Nincs játékban - Könyvtár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Könyvtár | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-19 22:11:28
Üzenet elküldve: 2016-09-19 22:11:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Na látja megy ez!
*Teszi csípőre a kezét és húzza ki magát nem kis büszkeséggel a Városőr őrmester.*
-Kezdhetné például az új munka adóinál. Lehet, hogy őket is érdekelné egy míves darab. És talán elég nagy ismeretséggel rendelkeznek, hogy elterjesszék az új holmi hírét. Egy kettőre meg lesz az a saját bolt is, meglátja.
*Tódítja tovább Cotys. Nagyon belemelegedett a tervezésbe. Lelki szemei előtt már látja a nagy arany halmokat is.*
-Ez pedig itt közel és távol a legnagyobb könyvtár. Amiről itt nincs feljegyzés azt talán még ki sem találták. Szóval ez a legjobb esély arra, hogy segítséget találjon a munkájához.
*Ekkor kap észbe és kissé szégyenlősen pillant Gemre.*
-Elnézést. Azt hiszem kissé elragadtattam magam.
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Na látja megy ez!
*Teszi csípőre a kezét és húzza ki magát nem kis büszkeséggel a Városőr őrmester.*
-Kezdhetné például az új munka adóinál. Lehet, hogy őket is érdekelné egy míves darab. És talán elég nagy ismeretséggel rendelkeznek, hogy elterjesszék az új holmi hírét. Egy kettőre meg lesz az a saját bolt is, meglátja.
*Tódítja tovább Cotys. Nagyon belemelegedett a tervezésbe. Lelki szemei előtt már látja a nagy arany halmokat is.*
-Ez pedig itt közel és távol a legnagyobb könyvtár. Amiről itt nincs feljegyzés azt talán még ki sem találták. Szóval ez a legjobb esély arra, hogy segítséget találjon a munkájához.
*Ekkor kap észbe és kissé szégyenlősen pillant Gemre.*
-Elnézést. Azt hiszem kissé elragadtattam magam.
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-19 21:54:09
Üzenet elküldve: 2016-09-19 21:54:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ald'as Cotys//
*Cotys sokkalta pozitívabban áll a dologhoz, mint az aprócska gnóm, mintha pénzt szimatolna a levegőben.*
-És mégis, hogy? *kérdezi, de a városőr már mondja is a magáét és hát lényegében van is benne valami. Megigazgatja orrán az okulárét és sóhajt egyet.*
-Kapásból másképpen kellene kezdeni. Mondjuk... építeni egy próbadarabot, ami még csak vázlat, de nagy vonalakban bemutatná a működési elvet és a kinézetet. Minden Kli óra egyedi díszítést kaphatna kívülről attól függ, hogy a megrendelő mit akar. A szerkezetet valamivel könnyíteni kellene, tehát a kemény acél kilőve. Viszont, ha osztok, szorzok. *vakargatja meg kobakját.* -Egy ilyen óra alaphangon legalább ötszáz aranyba kerülne, ami tényleg nem olcsó, de divatos és roppant modern! Kétféle verzió lehetne. *agyal tovább, közben lelki szemei előtt már meg is jelenik egy vázlat.* -Az egyik, amit ki kell nyitni, hogy meglássuk a számokat és a mutatók állását, a másik pedig, hogy egy üveget építenék be, így átlátszó lenne, nem kell kinyitni. Bár az első verziónak megvan a... hogy is mondják a fiatalok... varázsa? Menősége? Vagy na, érted mit akarok ezzel mondani? Igen, talán van olyan könyv, amiben találok jegyzetet az órákról.
*Cotys pár perc alatt teljes lázba hozza a gnómot, mintha reményt adott volna az öregnek... talán mégsem veszett fejsze az egész cucc.*
//Ald'as Cotys//
*Cotys sokkalta pozitívabban áll a dologhoz, mint az aprócska gnóm, mintha pénzt szimatolna a levegőben.*
-És mégis, hogy? *kérdezi, de a városőr már mondja is a magáét és hát lényegében van is benne valami. Megigazgatja orrán az okulárét és sóhajt egyet.*
-Kapásból másképpen kellene kezdeni. Mondjuk... építeni egy próbadarabot, ami még csak vázlat, de nagy vonalakban bemutatná a működési elvet és a kinézetet. Minden Kli óra egyedi díszítést kaphatna kívülről attól függ, hogy a megrendelő mit akar. A szerkezetet valamivel könnyíteni kellene, tehát a kemény acél kilőve. Viszont, ha osztok, szorzok. *vakargatja meg kobakját.* -Egy ilyen óra alaphangon legalább ötszáz aranyba kerülne, ami tényleg nem olcsó, de divatos és roppant modern! Kétféle verzió lehetne. *agyal tovább, közben lelki szemei előtt már meg is jelenik egy vázlat.* -Az egyik, amit ki kell nyitni, hogy meglássuk a számokat és a mutatók állását, a másik pedig, hogy egy üveget építenék be, így átlátszó lenne, nem kell kinyitni. Bár az első verziónak megvan a... hogy is mondják a fiatalok... varázsa? Menősége? Vagy na, érted mit akarok ezzel mondani? Igen, talán van olyan könyv, amiben találok jegyzetet az órákról.
*Cotys pár perc alatt teljes lázba hozza a gnómot, mintha reményt adott volna az öregnek... talán mégsem veszett fejsze az egész cucc.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-19 18:21:21
Üzenet elküldve: 2016-09-19 18:21:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Hm, hm. Azért csak lehetne valahogyan pénzt csinálni a dologból.
*Morfondírozik a félvér az állát vakargatva.*
-Mondjuk be kellene mutatni néhány gazdag nemesnek, vagy kereskedőnek. Tudja? Olyanokra gondolok akiknek nagyobb az erszénye, mint az agya. És el kellene mondani nekik, hogy ez milyen különleges és drága csecsebecse, meg, hogy ilyesmije nem lehet ám akárkinek. Ki tudja? Talán ráharapnának és egymást taposva versengenének azon, hogy kinek legyen több vagy drágább kivitelű órája. Csak azért, hogy egymást bosszantsák.
*Kacsint ravaszkásan a gnómra.*
-A szerkezeti problémák megoldására pedig lehet, hogy itt lapul a megoldás valamelyik tekercsben, vagy könyvben. Nem gondolja, hogy érdemes lenne tenni egy próbát?
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Hm, hm. Azért csak lehetne valahogyan pénzt csinálni a dologból.
*Morfondírozik a félvér az állát vakargatva.*
-Mondjuk be kellene mutatni néhány gazdag nemesnek, vagy kereskedőnek. Tudja? Olyanokra gondolok akiknek nagyobb az erszénye, mint az agya. És el kellene mondani nekik, hogy ez milyen különleges és drága csecsebecse, meg, hogy ilyesmije nem lehet ám akárkinek. Ki tudja? Talán ráharapnának és egymást taposva versengenének azon, hogy kinek legyen több vagy drágább kivitelű órája. Csak azért, hogy egymást bosszantsák.
*Kacsint ravaszkásan a gnómra.*
-A szerkezeti problémák megoldására pedig lehet, hogy itt lapul a megoldás valamelyik tekercsben, vagy könyvben. Nem gondolja, hogy érdemes lenne tenni egy próbát?
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-19 07:16:26
Üzenet elküldve: 2016-09-19 07:16:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ald'as Cotys//
*Sajnálja, hogy Cotys sem tud erre mit mondani, de majd megkérdezi egyszer az egyik csuhást, aztán hátha fény derül a titokra. Ő egyáltalán nem érzi így hangulatosnak, olyan mint valami kripta.*
-Jó is az! A piacon láttam egy csomó fajtáját az édességeknek, meg volt sok sütemény is. Hát igen, a sör is jó dolog, de abból kevesebb megy le mint édességből.
