Nincs játékban - Staardhal
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Staardhal | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-10-26 13:05:41
Üzenet elküldve: 2018-10-26 13:05:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
*Frissen, energikusan ébred ma reggel. A toron az Istennő végre küldött neki egy új jelet, amire már annyi ideje várt! Elalvás előtt ezen kattogott az agya szüntelen, s még ébredése után is jócskán ez a helyzet.
Kicammog a szénatárolóból, ahol egyébként egészen jól bent szokott maradni a szénában a melegség, így kicsit megcsapja a reggel hűvöse. Kiropogtatja csontjait és kinyújtózik. Teleszívja tüdejét a friss levegővel, mielőtt visszatérne a szénatárolóba kutatni a kis könyvecskéjében és meditálni egy sort a látottakon.
Amonon persze ma is van némi nyüzsgés, de ez őt a legkevésbé zavarja. A mai napon minden figyelmét az Istennő által küldött jel bogarászásának szenteli majd.*
*Frissen, energikusan ébred ma reggel. A toron az Istennő végre küldött neki egy új jelet, amire már annyi ideje várt! Elalvás előtt ezen kattogott az agya szüntelen, s még ébredése után is jócskán ez a helyzet.
Kicammog a szénatárolóból, ahol egyébként egészen jól bent szokott maradni a szénában a melegség, így kicsit megcsapja a reggel hűvöse. Kiropogtatja csontjait és kinyújtózik. Teleszívja tüdejét a friss levegővel, mielőtt visszatérne a szénatárolóba kutatni a kis könyvecskéjében és meditálni egy sort a látottakon.
Amonon persze ma is van némi nyüzsgés, de ez őt a legkevésbé zavarja. A mai napon minden figyelmét az Istennő által küldött jel bogarászásának szenteli majd.*
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-10-22 15:06:19
Üzenet elküldve: 2018-10-22 15:06:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Persze mikor máskor kezdene el csökönyösködni Baul, mint néhány lépésre a céltól.*
- Gyere már... az isten áldjon meg... valamelyik a sok közül, de az őszintén... *Nagyon elege van már, ez abból is tudható, hogy az isteneket csak ilyenkor szokta emlegetni, de a medgoly nem akar engedni az álldogálásból. Úgy tűnik, azon a szent helyre érve egy tapodtat sem hajlandó előre mozdulni, történjék bármi is.*
- Fáradt vagyok. Ahogy te is. És Böte is. *Áll meg a makacs jószággal szemben, hogy beavassa a kegyetlen valóságba. Nem mintha ezzel túl sokat elérne egy medgolynál, de még az ő türelme sem végtelen, főleg nem akkor, amikor teljesen ki van merülve. Néhány percbe bele is telik, míg megnyugszik annyira, hogy valóban szívből szóló legyen a dallam, mellyel eddig bűvölte a fenevadakat. Szemét lehunyva gondol valami szépre és jóra, – pedig most nagyon nehéz – de szerencsére működik a dolog. A két bestia tovább követi, engedelmesen visszatér a helyére, ő pedig gond nélkül térhet végre nyugovóra saját szállásán.
Egyáltalán nem zavarja, hogy fényes nappal van, mire ágyba kerül. Pillanatok alatt elalszik, és egészen estig szinte meg sem moccan.*
*Persze mikor máskor kezdene el csökönyösködni Baul, mint néhány lépésre a céltól.*
- Gyere már... az isten áldjon meg... valamelyik a sok közül, de az őszintén... *Nagyon elege van már, ez abból is tudható, hogy az isteneket csak ilyenkor szokta emlegetni, de a medgoly nem akar engedni az álldogálásból. Úgy tűnik, azon a szent helyre érve egy tapodtat sem hajlandó előre mozdulni, történjék bármi is.*
- Fáradt vagyok. Ahogy te is. És Böte is. *Áll meg a makacs jószággal szemben, hogy beavassa a kegyetlen valóságba. Nem mintha ezzel túl sokat elérne egy medgolynál, de még az ő türelme sem végtelen, főleg nem akkor, amikor teljesen ki van merülve. Néhány percbe bele is telik, míg megnyugszik annyira, hogy valóban szívből szóló legyen a dallam, mellyel eddig bűvölte a fenevadakat. Szemét lehunyva gondol valami szépre és jóra, – pedig most nagyon nehéz – de szerencsére működik a dolog. A két bestia tovább követi, engedelmesen visszatér a helyére, ő pedig gond nélkül térhet végre nyugovóra saját szállásán.
Egyáltalán nem zavarja, hogy fényes nappal van, mire ágyba kerül. Pillanatok alatt elalszik, és egészen estig szinte meg sem moccan.*
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-10-02 08:29:45
Üzenet elküldve: 2018-10-02 08:29:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Ébredés után szó nélkül üldögél még hosszú percekig, tán órákig a fekhelyén. Csöndben tekint maga elé, egy szót sem szól mindvégig. Kivételesen a könyvecskéjét sem bújja, még reggelizni sem megy. Csak néz és hallgat.
Az odakint föl-föltámadó szellő végigsüvít az épületek között, néha be is surran a szénatárolóba, ahol épp üldögél. Ha a természet erői érintkeznek vele, máskor mindig feltöltik, csak most nem. A bevillanó napsugarakra sem figyel.
Nem tudja, hol vesztette el. Az Istennő rég szólt hozzá utoljára, ő pedig csak vár, egyre csak vár és reméli, hogy újból visszatér hozzá. Hogy megmondja neki, merre tovább.
De nem mondja meg, már idejét sem tudja mióta. Nem mutatja neki az utat, nem sugall neki tanácsot, nem szól hozzá álmában, sem ébrenlétben. Elvesztette volna a hangját? Ahogy egyre csak vár és napról napra kétségbeesettebb, úgy vesztette el valahol a jelentéktelennek vélt bokrok, patakok, fűszálak, napfény és minden között, ami ebben a világban van, és amikre már egy ideje nem tud figyelni.
Őrültnek tartják sokan, ezt tudja. Most azonban tényleg az igazi őrület határán táncol valahol, mert Őt ugyan nem hallja, de azokat az istenekverte szellemeket igen. Most nem beszélnek, nem nevetnek, még csak nem is pletykálnak és hangoskodnak egymás között, hanem sírnak. Halk pityergések csupán, elhaló hangfoszlányok, de ott vannak mindenhol.*
*Felkel végre helyéről, s ki sem nyújtózkodik, úgy indul meg batyujával a hátán, ki a Staardhalból. Talán ha elindul, ha maga mögött hagyja az eredménytelen tétlenséget és megpróbál továbblátni az Istennő hallgatagságán és a szellemek sírásán... Akkor talán meglátja a fényt az alagút végén.*
Az odakint föl-föltámadó szellő végigsüvít az épületek között, néha be is surran a szénatárolóba, ahol épp üldögél. Ha a természet erői érintkeznek vele, máskor mindig feltöltik, csak most nem. A bevillanó napsugarakra sem figyel.
