Archívum - Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 113 (2241. - 2246. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2227-2246
2246. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-31 16:08:08
Üzenet elküldve: 2019-12-31 16:08:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kis fruskának jó a szövege. Zopal-on nem látszik, de jól szórakozik rajta. A verekedés is nehezen hihető az meg, hogy hagyta volna magát magától értetődik, hogy hazugság.*
-Kegyes.
*Jegyzi meg és hallgat. Ostobának nem hiszi a lányt. Idegesítő és sokat járatja a száját. Tudja mit csinál. Érdemes odafigyelni rá. A kérdésre is e szerint válaszol.*
-Majd a főnök tudja. Az én dolgom, hogy vigyázzak rá.
*Nem mintha baj lehetne belőle ha kikotyogják. Öngyilkosság oda menni. Nem számíthatnak konkurenciára, de azért jobb az elővigyázatosság. Zopal a születésnapot se hiszi el, de azért emeli a korsóját és iszik a lány egészségére. Ismeri a jó modort. Ami egy ilyen helyen elvárás lenne. Bár úgy tűnik mégse olyan előkelő hely ez. Egy másik asztalnál megint lármáznak. Mint a rumosban csak drágább a pia. A tudós megjegyzésére a kötelező tengerészválaszt adja.*
-Nem biztos az.
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kis fruskának jó a szövege. Zopal-on nem látszik, de jól szórakozik rajta. A verekedés is nehezen hihető az meg, hogy hagyta volna magát magától értetődik, hogy hazugság.*
-Kegyes.
*Jegyzi meg és hallgat. Ostobának nem hiszi a lányt. Idegesítő és sokat járatja a száját. Tudja mit csinál. Érdemes odafigyelni rá. A kérdésre is e szerint válaszol.*
-Majd a főnök tudja. Az én dolgom, hogy vigyázzak rá.
*Nem mintha baj lehetne belőle ha kikotyogják. Öngyilkosság oda menni. Nem számíthatnak konkurenciára, de azért jobb az elővigyázatosság. Zopal a születésnapot se hiszi el, de azért emeli a korsóját és iszik a lány egészségére. Ismeri a jó modort. Ami egy ilyen helyen elvárás lenne. Bár úgy tűnik mégse olyan előkelő hely ez. Egy másik asztalnál megint lármáznak. Mint a rumosban csak drágább a pia. A tudós megjegyzésére a kötelező tengerészválaszt adja.*
-Nem biztos az.
2245. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-31 15:33:07
Üzenet elküldve: 2019-12-31 15:33:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Fräd köszöni szépen, tökéletesen tesz a két társara. Bár... talán nem teljesen. Kissé idegesítőek is. Az ork azért, mert ork. Zöld, undorító, elfajzott bestia. Pontosan olyan, mint a gidakutyuli, amivel a lombzabáló mil'ochassi nagyasszony vágtatott be a partira, csak ráadásul ő rusnyább is. Nem igazán kedveli az orkokat. A szeplős rima pedig szeret fecsegni, legalábbis tudósunk elképzelései alapján. Vigyázni kell vele, semmiről nem tudhat, ami fontos, az ágyába meg végleg nem engedi be. Ki tudja, milyen betegségeket szedett ez össze, itt, a Kikötőben! Akárcsak az a kalóz... mint egy utcaszülte Artheniorban! Na arra még az ágytálat sem bízná ra. Jelenleg hallgatja a lánghajú - valószínűleg kitalált - történetét, cinikus arca csak akkor változik, mikor szóra nyitja ajkait.*
-Gondolom. Kedves volt tőled. *Nincs érzelem hangjában. Semmi sincs. Talán egy csipet irónia, de azon kívül semmi. Közben megszólal mellettük egy másik társaság. Az egyik fickó megpróbálja játszani a bolondot Frädricus szerint, nem valódi a félelme, de ezt a téves nézőpontot is csak többedjére tudja megállapítani. Na most azonban megszólal, de csak asztaltársaihoz intézi szavait.*
-Mekkora egy hülye! Egy rossz ladikot hihetőbb mesével is eladhatna. Nem egyszer voltam a tengeren, fegyverkereskedés miatt, de a talmidokon kívül nincs más, ami ijesztő lehet. No persze, kivéve a kalózokat, ők mindennél rosszabbak. Bolond fecsegés az egész! *Hogy pedig pontot tegyen az egészre, illetlen módon, felhörpinti a maradék bort, s fejében az jár, vajon találkozik még a kihajózás előtt Madyvel, a levél ellenére.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Fräd köszöni szépen, tökéletesen tesz a két társara. Bár... talán nem teljesen. Kissé idegesítőek is. Az ork azért, mert ork. Zöld, undorító, elfajzott bestia. Pontosan olyan, mint a gidakutyuli, amivel a lombzabáló mil'ochassi nagyasszony vágtatott be a partira, csak ráadásul ő rusnyább is. Nem igazán kedveli az orkokat. A szeplős rima pedig szeret fecsegni, legalábbis tudósunk elképzelései alapján. Vigyázni kell vele, semmiről nem tudhat, ami fontos, az ágyába meg végleg nem engedi be. Ki tudja, milyen betegségeket szedett ez össze, itt, a Kikötőben! Akárcsak az a kalóz... mint egy utcaszülte Artheniorban! Na arra még az ágytálat sem bízná ra. Jelenleg hallgatja a lánghajú - valószínűleg kitalált - történetét, cinikus arca csak akkor változik, mikor szóra nyitja ajkait.*
-Gondolom. Kedves volt tőled. *Nincs érzelem hangjában. Semmi sincs. Talán egy csipet irónia, de azon kívül semmi. Közben megszólal mellettük egy másik társaság. Az egyik fickó megpróbálja játszani a bolondot Frädricus szerint, nem valódi a félelme, de ezt a téves nézőpontot is csak többedjére tudja megállapítani. Na most azonban megszólal, de csak asztaltársaihoz intézi szavait.*
-Mekkora egy hülye! Egy rossz ladikot hihetőbb mesével is eladhatna. Nem egyszer voltam a tengeren, fegyverkereskedés miatt, de a talmidokon kívül nincs más, ami ijesztő lehet. No persze, kivéve a kalózokat, ők mindennél rosszabbak. Bolond fecsegés az egész! *Hogy pedig pontot tegyen az egészre, illetlen módon, felhörpinti a maradék bort, s fejében az jár, vajon találkozik még a kihajózás előtt Madyvel, a levél ellenére.*
2244. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-31 01:48:38
Üzenet elküldve: 2019-12-31 01:48:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Jól egymásra talált a két kalandor, meg a formás idegen. Ő is nyilvánvalóan kalandor, csak még nem ennek a történetnek a részese teljesen, de ez hamarosan megváltozhat. Ugyan a Professzor, és a kormányos még messze jár, talán ebben a pillanatban indulnak visszafelé, a Sellő élete már bonyolultabb nem is lehetne. Megkavarta a professzor érkezése, a hideg őszi tengeri szél, és a buflák barom is, aki Zopalt zaklatta. Most pedig az egyik asztalnál hangos vendégek kezdenek beszélgetni. A kulturált, és luxusáról elhíresült helyen, ez már több, mint különös egy napra. Persze, a beszélgetés eredeti tárgya, elfeledteti a a bárdolatlanságukat mindenkivel. Ahogy látszik egy tapasztalt tengeri medve, valami kapitány féle, két másik tehetősebb férfi embernek mesél, eléggé vehemensen.*
-Esküszöm az életemre. Nincs baja a hajónak. Vegye meg. Nem azért akarom eladni, mert vaj van a fülem mögött. Én nem megyek vissza a tengerre. Soha többet!
*A hármas társaság, frissen le nem szerződött hölgy tagja a legjobb emberismerő közöttük. Neki feltűnik, hogy valódi félelem csillan a hajós szemében. Fräd nem tudja eldönteni, az ork meg... Az ork meg a legnagyobb valószínűséggel leszarja. Ha mégis figyelne rá, akkor dunsztja sincsen, hogy most ügyesen akar bóvli, lyukas tutajt eladni, vagy megijedt a saját árnyékától. A rémtörténet folytatódik.*
-Teremtmények vannak a vizekben a szigetektől délre.
*Hangja halkabb, de az előző felcsattanása okozta csöndben, kis hallgatózással jól kivehető.*
-Teremtmények, amiket még nem láttak soha. Mint egy óriás, és egy béka keveréke, és kékek mint egy drágakő. Én. Nem. Megyek. Vissza.
*Suttogja az utolsó szavakat, de addigra már olyan színtiszta a csend, hogy még a szívverését is hallhatni lehetne. A két ügyfél, hangosan felkacag, ezzel feloldva a teljes fogadótérben felgyülemlett feszültséget. Hirtelen mindenki visszafordul végezni a dolgát. A vevőkör feláll, fizetnek egy kört az egykori kapitánynak, és sajnálkozva megveregetik a vállát mielőtt kimennek.*
-Megbolondult.