*Cotys dicséretére megemeli kis kezét, hogy hagyja abba, mert nem ér ennyit a dolog.*
-A híres neves kifejezés túlzás fiam. Sajnos nem hozta a várt sikereket és nem is terjedt el túlságosan. Mára szerintem egyetlen árva darab Kli óra sem kapható. Nos... kerek alakú volt. *ujja végével kört formáz tenyerében.* -Kívülről díszes, alapvetően nehéz súlyú szerkezet. Egy picike csigamű dolgozott benne, a rúgóhoz és a csigához pedig tartozott egy könnyű lánc, ami átadta az erőt a kerékműnek, így a szerkezet egyenletesen működött. Meg volt még egy felhúzó rész hozzá építve. *mutogatja közben folyamatosan, hogy hogyan is kell elképzelni a zsebórát.* -Viszont több baj is fennállt. Egyrészről túlságosan drága volt, az alkatrészek nem voltak elég tartósak, ezért gyakran elromlott. Másrészről nehézsége miatt kényelmetlen volt a zsebben viselni, mert húzta lefelé az ember nadrágját. És nagyon hosszú idő, mire elkészül belőle egyetlen darab is, így veszteséges az egész. A zsebóra tömeggyártásához ennél sokkalta precízebb munka kellene, de első kísérletnek és mint új szenzáció egyáltalán nem volt rossz próbálkozás. Azért mondanom sem kell, hogy a nap, vagy a toronyórához képest ez micsoda különbség és ugrás a technológiában! Na de majd egyszer... talán.
//Ald'as Cotys//
*Sajnálja, hogy Cotys sem tud erre mit mondani, de majd megkérdezi egyszer az egyik csuhást, aztán hátha fény derül a titokra. Ő egyáltalán nem érzi így hangulatosnak, olyan mint valami kripta.*
-Jó is az! A piacon láttam egy csomó fajtáját az édességeknek, meg volt sok sütemény is. Hát igen, a sör is jó dolog, de abból kevesebb megy le mint édességből.
*Cotys dicséretére megemeli kis kezét, hogy hagyja abba, mert nem ér ennyit a dolog.*
-A híres neves kifejezés túlzás fiam. Sajnos nem hozta a várt sikereket és nem is terjedt el túlságosan. Mára szerintem egyetlen árva darab Kli óra sem kapható. Nos... kerek alakú volt. *ujja végével kört formáz tenyerében.* -Kívülről díszes, alapvetően nehéz súlyú szerkezet. Egy picike csigamű dolgozott benne, a rúgóhoz és a csigához pedig tartozott egy könnyű lánc, ami átadta az erőt a kerékműnek, így a szerkezet egyenletesen működött. Meg volt még egy felhúzó rész hozzá építve. *mutogatja közben folyamatosan, hogy hogyan is kell elképzelni a zsebórát.* -Viszont több baj is fennállt. Egyrészről túlságosan drága volt, az alkatrészek nem voltak elég tartósak, ezért gyakran elromlott. Másrészről nehézsége miatt kényelmetlen volt a zsebben viselni, mert húzta lefelé az ember nadrágját. És nagyon hosszú idő, mire elkészül belőle egyetlen darab is, így veszteséges az egész. A zsebóra tömeggyártásához ennél sokkalta precízebb munka kellene, de első kísérletnek és mint új szenzáció egyáltalán nem volt rossz próbálkozás. Azért mondanom sem kell, hogy a nap, vagy a toronyórához képest ez micsoda különbség és ugrás a technológiában! Na de majd egyszer... talán.
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-18 16:31:26
Üzenet elküldve: 2016-09-18 16:31:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Hát, megmondom őszintén ezen még soha nem gondolkoztam el.
*Vakarja meg a tarkóját tanácstalanul a félvér ahogy a gnóm kérdését meghallja. Aztán ahogy Gem boldogan birtokba veszi a könyvtárat őszinte örömmel vigyorodik el.*
-Majd alkalomattán behajtom! Szeretem az édességet. Majdnem annyira, mint a sört.
*Kacsint az öregre Cotys. Az öreg bejelentése az óráról azonban újfent felkelti az őrmester érdeklődését.*
-Nocsak, nocsak! Nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen híres neves feltaláló család sarjával csatangolok a városban! És mitől olyan különleges az az óra?
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Hát, megmondom őszintén ezen még soha nem gondolkoztam el.
*Vakarja meg a tarkóját tanácstalanul a félvér ahogy a gnóm kérdését meghallja. Aztán ahogy Gem boldogan birtokba veszi a könyvtárat őszinte örömmel vigyorodik el.*
-Majd alkalomattán behajtom! Szeretem az édességet. Majdnem annyira, mint a sört.
*Kacsint az öregre Cotys. Az öreg bejelentése az óráról azonban újfent felkelti az őrmester érdeklődését.*
-Nocsak, nocsak! Nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen híres neves feltaláló család sarjával csatangolok a városban! És mitől olyan különleges az az óra?
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-18 10:06:01
Üzenet elküldve: 2016-09-18 10:06:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ald'as Cotys//
-Igen-igen. *lelkesedik az öreg. A kis kirándulás közben alaposan szemügyre vett mindent, bár a templom nem nyerte el tetszését lévén, hogy tiszta félhomályos az egész, nem pedig szép világos.*
-A templom miért ilyen félhomályos? *kérdez is rá nyomban.* -Nem lenne jobb világosban tanítani? Nagy ablakok kellenének amiken beszűrődik a napfény, nem pedig olyan, ahol csak annyi fény szökik be, hogy megvilágítsa a levegőben szálldogáló sok port.
*A könyvtár választéka igen nagy, meg kell hagyni pozitívan csalódik. Azt hitte, hogy az emberek lakta vidéken kevésbé halmozzák fel a köteteket, de úgy tűnik tévedett, bár egyáltalán nem bánja. Még a rendszerezés is igen pofás, hiszen külön vannak sorolva a szépirodalmi, gyermek, tudományos és egyéb számos kategória található. A hímzett csuhás ruhát viselő könyvtárosnak mélyet biccent üdvözlésképpen.*
-Csakugyan... nem is gondoltam volna fiam. Jó helyre hoztál! Ha lenne nálam csokoládé, most kapnál egyet. Hehe. Igen, ahogy mondod. Érdekelnének azok a dolgok, amiket a város tudósai találtak fel és vittek papírra. Az én családom is feltalált valamit, bár világhírnevet nem szereztünk, de az ősapámat elismerték anno ezért... egy zsebóra, ami Kli órának neveztek el. Bőven megelőzi a korát, csodás kis szerkentyű. Téged érdekel valami könyv fiam?
//Ald'as Cotys//
-Igen-igen. *lelkesedik az öreg. A kis kirándulás közben alaposan szemügyre vett mindent, bár a templom nem nyerte el tetszését lévén, hogy tiszta félhomályos az egész, nem pedig szép világos.*
-A templom miért ilyen félhomályos? *kérdez is rá nyomban.* -Nem lenne jobb világosban tanítani? Nagy ablakok kellenének amiken beszűrődik a napfény, nem pedig olyan, ahol csak annyi fény szökik be, hogy megvilágítsa a levegőben szálldogáló sok port.
*A könyvtár választéka igen nagy, meg kell hagyni pozitívan csalódik. Azt hitte, hogy az emberek lakta vidéken kevésbé halmozzák fel a köteteket, de úgy tűnik tévedett, bár egyáltalán nem bánja. Még a rendszerezés is igen pofás, hiszen külön vannak sorolva a szépirodalmi, gyermek, tudományos és egyéb számos kategória található. A hímzett csuhás ruhát viselő könyvtárosnak mélyet biccent üdvözlésképpen.*
-Csakugyan... nem is gondoltam volna fiam. Jó helyre hoztál! Ha lenne nálam csokoládé, most kapnál egyet. Hehe. Igen, ahogy mondod. Érdekelnének azok a dolgok, amiket a város tudósai találtak fel és vittek papírra. Az én családom is feltalált valamit, bár világhírnevet nem szereztünk, de az ősapámat elismerték anno ezért... egy zsebóra, ami Kli órának neveztek el. Bőven megelőzi a korát, csodás kis szerkentyű. Téged érdekel valami könyv fiam?
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-09-17 13:17:46
Üzenet elküldve: 2016-09-17 13:17:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Nos, meg is érkeztünk. Ez a hely más csak azért is jó választás volt, kedves Gem, mert így most egyúttal meg tudtam mutatni csaknem az egész várost is.
*Vigyorog a félvér az öreg gnómra miközben a templomból lefelé vezető lépcsőkön haladnak. Cotys már jóval az ide érkezésük előtt eloltotta a pipáját és gondosan elpakolta azt a tarisznyájába.*
~Az mégse járja, hogy ilyen helyen pöfékeljek.~
*Amikor leérnek a lépcső aljába, még az őrmester is elámul a több sornyi vége láthatatlan polc rendszeren és a rajtuk pihenő mindenféle könyvön és pergamenen. Eddig még soha nem járt itt, csak hallott róla, de most be kell látnia, hogy a történetek amiket hallott egyáltalán nem túloztak.
