Archívum - Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 215 (4281. - 4287. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4268-4287
4287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-30 22:03:11
Üzenet elküldve: 2019-12-30 22:03:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
- Semmi gond! Jó napot!
* Szól vissza hátra fordítva fejét, kissé zavarodottan a válla felett a törpe. Mert hát háttal ült éppen a hölgynek. Ezért és persze a teli fogadó zaja miatt nem is értette egészen, hogy mit mondtak neki. Meg különben is a felszolgálót figyelte éppen nem- e jön már. Éhesen nem is tud nagyon másra koncentrálni. *
- Persze, láttam én, hogy van itt hely, éhes vagyok nem vak! De azért köszönöm!
* Folytatja, majd oda fordul az asztaltársaságához teljesen. Kissé közelebb hajol, mint ha félne, hogy bárki is meghallaná, vagy bárkit is érdekelne, amit mond. És kissé szégyenkezve anyagi helyzete felett bátortalanul az asztalt bámulva így folytatja: *
- Önök környékbeliek ugye? Nem tudják akadna- e itt valami becsületes munka egy magamfajtának? Kissé megszorultam anyagilag, de tudják, hogy megy ez…
* Majd tekintetét a hölgyre emeli. *
- Szinte bármit elvállalok.
* Mondja törpe büszkeségét elfeledve elhalkuló hangon… *
- Semmi gond! Jó napot!
* Szól vissza hátra fordítva fejét, kissé zavarodottan a válla felett a törpe. Mert hát háttal ült éppen a hölgynek. Ezért és persze a teli fogadó zaja miatt nem is értette egészen, hogy mit mondtak neki. Meg különben is a felszolgálót figyelte éppen nem- e jön már. Éhesen nem is tud nagyon másra koncentrálni. *
- Persze, láttam én, hogy van itt hely, éhes vagyok nem vak! De azért köszönöm!
* Folytatja, majd oda fordul az asztaltársaságához teljesen. Kissé közelebb hajol, mint ha félne, hogy bárki is meghallaná, vagy bárkit is érdekelne, amit mond. És kissé szégyenkezve anyagi helyzete felett bátortalanul az asztalt bámulva így folytatja: *
- Önök környékbeliek ugye? Nem tudják akadna- e itt valami becsületes munka egy magamfajtának? Kissé megszorultam anyagilag, de tudják, hogy megy ez…
* Majd tekintetét a hölgyre emeli. *
- Szinte bármit elvállalok.
* Mondja törpe büszkeségét elfeledve elhalkuló hangon… *
4286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-30 21:21:55
Üzenet elküldve: 2019-12-30 21:21:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Érintőlegesen Nirs is//
*Relael határozottan örül annak, hogy Estanellaria távozik az asztaluktól, így ketten maradnak az árva fiúcskával. Mivel a mélységi megállja különösebb megjegyzés nélkül, ezért ő is marad egyedül a szúrós, utálatos pillantásoknál, különösen annak hála, hogy kerekedő pocakja minduntalan eszébe jut. Ha magáért nem is, de a gyermekéért visszafogja magát.
Ekkortájt lép be a fogadóba egy törpe is, aki nem különösebben foglalkoztatja, egyszerűen csak tudomásul veszi jelenlétét. Jobban leköti tekintetét Nirs is, akit eddig észre sem vett, lehet azért, mert eddig ruha volt rajta, ezúttal viszont fedetlen mellkassal várakozik a pultnál. Int is neki, ez akár lehet felhívás arra is, hogyha szeretne jöjjön oda, vagy csak egy egyszerű üdvözlés, ez leginkább az ifjú thargon múlik.
Ami igencsak meglepi, hogy a törpe mindenféle üdvözlés, vagy bármiféle megjegyzést mellőzve leül közéjük. Relael kissé felemásan viszonyul ehhez a népséghez, amióta meglopta őt egy, így érthetően elsőként homlokát ráncolva förmed rá az idegenre.*
- Elnézést! Talán egy jó napot, vagy szabad ez a hely, vagy bármi?
*Növekvő paranoiája azt súgja számára, hogy valami rossz van készülőben. Meg persze a sutyorgó hangok is felbátorodnak, és összefüggéstelen masszává változnak, elnyomva Relael saját gondolatait, és megnehezítve a koncentrációt is.*
//Érintőlegesen Nirs is//
*Relael határozottan örül annak, hogy Estanellaria távozik az asztaluktól, így ketten maradnak az árva fiúcskával. Mivel a mélységi megállja különösebb megjegyzés nélkül, ezért ő is marad egyedül a szúrós, utálatos pillantásoknál, különösen annak hála, hogy kerekedő pocakja minduntalan eszébe jut. Ha magáért nem is, de a gyermekéért visszafogja magát.
Ekkortájt lép be a fogadóba egy törpe is, aki nem különösebben foglalkoztatja, egyszerűen csak tudomásul veszi jelenlétét. Jobban leköti tekintetét Nirs is, akit eddig észre sem vett, lehet azért, mert eddig ruha volt rajta, ezúttal viszont fedetlen mellkassal várakozik a pultnál. Int is neki, ez akár lehet felhívás arra is, hogyha szeretne jöjjön oda, vagy csak egy egyszerű üdvözlés, ez leginkább az ifjú thargon múlik.
Ami igencsak meglepi, hogy a törpe mindenféle üdvözlés, vagy bármiféle megjegyzést mellőzve leül közéjük. Relael kissé felemásan viszonyul ehhez a népséghez, amióta meglopta őt egy, így érthetően elsőként homlokát ráncolva förmed rá az idegenre.*
- Elnézést! Talán egy jó napot, vagy szabad ez a hely, vagy bármi?
*Növekvő paranoiája azt súgja számára, hogy valami rossz van készülőben. Meg persze a sutyorgó hangok is felbátorodnak, és összefüggéstelen masszává változnak, elnyomva Relael saját gondolatait, és megnehezítve a koncentrációt is.*
4285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-30 14:15:01
Üzenet elküldve: 2019-12-30 14:15:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
//Az otthon melege//
~ Vaskorsó Taverna. ~ * Olvssa a bejárat feletti táblát a törpe. *
~ Ha a vas szó szerepel benne, akkor csak jó hely lehet. Szertem a vasat. ~
* Dünnögi, miközben fellép a legfelső lépcsőfokra és lenyomja a kilincset.
Zsúfolt egy hely, legalább is így dél tájban. A felszolgáló lány is éppen mással van elfoglalva, így hát körülnéz hová tehetné le magát. A szeme megakad egy helyen. Az éppen jó lenne, a tűzhely is közel, gyorsan felmelegednének átfagyott tagjai. Igaz, hogy ülnek ott egy sötétbarna hajú elf hölgy és egy ember. Az asztalnál viszont van még hely, így hát nem kéreti magát és kérdezés nélkül odaül, mit sem törődve azzal, hogy zavar-e. Ott várja, hogy sorra kerüljön és felvegyék tőle a rendelést... *
A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.30 14:25:46
//Az otthon melege//
~ Vaskorsó Taverna. ~ * Olvssa a bejárat feletti táblát a törpe. *
~ Ha a vas szó szerepel benne, akkor csak jó hely lehet. Szertem a vasat. ~
* Dünnögi, miközben fellép a legfelső lépcsőfokra és lenyomja a kilincset.
Zsúfolt egy hely, legalább is így dél tájban. A felszolgáló lány is éppen mással van elfoglalva, így hát körülnéz hová tehetné le magát. A szeme megakad egy helyen. Az éppen jó lenne, a tűzhely is közel, gyorsan felmelegednének átfagyott tagjai. Igaz, hogy ülnek ott egy sötétbarna hajú elf hölgy és egy ember. Az asztalnál viszont van még hely, így hát nem kéreti magát és kérdezés nélkül odaül, mit sem törődve azzal, hogy zavar-e. Ott várja, hogy sorra kerüljön és felvegyék tőle a rendelést... *
A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.30 14:25:46
4284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-28 13:08:32
Üzenet elküldve: 2019-12-28 13:08:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
- Jó...rossz...
*Csak gondolatban folytatja mondatát, és cseppet sem zavarja az, hogy ezzel szegény Nirst milyen kétségek között hagyja. Láthatóan elmélyülten gondolkodik, miközben motyogva rohangál ide, meg oda. Idha néni annyira el van foglalva a fejében lévő világgal, hogy nem is veszi észre Nirs zavarát, ami talán jobb is így.*
- Rendben. Sietek vissza. Jó fiú vagy.
*Mondja miközben távozik először a folyosóra, ahol a falnak támaszkodva hanyagul magára húzza cipőjét, annak alaposan le is taposva a sarkát. ~ Jóvanazúgy. ~ És már szalad is tova, korát meghazudtoló energiával, nem törődve a sötételffel, vagy úgy senkivel. Fogja szeretett öszvérét is, és hátára kászálódva már siet is a piacra.*
- Jó...rossz...
*Csak gondolatban folytatja mondatát, és cseppet sem zavarja az, hogy ezzel szegény Nirst milyen kétségek között hagyja. Láthatóan elmélyülten gondolkodik, miközben motyogva rohangál ide, meg oda. Idha néni annyira el van foglalva a fejében lévő világgal, hogy nem is veszi észre Nirs zavarát, ami talán jobb is így.*
- Rendben. Sietek vissza. Jó fiú vagy.
