taitos például vándornyelven beszél, illetve hallottam már, mikor egy varázslat igéjét azon a nyelven ejt ki... és így is sikerült a varázslata.
*Ebből kifolyólag akár elf, gnóm vagy bármilyen nyelven lehetne varázsolgatni is, de ahhoz nagyon mélyrehatóan kellene ismerni a szavakat, meg természetesen amelyik varázslatnál el kell mormolni az igét, ott bizony a kiejtést is meg kell tanulni, sőt mi több tökéletesre kell csiszolni.*
-Sokat tanulhatunk egymástól a mágián kívül is, ezért hasznos odafigyelni a másikra, mert mindig van valami újdonság a számunkra, és ez így is van rendjén. Említette a szüleit, hogy híresek. Nem rekesztették ki ez miatt a többiek esetleg? Vagy voltak barátai? A hírnévvel nem minden esetben könnyű együtt élni, ezért is kérdezem.
*Való igaz Arthenior remek hely a mágiatanulásra, egyedül a napmágusok azok, akik valószínűleg itt nem sokra viszik, hacsak nem fektetnek irdatlan mennyiségű pénzt és időt a tanulásba.*
-Igen-igen én is sok ilyennel találkoztam utam során. Nekem teljesen természetes az írás és az olvasás, és furcsa számomra az, aki nem rendelkezik ezekkel a képességekkel. Ugyanakkor nem szabad őket lenézni, ők nyilván másban ügyesek.
*Worenth sosem tett megjegyzést arra, ha valaki ezek hiányában szenvedett, sőt volt akit tanított például írni.*
-Nekem egy időben bevallom nehezen ment. Jobban mondva nem kötött le, nem tartottam izgalmasnak... eleinte kényszereztetettnek éreztem azt, hogy nekem tanulni kellett míg a többiek szórakoztak. Mostanra már hálás vagyok érte, de akkor nem mindig tudtam arra koncentrálni amire kellett volna... végül minden jóra fordult. Én sem tanultam, puszta hallomásból tudom... egyetlen egyszer jártam egy gnóm városban, és ott ragadt rám. Mindig lehet újat tanulni, főleg, ha nem csak a saját fajunk képviselői vesznek körül minket. Taitos például vándornyelven beszél, illetve hallottam már, mikor egy varázslat igéjét azon a nyelven ejt ki... és így is sikerült a varázslata.
*Ebből kifolyólag akár elf, gnóm vagy bármilyen nyelven lehetne varázsolgatni is, de ahhoz nagyon mélyrehatóan kellene ismerni a szavakat, meg természetesen amelyik varázslatnál el kell mormolni az igét, ott bizony a kiejtést is meg kell tanulni, sőt mi több tökéletesre kell csiszolni.*
-Sokat tanulhatunk egymástól a mágián kívül is, ezért hasznos odafigyelni a másikra, mert mindig van valami újdonság a számunkra, és ez így is van rendjén. Említette a szüleit, hogy híresek. Nem rekesztették ki ez miatt a többiek esetleg? Vagy voltak barátai? A hírnévvel nem minden esetben könnyű együtt élni, ezért is kérdezem.
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-03 13:03:10
Üzenet elküldve: 2016-01-03 13:03:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Hóhajú mestere magára hagyja, így a nő újra maga elé húzza a vaskos kötetet és alaposabb tanulmányozásba kezd. Elolvas pár bekezdést az első passzusból, majd pár oldalt kihagyva néhány másikat. Worenth említette, hogy korábban a templomban tevékenykedett. Tanított. Érthető, hogy szeretne néhány szót váltani a többi mágussal meg szerzetessel, Lokának pedig kapóra jön, hogy egy keveset magára maradhat. Mikor a férfi visszatér, a nő még mindig a könyvbe merülve ül, még testhelyzetet sem váltott.
Fejét felemelvén szája mosolyra húzódik, és lassan bezárja a könyvet. Ha ehhez hasonló írások vannak itt jobb lesz, ha sűrűbben kezd el a Könyvtárba járni.*
- Rendkívül érdekfeszítő. *Ujjai újra összekulcsolja álla alatt, mintha csak egy tárgyaláson ülne.*
- Különösen a város összhangja a mágiával. *Worenth mondta, hogy Arthenior kiváló helyszín a mágiatanulásra, de ahogyan ez a város mindennapjaiban is megmutatkozik, lenyűgöző. A könyv nem csak évszámokban és nevekben gazdag, hosszan taglalja a városfal szükségtelenségét, meg a történelmi helyek mágikus úton történt létrejöttét.*
- Sajnos még mindig rengeteg írástudatlan él Lanawinon. *Sóhajt a nő nehéz szívvel. Parasztok, barbárok. Teli van velük ez a mocskos föld.
Komolyan hallgatja a hóhajú mágust, majd mosolyogva bólint.*
- Szüleim nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne szenvedjek hátrányt ilyen téren. Szerencsére soha nem is esett nehezemre a tanulás. *Mármint azon kívül, hogy kényszerből kellett csinálnia. De meglehetősen jó mentális képességekkel áldotta meg a sors, mindig a többi lány előtt járt. Szemében ravaszkás csillogás játszik, de lehet, ez csupán a könyvtárban égő gyertyák fénye.*
- Bero be borduo. *Ismétli a férfi után lassan.* Gnómul ugyan sosem tanultam, de a közöst és fajom nyelvét természetesen magaménak tekintem. *~Mégis miért akarna bárki egy olyan undorító nyelvet megtanulni, mint a gnóm? Vagy az ork. A sötételfekről ne is beszéljünk. Az óriások dörmögése meg kifejezetten bugyuta.~*
- Fontos, hogy megértsük a körülöttünk lévőket. Remélem magam is elsajátítok néhány kifejezést, ha adódik rá alkalmam. *Negédes mosoly. Az arca már kezd fáradni.*
*Hóhajú mestere magára hagyja, így a nő újra maga elé húzza a vaskos kötetet és alaposabb tanulmányozásba kezd. Elolvas pár bekezdést az első passzusból, majd pár oldalt kihagyva néhány másikat. Worenth említette, hogy korábban a templomban tevékenykedett. Tanított. Érthető, hogy szeretne néhány szót váltani a többi mágussal meg szerzetessel, Lokának pedig kapóra jön, hogy egy keveset magára maradhat. Mikor a férfi visszatér, a nő még mindig a könyvbe merülve ül, még testhelyzetet sem váltott.