Nem tudja, hol vesztette el. Az Istennő rég szólt hozzá utoljára, ő pedig csak vár, egyre csak vár és reméli, hogy újból visszatér hozzá. Hogy megmondja neki, merre tovább.
De nem mondja meg, már idejét sem tudja mióta. Nem mutatja neki az utat, nem sugall neki tanácsot, nem szól hozzá álmában, sem ébrenlétben. Elvesztette volna a hangját? Ahogy egyre csak vár és napról napra kétségbeesettebb, úgy vesztette el valahol a jelentéktelennek vélt bokrok, patakok, fűszálak, napfény és minden között, ami ebben a világban van, és amikre már egy ideje nem tud figyelni.
Őrültnek tartják sokan, ezt tudja. Most azonban tényleg az igazi őrület határán táncol valahol, mert Őt ugyan nem hallja, de azokat az istenekverte szellemeket igen. Most nem beszélnek, nem nevetnek, még csak nem is pletykálnak és hangoskodnak egymás között, hanem sírnak. Halk pityergések csupán, elhaló hangfoszlányok, de ott vannak mindenhol.*
*Felkel végre helyéről, s ki sem nyújtózkodik, úgy indul meg batyujával a hátán, ki a Staardhalból. Talán ha elindul, ha maga mögött hagyja az eredménytelen tétlenséget és megpróbál továbblátni az Istennő hallgatagságán és a szellemek sírásán... Akkor talán meglátja a fényt az alagút végén.*
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-09-21 20:39:42
Üzenet elküldve: 2018-09-21 20:39:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tepsiskedés//
*Elslattyog a Staardhalig, miközben egy félig-meddig kihűlt sütikét majszolgat. Most nem hallja azokat az idegesítő szellemeket, aminek kifejezetten örül. Jó szokásához híven bebújik a szénatárolóba, elhelyezkedik a kedvenc sarkában, fellapozza a könyvét és elmerül a rúnák tanulmányozásában. Na nem mintha nem tudná már kívülről több mint a felét, de azért hátha talál még benne valami újat.
~Be jó volna jósolgatni!~
Elmosolyodik egy pillanatra, ahogy visszagondol az artheniori évekre. Talán a süteménysütés mellett vállalhatna jóslást is a Vashegyen. Sőt, egészen elgondolkodik rajta, hogy mi volna, ha nyitna egy új jósdát a közelben. Elmélázik a dolgon, aztán felhorkan.
~Hajhaj Tepis, micsoda ábránd ez.~
Ha most nem is foglalatoskodik vele tovább, azért mindenképp megjegyzi magának az ötletet. Néhány perc rúnatanulmányozás után azonban nem hogy ábrándjával nem foglalkozik tovább, de még az álom is elnyomja, így szundít egy sort inkább, hogy erőt gyűjtsön. Éjszaka amúgy sem hagyják őt aludni a szellemek.*
*Elslattyog a Staardhalig, miközben egy félig-meddig kihűlt sütikét majszolgat. Most nem hallja azokat az idegesítő szellemeket, aminek kifejezetten örül. Jó szokásához híven bebújik a szénatárolóba, elhelyezkedik a kedvenc sarkában, fellapozza a könyvét és elmerül a rúnák tanulmányozásában. Na nem mintha nem tudná már kívülről több mint a felét, de azért hátha talál még benne valami újat.
~Be jó volna jósolgatni!~
Elmosolyodik egy pillanatra, ahogy visszagondol az artheniori évekre. Talán a süteménysütés mellett vállalhatna jóslást is a Vashegyen. Sőt, egészen elgondolkodik rajta, hogy mi volna, ha nyitna egy új jósdát a közelben. Elmélázik a dolgon, aztán felhorkan.
~Hajhaj Tepis, micsoda ábránd ez.~
Ha most nem is foglalatoskodik vele tovább, azért mindenképp megjegyzi magának az ötletet. Néhány perc rúnatanulmányozás után azonban nem hogy ábrándjával nem foglalkozik tovább, de még az álom is elnyomja, így szundít egy sort inkább, hogy erőt gyűjtsön. Éjszaka amúgy sem hagyják őt aludni a szellemek.*
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-09-09 18:56:09
Üzenet elküldve: 2018-09-09 18:56:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
*Mivel eléggé elmerül a medgolyok vakargatásában, fel sem tűnik neki a két közeledő. Nem úgy, mint a fenevadaknak, kik már jóval korábban jelzik a váratlan vendégek érkezését, mint hogy azok feltűnnének a színen. Eddig hunyorgó szemük élesen villan a hangok irányába, Baul pedig – jó szokásához híven – szinte azonnal a kifutó alaposan megerősített kerítéséhez rohan, hogy a maga módján üdvözölhesse a párost, nem mellékesen majdnem kibillentve Vildát az egyensúlyából.*
- Beléd meg mi ütött? *Ráncolja kissé bosszúsan szemöldökét, követve Baul ténykedését. A válasz hamarabb érkezik, mint gondolná, méghozzá két idegen formájában.*
- Szép napot nektek! *Lép közelebb maga is a kerítéshez, oldalán Bötével. Ő egy fokkal talán visszahúzódóbb jellem, mint testvére, aki láthatóan minden erejével azon van, hogy a kerítésen túljutva közelebbről is megismerhesse a látogatókat.*
- Druida? *Mosolyodik el őszintén, de a gondolat további részét egyelőre megtartja magának.* - A nevem tényleg Vildanae, úgyhogy minden valószínűség szerint engem kerestetek.
*A feladat hallatán szemöldökei kissé feljebb szaladnak, hirtelenjében nem teljesen érti, mi haszna lenne ennek a kis túrának, de a parancs, az parancs. Túlságosan is jó élete van itt Vashegyen ahhoz, hogy ilyen apróságokon fennakadjon. Vet egy pillantást az előtte lóbált térképre, majd a két medgolyra, ahogy Harlien kérdése is elhangzik.*
- Ha néhány egyszerű szabályt betartotok, és nem mentek közelebb hozzájuk a kelleténél... nos... minden esély megvan rá. De azért nem árt észnél lenni... *Simít végig Böte nyakán, miközben azon morfondírozik, vajon mennyire jó ötlet ez az egész. A saját életét talán már nem kell féltenie, de a két idegen jelenléte még igenis okozhat meglepetéseket kis utuk során.*
*Mivel eléggé elmerül a medgolyok vakargatásában, fel sem tűnik neki a két közeledő. Nem úgy, mint a fenevadaknak, kik már jóval korábban jelzik a váratlan vendégek érkezését, mint hogy azok feltűnnének a színen. Eddig hunyorgó szemük élesen villan a hangok irányába, Baul pedig – jó szokásához híven – szinte azonnal a kifutó alaposan megerősített kerítéséhez rohan, hogy a maga módján üdvözölhesse a párost, nem mellékesen majdnem kibillentve Vildát az egyensúlyából.*
- Beléd meg mi ütött? *Ráncolja kissé bosszúsan szemöldökét, követve Baul ténykedését. A válasz hamarabb érkezik, mint gondolná, méghozzá két idegen formájában.*
- Szép napot nektek! *Lép közelebb maga is a kerítéshez, oldalán Bötével. Ő egy fokkal talán visszahúzódóbb jellem, mint testvére, aki láthatóan minden erejével azon van, hogy a kerítésen túljutva közelebbről is megismerhesse a látogatókat.*
- Druida? *Mosolyodik el őszintén, de a gondolat további részét egyelőre megtartja magának.* - A nevem tényleg Vildanae, úgyhogy minden valószínűség szerint engem kerestetek.