*Mondja miközben távozik először a folyosóra, ahol a falnak támaszkodva hanyagul magára húzza cipőjét, annak alaposan le is taposva a sarkát. ~ Jóvanazúgy. ~ És már szalad is tova, korát meghazudtoló energiával, nem törődve a sötételffel, vagy úgy senkivel. Fogja szeretett öszvérét is, és hátára kászálódva már siet is a piacra.*
4283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-27 20:27:19
Üzenet elküldve: 2019-12-27 20:27:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
- Hogy is ne lenne bátorságod? *suttogja, inkább csak magának, mint Fintnek, ezúttal már kissé erősebben, ujjbegye helyett körmével rajzolva át újra az iménti formát. ~Az az érzésem, nem ismered sem az igazi bátorságot, sem az igazi félelmet~ gondolja magában szomorúan, de nincs kedve belemenni egy hosszas vitába ezt illetően, így inkább megtartja magának az ilyen irányú gondolatait, és elindul, hogy kiszolgálja a kedves vendégeket. A hosszas felsorolást hallva azonban még az előbbinél is nehezebben tudja megállni, hogy ne tegyen valami rosszmájú megjegyzést, de végül csak sikerül türtőztetnie magát, és csupán egy hitetlenkedő szemöldökfelvonást enged meg magának Relael felé. ~Nem lesz ez sok, drágám? Már így is eléggé kikerekedtél, úgy látom... remélem, csak túl sok volt a flancos báli kajákból és nem csinált fel senki. Ha mégis, őszinte részvétem a gyereknek~ fejti ki magában hosszabban, mit is jelent pontosan a szemöldökfelvonás, de ebből persze semmi nem látszik arcán, míg az asztal mellett várakozik*
- Rendben. *váltja fel az unott arckifejezést egy pillanatra mégis egy negédes mosoly, mikor Relael a rendelése végére ér, majd kimért léptekkel visszaindul a pult felé, miközben sötét tekintettel méregeti Fintet, valamint az új vendéget. Az illető, lévén férfi és még sötételf is, igencsak alacsonyan van az általa tisztelendőnek tartott személyek listáján, ennek megfelelően csak egy kósza pillantásra méltatja a hímet, de szólni nem szól hozzá, és nem is keresi a társaságát, ha szeretne valamit, neki kell kezdeményeznie*
- Lesz még egy rántotta, tej, pirítós, szalonna, tea, forralt bor és két zabkása. *sorolja fel egy szuszra a rendelést Fintnek, hogy majd ő elkészítse, amit a kis liba kért, hisz ő a maga részéről megcselekedte, amit az illem megkövetelt tőle, az biztos, hogy előbb ganézná ki az istállót, mint hogy a szükségesnél egy pillanattal is többet töltsön Relael társaságában. ~Szegény kölyök!~ szánakozik magában a fiúcskán, aki viszont kénytelen tovább hallgatni azt az ostoba némbert. Csendes utálatából Nirs visszatérte rángatja vissza a jelenbe, érdeklődve figyelve a majdhogynem félmeztelen férfit*
- Ennyi telik a nénitől? Mosdatás és bekötözés? *hallgatja nem titkolt megvetéssel Nirs kívánalmait, hiszen ennél még ő maga is többet tudott volna tenni a sérült kar érdekében*
- Na gyere, így jobb lesz. Még a végén megáll a kocsmában lévő fehérnépek szíve a látványtól... *rándul gúnyos mosolyra a szája sarka, miközben egy takarót kerít a férfinak, és ha nem ellenkezik, Nirs köré kanyarítja, hogy a férfinak csak elől kelljen összeszorítania, kicsit jobban takarva magát, mint amire az esetlenül felhúzott ing képes. Közben, míg Fint a vizet és a gyolcsot intézi, csak a fejét csóválja, egyrészt hitetlenül, minek szól bele a mama abba, amihez láthatóan nem ért, másrészt pedig hogy jelezze, ezért igazán nem szükséges fizetnie a férfinak. ~Hm, talán törleszthetnél természetben is... ~veszi szemügyre félrebiccentett fejjel Nirst, míg Fint vissza nem tér, csak hogy aztán őt vizslassa hasonlóképp. Egy sóhajjal veszi azonban tudomásul, hogy mindkettő távozni készül, így, hogy még csak véletlenül se kelljen Relaellel foglalkoznia, inkább a sötételf hímet szemléli a pult túloldaláról. ~Majd Fint kiszolgálja őket, mikor visszatér~ gondolja magában a lánnyal kapcsolatban, ahogy újratölti korábbi poharát, ujjai közt forgatva azt egy darabig, mielőtt legurítaná a tartalmát.*
- Hogy is ne lenne bátorságod? *suttogja, inkább csak magának, mint Fintnek, ezúttal már kissé erősebben, ujjbegye helyett körmével rajzolva át újra az iménti formát. ~Az az érzésem, nem ismered sem az igazi bátorságot, sem az igazi félelmet~ gondolja magában szomorúan, de nincs kedve belemenni egy hosszas vitába ezt illetően, így inkább megtartja magának az ilyen irányú gondolatait, és elindul, hogy kiszolgálja a kedves vendégeket. A hosszas felsorolást hallva azonban még az előbbinél is nehezebben tudja megállni, hogy ne tegyen valami rosszmájú megjegyzést, de végül csak sikerül türtőztetnie magát, és csupán egy hitetlenkedő szemöldökfelvonást enged meg magának Relael felé. ~Nem lesz ez sok, drágám? Már így is eléggé kikerekedtél, úgy látom... remélem, csak túl sok volt a flancos báli kajákból és nem csinált fel senki. Ha mégis, őszinte részvétem a gyereknek~ fejti ki magában hosszabban, mit is jelent pontosan a szemöldökfelvonás, de ebből persze semmi nem látszik arcán, míg az asztal mellett várakozik*
- Rendben. *váltja fel az unott arckifejezést egy pillanatra mégis egy negédes mosoly, mikor Relael a rendelése végére ér, majd kimért léptekkel visszaindul a pult felé, miközben sötét tekintettel méregeti Fintet, valamint az új vendéget. Az illető, lévén férfi és még sötételf is, igencsak alacsonyan van az általa tisztelendőnek tartott személyek listáján, ennek megfelelően csak egy kósza pillantásra méltatja a hímet, de szólni nem szól hozzá, és nem is keresi a társaságát, ha szeretne valamit, neki kell kezdeményeznie*
- Lesz még egy rántotta, tej, pirítós, szalonna, tea, forralt bor és két zabkása. *sorolja fel egy szuszra a rendelést Fintnek, hogy majd ő elkészítse, amit a kis liba kért, hisz ő a maga részéről megcselekedte, amit az illem megkövetelt tőle, az biztos, hogy előbb ganézná ki az istállót, mint hogy a szükségesnél egy pillanattal is többet töltsön Relael társaságában. ~Szegény kölyök!~ szánakozik magában a fiúcskán, aki viszont kénytelen tovább hallgatni azt az ostoba némbert. Csendes utálatából Nirs visszatérte rángatja vissza a jelenbe, érdeklődve figyelve a majdhogynem félmeztelen férfit*
- Ennyi telik a nénitől? Mosdatás és bekötözés? *hallgatja nem titkolt megvetéssel Nirs kívánalmait, hiszen ennél még ő maga is többet tudott volna tenni a sérült kar érdekében*
- Na gyere, így jobb lesz. Még a végén megáll a kocsmában lévő fehérnépek szíve a látványtól... *rándul gúnyos mosolyra a szája sarka, miközben egy takarót kerít a férfinak, és ha nem ellenkezik, Nirs köré kanyarítja, hogy a férfinak csak elől kelljen összeszorítania, kicsit jobban takarva magát, mint amire az esetlenül felhúzott ing képes. Közben, míg Fint a vizet és a gyolcsot intézi, csak a fejét csóválja, egyrészt hitetlenül, minek szól bele a mama abba, amihez láthatóan nem ért, másrészt pedig hogy jelezze, ezért igazán nem szükséges fizetnie a férfinak. ~Hm, talán törleszthetnél természetben is... ~veszi szemügyre félrebiccentett fejjel Nirst, míg Fint vissza nem tér, csak hogy aztán őt vizslassa hasonlóképp. Egy sóhajjal veszi azonban tudomásul, hogy mindkettő távozni készül, így, hogy még csak véletlenül se kelljen Relaellel foglalkoznia, inkább a sötételf hímet szemléli a pult túloldaláról. ~Majd Fint kiszolgálja őket, mikor visszatér~ gondolja magában a lánnyal kapcsolatban, ahogy újratölti korábbi poharát, ujjai közt forgatva azt egy darabig, mielőtt legurítaná a tartalmát.*
4282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-23 21:59:21
Üzenet elküldve: 2019-12-23 21:59:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Fint már egy ideje arra vágyott, hogy ne rugdosással, hanem valami egyébbel kedveskedjen neki Esti. Úgy tűnik, megkapta, amire vágyott, mert a hátán izgalom fut át, ahogy a nő hozzáér. Egy pillanatra úgy érzi, a szív alak mintha beleégne a bőrébe. Ezek után megszólalni sem olyan könnyű, de egy kis krákogással sikerül.*
- Azt beszélik, a bátorság a szívből jön. *Mondja, és délcegen kihúzza magát.* Hogy is ne lenne szívem?
*Ami ezután jön, az alaposan megnehezíti Fint dolgát a poharakkal. Tudniillik, a vére nem a kezébe áramlik épp. Minden figyelmét a poharakra koncentrálja, hiszen az „előléptetés” előtt elejteni őket bajos volna. Úgy tetszik azonban, a csinos arcú lány jelenléte megzavarja a főnökasszony lelkivilágát, ezért jobb, ha ezzel kapcsolatban majd félrevonulva beszélnek. Egy pohár koppan azonban az asztalon, és megtelik pálinkával. A férfi az üvegbe is beleszagol egy kissé, majd fintorog egyet. Amíg ezzel foglalatoskodik, körülnéz a helyiségben, de minden kellemesen nyugodtnak tűnik. Tudja, hogy ez egy átmeneti állapot, de ha lehet, kiélvezi minden másodpercét.
Az ajtó megnyikordul, és a pultnál megjelenik egy sötételf fickó. Fint konkurenciát lát benne, mivel se nem elf, se nem sötét, és attól tart, így jóval nehezebb lesz elnyernie a nagysasszony fekete szívét, de ez nem változtat a kiszolgálás sebességén: máris intézkedik a meleg ételről és italról, és kisvártatva a pultra, a férfi elé helyezi.*
- Parancsolj. *Mondja. Egy kis gyanakvó pillantás után arra jut, hogy valószínűleg nem Estanellaria volt férjével vagy fivérével akadt össze, így talán nem kell megverekedniük. Bár nem látja a vendégen, hogy nem akar társalogni, neki magának eszében sincs hozzászólni, ezért csak folytatja a munkát.
A tyúkos újdonsült barátjára felpislog. Érdekes látvány, hirtelen el sem tudja képzelni, hogy a néne milyen huncutságokat művelhetett szegény párával, de ráhagyja a dolgot. Fizető vendégre ő ugyan egy rossz szót se.*
- Tudok, hát. *Felel, és tapintatból tudomásul se veszi, hogy a fickó fizetne érte, már sarkon is fordul, és szerez egy tál vizet, a vállán pedig egy tiszta fehér rongy pihen. Meg se áll a pultnál, kilép mögüle, hiszen egyértelmű, hogy a másik teljesen esélytelen arra, hogy két kézzel megfogja a nagy, öblös tálat.* Felcipelem, csak mutasd, hova. *És szavainak eleget is tesz, ha úgy adódik. A kinyalt úriembereknek igazán érdemes kedvezni, kikből származik a bevétel, ha nem azokból?*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.23 22:01:17
*Fint már egy ideje arra vágyott, hogy ne rugdosással, hanem valami egyébbel kedveskedjen neki Esti. Úgy tűnik, megkapta, amire vágyott, mert a hátán izgalom fut át, ahogy a nő hozzáér. Egy pillanatra úgy érzi, a szív alak mintha beleégne a bőrébe. Ezek után megszólalni sem olyan könnyű, de egy kis krákogással sikerül.*
- Azt beszélik, a bátorság a szívből jön. *Mondja, és délcegen kihúzza magát.* Hogy is ne lenne szívem?