Csak biccent egyet a pultnál álló papnak üdvözlésképpen és máris vissza fordul a társához.*
-Tessék parancsolni! Itt aztán olvasgathat amíg bele nem vakul.
*Mosolyog saját tréfáján és széles karmozdulattal mutat körbe a helyiségen.*
-Mire kíváncsi? Gondolom a bájitalokra, vagy a különleges gépezetekre vonatkozó iratokat keresi. Hát csak tessék!
//Klikop Jeppet Gemjut//
-Nos, meg is érkeztünk. Ez a hely más csak azért is jó választás volt, kedves Gem, mert így most egyúttal meg tudtam mutatni csaknem az egész várost is.
*Vigyorog a félvér az öreg gnómra miközben a templomból lefelé vezető lépcsőkön haladnak. Cotys már jóval az ide érkezésük előtt eloltotta a pipáját és gondosan elpakolta azt a tarisznyájába.*
~Az mégse járja, hogy ilyen helyen pöfékeljek.~
*Amikor leérnek a lépcső aljába, még az őrmester is elámul a több sornyi vége láthatatlan polc rendszeren és a rajtuk pihenő mindenféle könyvön és pergamenen. Eddig még soha nem járt itt, csak hallott róla, de most be kell látnia, hogy a történetek amiket hallott egyáltalán nem túloztak.
Csak biccent egyet a pultnál álló papnak üdvözlésképpen és máris vissza fordul a társához.*
-Tessék parancsolni! Itt aztán olvasgathat amíg bele nem vakul.
*Mosolyog saját tréfáján és széles karmozdulattal mutat körbe a helyiségen.*
-Mire kíváncsi? Gondolom a bájitalokra, vagy a különleges gépezetekre vonatkozó iratokat keresi. Hát csak tessék!
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-25 09:52:09
Üzenet elküldve: 2016-08-25 09:52:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A kiválasztott//
*Aki az utcán nőtt fel, az bizonyára időnként visszaesik, és belehajszolja magát olyan tiltott dolgokba, amik korábban nem jelentettek számára erkölcsi korlátot. Viszonylag hirtelen átkerülni egy nemesi közegbe, és integrálni a szabályaikat, nem is lehet olyan egyszerű.
Talán a lánynak nincsenek is jó tapasztalatai a városőrökkel szemben, hiszen korábban ellenséges erőként tűntek fel a szemében, s nem az értékeket és a lakosságot védő hős harcosokként.
Nem is csoda, hogy a leérkező regruta látványa egy kevés félelemmel tölti el, elvégre sarokba szorítva érezheti magát, minthogy abban is van.
Ellenben nincs türelme a sötételfnek kivárni, hogy mi fog következni, és cselekvésre szánja el magát. Az újonc katona fejét simán átvágja a nő, amikor egy pennát hajít a távoli padlózatra, mesterséges zajt keltve.
Az őr elindul a zaj forrása felé, elkerülve az asztal környékét, és utat nyitva Malrion számára, hogy az megpróbálhasson kereket oldani.
Kivágódik az asztal alól, és a lépcső felé rohan.*
-Hé! Állj!
*Kiáltja utána a könyvtárban feleszmélt katona, aki azonnal utánaered.
A legnagyobb kihívást viszont nem ez az őr okozza, hanem az ajtónál álló. Nem láthatta jól a lány, hogy nem teljesen háttal, inkább csak féloldalasan áll az ajtó mellett, és persze a társának a hangjára azonnal szembefordul az épp felé rohanó sötételffel.
Jobb oldalon egy mesterséges rést hagy maga mellett, hogy azt a benyomást keltse a lányban, hogy ott a legnagyobb esélye arra, hogy kitörjön a kezei közül.
Bizony az őrpárosnak ez a tagja nem ma kezdte a szakmáját. Az őrmester már ötven fölött járhat, és éppen volt szabad kapacitása egy kevés járőrözésre. Nyugdíj előtt már nem nagyon akar, és nem is bíznak rá komolyabb feladatokat, noha a tapasztalata egy ilyen helyen bizonyára nagyon hasznos.
Mindazonáltal, benne van az az évtizedes paraszterő is, ami kialakult a civil élete alatt a földön és az erdőben, így hát a sötételf belerohan a csapdájába.
Amikor el akar menni mellette, akkor a hasa környékén összeütközik a katona erős alkarjával, és ettől megszorul a levegője.
Mire azonban észbe kap, már búzászsákként hever az őszes hajú férfi vállán.*
-Meg vagy te kis csirkefogó! Most megyünk a fogdába!
*Morogja el magát a katona, miután lassú, kimért lépsekkel elindul az ajtó felé. A fiatalabb társa is beérte közben, de Malrionnak most mégis inkább az a legnagyobb gondja, hogy rendezze az ütközés során kialakult nehéz, és enyhén fájdalmas légzését.*
*Aki az utcán nőtt fel, az bizonyára időnként visszaesik, és belehajszolja magát olyan tiltott dolgokba, amik korábban nem jelentettek számára erkölcsi korlátot. Viszonylag hirtelen átkerülni egy nemesi közegbe, és integrálni a szabályaikat, nem is lehet olyan egyszerű.
Talán a lánynak nincsenek is jó tapasztalatai a városőrökkel szemben, hiszen korábban ellenséges erőként tűntek fel a szemében, s nem az értékeket és a lakosságot védő hős harcosokként.
Nem is csoda, hogy a leérkező regruta látványa egy kevés félelemmel tölti el, elvégre sarokba szorítva érezheti magát, minthogy abban is van.
Ellenben nincs türelme a sötételfnek kivárni, hogy mi fog következni, és cselekvésre szánja el magát. Az újonc katona fejét simán átvágja a nő, amikor egy pennát hajít a távoli padlózatra, mesterséges zajt keltve.
Az őr elindul a zaj forrása felé, elkerülve az asztal környékét, és utat nyitva Malrion számára, hogy az megpróbálhasson kereket oldani.
Kivágódik az asztal alól, és a lépcső felé rohan.*
-Hé! Állj!
*Kiáltja utána a könyvtárban feleszmélt katona, aki azonnal utánaered.
A legnagyobb kihívást viszont nem ez az őr okozza, hanem az ajtónál álló. Nem láthatta jól a lány, hogy nem teljesen háttal, inkább csak féloldalasan áll az ajtó mellett, és persze a társának a hangjára azonnal szembefordul az épp felé rohanó sötételffel.
Jobb oldalon egy mesterséges rést hagy maga mellett, hogy azt a benyomást keltse a lányban, hogy ott a legnagyobb esélye arra, hogy kitörjön a kezei közül.
Bizony az őrpárosnak ez a tagja nem ma kezdte a szakmáját. Az őrmester már ötven fölött járhat, és éppen volt szabad kapacitása egy kevés járőrözésre. Nyugdíj előtt már nem nagyon akar, és nem is bíznak rá komolyabb feladatokat, noha a tapasztalata egy ilyen helyen bizonyára nagyon hasznos.
Mindazonáltal, benne van az az évtizedes paraszterő is, ami kialakult a civil élete alatt a földön és az erdőben, így hát a sötételf belerohan a csapdájába.
Amikor el akar menni mellette, akkor a hasa környékén összeütközik a katona erős alkarjával, és ettől megszorul a levegője.
Mire azonban észbe kap, már búzászsákként hever az őszes hajú férfi vállán.*
-Meg vagy te kis csirkefogó! Most megyünk a fogdába!
*Morogja el magát a katona, miután lassú, kimért lépsekkel elindul az ajtó felé. A fiatalabb társa is beérte közben, de Malrionnak most mégis inkább az a legnagyobb gondja, hogy rendezze az ütközés során kialakult nehéz, és enyhén fájdalmas légzését.*
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-23 23:16:13
Üzenet elküldve: 2016-08-23 23:16:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kiválasztott//
*Aki az utcán nő fel, abba a menekülés berögzül és már nem is annyira tudatos néha, na de még is csak jól jön a dolog. A könyvnek nem tudja hol a helye, csak letette valahová, a lényeg, hogy nincsen nála és így nem vádolhatják meg tolvajlással is még pluszban. Tilosban járt és most úgy néz ki nincs menekülése.