*A feladat hallatán szemöldökei kissé feljebb szaladnak, hirtelenjében nem teljesen érti, mi haszna lenne ennek a kis túrának, de a parancs, az parancs. Túlságosan is jó élete van itt Vashegyen ahhoz, hogy ilyen apróságokon fennakadjon. Vet egy pillantást az előtte lóbált térképre, majd a két medgolyra, ahogy Harlien kérdése is elhangzik.*
- Ha néhány egyszerű szabályt betartotok, és nem mentek közelebb hozzájuk a kelleténél... nos... minden esély megvan rá. De azért nem árt észnél lenni... *Simít végig Böte nyakán, miközben azon morfondírozik, vajon mennyire jó ötlet ez az egész. A saját életét talán már nem kell féltenie, de a két idegen jelenléte még igenis okozhat meglepetéseket kis utuk során.*
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-09-08 20:58:55
Üzenet elküldve: 2018-09-08 20:58:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
- Varjú.
*Ismétli el a szót csodálkozva, de aztán csakhamar leesik neki, hogy druida az illető. Így belegondolva már annyira nem meglepő a dolog.*
- Ja, lovat. Hö?
*Néz furcsán a fiúcskára, miközben már a Staardhal felé nyargalnak. Inkább elengedi a füle mellett a kétértelmű megjegyzést és iszik egy keveset kulacsából. Kivételesen színtiszta vizet.*
- Üdv. Harlien.
*Köszönöm a lyánykának, aztán még puffog magában egy kicsit a váratlan feladat miatt. Tekintete először Vildanae-re, aztán a medgolyokra siklik. Egy egészen picit hátrahőköl.*
- Ezekkel fogunk menni? És túl is éljük esetleg?
- Varjú.
*Ismétli el a szót csodálkozva, de aztán csakhamar leesik neki, hogy druida az illető. Így belegondolva már annyira nem meglepő a dolog.*
- Ja, lovat. Hö?
*Néz furcsán a fiúcskára, miközben már a Staardhal felé nyargalnak. Inkább elengedi a füle mellett a kétértelmű megjegyzést és iszik egy keveset kulacsából. Kivételesen színtiszta vizet.*
- Üdv. Harlien.
*Köszönöm a lyánykának, aztán még puffog magában egy kicsit a váratlan feladat miatt. Tekintete először Vildanae-re, aztán a medgolyokra siklik. Egy egészen picit hátrahőköl.*
- Ezekkel fogunk menni? És túl is éljük esetleg?
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-09-08 19:30:34
Üzenet elküldve: 2018-09-08 19:30:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
//Harlien, Vildanae//
*Pash remélhetőleg Harliennel az oldalán érkezik ide, aki nem hagyta faképnél, vagy vágta el a torkát az előző megjegyzés után. Persze csak kicsit látszik a fiún, hogy zavarban van, fél, és szégyenli magát. Itt körülnézve nem nehéz kiszúrnia az egyetlen nőt, aki nem csak fekete hajú, fiatal, de láthatóan egy medgolyt is ölelget. *
-Szia! *Kiált oda, bele se gondolva, hogy a bestia lehet ezt nem fogja értékelni. Persze azért annyi esze van, hogy ne induljon meg hirtelen feléjük. Ha tudja, akkor folytatja is. *
- A hadúr feladatot adott nekünk, ha te vagy a druida. Vildané vagy kicsoda. * Ad magyarázatot arra, hogy miért szólította meg. *
- A medgolyokkal együtt kell bejárjuk a vidéket. Térképünk is van! *Lóbálja meg már másodszor a kapott tekercset, amivel nem sokra megy, de szorongatja mintha az élete múlna rajta. *
- Egyébként Pashra vagyok.* Teszi még hozzá vidáman, aztán ad időt válaszolni is a lánynak, már ha szeretne. Sőt, ha vele tartott, Harlien is felszólalhat.*
//Harlien, Vildanae//
*Pash remélhetőleg Harliennel az oldalán érkezik ide, aki nem hagyta faképnél, vagy vágta el a torkát az előző megjegyzés után. Persze csak kicsit látszik a fiún, hogy zavarban van, fél, és szégyenli magát. Itt körülnézve nem nehéz kiszúrnia az egyetlen nőt, aki nem csak fekete hajú, fiatal, de láthatóan egy medgolyt is ölelget. *
-Szia! *Kiált oda, bele se gondolva, hogy a bestia lehet ezt nem fogja értékelni. Persze azért annyi esze van, hogy ne induljon meg hirtelen feléjük. Ha tudja, akkor folytatja is. *
- A hadúr feladatot adott nekünk, ha te vagy a druida. Vildané vagy kicsoda. * Ad magyarázatot arra, hogy miért szólította meg. *
- A medgolyokkal együtt kell bejárjuk a vidéket. Térképünk is van! *Lóbálja meg már másodszor a kapott tekercset, amivel nem sokra megy, de szorongatja mintha az élete múlna rajta. *
- Egyébként Pashra vagyok.* Teszi még hozzá vidáman, aztán ad időt válaszolni is a lánynak, már ha szeretne. Sőt, ha vele tartott, Harlien is felszólalhat.*
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-09-08 17:46:09
Üzenet elküldve: 2018-09-08 17:46:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tizio, Tepsi//
*Elkélt volna pár dolog a piacról, de Tepis hirtelen távozása keresztül húzza terveit. Mi sem egyszerűbb, fogalma sincs, merre is kellene mennie, így vagy kivárja, míg a nő újból előkerül, vagy kideríti, hogyan juthatna el egyedül. Talán az utóbbi még célravezetőbb is lenne, hisz ki tudja, ezúttal mikor botlik újból a hajbókos vallási fanatikusba.
Pillantásával követi a távozó Kagant, majd Tepist is, hogy végül kissé zavartan mosolyogva forduljon vissza Tiziohoz, mikor az újból hozzászól.*
- Egy italról volt szó...*Tűri füle mögé előrehulló, fekete tincseit, kicsit oldalvást tekintve, mintha valamiért nehezen viselné, hogy kettesben maradt az ifjúval.*
- Valamikor bizonyosan sort is keríthetünk rá... de nekem most mennem kell. *Pillant félszegen Tizio szemébe, majd el, abba az irányba, amerre a medgolyok kifutója fekszik. Igaz, innen nem látni, de annyi baj legyen.*
- Igazán örültem! *Int még távozóban újdonsült ismerőse felé, majd sietős léptekkel indul meg a fenevadak épülete felé.