*Mondja az egyik a másiknak, és kilépnek az ajtón. Az asztalra borult hajós, mellé pedig egy kupica jófajta rum érkezik.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Jól egymásra talált a két kalandor, meg a formás idegen. Ő is nyilvánvalóan kalandor, csak még nem ennek a történetnek a részese teljesen, de ez hamarosan megváltozhat. Ugyan a Professzor, és a kormányos még messze jár, talán ebben a pillanatban indulnak visszafelé, a Sellő élete már bonyolultabb nem is lehetne. Megkavarta a professzor érkezése, a hideg őszi tengeri szél, és a buflák barom is, aki Zopalt zaklatta. Most pedig az egyik asztalnál hangos vendégek kezdenek beszélgetni. A kulturált, és luxusáról elhíresült helyen, ez már több, mint különös egy napra. Persze, a beszélgetés eredeti tárgya, elfeledteti a a bárdolatlanságukat mindenkivel. Ahogy látszik egy tapasztalt tengeri medve, valami kapitány féle, két másik tehetősebb férfi embernek mesél, eléggé vehemensen.*
-Esküszöm az életemre. Nincs baja a hajónak. Vegye meg. Nem azért akarom eladni, mert vaj van a fülem mögött. Én nem megyek vissza a tengerre. Soha többet!
*A hármas társaság, frissen le nem szerződött hölgy tagja a legjobb emberismerő közöttük. Neki feltűnik, hogy valódi félelem csillan a hajós szemében. Fräd nem tudja eldönteni, az ork meg... Az ork meg a legnagyobb valószínűséggel leszarja. Ha mégis figyelne rá, akkor dunsztja sincsen, hogy most ügyesen akar bóvli, lyukas tutajt eladni, vagy megijedt a saját árnyékától. A rémtörténet folytatódik.*
-Teremtmények vannak a vizekben a szigetektől délre.
*Hangja halkabb, de az előző felcsattanása okozta csöndben, kis hallgatózással jól kivehető.*
-Teremtmények, amiket még nem láttak soha. Mint egy óriás, és egy béka keveréke, és kékek mint egy drágakő. Én. Nem. Megyek. Vissza.
*Suttogja az utolsó szavakat, de addigra már olyan színtiszta a csend, hogy még a szívverését is hallhatni lehetne. A két ügyfél, hangosan felkacag, ezzel feloldva a teljes fogadótérben felgyülemlett feszültséget. Hirtelen mindenki visszafordul végezni a dolgát. A vevőkör feláll, fizetnek egy kört az egykori kapitánynak, és sajnálkozva megveregetik a vállát mielőtt kimennek.*
-Megbolondult.
*Mondja az egyik a másiknak, és kilépnek az ajtón. Az asztalra borult hajós, mellé pedig egy kupica jófajta rum érkezik.*
2243. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-30 19:27:47
Üzenet elküldve: 2019-12-30 19:27:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lazyar, Welly//
*Lazyar egy pillanatra felhúzza megvágott szemöldökét mikor Welly a lányok tisztálkodási szokásairól mesél. Nem igazán tudja hova tenni, hogy ezt most miért is mesélte el neki. Végül csak megvonja a vállát, és nem ad rá semmilyen egyéb reakciót. Kis tekergéses testhelyzetével mintha zavarná újdonsült társát mert hangot ad neki. Lazyar egy leheletnyit kuncog az orra alatt.*
-Hidd el. Kényelmesebb mint ahogy tűnik.
*Mondja egy huncut mosollyal az arcán.*
~Istenem. Hogy imádtam volna ezt a nőt gyerekkoromban.~
*Gondolja magában. Mikor árva volt, és még a szegénynegyedben nevelték a banyák, pontosan így képzelte el az életét. Talpra esett, penge nyelvű, magának való, erős nő. Mára megváltozott, mégis valami kellemes nosztalgiát lát Wellyben.*
-Menj, ha úgy akad dolgod. Talán nem fulladok bele.
*Mondja mikor végleg felvette a teljesen tökéletes pozícióját. Kérdéseivel hamar felborzolja a kedélyeket. Legalábbis nagyon úgy látszik mert a másik felhagy a fekvéssel, és ültében is látszólag meglepődik a dolgon. Ezután említést tesz, hogy Lazyar jobban vigyázhatna a nyelvére, meg egy röpke utalást is kap a szeme. Aztán még egy rövid megemlékezés a sorsról, és a világigazság, miszerint dolgozni kell. És valóban. Lazyar sorra válaszol. Lágy hangja kellemesen szeli át a füstöt.*
-Az életem egyik felében árva voltam, a másikban szobalány.
*Mondja, és nosztalgikusan elmosolyodik.*
-Eleget vigyáztam a szavakkal.
*Mondja, és szavában semmi offenzíva nincs. Csupán történetmesélési szándék amibe bele is kezd.*
-Valóban nem ezzel születtem.
*Mondja, miközben finoman meg is érinti arcát ott ahol a villámcsapás szerű sebhely elágazik.*
-De egyáltalán nem bánom. Ez indított el egy másik úton.
*Itt belekezdene egy sokkal hosszabb történetbe, de mire levegőt vesz, rájön, hogy nyilván nem efféle beszélgetésre van kitalálva Welly, amit nem is bán. Megpróbálja inkább őt beszéltetni. Hátha megnyílik valamennyire.*
-Nem kell hinni a sorsban, mondhatom másként is: Keserűnek látszol mint a punnyadt sör.
*Mondja, miközben kicsit elmosolyodik.*
-Jó neked itt? Dolgozni kell ez tény, de nincs más amiben közben örömödet is lelnéd?
*Mondja, hátha ezzel egy kicsit kihozza a másik komfortzónájából, de nem annyira, hogy mérgében ráborítsa az asztalt. És most épp olyannyira idegesítő mint amennyire akar lenni. Ha a másik egy picit felhúzza magát akkor jó munkát végzett.*
*Lazyar egy pillanatra felhúzza megvágott szemöldökét mikor Welly a lányok tisztálkodási szokásairól mesél. Nem igazán tudja hova tenni, hogy ezt most miért is mesélte el neki. Végül csak megvonja a vállát, és nem ad rá semmilyen egyéb reakciót. Kis tekergéses testhelyzetével mintha zavarná újdonsült társát mert hangot ad neki. Lazyar egy leheletnyit kuncog az orra alatt.*
-Hidd el. Kényelmesebb mint ahogy tűnik.
*Mondja egy huncut mosollyal az arcán.*
~Istenem. Hogy imádtam volna ezt a nőt gyerekkoromban.~
*Gondolja magában. Mikor árva volt, és még a szegénynegyedben nevelték a banyák, pontosan így képzelte el az életét. Talpra esett, penge nyelvű, magának való, erős nő. Mára megváltozott, mégis valami kellemes nosztalgiát lát Wellyben.*
-Menj, ha úgy akad dolgod. Talán nem fulladok bele.
*Mondja mikor végleg felvette a teljesen tökéletes pozícióját. Kérdéseivel hamar felborzolja a kedélyeket. Legalábbis nagyon úgy látszik mert a másik felhagy a fekvéssel, és ültében is látszólag meglepődik a dolgon. Ezután említést tesz, hogy Lazyar jobban vigyázhatna a nyelvére, meg egy röpke utalást is kap a szeme. Aztán még egy rövid megemlékezés a sorsról, és a világigazság, miszerint dolgozni kell. És valóban. Lazyar sorra válaszol. Lágy hangja kellemesen szeli át a füstöt.*
-Az életem egyik felében árva voltam, a másikban szobalány.
*Mondja, és nosztalgikusan elmosolyodik.*
-Eleget vigyáztam a szavakkal.
*Mondja, és szavában semmi offenzíva nincs. Csupán történetmesélési szándék amibe bele is kezd.*
-Valóban nem ezzel születtem.
*Mondja, miközben finoman meg is érinti arcát ott ahol a villámcsapás szerű sebhely elágazik.*
-De egyáltalán nem bánom. Ez indított el egy másik úton.
*Itt belekezdene egy sokkal hosszabb történetbe, de mire levegőt vesz, rájön, hogy nyilván nem efféle beszélgetésre van kitalálva Welly, amit nem is bán. Megpróbálja inkább őt beszéltetni. Hátha megnyílik valamennyire.*
-Nem kell hinni a sorsban, mondhatom másként is: Keserűnek látszol mint a punnyadt sör.
*Mondja, miközben kicsit elmosolyodik.*
-Jó neked itt? Dolgozni kell ez tény, de nincs más amiben közben örömödet is lelnéd?
*Mondja, hátha ezzel egy kicsit kihozza a másik komfortzónájából, de nem annyira, hogy mérgében ráborítsa az asztalt. És most épp olyannyira idegesítő mint amennyire akar lenni. Ha a másik egy picit felhúzza magát akkor jó munkát végzett.*
2242. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:13:02
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:13:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Latamie, Ambroggio //
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Vettem észre *vigyorodik az illem ignorálását hirdető szavakra. Nem mintha ez áthághatatlan értékrendbéli szakadékot képezne közöttük.
A hazugság vádja alól oly természetességgel búvik ki, mint akármelyik macska a kovácsoltvas kerítésen. A számszeríjra való pillantást viszont hamar igyekszik visszafordítani magára. Ajkak, érzékek bódító hullámai alá temetni. A számszeríj gondolatát is kiátkozza maguk közül. Ha a vörös harcot akar, akkor legyen, de az izmok, verejtéktől sikamlós bőr érzékiségének csatája lesz.
A szirén büszke istennő a gyönyörök kertjében. Nem adja magát csak úgy. A hatalmát mindig igyekszik érzékeltetni. S bár Ambroggioban munkál a vágy, hogy elkapja, s maga alá gyűrje ezt a vadító gőgöt, önuralomra inti magát.*
- Leköteleznél, gyönyörűm *támaszkodik meg a háta mögött, hogy hozzáférést, szabad kezet adjon a nadrághoz a ravaszdi mosolynak. Ha kicsit részegebb lenne, már biztosan nem hagyna időt ilyesmire, de most a bor még épp csak bódítja a fejét, így kapva kap az ajánlaton.