Az őrök őt keresik, a fütyülés tehát élete legostobább döntése volt, na de már mindegy, az időt nem tudja visszafordítani, na meg ki gondolta volna, hogy ilyen jó az akusztikája ennek a helynek.*
~Gondolkozz Malrion, gyerünk!~ *Szíve szinte a torkában dobog, na de megér egy próbát a dolog, mert ha sikerül, akkor kijuthat. Keres valamit a közelben, ha másképpen nem, az ujjaival óvatosan az asztalon. Valahol lennie kell egy pennának legalább és ha minden igaz talál is egyet. A sötétben alig ha észreveszik a kis sötét ujjakat. Megragadja a pennát és eldobja messzebbre, alig csap zajt, de arra talán elég, hogy a lenti őr mocorgásnak vélje és arra induljon meg. Ha nem jön be, hát akkor meg így is-úgy is lebukna, szóval ilyen egy próbát megér alapon megteszi és után el kezd gyorsan osonni halkan a lépcsőn felfelé. Az őrt nem bántaná szíve szerint, na de muszáj lesz kikezdenie vele, mivel még gyermek túl nagy baja nem lehet. A térdhajlatába térdel és meglöki előrefelé az útját állót, majd futásnak ered, ahogy csap szusszal bír. Miközben elhalad az őr mellett, aki remélhetőleg egyensúlyát vesztve épp próbál megállni és nem orra bukni, a kis mélységi összehúzza magát, nehogy utánakapjanak és ott maradjon.* ~Ha ezt megúszom Teremtőm, ígérem jó leszek!~
*Aki az utcán nő fel, abba a menekülés berögzül és már nem is annyira tudatos néha, na de még is csak jól jön a dolog. A könyvnek nem tudja hol a helye, csak letette valahová, a lényeg, hogy nincsen nála és így nem vádolhatják meg tolvajlással is még pluszban. Tilosban járt és most úgy néz ki nincs menekülése.
Az őrök őt keresik, a fütyülés tehát élete legostobább döntése volt, na de már mindegy, az időt nem tudja visszafordítani, na meg ki gondolta volna, hogy ilyen jó az akusztikája ennek a helynek.*
~Gondolkozz Malrion, gyerünk!~ *Szíve szinte a torkában dobog, na de megér egy próbát a dolog, mert ha sikerül, akkor kijuthat. Keres valamit a közelben, ha másképpen nem, az ujjaival óvatosan az asztalon. Valahol lennie kell egy pennának legalább és ha minden igaz talál is egyet. A sötétben alig ha észreveszik a kis sötét ujjakat. Megragadja a pennát és eldobja messzebbre, alig csap zajt, de arra talán elég, hogy a lenti őr mocorgásnak vélje és arra induljon meg. Ha nem jön be, hát akkor meg így is-úgy is lebukna, szóval ilyen egy próbát megér alapon megteszi és után el kezd gyorsan osonni halkan a lépcsőn felfelé. Az őrt nem bántaná szíve szerint, na de muszáj lesz kikezdenie vele, mivel még gyermek túl nagy baja nem lehet. A térdhajlatába térdel és meglöki előrefelé az útját állót, majd futásnak ered, ahogy csap szusszal bír. Miközben elhalad az őr mellett, aki remélhetőleg egyensúlyát vesztve épp próbál megállni és nem orra bukni, a kis mélységi összehúzza magát, nehogy utánakapjanak és ott maradjon.* ~Ha ezt megúszom Teremtőm, ígérem jó leszek!~
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-23 22:03:14
Üzenet elküldve: 2016-08-23 22:03:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A kiválasztott//
*A mágikus hatás, vagy támadás ellenére meglehetősen bölcsen cselekszik a sötételf. Fiatal kora ellenére azonnal kitalálja a menekülését szolgáló mozdulatokat, és a lehetőségekhez mérten gyorsan visszateszi a könyvet a helyére.
Így ugyan nem tudja meg, hogy mi is okozta a kalandját a kék madárral, ám cserébe elintézi, hogy a gyanú árnyékát elfedje az esetleges érkezők elől. Egy hiányzó könyvet nem is biztos, hogy észrevennének, de úgy hogy a helyére kerül, egészen biztosan elsétálnak majd mellette.
Merthogy bizony a sötételf félelme nem volt alaptalan. A kicsi és sötét sarok, amit búvóhelyének választ, az nem más, mint a könyvtáros asztala. Egyébként éppen, hogy csak be tud ugrani a fedezékébe, máris meghallja a lépteket is a lejárat felől, hogy aztán a két, korábban kint járőröző őr belépjen rajta.*
-Már csakis itt lehet! Keressük meg a csirkefogót!
*Bizony a szavakból ítélve nem is kicsi problémát okozott a templomban elkövetett füttykoncertje.
Első ízben az egyik őr lemarad, és a bejárat mellett megáll, míg a másik módszeresen elindul a sorok között sétálva, és bizony benéz a gyanúsabb helyekre, miközben elkiáltja magát.*
-Jobban jársz, ha önként jelentkezel kislány! Tudjuk, hogy idebent vagy!
*Vajon tényleg tudják, vagy csak blöffölnek? Lehet, hogy feladják majd a keresést, elkönyvelve azt, hogy tévedtek, vagy esetleg határozottságuk mögött tények lapulnak?
Kivár a sötételf, vagy esetleg valamit kitalál a szökésre?*
-Ez egy katonai körzet, nem játszótér! Ha ellenállást tanúsítasz, súlyosabb büntetést kaphatsz! Gyere elő, kérlek!
*Hangzik a hang nagyjából afelől, amerre a könyvet olvasta a nő. Egyébként kiválóan rálát az ajtónál posztoló őrre, és fel is tudja mérni Malrion, hogy csak rajta keresztül tud kijutni, ha akar, mellette nem.*
*A mágikus hatás, vagy támadás ellenére meglehetősen bölcsen cselekszik a sötételf. Fiatal kora ellenére azonnal kitalálja a menekülését szolgáló mozdulatokat, és a lehetőségekhez mérten gyorsan visszateszi a könyvet a helyére.
Így ugyan nem tudja meg, hogy mi is okozta a kalandját a kék madárral, ám cserébe elintézi, hogy a gyanú árnyékát elfedje az esetleges érkezők elől. Egy hiányzó könyvet nem is biztos, hogy észrevennének, de úgy hogy a helyére kerül, egészen biztosan elsétálnak majd mellette.
Merthogy bizony a sötételf félelme nem volt alaptalan. A kicsi és sötét sarok, amit búvóhelyének választ, az nem más, mint a könyvtáros asztala. Egyébként éppen, hogy csak be tud ugrani a fedezékébe, máris meghallja a lépteket is a lejárat felől, hogy aztán a két, korábban kint járőröző őr belépjen rajta.*
-Már csakis itt lehet! Keressük meg a csirkefogót!
*Bizony a szavakból ítélve nem is kicsi problémát okozott a templomban elkövetett füttykoncertje.
Első ízben az egyik őr lemarad, és a bejárat mellett megáll, míg a másik módszeresen elindul a sorok között sétálva, és bizony benéz a gyanúsabb helyekre, miközben elkiáltja magát.*
-Jobban jársz, ha önként jelentkezel kislány! Tudjuk, hogy idebent vagy!
*Vajon tényleg tudják, vagy csak blöffölnek? Lehet, hogy feladják majd a keresést, elkönyvelve azt, hogy tévedtek, vagy esetleg határozottságuk mögött tények lapulnak?
Kivár a sötételf, vagy esetleg valamit kitalál a szökésre?*
-Ez egy katonai körzet, nem játszótér! Ha ellenállást tanúsítasz, súlyosabb büntetést kaphatsz! Gyere elő, kérlek!
