Archívum - Arthenior - Kalmárlak
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 86. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 67-86
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-30 12:27:39
Üzenet elküldve: 2019-12-30 12:27:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Mint az éneklés. *Reflektál a válaszra mosolyogva. Nem érzi úgy, hogy újra énekelnie kellene a lánynak vagy ez a kérdés erre irányult volna. Így nem is veszi észre Aenae ez irányú zavarát.
Maga is újra megnézi a csinosnak titulált lenyomatot a papíron, majd szélesen elmosolyodik.*
- Vannak dolgok, amelyeket inkább csak neked tartogatok. Ha boldog-boldogtalan kaphat ilyet, elveszti valódi értékét. *Kacsint az ölelésébe burkolózó lányra.
Kicsivel később Aenae kibontakozik az öleléséből, sóhaját nem tudja mire vélni, de a kérdésre válaszol.*
- Addig be sem juthat ide, míg fel nem öltöztél. *Válaszol, ahogy maga is felkel az ágyról és ruhái után néz.*
- Viszont, amióta kapitány lett, Denjaar megváltozott, mintha elfelejtette volna, honnan jött és mi volt előtte. Igaz a mondás, hogy az egyenruha nem csak öltöztet. *Sóhajtja, ahogy belebújik nadrágjába és kissé összegyűrt ingét kezdi kisimítani.
Míg Aenae a levéllel bíbelődik, félredobja egy székre a meggyűrt inget és új után néz a szekrényében.*
- Ez egy jó kérdés. *Hümmög, miközben kiválaszt egy törtfehér inget, amelyre ezüst hímzéssel virágokat hímeztek.*
- Van, akinek ez a célja az életben. Hogy a legjobb legyen, azok között, akik fegyvert fogtak a kezükbe. Ostobaságnak tartom, de elfogadom, hogy egyeseknek ez az útja a tökéletesség felé. *Kifejezéstelen hangon beszél, miközben felveszi az ingét és becsatolja övét, csizmát húz és felövezi magát kardjával.*
- Bármelyik megeshet. *Válaszol a lány szavaira, ahogy az embermagas tükörben ellenőrzi megjelenését. Megigazítja a haját, végigsimít a szakállán.
Amikor kész, színpadiasan széttárva karjait fordul Aenae felé, hogy ajkán elégedett mosollyal mutassa be kész toalettjét.*
- Megfelelek neked, szerelmem?
//Aenae, CCC//
- Mint az éneklés. *Reflektál a válaszra mosolyogva. Nem érzi úgy, hogy újra énekelnie kellene a lánynak vagy ez a kérdés erre irányult volna. Így nem is veszi észre Aenae ez irányú zavarát.
Maga is újra megnézi a csinosnak titulált lenyomatot a papíron, majd szélesen elmosolyodik.*
- Vannak dolgok, amelyeket inkább csak neked tartogatok. Ha boldog-boldogtalan kaphat ilyet, elveszti valódi értékét. *Kacsint az ölelésébe burkolózó lányra.
Kicsivel később Aenae kibontakozik az öleléséből, sóhaját nem tudja mire vélni, de a kérdésre válaszol.*
- Addig be sem juthat ide, míg fel nem öltöztél. *Válaszol, ahogy maga is felkel az ágyról és ruhái után néz.*
- Viszont, amióta kapitány lett, Denjaar megváltozott, mintha elfelejtette volna, honnan jött és mi volt előtte. Igaz a mondás, hogy az egyenruha nem csak öltöztet. *Sóhajtja, ahogy belebújik nadrágjába és kissé összegyűrt ingét kezdi kisimítani.
Míg Aenae a levéllel bíbelődik, félredobja egy székre a meggyűrt inget és új után néz a szekrényében.*
- Ez egy jó kérdés. *Hümmög, miközben kiválaszt egy törtfehér inget, amelyre ezüst hímzéssel virágokat hímeztek.*
- Van, akinek ez a célja az életben. Hogy a legjobb legyen, azok között, akik fegyvert fogtak a kezükbe. Ostobaságnak tartom, de elfogadom, hogy egyeseknek ez az útja a tökéletesség felé. *Kifejezéstelen hangon beszél, miközben felveszi az ingét és becsatolja övét, csizmát húz és felövezi magát kardjával.*
- Bármelyik megeshet. *Válaszol a lány szavaira, ahogy az embermagas tükörben ellenőrzi megjelenését. Megigazítja a haját, végigsimít a szakállán.