De mielőtt kibontakozhatna a kedves által abból a gatyából, dörömbölés hallatszik az ajtón.*
- Duarrte! *A reszelős hang eloszlatja reménybeli elképzeléseit, hogy csupán a rendelt fürdő ügyében alkalmatlankodnak.* - A fedélzeten vár! *jön a folytatás a reszelős hangú szószólótól az ajtó túloldaláról.*
- Most épp nem alkalmas. Nem lehetne... *próbálkozik Ambroggio némi időt nyerni.*
- Nem! *A reszelős hang gazdája nyilvánvalóan egy érzéketlen tuskó.* - Húzd fel a gatyádat és búcsúzz röviden!
*Ambroggio a kezébe temeti a képét* - Szentségit! *sziszegi, aztán egy kelletlen sóhajjal lemond az est minden édes ígéretéről és sebtében visszaveszi az ingét. A csizmáit, a mellényét, a felöltőjét meg a kardjait a hóna alá nyalábolja és egy világmegváltó tettre hívott hős kifejezésével kér megbocsájtást a rőt sziréntől.*
- Mennem kell, szépségem *mondja. Ha lehet, egy csókkal megtoldva.* - Talán még lesz alkalmunk bepótolni *sóhajtja, s kelletlenül indul meg kifelé, hogy az estéjét sajnálatos módon más, és sokkal kevésbé kívánatos társaságban töltse el.*
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Vettem észre *vigyorodik az illem ignorálását hirdető szavakra. Nem mintha ez áthághatatlan értékrendbéli szakadékot képezne közöttük.
A hazugság vádja alól oly természetességgel búvik ki, mint akármelyik macska a kovácsoltvas kerítésen. A számszeríjra való pillantást viszont hamar igyekszik visszafordítani magára. Ajkak, érzékek bódító hullámai alá temetni. A számszeríj gondolatát is kiátkozza maguk közül. Ha a vörös harcot akar, akkor legyen, de az izmok, verejtéktől sikamlós bőr érzékiségének csatája lesz.
A szirén büszke istennő a gyönyörök kertjében. Nem adja magát csak úgy. A hatalmát mindig igyekszik érzékeltetni. S bár Ambroggioban munkál a vágy, hogy elkapja, s maga alá gyűrje ezt a vadító gőgöt, önuralomra inti magát.*
- Leköteleznél, gyönyörűm *támaszkodik meg a háta mögött, hogy hozzáférést, szabad kezet adjon a nadrághoz a ravaszdi mosolynak. Ha kicsit részegebb lenne, már biztosan nem hagyna időt ilyesmire, de most a bor még épp csak bódítja a fejét, így kapva kap az ajánlaton.
De mielőtt kibontakozhatna a kedves által abból a gatyából, dörömbölés hallatszik az ajtón.*
- Duarrte! *A reszelős hang eloszlatja reménybeli elképzeléseit, hogy csupán a rendelt fürdő ügyében alkalmatlankodnak.* - A fedélzeten vár! *jön a folytatás a reszelős hangú szószólótól az ajtó túloldaláról.*
- Most épp nem alkalmas. Nem lehetne... *próbálkozik Ambroggio némi időt nyerni.*
- Nem! *A reszelős hang gazdája nyilvánvalóan egy érzéketlen tuskó.* - Húzd fel a gatyádat és búcsúzz röviden!
*Ambroggio a kezébe temeti a képét* - Szentségit! *sziszegi, aztán egy kelletlen sóhajjal lemond az est minden édes ígéretéről és sebtében visszaveszi az ingét. A csizmáit, a mellényét, a felöltőjét meg a kardjait a hóna alá nyalábolja és egy világmegváltó tettre hívott hős kifejezésével kér megbocsájtást a rőt sziréntől.*
- Mennem kell, szépségem *mondja. Ha lehet, egy csókkal megtoldva.* - Talán még lesz alkalmunk bepótolni *sóhajtja, s kelletlenül indul meg kifelé, hogy az estéjét sajnálatos módon más, és sokkal kevésbé kívánatos társaságban töltse el.*
2241. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:02:31
Üzenet elküldve: 2019-12-29 20:02:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lazyar, Welly//
*Nem igazán számít jó házigazdának, hiszen csak elterül a maga zsákján és nem foglalkozik a lánnyal, mennyire kényelmes neki a sajátja vagy miegymás.*
-Mások is, a lányok általában fürdenek, de van, akinek már ilyen korra abból is elege lesz, és csak leissza magát, hogy ne kelljen szembesülnie a valósággal. *Teszi hozzá a másik megjegyzése nyomán. Mikor hallja, hogy a másik még mindig mocorog, azért felül és ránéz, közben meggyújtja a füstölőt is, ha az eddig elmaradt volna.*
-Azért ne feszülj be, mert a végén még elnyel az a vacak. *Emeli fel az egyik szemöldökét gyanakodva.*
- Nem tudom, egyedül hagyhatlak a párnákkal? A végén még lenyomnak. *Fekszik vissza széles mosollyal az arcán, most fut át az agyán először, hogy a lány, lehet egyáltalán nem idevaló. Az első kérdésre fel is ül, mert valóban első elgondolásra igen furcsának találja, közben azonban mélyet szippant a lassan füsttel átitatódó levegőből.*
-Furcsán hangzik ez a szádból. Azt hinné az ember, hogy kicsit óvatosabb vagy a szavakkal és a kijelentésekkel, gondolom te sem így születtél. *Mutat az egyik ujjával a saját szemére, hogy a lány értse az utalást.*
-Nem hiszek a sorsban. *Von vállat.*
-Dolgozni meg csak kell valahol. *Elég egyszerű gondolatok, de minek bonyolítsa hiába. Még nem ütött be a vigyor.*
*Nem igazán számít jó házigazdának, hiszen csak elterül a maga zsákján és nem foglalkozik a lánnyal, mennyire kényelmes neki a sajátja vagy miegymás.*
-Mások is, a lányok általában fürdenek, de van, akinek már ilyen korra abból is elege lesz, és csak leissza magát, hogy ne kelljen szembesülnie a valósággal. *Teszi hozzá a másik megjegyzése nyomán. Mikor hallja, hogy a másik még mindig mocorog, azért felül és ránéz, közben meggyújtja a füstölőt is, ha az eddig elmaradt volna.*
-Azért ne feszülj be, mert a végén még elnyel az a vacak. *Emeli fel az egyik szemöldökét gyanakodva.*
- Nem tudom, egyedül hagyhatlak a párnákkal? A végén még lenyomnak. *Fekszik vissza széles mosollyal az arcán, most fut át az agyán először, hogy a lány, lehet egyáltalán nem idevaló. Az első kérdésre fel is ül, mert valóban első elgondolásra igen furcsának találja, közben azonban mélyet szippant a lassan füsttel átitatódó levegőből.*
-Furcsán hangzik ez a szádból. Azt hinné az ember, hogy kicsit óvatosabb vagy a szavakkal és a kijelentésekkel, gondolom te sem így születtél. *Mutat az egyik ujjával a saját szemére, hogy a lány értse az utalást.*
-Nem hiszek a sorsban. *Von vállat.*
-Dolgozni meg csak kell valahol. *Elég egyszerű gondolatok, de minek bonyolítsa hiába. Még nem ütött be a vigyor.*
2240. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-29 17:02:41
Üzenet elküldve: 2019-12-29 17:02:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Milhen, Ernuss, Khul//
//Pultnál//
*Somolyog Ernuss hárításán. Elképzeli, amint fehér kötényben odaáll egy tálcával, és komoly arccal letesz egy nyársra húzott kismalacot, almával a szájában egy olyan asztaltársasághoz, akik a Sellők bájos szépségében gyönyörködni jöttek. Egy kört még rásrófol, feszegeti a mélységi humorérzékét.*
- Ha meggondolnád magad, csak szólj!
*Érdekesnek találja a meglátásait, különösen, amit Ralasról mond. Az első benyomása alapján mást gondol róla, ezt pedig figyelmeztetésnek veszi. Talán a férfi nagyobb színész, mint gondolta.*
- Jól hangzik. Ezek szerint jó kezekben vagyunk. Csak aztán éljük túl épségben!
*Vigyorog könnyű derűvel a páros képessegein a törtentek baljós fényében. Akár Khul érkezése előtt, akár utána vonul félre Ernuss, viszonozza a gesztust.*
- Köszönöm a kisegítést.
*Khul széles mozdulattal érkezik, de Carlotteia csak az egyik kezét támasztja a csípőjére, azt is lazán, ujjakkal kifelé, a másikkal a kendőre támaszkodik a pulton, s kissé felvonja a szemöldökét, ahogy feléje fordul. Gyorsan kiderül, hogy csupán mókázik, ezért féloldalas mosolyra húzódik a szája.*
- Jó reggelt az Őrök Gyöngyszemének! A reggeli már készül a konyhán. Jöhet egy jó erős tea addig? És neked?
*Fordul Ernuss felé is. Ha elfogadja valamelyikük, akkor nekilát összekészíteni az italt, miközben figyel a kérdésekre és a beszámolóra is. Milhenre a fejét rázza, tegnap este óta nem látta.*
- Döntetlen? Gratulálok! Egy orkkal szemben nagy reputáció az ilyesmi.
*Csettint a nyelvével. Egy pillanatra kapja oda a tekintetét a „felszedés” szóra, de aztán szorgoskodik tovább. Ez az őrjárat újdonság lehet a Sellőben, az ő idejében még nem volt ilyesmi.*
- Á, értem. Még nem jelentkeztek eddig. A szőkeség várt itt tegnap, biztos ma is keresni fog.
