Archívum - Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 23 (441. - 460. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3198-3217
460. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-28 20:47:34
Üzenet elküldve: 2014-02-28 20:47:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
-Ki tudja, lehet fentről csak arra vártam, hogy elaludj, hogy majd rád ugorhassak és ezzel szétzúzzam a térdeidet. Csak aztán elvétettem, így felöltöttem az ártatlan kislány szerepet, hogy ne fogj gyanút. Aztán veled jöttem, hogy újra megpróbálkozhassak, majd amikor ismét aludni térsz. *Majd közelebb hajolva odasúgja:* Lehet egy őrült vagyok, aki szórakozásképpen csontokat tördel. *Rákacsint a férfira.* De te már úgy is sok mindent megtapasztaltál, tudhatod, hogy sok veszély leskelődik ránk mindenhol...talán éppen én vagyok az egyik veszélyforrás. *Nevet, majd komolyságot színlelve gyanúsan a férfira sandít, és hozzáteszi:* Vagy te. *Végül persze nem bírja ki mosolygás nélkül.*
-Ne sértődj meg, de igenis kinézem belőled, hogy szoktál verekedni. Azt már viszont kevésbé, hogy kötekedsz is. *Elmosolyodik.* Én nem szoktam verekedni. Gyerekként viszont párszor összeugrottam más gyerekkel, de ki nem... De bizonyára, ha provokálnának, nem hagynám annyiban... legfeljebb ráugrok, és szétzúzom valamijét. *Nevet. Majd Deron következő mondatát hallva nagyot néz.*
-Ugyan, az dobja rád az első követ, aki nem csinált még sose semmi rosszat az életében. Engem egyáltalán nem zavar, hogy nem vagy egy nagy szent. Mellesleg a jó fiúk unalmasak. *Majd arcán az a kihívó mosoly jelenik meg, amit már Deronon is annyit látott, majd kicsit elkomolyodik.* Köszi, hogy elmondtad. Gondolom nem volt könnyű elmesélni, mivel nem vagy büszke rá.
-Visszatérve a pipához, inkább kihagyom. *Mosolyog a férfira.* De hogy érted, hogy érdekesen reagáltak rá?
-Ki tudja, lehet fentről csak arra vártam, hogy elaludj, hogy majd rád ugorhassak és ezzel szétzúzzam a térdeidet. Csak aztán elvétettem, így felöltöttem az ártatlan kislány szerepet, hogy ne fogj gyanút. Aztán veled jöttem, hogy újra megpróbálkozhassak, majd amikor ismét aludni térsz. *Majd közelebb hajolva odasúgja:* Lehet egy őrült vagyok, aki szórakozásképpen csontokat tördel. *Rákacsint a férfira.* De te már úgy is sok mindent megtapasztaltál, tudhatod, hogy sok veszély leskelődik ránk mindenhol...talán éppen én vagyok az egyik veszélyforrás. *Nevet, majd komolyságot színlelve gyanúsan a férfira sandít, és hozzáteszi:* Vagy te. *Végül persze nem bírja ki mosolygás nélkül.*
-Ne sértődj meg, de igenis kinézem belőled, hogy szoktál verekedni. Azt már viszont kevésbé, hogy kötekedsz is. *Elmosolyodik.* Én nem szoktam verekedni. Gyerekként viszont párszor összeugrottam más gyerekkel, de ki nem... De bizonyára, ha provokálnának, nem hagynám annyiban... legfeljebb ráugrok, és szétzúzom valamijét. *Nevet. Majd Deron következő mondatát hallva nagyot néz.*
-Ugyan, az dobja rád az első követ, aki nem csinált még sose semmi rosszat az életében. Engem egyáltalán nem zavar, hogy nem vagy egy nagy szent. Mellesleg a jó fiúk unalmasak. *Majd arcán az a kihívó mosoly jelenik meg, amit már Deronon is annyit látott, majd kicsit elkomolyodik.* Köszi, hogy elmondtad. Gondolom nem volt könnyű elmesélni, mivel nem vagy büszke rá.
-Visszatérve a pipához, inkább kihagyom. *Mosolyog a férfira.* De hogy érted, hogy érdekesen reagáltak rá?
459. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-28 18:53:04
Üzenet elküldve: 2014-02-28 18:53:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Yinash Eoda//
*Deron hamiskásan mosolyog, annak hallatán, amit Yinash mond.*
- Nos, meglepődnél ha tudnád mennyi mindenre keltem én már fel. De egyébként igen, nem biztos, hogy én lettem volna a legkedvesebb, de ha felajánlottad volna a segítséged, bizonyára máris jobb fényben tündököltél volna két szép szememben.*nevet*Egyébként sem direkt törted volna el a lábam, ha ráesel. Meg amúgy sem az lett volna az első törésem.
*A férfi mondjuk tényleg rendelkezett már töréssel - ezek a fránya verekedések - és tényleg rengeteg dologra kelt már fel élete során. Volt már, hogy kést nyomtak a torkának, volt hogy fejbe verték. Volt példa haragos férj keltésére is, tehát az, ha az erdőben ráugrik egy elf lányka a lábára és eltöri, már nem igazán lepődött volna meg. Még mindig jobb, mintha egy tőrrel keltette volna, mint azt már oly sokan tették.*
- Nem, nem így történt és ezért hálás is vagyok neked, de voltak már komolyabb sérüléseim is.
*Ezután teszi fel a kérdést Deron, majd miután a lány megadja az igenlő választ, mosolyra húzódik szája és még megvárja, amíg asztaltársa befejezi a mondandóját.*
- Sejtettem, hogy kiment a fejedből, pontosan ezért kérdeztem rá. A karikákat meg szívesen megtanítom, de a legtöbb lány aki ki akarta próbálni általam, hogy milyen is pipázni, nos...fogalmazzunk úgy, hogy "érdekesen" reagált rá.
*Nevet egy keveset, iszik egy korty sört, majd belekezd a mondókájába.*
- Gondolom nem nagyon néznéd ki belőlem, de meglehetősen sokszor verekedtem. Vagy azért mert belém kötöttek, vagy mert én kötöttem bele valaki másba.*mosolyog*Tudod sokszor van olyan is, hogy belekötnek valaki másba és ez neked nem tetszik. Ilyenkor evidens, hogy kicsit jó modorra tanítod az illetőt. És olyan is volt, hogy héba-hóba elillantam valahonnan fizetés nélkül. Gondolom te is megéltél azért ínséges időket azalatt a pár év alatt, amit vándoroltál. Ennek tekintetében talán nem hagysz itt most azonnal.
*Nevet, de a lelke mélyén tudja, hogy minden esélye meg van arra, hogy Yinash felálljon az asztaltól és szó nélkül távozzon. Igazából megértené. Ha ő maga teljesen becsületes lenne és egy asztaltársa ilyet mondott volna neki, minden bizonnyal ő is ott hagyta volna, esetleg átadta volna az őrségnek. Csakhogy Deronban nem sok becsület maradt az évek során - szerencsére.
Előszeretettel vágja át és lopja ki minden vagyonukból a népeket. A hölgyek persze kivételek. Őket csak átvágja és néha-néha elviszi az erszényüket, de mást nem nagyon tesz velük.*
- Na, most már kielégítettem kíváncsiságodat?
*Deron hamiskásan mosolyog, annak hallatán, amit Yinash mond.*
- Nos, meglepődnél ha tudnád mennyi mindenre keltem én már fel. De egyébként igen, nem biztos, hogy én lettem volna a legkedvesebb, de ha felajánlottad volna a segítséged, bizonyára máris jobb fényben tündököltél volna két szép szememben.*nevet*Egyébként sem direkt törted volna el a lábam, ha ráesel. Meg amúgy sem az lett volna az első törésem.
*A férfi mondjuk tényleg rendelkezett már töréssel - ezek a fránya verekedések - és tényleg rengeteg dologra kelt már fel élete során. Volt már, hogy kést nyomtak a torkának, volt hogy fejbe verték. Volt példa haragos férj keltésére is, tehát az, ha az erdőben ráugrik egy elf lányka a lábára és eltöri, már nem igazán lepődött volna meg. Még mindig jobb, mintha egy tőrrel keltette volna, mint azt már oly sokan tették.*
- Nem, nem így történt és ezért hálás is vagyok neked, de voltak már komolyabb sérüléseim is.
*Ezután teszi fel a kérdést Deron, majd miután a lány megadja az igenlő választ, mosolyra húzódik szája és még megvárja, amíg asztaltársa befejezi a mondandóját.*
- Sejtettem, hogy kiment a fejedből, pontosan ezért kérdeztem rá. A karikákat meg szívesen megtanítom, de a legtöbb lány aki ki akarta próbálni általam, hogy milyen is pipázni, nos...fogalmazzunk úgy, hogy "érdekesen" reagált rá.
*Nevet egy keveset, iszik egy korty sört, majd belekezd a mondókájába.*
- Gondolom nem nagyon néznéd ki belőlem, de meglehetősen sokszor verekedtem. Vagy azért mert belém kötöttek, vagy mert én kötöttem bele valaki másba.*mosolyog*Tudod sokszor van olyan is, hogy belekötnek valaki másba és ez neked nem tetszik. Ilyenkor evidens, hogy kicsit jó modorra tanítod az illetőt. És olyan is volt, hogy héba-hóba elillantam valahonnan fizetés nélkül. Gondolom te is megéltél azért ínséges időket azalatt a pár év alatt, amit vándoroltál. Ennek tekintetében talán nem hagysz itt most azonnal.
*Nevet, de a lelke mélyén tudja, hogy minden esélye meg van arra, hogy Yinash felálljon az asztaltól és szó nélkül távozzon. Igazából megértené. Ha ő maga teljesen becsületes lenne és egy asztaltársa ilyet mondott volna neki, minden bizonnyal ő is ott hagyta volna, esetleg átadta volna az őrségnek. Csakhogy Deronban nem sok becsület maradt az évek során - szerencsére.
Előszeretettel vágja át és lopja ki minden vagyonukból a népeket. A hölgyek persze kivételek. Őket csak átvágja és néha-néha elviszi az erszényüket, de mást nem nagyon tesz velük.*
- Na, most már kielégítettem kíváncsiságodat?
458. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-28 16:19:17
Üzenet elküldve: 2014-02-28 16:19:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
*Yinash felnevet Deron szavait hallva, miszerint nem bánta volna meg, ha ráesik a lány. Ebben azonban ő nem olyan biztos. Nem lehet valami kellemes arra ébredni, hogy valaki teli talppal ráugrik a gyomrára. Valószínűleg utána, ha akart volna se tudott volna a férfi barátságos fejet vágni. Lehet nem bántotta volna a lányt, de valószínű elküldte volna melegebb éghajlatra.*
-Nem azért mondtam, mert hogy olyan embereket ismertem volna meg eddig, akik így reagáltak volna le valamit, de sose lehetünk elég óvatosak. Például ha arra keltél volna, hogy rád ugrok, lehet azt hitted volna, hogy valaki megtámadott, és már nyúltál is volna a tőrért. Nem lehet valami felemelő élmény, ha ráugranak a gyomrodra, lábadra...vagy más, kényesebb területre. *Elmosolyodik, majd szemeivel követi a felfelé szálló füstkarikát.* Ha a lábadra ugrok, valószínű sikeresen eltörtem volna őket. *Még a gondolattól is végig fut rajta a hideg. A vértől nincs rosszul, de egy csonttöréstől minden baja van.*
-De szerencsére nem így történt. *Deronra néz, majd tekintetével ismét a felfelé szálló füstöt követi. Épp meg akarná tőle kérdezni, hogy hogyan csinálja a karikákat, amikor a férfi feltesz egy kérdést. Yinash annak ellenére, hogy nagyon várta már a férfi válaszát, teljesen megfeledkezett róla.*
-Még szép, hogy érdekel! *Vágja rá egyből a lány. Kíváncsian várja az elf meséjét.* Még jó, hogy szóltál. Én már el is felejtettem, pedig idefelé még alig vártam, hogy megékezzünk, hogy neked szögezhessem a kérdést. *Felnevet.* Utána pedig majd áruld el, hogy hogyan csinálod ezeket a karikákat.