Amikor kész, színpadiasan széttárva karjait fordul Aenae felé, hogy ajkán elégedett mosollyal mutassa be kész toalettjét.*
- Megfelelek neked, szerelmem?
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-27 17:23:56
Üzenet elküldve: 2019-12-27 17:23:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Úgy, mint az éneklés?
*Kérdez a lány ismét. De aztán rögtön el is szégyelli magát a kérdése miatt, mivelhogy megítélése szerint úgy hangzott, mintha csak ki akarna kényszeríteni valami dalban előadott szerelmi vallomást. Esze ágában sincsen ilyesmit tenni és ebben a pillanatban szeretne is elsüllyedni emiatt. Elsüllyedni azonban nem tud, de elfordulni vagy feltűnően mással foglalkozni már igen. Nem firtatja azt sem, hogy mennyiben más ez az érzés, mint a többi. A levéllel foglalkozni biztonságos megoldásnak tűnik, ráadásul szórakoztatónak is.*
- Csinos! Ebből kéne élned! Hölgyek százai sóhajtoznának egy ilyen lenyomattal a birtokukban. Én mondom neked, hogy ez a fecni egyszer még sokat fog érni!
*Kicsit meg is paskolja az említett testrészt és közben egészen gonoszul mosolyog, ezt a gonoszkás mosolyt azonban Cha'yss nem feltétlenül látja, hisz a lány visszasimul az ölelésébe. Ahonnan aztán egy hatalmas sóhajjal bontakozik ki, végigpillant a férfin, aztán megvonja a vállát. Úgy flegmán, Aenaesen. Ebben a pillanatban megvilágosodik: cseppet sem zavarná, ha Denjaar így találna rájuk, sőt megkönnyebbülne, hogy eggyel kevesebb ember előtt kell titkolóznia.*
- Mondd kérlek, hogy van a barátodban annyi veleszületett szemérem, hogy legalább addig félrenézzen míg felöltözöm!
*Ideges mozdulattal söpri a válla mögé a kibomlott fonatot, amely a kulcscsontjánál hagyott "nyomot" volt hivatott takarni. Egy pillanattal később már az ágy szélén ül, kezében a levéllel, amit éppen összehajtani igyekszik a saját, összezárt térdein. Némán szedi össze a szétdobált holmijait, amik kis ösvényként vezetnek az ágyhoz. Az egész hóbelevancot egy székre gyűri. A szütyőjében van pecsétviasz és -nyomó, de míg kutat addig a kezébe akad a csillagszilánk is. Csak azután kezd öltözködésbe, hogy lepecsételte a levelet, a csillagszilánkot azonban elől hagyja. A levél készen áll arra, hogy elküldjék a címzettnek.*
- Hogy lesz valakiből arénabajnok? Mármint azt értem, legyőz mindenkit és ő a legjobb. De... Hogy kerül oda?
*Öltözködés közben nem néz Cha'yssra, a kérdést sem igazán hozzá intézi, csak amúgy hangosan mélázik. Denjaar furcsán érdekes, meglehetősen ijesztő ember, foglalkoztatja a lányt. No nem azért, mert izmos teste láttán megkívánta volna a csókját, mint Rel.*
- Emberek önszántukból lépnek az aréna homokjára? Unatkozó katonák? Vagy olyan bűnözők akiket erre ítélnek? Milyen bűnt kell ehhez elkövetni? Vagy... Rabszolgák?
*Az utolsó szónál felnéz, még a csizma is kiesik a kezéből, aminek a felvételével eddig foglalatoskodott. Félrebillentett fejjel nézi Cha'ysst, tökéletesen látva maga előtt a sebhelyet a mellkasán, még akkor is ha amaz már felhúzta az ingét. Wegtoren barbár hely. Mégis elmenne oda.*
//Aenae, CCC//
- Úgy, mint az éneklés?