*Hangzik a hang nagyjából afelől, amerre a könyvet olvasta a nő. Egyébként kiválóan rálát az ajtónál posztoló őrre, és fel is tudja mérni Malrion, hogy csak rajta keresztül tud kijutni, ha akar, mellette nem.*
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-23 18:59:06
Üzenet elküldve: 2016-08-23 18:59:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kiválasztott//
*A szemével követi az elsuttogott szavak következményeként felszálló ezüstös színű port, ami olyan szépen száll, hogy magával ragadja szépsége. Nincs oda az ilyesmiért, na de ezt mégis csak ő váltotta ki és a fene tudja hogyan. Az egész összeáll szépen lassan a madárrá, amit idáig követett. ~Hihetetlen, miféle mágia szórakozik velem?~ Ismerős dallam, de most nem ismétli meg a madár után. A kialakult helyzet kissé ijesztő és amúgy sem mer hangoskodni. A szépség megindul felé, majd átalakul egy fénycsóvává, ami a mellkasában landol. Malrion szét is tépi mellkasát a kabátját és a polóját is lehúzza, hogy megnézze mi a fene történt. Nem tudja örülne e annak, ha nyomot hagyna ez a kis incidens a mellkasán vagy sem. Az előbbi után elhiszik, ha elmeséli mi történt, a második esetnél meg hülyének nézik. Egyik sem túl jó, hiszen egy életre szólhat a nyom. Furcsa érzés volt a találkozás és persze az ijedség és izgalom miatt is idegenen érzi magát a lány.*
-Mi az átkozott mágia folyik itt? *Suttogja maga elé, főleg mikor visszapillant a könyvbe és ott jele sincs ennek az egésznek már. Bezárja és visszateszi a helyére, így már nem olyan fontos, hogy kicsempéssze. Nem tudja mennyi ideje lehet lenn, de nincs ideje gondolkozni ilyeneken, hiszen valaki közelít. Valaki lefelé jön a könyvtárban. Amennyire tud meghúzódik egy sötét sarokba, ahonnan felfelé odapillanthat, jön e valaki vagy csak nyitva hagyta az ajtót és most nyikorog.*
*A szemével követi az elsuttogott szavak következményeként felszálló ezüstös színű port, ami olyan szépen száll, hogy magával ragadja szépsége. Nincs oda az ilyesmiért, na de ezt mégis csak ő váltotta ki és a fene tudja hogyan. Az egész összeáll szépen lassan a madárrá, amit idáig követett. ~Hihetetlen, miféle mágia szórakozik velem?~ Ismerős dallam, de most nem ismétli meg a madár után. A kialakult helyzet kissé ijesztő és amúgy sem mer hangoskodni. A szépség megindul felé, majd átalakul egy fénycsóvává, ami a mellkasában landol. Malrion szét is tépi mellkasát a kabátját és a polóját is lehúzza, hogy megnézze mi a fene történt. Nem tudja örülne e annak, ha nyomot hagyna ez a kis incidens a mellkasán vagy sem. Az előbbi után elhiszik, ha elmeséli mi történt, a második esetnél meg hülyének nézik. Egyik sem túl jó, hiszen egy életre szólhat a nyom. Furcsa érzés volt a találkozás és persze az ijedség és izgalom miatt is idegenen érzi magát a lány.*
-Mi az átkozott mágia folyik itt? *Suttogja maga elé, főleg mikor visszapillant a könyvbe és ott jele sincs ennek az egésznek már. Bezárja és visszateszi a helyére, így már nem olyan fontos, hogy kicsempéssze. Nem tudja mennyi ideje lehet lenn, de nincs ideje gondolkozni ilyeneken, hiszen valaki közelít. Valaki lefelé jön a könyvtárban. Amennyire tud meghúzódik egy sötét sarokba, ahonnan felfelé odapillanthat, jön e valaki vagy csak nyitva hagyta az ajtót és most nyikorog.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-22 16:21:58
Üzenet elküldve: 2016-08-22 16:21:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A kiválasztott//
*A fénylő írás szép, és különleges. Hogy emiatt olvassa-e föl a lány, vagy csak pusztán a kíváncsisága viszi rá, hogy ki tuja-e ejteni, az kérdéses, de a szavak elsuttogásakor valami történik.
A szövegről eltűnik a csillogás, immáron olyan tintaszínben fog tündökölni, mint az összes környezetében lévő szöveg.
A csillogó ezüstös por, mintha az épületben szél fújna, tovaszáll a könyvtárban, és a szemközti polcon egy ismerős alak formálódik belőle. A kék madár az, aminek ezüstösen csillogó alakja először laza, majd egyre inkább tömörödő formát ölt, míg végül teljesen összeáll a madárrá. Ekkor természetesen a színe is a megszokott királykékre változik, majd kíváncsian szembefordul a sötételffel, és elfütyüli a korábban hallott dallamot.
Ezt követően elrepül, egyenesen a mélységi felé, aki azonban hiába várja, hogy maga a madár érkezzen a karjai közé. Mire a gyönyörű lény odaér, fénycsóvává változik, és sebessége olyanra gyorsul, hogy csak egy pillanatnak hat, amint az belecsapódik a lány mellkasába.
Az érzés egyébként nem okoz fájdalmat, inkább csak leírhatatlanul furcsa, olyan, mintha vizet töltöttek volna a szív felületére.
Más változást nem érzékel magán a mélységi, és ha van még ereje a könyvet lapozgatni, láthatja, hogy nincs benne több fénylően csillogó ezüstös sor, kifejezés, sőt, egyetlen vessző sem.
A kérdés már csak az, hogy kiderül-e számára az irományból, hogy miféle hatalmak űznek vele ilyen furcsa játékot.
Mielőtt azonban ennek az információnak a nyomába szegődhetne, óvatos visszhanggal ugyan, de hangokat hall. Mintha a lefelé vezető ajtót kinyitották volna, vagy nyikorgott volna a könyvtár nyomasztó csendjében.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.22 19:23:34
*A fénylő írás szép, és különleges. Hogy emiatt olvassa-e föl a lány, vagy csak pusztán a kíváncsisága viszi rá, hogy ki tuja-e ejteni, az kérdéses, de a szavak elsuttogásakor valami történik.
A szövegről eltűnik a csillogás, immáron olyan tintaszínben fog tündökölni, mint az összes környezetében lévő szöveg.
A csillogó ezüstös por, mintha az épületben szél fújna, tovaszáll a könyvtárban, és a szemközti polcon egy ismerős alak formálódik belőle. A kék madár az, aminek ezüstösen csillogó alakja először laza, majd egyre inkább tömörödő formát ölt, míg végül teljesen összeáll a madárrá. Ekkor természetesen a színe is a megszokott királykékre változik, majd kíváncsian szembefordul a sötételffel, és elfütyüli a korábban hallott dallamot.
Ezt követően elrepül, egyenesen a mélységi felé, aki azonban hiába várja, hogy maga a madár érkezzen a karjai közé. Mire a gyönyörű lény odaér, fénycsóvává változik, és sebessége olyanra gyorsul, hogy csak egy pillanatnak hat, amint az belecsapódik a lány mellkasába.
Az érzés egyébként nem okoz fájdalmat, inkább csak leírhatatlanul furcsa, olyan, mintha vizet töltöttek volna a szív felületére.
Más változást nem érzékel magán a mélységi, és ha van még ereje a könyvet lapozgatni, láthatja, hogy nincs benne több fénylően csillogó ezüstös sor, kifejezés, sőt, egyetlen vessző sem.
A kérdés már csak az, hogy kiderül-e számára az irományból, hogy miféle hatalmak űznek vele ilyen furcsa játékot.
Mielőtt azonban ennek az információnak a nyomába szegődhetne, óvatos visszhanggal ugyan, de hangokat hall. Mintha a lefelé vezető ajtót kinyitották volna, vagy nyikorgott volna a könyvtár nyomasztó csendjében.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.22 19:23:34
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-20 15:34:19
Üzenet elküldve: 2016-08-20 15:34:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kiválasztott//
*Olvasva a leírást érdekesnek találja, az ősi nyelvű igét viszont suttogva olvassa fel, majd gondolatban még párszor elmondja. ~Visestruko, malo stvorenje~ Olyan érdekesen hangzik és annyira logikus az egész. Egyet sokasít a kis lényből, így lesz sok madár, akik a tenyeréből szállnak ki. Miután ezt felfogta és jobban szemügyre veszi a lapot kezd megijedni.
Valami idegen erő hozta őt ide és a könyv is mintha csak ő rá várt volna. ~Ó teremtőm!~ Feláll és az ősi nyelven írt szövegen áthúzza az ujját. Különös, hogy pont olyan ezüstös por színű, mint amit a madár is hullajtott még a kúria kapuján. A madár csak ürügy volt, valójában ezt a könyvet kellett megszereznie. Amíg nem esteledik be, addig gyorsan az elejéről elkezdi lapozgatni a könyvet és keresi az ősi nyelven írt dolgokat benne. Amint ezüstös színű írást lát, azt elolvassa, majd keres tovább. Úgy érzi, hogy ezt a könyvet el kell tulajdonítania majd innen. Erről jut eszébe a kijutás és hogy talán talál valamit erre is a könyvben, ami segíthet neki. Bár nem hiszi, hogy a varázslás sikerülni fog, de ha már ennyi mágikus dolog történt körülötte, talán megpróbálhatja, itt, ahol senki sem látja ha elbénázza.*
*Olvasva a leírást érdekesnek találja, az ősi nyelvű igét viszont suttogva olvassa fel, majd gondolatban még párszor elmondja. ~Visestruko, malo stvorenje~ Olyan érdekesen hangzik és annyira logikus az egész. Egyet sokasít a kis lényből, így lesz sok madár, akik a tenyeréből szállnak ki. Miután ezt felfogta és jobban szemügyre veszi a lapot kezd megijedni.