*Ami ezután jön, az alaposan megnehezíti Fint dolgát a poharakkal. Tudniillik, a vére nem a kezébe áramlik épp. Minden figyelmét a poharakra koncentrálja, hiszen az „előléptetés” előtt elejteni őket bajos volna. Úgy tetszik azonban, a csinos arcú lány jelenléte megzavarja a főnökasszony lelkivilágát, ezért jobb, ha ezzel kapcsolatban majd félrevonulva beszélnek. Egy pohár koppan azonban az asztalon, és megtelik pálinkával. A férfi az üvegbe is beleszagol egy kissé, majd fintorog egyet. Amíg ezzel foglalatoskodik, körülnéz a helyiségben, de minden kellemesen nyugodtnak tűnik. Tudja, hogy ez egy átmeneti állapot, de ha lehet, kiélvezi minden másodpercét.
Az ajtó megnyikordul, és a pultnál megjelenik egy sötételf fickó. Fint konkurenciát lát benne, mivel se nem elf, se nem sötét, és attól tart, így jóval nehezebb lesz elnyernie a nagysasszony fekete szívét, de ez nem változtat a kiszolgálás sebességén: máris intézkedik a meleg ételről és italról, és kisvártatva a pultra, a férfi elé helyezi.*
- Parancsolj. *Mondja. Egy kis gyanakvó pillantás után arra jut, hogy valószínűleg nem Estanellaria volt férjével vagy fivérével akadt össze, így talán nem kell megverekedniük. Bár nem látja a vendégen, hogy nem akar társalogni, neki magának eszében sincs hozzászólni, ezért csak folytatja a munkát.
A tyúkos újdonsült barátjára felpislog. Érdekes látvány, hirtelen el sem tudja képzelni, hogy a néne milyen huncutságokat művelhetett szegény párával, de ráhagyja a dolgot. Fizető vendégre ő ugyan egy rossz szót se.*
- Tudok, hát. *Felel, és tapintatból tudomásul se veszi, hogy a fickó fizetne érte, már sarkon is fordul, és szerez egy tál vizet, a vállán pedig egy tiszta fehér rongy pihen. Meg se áll a pultnál, kilép mögüle, hiszen egyértelmű, hogy a másik teljesen esélytelen arra, hogy két kézzel megfogja a nagy, öblös tálat.* Felcipelem, csak mutasd, hova. *És szavainak eleget is tesz, ha úgy adódik. A kinyalt úriembereknek igazán érdemes kedvezni, kikből származik a bevétel, ha nem azokból?*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.23 22:01:17
4281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-23 00:01:15
Üzenet elküldve: 2019-12-23 00:01:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
*Sejtése, miszerint a könyvek gondolata majd felvillanyozza Fäenrot, beigazolódni látszik. Sőt, azt is gondolta, hogy témájában majd az alkímia, vagy ahhoz közel álló lesz, így magában el is dönti Relael, hogy ma kellene egy jót kártyáznia, mert még talán nyerne is.*
- Csak találjunk olyat.
*Úgy sejti ilyen tudás ritka portéka lehet, és inkább esetleg mesekönyveket, vagy receptkönyveket árulnak a piacon, de egy próbát megérhet.*
- Ha mégsem lesz, akkor majd elnézünk egy könyvtárba. Biztos akad itt is.
*Elvégre a thargok közel sem olyan büdös, ostoba barbárok, mint azt híresztelik, és főleg azóta nem, hogy számos menekülő nemest befogadtak ide. Köztük Estanellariát is, aki most úgy tűnik, hogy a felszolgálással próbálkozik meg. Relael mosolyog magában, és reméli, hogy újra betoppan pár szórakoztató óriás, úgy, ahogy akkor is, amikor ő próbált Latlienak segédkezni. De sajnos úgy tűnik, hogy minden rendkívül nyugodt, békés, és ezáltal unalmas, illetve lehangoló.*
- Szeretnénk... *Erőlteti meg, hogy némileg udvariasnak tűnjön, de érzékelhető a levegőben a metsző utálat, amivel egymáshoz viszonyulnak. Relael ennek ellenére mosolyog, ahogy mindig, és távozni bizony nem kíván egyhamar, ezt mindjárt a sötételf tudtára is adja tetemes rendelésével.*
- Rántottát hagymával, tejet, pirítós, szalonnát. Hümm, egy kis teát, meg forraltbort, és két adag zabkását.
*Ekkor pedig Fäenrora pillant, hogy vajon elfelejtett valamit, ez esetben a csendes kisfiú nyugodtan hozzászólhat, és kiegészítheti Relael listáját. Természetesen előre nem fog fizetni, csak akkor, amikor az étel megérkezett asztalukhoz.*
*Sejtése, miszerint a könyvek gondolata majd felvillanyozza Fäenrot, beigazolódni látszik. Sőt, azt is gondolta, hogy témájában majd az alkímia, vagy ahhoz közel álló lesz, így magában el is dönti Relael, hogy ma kellene egy jót kártyáznia, mert még talán nyerne is.*
- Csak találjunk olyat.
*Úgy sejti ilyen tudás ritka portéka lehet, és inkább esetleg mesekönyveket, vagy receptkönyveket árulnak a piacon, de egy próbát megérhet.*
- Ha mégsem lesz, akkor majd elnézünk egy könyvtárba. Biztos akad itt is.
*Elvégre a thargok közel sem olyan büdös, ostoba barbárok, mint azt híresztelik, és főleg azóta nem, hogy számos menekülő nemest befogadtak ide. Köztük Estanellariát is, aki most úgy tűnik, hogy a felszolgálással próbálkozik meg. Relael mosolyog magában, és reméli, hogy újra betoppan pár szórakoztató óriás, úgy, ahogy akkor is, amikor ő próbált Latlienak segédkezni. De sajnos úgy tűnik, hogy minden rendkívül nyugodt, békés, és ezáltal unalmas, illetve lehangoló.*
- Szeretnénk... *Erőlteti meg, hogy némileg udvariasnak tűnjön, de érzékelhető a levegőben a metsző utálat, amivel egymáshoz viszonyulnak. Relael ennek ellenére mosolyog, ahogy mindig, és távozni bizony nem kíván egyhamar, ezt mindjárt a sötételf tudtára is adja tetemes rendelésével.*
- Rántottát hagymával, tejet, pirítós, szalonnát. Hümm, egy kis teát, meg forraltbort, és két adag zabkását.
*Ekkor pedig Fäenrora pillant, hogy vajon elfelejtett valamit, ez esetben a csendes kisfiú nyugodtan hozzászólhat, és kiegészítheti Relael listáját. Természetesen előre nem fog fizetni, csak akkor, amikor az étel megérkezett asztalukhoz.*
4280. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-20 19:07:24
Üzenet elküldve: 2019-12-20 19:07:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka, utána mindenki//
*Lassan kezdi elhinni, hogy az öregasszony valóban ért ahhoz amire most szüksége van. Ettől függetlenül bizonyos bizalmatlansággal szemléli ahogy Idha néne megvizsgálja.*
- Akkor... ez most... jó vagy rossz?
*Legszívesebben folyamatosan forogna a sarkán, hogy mindig láthassa a vénséget aki ide-oda járkál miközben a sérülést vizslatja. És Nirs nem tudja hová tenni azt, hogy az egyik válasza jó, a másik aggodalomra adhat okot. Ő valahogy úgy képzelte, hogy az anyó megnézi a karját, mond rá valami áldást, esetleg kotyvaszt varázslatos főzetet és láss csodát: már működik is a karja. Úgy fest, hogy ez mégsem megy ennyire könnyen. Kicsit lelombozódva bólogat a továbbiakra, aztán hirtelen lángba borulnak a fülei. Akárhogy is értette Idha néni kézfelkötésre és barbár tettvágyra tett megjegyzéseit, ő ezt úgy vette, hogy attól villámgyorsan zavarba lehet jönni. Így is történt.*
- Khm... köszönöm... *mormogja amikor az anyó távozni készül* Kerítek mindent amit kértél.
*Miután alkalmi gyógyítója távozott azon töpreng, hogy van pár kérdés amit fel kell majd tennie. Van bizonyos sejtése a nénével kapcsolatban. Alig jut e gondolat végére, fancsali képpel néz az ajtóra. Nem ártott volna az öltözködésben is segítséget kérnie. Hiszen most ott áll mezítelen felsőtesttel, jobb karja pedig béna. Itt pedig hosszas küzdelem kezdődik az inggel. Már az is nehezen megy, hogy ernyedten lógó karját beleszuszakolja az ingujjba, valahogy magára is kanyarítja a ruhadarabot, de amikor a gombokra kerül sor, majdnem sírva fakad. Bal kézzel egy ilyen egyszerű művelet is szinte megoldhatatlannak látszik. Nem is csak mintha. Fel is adja és kigombolt inggel, valamint még jobban vöröslő fülekkel csattog le a földszintre. Lefelé menet reménykedik benne, hogy csak a magas fickó lesz a pult mögött és talán szerencséje is lesz. A sötételf épp egy asztalhoz tart. Legalább előtte nem kell zavarban lennie öltözete miatt. Aztán ama asztal felé pillant és kihagy a lélegzete. Az az elf ücsörög ott, akivel egyszer találkozott... és az sem volt kevésbé kényes szituáció. Tehát igyekszik előre tekinteni, mind átvitt értelemben, mind szó szerint és csak a pultnál áll meg, a csapos előtt. Igyekszik odafurakodni az ott lebzselő mélységi mellé, lehetőleg nem fellökve. Más sem hiányzik neki most, mint valami kocsmai perpatvar.*
- A gyógyítónak hideg kútvízre és valami gyolcsra lenne szüksége. Tudsz adni?
*Közben már nyúl a derékszíjra rögzített erszényhez, hogy a pult mögött álló jóember érthesse, nem ingyen akarja.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.20 19:08:52
*Lassan kezdi elhinni, hogy az öregasszony valóban ért ahhoz amire most szüksége van. Ettől függetlenül bizonyos bizalmatlansággal szemléli ahogy Idha néne megvizsgálja.*
- Akkor... ez most... jó vagy rossz?
*Legszívesebben folyamatosan forogna a sarkán, hogy mindig láthassa a vénséget aki ide-oda járkál miközben a sérülést vizslatja. És Nirs nem tudja hová tenni azt, hogy az egyik válasza jó, a másik aggodalomra adhat okot. Ő valahogy úgy képzelte, hogy az anyó megnézi a karját, mond rá valami áldást, esetleg kotyvaszt varázslatos főzetet és láss csodát: már működik is a karja. Úgy fest, hogy ez mégsem megy ennyire könnyen. Kicsit lelombozódva bólogat a továbbiakra, aztán hirtelen lángba borulnak a fülei. Akárhogy is értette Idha néni kézfelkötésre és barbár tettvágyra tett megjegyzéseit, ő ezt úgy vette, hogy attól villámgyorsan zavarba lehet jönni. Így is történt.*
- Khm... köszönöm... *mormogja amikor az anyó távozni készül* Kerítek mindent amit kértél.