*Yinash felnevet Deron szavait hallva, miszerint nem bánta volna meg, ha ráesik a lány. Ebben azonban ő nem olyan biztos. Nem lehet valami kellemes arra ébredni, hogy valaki teli talppal ráugrik a gyomrára. Valószínűleg utána, ha akart volna se tudott volna a férfi barátságos fejet vágni. Lehet nem bántotta volna a lányt, de valószínű elküldte volna melegebb éghajlatra.*
-Nem azért mondtam, mert hogy olyan embereket ismertem volna meg eddig, akik így reagáltak volna le valamit, de sose lehetünk elég óvatosak. Például ha arra keltél volna, hogy rád ugrok, lehet azt hitted volna, hogy valaki megtámadott, és már nyúltál is volna a tőrért. Nem lehet valami felemelő élmény, ha ráugranak a gyomrodra, lábadra...vagy más, kényesebb területre. *Elmosolyodik, majd szemeivel követi a felfelé szálló füstkarikát.* Ha a lábadra ugrok, valószínű sikeresen eltörtem volna őket. *Még a gondolattól is végig fut rajta a hideg. A vértől nincs rosszul, de egy csonttöréstől minden baja van.*
-De szerencsére nem így történt. *Deronra néz, majd tekintetével ismét a felfelé szálló füstöt követi. Épp meg akarná tőle kérdezni, hogy hogyan csinálja a karikákat, amikor a férfi feltesz egy kérdést. Yinash annak ellenére, hogy nagyon várta már a férfi válaszát, teljesen megfeledkezett róla.*
-Még szép, hogy érdekel! *Vágja rá egyből a lány. Kíváncsian várja az elf meséjét.* Még jó, hogy szóltál. Én már el is felejtettem, pedig idefelé még alig vártam, hogy megékezzünk, hogy neked szögezhessem a kérdést. *Felnevet.* Utána pedig majd áruld el, hogy hogyan csinálod ezeket a karikákat.
457. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-28 11:57:22
Üzenet elküldve: 2014-02-28 11:57:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Yinash Eoda//
- Nos, nálam egy alap dolog, hogy nem hagyok egy csinos fiatal hölgyet fizetni.*Mosolyog, de a változatosság kedvéért megint komolyan gondolja, amit mond. Elvégre még a tolvajokba is szorulhat némi tisztelet, bár ezt nem nagyon lehetne tiszteletnek nevezni. Deron konkrétan meg sem tudná nevezni, legfeljebb olyan kifejezéssel illetni, ami nem is létezik.
Megvonja a vállát és beletörődik a dologba.
Annak meg aztán végképp örül, hogy biztonságban tudhatja Yinasht. Örül neki, hogy utazó - pontosabbn immár asztaltársa az értelmesebb fajtából származik és nem olyan, mint például Nilynn, akit a fatökű kisérőjének kellett elráncigálnia az asztalától.
Na ilyenkor áldja az eget Deron, hogy a lány értelmes, és nem akkor kell rászólnia, amikor már alaposan összeismerkedett valami jött-ment alkoholistával. A következő mondat hallatán felnevet.*
- Ugyan már. Aki képes bántani egy nőt, az nem férfi. Nem én vagyok a béketűrő, hanem az általad eddig megismert szerensétlenek a türelmetlenek. Ha rámestél volna, hát rámestél. Ha többször nem is, de egyszer olyan is kell.*nevet, majd lopva végigpillant Yinashon*Talán nem is bántam volna meg.
*Itt következik az evés, majd az elégedett hangnemben folytatott szóváltás. Deron biccent és rágyújt. Kevesen kérnek manapság engedéjt a dohányzásra, a férfi viszont igyekszik úriemberként viselkedni, még ha nem is az. A levegőbe fúj egy füstkarikát, majd hátradőlve a székében nézi, ahogy felfelé bodorodik egyenesen a plafon irányába.
Nem nagyon van ötlete, hogy miről is kéne beszélgetniük, ekkor azonban eszébe jut egy az úton elejtett mondat. Nevezetesen, hogy milyen ballépéseket követett el ifjabbkorában. Egykét hazugság ugyan bele van égve az agyába - most már -, ellenben szép kerek történeteket nem nagyon tudna emliteni.
Megvonja a válláz és úgy dönt, hogy miért is ne hozná fel a témát újból, ha mér egyszer ilyen szépen beigérte. Megköszörüli a torkát, majd mielőtt még lélekben visszaléphetne, már ki is mondja a kérdést.*
- Érdekel még, hogy milyen ballépéseim voltak?
*Deron ugyan biztos benne, hogy Yinash már elfelejtette az ígéretét, azonban Deron még mindig igyekszik minél inkább a lány kedvében járni. Ha már egyszer kimondta, akkor tartsa is be, mint ahogy azt egy "jó" úr szokta.*
- Nos, nálam egy alap dolog, hogy nem hagyok egy csinos fiatal hölgyet fizetni.*Mosolyog, de a változatosság kedvéért megint komolyan gondolja, amit mond. Elvégre még a tolvajokba is szorulhat némi tisztelet, bár ezt nem nagyon lehetne tiszteletnek nevezni. Deron konkrétan meg sem tudná nevezni, legfeljebb olyan kifejezéssel illetni, ami nem is létezik.
Megvonja a vállát és beletörődik a dologba.
Annak meg aztán végképp örül, hogy biztonságban tudhatja Yinasht. Örül neki, hogy utazó - pontosabbn immár asztaltársa az értelmesebb fajtából származik és nem olyan, mint például Nilynn, akit a fatökű kisérőjének kellett elráncigálnia az asztalától.
Na ilyenkor áldja az eget Deron, hogy a lány értelmes, és nem akkor kell rászólnia, amikor már alaposan összeismerkedett valami jött-ment alkoholistával. A következő mondat hallatán felnevet.*
- Ugyan már. Aki képes bántani egy nőt, az nem férfi. Nem én vagyok a béketűrő, hanem az általad eddig megismert szerensétlenek a türelmetlenek. Ha rámestél volna, hát rámestél. Ha többször nem is, de egyszer olyan is kell.*nevet, majd lopva végigpillant Yinashon*Talán nem is bántam volna meg.
*Itt következik az evés, majd az elégedett hangnemben folytatott szóváltás. Deron biccent és rágyújt. Kevesen kérnek manapság engedéjt a dohányzásra, a férfi viszont igyekszik úriemberként viselkedni, még ha nem is az. A levegőbe fúj egy füstkarikát, majd hátradőlve a székében nézi, ahogy felfelé bodorodik egyenesen a plafon irányába.
Nem nagyon van ötlete, hogy miről is kéne beszélgetniük, ekkor azonban eszébe jut egy az úton elejtett mondat. Nevezetesen, hogy milyen ballépéseket követett el ifjabbkorában. Egykét hazugság ugyan bele van égve az agyába - most már -, ellenben szép kerek történeteket nem nagyon tudna emliteni.
Megvonja a válláz és úgy dönt, hogy miért is ne hozná fel a témát újból, ha mér egyszer ilyen szépen beigérte. Megköszörüli a torkát, majd mielőtt még lélekben visszaléphetne, már ki is mondja a kérdést.*
- Érdekel még, hogy milyen ballépéseim voltak?
*Deron ugyan biztos benne, hogy Yinash már elfelejtette az ígéretét, azonban Deron még mindig igyekszik minél inkább a lány kedvében járni. Ha már egyszer kimondta, akkor tartsa is be, mint ahogy azt egy "jó" úr szokta.*
456. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-26 18:07:24
Üzenet elküldve: 2014-02-26 18:07:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
-Igen, tudom. *Válaszolja a férfinak mosolyogva, amikor az közli vele, hogy makacs.* De azért köszi a kedvességet, csak kicsit kellemetlenül éreztem volna magam, ha a szállást és még a vacsorát is te állnád.
*Deron újabb dologgal kapcsolatban figyelmezteti a lányt. ~Ezek szerint nincs valami jó híre a helynek.~ Yinash most hallott még csak először a fogadó nevéről, így nem számított semmi jóra, de rosszra, kellemetlenre sem. Csupán csak kíváncsiságot érzett, hogy vajon hogy fog kinézni, és milyenek lesznek az emberek. Utóbbit most már Deron szavai alapján tudja: veszélyesek. A hely viszont hangulatosnak és barátságosnak tűnik a lány számára.*
-Nem szoktam nagyon barátkozós kedvemben lenni. Nem jellemző rám. Csak ha éppen úgy hozza a sors, hogy sikerül valakire majdnem ráugranom. *Felnevet.* Igaz, amikor megláttalak jóformán lepergett előttem az eddigi életem. Még szerencse, hogy ilyen béketűrő vagy. *Elmosolyodik, majd hozzáteszi:* De ha fél méterrel arrébb sikerül ugranom, valószínű nem úsztam volna meg. Így is eléggé megijedtem, hát ha még véletlenül a szuszt is kitaposom belőled.
*Azzal nekiáll a már ehetőre elhűlt levesnek. Rég evett ilyen finomat. Talán a rabszolgasága idején a húsleves volt az egyetlen jó dolog az ott létében. Igaz, abban hús nem igazán volt, de attól még finom volt. Ennek az íze is nagyon hasonlít rá, eszébe is jutnak a nem épp kellemes emlékek, de gyorsan el is hessegeti őket, nem akarja elrontani a hangulatát. Már nem ott van, már szabad. Nem kéne ilyen régi emlékek gondolataival bosszantani magát. De ahogy lenni szokott, minél inkább nem akar gondolni rá, annál nehezebb kivernie a fejéből. Deron szavai segítenek visszarepítenie őt a jelenbe.*
-Szintén nagyon finom. *Válaszolja a férfinak, majd tovább folytatja az evést. Szinte egyszerre végeznek a vacsorával. Ahhoz képest, hogy a lány nem mostanában evett, most bőven elég volt neki a leves. Pedig a rendeléskor azt hitte, hogy majd kérni fog még egyet, olyan éhesnek érezte magát. A jóllakottságnak és a kellemes melegnek köszönhetően kezd úrrá lenni rajta az álmosság, kezét a szája elé emelve ásít egy nagyot, majd válaszol a férfi újabb kérdésére.*
-Csak nyugodtan.
-Igen, tudom. *Válaszolja a férfinak mosolyogva, amikor az közli vele, hogy makacs.* De azért köszi a kedvességet, csak kicsit kellemetlenül éreztem volna magam, ha a szállást és még a vacsorát is te állnád.