*Kérdez a lány ismét. De aztán rögtön el is szégyelli magát a kérdése miatt, mivelhogy megítélése szerint úgy hangzott, mintha csak ki akarna kényszeríteni valami dalban előadott szerelmi vallomást. Esze ágában sincsen ilyesmit tenni és ebben a pillanatban szeretne is elsüllyedni emiatt. Elsüllyedni azonban nem tud, de elfordulni vagy feltűnően mással foglalkozni már igen. Nem firtatja azt sem, hogy mennyiben más ez az érzés, mint a többi. A levéllel foglalkozni biztonságos megoldásnak tűnik, ráadásul szórakoztatónak is.*
- Csinos! Ebből kéne élned! Hölgyek százai sóhajtoznának egy ilyen lenyomattal a birtokukban. Én mondom neked, hogy ez a fecni egyszer még sokat fog érni!
*Kicsit meg is paskolja az említett testrészt és közben egészen gonoszul mosolyog, ezt a gonoszkás mosolyt azonban Cha'yss nem feltétlenül látja, hisz a lány visszasimul az ölelésébe. Ahonnan aztán egy hatalmas sóhajjal bontakozik ki, végigpillant a férfin, aztán megvonja a vállát. Úgy flegmán, Aenaesen. Ebben a pillanatban megvilágosodik: cseppet sem zavarná, ha Denjaar így találna rájuk, sőt megkönnyebbülne, hogy eggyel kevesebb ember előtt kell titkolóznia.*
- Mondd kérlek, hogy van a barátodban annyi veleszületett szemérem, hogy legalább addig félrenézzen míg felöltözöm!
*Ideges mozdulattal söpri a válla mögé a kibomlott fonatot, amely a kulcscsontjánál hagyott "nyomot" volt hivatott takarni. Egy pillanattal később már az ágy szélén ül, kezében a levéllel, amit éppen összehajtani igyekszik a saját, összezárt térdein. Némán szedi össze a szétdobált holmijait, amik kis ösvényként vezetnek az ágyhoz. Az egész hóbelevancot egy székre gyűri. A szütyőjében van pecsétviasz és -nyomó, de míg kutat addig a kezébe akad a csillagszilánk is. Csak azután kezd öltözködésbe, hogy lepecsételte a levelet, a csillagszilánkot azonban elől hagyja. A levél készen áll arra, hogy elküldjék a címzettnek.*
- Hogy lesz valakiből arénabajnok? Mármint azt értem, legyőz mindenkit és ő a legjobb. De... Hogy kerül oda?
*Öltözködés közben nem néz Cha'yssra, a kérdést sem igazán hozzá intézi, csak amúgy hangosan mélázik. Denjaar furcsán érdekes, meglehetősen ijesztő ember, foglalkoztatja a lányt. No nem azért, mert izmos teste láttán megkívánta volna a csókját, mint Rel.*
- Emberek önszántukból lépnek az aréna homokjára? Unatkozó katonák? Vagy olyan bűnözők akiket erre ítélnek? Milyen bűnt kell ehhez elkövetni? Vagy... Rabszolgák?
*Az utolsó szónál felnéz, még a csizma is kiesik a kezéből, aminek a felvételével eddig foglalatoskodott. Félrebillentett fejjel nézi Cha'ysst, tökéletesen látva maga előtt a sebhelyet a mellkasán, még akkor is ha amaz már felhúzta az ingét. Wegtoren barbár hely. Mégis elmenne oda.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-27 12:50:15
Üzenet elküldve: 2019-12-27 12:50:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Vannak dolgok, amelyeket nem lehet leírni. Azokra ott a költészet és az érzelmeket jobban kifejező művészetek. *Ad választ, ami nem is igazából válasz, de elkerülheti, hogy mélyebben bele kelljen merülnie a dolgokba. Maga sem tudja, s amíg nincs tisztában saját érzéseivel, nem szeretne beszélni róluk.