*A fogadásokkal kapcsolatban bólint. Gyldwa nem adott át pénzt, a főnök tétje meg el van zárva.*
- Így legalább senkit nem ért veszteség. Legalábbis... remélem, nem komolyabb.
*Biccent oda az állával Khul felé, hiszen az események elszenvedője volt. Ha kérte a teát a férfi, akkor eddigre a bögrét alátéttel és egy darab ropogós aprósüteményt eléje teszi a pultra, és Ernuss is kap, ha rábólintott. Meglátja a közeledő Milhent.*
- Úgy látom, nem kell soká várnod.
*Eltakarit, míg helyet foglal, és megfigyeléseit megteszi. Sryl is hallja a szisszenést, de egyelőre nem kérdez rá. Biccent aztán az érkezőnek egy cinkosan hunyorgó somolygással.*
- Jó reggelt neked is! Jól aludtál? Már nagyon vártak.
*Billenti fejét Khul felé.*
- Akkor jöhet a reggeli?
*Kérdését elsősorban Khulnak szánja, de bárki magára veheti, ahogy a tekintete is ellenőrzi mindhármukat.*
//Pultnál//
*Somolyog Ernuss hárításán. Elképzeli, amint fehér kötényben odaáll egy tálcával, és komoly arccal letesz egy nyársra húzott kismalacot, almával a szájában egy olyan asztaltársasághoz, akik a Sellők bájos szépségében gyönyörködni jöttek. Egy kört még rásrófol, feszegeti a mélységi humorérzékét.*
- Ha meggondolnád magad, csak szólj!
*Érdekesnek találja a meglátásait, különösen, amit Ralasról mond. Az első benyomása alapján mást gondol róla, ezt pedig figyelmeztetésnek veszi. Talán a férfi nagyobb színész, mint gondolta.*
- Jól hangzik. Ezek szerint jó kezekben vagyunk. Csak aztán éljük túl épségben!
*Vigyorog könnyű derűvel a páros képessegein a törtentek baljós fényében. Akár Khul érkezése előtt, akár utána vonul félre Ernuss, viszonozza a gesztust.*
- Köszönöm a kisegítést.
*Khul széles mozdulattal érkezik, de Carlotteia csak az egyik kezét támasztja a csípőjére, azt is lazán, ujjakkal kifelé, a másikkal a kendőre támaszkodik a pulton, s kissé felvonja a szemöldökét, ahogy feléje fordul. Gyorsan kiderül, hogy csupán mókázik, ezért féloldalas mosolyra húzódik a szája.*
- Jó reggelt az Őrök Gyöngyszemének! A reggeli már készül a konyhán. Jöhet egy jó erős tea addig? És neked?
*Fordul Ernuss felé is. Ha elfogadja valamelyikük, akkor nekilát összekészíteni az italt, miközben figyel a kérdésekre és a beszámolóra is. Milhenre a fejét rázza, tegnap este óta nem látta.*
- Döntetlen? Gratulálok! Egy orkkal szemben nagy reputáció az ilyesmi.
*Csettint a nyelvével. Egy pillanatra kapja oda a tekintetét a „felszedés” szóra, de aztán szorgoskodik tovább. Ez az őrjárat újdonság lehet a Sellőben, az ő idejében még nem volt ilyesmi.*
- Á, értem. Még nem jelentkeztek eddig. A szőkeség várt itt tegnap, biztos ma is keresni fog.
*A fogadásokkal kapcsolatban bólint. Gyldwa nem adott át pénzt, a főnök tétje meg el van zárva.*
- Így legalább senkit nem ért veszteség. Legalábbis... remélem, nem komolyabb.
*Biccent oda az állával Khul felé, hiszen az események elszenvedője volt. Ha kérte a teát a férfi, akkor eddigre a bögrét alátéttel és egy darab ropogós aprósüteményt eléje teszi a pultra, és Ernuss is kap, ha rábólintott. Meglátja a közeledő Milhent.*
- Úgy látom, nem kell soká várnod.
*Eltakarit, míg helyet foglal, és megfigyeléseit megteszi. Sryl is hallja a szisszenést, de egyelőre nem kérdez rá. Biccent aztán az érkezőnek egy cinkosan hunyorgó somolygással.*
- Jó reggelt neked is! Jól aludtál? Már nagyon vártak.
*Billenti fejét Khul felé.*
- Akkor jöhet a reggeli?
*Kérdését elsősorban Khulnak szánja, de bárki magára veheti, ahogy a tekintete is ellenőrzi mindhármukat.*
2239. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-29 00:48:25
Üzenet elküldve: 2019-12-29 00:48:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia, Milhen//
- Syrl, rendben *bólint a megnevezésre. Így egy kicsit egyszerűbb lesz.*
- Felszolgálni? Á, nem köszönöm. A rendfenntartással megelégszem.
*Úgy érzi, nem neki való a pult mögötti ácsorgás és felszolgálás, na meg kedves arc vágása. A fancsali képével csak elüldözné az ügyfeleket.*
- Igen, láttam *bólint.* El is kell a segítség...
*Reméli, nem lesz minden nap ilyen. Akkor nem maradna ablaka a Sellőháznak.*
- Igen, vele. Én úgy vélem, Ralas úr ábrándja néhol irreálisak. Zammiria a földön tudja tartani. Jól kiegészítik egymást.
*Ekkor jelenik meg a tegnapi tolvaj, Ernuss pedig megenged magának egy grimaszt.*
- Jó reggelt *mondja, majd Syrl felé fordul.* Nos, ha megjöttél, én visszamegyek a helyemre. Kitartást.
*Nem tervez Milhen közelében lenni, így fogja magát, és visszasétál ajtódísznek.*
- Syrl, rendben *bólint a megnevezésre. Így egy kicsit egyszerűbb lesz.*
- Felszolgálni? Á, nem köszönöm. A rendfenntartással megelégszem.
*Úgy érzi, nem neki való a pult mögötti ácsorgás és felszolgálás, na meg kedves arc vágása. A fancsali képével csak elüldözné az ügyfeleket.*
- Igen, láttam *bólint.* El is kell a segítség...
*Reméli, nem lesz minden nap ilyen. Akkor nem maradna ablaka a Sellőháznak.*
- Igen, vele. Én úgy vélem, Ralas úr ábrándja néhol irreálisak. Zammiria a földön tudja tartani. Jól kiegészítik egymást.
*Ekkor jelenik meg a tegnapi tolvaj, Ernuss pedig megenged magának egy grimaszt.*
- Jó reggelt *mondja, majd Syrl felé fordul.* Nos, ha megjöttél, én visszamegyek a helyemre. Kitartást.
*Nem tervez Milhen közelében lenni, így fogja magát, és visszasétál ajtódísznek.*
2238. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-28 19:19:39
Üzenet elküldve: 2019-12-28 19:19:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frädricus pillantásai nem kerülik el figyelmét, de nem is mozgatják meg őt, főleg mert igen finnyás férfiak terén, és Frädricus pont nem az esete. Még a termetes ork közelebb áll ahhoz a típushoz, és még így sem eléggé, de ez nem zavarja Daesyst, mert nem ezért van itt.*
- Hüm, milyen kis óvatos.
*Kicsit még nyammog a finom sörének utolsó kortyain. ~ Itt még a sör is sokkal jobb, mint amit megszoktam. ~ Ezt követően leteszi az üres korsót, és egy biccentéssel konstatálja az ork bemutatkozását.*
- Verekedtem.
*Érkezik az egyszerű válasz, és már veszi is a levegőt a hosszabbhoz.*
- Baráti párbaj volt éles fegyver nélkül, és kikaptam.
*Egy pillanatra elhallgat, majd rögvest folytatja is.*
- Pontosabban hagytam nyerni az ellenfelemet. Tudjátok milyen sérülékeny a férfiak büszkesége. Persze ezt nem pont férfiaknak kell elmagyaráznom.
*Miközben mosolyog egy vörös hajtincsét kezdi el ujja köré csavargatni, mert az jobb elfoglaltságnak bizonyul számára egyelőre.*
- Nem szoktam ilyeneket kérdezgetni a pultnál. Még a végén kotnyelesnek gondolnak, és azt hinnék rosszban sántikálok, pedig tetszik nekem ez a hely. Olyan puhák a székek.
*Kézfejével meg is érinti a lágy anyagot. Egészen a szívéhez nőtt már.*
- Utazás?
*Kérdez vissza láthatóan lelkesebben, és felkönyököl a széktámlára.*
- Na és merre, milyen céllal?
*Hogy mi dolga lenne itt, erre picit eltöpreng, mintha ő maga sem tudná.*
- Hát a születésnapom van, ezért eljöttem ide egy barátnőmmel, közben pedig munkát is találtam, mint testőr. Most éppen ráérek, mert a főnök fent húzogat egy nőt, vagy a nő húzogatja őt, nem tudom pontosan. Nem is érdekel igazán.
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frädricus pillantásai nem kerülik el figyelmét, de nem is mozgatják meg őt, főleg mert igen finnyás férfiak terén, és Frädricus pont nem az esete. Még a termetes ork közelebb áll ahhoz a típushoz, és még így sem eléggé, de ez nem zavarja Daesyst, mert nem ezért van itt.*
- Hüm, milyen kis óvatos.
*Kicsit még nyammog a finom sörének utolsó kortyain. ~ Itt még a sör is sokkal jobb, mint amit megszoktam. ~ Ezt követően leteszi az üres korsót, és egy biccentéssel konstatálja az ork bemutatkozását.*
- Verekedtem.