*Deron újabb dologgal kapcsolatban figyelmezteti a lányt. ~Ezek szerint nincs valami jó híre a helynek.~ Yinash most hallott még csak először a fogadó nevéről, így nem számított semmi jóra, de rosszra, kellemetlenre sem. Csupán csak kíváncsiságot érzett, hogy vajon hogy fog kinézni, és milyenek lesznek az emberek. Utóbbit most már Deron szavai alapján tudja: veszélyesek. A hely viszont hangulatosnak és barátságosnak tűnik a lány számára.*
-Nem szoktam nagyon barátkozós kedvemben lenni. Nem jellemző rám. Csak ha éppen úgy hozza a sors, hogy sikerül valakire majdnem ráugranom. *Felnevet.* Igaz, amikor megláttalak jóformán lepergett előttem az eddigi életem. Még szerencse, hogy ilyen béketűrő vagy. *Elmosolyodik, majd hozzáteszi:* De ha fél méterrel arrébb sikerül ugranom, valószínű nem úsztam volna meg. Így is eléggé megijedtem, hát ha még véletlenül a szuszt is kitaposom belőled.
*Azzal nekiáll a már ehetőre elhűlt levesnek. Rég evett ilyen finomat. Talán a rabszolgasága idején a húsleves volt az egyetlen jó dolog az ott létében. Igaz, abban hús nem igazán volt, de attól még finom volt. Ennek az íze is nagyon hasonlít rá, eszébe is jutnak a nem épp kellemes emlékek, de gyorsan el is hessegeti őket, nem akarja elrontani a hangulatát. Már nem ott van, már szabad. Nem kéne ilyen régi emlékek gondolataival bosszantani magát. De ahogy lenni szokott, minél inkább nem akar gondolni rá, annál nehezebb kivernie a fejéből. Deron szavai segítenek visszarepítenie őt a jelenbe.*
-Szintén nagyon finom. *Válaszolja a férfinak, majd tovább folytatja az evést. Szinte egyszerre végeznek a vacsorával. Ahhoz képest, hogy a lány nem mostanában evett, most bőven elég volt neki a leves. Pedig a rendeléskor azt hitte, hogy majd kérni fog még egyet, olyan éhesnek érezte magát. A jóllakottságnak és a kellemes melegnek köszönhetően kezd úrrá lenni rajta az álmosság, kezét a szája elé emelve ásít egy nagyot, majd válaszol a férfi újabb kérdésére.*
-Csak nyugodtan.
455. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-25 23:11:08
Üzenet elküldve: 2014-02-25 23:11:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Yinash Eoda//
*Deron a pultot támasztva várja, majd amikor a lány lecsúsztatja az aranyat a pultra, veszi a lapot és elmosolyodik.*
- Makacs egy teremtés vagy te, hallod-e?!*mondja neki miközben az asztal felé sétálnak. Mindenesetre az a lényeg, hogy a férfi mindent megtett, hogy úriembernek tűnjön a lány szemében. A makacskodás már nem az ő gondja. Reméli, hogy valamennyire sikerült megkedveltetnie magát Yinasshal. Ha igen az nagyon jó, ha nem, az pedig orbitális nagy pech. De hát neki is lehet pechje. Ritkán, de azért ilyen is előszokott fordulni. A tolvaj azon emberek közé tartozik, akik szerencsésnek mondhatják magukat, s ez még akkor is igaz, ha a múltja nem éppen erről árulkodik.*De végülis nem baj.*fűzi még hozzá*Mert így kedveltelek meg.*Mondja mosolyogva, miközben kihúz egy széket, majd letelepedik rá. Amíg a fogadós a vacsorájukat, illetve Deron sörét készíti elő, úgy határoz, hogy még illik beszélgetnie.*
- Jó kis hely ez, csak ha netán olyan kedvedben lennél, akkor figyelj kivel ismerkedsz meg. Nem szeretném, ha az én lelkemen száradna, ha történne veled valami.
*Megnyugtató mosolyt küld asztaltársa felé, de igaz ami igaz, tényleg lenne némi lelkifurdalása. Habár talán ügyet sem vetne rá. Annyira nem tudja már, hogy az milyen érzés, hogy nem is nagyon tudná zavarni. Hja, amikor az ember kölyökkorától kezdve tolvajlással keresi a kenyerét, valahogy megfeledkezik a lelkiismeret furdalásról.
Pár percig csendben ülnek és Deron már éppen felvetne valami témát, amikor a fogadós megindul az asztaluk felé és kihozza nekik a kért vacsorát.*
- Köszönjük. Deron vagyok!
*Úgy tesz, mintha nagyon illedelmes lenne, bár a fogadósokkal megéri jóban lenni. Sokszor tudnak segíteni. Igazi jó barátok, akikhez érdemes visszatérni egy-egy hosszú utazás után.
Belekezd a vacsorájába és meg kell állapítania, hogy itt bizony eszméletlenül jól főznek.*
- Nagyon finom.*válaszolja*És a tiéd?
*Szépen csendben fogyasztja az ételét, igyekszik minden egyes falatot maximálisan kiélvezni, majd amikor végez vele, elégedetten dől hátra a székében és iszik egy kortyot a - mint most kiderült - szintén kiváló barna sörből.*
- Na ez hiányzott már nekem.*Mondja mosolyogva. Előveszi a pipáját és kérdőn néz Yinashra.*Szabad lesz?
*Ha a lány megengedi neki, akkor megtömi a kis faszerkezetet és elégedetten lát neki füstölögni, ha pedig nem, akkor megvonja a vállát és visszaszúrja az övébe.*
- Na milyen volt?
*Deron a pultot támasztva várja, majd amikor a lány lecsúsztatja az aranyat a pultra, veszi a lapot és elmosolyodik.*
- Makacs egy teremtés vagy te, hallod-e?!*mondja neki miközben az asztal felé sétálnak. Mindenesetre az a lényeg, hogy a férfi mindent megtett, hogy úriembernek tűnjön a lány szemében. A makacskodás már nem az ő gondja. Reméli, hogy valamennyire sikerült megkedveltetnie magát Yinasshal. Ha igen az nagyon jó, ha nem, az pedig orbitális nagy pech. De hát neki is lehet pechje. Ritkán, de azért ilyen is előszokott fordulni. A tolvaj azon emberek közé tartozik, akik szerencsésnek mondhatják magukat, s ez még akkor is igaz, ha a múltja nem éppen erről árulkodik.*De végülis nem baj.*fűzi még hozzá*Mert így kedveltelek meg.*Mondja mosolyogva, miközben kihúz egy széket, majd letelepedik rá. Amíg a fogadós a vacsorájukat, illetve Deron sörét készíti elő, úgy határoz, hogy még illik beszélgetnie.*
- Jó kis hely ez, csak ha netán olyan kedvedben lennél, akkor figyelj kivel ismerkedsz meg. Nem szeretném, ha az én lelkemen száradna, ha történne veled valami.
*Megnyugtató mosolyt küld asztaltársa felé, de igaz ami igaz, tényleg lenne némi lelkifurdalása. Habár talán ügyet sem vetne rá. Annyira nem tudja már, hogy az milyen érzés, hogy nem is nagyon tudná zavarni. Hja, amikor az ember kölyökkorától kezdve tolvajlással keresi a kenyerét, valahogy megfeledkezik a lelkiismeret furdalásról.
Pár percig csendben ülnek és Deron már éppen felvetne valami témát, amikor a fogadós megindul az asztaluk felé és kihozza nekik a kért vacsorát.*
- Köszönjük. Deron vagyok!
*Úgy tesz, mintha nagyon illedelmes lenne, bár a fogadósokkal megéri jóban lenni. Sokszor tudnak segíteni. Igazi jó barátok, akikhez érdemes visszatérni egy-egy hosszú utazás után.
Belekezd a vacsorájába és meg kell állapítania, hogy itt bizony eszméletlenül jól főznek.*
- Nagyon finom.*válaszolja*És a tiéd?
*Szépen csendben fogyasztja az ételét, igyekszik minden egyes falatot maximálisan kiélvezni, majd amikor végez vele, elégedetten dől hátra a székében és iszik egy kortyot a - mint most kiderült - szintén kiváló barna sörből.*
- Na ez hiányzott már nekem.*Mondja mosolyogva. Előveszi a pipáját és kérdőn néz Yinashra.*Szabad lesz?
*Ha a lány megengedi neki, akkor megtömi a kis faszerkezetet és elégedetten lát neki füstölögni, ha pedig nem, akkor megvonja a vállát és visszaszúrja az övébe.*
- Na milyen volt?
454. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-25 22:33:13
Üzenet elküldve: 2014-02-25 22:33:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
-Éppen ezért. *Magyarázza a férfinak.* Itt sok ember van, azt se tudja az ember, hogy melyiktől tartson jobban. Az erdőben pedig csend van és nyugalom..jobbik esetben persze. Ott a csend miatt hamarabb is feltűnik, ha valaki vagy valami a nyomomban lenne. De az is igaz, hogy jóformán az erdőben nőttem fel, az ilyen forgalmas helyek pedig idegenek számomra.
*Majd Deron következő mondatára megvonja a vállát.*
-Úgy néz ki, hogy eddig rossz irányba vándoroltam. *Elmosolyodik, majd belépnek a fogadóba. Deron hamarosan ki is nézi magának az ételt, és rendel is. Most a lányon a sor, hogy vacsorát válasszon magának.
Az étlapot fürkészve Yinash szemei egyből meg is akadnak az egyik kedvenc ételén, így nem is várakoztatja tovább a fogadóst.*
-Nekem egy Húsleves lesz. *Majd széles vigyorral Deronra néz, és lerakja a pultra az érte járó 6 aranyat, majd Deron kérdésére válaszolva csak ennyit mond:* Semmit.
*A rendelés után keresnek maguknak egy üres asztalt, majd leülnek. Hamarosan a fogadós meg is jelenik a rendelt ételükkel, illetve Deron sörével. Yinash megköszöni, majd megszagolja a gőzölgő levest.*
-Hmm, biztosan finom lesz. Hát akkor jó étvágyat nekünk! *A kanalat a szájához emeli, és egy ideig fújja a forró levest, hogy elhűljön, majd óvatosan megkóstolja.* Kitűnő. *Majd ha Deron is megkóstolta a sajátját, megkérdezi:* Na, milyen?
A hozzászólás írója (Yinash Eoda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.25 22:34:13
-Éppen ezért. *Magyarázza a férfinak.* Itt sok ember van, azt se tudja az ember, hogy melyiktől tartson jobban. Az erdőben pedig csend van és nyugalom..jobbik esetben persze. Ott a csend miatt hamarabb is feltűnik, ha valaki vagy valami a nyomomban lenne. De az is igaz, hogy jóformán az erdőben nőttem fel, az ilyen forgalmas helyek pedig idegenek számomra.
*Majd Deron következő mondatára megvonja a vállát.*
-Úgy néz ki, hogy eddig rossz irányba vándoroltam. *Elmosolyodik, majd belépnek a fogadóba. Deron hamarosan ki is nézi magának az ételt, és rendel is. Most a lányon a sor, hogy vacsorát válasszon magának.
Az étlapot fürkészve Yinash szemei egyből meg is akadnak az egyik kedvenc ételén, így nem is várakoztatja tovább a fogadóst.*
-Nekem egy Húsleves lesz. *Majd széles vigyorral Deronra néz, és lerakja a pultra az érte járó 6 aranyat, majd Deron kérdésére válaszolva csak ennyit mond:* Semmit.