Szerencsére Aenae eltér a beszélgetés ezen részétől és az elmaszatolódott levél problémájával kezd el foglalkozni. A cirógató ujjakat halovány mosollyal fogadja, jól esik neki az ilyen fajta játék, elégedetten figyeli a lány topáz szemeit, ahogy ujjait követi.*
- Valami más. *Tesz képzeletbeli pontot az előző téma végére, majd maga is szemügyre veszi a meggyalázott levelet.*
- Csinos fenéktől származhat. *Konstatálja Aenae felfedezését mosolyogva. Követi a lány tekintetét saját fenekére, ezúttal rajta a mosolygás sora, ahogy szemügyre veszi a fenekét, bár tintafoltot nem lel rajta.*
- Akkor már értem is, miért olyan csinos. *Szélesedik ki a mosolya, amikor kiderül, hogy a lenyomat a levélen tőle származik.
Nem zavartatja magát, majd letörli, ha kikeltek az ágyból.*
- Annyi baj legyen. *Rántja meg a vállát hanyag mozdulattal. Nem olyan jó a váll rándítás, mint a lányé szokott lenni, de határozott és kellően nemtörődöm.*
- Majd megfelelő dorgálást kap, ha a kancellár felfedezi ezen ténykedés mibenlétét. *Ugyanaz a hanyag mozdulat, de sárga szemeiben pajzán fények csillannak.*
- Lassan fel kellene öltöznünk, nehogy Denjaar így találjon ránk. *Mosolyodik el a mellé visszaheveredő lányt öleléssel fogadva. Persze nem tart ettől, a Kalmárlak ajtaja zárva és a kapitány nem törhetne csak úgy rájuk.*
//Aenae, CCC//
- Vannak dolgok, amelyeket nem lehet leírni. Azokra ott a költészet és az érzelmeket jobban kifejező művészetek. *Ad választ, ami nem is igazából válasz, de elkerülheti, hogy mélyebben bele kelljen merülnie a dolgokba. Maga sem tudja, s amíg nincs tisztában saját érzéseivel, nem szeretne beszélni róluk.
Szerencsére Aenae eltér a beszélgetés ezen részétől és az elmaszatolódott levél problémájával kezd el foglalkozni. A cirógató ujjakat halovány mosollyal fogadja, jól esik neki az ilyen fajta játék, elégedetten figyeli a lány topáz szemeit, ahogy ujjait követi.*
- Valami más. *Tesz képzeletbeli pontot az előző téma végére, majd maga is szemügyre veszi a meggyalázott levelet.*
- Csinos fenéktől származhat. *Konstatálja Aenae felfedezését mosolyogva. Követi a lány tekintetét saját fenekére, ezúttal rajta a mosolygás sora, ahogy szemügyre veszi a fenekét, bár tintafoltot nem lel rajta.*
- Akkor már értem is, miért olyan csinos. *Szélesedik ki a mosolya, amikor kiderül, hogy a lenyomat a levélen tőle származik.
Nem zavartatja magát, majd letörli, ha kikeltek az ágyból.*
- Annyi baj legyen. *Rántja meg a vállát hanyag mozdulattal. Nem olyan jó a váll rándítás, mint a lányé szokott lenni, de határozott és kellően nemtörődöm.*
- Majd megfelelő dorgálást kap, ha a kancellár felfedezi ezen ténykedés mibenlétét. *Ugyanaz a hanyag mozdulat, de sárga szemeiben pajzán fények csillannak.*
- Lassan fel kellene öltöznünk, nehogy Denjaar így találjon ránk. *Mosolyodik el a mellé visszaheveredő lányt öleléssel fogadva. Persze nem tart ettől, a Kalmárlak ajtaja zárva és a kapitány nem törhetne csak úgy rájuk.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-21 11:28:12
Üzenet elküldve: 2019-12-21 11:28:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Pontosan milyen hatással?