Fejét felemelvén szája mosolyra húzódik, és lassan bezárja a könyvet. Ha ehhez hasonló írások vannak itt jobb lesz, ha sűrűbben kezd el a Könyvtárba járni.*
- Rendkívül érdekfeszítő. *Ujjai újra összekulcsolja álla alatt, mintha csak egy tárgyaláson ülne.*
- Különösen a város összhangja a mágiával. *Worenth mondta, hogy Arthenior kiváló helyszín a mágiatanulásra, de ahogyan ez a város mindennapjaiban is megmutatkozik, lenyűgöző. A könyv nem csak évszámokban és nevekben gazdag, hosszan taglalja a városfal szükségtelenségét, meg a történelmi helyek mágikus úton történt létrejöttét.*
- Sajnos még mindig rengeteg írástudatlan él Lanawinon. *Sóhajt a nő nehéz szívvel. Parasztok, barbárok. Teli van velük ez a mocskos föld.
Komolyan hallgatja a hóhajú mágust, majd mosolyogva bólint.*
- Szüleim nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne szenvedjek hátrányt ilyen téren. Szerencsére soha nem is esett nehezemre a tanulás. *Mármint azon kívül, hogy kényszerből kellett csinálnia. De meglehetősen jó mentális képességekkel áldotta meg a sors, mindig a többi lány előtt járt. Szemében ravaszkás csillogás játszik, de lehet, ez csupán a könyvtárban égő gyertyák fénye.*
- Bero be borduo. *Ismétli a férfi után lassan.* Gnómul ugyan sosem tanultam, de a közöst és fajom nyelvét természetesen magaménak tekintem. *~Mégis miért akarna bárki egy olyan undorító nyelvet megtanulni, mint a gnóm? Vagy az ork. A sötételfekről ne is beszéljünk. Az óriások dörmögése meg kifejezetten bugyuta.~*
- Fontos, hogy megértsük a körülöttünk lévőket. Remélem magam is elsajátítok néhány kifejezést, ha adódik rá alkalmam. *Negédes mosoly. Az arca már kezd fáradni.*
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-03 08:50:28
Üzenet elküldve: 2016-01-03 08:50:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Worenth elhatározza, hogy a legközelebbi mágustorony látogatásakor elviszi magával a nőt is, meg persze azokat, akik affinitásra szeretnének szert tenni, vagy növelni.*
-Feltétlen, ugyanis megéri! A mágustorony is bővelkedik irományokban, tekercsekben, és mindenféle jóban, a kínálat nem sokkal marad el az ittenitől. Olvasson csak bele Loka, rögtön jövök. *mondja és feláll az asztaltól, majd a csuhás paphoz lép, akivel vált pár szót. Igazából Worenth arról érdeklődik, hogy mennek a dolgok mostanság, halad e a tanítás, van e elég szerzetes meg effélék. Régen volt már templomi tanító és könyvtáros, de mindig megérdeklődi ezeket a dolgokat ha itt jár. Hozzávetőlegesen húsz perc elteltével tér vissza, és ül le ismét Loka társaságában.*
-Remélem megtalálta amit keresett. *néz szinte kérdően a nőre, de nem szeretné faggatni, hagy tárolja el magában az olvasottakat.*
-Mindig nagyon fontosnak tartottam az olvasás és az íráskészség fejlesztését, illetve a nyelvismeretet. Sajnos nagyon mélyen nem tudtam magam beleásni a dolgokba, de elf nyelven alapszinten el tudok beszélni, illetve a gnóm írásból is meg tudok fejteni pár szót. Ön hogy van ezzel? *érdeklődik ismét egy teljesen új témát felhozva. Worenth szeretne még többet tanulni elf nyelven, hogy összetettebb mondatokat is le tudjon írni, ne csak szavakat meg egyszerű mondatokat.*
-Igazából írni is azért írtam, hogy fejlesszem a képességemet, és mint a vízfolyás tudjak írni megakadás nélkül. *mosolyog, ezt sikerült nagyon hamar megszokni.*
-Bero be borduo. *ejti ki az idegen szavakat.* -Gnóm nyelven köszönöm szépen... ha jól emlékszem még. *nevetgél.* -Hogy ment magának az iskola, és a tanulás? Voltak nehézségei?