Reményei szerint Baul és Böte már túl van a tegnap esti vacsora megemésztésén, és így belevághat végre feladatának megvalósításába. Ha valaha is kontrollt akar gyakorolni két ekkora hús, szőr és tolltömeg felett, talán nem árt alaposabban is megismernie őket, mielőtt hasonló sorsra jut, mint az elődei.*
//Hatokkal később, a medgolyok kifutójánál//
- Ezt szereted, ugye? Te....*Vakargatja nem kevés átéléssel Böte nyakát, amit a vadállat minden jel szerint kifejezetten élvez.
- Ne csinálj úgy, mint aki éhes... engem nem versz át, az előbb faltál be egy fél ökröt. *Legjobb tudomása szerint nincs senki a közelben, aki kedvencein kívül hallaná hangját, így egészen nyugodtan folytatja tovább a fenevadak becézgetését és kényeztetését.
- Neked is kell, mi? *Húzza magához Baul fejét, hogy ő is részesülhessen némi simogatásban és vakargatásban. Most valahogy eszébe sem jut, mennyire veszélyes az, amit csinál.*
*Elkélt volna pár dolog a piacról, de Tepis hirtelen távozása keresztül húzza terveit. Mi sem egyszerűbb, fogalma sincs, merre is kellene mennie, így vagy kivárja, míg a nő újból előkerül, vagy kideríti, hogyan juthatna el egyedül. Talán az utóbbi még célravezetőbb is lenne, hisz ki tudja, ezúttal mikor botlik újból a hajbókos vallási fanatikusba.
Pillantásával követi a távozó Kagant, majd Tepist is, hogy végül kissé zavartan mosolyogva forduljon vissza Tiziohoz, mikor az újból hozzászól.*
- Egy italról volt szó...*Tűri füle mögé előrehulló, fekete tincseit, kicsit oldalvást tekintve, mintha valamiért nehezen viselné, hogy kettesben maradt az ifjúval.*
- Valamikor bizonyosan sort is keríthetünk rá... de nekem most mennem kell. *Pillant félszegen Tizio szemébe, majd el, abba az irányba, amerre a medgolyok kifutója fekszik. Igaz, innen nem látni, de annyi baj legyen.*
- Igazán örültem! *Int még távozóban újdonsült ismerőse felé, majd sietős léptekkel indul meg a fenevadak épülete felé.
Reményei szerint Baul és Böte már túl van a tegnap esti vacsora megemésztésén, és így belevághat végre feladatának megvalósításába. Ha valaha is kontrollt akar gyakorolni két ekkora hús, szőr és tolltömeg felett, talán nem árt alaposabban is megismernie őket, mielőtt hasonló sorsra jut, mint az elődei.*
//Hatokkal később, a medgolyok kifutójánál//
- Ezt szereted, ugye? Te....*Vakargatja nem kevés átéléssel Böte nyakát, amit a vadállat minden jel szerint kifejezetten élvez.
- Ne csinálj úgy, mint aki éhes... engem nem versz át, az előbb faltál be egy fél ökröt. *Legjobb tudomása szerint nincs senki a közelben, aki kedvencein kívül hallaná hangját, így egészen nyugodtan folytatja tovább a fenevadak becézgetését és kényeztetését.
- Neked is kell, mi? *Húzza magához Baul fejét, hogy ő is részesülhessen némi simogatásban és vakargatásban. Most valahogy eszébe sem jut, mennyire veszélyes az, amit csinál.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-30 21:41:59
Üzenet elküldve: 2018-08-30 21:41:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Kicsit megszaporázza a lépteit, és így nem sokkal lemaradva a többiektől ér be az istállóba. pont időben ahhoz, hogy elcsípje a kedves rokon rendelkezéseit. Körülnéz az istállóban, és hamar ki is szúrja az ismerős almásderest. Odalép a boxhoz, megpaskolja a ló nyakát. Az nem ellenkezik, valószínűleg ismerős neki az ember, hiszen ült már a hátán. Szerencsére amúgy sem tűnik olyan öntörvényű lónak, ami gazdáján kívül mást nem tűr meg a közelében. A deszkába vert szögről leakasztja a kantárt aminek homlokszíjára egy szó van írva. Valószínűleg a ló neve.*
- Na, gyere, Os'car! *mosolyodik el, és nekilát a felszerszámozásnak, felnyergelésnek. Helyére kerül a lótakaró, a nyereg, és még a kengyelen kell igazítani egy kicsit. Mosolyog maga elé ahogy ezt elvégzi, hiszen megint eszébe jutott a nálánál alacsonyabb kuzin. Mikor mindennel végzett, száron vezeti oda a többiekhez.*
- A gazdája adta kölcsön. *jegyzi meg magyarázólag, ha furcsán néznének rá amiért más lovát viszi.* Aenae.
*A gnóm kérdésére azt is megtudja, hogy Waldran és az apja unokatestvérek voltak. Kicsit töri a fejét, hogy milyen rokoni viszonyban állhatnak, de nem fárasztja magát sokáig ezzel. Elég távoliban, szerencsére. Közben a szekérért ugrasztott elf is visszatér, és Nirs kis csodálkozással veszi, hogy ért a fogathajtáshoz. Úgy tudta, hogy a ló hátán ülnek biztosan a hegyesfülűek, nem a szekér bakján. De lehet, hogy ezt is rosszul tudta.*
- Szükség van még valamire?
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.30 21:51:55
*Kicsit megszaporázza a lépteit, és így nem sokkal lemaradva a többiektől ér be az istállóba. pont időben ahhoz, hogy elcsípje a kedves rokon rendelkezéseit. Körülnéz az istállóban, és hamar ki is szúrja az ismerős almásderest. Odalép a boxhoz, megpaskolja a ló nyakát. Az nem ellenkezik, valószínűleg ismerős neki az ember, hiszen ült már a hátán. Szerencsére amúgy sem tűnik olyan öntörvényű lónak, ami gazdáján kívül mást nem tűr meg a közelében. A deszkába vert szögről leakasztja a kantárt aminek homlokszíjára egy szó van írva. Valószínűleg a ló neve.*
- Na, gyere, Os'car! *mosolyodik el, és nekilát a felszerszámozásnak, felnyergelésnek. Helyére kerül a lótakaró, a nyereg, és még a kengyelen kell igazítani egy kicsit. Mosolyog maga elé ahogy ezt elvégzi, hiszen megint eszébe jutott a nálánál alacsonyabb kuzin. Mikor mindennel végzett, száron vezeti oda a többiekhez.*
- A gazdája adta kölcsön. *jegyzi meg magyarázólag, ha furcsán néznének rá amiért más lovát viszi.* Aenae.
*A gnóm kérdésére azt is megtudja, hogy Waldran és az apja unokatestvérek voltak. Kicsit töri a fejét, hogy milyen rokoni viszonyban állhatnak, de nem fárasztja magát sokáig ezzel. Elég távoliban, szerencsére. Közben a szekérért ugrasztott elf is visszatér, és Nirs kis csodálkozással veszi, hogy ért a fogathajtáshoz. Úgy tudta, hogy a ló hátán ülnek biztosan a hegyesfülűek, nem a szekér bakján. De lehet, hogy ezt is rosszul tudta.*
- Szükség van még valamire?