*Miután alkalmi gyógyítója távozott azon töpreng, hogy van pár kérdés amit fel kell majd tennie. Van bizonyos sejtése a nénével kapcsolatban. Alig jut e gondolat végére, fancsali képpel néz az ajtóra. Nem ártott volna az öltözködésben is segítséget kérnie. Hiszen most ott áll mezítelen felsőtesttel, jobb karja pedig béna. Itt pedig hosszas küzdelem kezdődik az inggel. Már az is nehezen megy, hogy ernyedten lógó karját beleszuszakolja az ingujjba, valahogy magára is kanyarítja a ruhadarabot, de amikor a gombokra kerül sor, majdnem sírva fakad. Bal kézzel egy ilyen egyszerű művelet is szinte megoldhatatlannak látszik. Nem is csak mintha. Fel is adja és kigombolt inggel, valamint még jobban vöröslő fülekkel csattog le a földszintre. Lefelé menet reménykedik benne, hogy csak a magas fickó lesz a pult mögött és talán szerencséje is lesz. A sötételf épp egy asztalhoz tart. Legalább előtte nem kell zavarban lennie öltözete miatt. Aztán ama asztal felé pillant és kihagy a lélegzete. Az az elf ücsörög ott, akivel egyszer találkozott... és az sem volt kevésbé kényes szituáció. Tehát igyekszik előre tekinteni, mind átvitt értelemben, mind szó szerint és csak a pultnál áll meg, a csapos előtt. Igyekszik odafurakodni az ott lebzselő mélységi mellé, lehetőleg nem fellökve. Más sem hiányzik neki most, mint valami kocsmai perpatvar.*
- A gyógyítónak hideg kútvízre és valami gyolcsra lenne szüksége. Tudsz adni?
*Közben már nyúl a derékszíjra rögzített erszényhez, hogy a pult mögött álló jóember érthesse, nem ingyen akarja.*
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.20 19:08:52
4279. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-20 17:17:55
Üzenet elküldve: 2019-12-20 17:17:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Hosszú volt az út, s még mindig a Thargföldön bolyong. Sehol semmi és ami ennél is rosszabb: sehol senki. Most saját magát meghazudtolva, kifejezetten idegesíti az egyedüllét, de úgy néz ki, ez lassan orvosolva lesz. Egy vörös cseréptetős fogadót talál maga előtt, jól kikoptatott fűvel előtte. ~ Ha a forgalom megvan, annyira rossz hely nem lehet. ~ Gondolja magában. Lassan közelít, közben pedig a falakon aggaszkodó kúszónövényekre csúszik tekintete. Madvaarick kedveli ezeket a fajtákat, mintha megfojtanák azt, amit magukévá tesznek. Mind a három lépcsőfokon koppannal a cipők, majd kinyitja a tölgyfaajtót. Beérkezve a fogadótérbe, orrát azonnal megcsapja a finom illatok egyvelege, ettől pedig gyomra hangosan felkordul. Ennie kell; minél hamarabb. Senkivel sem foglalkozik, egyenesen a pulthoz megy és ha van ott valaki, rendel is.*
- A legfontosabb, egy Szoba lesz, 15 aranyért.
*Kiteszi a pénzt, majd maga elé nézve, folytatja.*
- Ezután kérnék egy Bárcás csirket, itt a 19 arany. * Ezeket pedig egy 8 aranyba fájó Forralt vörösborral öblítené le. Beszélgetni, ha egyáltalán majd szeretne, az evés és ivás után fog a fáradt mélységi.*
*Hosszú volt az út, s még mindig a Thargföldön bolyong. Sehol semmi és ami ennél is rosszabb: sehol senki. Most saját magát meghazudtolva, kifejezetten idegesíti az egyedüllét, de úgy néz ki, ez lassan orvosolva lesz. Egy vörös cseréptetős fogadót talál maga előtt, jól kikoptatott fűvel előtte. ~ Ha a forgalom megvan, annyira rossz hely nem lehet. ~ Gondolja magában. Lassan közelít, közben pedig a falakon aggaszkodó kúszónövényekre csúszik tekintete. Madvaarick kedveli ezeket a fajtákat, mintha megfojtanák azt, amit magukévá tesznek. Mind a három lépcsőfokon koppannal a cipők, majd kinyitja a tölgyfaajtót. Beérkezve a fogadótérbe, orrát azonnal megcsapja a finom illatok egyvelege, ettől pedig gyomra hangosan felkordul. Ennie kell; minél hamarabb. Senkivel sem foglalkozik, egyenesen a pulthoz megy és ha van ott valaki, rendel is.*
- A legfontosabb, egy Szoba lesz, 15 aranyért.
*Kiteszi a pénzt, majd maga elé nézve, folytatja.*- Ezután kérnék egy Bárcás csirket, itt a 19 arany.
* Ezeket pedig egy 8 aranyba fájó Forralt vörösborral öblítené le. Beszélgetni, ha egyáltalán majd szeretne, az evés és ivás után fog a fáradt mélységi.*
4278. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-18 22:51:12
Üzenet elküldve: 2019-12-18 22:51:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Esti//
*Rel azt mondja, jól van. Még szép! Minden felnőtt ezt mondja, ha gyerek kérdezi. Fäenro ismeri már a dörgést. Azzal is tisztában van, hogy jelenleg csak ő van itt Relnek. Nem hagyja lankadni figyelmét, hiába állítja Rel, hogy jól van. Talán csak néhány pillanatra, mert a leendő könyvek gondolata ámulatba ejti. Szemei szinte csillognak.*
- Alkímiát vegyünk! *vágja rá, ami számára is követelőzőnek hangzik, ezért gyorsan javítja.* - Mármint, alkímiát szeretnék, ha lehet. Ha van, és ha tényleg vennél nekem ilyet.
*Nincs ideje sokáig bánkódni hirtelen megszólalásán. Egy nő megjelenik asztaluknál, hogy felvegye a rendelést. Fäenro kedvesen mosolyog rá, főleg mert egy másik sötételfre emlékezteti, akit kedvel. Most mivel nem ő a "főnök", egyelőre viszont csendben marad.*
//Esti//
*Rel azt mondja, jól van. Még szép! Minden felnőtt ezt mondja, ha gyerek kérdezi. Fäenro ismeri már a dörgést. Azzal is tisztában van, hogy jelenleg csak ő van itt Relnek. Nem hagyja lankadni figyelmét, hiába állítja Rel, hogy jól van. Talán csak néhány pillanatra, mert a leendő könyvek gondolata ámulatba ejti. Szemei szinte csillognak.*
- Alkímiát vegyünk! *vágja rá, ami számára is követelőzőnek hangzik, ezért gyorsan javítja.* - Mármint, alkímiát szeretnék, ha lehet. Ha van, és ha tényleg vennél nekem ilyet.
*Nincs ideje sokáig bánkódni hirtelen megszólalásán. Egy nő megjelenik asztaluknál, hogy felvegye a rendelést. Fäenro kedvesen mosolyog rá, főleg mert egy másik sötételfre emlékezteti, akit kedvel. Most mivel nem ő a "főnök", egyelőre viszont csendben marad.*
4277. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-15 16:19:19
Üzenet elküldve: 2019-12-15 16:19:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
- Ahogy gondolod. *biccent Nirs szavaira, ő megtette, amit lehetett. Ha mégis valami csúfsággá változtatja őt az öreglány, akkor csak magára vethet. Egy pillanatig töprengve mered a furcsa páros után, figyelmét azonban hamarosan Fint vonja magára*
- Ezt jól látod. *somolyog magában a megjegyzést hallva, miközben tesz egy lépést az immár mosogató férfi felé* De azért jól esik, hogy te így is megteszed. *búgja halkan, nehezen eldönthető, komolyan beszél-e, vagy csak tréfál*
- Úgy, szóval nem árulod el? Pedig azt hittem, nincs is szíved... *suttogja, miközben egyik kezét nyújtja, hogy mutatóujjával egy szív alakot rajzoljon a férfi mellkasára, nagyjából oda, ahol tényleg a szíve doboghat. Hamarosan azonban hátrébb lép inkább, és hozzálát, hogy kocsmárosnői feladatait ellássa és kiszolgálja a vendégeket*
- Ha jól emlékszem, még csak a próbaidődet töltöd itt, és abban maradtunk, fizetés a hónap végén. De a jó munkaerővel szemben nem leszek hálátlan... *próbál meg Fint mögé kerülni, mikor végez, hogy a fülébe suttogjon, lehetőség szerint minél közelebb simulva hozzá ezen művelet közben. ~Talán elő is léptetlek... mit szólnál, a személyes ágymelegítő munkakörhöz?~ fűzi hozzá csak gondolatban, jó hangulata azonban nem tart sokáig, ahogy pillantása Relaelre és kis kedvencére vetül. ~Na akartok valamit, vagy csak melegedni jöttetek?~ várja unottan, hogy a páros készen álljon a rendelésre, de úgy tűnik, ez csak nem akar bekövetkezni. ~Ugye nem itt fogod megtanítani olvasni a szerencsétlent?~ fogja a fejét gondolatban, miközben már alig várja, hogy megszabaduljon a két kolonctól. ~Miért nem lehet minden vendég olyan, mint ők?~ pillant egy sóhajtással a törpe és segédje után, akik igyekeznek minél kevesebb vizet zavarni. ~Bár inkább ne is rendeljen. Biztos valami égbekiáltó ostobaság hagyná el a száját, ha megszólalna!~ elmélkedik és morgolódik magában tovább, immár a pultnak támaszkodva. Jelen helyzetében még az se izgatja különösebben, Fint mit lát, vagy nem lát ebben a beállásban, csak az, hogy minél hamarabb rendeljen és távozzon a két nemkívánatos vendég*
- Akkor tölts egy pohárral! *adja ki a legújabb parancsot Fintnek, a férfira bízva miből is tölt pontosan. Most nincs hangulata a jópofizáshoz, helyette annál jobban vágyik egy jó erős italra, hogy abba fojtsa a Relael iránti utálatát, amit ha megkap kedvenc csaposától, egy hajtásra el is tüntet. A kellő pillanatban nem kerüli el figyelmét Relael intése, de persze nem ugrik rögtön, hogy teljesítse a kérést, csak pár pillanatnyi szünet után lép oda az asztalhoz, hogy egy kérdő pillantással és egy apró fejmozdulattal jelezze, várja a rendelést, ha az megérkezik végre.*
- Ahogy gondolod. *biccent Nirs szavaira, ő megtette, amit lehetett. Ha mégis valami csúfsággá változtatja őt az öreglány, akkor csak magára vethet. Egy pillanatig töprengve mered a furcsa páros után, figyelmét azonban hamarosan Fint vonja magára*
- Ezt jól látod. *somolyog magában a megjegyzést hallva, miközben tesz egy lépést az immár mosogató férfi felé* De azért jól esik, hogy te így is megteszed. *búgja halkan, nehezen eldönthető, komolyan beszél-e, vagy csak tréfál*
- Úgy, szóval nem árulod el? Pedig azt hittem, nincs is szíved... *suttogja, miközben egyik kezét nyújtja, hogy mutatóujjával egy szív alakot rajzoljon a férfi mellkasára, nagyjából oda, ahol tényleg a szíve doboghat. Hamarosan azonban hátrébb lép inkább, és hozzálát, hogy kocsmárosnői feladatait ellássa és kiszolgálja a vendégeket*
- Ha jól emlékszem, még csak a próbaidődet töltöd itt, és abban maradtunk, fizetés a hónap végén. De a jó munkaerővel szemben nem leszek hálátlan... *próbál meg Fint mögé kerülni, mikor végez, hogy a fülébe suttogjon, lehetőség szerint minél közelebb simulva hozzá ezen művelet közben. ~Talán elő is léptetlek... mit szólnál, a személyes ágymelegítő munkakörhöz?~ fűzi hozzá csak gondolatban, jó hangulata azonban nem tart sokáig, ahogy pillantása Relaelre és kis kedvencére vetül. ~Na akartok valamit, vagy csak melegedni jöttetek?~ várja unottan, hogy a páros készen álljon a rendelésre, de úgy tűnik, ez csak nem akar bekövetkezni. ~Ugye nem itt fogod megtanítani olvasni a szerencsétlent?~ fogja a fejét gondolatban, miközben már alig várja, hogy megszabaduljon a két kolonctól. ~Miért nem lehet minden vendég olyan, mint ők?~ pillant egy sóhajtással a törpe és segédje után, akik igyekeznek minél kevesebb vizet zavarni. ~Bár inkább ne is rendeljen. Biztos valami égbekiáltó ostobaság hagyná el a száját, ha megszólalna!~ elmélkedik és morgolódik magában tovább, immár a pultnak támaszkodva. Jelen helyzetében még az se izgatja különösebben, Fint mit lát, vagy nem lát ebben a beállásban, csak az, hogy minél hamarabb rendeljen és távozzon a két nemkívánatos vendég*
- Akkor tölts egy pohárral! *adja ki a legújabb parancsot Fintnek, a férfira bízva miből is tölt pontosan. Most nincs hangulata a jópofizáshoz, helyette annál jobban vágyik egy jó erős italra, hogy abba fojtsa a Relael iránti utálatát, amit ha megkap kedvenc csaposától, egy hajtásra el is tüntet. A kellő pillanatban nem kerüli el figyelmét Relael intése, de persze nem ugrik rögtön, hogy teljesítse a kérést, csak pár pillanatnyi szünet után lép oda az asztalhoz, hogy egy kérdő pillantással és egy apró fejmozdulattal jelezze, várja a rendelést, ha az megérkezik végre.*
4276. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-15 00:46:49
Üzenet elküldve: 2019-12-15 00:46:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
- Hát azt még nem tudom.