*Először csak felkönyököl, de aztán egészen fel is támaszkodik egyik karjára. Szabad kezével meg elbecézgeti a férfit a hozzá közelebb eső csípőjétől a távolabbi válláig: mutató- és középső ujja "sétál" végig a másikon. Topázsárga tekintete saját ujjait követi, mintha csak úgy mellékesen tette volna fel az iménti kérdést. Eszébe ötlik, hogy Rel szerint a harisnya valamennyi férfit lenyűgözi, ez korrelál azzal hogy anyja szerint minden férfi egyforma. Elmosolyodik a gondolatra. De hát kellően naiv ahhoz, hogy csak anatómiai felépítésükben találjon valami hasonlóságot.*
- Valami más?
*Kérdez ismét, tekintete továbbra is saját, cirógató ujjait követi. Persze tudja, hogy miről is beszél Cha'yss, ő is úgy érzi, hogy ez valami más, mint a többiekkel. Nem szelíd szerelem ez, hanem egy olyan érzés, ami kezdettől letaglózza és amiről az elején úgy gondolta, hogy nem több testi vonzalomnál. Lángol, a szó minden értelmében és tényleg soha nem érzett ilyesmit. Ez a tűz az, ami miatt istállókban gabalyodnak össze, meg holmi leveleken. Elpillant a férfi mellett, szégyellős félmosollyal konstatálja, hogy a tintatartó csak azért menekült meg a kiömléstől, mert automatikus mozdulattal visszacsukta azután, hogy befejezte az írást.
Teljesen felül, hogy kézbe vegye azt a bizonyos levelet, félrebiccentett fejjel nézi.*
- Hát...
*Kezdi kicsit bizonytalanul, de mosolyogva, előbb felül, aztán fel is térdel.*
- Ez itt egy fenéklenyomat.
*Feltérdelve saját magát vizsgálgatja, egészen kicsavarodva próbálja szemügyre venni saját hátsóját. Mivel azonban rajta nincsen semmi tintamaszat, így egyértelmű, hogy a lenyomat Cha'ysshoz tartozik. Vihog, mert hamarosan a férfi is felfedezheti, hogy mi az öröm tárgya.*
- Ráadásul érezni a szerelmeskedést is rajta. Asszem.
*Lehet, hogy ez csak a levegőben van, nehéz megmondani, nem is gondolkodik rajta sokat.*
- Milyen szégyentelen futár már az, aki munka közben nekiáll szerelmeskedni?!
*Ha Cha'yss nem kelt fel, akkor a levelet maga mögé ejtve visszafekszik mellé, ha netalán már elkezdett összecihelődni, akkor követi a példáját.*
//Aenae, CCC//
- Pontosan milyen hatással?
*Először csak felkönyököl, de aztán egészen fel is támaszkodik egyik karjára. Szabad kezével meg elbecézgeti a férfit a hozzá közelebb eső csípőjétől a távolabbi válláig: mutató- és középső ujja "sétál" végig a másikon. Topázsárga tekintete saját ujjait követi, mintha csak úgy mellékesen tette volna fel az iménti kérdést. Eszébe ötlik, hogy Rel szerint a harisnya valamennyi férfit lenyűgözi, ez korrelál azzal hogy anyja szerint minden férfi egyforma. Elmosolyodik a gondolatra. De hát kellően naiv ahhoz, hogy csak anatómiai felépítésükben találjon valami hasonlóságot.*
- Valami más?
*Kérdez ismét, tekintete továbbra is saját, cirógató ujjait követi. Persze tudja, hogy miről is beszél Cha'yss, ő is úgy érzi, hogy ez valami más, mint a többiekkel. Nem szelíd szerelem ez, hanem egy olyan érzés, ami kezdettől letaglózza és amiről az elején úgy gondolta, hogy nem több testi vonzalomnál. Lángol, a szó minden értelmében és tényleg soha nem érzett ilyesmit. Ez a tűz az, ami miatt istállókban gabalyodnak össze, meg holmi leveleken. Elpillant a férfi mellett, szégyellős félmosollyal konstatálja, hogy a tintatartó csak azért menekült meg a kiömléstől, mert automatikus mozdulattal visszacsukta azután, hogy befejezte az írást.