*A rendelés után keresnek maguknak egy üres asztalt, majd leülnek. Hamarosan a fogadós meg is jelenik a rendelt ételükkel, illetve Deron sörével. Yinash megköszöni, majd megszagolja a gőzölgő levest.*
-Hmm, biztosan finom lesz. Hát akkor jó étvágyat nekünk! *A kanalat a szájához emeli, és egy ideig fújja a forró levest, hogy elhűljön, majd óvatosan megkóstolja.* Kitűnő. *Majd ha Deron is megkóstolta a sajátját, megkérdezi:* Na, milyen?
A hozzászólás írója (Yinash Eoda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.02.25 22:34:13
453. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-25 21:48:20
Üzenet elküldve: 2014-02-25 21:48:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Yinash Eoda//
- Nos, örülj neki, hogy nem láttál még olyat. Fogalmazzunk úgy, hogy meglehetősen borzalmas látvány egy farkasok által rettegésben tartott falu.
*Amíg a dokkoknál ácsorognak, Deron is tapasztalja, hogy így bizony nem sokat látni a tengerből. Mindenesetre holnap reggel úgyis látni fogják, ha szeretnék, ha nem. Bár a férfi nem akar rögtön holnap továbbindulni, szívesen elidőzne még a kikötőben.*
- Nyugalom, majd holnap reggel megnézheted rendesen. Tetszeni fog. Bár kissé furcsállom, hogy vándor létedre nem láttál még tengert. Szerintem leszögezhetem, hogy ez sokkal szebb és barátságosabb helynek tűnik, mint a város amelyhez tartozik.
*Kicsit rácsodálkozik, hogy Yinash nagyobb biztonságban érezte magát az erdőben kettesben vele, mint itt, ahol sokan látják és esélye sincs semmi gonoszságot művelni fele. Bár eszében sincs, hogy ilyet tegyen. Azért annyira nem gazfickó, hogy egy nőtől lopjon. Ennek ugyan ellentmondani látszik, hogy tegnap éjszaka meglopta Nilynnt, de hát apróságokon nem szokása fennakadni.*
- Ezt mondjuk nem nagyon értem. Itt sokan látnak és én is figyelek rád, nehogy elkóborolj egyedül, esetleg meg ne lopjanak. Vannak olyan tolvajok, akik úgy viszik el az erszényed, hogy észre sem veszed.
*Persze ilyen csak a tapasztalatlanokkal fordulhat elő, Deron érezné, ha eltűnne az oldaláról a jellegzetes súly. Meg amúgy is a tolvajtól a legnehezebb lopni.
Nemsokára már a Rumos Róka előtt inti óvatosságra útitársát, majd miután az jelzi, hogy megértette, a férfi belöki az ajtót és barátságosan üdvözli a bent lévőket. Beleszagol a levegőbe, majd elkönyveli magában ezt egy jó helynek. Ahol sör és sült - illetve egyéb - étel illata terjeng a levegőben, oda vissza kell még térni párszor.*
- Hohó, azt már nem hagyom.*mondja mosolyogva. Komolyan nem fogja hagyni, hogy Yinash fizesse ki a vacsoráját. Úriemberhez illően - még ha nem is úriember -, kifizeti mindkettejüknek a szobával együtt. Átfutja az ételek listáját, majd a szeme megállapodik a Vaddisznópörköltön. ~13 arany? Rablás.~ Soha nem gondolta volna, hogy egyszer még ennyit fog fizetni ételért és most mégis megtörténik.*
- Tehát te mit kérsz?
*Mielőtt még a lány mondaná, hogy mit is szeretne, Deron kér magának még egy Sört, ami viszont legnagyobb meglepetésére csak 4 arany. Meglehetősen olcsó, de reméli, hogy annál jobb.*
- Szóval mit fogok neked fizetni?
- Nos, örülj neki, hogy nem láttál még olyat. Fogalmazzunk úgy, hogy meglehetősen borzalmas látvány egy farkasok által rettegésben tartott falu.
*Amíg a dokkoknál ácsorognak, Deron is tapasztalja, hogy így bizony nem sokat látni a tengerből. Mindenesetre holnap reggel úgyis látni fogják, ha szeretnék, ha nem. Bár a férfi nem akar rögtön holnap továbbindulni, szívesen elidőzne még a kikötőben.*
- Nyugalom, majd holnap reggel megnézheted rendesen. Tetszeni fog. Bár kissé furcsállom, hogy vándor létedre nem láttál még tengert. Szerintem leszögezhetem, hogy ez sokkal szebb és barátságosabb helynek tűnik, mint a város amelyhez tartozik.
*Kicsit rácsodálkozik, hogy Yinash nagyobb biztonságban érezte magát az erdőben kettesben vele, mint itt, ahol sokan látják és esélye sincs semmi gonoszságot művelni fele. Bár eszében sincs, hogy ilyet tegyen. Azért annyira nem gazfickó, hogy egy nőtől lopjon. Ennek ugyan ellentmondani látszik, hogy tegnap éjszaka meglopta Nilynnt, de hát apróságokon nem szokása fennakadni.*
- Ezt mondjuk nem nagyon értem. Itt sokan látnak és én is figyelek rád, nehogy elkóborolj egyedül, esetleg meg ne lopjanak. Vannak olyan tolvajok, akik úgy viszik el az erszényed, hogy észre sem veszed.
*Persze ilyen csak a tapasztalatlanokkal fordulhat elő, Deron érezné, ha eltűnne az oldaláról a jellegzetes súly. Meg amúgy is a tolvajtól a legnehezebb lopni.
Nemsokára már a Rumos Róka előtt inti óvatosságra útitársát, majd miután az jelzi, hogy megértette, a férfi belöki az ajtót és barátságosan üdvözli a bent lévőket. Beleszagol a levegőbe, majd elkönyveli magában ezt egy jó helynek. Ahol sör és sült - illetve egyéb - étel illata terjeng a levegőben, oda vissza kell még térni párszor.*
- Hohó, azt már nem hagyom.*mondja mosolyogva. Komolyan nem fogja hagyni, hogy Yinash fizesse ki a vacsoráját. Úriemberhez illően - még ha nem is úriember -, kifizeti mindkettejüknek a szobával együtt. Átfutja az ételek listáját, majd a szeme megállapodik a Vaddisznópörköltön. ~13 arany? Rablás.~
Soha nem gondolta volna, hogy egyszer még ennyit fog fizetni ételért és most mégis megtörténik.*- Tehát te mit kérsz?
*Mielőtt még a lány mondaná, hogy mit is szeretne, Deron kér magának még egy Sört, ami viszont legnagyobb meglepetésére csak 4 arany.
Meglehetősen olcsó, de reméli, hogy annál jobb.*- Szóval mit fogok neked fizetni?
452. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-25 20:56:08
Üzenet elküldve: 2014-02-25 20:56:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Deron Naharien//
-Tudom, hogy mire gondoltál, és tudom, hogy abban a faluban, ahol én jártam, nem volt olyan durva a helyzet, de el tudom képzelni milyen lehetett, és örülök, hogy nem kellett eddig még ilyet átélnem. De remélem nem is fogok.
*Hamarosan kiérnek az erdőből, és a kikötő tárul a szemük elé. Útjuk során többször megpróbálta maga elé képzelni a helyet, még eléggé hasonlít is a gondolataiban lévő képhez, csak azt nem gondolta volna, hogy ennyire zsúfolt és forgalmas hely lesz még így este is. Egy pillanatra megáll, hogy gyönyörködjön a táj szépségében, igaz a feltornyosult ládáktól és a sötétség végett a tenger nem igazán látható, de talán majd világosban lesz lehetősége a körbenézésre.
A lány Deron meglepettségén jót mulat. Részben ezért is mondta azt amit mondott, hogy lássa a férfi ábrázatát, de ugyanakkor komolyan is gondolta. Részéről semmi akadálya sincs az egy ágyban való alvásnak, de csak az esetben, ha az elf hagyni is fogja őt aludni. Különben Deron könnyen a földön végezheti, és nem magától fog leesni.*
-Igen, tetszik a hely. Igaz, így sötétében nem valami bizalomgerjesztő. Valahogy az erdőt biztonságosabbnak találom éjszaka, mint ezt a helyet. *Közben a sötétben mászkáló alakokra sandít.
Hamarosan elérik a várva várt fogadót is, ahol végre ehetnek, majd utána lepihenhetnek. Yinash bólint a férfi szavaira, majd belépnek a helységbe. Attól nem tart, hogy az erszényét ellopnák, mert ruhája alatt tartja, onnan pedig egy könnyen nem lehet kilopni észrevétlenül.
Belépve Yinash biccent a bent lévőknek. Annak ellenére, hogy nincs kandalló, kellemes meleg fogadja őket, köszönhetően a fáklyáknak, na meg a tűzhelynek, ahol most is épp valami -az illatából ítélve- finom étel fő.*
-A vacsorát én állom. *Válaszolja a férfi korábbi kérdésére, miközben a pulthoz tartanak.* Mindkettőnknek. Te a szállást fizeted, én akkor pedig ezt. *Elmosolyodik, majd megkérdezi:* Nos, mit kérsz?
-Tudom, hogy mire gondoltál, és tudom, hogy abban a faluban, ahol én jártam, nem volt olyan durva a helyzet, de el tudom képzelni milyen lehetett, és örülök, hogy nem kellett eddig még ilyet átélnem. De remélem nem is fogok.
*Hamarosan kiérnek az erdőből, és a kikötő tárul a szemük elé. Útjuk során többször megpróbálta maga elé képzelni a helyet, még eléggé hasonlít is a gondolataiban lévő képhez, csak azt nem gondolta volna, hogy ennyire zsúfolt és forgalmas hely lesz még így este is. Egy pillanatra megáll, hogy gyönyörködjön a táj szépségében, igaz a feltornyosult ládáktól és a sötétség végett a tenger nem igazán látható, de talán majd világosban lesz lehetősége a körbenézésre.
A lány Deron meglepettségén jót mulat. Részben ezért is mondta azt amit mondott, hogy lássa a férfi ábrázatát, de ugyanakkor komolyan is gondolta. Részéről semmi akadálya sincs az egy ágyban való alvásnak, de csak az esetben, ha az elf hagyni is fogja őt aludni. Különben Deron könnyen a földön végezheti, és nem magától fog leesni.*
-Igen, tetszik a hely. Igaz, így sötétében nem valami bizalomgerjesztő. Valahogy az erdőt biztonságosabbnak találom éjszaka, mint ezt a helyet. *Közben a sötétben mászkáló alakokra sandít.
Hamarosan elérik a várva várt fogadót is, ahol végre ehetnek, majd utána lepihenhetnek. Yinash bólint a férfi szavaira, majd belépnek a helységbe. Attól nem tart, hogy az erszényét ellopnák, mert ruhája alatt tartja, onnan pedig egy könnyen nem lehet kilopni észrevétlenül.
Belépve Yinash biccent a bent lévőknek. Annak ellenére, hogy nincs kandalló, kellemes meleg fogadja őket, köszönhetően a fáklyáknak, na meg a tűzhelynek, ahol most is épp valami -az illatából ítélve- finom étel fő.*
-A vacsorát én állom. *Válaszolja a férfi korábbi kérdésére, miközben a pulthoz tartanak.* Mindkettőnknek. Te a szállást fizeted, én akkor pedig ezt. *Elmosolyodik, majd megkérdezi:* Nos, mit kérsz?
451. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-24 23:28:40
Üzenet elküldve: 2014-02-24 23:28:40
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Lantkaland //
*Mikor Bress arról a bizonyos baglamáról kezd beszélni, az öreg felhúzza szemöldökét, majd megvonja vállát.*
- Hát, fiam, engem valahogy nem hoznak lázba a hangszerek, ha nem haragszol! Mikor megtudtam ezt az információt, rögtön te jutottál az eszembe, hiszen egy zeneszerető jelen küldetésben kincset ér! *emeli fel vaskos ujját a levegőben, miközben szakállán egy csepp sör csurog végig* Hohó, ha te azt tudnád! Igen sok kapcsolatom van, és olykor érdemes figyelni azokra is, akiket az emberek semmibe vesznek, mert fogalmazzunk úgy, hogy bolondnak tartják.. Viszont sokszor a bolondok sokkal normálisabbak, mint mi magunk, csupán olyasmit tapasztaltak, melyet ép ésszel nehéz felfogni! *mondja bölcsen, miközben kacsint egyet* Eltenni senkit sem kell szerintem láb alól, hiszen manapság a banditák is elkerülik azt a helyet. Itt azt hiszem sokkal többről lesz szó, de azt már nem tudom, mivel kell szembe néznünk.. *mondja kissé kételkedve, ám hirtelen az asztalra csap* No de fiam, ez mikor is tántorított el minket bármitől is?!
*Azzal kiissza az utolsó kortyot a pohárból, s társához hasonlatosan ő is lepattan székéről, majd visszahúzva kabátját a kijárat felé indul. Odakint eléggé fúj a szél, viszont a távolban felbukkant épp a bágyadt nap vöröses fénye, mely a felhőkön törik meg, ezzel eléggé kellemes tavaszias hangulatot adva. Igazi kalandozáshoz kellő idő kerekedett!
Odakint Jeremiasz kicsit összébb húzza kabátját, majd jelezve Bressnek, hogy vezethet, megindul ő is előre, arra, amerre a férfi mutatja.*
- Na és mondd csak fiam, mi történt veled mostanság? Eléggé eltűntél, pedig párszor kerestelek is! Még szerencse, hogy most rád akadtam, nélküled nem lenne igazi élvezet ez a kaland! No és a zenei pálya hogy megy? Sikerült magasra törnöd, vagy még várod az áttörést? *érdeklődik az öreg, miközben szedi a kis lábait a férfi mellett* Remélem, hogy igaz volt a mese, ám ha nem, akkor se bánkódjunk! Legalább meglátogattam én is azt a szép helyet! *próbálja vigasztalni magát, hitegetni, bár ez nem igazán sikerül*
*Mikor Bress arról a bizonyos baglamáról kezd beszélni, az öreg felhúzza szemöldökét, majd megvonja vállát.*
- Hát, fiam, engem valahogy nem hoznak lázba a hangszerek, ha nem haragszol! Mikor megtudtam ezt az információt, rögtön te jutottál az eszembe, hiszen egy zeneszerető jelen küldetésben kincset ér! *emeli fel vaskos ujját a levegőben, miközben szakállán egy csepp sör csurog végig* Hohó, ha te azt tudnád! Igen sok kapcsolatom van, és olykor érdemes figyelni azokra is, akiket az emberek semmibe vesznek, mert fogalmazzunk úgy, hogy bolondnak tartják.. Viszont sokszor a bolondok sokkal normálisabbak, mint mi magunk, csupán olyasmit tapasztaltak, melyet ép ésszel nehéz felfogni! *mondja bölcsen, miközben kacsint egyet* Eltenni senkit sem kell szerintem láb alól, hiszen manapság a banditák is elkerülik azt a helyet. Itt azt hiszem sokkal többről lesz szó, de azt már nem tudom, mivel kell szembe néznünk.. *mondja kissé kételkedve, ám hirtelen az asztalra csap* No de fiam, ez mikor is tántorított el minket bármitől is?!
*Azzal kiissza az utolsó kortyot a pohárból, s társához hasonlatosan ő is lepattan székéről, majd visszahúzva kabátját a kijárat felé indul. Odakint eléggé fúj a szél, viszont a távolban felbukkant épp a bágyadt nap vöröses fénye, mely a felhőkön törik meg, ezzel eléggé kellemes tavaszias hangulatot adva. Igazi kalandozáshoz kellő idő kerekedett!
Odakint Jeremiasz kicsit összébb húzza kabátját, majd jelezve Bressnek, hogy vezethet, megindul ő is előre, arra, amerre a férfi mutatja.*
- Na és mondd csak fiam, mi történt veled mostanság? Eléggé eltűntél, pedig párszor kerestelek is! Még szerencse, hogy most rád akadtam, nélküled nem lenne igazi élvezet ez a kaland! No és a zenei pálya hogy megy? Sikerült magasra törnöd, vagy még várod az áttörést? *érdeklődik az öreg, miközben szedi a kis lábait a férfi mellett* Remélem, hogy igaz volt a mese, ám ha nem, akkor se bánkódjunk! Legalább meglátogattam én is azt a szép helyet! *próbálja vigasztalni magát, hitegetni, bár ez nem igazán sikerül*
450. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-20 22:00:33
Üzenet elküldve: 2014-02-20 22:00:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//M5-Lantkaland//
*Mosolyra húzódik szája, mikor a gnóm belép, és szinte hallja a szitkozódását. Kicsit megemelkedik székéből, és int neki, hogy fáradjon ide. Mivel szerencsére a szemével nincs baj az öregnek, így észre is veszi. Bress természetesen meginvitálja, hogy üljön csak le.*
-Eljöttem igen, és remélem is. *mondja egykedvűen. Tulajdonképpen az öreg Jeremiasz bátyó kezd néha szenilis lenni, és képes össze-vissza beszélni. Bress első gondolata, hogy megint valami badarsággal áll elő az öreg. Kezével a korsóra mutat, jelezve, hogy csak tessék, fogyasszon bátran.*
-Aztán óvatosan bátyám, meg ne ártson. *mondja kaján vigyorral, mivel tudja a gnóm leszokott az italról, és csak néha napján iszik valami különös alkalomból. Kicsit el is kerekedik szeme, mikor a gnóm lecsapja az ital felét.*
~Ez jó jel. ~ *talán mégis érdemes lesz ezúttal végighallgatni. Bress is iszik a söréből, csak kicsit mohóbban, mint a gnóm. Elveszi a térképet az öregtől, közben hallgatja a beszédét.*
-Ismerem, nincs is messze innen. *válaszol gyorsan, mert nem akarja nagyon félbeszakítani az öreget, nehogy elveszítse a fonalat.*
-Baglama. *vág közbe a szavába Bress, közben akaratlanul is rácsodálkozik az öregre, és még a sörből is kicsordul egy picike az asztalra.*
-Az egy hosszú nyakú lant bátyám, és ritka mint a fehér holló. *elképed Bress, és szinte már érzi is kezeiben a hangszert, annyira bele éli magát.*
-És valóban sokat ér. *teszi hozzá, bár kételkedik abban, hogy ha valaha megszerezné, átadná az öregnek. Ennyit igazán megengedhetne magának a sok éves segítségért. Közben a térképet forgatja kezében, és próbálja értelmezni az útvonalat.*
-Csak tudnám öreg, hol szerzel te ilyeneket ? *emeli meg picit a térképet, és egyben az információra is utal. Bár amennyi összeköttetése van, így nagyon nem kell meglepődni, de ez most mégis egészen különleges.*
-Hány nyakat kellett elmetszeni az infókért ? *kérdezi közelebb hajolva, szeme ördögi tüzet sugároz, majd visszahuppan, és a tűz hamar el is lobban. Minek agyaljon ezen, itt van és kész. Kiissza a sör felét, majd előre dől, és rákönyököl az asztalra.*
-A fenébe is naná, hogy benne vagyok. Viszont. *előbbi lelkes hangja, most komolyabbá válik, és mélyen az öreg gnóm szemébe néz.*
-Na mindegy előbb találjuk meg. *legyint egyet Bress, hátradűti fejét, a korsó tartalmát pedig teljesen kiüríti. Letörli a habot szája széléről, majd felemelkedik a székéből.*
-Máris mehetünk. *biccent a kijárat felé, és ha Jeremiasz nem akar inni, vagy enni valamit, akkor megindítja lépteit a kijárat felé.*
*Mosolyra húzódik szája, mikor a gnóm belép, és szinte hallja a szitkozódását. Kicsit megemelkedik székéből, és int neki, hogy fáradjon ide. Mivel szerencsére a szemével nincs baj az öregnek, így észre is veszi. Bress természetesen meginvitálja, hogy üljön csak le.*
-Eljöttem igen, és remélem is. *mondja egykedvűen. Tulajdonképpen az öreg Jeremiasz bátyó kezd néha szenilis lenni, és képes össze-vissza beszélni. Bress első gondolata, hogy megint valami badarsággal áll elő az öreg. Kezével a korsóra mutat, jelezve, hogy csak tessék, fogyasszon bátran.*
-Aztán óvatosan bátyám, meg ne ártson. *mondja kaján vigyorral, mivel tudja a gnóm leszokott az italról, és csak néha napján iszik valami különös alkalomból. Kicsit el is kerekedik szeme, mikor a gnóm lecsapja az ital felét.*
~Ez jó jel. ~ *talán mégis érdemes lesz ezúttal végighallgatni. Bress is iszik a söréből, csak kicsit mohóbban, mint a gnóm. Elveszi a térképet az öregtől, közben hallgatja a beszédét.*
-Ismerem, nincs is messze innen. *válaszol gyorsan, mert nem akarja nagyon félbeszakítani az öreget, nehogy elveszítse a fonalat.*
-Baglama. *vág közbe a szavába Bress, közben akaratlanul is rácsodálkozik az öregre, és még a sörből is kicsordul egy picike az asztalra.*
-Az egy hosszú nyakú lant bátyám, és ritka mint a fehér holló. *elképed Bress, és szinte már érzi is kezeiben a hangszert, annyira bele éli magát.*
-És valóban sokat ér. *teszi hozzá, bár kételkedik abban, hogy ha valaha megszerezné, átadná az öregnek. Ennyit igazán megengedhetne magának a sok éves segítségért. Közben a térképet forgatja kezében, és próbálja értelmezni az útvonalat.*
-Csak tudnám öreg, hol szerzel te ilyeneket ? *emeli meg picit a térképet, és egyben az információra is utal. Bár amennyi összeköttetése van, így nagyon nem kell meglepődni, de ez most mégis egészen különleges.*
-Hány nyakat kellett elmetszeni az infókért ? *kérdezi közelebb hajolva, szeme ördögi tüzet sugároz, majd visszahuppan, és a tűz hamar el is lobban. Minek agyaljon ezen, itt van és kész. Kiissza a sör felét, majd előre dől, és rákönyököl az asztalra.*
-A fenébe is naná, hogy benne vagyok. Viszont. *előbbi lelkes hangja, most komolyabbá válik, és mélyen az öreg gnóm szemébe néz.*
-Na mindegy előbb találjuk meg. *legyint egyet Bress, hátradűti fejét, a korsó tartalmát pedig teljesen kiüríti. Letörli a habot szája széléről, majd felemelkedik a székéből.*
-Máris mehetünk. *biccent a kijárat felé, és ha Jeremiasz nem akar inni, vagy enni valamit, akkor megindítja lépteit a kijárat felé.*
449. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-20 15:34:32
Üzenet elküldve: 2014-02-20 15:34:32
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Lantkaland //
*Erősen fúj odakint a szél, még a fogadó belsejéből is lehet hallani, ahogy a hajóknak csapódnak a heves hullámok. Olykor egy-egy esőzápor is végigsöpör a térségen, viszont ezek öt percnél alig tartanak tovább, s az erős szél hamar fel is szárítja a deszkákat. Épp egy újabb rázza meg az ajtót, mikor az hirtelen ki is vágódik, s betoppan rajta halk szitkozódással Jeremiasz, a gnóm, aki letopogja csizmájáról a sarat, s körbenéz.*
- Á, az ifjú Bress! Hát eljöttél, barátom! *azzal odalépked a férfihez, s miután kabátját a vele szemben levő szék támlájára teríti, helyet is foglal rajta* Nem fogod ám megbánni, olyan információhoz jutottam, amely szép kis aranyat hozhat nekünk, ha ügyesek vagyunk!