*Worenth elhatározza, hogy a legközelebbi mágustorony látogatásakor elviszi magával a nőt is, meg persze azokat, akik affinitásra szeretnének szert tenni, vagy növelni.*
-Feltétlen, ugyanis megéri! A mágustorony is bővelkedik irományokban, tekercsekben, és mindenféle jóban, a kínálat nem sokkal marad el az ittenitől. Olvasson csak bele Loka, rögtön jövök. *mondja és feláll az asztaltól, majd a csuhás paphoz lép, akivel vált pár szót. Igazából Worenth arról érdeklődik, hogy mennek a dolgok mostanság, halad e a tanítás, van e elég szerzetes meg effélék. Régen volt már templomi tanító és könyvtáros, de mindig megérdeklődi ezeket a dolgokat ha itt jár. Hozzávetőlegesen húsz perc elteltével tér vissza, és ül le ismét Loka társaságában.*
-Remélem megtalálta amit keresett. *néz szinte kérdően a nőre, de nem szeretné faggatni, hagy tárolja el magában az olvasottakat.*
-Mindig nagyon fontosnak tartottam az olvasás és az íráskészség fejlesztését, illetve a nyelvismeretet. Sajnos nagyon mélyen nem tudtam magam beleásni a dolgokba, de elf nyelven alapszinten el tudok beszélni, illetve a gnóm írásból is meg tudok fejteni pár szót. Ön hogy van ezzel? *érdeklődik ismét egy teljesen új témát felhozva. Worenth szeretne még többet tanulni elf nyelven, hogy összetettebb mondatokat is le tudjon írni, ne csak szavakat meg egyszerű mondatokat.*
-Igazából írni is azért írtam, hogy fejlesszem a képességemet, és mint a vízfolyás tudjak írni megakadás nélkül. *mosolyog, ezt sikerült nagyon hamar megszokni.*
-Bero be borduo. *ejti ki az idegen szavakat.* -Gnóm nyelven köszönöm szépen... ha jól emlékszem még. *nevetgél.* -Hogy ment magának az iskola, és a tanulás? Voltak nehézségei?
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-02 22:59:31
Üzenet elküldve: 2016-01-02 22:59:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Hát, őszintén, csak azért fordultam meg ma itt, hogy beszélgethessünk, így, amennyiben tényleg nincs mit megbeszélnünk, úgy térnék vissza a munkámhoz. A könyveket viszont ajánlom a figyelmedbe, amikről beszéltünk, sokat tud segíteni egy kis emlékfelfrissítés.
*Körbenéz, majd a saját eszébe juttatja, hogy Esyae-t nem fogja itt megtalálni, de megvan benne az a halovány remény, hogy erre olvasgat valahol, ameddig nincsen dolga.*
-Addig is, további szép napot és sikerekben gazdag kutatást.
*Így, ha Vohmor nem tartja szóval, akkor el is indul megkeresni a testőrét, hogy együtt haladhassanak tovább.*
-Hát, őszintén, csak azért fordultam meg ma itt, hogy beszélgethessünk, így, amennyiben tényleg nincs mit megbeszélnünk, úgy térnék vissza a munkámhoz. A könyveket viszont ajánlom a figyelmedbe, amikről beszéltünk, sokat tud segíteni egy kis emlékfelfrissítés.
*Körbenéz, majd a saját eszébe juttatja, hogy Esyae-t nem fogja itt megtalálni, de megvan benne az a halovány remény, hogy erre olvasgat valahol, ameddig nincsen dolga.*
-Addig is, további szép napot és sikerekben gazdag kutatást.
*Így, ha Vohmor nem tartja szóval, akkor el is indul megkeresni a testőrét, hogy együtt haladhassanak tovább.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-01-01 11:20:27
Üzenet elküldve: 2016-01-01 11:20:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy doktor naplója, a városban//
*A hatalmasnak tűnő lépcső lekanyarog a könyvtár pincéjébe. A doh, a félhomály és a néhol penészedő könyvek illata egyértelműen mutatja, hogy ez itt a könyvtár. Le sem lehetne tagadni, hogy mindez valóságosan itt van. Amikor leér, a lépcsőn egy kicsit meglepődik. A hatalmas kör alakú terem oldalainak megannyi magas polca, ahol a könyvek és tekercsek roskadoznak, nem semmi látványt nyújtanak. Afomag ilyet még nem látott. Ilyen hatalmas tudásanyagot még nem pillantott meg. Ezért hamar elindul a polcok mentén és a témákat böngészi. Hátha talál valamit az orvoslásról, vagy a bukott nyugat történetéről. Ami persze nem valószínű, mivel az az elszigetelt mikroközösség ahonnan ő származik nem ihlette meg a nagy históriásokat, hogy lejegyezzék annak nyomorúságos történetét. Azért egy próbát megérdemel, gondolja a doktor és tovább bámészkodik.* ~El kell ismernem, hogy pozitívan csalódtam a könyvtárban. Nem vártam, hogy ekkor tudásanyagot tárolnak itt. A pince elhelyezés egészen másra utalt. Inkább arra, hogy alig van valamim és azt, ha már muszáj, beteszem a pincébe. Ezzel szemben minden tele van fontosabbnál fontosabb könyvvel és papirossal.~ *A kutatás közepette végül ráakad valamire, ami a gyógyítással kapcsolatos. A könyv címe: A hagyományos gyógyítás alapjai. A cím önmagában sokat sejtet a tartalomból és mivel a doktor mást nem igazán talált a keresett témában pláne, hogy az orvoslás kifejezés egyáltalán nem szerepel a helyiek szókincsében, így még ott a polc előtt hamar kinyitja. Belelapoz és kinyitja az első oldalnál, majd hirtelen hátra lapoz az utolsóhoz, de tartalomjegyzéket nem lát benne. Ez semmi jóval nem kecsegtet a könyv komolyságát illetően, de hát egy próbát mégis megér, így tovább lapozgat benne. A fejezetek és bekezdések címei leginkább a gyógyfüvek és azok megfőzésével, valamint fogyasztásuk jótékony hatásával függ össze, de mit sem ír a sebészetről, az anatómiáról, a szervezet működéséről, amiből egy nyugati orvosdoktor alapvetően kiindulna. Egy kissé csalódottan teszi vissza a könyvet a polcra, majd tovább nézelődik. Talán talál valamit a holtakról és azok életbehívásáról. Habár érzi, hogy ez a téma nem épp tartozik a jóérzésű és erkölcsös dolgok közé, így az erről szóló irodalom is igencsak csekély lehet, de hát azért körbe kell tekintenie. Meg is teszi, de valóban nem talál semmit. Nem csügged és nem is bánkódik, hiszen erre fel volt készülve. Azonban az egész könyvtári kaland, vegyes érzésekkel tölti el. Egyszerre lenyűgözte, hogy mennyi tudást tárolnak és szomorú, hogy a maga számára semmit sem talált. Ezért ha épp az orvoslás, vagy a nyugat történelmét akarná kutatni a város könyvtára bizton nem, nyújtana neki semmi mást. Ezek az érzések viszont nem igazán hatnak rá, mivel az orvoslás tudomása szerint csak azon a vidéken űzték, ahonnan ő származott, így ha tudást akarna gyűjteni vissza, kéne mennie. Az pedig hiábavaló, mivel már csak hamut és port találna, és az egykoron dicsőséges nyugati orvoslás már az enyészeté.