Teljesen felül, hogy kézbe vegye azt a bizonyos levelet, félrebiccentett fejjel nézi.*
- Hát...
*Kezdi kicsit bizonytalanul, de mosolyogva, előbb felül, aztán fel is térdel.*
- Ez itt egy fenéklenyomat.
*Feltérdelve saját magát vizsgálgatja, egészen kicsavarodva próbálja szemügyre venni saját hátsóját. Mivel azonban rajta nincsen semmi tintamaszat, így egyértelmű, hogy a lenyomat Cha'ysshoz tartozik. Vihog, mert hamarosan a férfi is felfedezheti, hogy mi az öröm tárgya.*
- Ráadásul érezni a szerelmeskedést is rajta. Asszem.
*Lehet, hogy ez csak a levegőben van, nehéz megmondani, nem is gondolkodik rajta sokat.*
- Milyen szégyentelen futár már az, aki munka közben nekiáll szerelmeskedni?!
*Ha Cha'yss nem kelt fel, akkor a levelet maga mögé ejtve visszafekszik mellé, ha netalán már elkezdett összecihelődni, akkor követi a példáját.*
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-20 15:07:27
Üzenet elküldve: 2019-12-20 15:07:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Elégedett mosollyal húzza fel kettészelt bal szemöldökét és zsebeli be Aenae tetszését kifejezésmódja felett. Mindig tudott bánni a szavakkal, nem volna valódi foglalkozásának jeles képviselője, ha nem volna ez így. Habrertus személye pedig szinte adja az alkalmat, hogy megcsillogtassa ezen képességeit. Nem zavarja, hogy a lány nevet. Tudja, hogy nem rajta, hanem a kecskeszakállú kancelláron mulat.
A harisnya valóban előkerül és láthatóan elnyeri a lehetőség az igric tetszését, hogy esetleg ilyesmiben láthatja a lányt. Nincs is szükség a továbbiakban szavakra és talán arra sem, hogy Aenae felvegye az említett fehérneműt. Elég a lehetőség és a képzelet ereje is és máris megkezdődik a liezon.
Közepesen hosszú, ám annál nevesebb szeretkezésbe torkollik a harisnya körüli beszélgetés, aminek a végén nem csak a lánynak, de magának a bárónak is igyekeznie kell a rendes mederbe terelni légzését, szívének ütemét.*
- Megint udvarlásnak fogod venni, de tudd meg, kevesen voltak rám ilyen hatással, mint te. *Szólal meg halkan, ahogy összeölelkezve fekszenek az összegyűrt és maszatos levél mellett.*
- Nem tagadom, volt dolgom nőkkel, de ez... ez valami egészen más. *Ezúttal hiányzik a hangjából sütő magabiztosság és fölény érzete, egyszerűen, őszintén szól.*
- Nem is kell, ha nem kentük nagyon össze, akkor még meggyőzőbb is, ha így marad. Mintha sietve, kapkodva írtad volna. *Sóhajtja válaszként és megnyugtatásként.*
- Majd a futárra fogjuk, ha mégis gyanút fog. *Mosolyodik el gonoszul.
A mocorgást nem tudja be rossz gondolatoknak, hisz nem lát Aenae fejébe, de a szorosabbra fonódó öleléskor maga is visszaölel, mintha menedéket akarna nyújtani. Neki sincs kedve mozdulni, bár meglehet, hogy a kapitány hamarosan megérkezik és akkor mégis meg kell tennie. Ám addig még van idő, van lehetőség fekve maradni és ölelkezni az összegyűrt, maszatos levél mellett, amit a kancellárnak szántak.*
//Aenae, CCC//
*Elégedett mosollyal húzza fel kettészelt bal szemöldökét és zsebeli be Aenae tetszését kifejezésmódja felett. Mindig tudott bánni a szavakkal, nem volna valódi foglalkozásának jeles képviselője, ha nem volna ez így. Habrertus személye pedig szinte adja az alkalmat, hogy megcsillogtassa ezen képességeit. Nem zavarja, hogy a lány nevet. Tudja, hogy nem rajta, hanem a kecskeszakállú kancelláron mulat.