*Érkezik az egyszerű válasz, és már veszi is a levegőt a hosszabbhoz.*
- Baráti párbaj volt éles fegyver nélkül, és kikaptam.
*Egy pillanatra elhallgat, majd rögvest folytatja is.*
- Pontosabban hagytam nyerni az ellenfelemet. Tudjátok milyen sérülékeny a férfiak büszkesége. Persze ezt nem pont férfiaknak kell elmagyaráznom.
*Miközben mosolyog egy vörös hajtincsét kezdi el ujja köré csavargatni, mert az jobb elfoglaltságnak bizonyul számára egyelőre.*
- Nem szoktam ilyeneket kérdezgetni a pultnál. Még a végén kotnyelesnek gondolnak, és azt hinnék rosszban sántikálok, pedig tetszik nekem ez a hely. Olyan puhák a székek.
*Kézfejével meg is érinti a lágy anyagot. Egészen a szívéhez nőtt már.*
- Utazás?
*Kérdez vissza láthatóan lelkesebben, és felkönyököl a széktámlára.*
- Na és merre, milyen céllal?
*Hogy mi dolga lenne itt, erre picit eltöpreng, mintha ő maga sem tudná.*
- Hát a születésnapom van, ezért eljöttem ide egy barátnőmmel, közben pedig munkát is találtam, mint testőr. Most éppen ráérek, mert a főnök fent húzogat egy nőt, vagy a nő húzogatja őt, nem tudom pontosan. Nem is érdekel igazán.
2237. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-28 17:16:35
Üzenet elküldve: 2019-12-28 17:16:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*A kis csitri elmegy sörért majd visszajön. Zopal-nak nincs mit megbeszélnie a tudóssal úgyhogy mindketten csendben maradnak. Míg a lány vissza nem jön. Aki elég nyomulósnak tűnik. A bemutatkozást viszonozza.*
-Zopal.
*Bambul aga elé. Ami amúgy a környezet felmérése, de értelmes ábrázatával bambulásnak is megfelelhet. A másik égető vágyát a tudós hamar lehűtené. Zopal csak egykedvűen megjegyzi.*
-Mintha titok lenne. A pultnál úgy is megmondják. Utazni fogunk azzal a professzorral. Azok meg jöttek bajt keverni. De nem idevalósi vagy. Neked mi dolgod itt hősnőnk?
//Toborzás//
*A kis csitri elmegy sörért majd visszajön. Zopal-nak nincs mit megbeszélnie a tudóssal úgyhogy mindketten csendben maradnak. Míg a lány vissza nem jön. Aki elég nyomulósnak tűnik. A bemutatkozást viszonozza.*
-Zopal.
*Bambul aga elé. Ami amúgy a környezet felmérése, de értelmes ábrázatával bambulásnak is megfelelhet. A másik égető vágyát a tudós hamar lehűtené. Zopal csak egykedvűen megjegyzi.*
-Mintha titok lenne. A pultnál úgy is megmondják. Utazni fogunk azzal a professzorral. Azok meg jöttek bajt keverni. De nem idevalósi vagy. Neked mi dolgod itt hősnőnk?
2236. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-28 08:07:00
Üzenet elküldve: 2019-12-28 08:07:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Fräd megkapja az italt, amit kellemes felszolgálással, némi dekoltázs mutogatással kap meg. Nincs kétség afelől, hogy valóban jól esik neki, amit a visszafojthatatlan sóhaj és a kissé lejjebb vándorló tekintet is megmutat, bár a Lisendrehlre jellemző, mélybarna, morcos tekintet továbbra is marad, a hanglejtése nem tér el az egyenes, rövid megszólalástól.*
-Köszönöm! *Felel mindenre, egyszerre. Kortyolgatja az ízes, édes borocskáját, ráérősen, mikor észreveszi annak hiányát. Fräd, miközben Daesys beszélt és próbált leülni, véletlenül kiitta a nedűt, ami miatt most kissé meglepődött. ~ Ez a nap egyre jobb. ~ Megkérdezik ezt a kis közjátékot, részben tőle is. Frädricusnak még fogalma sincsen, Daesys kicsoda és micsoda itt, egy személyzeten kívül és ezt nem rest egy visszakérdéssel éreztetni is.*
-Inkább áruld el előtte, hogy mitől fájhat ennyire mindene egy sellőházi nem-felszolgálónak? *Kicsit gyanús neki a hirtelen felbukkant nő, hiszen óriásék ketten voltak és ki tudja, nem egy cinkosra találtak itt rá, aki velük utazgatva próbálna meg információt kiszedni tőlük.*
//Toborzás//
*Fräd megkapja az italt, amit kellemes felszolgálással, némi dekoltázs mutogatással kap meg. Nincs kétség afelől, hogy valóban jól esik neki, amit a visszafojthatatlan sóhaj és a kissé lejjebb vándorló tekintet is megmutat, bár a Lisendrehlre jellemző, mélybarna, morcos tekintet továbbra is marad, a hanglejtése nem tér el az egyenes, rövid megszólalástól.*
-Köszönöm! *Felel mindenre, egyszerre. Kortyolgatja az ízes, édes borocskáját, ráérősen, mikor észreveszi annak hiányát. Fräd, miközben Daesys beszélt és próbált leülni, véletlenül kiitta a nedűt, ami miatt most kissé meglepődött. ~ Ez a nap egyre jobb. ~ Megkérdezik ezt a kis közjátékot, részben tőle is. Frädricusnak még fogalma sincsen, Daesys kicsoda és micsoda itt, egy személyzeten kívül és ezt nem rest egy visszakérdéssel éreztetni is.*
-Inkább áruld el előtte, hogy mitől fájhat ennyire mindene egy sellőházi nem-felszolgálónak? *Kicsit gyanús neki a hirtelen felbukkant nő, hiszen óriásék ketten voltak és ki tudja, nem egy cinkosra találtak itt rá, aki velük utazgatva próbálna meg információt kiszedni tőlük.*
2235. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-27 20:15:45
Üzenet elküldve: 2019-12-27 20:15:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*A pultnál az italra várakozva néha hátrapillant, hogy esetleg a többiek társalognak a jelenléte nélkül, de amit lát, az alapján úgy tűnik, hogy nem. Kelletlenül felsóhajt, mert nem szeret némákkal együtt iszogatni, meg egyébként is, részben azt remélte, hogy valami érdekeset megtudhatna, amivel esetleg Ambroggio figyelmét is felkelthetné, és egy időre leszakadna róla. Ilyen szűkszavú társaságtól viszont aligha várhat sok információt. Szépen odaadja
Frädricusnak a rendelt italát, és újra nyöszörögve leül a székére.*
- Na, elvitte a cica a nyelvedet?
*Kérdezi előre hajolva, kicsit megsértve a másik intimszféráját is. Ez a kellemetlen - vagy akár kellemes - közelség részben sajgó ülepének köszönhető, amiről igyekszik levenni súlyát.*
- Egyébként Daesys vagyok.
*Mutatkozik be gyorsan, és egyszerűen, közben azon töpreng, hogy mit kezdjen ilyen nehéz társasággal.*
- Éget a vágy, hogy megtudjam mi volt az előbbi kis közjáték.
*Huncut mosollyal arcán emeli zöld íriszeit hol az orkra, hol az udvarias némára.*
- Mit kell tennem, hogy megeredjen a nyelvetek?
//Toborzás//
*A pultnál az italra várakozva néha hátrapillant, hogy esetleg a többiek társalognak a jelenléte nélkül, de amit lát, az alapján úgy tűnik, hogy nem. Kelletlenül felsóhajt, mert nem szeret némákkal együtt iszogatni, meg egyébként is, részben azt remélte, hogy valami érdekeset megtudhatna, amivel esetleg Ambroggio figyelmét is felkelthetné, és egy időre leszakadna róla. Ilyen szűkszavú társaságtól viszont aligha várhat sok információt. Szépen odaadja
Frädricusnak a rendelt italát, és újra nyöszörögve leül a székére.*
- Na, elvitte a cica a nyelvedet?
*Kérdezi előre hajolva, kicsit megsértve a másik intimszféráját is. Ez a kellemetlen - vagy akár kellemes - közelség részben sajgó ülepének köszönhető, amiről igyekszik levenni súlyát.*
- Egyébként Daesys vagyok.
*Mutatkozik be gyorsan, és egyszerűen, közben azon töpreng, hogy mit kezdjen ilyen nehéz társasággal.*
- Éget a vágy, hogy megtudjam mi volt az előbbi kis közjáték.
*Huncut mosollyal arcán emeli zöld íriszeit hol az orkra, hol az udvarias némára.*
- Mit kell tennem, hogy megeredjen a nyelvetek?
2234. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-27 16:40:12
Üzenet elküldve: 2019-12-27 16:40:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Latamie, Ambroggio //
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nem érdekel az illem. *Szélesedik a dorgálónak tűnő szavakra Latamie vigyora, míg a hetyke kínálkozó porcikák tökéletesen kényeztetve érzik magukat.*
- Nem hiszek neked. Ez nem bolondéria. Mint ahogyan ez sem. *Saját madárszárnyain egyetlen mutató ujjával simít végig, jelezvén mire is gondol. Egyre járhat az agyuk, mert Ambroggio figyelme is a szárnyakra terelődik, olybá tűnik tetszetős a szemének. Ez a pillantás persze imponál Latamienek, addig enged a csóknak, míg már inkább nem vetkőzne jobban. Szenvedélyes szemérmetlen csók ez, melytől a buja ajkak csak még jobban kipirulnak.*
- Valóban. Szerencsére az én dalom nem hasonlítható az övékéhez *jelentsen ez bármit is, miközben a számszeríj felé sandít. Ám pillantása arra utal, ezt senkinek nem volna jó kipróbálni. Laikus gondolhatja, valóban a hangjára gondol, s mint olyan Latamie dallamai füstösen gomolyognak mikor arra adja fejét. Messze a klasszikusan szép énekhangtól, inkább az egzotikum határán mozog. Ambroggio viszont talán mint konkurencia jelét viselve, érezheti, hogy a számszeríj alantasabb hangszer a nő kezében.