*Kérlelően mutogat a sör felé, majd ha engedélyt kapott, akkor bele is iszik - ez esetben vagy a pohár feléig leissza az egészet, s dolga végeztével elkezd kutatni a kis táskájában, mígnem előhúz egy öreg, kopott térképet, s Bress felé nyújtja.*
- No, barátom, akkor a helyzet a következő.. Ugye ismered a Tündérkertet? Na már most azt hallottam, hogy onnan nyílik egy kis barlang, mely régen a tündérek gyűjtőhelye volt, ahová a kincseiket vitték. Persze azóta kifosztották a helyet - avagy a szellemek visszatértek a kincsekért -, viszont azt hallottam, hogy van a barlangban egy kis terem, mely egy olyan tündéré volt, ki varázslatos nótájával kereste meg a kenyerét, s azt a bizonyos barlangot még senki sem találta meg. Tehát valahol el van rejtve.. Elvileg a hely őrzi is a tündér egykori hangszerét, ami egy lant volt. Baga, baglat, baglama.. Valami ilyesmi volt a neve, s a mesék szerint mágikus ereje van, de ez már mellékes! Bár ez engem nem is igazán érdekel, inkább az arany! Úgyhogy barátom, ha neked is felkeltette az érdeklődésed, akkor szívesen látnálak társamnak, s akár a mai napon el is indulhatnánk! Minél előbb érünk oda, annál előbb kezdhetjük meg a keresést!
*Mondja lelkesen, csillogó szemekkel az öreg, miközben kezeit összedörzsöli, s várja a férfi reakcióját.*
*Erősen fúj odakint a szél, még a fogadó belsejéből is lehet hallani, ahogy a hajóknak csapódnak a heves hullámok. Olykor egy-egy esőzápor is végigsöpör a térségen, viszont ezek öt percnél alig tartanak tovább, s az erős szél hamar fel is szárítja a deszkákat. Épp egy újabb rázza meg az ajtót, mikor az hirtelen ki is vágódik, s betoppan rajta halk szitkozódással Jeremiasz, a gnóm, aki letopogja csizmájáról a sarat, s körbenéz.*
- Á, az ifjú Bress! Hát eljöttél, barátom! *azzal odalépked a férfihez, s miután kabátját a vele szemben levő szék támlájára teríti, helyet is foglal rajta* Nem fogod ám megbánni, olyan információhoz jutottam, amely szép kis aranyat hozhat nekünk, ha ügyesek vagyunk!
*Kérlelően mutogat a sör felé, majd ha engedélyt kapott, akkor bele is iszik - ez esetben vagy a pohár feléig leissza az egészet, s dolga végeztével elkezd kutatni a kis táskájában, mígnem előhúz egy öreg, kopott térképet, s Bress felé nyújtja.*
- No, barátom, akkor a helyzet a következő.. Ugye ismered a Tündérkertet? Na már most azt hallottam, hogy onnan nyílik egy kis barlang, mely régen a tündérek gyűjtőhelye volt, ahová a kincseiket vitték. Persze azóta kifosztották a helyet - avagy a szellemek visszatértek a kincsekért -, viszont azt hallottam, hogy van a barlangban egy kis terem, mely egy olyan tündéré volt, ki varázslatos nótájával kereste meg a kenyerét, s azt a bizonyos barlangot még senki sem találta meg. Tehát valahol el van rejtve.. Elvileg a hely őrzi is a tündér egykori hangszerét, ami egy lant volt. Baga, baglat, baglama.. Valami ilyesmi volt a neve, s a mesék szerint mágikus ereje van, de ez már mellékes! Bár ez engem nem is igazán érdekel, inkább az arany! Úgyhogy barátom, ha neked is felkeltette az érdeklődésed, akkor szívesen látnálak társamnak, s akár a mai napon el is indulhatnánk! Minél előbb érünk oda, annál előbb kezdhetjük meg a keresést!
*Mondja lelkesen, csillogó szemekkel az öreg, miközben kezeit összedörzsöli, s várja a férfi reakcióját.*
448. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-02-20 10:54:54
Üzenet elküldve: 2014-02-20 10:54:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 192
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//M5-Lantkaland//
*Persze útközben azért születnek elképzelései, hogy az öreg csirkefogónak mi lehet a terve. Valószínűleg valami munkáról lesz szó, és biztosan szokásához híven küld majd valakit, aki részletesebb információval szolgál.*
~Mindig ez megy.~ *sóhajt egy mélyet magában, bár igaz a levél végén ott van az is, hogy nem fogja megbánni ha elmegy a Rumosba.
Belépve a fogadóba észleli, hogy a hely mit sem változott. A színpadra néz, ahol most éppen nem zenél senki, és bizony már elég régen volt, mikor Bress is ott állt, és a zenész képességeit csillogtatta.*
~Nem szabad ennyire elhanyagolni a helyeket.~ *csóválja meg fejét, és nem is érti, miért nem jött el ide mostanában. Talán az egyetlen ok, hogy általában a Pegazusban múlatja az időt, és nem tudna olyan kevés alkoholt fogyasztani, hogy ne elázva utazzon ide. Egy üres asztalt keres, és hamar helyet is foglal. Mire észbe kap, az egyik felszolgáló lány már oda is libben.*
-Mit adhatok ? *kérdezi kíváncsian nagy szemeivel. Bress ahogy végigfuttatja rajta tekintetét, volna egy két tippje, hogy igazán mit is adhatna.*
-Két korsó Sört lesz szíves. *mondja, közben a pultra csúsztat 8 aranyat.
*Persze gondolataiban egészen más elképzelések forogtak. Bress nem tesz semmit, csak várakozik, közben az ital meg is érkezik. Az egyiket maga elé teszi, a másikat átcsúsztatja az asztal másik felére, ahol a szék egyenlőre üresen tátong. Majd hátradől, kezeit mellkasán összefonva pihenteti, és néz ki a fejéből.*
*Persze útközben azért születnek elképzelései, hogy az öreg csirkefogónak mi lehet a terve. Valószínűleg valami munkáról lesz szó, és biztosan szokásához híven küld majd valakit, aki részletesebb információval szolgál.*
~Mindig ez megy.~ *sóhajt egy mélyet magában, bár igaz a levél végén ott van az is, hogy nem fogja megbánni ha elmegy a Rumosba.
Belépve a fogadóba észleli, hogy a hely mit sem változott. A színpadra néz, ahol most éppen nem zenél senki, és bizony már elég régen volt, mikor Bress is ott állt, és a zenész képességeit csillogtatta.*
~Nem szabad ennyire elhanyagolni a helyeket.~ *csóválja meg fejét, és nem is érti, miért nem jött el ide mostanában. Talán az egyetlen ok, hogy általában a Pegazusban múlatja az időt, és nem tudna olyan kevés alkoholt fogyasztani, hogy ne elázva utazzon ide. Egy üres asztalt keres, és hamar helyet is foglal. Mire észbe kap, az egyik felszolgáló lány már oda is libben.*
-Mit adhatok ? *kérdezi kíváncsian nagy szemeivel. Bress ahogy végigfuttatja rajta tekintetét, volna egy két tippje, hogy igazán mit is adhatna.*
-Két korsó Sört lesz szíves. *mondja, közben a pultra csúsztat 8 aranyat.
*Persze gondolataiban egészen más elképzelések forogtak. Bress nem tesz semmit, csak várakozik, közben az ital meg is érkezik. Az egyiket maga elé teszi, a másikat átcsúsztatja az asztal másik felére, ahol a szék egyenlőre üresen tátong. Majd hátradől, kezeit mellkasán összefonva pihenteti, és néz ki a fejéből.*
447. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-08 10:11:04
Üzenet elküldve: 2014-01-08 10:11:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Szelíd
//Kraggar - A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*Nem sürgeti felfelé a lépcsőn a nagy darab orkot, ám ahogy felérnek, óvatosan végigsimít az övén ellenőrizve, hogy pontosan hova is kell nyúlnia a tőréért, ha eljön az idő. Megáll mellette, míg megtalálja a kulcs lyukát, ám gondolatban jól elszórakozik ezen. Az ajtó nyitva, így előre megy s rögtön azt keresi, hogyan, miként vessen véget a részeg ork életének.*
-Kérlek zárd be az ajtót, hogy senki se zavarhasson minket!
*Azzal kigombolja felsőjét, úgy sétál oda az óriáshoz, majd megfogja kezét s az ágyhoz vezeti. Leülteti az ágy szélére s elé áll, két keze közé fogva Kraggar arcát.*
-Ez a sok ruhadarab rajtad! Nem kellenek Rád!
*Suttogja maga elé a szavakat, ám nem vár sokáig az akcióval, lehajol s forrón megcsókolja a leendő áldozatát.*
~Nem hiszem el, hogy ezt csinálom! Na de a gyilkolásért mindent be kell vállalnod, nem? De!Csak azt is vedd figyelembe, hogy nem egy átlag embert kell hidegre tenni, hanem egy nagy, mamlasz orkot!Tisztában vagyok vele, így csak óvatosan! Fontos a hidegvér, ne feledd!~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.08 13:33:13, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
*Nem sürgeti felfelé a lépcsőn a nagy darab orkot, ám ahogy felérnek, óvatosan végigsimít az övén ellenőrizve, hogy pontosan hova is kell nyúlnia a tőréért, ha eljön az idő. Megáll mellette, míg megtalálja a kulcs lyukát, ám gondolatban jól elszórakozik ezen. Az ajtó nyitva, így előre megy s rögtön azt keresi, hogyan, miként vessen véget a részeg ork életének.*
-Kérlek zárd be az ajtót, hogy senki se zavarhasson minket!
*Azzal kigombolja felsőjét, úgy sétál oda az óriáshoz, majd megfogja kezét s az ágyhoz vezeti. Leülteti az ágy szélére s elé áll, két keze közé fogva Kraggar arcát.*
-Ez a sok ruhadarab rajtad! Nem kellenek Rád!