*Kicsit eltűnődik ezen, majd megrántja vállait.*
- Megfőzöm én kint is, ugyan mivanabba? Egy rendes barbár nem ijed meg egy kis hidegtől, vagy egy mélységi fenyegetésétől.
*Ezúttal Idha néni vigyorog, hasonló pimaszsággal, mint ahogy Nirs is, és némi büszkeséggel is, mert úgy véli, hogy Estanellaria a nyomába sem érhet. Nem is feltétlenül bőrének sötét, szürkés árnyalata miatt, hanem azért, mert Fréridha néni szerint a barbárok kiemelkedően jobbak, mint mások. Köztük persze ő is.*
- Ha érzed, az jó, bizony-bizony, jó.
*Mondja, és bölcsen bólogat a csípésre érkező pozitív visszajelzésre is.*
- Az, hogy nem tudod mozgatni, az már annyira nem.
*Vallja be őszintén, és kicsit megáll a lila területet figyelni, és motyogni, meg hümmögni kicsit.*
- No, én mindig azt mondom, hogy inkább próbáljunk ki több dolgot, az sosem árthat, ugyi? Hozok neked pár gyógynövényt, pontosabban körömvirágot, nadálytőt, meg árnikát. Meg egy varázsitalt is, hiszen az sosem árthat.
*Nirs kétségbeesett kérdését bájosnak találja, ez arra a rá jellemző bugyuta vigyorgásra készteti.*
- Nem hiszem fijacskám. Csak nagyon fontos, hogy türelmes legyél, és pihentesd!
*Mindezt úgy mondja, hogy hosszú, vékony, botra emlékeztető bütykös mutatóujjával hangsúlyozza mondanivalója fontosságát.*
- Felkötjük szépen, hogyha rád jön itten a barbár tettvágy, akkor az emlékeztessen. Meg hideg víz! Nincs olyan fájdalom, amin a borogatás ne segítene, fijacskám. No!
*Toppant egyet lábaival, majd szedelőzködni kezd.*
- Elmegyek a piacra, hozok mindent ami kell. Te addig maradj itt, és pihenj. Esetleg kérj hideg vizet a kútból, és rongyot.
*Egyelőre nem távozik még, hátha Nirs mondani kíván neki valamit, vagy esetleg megkérné, hogy ő járjon el a rongy és a víz ügyében, amit nem szívesen, de megtenne, ha szükséges. A kelletlenkedés esetleg oka természetesen csak a pimasznak titulált mélységi lehet, semmi más, hiszen Idha néni láthatóan szívesen segítene még egy rosszhírű Thargodrymnek is.*
- Hát azt még nem tudom.
*Kicsit eltűnődik ezen, majd megrántja vállait.*
- Megfőzöm én kint is, ugyan mivanabba? Egy rendes barbár nem ijed meg egy kis hidegtől, vagy egy mélységi fenyegetésétől.
*Ezúttal Idha néni vigyorog, hasonló pimaszsággal, mint ahogy Nirs is, és némi büszkeséggel is, mert úgy véli, hogy Estanellaria a nyomába sem érhet. Nem is feltétlenül bőrének sötét, szürkés árnyalata miatt, hanem azért, mert Fréridha néni szerint a barbárok kiemelkedően jobbak, mint mások. Köztük persze ő is.*
- Ha érzed, az jó, bizony-bizony, jó.
*Mondja, és bölcsen bólogat a csípésre érkező pozitív visszajelzésre is.*
- Az, hogy nem tudod mozgatni, az már annyira nem.
*Vallja be őszintén, és kicsit megáll a lila területet figyelni, és motyogni, meg hümmögni kicsit.*
- No, én mindig azt mondom, hogy inkább próbáljunk ki több dolgot, az sosem árthat, ugyi? Hozok neked pár gyógynövényt, pontosabban körömvirágot, nadálytőt, meg árnikát. Meg egy varázsitalt is, hiszen az sosem árthat.
*Nirs kétségbeesett kérdését bájosnak találja, ez arra a rá jellemző bugyuta vigyorgásra készteti.*
- Nem hiszem fijacskám. Csak nagyon fontos, hogy türelmes legyél, és pihentesd!
*Mindezt úgy mondja, hogy hosszú, vékony, botra emlékeztető bütykös mutatóujjával hangsúlyozza mondanivalója fontosságát.*
- Felkötjük szépen, hogyha rád jön itten a barbár tettvágy, akkor az emlékeztessen. Meg hideg víz! Nincs olyan fájdalom, amin a borogatás ne segítene, fijacskám. No!
*Toppant egyet lábaival, majd szedelőzködni kezd.*
- Elmegyek a piacra, hozok mindent ami kell. Te addig maradj itt, és pihenj. Esetleg kérj hideg vizet a kútból, és rongyot.
*Egyelőre nem távozik még, hátha Nirs mondani kíván neki valamit, vagy esetleg megkérné, hogy ő járjon el a rongy és a víz ügyében, amit nem szívesen, de megtenne, ha szükséges. A kelletlenkedés esetleg oka természetesen csak a pimasznak titulált mélységi lehet, semmi más, hiszen Idha néni láthatóan szívesen segítene még egy rosszhírű Thargodrymnek is.*
4275. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-15 00:21:55
Üzenet elküldve: 2019-12-15 00:21:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Említés szintjén Esti, és Fint//
- Valóban. Nagyon fontos vigyázni, olyan hamar megtörténik a baj.
*Egy jó orvos pedig igen drága, és még így is gyakran megesik, hogy a gyermekeket elviszi valami nyavalya. Relael végtelenül tart is ezektől, az ő mentalitása szerint inkább szúrják le, mint az, hogy elvigye a láz hosszú küzdelmes napok után.
Valahol melegséggel tölti el mellkasát a kis jelenetük az étlappal együtt. Látja Fäenron az igyekezetet, és odafigyelést, ami hálás feladattá teszi segítségnyújtásra tett szándékát. Közben elképzeli, hogy majd egy napon, amikor gyermeke nagyobb lesz, ugyanígy fog mellette ülni, lábát lóbálva, és érdeklődve követve minden elhangzott szavát. Egyelőre ez a gyermeki alak homályos a számára, hiszen még azt sem tudja, hogy fiú lesz e vagy lány, hogy egyáltalán fiút akarna, vagy lányt, esetleg azt, hogy megérné e egyáltalán azt a kort.*
- Persze, jól vagyok. Kicsit elfogott a rosszullét, de ez megesik. Biztos a hosszú út is, meg minden.
*Főleg mert egyre romló mentális állapota is gyakran hat ki rá fizikálisan, de most egészen más okból nem érzi jól magát. Orrát meg is csapja valami meghatározatlan szag, ami csak ront ezen. Nem tudja eldönteni, hogy az italoké lehet, esetleg valamelyikük bőrének illata, vagy maga a Vaskorsó.*
- Kedves, hogy kérdezed. Na de, rendeljünk végre.
*Mondja, és az étlapot az asztalra fekteti, de úgy, hogy Fäenro esetleg még nézegethesse, ha kedve úgy tartja. Egyértelműen a pult irányába néz, majd ha ez nem lenne elég, úgy kézfejével is int, hogy legyenek olyan kedvesek kiszolgálni őt, mindegy kiről van szó. Persze nyilván a férfi felszolgáló - akit még nem látott errefelé - szimpatikusabb számára, mint a mélységi, akivel legutóbb összeszólalkozott, de most nem válogat, és túl fáradt a drámákhoz is.*
- Én mikor kicsi voltam nagyon szép mesekönyvekből tanultam olvasni. Tele voltak gyönyörű rajzokkal szép hercegnőkről, és színes tájakról. Nagyon szerettem őket, különleges darabok voltak. Majd nézünk a piacon ilyet is, hátha akadnak hasonlók, amikkel gyakorolhatnál.