A hozzászólás írója (Nirs Thargodrym) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.30 21:51:55
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-30 20:55:21
Üzenet elküldve: 2018-08-30 20:55:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Menet közben figyelmesen hallgatja a jókedvűen pöfékelő gnóm feltevéseit a felderítésre kijelölt tábor maradványairól. Nem tudja megállni, hogy ne mosolyodjon el Sfetts mester robbanásokra tett megjegyzésén.*
- A bumm az valóban hatásos, csak jó helyen durranjon. *Jegyzi meg az elf is bohókásan, bár őt sokkal inkább az otthagyhatott fegyverek érdekelnék. Az istállókhoz érve ő is megszaporázza lépteit és elindul lova, Nisus felé. A fakó fekete színű ló egyik kedvenc gyerekkori meséjének főhőséről kapta nevét, azonban mielőtt felidézhetné az oly sokat hallott történetet Waldran szavai visszafordulásra késztetik. Határozottan bólint, felszereli lovát és a férfi utasítására, annak rendje és módja szerint befogja az említett szekér elé. Miközben a szükséges csatolásokat és felszereléseket ellenőrzi a szekéren fél füllel figyel két útitársa szavaira is. A gnóm megjegyzése kapcsán vesz észre néhány fa rekeszt, nem messze a szekértől, melyekben üres üvegek sorakoznak, némelyik lezárva, némelyik fedél nélkül. Mintha csak Sfetts mesternek lettek volna előre oda készítve. Nem húzza az időt felesleges kérdezősködéssel, felrakja a szekérre az üvegeket aztán ha esetleg nem felelnek meg a gnóm által említett vegyszerek tárolására, akkor raknak bele mást.
~Legalább nem kell majd úton-útfélen megállni az ürítéshez.~
A pakolás és rendezkedés után néhány pillanatig még elidőzik lovával szemben és párszor, mélyen az állat tekintetébe mélyedve megsimogatja annak éles vonású pofáját. Mikor a gnóm megkapja válaszát a Waldrannak feltett kérdésre Syv ellép az állat mellől és társai felé fordul.*
- A szekér előállt! *Int kissé talán túl színpadiasan is a többiek felé, hogy ha készen állnak akkor a szekéren már nem múlik az indulás.* - Jöjjön Sfetts mester! Nehogy valaki megelőzzön minket és elvigye Bris barátját és a többi értékes holmit. *Fűzi hozzá egy félmosoly kíséretében, némileg tréfálkozós de valós lehetőséget is tükröző hangnemben. Ha az idősödő gnóm igényel segítséget a szekérre történő felszálláshoz Syv szívesen felsegíti, ha nem akkor megvárja míg felpattan és a többiek is indulási irányba állnak.*
*Menet közben figyelmesen hallgatja a jókedvűen pöfékelő gnóm feltevéseit a felderítésre kijelölt tábor maradványairól. Nem tudja megállni, hogy ne mosolyodjon el Sfetts mester robbanásokra tett megjegyzésén.*
- A bumm az valóban hatásos, csak jó helyen durranjon. *Jegyzi meg az elf is bohókásan, bár őt sokkal inkább az otthagyhatott fegyverek érdekelnék. Az istállókhoz érve ő is megszaporázza lépteit és elindul lova, Nisus felé. A fakó fekete színű ló egyik kedvenc gyerekkori meséjének főhőséről kapta nevét, azonban mielőtt felidézhetné az oly sokat hallott történetet Waldran szavai visszafordulásra késztetik. Határozottan bólint, felszereli lovát és a férfi utasítására, annak rendje és módja szerint befogja az említett szekér elé. Miközben a szükséges csatolásokat és felszereléseket ellenőrzi a szekéren fél füllel figyel két útitársa szavaira is. A gnóm megjegyzése kapcsán vesz észre néhány fa rekeszt, nem messze a szekértől, melyekben üres üvegek sorakoznak, némelyik lezárva, némelyik fedél nélkül. Mintha csak Sfetts mesternek lettek volna előre oda készítve. Nem húzza az időt felesleges kérdezősködéssel, felrakja a szekérre az üvegeket aztán ha esetleg nem felelnek meg a gnóm által említett vegyszerek tárolására, akkor raknak bele mást.
~Legalább nem kell majd úton-útfélen megállni az ürítéshez.~
A pakolás és rendezkedés után néhány pillanatig még elidőzik lovával szemben és párszor, mélyen az állat tekintetébe mélyedve megsimogatja annak éles vonású pofáját. Mikor a gnóm megkapja válaszát a Waldrannak feltett kérdésre Syv ellép az állat mellől és társai felé fordul.*
- A szekér előállt! *Int kissé talán túl színpadiasan is a többiek felé, hogy ha készen állnak akkor a szekéren már nem múlik az indulás.* - Jöjjön Sfetts mester! Nehogy valaki megelőzzön minket és elvigye Bris barátját és a többi értékes holmit. *Fűzi hozzá egy félmosoly kíséretében, némileg tréfálkozós de valós lehetőséget is tükröző hangnemben. Ha az idősödő gnóm igényel segítséget a szekérre történő felszálláshoz Syv szívesen felsegíti, ha nem akkor megvárja míg felpattan és a többiek is indulási irányba állnak.*
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-30 14:47:47
Üzenet elküldve: 2018-08-30 14:47:47
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
* Waldran ahogy végez a saját dolgával, csatlakozik a szekeres csoporthoz. Az öregnek jól jár az esze, valóban célszerű lehet tároló eszközöket vinni, hiszen nem tudhatják, hogy mit találnak majd. Keres is hordókat, talál is, bár van olyan, amiből egy jól megfontolt mozdulattal ki kell öntse az esővizet, és foghíját vakargatva gondolkodik egy sort a hordókat kémlelve. *
- Sfetts mester, van önnél valami jelölésre alkalmas eszköz? Azokat megjelölni, amik nedvesek voltak. * Érkezik a kérdés, persze erre lehet az lesz a válasz, hogy olyat ne is vigyenek. De ki tudja, ha valami olyat találnak, aminél fontos, hogy ne keveredjen vízzel, akkor jó lehet, ha tudják, hogy melyik a kiszáradt tároló, amibe nyugodtan tehetik. A választól függően pakolja fel hát a szekérre azt a párat, amit talál, és itt ha akarja, akár meg is jelölheti őket az öreg, ennyivel is gyorsabban haladnak. Lópokrócot is hoz az istállóból, hogy lefedhessék a dolgokat, ha eső vagy hasonló érné őket út közben, mert hát tényleg, ki tudja, a szekéren pedig elfér egy lepel. A kérdésre viszont már megáll, és úgy válaszol, mert úgy illik. *