*Suttogja maga elé a szavakat, ám nem vár sokáig az akcióval, lehajol s forrón megcsókolja a leendő áldozatát.*
~Nem hiszem el, hogy ezt csinálom! Na de a gyilkolásért mindent be kell vállalnod, nem? De!Csak azt is vedd figyelembe, hogy nem egy átlag embert kell hidegre tenni, hanem egy nagy, mamlasz orkot!Tisztában vagyok vele, így csak óvatosan! Fontos a hidegvér, ne feledd!~
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.08 13:33:13, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
446. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-02 23:22:02
Üzenet elküldve: 2014-01-02 23:22:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Legénység toborzás//
*Hihetetlen nagy szerencséje van, pont azt az embert találta meg, akit akart. Ennek pedig nagyon örül. Mikor a férfi bemutatkozik, Andoiel próbálja memorizálni a nevét, hátha egyszer még kelleni fog. Bár először nem tetszik neki, hogy a kapitány nem szívleli azt, hogy bárd, de hányszor volt már ilyen helyzetben, ezer meg ezerszer, most is kimászik belőle valahogyan. Pontosan tudja, hogy nem néz ki valami kecsegtető fogásnak, főleg ha az ember hajóra keres legénységet, de rejteget egy két titkot a hölgy, s nem az a finnyás lány, aki semmit sem tud megtenni egyedül és aki fél bepiszkolni a kezeit. Nem Andoiel egyáltalán nem olyan éppen ellenkezőleg, bár úri leány, megtanult maszatosnak lenni. Így mikor a kapitány befejezi mosolyogva, s már belül is nyugotam szólal meg.*
- Egyáltalán nem csak a világlátás a célom, kapitány! Mindenkinek kell a munka nekem is, a hagszer miatt meg ne aggódjon, nem csak a hárfához értek. Több hangszeren tudok játszani, s még kardot forgatni is, nem lesz velem baja. A hajót pedig ezer örömmel megszemlélném.
*Na igen a szép beszéd nagyon megy neki, de tudja, hogy itt nem első sorban erről lesz megítélve, úgyhogy visszafogja magát és inkább beáll a kapitány mögé a többi jelölt mellé, s kilép az ajtón, ahol alig egy két perce lépett be.*
~Nem lesz időm lustálkodni! Csak van oka is annak, hogy legénységet akar, nem csak kedvtelésből teszi. De legalább lesz munkám, ez már rengeteget jelent.~
*Gondolkodik el, ahogy visszatér a kikötőbe, imáron kapitánya mögött állva, s várva az a bizonyos hajót, ami az új élettel kecsegtet felé.*
*Hihetetlen nagy szerencséje van, pont azt az embert találta meg, akit akart. Ennek pedig nagyon örül. Mikor a férfi bemutatkozik, Andoiel próbálja memorizálni a nevét, hátha egyszer még kelleni fog. Bár először nem tetszik neki, hogy a kapitány nem szívleli azt, hogy bárd, de hányszor volt már ilyen helyzetben, ezer meg ezerszer, most is kimászik belőle valahogyan. Pontosan tudja, hogy nem néz ki valami kecsegtető fogásnak, főleg ha az ember hajóra keres legénységet, de rejteget egy két titkot a hölgy, s nem az a finnyás lány, aki semmit sem tud megtenni egyedül és aki fél bepiszkolni a kezeit. Nem Andoiel egyáltalán nem olyan éppen ellenkezőleg, bár úri leány, megtanult maszatosnak lenni. Így mikor a kapitány befejezi mosolyogva, s már belül is nyugotam szólal meg.*
- Egyáltalán nem csak a világlátás a célom, kapitány! Mindenkinek kell a munka nekem is, a hagszer miatt meg ne aggódjon, nem csak a hárfához értek. Több hangszeren tudok játszani, s még kardot forgatni is, nem lesz velem baja. A hajót pedig ezer örömmel megszemlélném.
*Na igen a szép beszéd nagyon megy neki, de tudja, hogy itt nem első sorban erről lesz megítélve, úgyhogy visszafogja magát és inkább beáll a kapitány mögé a többi jelölt mellé, s kilép az ajtón, ahol alig egy két perce lépett be.*
~Nem lesz időm lustálkodni! Csak van oka is annak, hogy legénységet akar, nem csak kedvtelésből teszi. De legalább lesz munkám, ez már rengeteget jelent.~
*Gondolkodik el, ahogy visszatér a kikötőbe, imáron kapitánya mögött állva, s várva az a bizonyos hajót, ami az új élettel kecsegtet felé.*
445. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-02 22:31:08
Üzenet elküldve: 2014-01-02 22:31:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Legénység toborzás//
*Igazából csak lépne ki a kikötőbe, de nem teszi mert szembe találkozik egy újabb jelölttel, aki ugyancsak szeretne csatlakozni a legénységhez. Méghozzá egy elf lány, lassan női többség lesz a hajón, sose jó jel, de ha nincs velük gond Tawios nem fog a babonákkal foglalkozni, nem olyan fajta ember Ő aki ilyesmikben hinne.
Végigvárja Andoiel bemutatkozását, majd végigméri gyorsan, mint ahogy az eddigi jelentkezőkkel is tette. Nem is kell nagyon kutatnia a szemeivel, de meg is pillantja a kis hárfát a lány övén. Tawios felhúzott szemöldökkel válaszol.*
-Egy bárd ehh? Üdvözlet önnek is Andoiel Iceymrit, az én nevem Tawios Alanur, és jó helyen jár. Ez itt pontosan az aminek gondolta, remélem nem csak azért jelentkezett mert világot akar látni, és remélem, hogy a többiek se. Látom hangszere is van, a zeneszó jól jón a hajón, hogy fenn tartsa a jó morált, de lehet, hogy nem egy lágy hárfa lesz az ami ezt a célt szolgálja majdan. Na sebaj, épp kintre indultunk, hogy megmutassam a hajómat a jelentkezőknek, ha kívánja, tartson velünk.
~Ez a lány se egy tengerész alkat, remélem jól helyt fognak állni a jelentkezők, mert ha nem, akkor nem hiszem, hogy egyedül eltudom látni a hajót.~
*Tawios magában gondolkodik miközben kilép a Rumos Rókalyuk ajtaján, elmondana egy imát valami istenhez, hogy szerencséje legyen a jelentkezőkkel, de szerencsétlenségére, egy imát se ismer, és nem is igazán hisz az istenekben, túlságosan maradi a gondolkodása ahhoz, hogy elhiggye létezésüket az isteneknek.*
*Igazából csak lépne ki a kikötőbe, de nem teszi mert szembe találkozik egy újabb jelölttel, aki ugyancsak szeretne csatlakozni a legénységhez. Méghozzá egy elf lány, lassan női többség lesz a hajón, sose jó jel, de ha nincs velük gond Tawios nem fog a babonákkal foglalkozni, nem olyan fajta ember Ő aki ilyesmikben hinne.
Végigvárja Andoiel bemutatkozását, majd végigméri gyorsan, mint ahogy az eddigi jelentkezőkkel is tette. Nem is kell nagyon kutatnia a szemeivel, de meg is pillantja a kis hárfát a lány övén. Tawios felhúzott szemöldökkel válaszol.*
-Egy bárd ehh? Üdvözlet önnek is Andoiel Iceymrit, az én nevem Tawios Alanur, és jó helyen jár. Ez itt pontosan az aminek gondolta, remélem nem csak azért jelentkezett mert világot akar látni, és remélem, hogy a többiek se. Látom hangszere is van, a zeneszó jól jón a hajón, hogy fenn tartsa a jó morált, de lehet, hogy nem egy lágy hárfa lesz az ami ezt a célt szolgálja majdan. Na sebaj, épp kintre indultunk, hogy megmutassam a hajómat a jelentkezőknek, ha kívánja, tartson velünk.
~Ez a lány se egy tengerész alkat, remélem jól helyt fognak állni a jelentkezők, mert ha nem, akkor nem hiszem, hogy egyedül eltudom látni a hajót.~
*Tawios magában gondolkodik miközben kilép a Rumos Rókalyuk ajtaján, elmondana egy imát valami istenhez, hogy szerencséje legyen a jelentkezőkkel, de szerencsétlenségére, egy imát se ismer, és nem is igazán hisz az istenekben, túlságosan maradi a gondolkodása ahhoz, hogy elhiggye létezésüket az isteneknek.*
444. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-01 20:42:22
Üzenet elküldve: 2014-01-01 20:42:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Legénység toborzás//
*Hosszas gyaloglás és többszöri ideges eltévedés és magával eszközölt vita után, sikerült eljutnia a kikötőbe. Egy kis pihenés után az egyik ház oldalában. Mikor pedig eléggé feltöltődve érezte magát, gyorsan megindult a fogadóba. Lassan oda is áll az ajtó elé, s kezét a kilincsre helyezi. Egy kis hezitákás után csak lenyomja. Majd teljes izgalommal lép be. Ami fogadja az a már jól ismert kikötői tömeg és a hangzavar. Hirtelen teljesen otthon érzi magát, egy pillanatra azt is elfelejti, hogy miért jött ide. Viszont mikor megpillant egy szedett vedett csapatot. Ekkor hirtelen szíve a torkában kezd el dobogni.*
~Az lesz az! Életem nagy lehetősége! Most nem szabad meghátrálni! Rajta! Most állj oda! Most legyen nagy a szád, ahogy szokott! Bátorság!~
*Azzal lassú, kimért léptekkel elidnul a társaság felét. Mikor odaért fennhangon teljes nyugalommal hangjában, ami belül egyáltalán nem ez a helyzet, sőt éppen az ellenkezője.*
- Jó napot és jó szerencsét a hölgyeknek, uraknak! Andoiel Iceymrit vagyok! Jól sejtem, hogy ezen a helyen folyik az a bizonyos legénység toborzás, amit az egész városban hírdetnek?
*Ahogy végigmondta minden arcot megfigyel, s a sok különböző közül hamar rájön melyik lehet a kapitány, így ezután már csak rá figyel, s várja, hogy megkapja a választ a kérdésére.*
*Hosszas gyaloglás és többszöri ideges eltévedés és magával eszközölt vita után, sikerült eljutnia a kikötőbe. Egy kis pihenés után az egyik ház oldalában. Mikor pedig eléggé feltöltődve érezte magát, gyorsan megindult a fogadóba. Lassan oda is áll az ajtó elé, s kezét a kilincsre helyezi. Egy kis hezitákás után csak lenyomja. Majd teljes izgalommal lép be. Ami fogadja az a már jól ismert kikötői tömeg és a hangzavar. Hirtelen teljesen otthon érzi magát, egy pillanatra azt is elfelejti, hogy miért jött ide. Viszont mikor megpillant egy szedett vedett csapatot. Ekkor hirtelen szíve a torkában kezd el dobogni.*
~Az lesz az! Életem nagy lehetősége! Most nem szabad meghátrálni! Rajta! Most állj oda! Most legyen nagy a szád, ahogy szokott! Bátorság!~
*Azzal lassú, kimért léptekkel elidnul a társaság felét. Mikor odaért fennhangon teljes nyugalommal hangjában, ami belül egyáltalán nem ez a helyzet, sőt éppen az ellenkezője.*
- Jó napot és jó szerencsét a hölgyeknek, uraknak! Andoiel Iceymrit vagyok! Jól sejtem, hogy ezen a helyen folyik az a bizonyos legénység toborzás, amit az egész városban hírdetnek?