*Mondjuk ezt kétli, de nem feltétlenül tartja kizártnak. Kicsit el is szomorodik a szép könyveire gondolva, amik oda vesztek a lázadás során, és amit ő is örökölt, és megörökölhetett volna majd gyermeke is.*
- Van esetleg valami konkrét téma ami iránt érdeklődnél?
//Említés szintjén Esti, és Fint//
- Valóban. Nagyon fontos vigyázni, olyan hamar megtörténik a baj.
*Egy jó orvos pedig igen drága, és még így is gyakran megesik, hogy a gyermekeket elviszi valami nyavalya. Relael végtelenül tart is ezektől, az ő mentalitása szerint inkább szúrják le, mint az, hogy elvigye a láz hosszú küzdelmes napok után.
Valahol melegséggel tölti el mellkasát a kis jelenetük az étlappal együtt. Látja Fäenron az igyekezetet, és odafigyelést, ami hálás feladattá teszi segítségnyújtásra tett szándékát. Közben elképzeli, hogy majd egy napon, amikor gyermeke nagyobb lesz, ugyanígy fog mellette ülni, lábát lóbálva, és érdeklődve követve minden elhangzott szavát. Egyelőre ez a gyermeki alak homályos a számára, hiszen még azt sem tudja, hogy fiú lesz e vagy lány, hogy egyáltalán fiút akarna, vagy lányt, esetleg azt, hogy megérné e egyáltalán azt a kort.*
- Persze, jól vagyok. Kicsit elfogott a rosszullét, de ez megesik. Biztos a hosszú út is, meg minden.
*Főleg mert egyre romló mentális állapota is gyakran hat ki rá fizikálisan, de most egészen más okból nem érzi jól magát. Orrát meg is csapja valami meghatározatlan szag, ami csak ront ezen. Nem tudja eldönteni, hogy az italoké lehet, esetleg valamelyikük bőrének illata, vagy maga a Vaskorsó.*
- Kedves, hogy kérdezed. Na de, rendeljünk végre.
*Mondja, és az étlapot az asztalra fekteti, de úgy, hogy Fäenro esetleg még nézegethesse, ha kedve úgy tartja. Egyértelműen a pult irányába néz, majd ha ez nem lenne elég, úgy kézfejével is int, hogy legyenek olyan kedvesek kiszolgálni őt, mindegy kiről van szó. Persze nyilván a férfi felszolgáló - akit még nem látott errefelé - szimpatikusabb számára, mint a mélységi, akivel legutóbb összeszólalkozott, de most nem válogat, és túl fáradt a drámákhoz is.*
- Én mikor kicsi voltam nagyon szép mesekönyvekből tanultam olvasni. Tele voltak gyönyörű rajzokkal szép hercegnőkről, és színes tájakról. Nagyon szerettem őket, különleges darabok voltak. Majd nézünk a piacon ilyet is, hátha akadnak hasonlók, amikkel gyakorolhatnál.
*Mondjuk ezt kétli, de nem feltétlenül tartja kizártnak. Kicsit el is szomorodik a szép könyveire gondolva, amik oda vesztek a lázadás során, és amit ő is örökölt, és megörökölhetett volna majd gyermeke is.*
- Van esetleg valami konkrét téma ami iránt érdeklődnél?
4274. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-11 22:08:07
Üzenet elküldve: 2019-12-11 22:08:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
*Olyan érzés neki ez a puha kabát, mintha egy vastag dunyha alatt lazítana. Lehet, hogy vissza sem akarja majd adni, persze Rellel sosem volna bunkó, biztos megerőltetné önmagát.*
- Hógolyózni? Az jó dolog. Csak azt nem szabad megdobálni, aki nem tud hol felmelegedni a játék után. Abból baj lehet. Egyszer volt egy rendes pék, aki megengedte, hogy melegedjünk az egyik helységében. Akkor játszottunk mi is sokat. De a nyarat jobban szeretem.
*Feltűnően érdekli az étlap. Tud olvasni, de nagyon nehezen megy neki. Írásban még rosszabb a helyzet. Mintha Rel sejtené, kérnie sem kell és kap segítséget. Ennek nagyon örül, mert büszkeségből nem merte volna magától kérni. Követi Rel ujját az étlapon. Halkan ismétli a dolgokat és memorizálja a leírt szavakat. A meleg tehén tejet már ajkán érzi gondolatban.*
- Tejet is szeretnék! *feleli. Rel mintha önmaga számára meg sem nézné, miből választhat. ~ Lehet, hogy már fejből tudja, biztosan sokat járt ide. ~ Veti fel magában. A teória akár lehet igaz, de Rel mintha rosszul nézne ki. Fäenro nem biztos benne, hogy jól látja a helyzetet.*
- Mi baj van? *Kérdi halkan.*
*Olyan érzés neki ez a puha kabát, mintha egy vastag dunyha alatt lazítana. Lehet, hogy vissza sem akarja majd adni, persze Rellel sosem volna bunkó, biztos megerőltetné önmagát.*
- Hógolyózni? Az jó dolog. Csak azt nem szabad megdobálni, aki nem tud hol felmelegedni a játék után. Abból baj lehet. Egyszer volt egy rendes pék, aki megengedte, hogy melegedjünk az egyik helységében. Akkor játszottunk mi is sokat. De a nyarat jobban szeretem.
*Feltűnően érdekli az étlap. Tud olvasni, de nagyon nehezen megy neki. Írásban még rosszabb a helyzet. Mintha Rel sejtené, kérnie sem kell és kap segítséget. Ennek nagyon örül, mert büszkeségből nem merte volna magától kérni. Követi Rel ujját az étlapon. Halkan ismétli a dolgokat és memorizálja a leírt szavakat. A meleg tehén tejet már ajkán érzi gondolatban.*
- Tejet is szeretnék! *feleli. Rel mintha önmaga számára meg sem nézné, miből választhat. ~ Lehet, hogy már fejből tudja, biztosan sokat járt ide. ~ Veti fel magában. A teória akár lehet igaz, de Rel mintha rosszul nézne ki. Fäenro nem biztos benne, hogy jól látja a helyzetet.*
- Mi baj van? *Kérdi halkan.*
4273. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-09 19:06:52
Üzenet elküldve: 2019-12-09 19:06:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
*Kicsit megnyugtatja, hogy a megboldogult tyúk legfeljebb az étlapon szerepelhet és nem valami furcsa szertartás kellékeként.*
- És hol szeretnéd megfőzni? *enged meg magának egy kissé szemtelen vigyort miközben szabaddá teszi a karját* Nekem úgy tűnt, hogy az a mélységi nem kedvel igazán.
*Így pedig valószínűleg nehéz lesz engedélyt kapnia a konyha használatára, de ezzel még Idha néni is ráér foglalkozni, nemhogy Nirs.*
- Mozgatni nem tudom, érezni érzem. Ezt is. *jegyzi meg a csípésre* Csak zsibbad és fáj. Főleg a vállam környéke ahol az az átkozott buzogány eltalált.
*Állával a jobb válla felé bök, mintegy jelezve a nénének, hogy vizsgálódásait ott kéne folytatnia és nem a kézfején. Persze fogalma sincs, hogy az anyóka mit csinál, még az is lehet, hogy pontosan tudja, mit miért tesz. Nirs az ilyesmihez cseppen sem ért, egyszerűen csak türelmetlen. Valamiért feszélyezve érzi magát az anyó előtt. Talán az lehet az egyik ok, hogy amikor nekiállt a vizsgálatnak, Idha néne arckifejezése és egész megjelenése sokkal kevéssé bohókás, mint eddig volt. Bár abban van valami halvány derű, ahogy körbetáncolja miközben nyomkodja a karját. Ahol is azt tapasztalhatja, hogy a jobb váll és felkar alaposan össze van zúzva, valószínűleg mélylila színben játszik a véraláfutásoktól, de töréstől nem nagyon kell tartani. Ettől függetlenül Nirs grimaszol és egyszer-kétszer fel is szisszen ahogy az anyóka nyomkodja a karját.*
- Mozgatni pedig...
*Megpróbálja megmozdítani a karját, sikertelenül.*
- Nem tudom.
*Erősen frusztrálja már, hogy béna a jobbja és ennél már csak az az eshetőség nyomasztja jobban, hogy ez így is maradhat. Talán korai még a kérdés, de nem bírja magában tartani, ahogy szemével próbálja követni az előtte (és néha mögötte) cikázó, korához képest igen fürgének tetsző Idha nénét.*
- Ugye nem fog így maradni?
*Kicsit megnyugtatja, hogy a megboldogult tyúk legfeljebb az étlapon szerepelhet és nem valami furcsa szertartás kellékeként.*
- És hol szeretnéd megfőzni? *enged meg magának egy kissé szemtelen vigyort miközben szabaddá teszi a karját* Nekem úgy tűnt, hogy az a mélységi nem kedvel igazán.
*Így pedig valószínűleg nehéz lesz engedélyt kapnia a konyha használatára, de ezzel még Idha néni is ráér foglalkozni, nemhogy Nirs.*
- Mozgatni nem tudom, érezni érzem. Ezt is. *jegyzi meg a csípésre* Csak zsibbad és fáj. Főleg a vállam környéke ahol az az átkozott buzogány eltalált.
*Állával a jobb válla felé bök, mintegy jelezve a nénének, hogy vizsgálódásait ott kéne folytatnia és nem a kézfején. Persze fogalma sincs, hogy az anyóka mit csinál, még az is lehet, hogy pontosan tudja, mit miért tesz. Nirs az ilyesmihez cseppen sem ért, egyszerűen csak türelmetlen. Valamiért feszélyezve érzi magát az anyó előtt. Talán az lehet az egyik ok, hogy amikor nekiállt a vizsgálatnak, Idha néne arckifejezése és egész megjelenése sokkal kevéssé bohókás, mint eddig volt. Bár abban van valami halvány derű, ahogy körbetáncolja miközben nyomkodja a karját. Ahol is azt tapasztalhatja, hogy a jobb váll és felkar alaposan össze van zúzva, valószínűleg mélylila színben játszik a véraláfutásoktól, de töréstől nem nagyon kell tartani. Ettől függetlenül Nirs grimaszol és egyszer-kétszer fel is szisszen ahogy az anyóka nyomkodja a karját.*
- Mozgatni pedig...
*Megpróbálja megmozdítani a karját, sikertelenül.*
- Nem tudom.
*Erősen frusztrálja már, hogy béna a jobbja és ennél már csak az az eshetőség nyomasztja jobban, hogy ez így is maradhat. Talán korai még a kérdés, de nem bírja magában tartani, ahogy szemével próbálja követni az előtte (és néha mögötte) cikázó, korához képest igen fürgének tetsző Idha nénét.*
- Ugye nem fog így maradni?