Mégis akadnak rajta hegek. Haloványabb régiek itt-ott, de egy ami frissebbnek tűnik az oldalán. Nem lehetett könnyű kiheverni, ámbár a bordái biztosan sokat tompítottak.
Míg vetkőzik, nem mulasztja el a vörös pillantását keresni, kutatni vajon kellően türelmetlen-e már. Mikor elkészül, pőrén áll meg természetesen hanyag csípőre támasztott mozdulattal. Nem mozdul, de nem bizony, csak amikor a hívó szó elhangzik. Lép Ambroggio felé, de nem veti szét lábait, hogy az ölébe visszaüljön. Állára fog, hogy megemelje a pillantást egészen a tengerszínek felé.*
- A nadrággal mi lesz? *Húzza fel szemöldöke ívét számonkérőn, s lábát megvetve áll. Nem mintha nem lehetne könnyel legyűrni. Ambroggio nadrágja felé pillant jelentőségteljesen, amiről csak a csizma és a fegyveröv került le.*
- Vagy levegyem én? *Ravaszdi mosolyra húzza ajkait, végtére is ez a játék is kedvére volna.*
//Latamie szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Nem érdekel az illem. *Szélesedik a dorgálónak tűnő szavakra Latamie vigyora, míg a hetyke kínálkozó porcikák tökéletesen kényeztetve érzik magukat.*
- Nem hiszek neked. Ez nem bolondéria. Mint ahogyan ez sem. *Saját madárszárnyain egyetlen mutató ujjával simít végig, jelezvén mire is gondol. Egyre járhat az agyuk, mert Ambroggio figyelme is a szárnyakra terelődik, olybá tűnik tetszetős a szemének. Ez a pillantás persze imponál Latamienek, addig enged a csóknak, míg már inkább nem vetkőzne jobban. Szenvedélyes szemérmetlen csók ez, melytől a buja ajkak csak még jobban kipirulnak.*
- Valóban. Szerencsére az én dalom nem hasonlítható az övékéhez *jelentsen ez bármit is, miközben a számszeríj felé sandít. Ám pillantása arra utal, ezt senkinek nem volna jó kipróbálni. Laikus gondolhatja, valóban a hangjára gondol, s mint olyan Latamie dallamai füstösen gomolyognak mikor arra adja fejét. Messze a klasszikusan szép énekhangtól, inkább az egzotikum határán mozog. Ambroggio viszont talán mint konkurencia jelét viselve, érezheti, hogy a számszeríj alantasabb hangszer a nő kezében.
Mégis akadnak rajta hegek. Haloványabb régiek itt-ott, de egy ami frissebbnek tűnik az oldalán. Nem lehetett könnyű kiheverni, ámbár a bordái biztosan sokat tompítottak.
Míg vetkőzik, nem mulasztja el a vörös pillantását keresni, kutatni vajon kellően türelmetlen-e már. Mikor elkészül, pőrén áll meg természetesen hanyag csípőre támasztott mozdulattal. Nem mozdul, de nem bizony, csak amikor a hívó szó elhangzik. Lép Ambroggio felé, de nem veti szét lábait, hogy az ölébe visszaüljön. Állára fog, hogy megemelje a pillantást egészen a tengerszínek felé.*
- A nadrággal mi lesz? *Húzza fel szemöldöke ívét számonkérőn, s lábát megvetve áll. Nem mintha nem lehetne könnyel legyűrni. Ambroggio nadrágja felé pillant jelentőségteljesen, amiről csak a csizma és a fegyveröv került le.*
- Vagy levegyem én? *Ravaszdi mosolyra húzza ajkait, végtére is ez a játék is kedvére volna.*
2233. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-27 12:12:12
Üzenet elküldve: 2019-12-27 12:12:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*A kérdésére nem kap választ. Viszont kap egy elemzést önmagáról. A rezzenéstelen ork pofa nem árul el semmit az elhangzottakról csak egykedvűen visszakérdez.*
-Azt, mondod?
*Valahogy kezd egy olyan érzése lenni, hogy a másik lehet maga se tudja minek jött ide csak el akarja ütni az idejét. Furcsa az biztos. A kedvellek kifejezésre és a vállveregetésre csak felvonja a szemöldökét. Hirtelen egy nagyon ismerős vörös képe ugrik be neki akin szintén nem tudott eligazodni. Nem lesz jó kedve. A lány távozására csak biccent egyet és a szemével követi ahogy távozik.*
~Annál a tollas sitykásnál magasabb, de szerintem van olyan pofátlan ez is. Valahogy rossz érzésem lesz tőle.~
//Toborzás//
*A kérdésére nem kap választ. Viszont kap egy elemzést önmagáról. A rezzenéstelen ork pofa nem árul el semmit az elhangzottakról csak egykedvűen visszakérdez.*
-Azt, mondod?
*Valahogy kezd egy olyan érzése lenni, hogy a másik lehet maga se tudja minek jött ide csak el akarja ütni az idejét. Furcsa az biztos. A kedvellek kifejezésre és a vállveregetésre csak felvonja a szemöldökét. Hirtelen egy nagyon ismerős vörös képe ugrik be neki akin szintén nem tudott eligazodni. Nem lesz jó kedve. A lány távozására csak biccent egyet és a szemével követi ahogy távozik.*
~Annál a tollas sitykásnál magasabb, de szerintem van olyan pofátlan ez is. Valahogy rossz érzésem lesz tőle.~
2232. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-27 09:02:20
Üzenet elküldve: 2019-12-27 09:02:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Fräd nyugodtan üldögél, elvan magában, jelenleg csak figyeli Zopalékat. Gondolatai cikáznak koponyájában, elsősorban May foglalkoztatja, vajon látni fogja e még, s ha igen, nem sértődik e meg azért, hogy először megírta neki azt a levelet. Nem a legjobb bemutatkozás, ha még az ittléte alkalmával összefutnának. Ha megkapta az italát, köszönetképpen bólint, majd megkóstolja. Ugyanaz, mint amit legelőször ivott, mikor még Komblarddal járt itt. Sok minden változott azóta és mégis minden ugyanaz. Hiába járta meg Szarvasligetet, ő csak Fräd maradt. Se több, se kevesebb, mégis inkávb utóbbihoz érzi magát közelebb. Vajon ha túlesne ezen a kalandon, mihez kezd magával? Hol fog lakni? Mit dolgozna? Rengeteg kérdés merül fel benne, amikkel jelenleg nem tud mit kezdeni.*
//Toborzás//
*Fräd nyugodtan üldögél, elvan magában, jelenleg csak figyeli Zopalékat. Gondolatai cikáznak koponyájában, elsősorban May foglalkoztatja, vajon látni fogja e még, s ha igen, nem sértődik e meg azért, hogy először megírta neki azt a levelet. Nem a legjobb bemutatkozás, ha még az ittléte alkalmával összefutnának. Ha megkapta az italát, köszönetképpen bólint, majd megkóstolja. Ugyanaz, mint amit legelőször ivott, mikor még Komblarddal járt itt. Sok minden változott azóta és mégis minden ugyanaz. Hiába járta meg Szarvasligetet, ő csak Fräd maradt. Se több, se kevesebb, mégis inkávb utóbbihoz érzi magát közelebb. Vajon ha túlesne ezen a kalandon, mihez kezd magával? Hol fog lakni? Mit dolgozna? Rengeteg kérdés merül fel benne, amikkel jelenleg nem tud mit kezdeni.*
2231. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-27 01:07:17
Üzenet elküldve: 2019-12-27 01:07:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Daesys törzsgyökeres kikötői lányként nyilván nem ijed meg páncélos orkoktól, legyenek azok annyira civilizáltnak kinézők, mint Zopal, vagy éppenséggel nem. Nyilván képes ép ésszel felmérni a helyzetét is, ezért csak egészséges mértékben kötekedős, ugyanakkor nem fogja fülét-farkát behúzva meghunyászkodni, mert egy nem túl csinos pofi zord módon pillantott rá.*
- Hümm.
*Állapítja meg igen bölcsen, miközben tovább bámulja Zopalt, az eddigiekhez megszokott szemérmetlen, és kíváncsi módon.*
- Érdekes figura vagy te. Hallgatag, meg ilyen rácseszős fajta. De jól is teszed, cseszni kell rá! És ostobának sem tűnsz.
*Bölcsen bólogat, és sörébe kortyol, ami ezen az estén már enyhén szólva is a sokadik itala. Ha Ambroggio ezt megtudná bizonyosan lenne hozzá egy-két keresetlen szava, de Daesys úgy érzi egyelőre ura a testének. Aztán lehet hirtelen fog beütni, és fejjel leveszi a pultot. Nem ez lenne az első eset.*
- Azt hiszem kedvellek.
*Bátorkodik megveregetni Zopal vállát, és maradék sörét emelni felé elismerése jeléül.*
- Jól van, máris jövök. De csak mert ilyen szépen kérted.