- Kagannak az apáink testvérek voltak. Önkéntes száműzetésben éltem, a nomádok egyszerű életét, vadászat, és halászat, távol a gondoktól és a problémáktól. Azért jöttem vissza, mert hívott. * Meséli el a rövid történetet, amiből alig hagy ki fontos dolgokat, mint azt, hogy miért lépett le, vagy hogy a Kűrt hívta vissza. *
- Sokan vannak, akik nem ismernek, elég sokat változott a Törzs, amióta elhagytam. *Jegyzi meg még, és hagyja, hogy a gnóm így vegye a szavait, ahogy akarja. *
* Waldran ahogy végez a saját dolgával, csatlakozik a szekeres csoporthoz. Az öregnek jól jár az esze, valóban célszerű lehet tároló eszközöket vinni, hiszen nem tudhatják, hogy mit találnak majd. Keres is hordókat, talál is, bár van olyan, amiből egy jól megfontolt mozdulattal ki kell öntse az esővizet, és foghíját vakargatva gondolkodik egy sort a hordókat kémlelve. *
- Sfetts mester, van önnél valami jelölésre alkalmas eszköz? Azokat megjelölni, amik nedvesek voltak. * Érkezik a kérdés, persze erre lehet az lesz a válasz, hogy olyat ne is vigyenek. De ki tudja, ha valami olyat találnak, aminél fontos, hogy ne keveredjen vízzel, akkor jó lehet, ha tudják, hogy melyik a kiszáradt tároló, amibe nyugodtan tehetik. A választól függően pakolja fel hát a szekérre azt a párat, amit talál, és itt ha akarja, akár meg is jelölheti őket az öreg, ennyivel is gyorsabban haladnak. Lópokrócot is hoz az istállóból, hogy lefedhessék a dolgokat, ha eső vagy hasonló érné őket út közben, mert hát tényleg, ki tudja, a szekéren pedig elfér egy lepel. A kérdésre viszont már megáll, és úgy válaszol, mert úgy illik. *
- Kagannak az apáink testvérek voltak. Önkéntes száműzetésben éltem, a nomádok egyszerű életét, vadászat, és halászat, távol a gondoktól és a problémáktól. Azért jöttem vissza, mert hívott. * Meséli el a rövid történetet, amiből alig hagy ki fontos dolgokat, mint azt, hogy miért lépett le, vagy hogy a Kűrt hívta vissza. *
- Sokan vannak, akik nem ismernek, elég sokat változott a Törzs, amióta elhagytam. *Jegyzi meg még, és hagyja, hogy a gnóm így vegye a szavait, ahogy akarja. *
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-30 14:17:13
Üzenet elküldve: 2018-08-30 14:17:13
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
*Sfettsnek egyelőre nincs dolga, úgy néz ki a markos legények értik a dolgukat, ki-ki megy lováért, ki a szekérért. Nincs beleszólása a dolgokba, de egyébként sem tenni, a szervezkedésnek ehhez a részéhez nincs köze. Jóllehet az építkezéseknél már másik énjét kell elővennie, azt, amelyik még soha nem volt. Saját magának kiválóan parancsol, például, hogy a zöld bogyót nem szabad leszedni és, hogy ne nyúljon napközben darázsfészekbe, mert bizony azok nem alszanak olyankor. Azt is tudja, hogy milyen színű vegyszerhez milyen szagút nem szabad keverni, s ha véletlenül elfeledi hangosan dorgálja meg magát, miután újra kinőtt a szakálla. De jelenleg csak a pipázásnak él, hagyja, hogy a fiatalság kiélje magát, s az ismeretlen Waldran hirtelen vezéri szerepeket töltsön be. Egy kicsit Ignácon is gondolkodik, vajon megvan-e még, vajon nem érte-e baj, vajon megrúgta-e Brist? De ezeknek a kérdéseknek nincs értelmük, mert mihelyst odaértek válaszokat kap rá, addig meg csak megválaszolatlan talányok, melyeken nem érdemes gondolkodni. Egy valami azonban eszébe jut, ennek hangot is ad:*
- Üres üveget, vagy hordót, ha találtok, rakjatok fel a szekérre. Olyat, mit lezárhatunk, a legjobb légmentesen. Soha nem tudhatjuk mit fogunk szállítani, s milyen formában találjuk elő. *Mondja elgondolkodva, pipájával mutogatva. Úgy gondolja a kőoszlopos istállók környékén, hordó minden bizonnyal akad, akárcsak esővíz tárolására. De vélhetően gyógyszeres üvegek is. Ha lesz lesz. Ha nem, hát nem. Akad a szamár nyeregtáskájában is. Amíg pakolásznak, Waldranhoz fordul, mert mindig kíváncsi a vele tartók sorsára:*
- Mondd csak, Waldran! Téged milyen szál fűz a hadúrhoz? Testvére vagy talán? Eddig merre jártál, még soha nem láttalak. *Kérdezi szemöldökét felhúzva, mosolygósan, majd a jó nyomaték kedvéért pipájába szív, s ismét füstöt ereget. Egy jó gnóm tudóst, csak pipafüstbe burkolva lehet komolyan venni.*
*Sfettsnek egyelőre nincs dolga, úgy néz ki a markos legények értik a dolgukat, ki-ki megy lováért, ki a szekérért. Nincs beleszólása a dolgokba, de egyébként sem tenni, a szervezkedésnek ehhez a részéhez nincs köze. Jóllehet az építkezéseknél már másik énjét kell elővennie, azt, amelyik még soha nem volt. Saját magának kiválóan parancsol, például, hogy a zöld bogyót nem szabad leszedni és, hogy ne nyúljon napközben darázsfészekbe, mert bizony azok nem alszanak olyankor. Azt is tudja, hogy milyen színű vegyszerhez milyen szagút nem szabad keverni, s ha véletlenül elfeledi hangosan dorgálja meg magát, miután újra kinőtt a szakálla. De jelenleg csak a pipázásnak él, hagyja, hogy a fiatalság kiélje magát, s az ismeretlen Waldran hirtelen vezéri szerepeket töltsön be. Egy kicsit Ignácon is gondolkodik, vajon megvan-e még, vajon nem érte-e baj, vajon megrúgta-e Brist? De ezeknek a kérdéseknek nincs értelmük, mert mihelyst odaértek válaszokat kap rá, addig meg csak megválaszolatlan talányok, melyeken nem érdemes gondolkodni. Egy valami azonban eszébe jut, ennek hangot is ad:*
- Üres üveget, vagy hordót, ha találtok, rakjatok fel a szekérre. Olyat, mit lezárhatunk, a legjobb légmentesen. Soha nem tudhatjuk mit fogunk szállítani, s milyen formában találjuk elő. *Mondja elgondolkodva, pipájával mutogatva. Úgy gondolja a kőoszlopos istállók környékén, hordó minden bizonnyal akad, akárcsak esővíz tárolására. De vélhetően gyógyszeres üvegek is. Ha lesz lesz. Ha nem, hát nem. Akad a szamár nyeregtáskájában is. Amíg pakolásznak, Waldranhoz fordul, mert mindig kíváncsi a vele tartók sorsára:*