4272. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-07 23:16:47
Üzenet elküldve: 2019-12-07 23:16:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
*Miután szépen, engedelmesen követi Nirst a lépcsőn felfelé, hamarosan meg is érkeznek a szobához. Annyira elmerült gondolataiban, hogy a tyúk emlegetésére először nem is érti, hogy az ifjú barbár mire céloz. Aztán lekövetve a topáz szemeket a halott szárnyasra néz, majd homlokára csap, természetesen jó csattanósan.*
- Ugyan, nem, dehogy. Ebből leves lesz majdan. Ha szeretnéd te is kaphatsz belőle, egy finom tyúkhúsleves jó mindenféle nyavalyára, ugyi.
*Le is pakolja a dögöt valahova, ami nem a föld, és lehetőleg asztal féleség, vagy szekrény, igazából mindegy, mert a legkevésbé sem ez érdekli jelen pillanatban.*
- No, lássuk is neki.
*Összedörzsöli hideg tenyereit, és valamelyest ezzel fel is melegíti kezeit. Fürgén lép oda Nirshez. Arca ismét megváltozik, ahogy egész megjelenése, komollyá változik, és ennek hála kevésbé tűnik bogarasnak, mint eddig.*
- Azt mondod nem érzel vele, ugyi? Pontosan hol nem? Mennyire nem?
*Veszi a bátorságot, és megcsípi Nirst valahol a sérült karjának kézfején.*
- Ezt érezted? Fájdalmat hol, és mikor érzel? Mennyire tudod mozgatni, megmutatod?
*Ezer meg ezer kérdés cikázik fejében, nem is rest elhadarni őket, miközben a fiatal férfit körbeugrálva több szögből is megnézi annak karját, vagy éppen a korábban is említett sérült területet. Utóbbit meg is érinti kézfejével, és enyhén nyomkodva vizsgálgatni kezdi egyrészt a reakciókat, másrészt a csontokat, hátha érez valami deformitást, amit szemmel nem láthat esetleg.*
- Ühüm, ühüm.
*Hümmögve gondolkodik, és csak legyint egyet az anyagiakat illető kérdésre, amit láthatóan fel sem fogott, annyira elmerült a helyzet elemezgetésében.*
*Miután szépen, engedelmesen követi Nirst a lépcsőn felfelé, hamarosan meg is érkeznek a szobához. Annyira elmerült gondolataiban, hogy a tyúk emlegetésére először nem is érti, hogy az ifjú barbár mire céloz. Aztán lekövetve a topáz szemeket a halott szárnyasra néz, majd homlokára csap, természetesen jó csattanósan.*
- Ugyan, nem, dehogy. Ebből leves lesz majdan. Ha szeretnéd te is kaphatsz belőle, egy finom tyúkhúsleves jó mindenféle nyavalyára, ugyi.
*Le is pakolja a dögöt valahova, ami nem a föld, és lehetőleg asztal féleség, vagy szekrény, igazából mindegy, mert a legkevésbé sem ez érdekli jelen pillanatban.*
- No, lássuk is neki.
*Összedörzsöli hideg tenyereit, és valamelyest ezzel fel is melegíti kezeit. Fürgén lép oda Nirshez. Arca ismét megváltozik, ahogy egész megjelenése, komollyá változik, és ennek hála kevésbé tűnik bogarasnak, mint eddig.*
- Azt mondod nem érzel vele, ugyi? Pontosan hol nem? Mennyire nem?
*Veszi a bátorságot, és megcsípi Nirst valahol a sérült karjának kézfején.*
- Ezt érezted? Fájdalmat hol, és mikor érzel? Mennyire tudod mozgatni, megmutatod?
*Ezer meg ezer kérdés cikázik fejében, nem is rest elhadarni őket, miközben a fiatal férfit körbeugrálva több szögből is megnézi annak karját, vagy éppen a korábban is említett sérült területet. Utóbbit meg is érinti kézfejével, és enyhén nyomkodva vizsgálgatni kezdi egyrészt a reakciókat, másrészt a csontokat, hátha érez valami deformitást, amit szemmel nem láthat esetleg.*
- Ühüm, ühüm.
*Hümmögve gondolkodik, és csak legyint egyet az anyagiakat illető kérdésre, amit láthatóan fel sem fogott, annyira elmerült a helyzet elemezgetésében.*
4271. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-06 14:31:47
Üzenet elküldve: 2019-12-06 14:31:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, majd egy üres asztalnál//
*Egy darabig Riwanden csak figyeli az eseményeket. Ő mindig is az a fajta törpe volt, aki csendben figyel mindent és mindenkit, komor arccal, majd egyszer csak mond valami nagyot. Mármint mondana, ha tudna, de ezt általában a fiú teszi meg helyette. Most sem tesz másképp, csak nézi az eseményeket, a ki-be térő vendégeket. A csaposnak csak kurtán biccent, s az italokat ő veszi el, mind a kettőt. Fejével biccent Reoriknak, hogy kövesse őt egy üres asztalhoz, ahová leülhetnek nyugodtan úgy, hogy ne legyenek senki útjában.*
-De mester! Még be sem fejeztem a...
*Folytatná, de a törpe hirtelen egy olyan kézmozdulatot tesz, amilyet nem sűrűn látni tőle. Talán senki más nem is érheti a jelentését, de a fiú nagyon is tisztában van vele. Most jött el az a pillanat, hogy férfiasan be kell fognia a száját, és ha jót akar magának, akkor tennie, amit a mester kér. Kicsit le is süti a szemét, ahogy lehajtott fejjel battyog ahhoz a bizonyos üres asztalhoz, majd leül, s mint a legjobban nevelt nemesi hercegecskék, kihúzva magát egy szó nélkül ül. A törpe is letelepedik, majd az egyik poharat a fiú elé tolja, s a szemébe néz.*
-Sajnálom mester.. Nem akartam tiszteletlen lenni.
~Na. Ezt már szeretem. Akkor egészségedre fiam.~
*Azzal lehúzza a magáét, majd kíváncsian, vigyorgó pofával várja a fejleményeket, hogy vajon Reorik hogy és miképp fog reagálni egy ilyen ütős italra.*
*Egy darabig Riwanden csak figyeli az eseményeket. Ő mindig is az a fajta törpe volt, aki csendben figyel mindent és mindenkit, komor arccal, majd egyszer csak mond valami nagyot. Mármint mondana, ha tudna, de ezt általában a fiú teszi meg helyette. Most sem tesz másképp, csak nézi az eseményeket, a ki-be térő vendégeket. A csaposnak csak kurtán biccent, s az italokat ő veszi el, mind a kettőt. Fejével biccent Reoriknak, hogy kövesse őt egy üres asztalhoz, ahová leülhetnek nyugodtan úgy, hogy ne legyenek senki útjában.*
-De mester! Még be sem fejeztem a...
*Folytatná, de a törpe hirtelen egy olyan kézmozdulatot tesz, amilyet nem sűrűn látni tőle. Talán senki más nem is érheti a jelentését, de a fiú nagyon is tisztában van vele. Most jött el az a pillanat, hogy férfiasan be kell fognia a száját, és ha jót akar magának, akkor tennie, amit a mester kér. Kicsit le is süti a szemét, ahogy lehajtott fejjel battyog ahhoz a bizonyos üres asztalhoz, majd leül, s mint a legjobban nevelt nemesi hercegecskék, kihúzva magát egy szó nélkül ül. A törpe is letelepedik, majd az egyik poharat a fiú elé tolja, s a szemébe néz.*
-Sajnálom mester.. Nem akartam tiszteletlen lenni.
~Na. Ezt már szeretem. Akkor egészségedre fiam.~
*Azzal lehúzza a magáét, majd kíváncsian, vigyorgó pofával várja a fejleményeket, hogy vajon Reorik hogy és miképp fog reagálni egy ilyen ütős italra.*
4270. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-04 00:56:18
Üzenet elküldve: 2019-12-04 00:56:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
//Az otthon melege//
//Említés szintjén Esti, és Fint//
*Relael kedvesen mosolyog Fäenro bájos próbálkozására, és tetézi még egy gyengéd fejsimogatással is, amivel csak jobban összeborzolja a vörös hajkoronát. A kisfiú társasága meglepő nyugalommal tölti el őt, és bár a baljós hangok rendületlenül sutyorognak fejében, mégis képes gátat szabni nyomasztó gondolatainak, és önuralmat erőltetni magára. Ez egyszerre tudatos, és ösztönös is, hiszen ha valakikkel, akkor a gyerekekkel Relael többnyire rendes. Vagy próbál az lenni.*
- Remekül áll a kabát, de tényleg.
*Szórakozottan a gyermekre mosolyog, miközben félre billentett fejjel méregeti annak megjelenését. Komikusnak találja a pici testet, egy ilyen méretes ruhában.*
- A gyermekek még többnyire élvezni szokták, mert lehet játszani a hóban. Te játszottál a kis pajtásaiddal a hóban? Tudod, egymást dobálni, vagy a dombokról lefelé csúszkálni, ilyesmik.
*Ő kislányként még szeretett ilyeneket játszani, de ritkán volt alkalma rá, mert a szigorú szabályok, amiket édesapja hozott, nem tették lehetővé az önfeledt szórakozást.*
- Nincs akadálya. Azt kérsz, amit szeretnél.
*Relael szeme sarkából vet egy szúrós pillantást az ismerős mélységi felé, de egyelőre nem szentel neki több figyelmet, mert még a kicsi Fäenroval van elfoglalva.*
- Van még példáuuul...
*Az étlapért nyúl, és a fiúcska elé fordítja, majd kicsit közelebb húzódik, hogy ő is láthassa a betűket.*
- Hagymás rántotta, vagy tea, tehéntej, esetleg zabkása.
*Minden elhangzott kínálatot mutatóujjával jelez a listán, hogy Fäenro ismerkedhessen az írásmóddal, ami sejtései szerint nem teljesen idegen számára, hiszen említette neki, hogy foglalkozott varázsitalokkal, az pedig Relael szerint igényel némi lexikális tudást. De persze annyira nem jártas ebben, hogy ténylegesen tudja.*
- Kérhetsz többet is, csak bátran!
*Kényelmesen hátradől, amíg Fäenro gondolkodik a rendelésen, és addig ő maga is eltöpreng azon, hogy magának mit kérjen. Kellemetlen émelygés fogja el, ezért csak egy teával kacérkodik gondolatban.*
//Említés szintjén Esti, és Fint//
*Relael kedvesen mosolyog Fäenro bájos próbálkozására, és tetézi még egy gyengéd fejsimogatással is, amivel csak jobban összeborzolja a vörös hajkoronát. A kisfiú társasága meglepő nyugalommal tölti el őt, és bár a baljós hangok rendületlenül sutyorognak fejében, mégis képes gátat szabni nyomasztó gondolatainak, és önuralmat erőltetni magára. Ez egyszerre tudatos, és ösztönös is, hiszen ha valakikkel, akkor a gyerekekkel Relael többnyire rendes. Vagy próbál az lenni.*
- Remekül áll a kabát, de tényleg.