A harisnya valóban előkerül és láthatóan elnyeri a lehetőség az igric tetszését, hogy esetleg ilyesmiben láthatja a lányt. Nincs is szükség a továbbiakban szavakra és talán arra sem, hogy Aenae felvegye az említett fehérneműt. Elég a lehetőség és a képzelet ereje is és máris megkezdődik a liezon.
Közepesen hosszú, ám annál nevesebb szeretkezésbe torkollik a harisnya körüli beszélgetés, aminek a végén nem csak a lánynak, de magának a bárónak is igyekeznie kell a rendes mederbe terelni légzését, szívének ütemét.*
- Megint udvarlásnak fogod venni, de tudd meg, kevesen voltak rám ilyen hatással, mint te. *Szólal meg halkan, ahogy összeölelkezve fekszenek az összegyűrt és maszatos levél mellett.*
- Nem tagadom, volt dolgom nőkkel, de ez... ez valami egészen más. *Ezúttal hiányzik a hangjából sütő magabiztosság és fölény érzete, egyszerűen, őszintén szól.*
- Nem is kell, ha nem kentük nagyon össze, akkor még meggyőzőbb is, ha így marad. Mintha sietve, kapkodva írtad volna. *Sóhajtja válaszként és megnyugtatásként.*
- Majd a futárra fogjuk, ha mégis gyanút fog. *Mosolyodik el gonoszul.
A mocorgást nem tudja be rossz gondolatoknak, hisz nem lát Aenae fejébe, de a szorosabbra fonódó öleléskor maga is visszaölel, mintha menedéket akarna nyújtani. Neki sincs kedve mozdulni, bár meglehet, hogy a kapitány hamarosan megérkezik és akkor mégis meg kell tennie. Ám addig még van idő, van lehetőség fekve maradni és ölelkezni az összegyűrt, maszatos levél mellett, amit a kancellárnak szántak.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2019-12-12 15:04:13
Üzenet elküldve: 2019-12-12 15:04:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
- Ezt a férfias mozdulatot tekintélynövelő pótcselekvéssé degradálja.
*Ismétli a férfi szavait, rekeszizmát rázza az elfojtott nevetés, ajkait is összeszorítja. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy kirobbanjon belőle a nevetés, de végül sikeresen zabolázza meg ezt az ingerét, ehhez az egyik kezét is a szája elé veszi. Cha'yss talán zokon veszi, hogy kineveti, viszont a lány számára ez az a pillanat, mikor elszáll belőle minden olyan feszültség ami felgyűlt a kesztyűs és a katona megjelenése óta. Innentől egészen felszabadultnak érzi magát. Előkerül a harisnya, ő pedig csak mosolyog, megrántja a vállát.*
- Relael választása. Szerinte az ilyen holmi _bárkit_ lenyűgöz. Ez most a lenyűgözött arcod?
*Az elkövetkező szenvedélyes percek ékes bizonyítékai annak, hogy egy harisnya valóban lenyűgözi a férfiakat. Ami a legjobb ebben, hogy fel sem kell venni az inkriminált ruhadarabot ehhez. Azt csak sejti, hogy ha felvette volna, akkor most úgyis lekerült volna. A végeredmény pedig ugyanez lenne. Harisnya ide, vagy harisnya oda, mindenképpen teljesen átadja magát a férfinak, az irányítást teljes mértékben átengedi neki, nincs ezzel problémája, kettejük közül Cha'yss az, aki jóval tapasztaltabb. Aenae viszont cserébe tanulékony, könnyedén lépést tart és ráadásul nagyon odaadó és hálás. Végül meg csak annyit szeretne, hogy a férfi ölében pihegjen, és a nyakát átkarolva próbálja a pulzusát a normális tartományba terelni, miközben azon kuncog, hogy az a bizonyos levél nem elég, hogy meggyűrődött, de kissé el is maszatolódott.*
- Én nem akarom újra megírni.