A kutakodás után, tesz még egy gyors kört, a könyvek között, majd elindul felfelé a lépcsőn kifelé a templomból.*
*A hatalmasnak tűnő lépcső lekanyarog a könyvtár pincéjébe. A doh, a félhomály és a néhol penészedő könyvek illata egyértelműen mutatja, hogy ez itt a könyvtár. Le sem lehetne tagadni, hogy mindez valóságosan itt van. Amikor leér, a lépcsőn egy kicsit meglepődik. A hatalmas kör alakú terem oldalainak megannyi magas polca, ahol a könyvek és tekercsek roskadoznak, nem semmi látványt nyújtanak. Afomag ilyet még nem látott. Ilyen hatalmas tudásanyagot még nem pillantott meg. Ezért hamar elindul a polcok mentén és a témákat böngészi. Hátha talál valamit az orvoslásról, vagy a bukott nyugat történetéről. Ami persze nem valószínű, mivel az az elszigetelt mikroközösség ahonnan ő származik nem ihlette meg a nagy históriásokat, hogy lejegyezzék annak nyomorúságos történetét. Azért egy próbát megérdemel, gondolja a doktor és tovább bámészkodik.* ~El kell ismernem, hogy pozitívan csalódtam a könyvtárban. Nem vártam, hogy ekkor tudásanyagot tárolnak itt. A pince elhelyezés egészen másra utalt. Inkább arra, hogy alig van valamim és azt, ha már muszáj, beteszem a pincébe. Ezzel szemben minden tele van fontosabbnál fontosabb könyvvel és papirossal.~ *A kutatás közepette végül ráakad valamire, ami a gyógyítással kapcsolatos. A könyv címe: A hagyományos gyógyítás alapjai. A cím önmagában sokat sejtet a tartalomból és mivel a doktor mást nem igazán talált a keresett témában pláne, hogy az orvoslás kifejezés egyáltalán nem szerepel a helyiek szókincsében, így még ott a polc előtt hamar kinyitja. Belelapoz és kinyitja az első oldalnál, majd hirtelen hátra lapoz az utolsóhoz, de tartalomjegyzéket nem lát benne. Ez semmi jóval nem kecsegtet a könyv komolyságát illetően, de hát egy próbát mégis megér, így tovább lapozgat benne. A fejezetek és bekezdések címei leginkább a gyógyfüvek és azok megfőzésével, valamint fogyasztásuk jótékony hatásával függ össze, de mit sem ír a sebészetről, az anatómiáról, a szervezet működéséről, amiből egy nyugati orvosdoktor alapvetően kiindulna. Egy kissé csalódottan teszi vissza a könyvet a polcra, majd tovább nézelődik. Talán talál valamit a holtakról és azok életbehívásáról. Habár érzi, hogy ez a téma nem épp tartozik a jóérzésű és erkölcsös dolgok közé, így az erről szóló irodalom is igencsak csekély lehet, de hát azért körbe kell tekintenie. Meg is teszi, de valóban nem talál semmit. Nem csügged és nem is bánkódik, hiszen erre fel volt készülve. Azonban az egész könyvtári kaland, vegyes érzésekkel tölti el. Egyszerre lenyűgözte, hogy mennyi tudást tárolnak és szomorú, hogy a maga számára semmit sem talált. Ezért ha épp az orvoslás, vagy a nyugat történelmét akarná kutatni a város könyvtára bizton nem, nyújtana neki semmi mást. Ezek az érzések viszont nem igazán hatnak rá, mivel az orvoslás tudomása szerint csak azon a vidéken űzték, ahonnan ő származott, így ha tudást akarna gyűjteni vissza, kéne mennie. Az pedig hiábavaló, mivel már csak hamut és port találna, és az egykoron dicsőséges nyugati orvoslás már az enyészeté.
A kutakodás után, tesz még egy gyors kört, a könyvek között, majd elindul felfelé a lépcsőn kifelé a templomból.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2015-12-31 19:55:17
Üzenet elküldve: 2015-12-31 19:55:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Természetesen Lihanechben sem csak halat esznek, a tó közelsége azonban más szempontból is meghatározó a város életében. A víz erejét és a város fekvésének adottságait mesteremberek, kereskedők és kétségkívül a legtöbb városlakó kihasználja. A víz városa nem véletlenül termett ott, ahol.*
- Remélem, hogy egyszer megmutathatom önnek. *Mosolyog, miközben összekulcsolt ujjait maga elé emeli. Évek múltán talán. Egyelőre nem áll szándékában visszamenni.*
- Sosem voltam még Pirtianesben. *Jegyzi meg. Sőt, soha nem is találkozott még pirtianesivel. Érdekes.