- Mondd csak, Waldran! Téged milyen szál fűz a hadúrhoz? Testvére vagy talán? Eddig merre jártál, még soha nem láttalak. *Kérdezi szemöldökét felhúzva, mosolygósan, majd a jó nyomaték kedvéért pipájába szív, s ismét füstöt ereget. Egy jó gnóm tudóst, csak pipafüstbe burkolva lehet komolyan venni.*
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-30 14:01:56
Üzenet elküldve: 2018-08-30 14:01:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
* Rokonának válaszát meg se várva érnek be a Staardhalba, ha nincsenek az őrségben a fegyverei, akkor így járt, a másik újonc viszont biztosítja róla, hogy kifelé magához tudja venni a felszerelését. Ennek örül, semmi kedve a fölösleges kerülőkhöz, és a lova is a helyén van, szóval tartja a rendet. Máris szimpatikusabb ez az elf fattyú. Ahogy beérnek, egyből Kóbort keresi a szemével, szerencsére ott van, ahol hagyta. *
- Syv, láttam a bejáratnál egy szekeret, fogd be elé a lovadat, ha képes elhúzni, akkor te fogod irányítani. Sfetts mesternek remek dolga lesz melletted, és segíti majd, hogy merre vezesd. Mi a rokonnal egy-egy lovon követünk majd titeket, úgyhogy akár neki is láthatsz a saját lovad felszerelésének. * Int fejével az említett aranyszemű felé, miközben ő maga is Kóborhoz sétál, hogy elkezdje felszerelni. Gondja van rá, hogy megitassa a lovat az indulás előtt, aztán ahogy minden a helyére kerül, megnézi még, hogy Syvnek kell-e segítség a szekérnél, miután kivezette a saját lovát is. Reméli, hogy nincs senkinek felesleges hozzáfűzni valója, és gyorsan elkészülnek, persze ha a rokon nem boldogul a lovával, akkor gúnyos mosoly keretében neki is segít. A lényeg, hogy mielőbb indulásra készen legyenek, és mivel még ismerős terepen járnak, illetve tudja az utat is, ezért az őrség felé igyekszik ő vezetni a csoportot, azaz elfoglalni helyét a csapat élén. Persze meghallgat minden kommentárt, hozzáfűzést, és ésszerű javaslatot is, ha van ilyen, ez alapján akár még változhat is a csapat felállása, ha valakinek nagyon stabil érvei vannak, amik erre adhatnak okot. Waldran reméli, hogy nincsenek senkinek. *
* Rokonának válaszát meg se várva érnek be a Staardhalba, ha nincsenek az őrségben a fegyverei, akkor így járt, a másik újonc viszont biztosítja róla, hogy kifelé magához tudja venni a felszerelését. Ennek örül, semmi kedve a fölösleges kerülőkhöz, és a lova is a helyén van, szóval tartja a rendet. Máris szimpatikusabb ez az elf fattyú. Ahogy beérnek, egyből Kóbort keresi a szemével, szerencsére ott van, ahol hagyta. *
- Syv, láttam a bejáratnál egy szekeret, fogd be elé a lovadat, ha képes elhúzni, akkor te fogod irányítani. Sfetts mesternek remek dolga lesz melletted, és segíti majd, hogy merre vezesd. Mi a rokonnal egy-egy lovon követünk majd titeket, úgyhogy akár neki is láthatsz a saját lovad felszerelésének. * Int fejével az említett aranyszemű felé, miközben ő maga is Kóborhoz sétál, hogy elkezdje felszerelni. Gondja van rá, hogy megitassa a lovat az indulás előtt, aztán ahogy minden a helyére kerül, megnézi még, hogy Syvnek kell-e segítség a szekérnél, miután kivezette a saját lovát is. Reméli, hogy nincs senkinek felesleges hozzáfűzni valója, és gyorsan elkészülnek, persze ha a rokon nem boldogul a lovával, akkor gúnyos mosoly keretében neki is segít. A lényeg, hogy mielőbb indulásra készen legyenek, és mivel még ismerős terepen járnak, illetve tudja az utat is, ezért az őrség felé igyekszik ő vezetni a csoportot, azaz elfoglalni helyét a csapat élén. Persze meghallgat minden kommentárt, hozzáfűzést, és ésszerű javaslatot is, ha van ilyen, ez alapján akár még változhat is a csapat felállása, ha valakinek nagyon stabil érvei vannak, amik erre adhatnak okot. Waldran reméli, hogy nincsenek senkinek. *
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-23 15:53:36
Üzenet elküldve: 2018-08-23 15:53:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden jelenlévő//
*Savanyú arccal néz Tiziora. Nem mérges rá, nem neheztel rá, csak megint fejét ingatja.*
- Mon. Távol álljék én tőlem, nim, csak megérezni.
*Nem is szentel több időt Tizio családi problémáinak boncolgatására, főleg mert az úrfi nem kívánja. A továbbiakban csendben marad, tőle szokatlan módon, egészen addig, amíg Kagan meg nem érkezik teljesen váratlanul.*
- Al ducal.
*Mormolja az orra alatt. Szívesen elcsevegne vele egy kicsit ehelyett a fanyar úrfi helyett, de szemmel látható, hogy sietős a Hadúr dolga. Vildanae kérdő pillantására újból megszólal.*
- Változás illatát hozza felénk szél, úgy bizony. Ezt is megérezni.
*A Hadúr távozása elszomorítja. Nem azért, mert eltávozott a Staardhalból, hanem a jelenléte. Valami nagyon nincs rendben vele és Tepis valahogy nyugtalanságot érez. Behunyja a szemét és magában az Istennőhöz fordul tanácsért, de az semmit sem küld. Helyette egészen más entitások mozgását véli felfedezni és ez megriasztja.*
- Meditálni, nim. Eltávozok, bocsánat kegyetekhez.
*Meghajol mindkettejük felé egy mélyet, aztán sarkon fordul és elhagyja a Staardhalt, miközben saját kis nyelvén motyog magához.*
- Als animis, als animis... (A szellemek, a szellemek...)
*Savanyú arccal néz Tiziora. Nem mérges rá, nem neheztel rá, csak megint fejét ingatja.*
- Mon. Távol álljék én tőlem, nim, csak megérezni.
*Nem is szentel több időt Tizio családi problémáinak boncolgatására, főleg mert az úrfi nem kívánja. A továbbiakban csendben marad, tőle szokatlan módon, egészen addig, amíg Kagan meg nem érkezik teljesen váratlanul.*
- Al ducal.
*Mormolja az orra alatt. Szívesen elcsevegne vele egy kicsit ehelyett a fanyar úrfi helyett, de szemmel látható, hogy sietős a Hadúr dolga. Vildanae kérdő pillantására újból megszólal.*
- Változás illatát hozza felénk szél, úgy bizony. Ezt is megérezni.