*Végül kissé nehézkesen feláll, mert megkapta amit kért, és ezt értékeli, még egy kacsintást is megejt. Daesysnek ugyan sokat jár a szája, többet is a kelleténél, ugyanakkor cselekvésre is hajlamos, és másoknak is inkább a tetteit értékeli. Frädricus nem feltétlenül az 5 arany miatt, sokkal inkább a gesztusnak hála rögvest be is lopta magát a szívébe, mert Daesys szerint ez sokat árul el róla. Meg persze örül a plusz jövedelemnek is, ami részben fedezi az orknak hozott sört.
~ Aki a kicsit nem becsüli, ugyebár. ~ Fájó fenekét gyengéden megdörzsöli, majd felszisszen, miközben a pulthoz sétál, hogy a csinos sellőket megkímélve a munkától ő maga hozza el az italt.
~ Határozottan úgy érzem, hogy igazán nagyon jótét lélek vagyok én ma este. ~ Ablakot is deszkázott, most kihordja az italokat, és még sört is vett egy riasztó idegennek, ez talán éppen fedezi undok megjegyzéseit.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Daesys törzsgyökeres kikötői lányként nyilván nem ijed meg páncélos orkoktól, legyenek azok annyira civilizáltnak kinézők, mint Zopal, vagy éppenséggel nem. Nyilván képes ép ésszel felmérni a helyzetét is, ezért csak egészséges mértékben kötekedős, ugyanakkor nem fogja fülét-farkát behúzva meghunyászkodni, mert egy nem túl csinos pofi zord módon pillantott rá.*
- Hümm.
*Állapítja meg igen bölcsen, miközben tovább bámulja Zopalt, az eddigiekhez megszokott szemérmetlen, és kíváncsi módon.*
- Érdekes figura vagy te. Hallgatag, meg ilyen rácseszős fajta. De jól is teszed, cseszni kell rá! És ostobának sem tűnsz.
*Bölcsen bólogat, és sörébe kortyol, ami ezen az estén már enyhén szólva is a sokadik itala. Ha Ambroggio ezt megtudná bizonyosan lenne hozzá egy-két keresetlen szava, de Daesys úgy érzi egyelőre ura a testének. Aztán lehet hirtelen fog beütni, és fejjel leveszi a pultot. Nem ez lenne az első eset.*
- Azt hiszem kedvellek.
*Bátorkodik megveregetni Zopal vállát, és maradék sörét emelni felé elismerése jeléül.*
- Jól van, máris jövök. De csak mert ilyen szépen kérted.
*Végül kissé nehézkesen feláll, mert megkapta amit kért, és ezt értékeli, még egy kacsintást is megejt. Daesysnek ugyan sokat jár a szája, többet is a kelleténél, ugyanakkor cselekvésre is hajlamos, és másoknak is inkább a tetteit értékeli. Frädricus nem feltétlenül az 5 arany miatt, sokkal inkább a gesztusnak hála rögvest be is lopta magát a szívébe, mert Daesys szerint ez sokat árul el róla. Meg persze örül a plusz jövedelemnek is, ami részben fedezi az orknak hozott sört.
~ Aki a kicsit nem becsüli, ugyebár. ~ Fájó fenekét gyengéden megdörzsöli, majd felszisszen, miközben a pulthoz sétál, hogy a csinos sellőket megkímélve a munkától ő maga hozza el az italt.
~ Határozottan úgy érzem, hogy igazán nagyon jótét lélek vagyok én ma este. ~ Ablakot is deszkázott, most kihordja az italokat, és még sört is vett egy riasztó idegennek, ez talán éppen fedezi undok megjegyzéseit.*
2230. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-26 23:25:42
Üzenet elküldve: 2019-12-26 23:25:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bobbir, Nalaeä, Yathlanae//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Édes, kéjes hármasuk már csakugyan a dézsa határait feszegeti, bizony meglehet, hogy már ki is fröcsköltek a nagy mozgolódásban egy kis vizet. Majd örülhet, aki felmos utánuk, még jó, hogy ez nem a sellők feladata.
Yath persze egyáltalán nem érzi magát kényelmetlenül a szűkös helyen, meztelen, selymes bőr kellemes simogatásában. Egyedül a miatt lehetne panaszkodni, hogy a víz már elvesztette kezdeti gőzös forróságát, de ezt az elf aligha érzékeli a hármuk közt tomboló tűz melegségében.*
- Jól beszél. Ha veszítesz is, győztes kezeim között kimondhatatlan gyönyörök érhetnek.
*Suttogja elhaló, sóhajszerű hangon a férfi fülébe, majd ha tud, lop egy lágy csókot ajkairól.
Közben az előbb még oly serény keze visszavesz a tempóból, hiszen még nagyon az este elején járnak, s a legnagyobb örömöknek még nincs itt az ideje. Ez inkább csak huncut előjáték, egy ismerkedés, egymással incselkedés, hogy összeszokjon a vegyes kis társaság, és a hangulat is felfokozódjon a kellő szintig. Másik keze, ami a tündér körül ólálkodik, továbbra is szendén vándorolgat a combok között, de csak óvatosan, mintha nem tudná, mit is kéne ilyenkor tenni. Megereszt a lány felé egy szelíd mosoly, s szemében felcsillanni látszik egy pillanatra a szokásos, kihívó tekintet, némi gyermeki játékossággal vegyítve, mintha hívogatná a másikat. Elvégre nem gyakran adódik ilyen különleges lehetőség, hogy édeshármasban töltheti az éjszakát egy sellőtársával. Bobbir pedig nyilván kedveli az efféle szokatlan izgalmakat, nem fogja zokon venni, ha szeme előtt incselkedik, esetleg lop egy csókot Nalától.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Édes, kéjes hármasuk már csakugyan a dézsa határait feszegeti, bizony meglehet, hogy már ki is fröcsköltek a nagy mozgolódásban egy kis vizet. Majd örülhet, aki felmos utánuk, még jó, hogy ez nem a sellők feladata.
Yath persze egyáltalán nem érzi magát kényelmetlenül a szűkös helyen, meztelen, selymes bőr kellemes simogatásában. Egyedül a miatt lehetne panaszkodni, hogy a víz már elvesztette kezdeti gőzös forróságát, de ezt az elf aligha érzékeli a hármuk közt tomboló tűz melegségében.*
- Jól beszél. Ha veszítesz is, győztes kezeim között kimondhatatlan gyönyörök érhetnek.
*Suttogja elhaló, sóhajszerű hangon a férfi fülébe, majd ha tud, lop egy lágy csókot ajkairól.
Közben az előbb még oly serény keze visszavesz a tempóból, hiszen még nagyon az este elején járnak, s a legnagyobb örömöknek még nincs itt az ideje. Ez inkább csak huncut előjáték, egy ismerkedés, egymással incselkedés, hogy összeszokjon a vegyes kis társaság, és a hangulat is felfokozódjon a kellő szintig. Másik keze, ami a tündér körül ólálkodik, továbbra is szendén vándorolgat a combok között, de csak óvatosan, mintha nem tudná, mit is kéne ilyenkor tenni. Megereszt a lány felé egy szelíd mosoly, s szemében felcsillanni látszik egy pillanatra a szokásos, kihívó tekintet, némi gyermeki játékossággal vegyítve, mintha hívogatná a másikat. Elvégre nem gyakran adódik ilyen különleges lehetőség, hogy édeshármasban töltheti az éjszakát egy sellőtársával. Bobbir pedig nyilván kedveli az efféle szokatlan izgalmakat, nem fogja zokon venni, ha szeme előtt incselkedik, esetleg lop egy csókot Nalától.*
2229. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-26 22:40:46
Üzenet elküldve: 2019-12-26 22:40:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Bizony a tudósféle valakivel összekeverhette a lányt. Annyira illik ő ide a nemes szajhák közé mint Zopal. Mondjuk versenyezhetnének, hogy melyiküknek van nagyobb melle. Talán utóbbinak. A kis fruska olyan csontos mint akinek nem adnak enni. Valószínűleg így is van. A kérdésére az ork egykedvűen válaszol.*
-Az.
*Látszik is rajta. Ahogy az is sejthető, hogy nem is akármilyen. A páncéljára festett farkas és az oldalán lógó különlegesen díszes fegyver elég gyanúsak lehetnek. Persze lehet, hogy csak átverés mindkettő és Zopal-nak csak a szája lány. A lány eldöntheti az alapján amit az előbb látott. Az egyszerű kérdésére egy elég hosszas színjátékot kap aminek az is lehetne a neve, hogy miképp húzzuk az időt és menjünk a hallgatóink agyára. Zopal ábrázatán viszont nem nagyon látszik, hogy ideges lenne. Egykedvűen nézi a lányt. A sörébe kortyol és csak bambul maga elé.*
~Van torka. Vajon mennyit pisálhat? Mielőtt válaszol vajon még oda is elmegy?~
*Nem. Megkapta még előtte a dolgot, de nem ér vele sokat.*
-És utólag mit tervez a megmentőnk? Vigyáz ránk hátha visszajönnek?
//Toborzás//
*Bizony a tudósféle valakivel összekeverhette a lányt. Annyira illik ő ide a nemes szajhák közé mint Zopal. Mondjuk versenyezhetnének, hogy melyiküknek van nagyobb melle. Talán utóbbinak. A kis fruska olyan csontos mint akinek nem adnak enni. Valószínűleg így is van. A kérdésére az ork egykedvűen válaszol.*
-Az.