Kriyon nevének említésére egy pillanatra megfeszülnek arcizmai. ~Vajon mindenki, aki Wegtorenből jött ilyen… ízléstelen?~
A saját részéről Loka egyelőre elégedett Arthenior városával. Igaz, hogy itt senki sem ismeri és befolyásra sem tett még szert, de ami késik, nem múlik. Ennek is megvan a maga előnye.*
- Jól hangzik. *Bólint a Mágustorony említésére.* Szívesen megismerném. *~És tanulnék tőle.~ Ezt kimondani talán tiszteletlen volna jelenlegi mesterével szemben, de Lokában már megfogalmazódott a terv, hogy Worenthnél hatalmasabb mágusokat is megkörnyékez ha alkalma adódik rá.*
- Köszönöm. *Áll fel ahogyan mestere a könyvekhez lép, majd mikor az visszatér a vastag kötettel, újra helyet foglal maga elé húzva a város történelmét taglaló művet. Ujjait végighúzza a borításon, a könyv gerincén, majd futólag belelapoz. Nem akar most rögtön nekiállni, hiszen furcsán venné ki magát ha olvasgatni kezd míg a hóhajú beszélni szeretne vele.*
*Természetesen Lihanechben sem csak halat esznek, a tó közelsége azonban más szempontból is meghatározó a város életében. A víz erejét és a város fekvésének adottságait mesteremberek, kereskedők és kétségkívül a legtöbb városlakó kihasználja. A víz városa nem véletlenül termett ott, ahol.*
- Remélem, hogy egyszer megmutathatom önnek. *Mosolyog, miközben összekulcsolt ujjait maga elé emeli. Évek múltán talán. Egyelőre nem áll szándékában visszamenni.*
- Sosem voltam még Pirtianesben. *Jegyzi meg. Sőt, soha nem is találkozott még pirtianesivel. Érdekes.
Kriyon nevének említésére egy pillanatra megfeszülnek arcizmai. ~Vajon mindenki, aki Wegtorenből jött ilyen… ízléstelen?~
A saját részéről Loka egyelőre elégedett Arthenior városával. Igaz, hogy itt senki sem ismeri és befolyásra sem tett még szert, de ami késik, nem múlik. Ennek is megvan a maga előnye.*
- Jól hangzik. *Bólint a Mágustorony említésére.* Szívesen megismerném. *~És tanulnék tőle.~ Ezt kimondani talán tiszteletlen volna jelenlegi mesterével szemben, de Lokában már megfogalmazódott a terv, hogy Worenthnél hatalmasabb mágusokat is megkörnyékez ha alkalma adódik rá.*
- Köszönöm. *Áll fel ahogyan mestere a könyvekhez lép, majd mikor az visszatér a vastag kötettel, újra helyet foglal maga elé húzva a város történelmét taglaló művet. Ujjait végighúzza a borításon, a könyv gerincén, majd futólag belelapoz. Nem akar most rögtön nekiállni, hiszen furcsán venné ki magát ha olvasgatni kezd míg a hóhajú beszélni szeretne vele.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2015-12-31 08:06:28
Üzenet elküldve: 2015-12-31 08:06:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Maga is szívesen megnézne már egy versenyt, esetleg nevezne is olyanra, ami közel áll hozzá, hátha nagyobb szerencséje lenne mint legutóbb a tusán. Akkor a harcokat nézte Moon társaságában, bár az nem nyűgözte le annyira, talán az íjászat egy fokkal jobban lekötné.*
~Vajon lesz e még mágustusa?~
*Igazából mikor ez megfordul a fejében rájön, hogy nem is kell ehhez külön rendezvény, ők maguk is rendezhetnének otthon egy házi mágustusát, sőt akár olyat is amibe másokat is bevonnak. Kitenne egy hirdetést ide-oda, hogy Synmira mágustusának ad otthont, aztán hátha lenne érdeklődő... és be lehetne szervezni egy jó bírót is.*
~Nem is lenne rossz.~
-Igen az lényeges könnyítés.