*Hangja kissé nyafogós, közben pedig Cha'yss fülcimpáját kóstolgatja játékosan, puhán. Nem akar hazamenni, ki sem akar mászni a férfi öléből, szívesen hagyná a fenébe az egész átkos Vashegyet, de sajnos nem teheti. Vagy legalábbis most még nem teheti. De talán megbeszélhetné Waldrannal, vagy eljátszhatná a saját halálát, aztán boldogan élne, amíg meg nem hal. Kár, hogy ez egy rendkívül ostoba gondolat és ráadásul kivitelezhetetlen is, meg ugyanez a bujkálás lenne a vége. Csakhogy ő nem akar bujkálni, következésképpen mégis haza kell mennie. A csodálatos perceket pedig Nirs gondolata keseríti meg. Nagyot sóhajtva még jobban a férfihez bújik. Legalább a levelet el kéne küldeni, hogy azzal is haladékot nyerjenek, de ahhoz ki kéne kászálódnia Cha'yss öléből, de azt nagyon nem akaródzik. Egyik része túlesne már mindenen, a másik viszont nem akar megmozdulni.*
//Aenae, CCC//
- Ezt a férfias mozdulatot tekintélynövelő pótcselekvéssé degradálja.
*Ismétli a férfi szavait, rekeszizmát rázza az elfojtott nevetés, ajkait is összeszorítja. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy kirobbanjon belőle a nevetés, de végül sikeresen zabolázza meg ezt az ingerét, ehhez az egyik kezét is a szája elé veszi. Cha'yss talán zokon veszi, hogy kineveti, viszont a lány számára ez az a pillanat, mikor elszáll belőle minden olyan feszültség ami felgyűlt a kesztyűs és a katona megjelenése óta. Innentől egészen felszabadultnak érzi magát. Előkerül a harisnya, ő pedig csak mosolyog, megrántja a vállát.*
- Relael választása. Szerinte az ilyen holmi _bárkit_ lenyűgöz. Ez most a lenyűgözött arcod?
*Az elkövetkező szenvedélyes percek ékes bizonyítékai annak, hogy egy harisnya valóban lenyűgözi a férfiakat. Ami a legjobb ebben, hogy fel sem kell venni az inkriminált ruhadarabot ehhez. Azt csak sejti, hogy ha felvette volna, akkor most úgyis lekerült volna. A végeredmény pedig ugyanez lenne. Harisnya ide, vagy harisnya oda, mindenképpen teljesen átadja magát a férfinak, az irányítást teljes mértékben átengedi neki, nincs ezzel problémája, kettejük közül Cha'yss az, aki jóval tapasztaltabb. Aenae viszont cserébe tanulékony, könnyedén lépést tart és ráadásul nagyon odaadó és hálás. Végül meg csak annyit szeretne, hogy a férfi ölében pihegjen, és a nyakát átkarolva próbálja a pulzusát a normális tartományba terelni, miközben azon kuncog, hogy az a bizonyos levél nem elég, hogy meggyűrődött, de kissé el is maszatolódott.*
- Én nem akarom újra megírni.
*Hangja kissé nyafogós, közben pedig Cha'yss fülcimpáját kóstolgatja játékosan, puhán. Nem akar hazamenni, ki sem akar mászni a férfi öléből, szívesen hagyná a fenébe az egész átkos Vashegyet, de sajnos nem teheti. Vagy legalábbis most még nem teheti. De talán megbeszélhetné Waldrannal, vagy eljátszhatná a saját halálát, aztán boldogan élne, amíg meg nem hal. Kár, hogy ez egy rendkívül ostoba gondolat és ráadásul kivitelezhetetlen is, meg ugyanez a bujkálás lenne a vége. Csakhogy ő nem akar bujkálni, következésképpen mégis haza kell mennie. A csodálatos perceket pedig Nirs gondolata keseríti meg. Nagyot sóhajtva még jobban a férfihez bújik. Legalább a levelet el kéne küldeni, hogy azzal is haladékot nyerjenek, de ahhoz ki kéne kászálódnia Cha'yss öléből, de azt nagyon nem akaródzik. Egyik része túlesne már mindenen, a másik viszont nem akar megmozdulni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 67-86