*Látszik is rajta. Ahogy az is sejthető, hogy nem is akármilyen. A páncéljára festett farkas és az oldalán lógó különlegesen díszes fegyver elég gyanúsak lehetnek. Persze lehet, hogy csak átverés mindkettő és Zopal-nak csak a szája lány. A lány eldöntheti az alapján amit az előbb látott. Az egyszerű kérdésére egy elég hosszas színjátékot kap aminek az is lehetne a neve, hogy miképp húzzuk az időt és menjünk a hallgatóink agyára. Zopal ábrázatán viszont nem nagyon látszik, hogy ideges lenne. Egykedvűen nézi a lányt. A sörébe kortyol és csak bambul maga elé.*
~Van torka. Vajon mennyit pisálhat? Mielőtt válaszol vajon még oda is elmegy?~
*Nem. Megkapta még előtte a dolgot, de nem ér vele sokat.*
-És utólag mit tervez a megmentőnk? Vigyáz ránk hátha visszajönnek?
2228. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-26 21:55:18
Üzenet elküldve: 2019-12-26 21:55:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Frädnek a lexikális tudása széles, hétköznapi tapasztalata, főként a hasonló ügyekben, szinte nulla. Ez is azon okok közé tartozott, ami miatt apja egy életképtelen puhapöcsnek tartotta, vagy tartja még most is. Ezek után nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja Zopalt, mivel valami sokkal fontosabbat hall meg, Daesystől. Kissé szűkebbé húzza szemeit, majd 10 aranyat Daesys Vaelyora kezei elé csúsztat.
*
-A bort kérném, kisasszony. Hálásan megköszönném, ha kihozná. *Hangsúlyában nem érezhető irónia, Frädhez hűen komoly az, persze az látható bele, amit csak mások akarnak. Várja az italát egyelőre és csöndben ül. Jelenleg nem is igazán csinálna mást.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Frädnek a lexikális tudása széles, hétköznapi tapasztalata, főként a hasonló ügyekben, szinte nulla. Ez is azon okok közé tartozott, ami miatt apja egy életképtelen puhapöcsnek tartotta, vagy tartja még most is. Ezek után nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja Zopalt, mivel valami sokkal fontosabbat hall meg, Daesystől. Kissé szűkebbé húzza szemeit, majd 10 aranyat Daesys Vaelyora kezei elé csúsztat.
*-A bort kérném, kisasszony. Hálásan megköszönném, ha kihozná. *Hangsúlyában nem érezhető irónia, Frädhez hűen komoly az, persze az látható bele, amit csak mások akarnak. Várja az italát egyelőre és csöndben ül. Jelenleg nem is igazán csinálna mást.*
2227. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-26 19:58:25
Üzenet elküldve: 2019-12-26 19:58:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Annyi csókot váltanak amennyit nem szégyellnek, és Lazyar, túl van már a szégyenlősségen, így már most megszámlálhatatlan, és még csak most jön a java. A tétova lábak, lassan az ágyhoz közelednek. Lazyar elterül az ágyon, és Yath márványbőre elpirul az arcán, amit egy kellemes mosollyal fed el. Ő is csatlakozik a lányhoz az ágyon, és főlé mászik. A meztelen nyakra felülről omló, fekete hajszálak bizsergetően csiklandozzák a finom bőrt. Vesz egy mély levegőt remegve, és lehunyt szemmel várja a csókot, amit tud, hogy kapni fog. Közben nem hagyja Yatlanae-t teljesen magára, amint főlé kerül átöleli. A két kar finoman körbefonja, majd elkalandozik. És Yathlanae is ezt teszi, csak ő éppen a szájával. Előbb csak a nyak finom erogén zónáit pezsdíti fel a lánynak, majd a kulcscsontján át, a finom hajtincsek simítása mellett elér Yath formás kebléig. Pontosan tudja Lazyar, hogy mi történik vele. Anatómia, biológia, élettan. Megtanulta az iskolában, erre most itt van, ég a teste, mintha lázas lenne. A légnyomás mintha összenyomná tüdejét, és a szíve úgy ver, mintha csatából jönne. Ez a tünetegyüttes, általában legalább halálos betegségre utal. Ellenben most Lazyar, mintha újjászületne. Mindenképpen a másik tudtára akarja adni, hogy mennyire is tetszik naki amit csinál, így a simogató kezek elkalandoznak a másikon, míg az a puha ajkaival kényezteti. Egyszerre céltalanul, mégis határozottan cirógat köröket a másik hasának alján, és combján. Amikor a másik a dombjának csúcsára ér csókjaival, akkor a tétova ujjak annak elemibb pontjaira tapintanak. Finom, lassú mozdulatokkal kényeztetve őt. A féloldalas fekvést ő is felveszi, így teljesen egymás felé vannak fordulva, és mindent megtesz, hogy elérje a barackszín ajkakat és újra beleharapjon egyszer. Amikor ez sikerült, akkor megpróbálja a hátára fordítani az elfet, hogy most ő kerekedhessen fölé. Ha ez sikerül, akkor kicsit elhajol, és megsimogatja az arcát. Ajak harapva mosolyog, és megszólal lágy hangján.*
-Maradj így!
*Mondja kedvesen, miközben végig simít a másik mellei között, egészen a hasáig, jelezve, hogy a kérés, a háton fekvésre szólt, amit azonnal indokol is.*
-Fogd fel úgy, hogy ez nem munkanap.
*Mondja majd kacsint, és az imént eltanult egyre közeledő csókokat viszonozza a másik keblein. Ám amint elérte a rózsákat, tovább halad lefelé. A hason, a köldökön túl még lejjebb. Szépen egyre araszolva hátrál négykézláb az ágyon, és mikor már közel jár a combokhoz, még megtoldja halk suttogásait egy magyarázattal.*
-Azt akarom, hogy te is élvezd.
*És ezután, finoman elhúzza a másiknak az egyik combját, hogy csókjai, és minden más odaférhessen a másik völgyéhez. Egyik kezével finoman abba a combba markol, és átöleli, a másikkal pedig lassan felcsúszik a lepedőn, és megpróbál belekulcsolni a másik ujjaiba. És hallgatózik. Alig várja hogy meghallja a másik pezsgető sóhajait.*
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Annyi csókot váltanak amennyit nem szégyellnek, és Lazyar, túl van már a szégyenlősségen, így már most megszámlálhatatlan, és még csak most jön a java. A tétova lábak, lassan az ágyhoz közelednek. Lazyar elterül az ágyon, és Yath márványbőre elpirul az arcán, amit egy kellemes mosollyal fed el. Ő is csatlakozik a lányhoz az ágyon, és főlé mászik. A meztelen nyakra felülről omló, fekete hajszálak bizsergetően csiklandozzák a finom bőrt. Vesz egy mély levegőt remegve, és lehunyt szemmel várja a csókot, amit tud, hogy kapni fog. Közben nem hagyja Yatlanae-t teljesen magára, amint főlé kerül átöleli. A két kar finoman körbefonja, majd elkalandozik. És Yathlanae is ezt teszi, csak ő éppen a szájával. Előbb csak a nyak finom erogén zónáit pezsdíti fel a lánynak, majd a kulcscsontján át, a finom hajtincsek simítása mellett elér Yath formás kebléig. Pontosan tudja Lazyar, hogy mi történik vele. Anatómia, biológia, élettan. Megtanulta az iskolában, erre most itt van, ég a teste, mintha lázas lenne. A légnyomás mintha összenyomná tüdejét, és a szíve úgy ver, mintha csatából jönne. Ez a tünetegyüttes, általában legalább halálos betegségre utal. Ellenben most Lazyar, mintha újjászületne. Mindenképpen a másik tudtára akarja adni, hogy mennyire is tetszik naki amit csinál, így a simogató kezek elkalandoznak a másikon, míg az a puha ajkaival kényezteti. Egyszerre céltalanul, mégis határozottan cirógat köröket a másik hasának alján, és combján. Amikor a másik a dombjának csúcsára ér csókjaival, akkor a tétova ujjak annak elemibb pontjaira tapintanak. Finom, lassú mozdulatokkal kényeztetve őt. A féloldalas fekvést ő is felveszi, így teljesen egymás felé vannak fordulva, és mindent megtesz, hogy elérje a barackszín ajkakat és újra beleharapjon egyszer. Amikor ez sikerült, akkor megpróbálja a hátára fordítani az elfet, hogy most ő kerekedhessen fölé. Ha ez sikerül, akkor kicsit elhajol, és megsimogatja az arcát. Ajak harapva mosolyog, és megszólal lágy hangján.*
-Maradj így!
*Mondja kedvesen, miközben végig simít a másik mellei között, egészen a hasáig, jelezve, hogy a kérés, a háton fekvésre szólt, amit azonnal indokol is.*
-Fogd fel úgy, hogy ez nem munkanap.
*Mondja majd kacsint, és az imént eltanult egyre közeledő csókokat viszonozza a másik keblein. Ám amint elérte a rózsákat, tovább halad lefelé. A hason, a köldökön túl még lejjebb. Szépen egyre araszolva hátrál négykézláb az ágyon, és mikor már közel jár a combokhoz, még megtoldja halk suttogásait egy magyarázattal.*
-Azt akarom, hogy te is élvezd.
*És ezután, finoman elhúzza a másiknak az egyik combját, hogy csókjai, és minden más odaférhessen a másik völgyéhez. Egyik kezével finoman abba a combba markol, és átöleli, a másikkal pedig lassan felcsúszik a lepedőn, és megpróbál belekulcsolni a másik ujjaiba. És hallgatózik. Alig várja hogy meghallja a másik pezsgető sóhajait.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2227-2246