*Worenth nem nagy halfogyasztó, de látott már több halászhajót is, így biztosan nagy erőket fektetnek a halászatba, viszont így Lihanech ebből a szempontból mindenképpen szerencsés.*
-A vízesésről már hallottam. *bólogat.* -De még nem volt hozzá szerencsém. Hallomások alapján páratlan, és kihagyhatatlan. Igen-igen, az ilyen adottságok miatt kutattuk annyira a helyet Synmira után, de szerintem jót választottunk. Én magam részéről Pirtianes városába mennék, az a föld városa. *mosolyodik el, mivel Worenth mágia szakterülete a levegő és a föld.* -De mondjuk nálunk ott van Kriyon, ő Wegtorenből jött nem tudom tudod e esetleg. Wegtoren a tűzmágusok hazája. Mindazonáltal nem kell csüggednünk úgy vélem, mivel Arthenior is kiváló lehetőségeket biztosít, csak a jó helyre kell mennünk. *kacsint egyet.* -Egy kirándulást tervezek majd a mágustoronyhoz is, ugyanis az öreg varázslótól nagyon sokat tanultam mikor ide érkeztem, és régen láttam már. Apropó könyvek. *emeli fel ujját, és a polchoz sétálva elvesz egyet, egy igen vastag bőrkötetes könyvet.*
-Említette a város történetét. Na ebben a könyvben biztosan megtalálja a választ, bele is lapozhatunk akár. *rakja elé a könyvet, aminek a város története a címe. Látszólag már kopottas, a lapok is sárgák és sok helyen kissé meggyűrtek, bizonyára sokan forgatták az idők során.*
*Maga is szívesen megnézne már egy versenyt, esetleg nevezne is olyanra, ami közel áll hozzá, hátha nagyobb szerencséje lenne mint legutóbb a tusán. Akkor a harcokat nézte Moon társaságában, bár az nem nyűgözte le annyira, talán az íjászat egy fokkal jobban lekötné.*
~Vajon lesz e még mágustusa?~
*Igazából mikor ez megfordul a fejében rájön, hogy nem is kell ehhez külön rendezvény, ők maguk is rendezhetnének otthon egy házi mágustusát, sőt akár olyat is amibe másokat is bevonnak. Kitenne egy hirdetést ide-oda, hogy Synmira mágustusának ad otthont, aztán hátha lenne érdeklődő... és be lehetne szervezni egy jó bírót is.*
~Nem is lenne rossz.~
-Igen az lényeges könnyítés.
*Worenth nem nagy halfogyasztó, de látott már több halászhajót is, így biztosan nagy erőket fektetnek a halászatba, viszont így Lihanech ebből a szempontból mindenképpen szerencsés.*
-A vízesésről már hallottam. *bólogat.* -De még nem volt hozzá szerencsém. Hallomások alapján páratlan, és kihagyhatatlan. Igen-igen, az ilyen adottságok miatt kutattuk annyira a helyet Synmira után, de szerintem jót választottunk. Én magam részéről Pirtianes városába mennék, az a föld városa. *mosolyodik el, mivel Worenth mágia szakterülete a levegő és a föld.* -De mondjuk nálunk ott van Kriyon, ő Wegtorenből jött nem tudom tudod e esetleg. Wegtoren a tűzmágusok hazája. Mindazonáltal nem kell csüggednünk úgy vélem, mivel Arthenior is kiváló lehetőségeket biztosít, csak a jó helyre kell mennünk. *kacsint egyet.* -Egy kirándulást tervezek majd a mágustoronyhoz is, ugyanis az öreg varázslótól nagyon sokat tanultam mikor ide érkeztem, és régen láttam már. Apropó könyvek. *emeli fel ujját, és a polchoz sétálva elvesz egyet, egy igen vastag bőrkötetes könyvet.*
-Említette a város történetét. Na ebben a könyvben biztosan megtalálja a választ, bele is lapozhatunk akár. *rakja elé a könyvet, aminek a város története a címe. Látszólag már kopottas, a lapok is sárgák és sok helyen kissé meggyűrtek, bizonyára sokan forgatták az idők során.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2015-12-30 16:01:41
Üzenet elküldve: 2015-12-30 16:01:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
*Kenyeret, húsokat, vagyis szinte bármit. Egy kemence télen-nyáron nagyon hasznos. Na nem arról van szó, hogy Loka ennyire élelmes volna, de egy máglya akármilyen hangulatos is csupán elpazarolt tüzelőanyag. Ráadásul nem is csak kint, de épületen belül is elképzelhetőek lennének megoldva ezzel az egész épületegyüttes fűtését.*
- Igazán? *kérdez vissza érdeklődve. Maga is kedveli az állatokat (levadászni, megenni és boncolgatni legfőképp) és úgy gondolja jól szót ért velük (a legtöbb esetben). Habár állatidomárnak azért nem menne. Különleges elf képességek közé pedig biztosan nem sorolná ezt a tulajdonságot.
Az íjászversenyen csak természetes, hogy egy elf kerül ki győztesen. Elvégre az elfek jobbak, sokkal jobbak mint bármelyik más faj. Néhányan ezt időről időre el szokták felejteni, olyankor egy kedves kis emlékeztetőt kell adni nekik. De ez nem változtat a tényen, hogy az elfek a többi faj felett állnak.*
- Egy ilyet én is szívesen megnéznék. *Megnézné, ahogy egy fajtársa sárba tiporja a sok hencegő pondrót.
Ahogy vigyázva lejjebb halad a lépcsőkön, megérzi, nem csak a dohszagot, de a hely szellemének varázsát is. Ennyi tudás egy helyen szinte életre kel, saját erővel bír. Meglehet, hogy a dolognak köze van a Templomban folyó mágiatanuláshoz is. A tudás kiszivárog a tekercsekből és összeáll az erővé, melyet a felszínen kis tanoncok gyűjtögetnek szorgosan, tűzlabdákat és ki tudja miket alakítva belőle. Vagy éppen fordítva. A fent gyakorlók mágiája szivárog bele a földbe és adja meg a hangulatot, akaratlanul megtöltve a pergameneket többel, mint amelyet valaha is rájuk véstek.