Valami idegen erő hozta őt ide és a könyv is mintha csak ő rá várt volna. ~Ó teremtőm!~ Feláll és az ősi nyelven írt szövegen áthúzza az ujját. Különös, hogy pont olyan ezüstös por színű, mint amit a madár is hullajtott még a kúria kapuján. A madár csak ürügy volt, valójában ezt a könyvet kellett megszereznie. Amíg nem esteledik be, addig gyorsan az elejéről elkezdi lapozgatni a könyvet és keresi az ősi nyelven írt dolgokat benne. Amint ezüstös színű írást lát, azt elolvassa, majd keres tovább. Úgy érzi, hogy ezt a könyvet el kell tulajdonítania majd innen. Erről jut eszébe a kijutás és hogy talán talál valamit erre is a könyvben, ami segíthet neki. Bár nem hiszi, hogy a varázslás sikerülni fog, de ha már ennyi mágikus dolog történt körülötte, talán megpróbálhatja, itt, ahol senki sem látja ha elbénázza.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-18 21:02:53
Üzenet elküldve: 2016-08-18 21:02:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A kiválasztott//
*A könyvben visszalapozva a kép mellett az alábbi szöveg olvasható:
"A Szapora Természet nevű varázslatot nem elsősorban az ige elmondása teszi azzá, amivel képessé válik a felhasználó arra, hogy egy kézben tartott kisállat tucatnyi példánnyá sokszorozódjon. A kimondott ige ilyenkor a varázslatra fogékony egyének szájával kiejtve lefordul egy ősi nyelvre, ami nem e világi. Érzésem szerint ez a mágiát ajándékul adó szellemek nyelve, amely nyelv részleteit nem tudtam teljesen feltárni.
A rövid ige az ősi nyelven valahogy így hangzik: "Visestruko, malo stvorenje!"
Ennek a varázslatnak sikerült kinyomozni a megfelelőjét. Az ige elmondása ugyanazt a hatást váltja ki, mint a lanawini köznyelv által ismert "Sokasodj, kicsiny lény!" szöveg."
Van tovább is az írás, de a mélységi megfigyelheti, hogy az idegen nyelvű szöveg betűi eltérő színűek. Egészen konkrétan ezüstösen csillognak a papíron, mint a királykék madár tollairól lehulló por, ami a kúria udvarán a szeme láttára foszlott szét szürkés köddé.
Egyébként a maga nemében gyönyörű, és ékes bizonyítéka annak, hogy nem véletlenül került ide, a polc alá a lány. Ha ebbe belegondol, talán ijesztőnek hathat, hiszen olybá tűnik, hogy nem ura a lány a cselekedetének. Mintha az egész napját megrendezte volna egy felsőbb erő. Ha a gondolata eljut idáig, bizony-bizony rettegés fogja el.
Vajon lesz ereje, vagy ideje arra, hogy tovább keresse a válaszokat a könyvben erre a kérdésre? Vagy ír egyáltalán róla ez a kötet? Netán a kis kék madárról akar megtudni részleteket, vagy a varázslatról?
Minden bizonnyal hamarosan kiderül!*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.18 21:13:41
*A könyvben visszalapozva a kép mellett az alábbi szöveg olvasható:
"A Szapora Természet nevű varázslatot nem elsősorban az ige elmondása teszi azzá, amivel képessé válik a felhasználó arra, hogy egy kézben tartott kisállat tucatnyi példánnyá sokszorozódjon. A kimondott ige ilyenkor a varázslatra fogékony egyének szájával kiejtve lefordul egy ősi nyelvre, ami nem e világi. Érzésem szerint ez a mágiát ajándékul adó szellemek nyelve, amely nyelv részleteit nem tudtam teljesen feltárni.
A rövid ige az ősi nyelven valahogy így hangzik: "Visestruko, malo stvorenje!"
Ennek a varázslatnak sikerült kinyomozni a megfelelőjét. Az ige elmondása ugyanazt a hatást váltja ki, mint a lanawini köznyelv által ismert "Sokasodj, kicsiny lény!" szöveg."
Van tovább is az írás, de a mélységi megfigyelheti, hogy az idegen nyelvű szöveg betűi eltérő színűek. Egészen konkrétan ezüstösen csillognak a papíron, mint a királykék madár tollairól lehulló por, ami a kúria udvarán a szeme láttára foszlott szét szürkés köddé.
Egyébként a maga nemében gyönyörű, és ékes bizonyítéka annak, hogy nem véletlenül került ide, a polc alá a lány. Ha ebbe belegondol, talán ijesztőnek hathat, hiszen olybá tűnik, hogy nem ura a lány a cselekedetének. Mintha az egész napját megrendezte volna egy felsőbb erő. Ha a gondolata eljut idáig, bizony-bizony rettegés fogja el.
Vajon lesz ereje, vagy ideje arra, hogy tovább keresse a válaszokat a könyvben erre a kérdésre? Vagy ír egyáltalán róla ez a kötet? Netán a kis kék madárról akar megtudni részleteket, vagy a varázslatról?
Minden bizonnyal hamarosan kiderül!*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.18 21:13:41
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-18 09:19:14
Üzenet elküldve: 2016-08-18 09:19:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kiválasztott//
*Malrion sokszor keverte már magát bajba, de most ez a kis zug tűnik a legkényelmesebbnek. Nem ázik be a tető és nem nedves a föld, amin ül. Itt csak könyv dohos szag van és kemény a padló, amin meghúzta magát. Van bőven ideje, így a mellette lévő fura könyvvel köti le magát. Nem szokott olvasni és el is kezd könnyezni a szeme tőle. ~Legalább itt olvasással eltelik hamar az idő.~
Nem tartja magát valami szerencsésnek, mert ez a kék könyvecske a mágiáról szól és ő ahhoz aztán nem sokat ért. Na de legalább könnyebben megérti majd azt, ha más használja és minden elismerését neki adja. Nem érzi magát ilyen könyvmolynak, aki ha valamit elolvas és megért képes legyen alkalmazni. Régen lekorholták, hogy túl erős a fantáziája és azóta nem képzel el ilyesmiket magáról. Nem egy csoda teremtés, csak egy átlagos mélységi a többi közül, aki jó helyre született.
A könyv lapozgatása közben meglátja a madaras képet. Egyből helyezkedni kezd és visszalapoz megnézni alaposabban a képet. Egy mágus a tenyereiből repteti ezeket a madarakat, amiből egy idehozta. ~Mi a franc?~ Megtörli a szemét és felhőköl, hogy ezt nem csak képzeli. Megnézi a fejezet hol kezdődik, ami ehhez a képhez tartozik és azzal folytatja kíváncsian az olvasást.*
*Malrion sokszor keverte már magát bajba, de most ez a kis zug tűnik a legkényelmesebbnek. Nem ázik be a tető és nem nedves a föld, amin ül. Itt csak könyv dohos szag van és kemény a padló, amin meghúzta magát. Van bőven ideje, így a mellette lévő fura könyvvel köti le magát. Nem szokott olvasni és el is kezd könnyezni a szeme tőle. ~Legalább itt olvasással eltelik hamar az idő.~
Nem tartja magát valami szerencsésnek, mert ez a kék könyvecske a mágiáról szól és ő ahhoz aztán nem sokat ért. Na de legalább könnyebben megérti majd azt, ha más használja és minden elismerését neki adja. Nem érzi magát ilyen könyvmolynak, aki ha valamit elolvas és megért képes legyen alkalmazni. Régen lekorholták, hogy túl erős a fantáziája és azóta nem képzel el ilyesmiket magáról. Nem egy csoda teremtés, csak egy átlagos mélységi a többi közül, aki jó helyre született.
A könyv lapozgatása közben meglátja a madaras képet. Egyből helyezkedni kezd és visszalapoz megnézni alaposabban a képet. Egy mágus a tenyereiből repteti ezeket a madarakat, amiből egy idehozta. ~Mi a franc?~ Megtörli a szemét és felhőköl, hogy ezt nem csak képzeli. Megnézi a fejezet hol kezdődik, ami ehhez a képhez tartozik és azzal folytatja kíváncsian az olvasást.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-17 22:07:44
Üzenet elküldve: 2016-08-17 22:07:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A kiválasztott//
*Viszonylagos csend telepszik a környékre, és a poros, sötét kis zughoz azért fajához méltóan hamar hozzászokik a szeme. Igazából, ha nem lenne ilyen kényelmetlen a helye, és nem tartana attól, hogy elkapják, még hasonlítana is egy szobához, vagy egy barlanghoz, ahol kényelmesen lehet végezni az olvasást.