*Szórakozottan a gyermekre mosolyog, miközben félre billentett fejjel méregeti annak megjelenését. Komikusnak találja a pici testet, egy ilyen méretes ruhában.*
- A gyermekek még többnyire élvezni szokták, mert lehet játszani a hóban. Te játszottál a kis pajtásaiddal a hóban? Tudod, egymást dobálni, vagy a dombokról lefelé csúszkálni, ilyesmik.
*Ő kislányként még szeretett ilyeneket játszani, de ritkán volt alkalma rá, mert a szigorú szabályok, amiket édesapja hozott, nem tették lehetővé az önfeledt szórakozást.*
- Nincs akadálya. Azt kérsz, amit szeretnél.
*Relael szeme sarkából vet egy szúrós pillantást az ismerős mélységi felé, de egyelőre nem szentel neki több figyelmet, mert még a kicsi Fäenroval van elfoglalva.*
- Van még példáuuul...
*Az étlapért nyúl, és a fiúcska elé fordítja, majd kicsit közelebb húzódik, hogy ő is láthassa a betűket.*
- Hagymás rántotta, vagy tea, tehéntej, esetleg zabkása.
*Minden elhangzott kínálatot mutatóujjával jelez a listán, hogy Fäenro ismerkedhessen az írásmóddal, ami sejtései szerint nem teljesen idegen számára, hiszen említette neki, hogy foglalkozott varázsitalokkal, az pedig Relael szerint igényel némi lexikális tudást. De persze annyira nem jártas ebben, hogy ténylegesen tudja.*
- Kérhetsz többet is, csak bátran!
*Kényelmesen hátradől, amíg Fäenro gondolkodik a rendelésen, és addig ő maga is eltöpreng azon, hogy magának mit kérjen. Kellemetlen émelygés fogja el, ezért csak egy teával kacérkodik gondolatban.*
4269. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-02 23:22:29
Üzenet elküldve: 2019-12-02 23:22:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint kétségtelenül hisz abban, hogy már megszokott bókolása, na meg a közeledő gesztus a sötételf lányban is megmozdít valamit, legalább annyira, amennyire az ő nadrágjában. Meg is mozdít: Esti lábát, egyenesen a bokáját célozva meg. A férfit olyan váratlanul éri a támadás, hogy kissé összerezzen, de gyorsan összekapja magát.*
- Látom, téged nem kell félteni. *Von vállat tettetett közömbösséggel, miközben csendben mosogatni kezd.* Hát legyen. Ne is akard kipuhatolni, ki a szívem hölgye. Neked soha nem árulnám el. *Incselkedik. Magának soha nem ismerné be, hogy a kétségbeesés munkál benne. Egy napja csapja a szelet ennek a nőnek, még fel is mosott a kedvéért, de egy lépéssel se került közelebb az ágyá… a céljához. Elégedetlenségét igyekszik a mosogatóvízbe fojtani, de egyre csak felbukkan a felszínén.*
- Legalább egyesek szorgalmasan végzik a munkát. Fizetésemelés mikor lesz, nagysasszony? *Kérdezi.* Lehúztam egy napot, s mindjárt vége. Meg se halt senki. *Egy kis gondolkodás után azért helyesbít.* Csak a tyúk.
*Mindenkit nem lehet megmenteni. És ez nem csak a tyúkra vonatkozik, hanem arra a csinos nőre meg a fiúra is, akiket Esti szinte megöl néha a pillantásával. A férfi kíváncsi, mi lehet a probléma, s lélekben felkészül rá, hogy szétszedje az egymásnak ugró hölgyeket… Vagy vizet locsoljon rájuk, hogy még izgalmasabb látvány legyen a birkózás. Annyi esze azonban van, hogy ő sem indul a vendégek kiszolgálására, amíg erre nem adnak valamiféle jelet.*
- Mindig elvégzem a munkát, főnökasszony. *Szólal meg, hogy egy kicsit elterelje a másik figyelmét.* Nem hagyok félbe semmit, akkor kár is volna elkezdeni. *Ereszt meg egy halvány mosolyt a másik felé, miután az elmosott poharak egyenként visszakerülnek a pultra, a következő használatra készen. Meg kell hagyni, mind kifogástalanul csillog.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.02 23:24:05
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Fint kétségtelenül hisz abban, hogy már megszokott bókolása, na meg a közeledő gesztus a sötételf lányban is megmozdít valamit, legalább annyira, amennyire az ő nadrágjában. Meg is mozdít: Esti lábát, egyenesen a bokáját célozva meg. A férfit olyan váratlanul éri a támadás, hogy kissé összerezzen, de gyorsan összekapja magát.*
- Látom, téged nem kell félteni. *Von vállat tettetett közömbösséggel, miközben csendben mosogatni kezd.* Hát legyen. Ne is akard kipuhatolni, ki a szívem hölgye. Neked soha nem árulnám el. *Incselkedik. Magának soha nem ismerné be, hogy a kétségbeesés munkál benne. Egy napja csapja a szelet ennek a nőnek, még fel is mosott a kedvéért, de egy lépéssel se került közelebb az ágyá… a céljához. Elégedetlenségét igyekszik a mosogatóvízbe fojtani, de egyre csak felbukkan a felszínén.*
- Legalább egyesek szorgalmasan végzik a munkát. Fizetésemelés mikor lesz, nagysasszony? *Kérdezi.* Lehúztam egy napot, s mindjárt vége. Meg se halt senki. *Egy kis gondolkodás után azért helyesbít.* Csak a tyúk.
*Mindenkit nem lehet megmenteni. És ez nem csak a tyúkra vonatkozik, hanem arra a csinos nőre meg a fiúra is, akiket Esti szinte megöl néha a pillantásával. A férfi kíváncsi, mi lehet a probléma, s lélekben felkészül rá, hogy szétszedje az egymásnak ugró hölgyeket… Vagy vizet locsoljon rájuk, hogy még izgalmasabb látvány legyen a birkózás. Annyi esze azonban van, hogy ő sem indul a vendégek kiszolgálására, amíg erre nem adnak valamiféle jelet.*
- Mindig elvégzem a munkát, főnökasszony. *Szólal meg, hogy egy kicsit elterelje a másik figyelmét.* Nem hagyok félbe semmit, akkor kár is volna elkezdeni. *Ereszt meg egy halvány mosolyt a másik felé, miután az elmosott poharak egyenként visszakerülnek a pultra, a következő használatra készen. Meg kell hagyni, mind kifogástalanul csillog.*
A hozzászólás írója (Komor Fintarret) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.02 23:24:05
4268. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-12-01 19:21:17
Üzenet elküldve: 2019-12-01 19:21:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csip-csip, csóka//
*Ha nem, hát nem. Nirs nem fogja erőltetni, hogy segítsen. Azután megkapja a kulcsát, és kicsit értetlenül néz a sötételfre. Érteni véli azt a kacsintást, legfeljebb azt nem, hogy miért kéne tudnia, hogy melyik Hanloren szobája. Illetve ezt is tudja, csupán nem tervezett semmi olyasmit, hogy bezörget hozzá és... persze a mélységi nem lehet tisztában bizonyos részletekkel.*
- Köszönöm. *biccent egyet* De nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Elvégre én kértem meg hogy segítsen.
*Aztán elmosolyodik, némi önteltséggel.*
- Ha pedig mégis úgy alakulna, egyedül fél kézzel is el tudok vele bánni.
*Ezúttal ez szó szerint értendő, tekintettel az állapotára. Most pedig már semmi akadálya nincs, hogy elinduljon felfelé a lépcsőn. A két korsó sör pedig a pulton marad. Valaki csak megissza. A lépcsőn hallja maga mögött az anyóka lépteit és erőlködnie kell, hogy elhessegesse azt a nyomasztó, hirtelen támadt gondolat, hogy ez mintegy az időt is jelképezi. Az ő idejét. Az ajtó előtt állva azután zavartan néz Idha nénére. Furcsának találja azt az izgatottságot ami az öregasszony szavaiból árad, de letudja annyival, hogy szakmai kíváncsiság ez. Hogy ezt a zavart valahogy leplezze, megpróbál könnyedén a néni kezében tartott, megboldogult baromfira bök.*
- Ez is a gyógymódod része?
*Odabent aztán nem sokat törődik a szobával, igazán körül sem néz, szeretne végére jutni az egésznek. Úgyhogy gyorsan nekivetkőzik derékig, leül az ágy szélére, hogy az anyó szemügyre vehesse sebesült jobb vállát.*
- És mit vársz cserébe?
*Jogosnak érzi a kérdést, hiszen Idha néne még nem ejtett szót a fizetségről, márpedig Nirs úgy hiszi, hogy semmi sincs ingyen.*
*Ha nem, hát nem. Nirs nem fogja erőltetni, hogy segítsen. Azután megkapja a kulcsát, és kicsit értetlenül néz a sötételfre. Érteni véli azt a kacsintást, legfeljebb azt nem, hogy miért kéne tudnia, hogy melyik Hanloren szobája. Illetve ezt is tudja, csupán nem tervezett semmi olyasmit, hogy bezörget hozzá és... persze a mélységi nem lehet tisztában bizonyos részletekkel.*
- Köszönöm. *biccent egyet* De nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Elvégre én kértem meg hogy segítsen.
*Aztán elmosolyodik, némi önteltséggel.*
- Ha pedig mégis úgy alakulna, egyedül fél kézzel is el tudok vele bánni.
*Ezúttal ez szó szerint értendő, tekintettel az állapotára. Most pedig már semmi akadálya nincs, hogy elinduljon felfelé a lépcsőn. A két korsó sör pedig a pulton marad. Valaki csak megissza. A lépcsőn hallja maga mögött az anyóka lépteit és erőlködnie kell, hogy elhessegesse azt a nyomasztó, hirtelen támadt gondolat, hogy ez mintegy az időt is jelképezi. Az ő idejét. Az ajtó előtt állva azután zavartan néz Idha nénére. Furcsának találja azt az izgatottságot ami az öregasszony szavaiból árad, de letudja annyival, hogy szakmai kíváncsiság ez. Hogy ezt a zavart valahogy leplezze, megpróbál könnyedén a néni kezében tartott, megboldogult baromfira bök.*
- Ez is a gyógymódod része?
*Odabent aztán nem sokat törődik a szobával, igazán körül sem néz, szeretne végére jutni az egésznek. Úgyhogy gyorsan nekivetkőzik derékig, leül az ágy szélére, hogy az anyó szemügyre vehesse sebesült jobb vállát.*
- És mit vársz cserébe?
*Jogosnak érzi a kérdést, hiszen Idha néne még nem ejtett szót a fizetségről, márpedig Nirs úgy hiszi, hogy semmi sincs ingyen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4268-4287