A kínált helyet elfogadja és leül, kezeit az asztalra helyezi, ujjai összefonva. Így hallgatja a mágus mestert. Talán az tud ajánlani néhány kötetet, netán történelmi jellegűeket is, amelyekről korábban váltottak szót. Kell, hogy legyen olyan is itt.*
- Azt hiszem, ezt a becenevet inkább a Lihanechi tóról kapta. *Mosolyog a férfire.* Tudja rendkívül nagy szerepet játszik a város infrastruktúrájában. A halat gazdaságosabb egyből onnan halászni, nem kell a kikötőből szállíttatnunk, mint Artheniornak. *Igaz, az Artheniori folyó is bővelkedik élővilágban, de Loka úgy tippeli az élelem nagyját a tengerről hozzák. Hiszen egy ekkora várost nehezen tud eltartani egyetlen folyó.*
- Igaz az is, hogy a környező hegyekből több patak és ér indul, melyek némelyike a városon át vezet. A legszebb azonban a vízesés, közvetlen a város déli részén, a tónál. Van néhány különleges hely ahonnan gyönyörű rálátás nyílik. *Meséli, szemében különös csillogással. Megannyi emlék köti őt a helyhez. ~Vajon visszatérek még valaha…?~*
- Úgy tudom, a környezeti adottságok lévén a vízmágusok is előnyben részesítik. *Talán könnyebb ott elsajátítani az ág fortélyait. Meglehet, hiba volt eljönni a városból, hiszen ott gyorsabban és könnyebben magáévá tehette volna Loka a tudást melyre áhítozik.*
*Kenyeret, húsokat, vagyis szinte bármit. Egy kemence télen-nyáron nagyon hasznos. Na nem arról van szó, hogy Loka ennyire élelmes volna, de egy máglya akármilyen hangulatos is csupán elpazarolt tüzelőanyag. Ráadásul nem is csak kint, de épületen belül is elképzelhetőek lennének megoldva ezzel az egész épületegyüttes fűtését.*
- Igazán? *kérdez vissza érdeklődve. Maga is kedveli az állatokat (levadászni, megenni és boncolgatni legfőképp) és úgy gondolja jól szót ért velük (a legtöbb esetben). Habár állatidomárnak azért nem menne. Különleges elf képességek közé pedig biztosan nem sorolná ezt a tulajdonságot.
Az íjászversenyen csak természetes, hogy egy elf kerül ki győztesen. Elvégre az elfek jobbak, sokkal jobbak mint bármelyik más faj. Néhányan ezt időről időre el szokták felejteni, olyankor egy kedves kis emlékeztetőt kell adni nekik. De ez nem változtat a tényen, hogy az elfek a többi faj felett állnak.*
- Egy ilyet én is szívesen megnéznék. *Megnézné, ahogy egy fajtársa sárba tiporja a sok hencegő pondrót.
Ahogy vigyázva lejjebb halad a lépcsőkön, megérzi, nem csak a dohszagot, de a hely szellemének varázsát is. Ennyi tudás egy helyen szinte életre kel, saját erővel bír. Meglehet, hogy a dolognak köze van a Templomban folyó mágiatanuláshoz is. A tudás kiszivárog a tekercsekből és összeáll az erővé, melyet a felszínen kis tanoncok gyűjtögetnek szorgosan, tűzlabdákat és ki tudja miket alakítva belőle. Vagy éppen fordítva. A fent gyakorlók mágiája szivárog bele a földbe és adja meg a hangulatot, akaratlanul megtöltve a pergameneket többel, mint amelyet valaha is rájuk véstek.
A kínált helyet elfogadja és leül, kezeit az asztalra helyezi, ujjai összefonva. Így hallgatja a mágus mestert. Talán az tud ajánlani néhány kötetet, netán történelmi jellegűeket is, amelyekről korábban váltottak szót. Kell, hogy legyen olyan is itt.*
- Azt hiszem, ezt a becenevet inkább a Lihanechi tóról kapta. *Mosolyog a férfire.* Tudja rendkívül nagy szerepet játszik a város infrastruktúrájában. A halat gazdaságosabb egyből onnan halászni, nem kell a kikötőből szállíttatnunk, mint Artheniornak. *Igaz, az Artheniori folyó is bővelkedik élővilágban, de Loka úgy tippeli az élelem nagyját a tengerről hozzák. Hiszen egy ekkora várost nehezen tud eltartani egyetlen folyó.*
- Igaz az is, hogy a környező hegyekből több patak és ér indul, melyek némelyike a városon át vezet. A legszebb azonban a vízesés, közvetlen a város déli részén, a tónál. Van néhány különleges hely ahonnan gyönyörű rálátás nyílik. *Meséli, szemében különös csillogással. Megannyi emlék köti őt a helyhez. ~Vajon visszatérek még valaha…?~*
- Úgy tudom, a környezeti adottságok lévén a vízmágusok is előnyben részesítik. *Talán könnyebb ott elsajátítani az ág fortélyait. Meglehet, hiba volt eljönni a városból, hiszen ott gyorsabban és könnyebben magáévá tehette volna Loka a tudást melyre áhítozik.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:09:02
Üzenet elküldve: 2015-12-30 12:09:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Mivel Nestar nem mondja ki minden gondolatát, így nem is kell egy újabb nézeteltérési vitával szenvedniük. A kérdésre hümmög egyet, hátradől, majd megvakarja szakállát.
Végül megrázza a fejét. *
- Nem igazán jut eszembe semmi ilyen. Amennyiben fontosabb dolgod is akad, mint velem beszélgetni, nyugodtan menj. * Úgy érzi, hogy Nestar lassan menni akarna valahova, de lehet, hogy csak az a baj, hogy a kérdések kimerülésével eléggé ellaposodott a beszélgetést mostanra. *
* Mivel Nestar nem mondja ki minden gondolatát, így nem is kell egy újabb nézeteltérési vitával szenvedniük. A kérdésre hümmög egyet, hátradől, majd megvakarja szakállát.