Most viszont meg kell elégednie azzal, hogy unaloműzésként fellapozza. Van ideje, ha ténylegesen sötétedéskor szeretne kiszökni az őrzött területről, hiszen még csak most léptünk a délutánba.
A könyv egyébként tényleg értékes, azoknak, akik becsülik valamire is a mágiát. Igényessége egyébként nem abban rejlik, hogy értékesebb itt akármelyik másiknál, sokkal inkább annak köszönhető, hogy a főmágusnak volt ideje ezt a művet megalkotni, és széppé tenni.
Az első pár oldala le is írja, hogy miről szól a történet. Amos átfogó kutatást végzett a levegőmágia és az ágfüggetlen varázslatok esetleges rokonságának feltárására. Azt fejtegeti a könyvben, hogy létezik egy mindent átfogó, ősi mágia, amiből a jó és a rossz mágia is, valamint a levegő és az egyéb ágak is léteznek. Alapvetően olvasmányos kis könyv, ami az egyes varázslatok összehasonlításából von le következtetéseket.
Miután ezeket az információkat elolvassa a lány, továbbpörgeti a lapokat. Vannak benne képek is, ám ezeket csak egyetlen pillanatra látja a lapozás sebessége miatt.
Egy kép azonban kellően beleég a szemébe, méghozzá a következő:
Egy lapon egy barna köpenyes mágus egymás mellé rakott tenyeréből egy tucatnyi madár repül tova.
Vélhetően nagyon meg fog lepődni a sötételf, amikor tudatosul benne, hogy a képen éppen az a királykék madár alkotja a mágustól elszálló tömeget, amit ő idáig üldözött.*
*Viszonylagos csend telepszik a környékre, és a poros, sötét kis zughoz azért fajához méltóan hamar hozzászokik a szeme. Igazából, ha nem lenne ilyen kényelmetlen a helye, és nem tartana attól, hogy elkapják, még hasonlítana is egy szobához, vagy egy barlanghoz, ahol kényelmesen lehet végezni az olvasást.
Most viszont meg kell elégednie azzal, hogy unaloműzésként fellapozza. Van ideje, ha ténylegesen sötétedéskor szeretne kiszökni az őrzött területről, hiszen még csak most léptünk a délutánba.
A könyv egyébként tényleg értékes, azoknak, akik becsülik valamire is a mágiát. Igényessége egyébként nem abban rejlik, hogy értékesebb itt akármelyik másiknál, sokkal inkább annak köszönhető, hogy a főmágusnak volt ideje ezt a művet megalkotni, és széppé tenni.
Az első pár oldala le is írja, hogy miről szól a történet. Amos átfogó kutatást végzett a levegőmágia és az ágfüggetlen varázslatok esetleges rokonságának feltárására. Azt fejtegeti a könyvben, hogy létezik egy mindent átfogó, ősi mágia, amiből a jó és a rossz mágia is, valamint a levegő és az egyéb ágak is léteznek. Alapvetően olvasmányos kis könyv, ami az egyes varázslatok összehasonlításából von le következtetéseket.
Miután ezeket az információkat elolvassa a lány, továbbpörgeti a lapokat. Vannak benne képek is, ám ezeket csak egyetlen pillanatra látja a lapozás sebessége miatt.
Egy kép azonban kellően beleég a szemébe, méghozzá a következő:
Egy lapon egy barna köpenyes mágus egymás mellé rakott tenyeréből egy tucatnyi madár repül tova.
Vélhetően nagyon meg fog lepődni a sötételf, amikor tudatosul benne, hogy a képen éppen az a királykék madár alkotja a mágustól elszálló tömeget, amit ő idáig üldözött.*
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-16 22:43:23
Üzenet elküldve: 2016-08-16 22:43:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kiválasztott//
*Amikor bejött még javában délután kezdődhetett l, így van pár órája, amíg itt meg kell húznia magát. Csak este sötétedéskor próbál majd kijutni innen, mivel akkor lát több esélyt a kisunnyogásra.
A madár nincs sehol és szerencsére a könyvtáros sem ül a helyén. A sötét kis zugban a falnak dőlve leül a földre és a hajába túr a kezeivel. ~Minek is követtem egy beképzelt madarat? Mit vártam tőle?~ Sóhajt egy nagyot majd ledobja a kezeit a teste mellé. Az egyik koppan valamin, amit felemel a földről és leporol maga mellett.*
-Na nézzük mi ez. *Ruhája ujjában is megtörli a könyvet és úgy nézi csak meg a címét, majd a küllemét.*
-Amos Thenior: A független varázslatok fényében. *Suttogja maga elé és közben megforgatja azt a kezében. Kékes borítású és szép aranyozott szegélye van. Nem tudja ki ez az Amos, de a könyv elég díszes, szóval biztos valami fontos van benne. Mivel nincs jobb dolga belelapoz az elejébe, hogy elolvassa az első pár oldalt, miről is szól, közben az ujjaival játékosan pörgeti a többi lapot.*
*Amikor bejött még javában délután kezdődhetett l, így van pár órája, amíg itt meg kell húznia magát. Csak este sötétedéskor próbál majd kijutni innen, mivel akkor lát több esélyt a kisunnyogásra.
A madár nincs sehol és szerencsére a könyvtáros sem ül a helyén. A sötét kis zugban a falnak dőlve leül a földre és a hajába túr a kezeivel. ~Minek is követtem egy beképzelt madarat? Mit vártam tőle?~ Sóhajt egy nagyot majd ledobja a kezeit a teste mellé. Az egyik koppan valamin, amit felemel a földről és leporol maga mellett.*
-Na nézzük mi ez. *Ruhája ujjában is megtörli a könyvet és úgy nézi csak meg a címét, majd a küllemét.*
-Amos Thenior: A független varázslatok fényében. *Suttogja maga elé és közben megforgatja azt a kezében. Kékes borítású és szép aranyozott szegélye van. Nem tudja ki ez az Amos, de a könyv elég díszes, szóval biztos valami fontos van benne. Mivel nincs jobb dolga belelapoz az elejébe, hogy elolvassa az első pár oldalt, miről is szól, közben az ujjaival játékosan pörgeti a többi lapot.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-16 20:41:44
Üzenet elküldve: 2016-08-16 20:41:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A kiválasztott//
*Nagyon is jó ötlet, hogy menekülőre fogja a lány, bár a két lurkó felfogadásával önnön kelepcéjét ásta, hiszen a kijutásra nem gondolt.
Mindenesetre a könyvtárban nyugodt a hangulat, és a helység barátságos fényben tündököl, elvégre nem egy kripta.
Ettől függetlenül dohos szag az éppen van, bár inkább a régi könyvek lapjainak száraz és porral teli szagát érzi a sötételf, mintsem hogy kifejezetten dohra emlékeztetne, bár van az is bőven.
A madarat nem látja sehol, viszont a könyvállványok sorában talál egy megfelelően sötét kis zugot.
A könyvtáros egyébként most nincs bent, talán a háborús helyzet miatt éppen máshol próbálja meg az eseményeket feltárni, rájuk megoldást találni, abban a hitben, hogy úgy sem jöhet most senki sem.
A sötét kis lyukban kényelmes búvóhelyet talál egyébként, és néhány másodperc elteltével, mikor a veszélyérzet alább hagyott, megpillant maga mellett egy könyvet.
Szép, kékes borítású, bőrkötésű, aranyozott szegéllyel, és ugyanúgy arannyal van ráírva a címe, és a szerzője: Amos Thenior: A független varázslatok fényében.
Elég poros, vélhetően mostanában nem nyúltak hozzá, és valószínűleg néhány évvel korábban írhatta az egykori főmágus az eltűnése előtti időkben.*
*Nagyon is jó ötlet, hogy menekülőre fogja a lány, bár a két lurkó felfogadásával önnön kelepcéjét ásta, hiszen a kijutásra nem gondolt.
Mindenesetre a könyvtárban nyugodt a hangulat, és a helység barátságos fényben tündököl, elvégre nem egy kripta.