*Ahogy végigmondta minden arcot megfigyel, s a sok különböző közül hamar rájön melyik lehet a kapitány, így ezután már csak rá figyel, s várja, hogy megkapja a választ a kérdésére.*
443. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-01 20:12:08
Üzenet elküldve: 2014-01-01 20:12:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Legénység toborzás//
*Ferdnichart meglepi, hogy kételkedik benne a férfi. Persze számított rá, hogy külsője miatt nem fogják kinézni belőle a hajós embert, de azért nem számított rá.*
- Biztosíthatom uram nem fog csalódni bennem. Magam is rendelkezek egy hajóval amivel utazni szoktam, így konyítok én is a hajózáshoz.- *Válaszolja a férfinak, majd mikor az bemutatkozik ő is ezt teszi.*
- Az én nevem Ferdnichar Ni. Ne féljen igyekszek nem elsüllyeszteni a hajót.-
*Mikor Tawios válaszol a tündér kérdésére, Ferdnichar arca felderül*
- Szóval a magáé az a szép Fregatt! Igazán büszke lehet rá, nagyon szép hajó. Egy ilyen gyönyörűségen élmény lesz szolgálni.- *Mondja elragadtatva. Ő is helyesli, a lány javaslatát a hajó megnézésével kapcsolatban. Igazán érdekli, hogy néz ki a Fregatt belülről.*
- Én ugyan nem fogom visszamondani. A maga Celestinéhez képest az én hajóm egy kis rozoga csónak.- *Válaszolja, és kilép az ajtón kapitányát követve.*
A hozzászólás írója (Ferdnichar Ni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.01 23:42:21
*Ferdnichart meglepi, hogy kételkedik benne a férfi. Persze számított rá, hogy külsője miatt nem fogják kinézni belőle a hajós embert, de azért nem számított rá.*
- Biztosíthatom uram nem fog csalódni bennem. Magam is rendelkezek egy hajóval amivel utazni szoktam, így konyítok én is a hajózáshoz.- *Válaszolja a férfinak, majd mikor az bemutatkozik ő is ezt teszi.*
- Az én nevem Ferdnichar Ni. Ne féljen igyekszek nem elsüllyeszteni a hajót.-
*Mikor Tawios válaszol a tündér kérdésére, Ferdnichar arca felderül*
- Szóval a magáé az a szép Fregatt! Igazán büszke lehet rá, nagyon szép hajó. Egy ilyen gyönyörűségen élmény lesz szolgálni.- *Mondja elragadtatva. Ő is helyesli, a lány javaslatát a hajó megnézésével kapcsolatban. Igazán érdekli, hogy néz ki a Fregatt belülről.*
- Én ugyan nem fogom visszamondani. A maga Celestinéhez képest az én hajóm egy kis rozoga csónak.- *Válaszolja, és kilép az ajtón kapitányát követve.*
A hozzászólás írója (Ferdnichar Ni) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.01 23:42:21
442. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-01 19:19:49
Üzenet elküldve: 2014-01-01 19:19:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Legénység toborzás//
*Már meg is van az első tagja a legénységnek, remélhetőleg annyira ért a tengerész élethez mint amennyire tengerészethez van öltözve. Mikor Syler elárulja a nevet, Tawios csak egy mélyebbet bólint a lány felé. Ekkor lép be az ajtón egy alak. Nem igazán van a helyhez öltözve, inkább mint valami nemes, csupa drága ruhák. Csak a szeme sarkából nézi, de látja, hogy felé sétál, nem lehet eltéveszteni, hogy tényleg az Ő irányába jön, hiszen még egyenesen rá is néz.*
~Hm, úgy tűnik akkor Ő is csatlakozni szeretne.~
*Ahogy közelebb ér ki is szúrja, hogy egy gyűrött papírt szorongat, most már nincs kétség, tényleg a Celestine legénységbe akar ez az alak is belépni. Oda is lép a nemes kinézetű Tawioshoz és üdvözli az egybegyűlteket. De miután ezzel végzett felé fordul és kérdez.*
~Hm, tudtam.~
*Jó megfigyelő, a maga módján, és most is megjegyezte magában, mint ahogy szokta, hogy megint igaza lett.*
-Ó, szóval maga is a felhívásra érkezett? Van hely, hogyne volna. De nem úgy néz ki maga mint egy tengerész, ha nem sértem meg.
*Igaz nem a kinézet alapján kell megválogatni a legénységet, de Tawiosnak ez egy kicsit szemet szúr, hogy egy ilyen nemesi sarj akar hajózni. Fura ez neki.*
-Na, de mindegy is, majd meglátom, hogy ki való hajóra és ki nem idővel. Mellesleg a nevem Tawios Alanur, és szerencsésen eltalálta, hogy én lennék a kapitány. Önt, hogy hívják?
*Ekkor hallja maga mögül Aventhis hangját, csak kissé odafordítja a fejét, hogy lássa is egy kicsit. A lány kérdése meglepi a kapitányt, nem érti, hogy jött ez most ilyen hirtelen ide, de azért válaszol.*
-A Celestine itt van a kikötőben, merem állítani, hogy a legszebb hajó ezen a helyen.
*Ez a kijelentést komolyan is gondolja, de elfogult a saját hajójával, hisz az az övé, így persze, hogy az a legszebb számára. A tündér második kérdésre csak bólint egyet.*
-Ez igaz, jöjjenek, körbevezetem önöket a fedélzeten. Még van lehetőség visszamondani, ha megrettenne talán a hajó látványától.
*Tawios egy kisebb mosollyal áll fel a székéről és odasétál a fogadó ajtajához. Visszatekint a többiekre és int egyet a kezével, jelezve, hogy kövessék majd Ő mutatja az utat, azzal kinyitja az ajtót és kilép a kikötőbe.*
*Már meg is van az első tagja a legénységnek, remélhetőleg annyira ért a tengerész élethez mint amennyire tengerészethez van öltözve. Mikor Syler elárulja a nevet, Tawios csak egy mélyebbet bólint a lány felé. Ekkor lép be az ajtón egy alak. Nem igazán van a helyhez öltözve, inkább mint valami nemes, csupa drága ruhák. Csak a szeme sarkából nézi, de látja, hogy felé sétál, nem lehet eltéveszteni, hogy tényleg az Ő irányába jön, hiszen még egyenesen rá is néz.*
~Hm, úgy tűnik akkor Ő is csatlakozni szeretne.~
*Ahogy közelebb ér ki is szúrja, hogy egy gyűrött papírt szorongat, most már nincs kétség, tényleg a Celestine legénységbe akar ez az alak is belépni. Oda is lép a nemes kinézetű Tawioshoz és üdvözli az egybegyűlteket. De miután ezzel végzett felé fordul és kérdez.*
~Hm, tudtam.~
*Jó megfigyelő, a maga módján, és most is megjegyezte magában, mint ahogy szokta, hogy megint igaza lett.*
-Ó, szóval maga is a felhívásra érkezett? Van hely, hogyne volna. De nem úgy néz ki maga mint egy tengerész, ha nem sértem meg.
*Igaz nem a kinézet alapján kell megválogatni a legénységet, de Tawiosnak ez egy kicsit szemet szúr, hogy egy ilyen nemesi sarj akar hajózni. Fura ez neki.*
-Na, de mindegy is, majd meglátom, hogy ki való hajóra és ki nem idővel. Mellesleg a nevem Tawios Alanur, és szerencsésen eltalálta, hogy én lennék a kapitány. Önt, hogy hívják?
*Ekkor hallja maga mögül Aventhis hangját, csak kissé odafordítja a fejét, hogy lássa is egy kicsit. A lány kérdése meglepi a kapitányt, nem érti, hogy jött ez most ilyen hirtelen ide, de azért válaszol.*
-A Celestine itt van a kikötőben, merem állítani, hogy a legszebb hajó ezen a helyen.
*Ez a kijelentést komolyan is gondolja, de elfogult a saját hajójával, hisz az az övé, így persze, hogy az a legszebb számára. A tündér második kérdésre csak bólint egyet.*
-Ez igaz, jöjjenek, körbevezetem önöket a fedélzeten. Még van lehetőség visszamondani, ha megrettenne talán a hajó látványától.
*Tawios egy kisebb mosollyal áll fel a székéről és odasétál a fogadó ajtajához. Visszatekint a többiekre és int egyet a kezével, jelezve, hogy kövessék majd Ő mutatja az utat, azzal kinyitja az ajtót és kilép a kikötőbe.*
441. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2014-01-01 13:12:05
Üzenet elküldve: 2014-01-01 13:12:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Úgy tűnk, hogy Tawios igen csak lelkes a legénység verbuválásban és Avenths nem s tagadja, hogy a férfi lelkesedéséből rá is átragad egy kisebb darab. Hogyha nm vonzaná ez a kontinens minden titkával együtt, akkor talán még hajóra is szállna ezzel a férfivel, hogy világot lásson. Azonban így, hogy most érkezett, nem szeretne rögtön ismét útra kelni, hanem szeretne itt maradni nézelődni egy kicsit. Bár elgondolkozik azon, hogy milyen érdekes lehet a hajóút, elhatározza, hogy alszik még egy napot erre az ötletre, hogy vajon Tawios-szal tartson-e, avagy sem. A vörös hajú hölgyemény felkelt a férfi figyelmét, így Aventhis mosolyogva fordul a bögre tájához, amíg a férfi megvitatja az utazás részletet a nővel. Kicsit oldalra fordulva figyeli, hallgatja a beszélgetést, így ő is hallja a nő nevét. A furcsa, flegma, unott hanghordozásra enyhén felvonja a szemöldökét, nem érti, hogy mért beszél így a nő. Ráadásul a leendő kapitányával. Érdekes. A kocsma ajtaja újra nyikorogva nyílik k és Aventhis-t kirázza a hideg, ahogy a fellépése közben ajtó csapódásra gondol. Megcsóválja a fejét, kirázva belőle a rossz gondolatokat és az éppen belépő férfit veszi szemügyre, aki - mintha ismerné a férfit - egyből Tawios irányába indul. Aventhis kíváncsian nyújtogatja a nyakát és mosolyogva hallgatja Ferdnichar szavait.*
- Egy újabb legény-jelölt! *nevet el magát a lány a pultnál ücsörögve a hármas csapatot nézve. Elnyom egy ásítást és eszébe jut, hogy egyelőre még nincs s hol aludna. Hacsak...*
- Tawios! *csusszan le a székről a fiatal tündér és lassan a férfi felé sétál.*
- Merre van az a Celestine-t? *teszi fel kicsit megcsavarva a kérdését és reméli, hogy Tawios nem fog gyanút, hogy bizony őt nem a hajó külleme, inkább a védelme és kényelmes szobái érdeklik. Talán fellóghatna a hajóra észrevétlenül és ott tölthetné az éjszakát, így nem kellene szobáért fizetnie.*
- Örömmel megnézném azt a hajót. Önöket nem érdekli, hogy min fognak szolgálni? *küld egy bájos-csábos mosolyt a többiek irányába, majd várakozóan néz Tawios-ra.*
- Egy újabb legény-jelölt! *nevet el magát a lány a pultnál ücsörögve a hármas csapatot nézve. Elnyom egy ásítást és eszébe jut, hogy egyelőre még nincs s hol aludna. Hacsak...*
- Tawios! *csusszan le a székről a fiatal tündér és lassan a férfi felé sétál.*
- Merre van az a Celestine-t? *teszi fel kicsit megcsavarva a kérdését és reméli, hogy Tawios nem fog gyanút, hogy bizony őt nem a hajó külleme, inkább a védelme és kényelmes szobái érdeklik. Talán fellóghatna a hajóra észrevétlenül és ott tölthetné az éjszakát, így nem kellene szobáért fizetnie.*
- Örömmel megnézném azt a hajót. Önöket nem érdekli, hogy min fognak szolgálni? *küld egy bájos-csábos mosolyt a többiek irányába, majd várakozóan néz Tawios-ra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3198-3217