Végül megrázza a fejét. *
- Nem igazán jut eszembe semmi ilyen. Amennyiben fontosabb dolgod is akad, mint velem beszélgetni, nyugodtan menj. * Úgy érzi, hogy Nestar lassan menni akarna valahova, de lehet, hogy csak az a baj, hogy a kérdések kimerülésével eléggé ellaposodott a beszélgetést mostanra. *
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2015-12-30 10:16:07
Üzenet elküldve: 2015-12-30 10:16:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Worenth egyébként elég készségesen válaszol, mégis most örül neki, hogy Loka nem kérdezgeti túl a dolgot, látszólag igen megfontolt a nő, és tudja meddig mehet el, ami nagyon pozitív tulajdonság. Loka felvetésére összecsapja tenyerét, majd kezével betemeti arcát.*
-Kemencék hát persze! Hogy ez eszembe sem jutott. *csettint egyet.* -A máglyák még bajt is okozhatnak, főleg ha bejön a száraz fülledt időszak. *bár még az odébb van de nem árt előrelátónak lenni.*
-És még kenyeret is süthetünk benne. Szépen téglából fel lehetne építeni akár kettőt is... bár azt már meg kellett volna építeni a mostani időszakra... nyáron elég fura lenne tüzet rakni benne. *húzza el a száját, talán majd más ötlet kellene, de valamivel tüzet kellene varázsolni Synmira környékére. Hallgatja figyelmesen Loka beszédét, közben egyre inkább csökkentik a távolságot, így hamarosan beléphetnek a könyvtárba, a dohos, könyvekkel teli helységbe.*
-Értem. Kimondottan elf harcosokat még nem is igen láttam. Volt egy jó barátom, aki druida volt, és igen ügyesen bánt az állatokkal. Egyszerűen megértette őket mindenféle mágia nélkül. Fura volt. *eleveníti fel az emlékeket, bizonyára különleges képességei lehettek a régi cimborájának.*
-Volt szerencsém íjászversenyt látni... egy elf férfi nyerte meg, hihetetlen ügyesen célzott. Akkor mondták, hogy ők igen ügyesek benne. Egyébként itt a városban is volt íjászverseny, bár ott nem tudom ki nyerte és kik indultak. Csak ön után Loka! *mutat előre a lefelé vezető lépcsőkre, majd hamarosan Loka is megérezheti a dohos szagot, és megláthatja a könyvfergeteget.*
-Itt aztán vannak könyvek nemde? *kérdezi Worenth, majd az egyik asztal felé sétál, kihúzza az egyik széket a nőnek, akit hellyel kínál... igazán udvarias gesztus. Worenth vele szemben ül le, egy mozdulattal a szék háttámlájára löki a fehér mágusköpenyét, és mágusbotját maga mellé támasztja.*
-Sok időt töltöttem itt. *néz körbe.* -És mindig akad aki betér ide a választék miatt. Köszönöm, hogy eljött velem Loka, igazán örülök a társaságának. *mosolyodik el.* -Mesélne nekem Lihanechről? Az, hogy a víz városa úgy kell elképzelni, hogy tényleg szökőkutak és források, meg patakok, folyók, medencék alkotják a nagy részét?
*Worenth egyébként elég készségesen válaszol, mégis most örül neki, hogy Loka nem kérdezgeti túl a dolgot, látszólag igen megfontolt a nő, és tudja meddig mehet el, ami nagyon pozitív tulajdonság. Loka felvetésére összecsapja tenyerét, majd kezével betemeti arcát.*
-Kemencék hát persze! Hogy ez eszembe sem jutott. *csettint egyet.* -A máglyák még bajt is okozhatnak, főleg ha bejön a száraz fülledt időszak. *bár még az odébb van de nem árt előrelátónak lenni.*
-És még kenyeret is süthetünk benne. Szépen téglából fel lehetne építeni akár kettőt is... bár azt már meg kellett volna építeni a mostani időszakra... nyáron elég fura lenne tüzet rakni benne. *húzza el a száját, talán majd más ötlet kellene, de valamivel tüzet kellene varázsolni Synmira környékére. Hallgatja figyelmesen Loka beszédét, közben egyre inkább csökkentik a távolságot, így hamarosan beléphetnek a könyvtárba, a dohos, könyvekkel teli helységbe.*
-Értem. Kimondottan elf harcosokat még nem is igen láttam. Volt egy jó barátom, aki druida volt, és igen ügyesen bánt az állatokkal. Egyszerűen megértette őket mindenféle mágia nélkül. Fura volt. *eleveníti fel az emlékeket, bizonyára különleges képességei lehettek a régi cimborájának.*
-Volt szerencsém íjászversenyt látni... egy elf férfi nyerte meg, hihetetlen ügyesen célzott. Akkor mondták, hogy ők igen ügyesek benne. Egyébként itt a városban is volt íjászverseny, bár ott nem tudom ki nyerte és kik indultak. Csak ön után Loka! *mutat előre a lefelé vezető lépcsőkre, majd hamarosan Loka is megérezheti a dohos szagot, és megláthatja a könyvfergeteget.*
-Itt aztán vannak könyvek nemde? *kérdezi Worenth, majd az egyik asztal felé sétál, kihúzza az egyik széket a nőnek, akit hellyel kínál... igazán udvarias gesztus. Worenth vele szemben ül le, egy mozdulattal a szék háttámlájára löki a fehér mágusköpenyét, és mágusbotját maga mellé támasztja.*
-Sok időt töltöttem itt. *néz körbe.* -És mindig akad aki betér ide a választék miatt. Köszönöm, hogy eljött velem Loka, igazán örülök a társaságának. *mosolyodik el.* -Mesélne nekem Lihanechről? Az, hogy a víz városa úgy kell elképzelni, hogy tényleg szökőkutak és források, meg patakok, folyók, medencék alkotják a nagy részét?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211