Ettől függetlenül dohos szag az éppen van, bár inkább a régi könyvek lapjainak száraz és porral teli szagát érzi a sötételf, mintsem hogy kifejezetten dohra emlékeztetne, bár van az is bőven.
A madarat nem látja sehol, viszont a könyvállványok sorában talál egy megfelelően sötét kis zugot.
A könyvtáros egyébként most nincs bent, talán a háborús helyzet miatt éppen máshol próbálja meg az eseményeket feltárni, rájuk megoldást találni, abban a hitben, hogy úgy sem jöhet most senki sem.
A sötét kis lyukban kényelmes búvóhelyet talál egyébként, és néhány másodperc elteltével, mikor a veszélyérzet alább hagyott, megpillant maga mellett egy könyvet.
Szép, kékes borítású, bőrkötésű, aranyozott szegéllyel, és ugyanúgy arannyal van ráírva a címe, és a szerzője: Amos Thenior: A független varázslatok fényében.
Elég poros, vélhetően mostanában nem nyúltak hozzá, és valószínűleg néhány évvel korábban írhatta az egykori főmágus az eltűnése előtti időkben.*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-08-16 14:32:06
Üzenet elküldve: 2016-08-16 14:32:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kiválasztott//
*A gyorsan rögtönzött megoldás beválni látszik, ha lett volna több ideje, akkor biztos kitalál valami jobbat, de most sürgetett az idő, hiszen estére haza kell érnie és a madár is ki tudja mennyit hajlandó várni rá.
A gyerekek komédiája odavonzott még egy másik őrt is, így a kellő pillanatban besurran a templom ajtaján. Örül, hogy nem kell falat másznia és ablakkal bíbelődnie, megérte a pénzét a két lurkó kölyök, majd vesznek maguknak belőle sok játékot vagy édességet.*
-Ó, a fenébe. *A fütyülés nem tűnik jó ötletnek és a madár se tűink fel, halkan szitkozódik és elfut az oltár felé, ahol az egyik ajtón távozik és fut lefelé a lépcsőkön halkan. Ha kihallatszott a fütyülése nem akar lebukni, így figyel hogy léptei könnyedek legyenek és ne csapja úgy oda a földhöz.*
-De jó... *A könyvtárba sikerül lefutnia, ahol elég dohos szag van. Fintorog is és körbenéz gyorsan, megtalálja e itt a madarat és ha igen, akkor mit akarhat. Amennyire tud egy sötétebb helyre húzódik és megpróbál észrevétlen maradni. Bejutni még könnyű volt, de ki is kell majd mennie, lehetőleg úgy, hogy ne essen baja belőle.*
*A gyorsan rögtönzött megoldás beválni látszik, ha lett volna több ideje, akkor biztos kitalál valami jobbat, de most sürgetett az idő, hiszen estére haza kell érnie és a madár is ki tudja mennyit hajlandó várni rá.
A gyerekek komédiája odavonzott még egy másik őrt is, így a kellő pillanatban besurran a templom ajtaján. Örül, hogy nem kell falat másznia és ablakkal bíbelődnie, megérte a pénzét a két lurkó kölyök, majd vesznek maguknak belőle sok játékot vagy édességet.*
-Ó, a fenébe. *A fütyülés nem tűnik jó ötletnek és a madár se tűink fel, halkan szitkozódik és elfut az oltár felé, ahol az egyik ajtón távozik és fut lefelé a lépcsőkön halkan. Ha kihallatszott a fütyülése nem akar lebukni, így figyel hogy léptei könnyedek legyenek és ne csapja úgy oda a földhöz.*
-De jó... *A könyvtárba sikerül lefutnia, ahol elég dohos szag van. Fintorog is és körbenéz gyorsan, megtalálja e itt a madarat és ha igen, akkor mit akarhat. Amennyire tud egy sötétebb helyre húzódik és megpróbál észrevétlen maradni. Bejutni még könnyű volt, de ki is kell majd mennie, lehetőleg úgy, hogy ne essen baja belőle.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Könyvtár
Üzenet elküldve: 2016-07-21 09:20:19
Üzenet elküldve: 2016-07-21 09:20:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Sa’argathot ébredése//
//Halotti beszéd//
*A könyvtáros látott már sokszor sokat, és igen, az őrségnek az ilyen enyhén gyanús, nyomozó tagjai sem idegenek számára, de azért figyeli azt az igazolást, mert hát pont az enyhén gyanús szerzetek lehetnek a másik oldal tagjai is, azoknak meg tudást adni kár.*
-Tiszteletem.
*Biccent öreg hangján.*
-Gforden... Gforden...
*Töri a fejét, majd kis idő múltán sarkon fordul.*
-Életrajzi részleg!
*Találja meg a megfelelő helyet a kereséshez, és kis papucskájában odacsoszog a megnevezett polcsorhoz.*
-Egy pillanat fiacskám, ülj csak le!
*Szól vissza oda sem fordulva. Ez az öregség hátránya, az ember nem kiabál át csak úgy a saját válla felett.*
-Nah, itt is van!
*Csoszog oda a Q ülőhelyéül kijelölt asztal-székek hármashoz, és kiterít egy lapot, majd lassan felolvassa.*
-Jegyzetelj!
*Szól még oda előbb, jelezvén, hogy az eredeti nem elvihető.*
-Gforden Sed maga éltében szikár, barna bőrű ember volt, aki Arthenior környékén kutatott. Mától jó száz évre.
Írásai más síkok lényeivel, például magukkal az eredarokkal is foglalkoznak. Valamint a testek mozgatásának és feltámasztásának legendáit és tradícióit kutatta. Állítólag tucatnyi holtidézőt ismert.
Mániája az volt, hogy a holtak fel fognak támadni. Elméleteinek görcsös hangoztatása mellett azt bizonygatta, hogy jó előre megépített sírjának dísze a város elvileg holtak ellen védő burkán kívülre viszi a holtakat. Ő ezzel kívánt hozzájárulni az idősebb korára már rögeszméjévé változó Holtak Uralmához, melyről könyvet is írt. A sors fintora, hogy ő maga soha nem támadhatott fel.
*Itt befejezi.*
-Ennyi. Több nincs. A műveit... nos, nekünk nincs, sötétebb helyeken... hát...
*Utal arra, hogy ezek nem igazán a becsületes emberre, de még az épelméjű, de becstelenre sem tartozó dolgok.*
//Halotti beszéd//
*A könyvtáros látott már sokszor sokat, és igen, az őrségnek az ilyen enyhén gyanús, nyomozó tagjai sem idegenek számára, de azért figyeli azt az igazolást, mert hát pont az enyhén gyanús szerzetek lehetnek a másik oldal tagjai is, azoknak meg tudást adni kár.*
-Tiszteletem.
*Biccent öreg hangján.*
-Gforden... Gforden...
*Töri a fejét, majd kis idő múltán sarkon fordul.*
-Életrajzi részleg!
*Találja meg a megfelelő helyet a kereséshez, és kis papucskájában odacsoszog a megnevezett polcsorhoz.*
-Egy pillanat fiacskám, ülj csak le!
*Szól vissza oda sem fordulva. Ez az öregség hátránya, az ember nem kiabál át csak úgy a saját válla felett.*
-Nah, itt is van!
*Csoszog oda a Q ülőhelyéül kijelölt asztal-székek hármashoz, és kiterít egy lapot, majd lassan felolvassa.*
-Jegyzetelj!
*Szól még oda előbb, jelezvén, hogy az eredeti nem elvihető.*
-Gforden Sed maga éltében szikár, barna bőrű ember volt, aki Arthenior környékén kutatott. Mától jó száz évre.
Írásai más síkok lényeivel, például magukkal az eredarokkal is foglalkoznak. Valamint a testek mozgatásának és feltámasztásának legendáit és tradícióit kutatta. Állítólag tucatnyi holtidézőt ismert.
Mániája az volt, hogy a holtak fel fognak támadni. Elméleteinek görcsös hangoztatása mellett azt bizonygatta, hogy jó előre megépített sírjának dísze a város elvileg holtak ellen védő burkán kívülre viszi a holtakat. Ő ezzel kívánt hozzájárulni az idősebb korára már rögeszméjévé változó Holtak Uralmához, melyről könyvet is írt. A sors fintora, hogy ő maga soha nem támadhatott fel.
*Itt befejezi.*
-Ennyi. Több nincs. A műveit... nos, nekünk nincs, sötétebb helyeken... hát...
*Utal arra, hogy ezek nem igazán a becsületes emberre, de még az épelméjű, de becstelenre sem tartozó dolgok.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1192-1211