*A Hadúr távozása elszomorítja. Nem azért, mert eltávozott a Staardhalból, hanem a jelenléte. Valami nagyon nincs rendben vele és Tepis valahogy nyugtalanságot érez. Behunyja a szemét és magában az Istennőhöz fordul tanácsért, de az semmit sem küld. Helyette egészen más entitások mozgását véli felfedezni és ez megriasztja.*
- Meditálni, nim. Eltávozok, bocsánat kegyetekhez.
*Meghajol mindkettejük felé egy mélyet, aztán sarkon fordul és elhagyja a Staardhalt, miközben saját kis nyelvén motyog magához.*
- Als animis, als animis... (A szellemek, a szellemek...)
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-23 10:41:12
Üzenet elküldve: 2018-08-23 10:41:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tizio, Vildanae, Tepsi, Kagan//
*Tizio komolyan feszélyezve érzi magát Tepistől, vannak kultúrák, ahol a bolondokat tisztelik, de Tizionak csak a kedélyei borzolódnak a flepnisektől.*
- Megkérném hölgyem. *A "hölgyem" szó furcsán cseng, mondhatni, hogy nem teljesen őszintén* - Hogy ne okoskodjon olyan dologban, amiről fogalma nincsen. *Tepis nem ismeri Tizio családi viszonyait, lelki nyomorait, ugyanakkor tökéletesen ráhibázik a dologra, ami csak még jobban idegesíti Tiziot. Visszanéz inkább a sokkal kellemesebb látványt nyújtó Vildanaere.*
- Húgomnak csupán négy fivére van, de ő apám másik kedvence. Sőt a legnagyobb kedvence. *Effytől ezt viszont ezt kevéssé irigyli, mint legidősebb fivérétől, pedig hányszor megfogadta már, hogy jó testvér lesz, nem irigykedik, nem utálkozik, csak a mai napon nagyjából ötször, aztán persze ugyanúgy utálkozik, gyűlölködik, bár most elég visszafogottan.*
- Medgolyok. *Könyvekben látott már képet ilyen állatokról, de élőben még sosem látott, viszont nehezen képzeli, hogy egy ilyen törékenynek tűnő nő elboldogulhatna ilyen fenevadakkal, aggályait nem osztja meg a nővel.* - Önökkel tartanék, de csak most érkeztem nemrég, pihenni hagynám pihenni a lovam is, és magam is kifújnám kicsit. *Semmi kedve a hangyás Tepissel tölteni az idejét, bár Vildanae társaságát nem vetné meg, de egyelőre Vildanae társasága nem annyira vonzó, hogy emiatt elviselje Tepist.* - De később örömmel meginnék egy italt Önökkel. *Mosolyog a felemás szeműre, akire első sorban vonatkozik a meghívása. ~Bárhová elmehetünk!~ Delejezné tovább, ha nem érkezne egy drabális férfi lovon, akivel nem pazarolnak egymásra túl sok pillantást. A férfi jön, utasításokat ad, majd megy is, Tizioban viszont, mikor jobban megnézi, meghűl a vér, ismeri ezt a tekintetet, bámul utána, mikor elhagyja az istállót, nem szól egy szót sem, véletlen egybeesés, semmi más, megrázza magát, hogy magához térjen a kábulatból.*
- Hol is tartottunk? *Néz újra a felemás szemű szépségre, tudja, hogy azok indultak és a beszélgetésüket nagyjából lezárták, de egy kérdést megér.*
*Tizio komolyan feszélyezve érzi magát Tepistől, vannak kultúrák, ahol a bolondokat tisztelik, de Tizionak csak a kedélyei borzolódnak a flepnisektől.*
- Megkérném hölgyem. *A "hölgyem" szó furcsán cseng, mondhatni, hogy nem teljesen őszintén* - Hogy ne okoskodjon olyan dologban, amiről fogalma nincsen. *Tepis nem ismeri Tizio családi viszonyait, lelki nyomorait, ugyanakkor tökéletesen ráhibázik a dologra, ami csak még jobban idegesíti Tiziot. Visszanéz inkább a sokkal kellemesebb látványt nyújtó Vildanaere.*
- Húgomnak csupán négy fivére van, de ő apám másik kedvence. Sőt a legnagyobb kedvence. *Effytől ezt viszont ezt kevéssé irigyli, mint legidősebb fivérétől, pedig hányszor megfogadta már, hogy jó testvér lesz, nem irigykedik, nem utálkozik, csak a mai napon nagyjából ötször, aztán persze ugyanúgy utálkozik, gyűlölködik, bár most elég visszafogottan.*
- Medgolyok. *Könyvekben látott már képet ilyen állatokról, de élőben még sosem látott, viszont nehezen képzeli, hogy egy ilyen törékenynek tűnő nő elboldogulhatna ilyen fenevadakkal, aggályait nem osztja meg a nővel.* - Önökkel tartanék, de csak most érkeztem nemrég, pihenni hagynám pihenni a lovam is, és magam is kifújnám kicsit. *Semmi kedve a hangyás Tepissel tölteni az idejét, bár Vildanae társaságát nem vetné meg, de egyelőre Vildanae társasága nem annyira vonzó, hogy emiatt elviselje Tepist.* - De később örömmel meginnék egy italt Önökkel. *Mosolyog a felemás szeműre, akire első sorban vonatkozik a meghívása. ~Bárhová elmehetünk!~ Delejezné tovább, ha nem érkezne egy drabális férfi lovon, akivel nem pazarolnak egymásra túl sok pillantást. A férfi jön, utasításokat ad, majd megy is, Tizioban viszont, mikor jobban megnézi, meghűl a vér, ismeri ezt a tekintetet, bámul utána, mikor elhagyja az istállót, nem szól egy szót sem, véletlen egybeesés, semmi más, megrázza magát, hogy magához térjen a kábulatból.*
- Hol is tartottunk? *Néz újra a felemás szemű szépségre, tudja, hogy azok indultak és a beszélgetésüket nagyjából lezárták, de egy kérdést megér.*
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:01:46
Üzenet elküldve: 2018-08-22 22:01:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tizio, Vildanae, Tepsi, Kagan//
*Nem tudja nem észrevenni, hogy Tiziot feszélyezi az, amit Tepis művel. Neki már szinte megszokott ez a látvány, de az ifjút szemlélve most újból vicces lesz. El is mosolyodik, amit a másik könnyedén tekinthet a szimpátia jelének, hisz Vildanae nem fordít túl nagy figyelmet az ilyesfajta kommunikációra. Bátran a szemébe mosolyog bárkinek, aki valamiért kedvére való, Tizioval meg már sokadszorra teszi.*
- Minden családban van egy kedvenc...*húzódik szélesebbre mindent tudó mosolya* Öt idősebb fiútestvér mellett nekem sem volt egyszerű. *Nem folytatja a gondolatmenetet, pedig tudná. Inkább ő is visszapillant a lovakra, még mindig mosolyogva, ami természetesen neki is nagyon jól áll.
Közben Tepis is visszatér köreikbe, rögtön egy elég velős válasszal szolgálva a fiú korábbi szavaira. Nem is gondolta volna, hogy Vashegy ilyen mulatságos hely, de nap mint nap pozitívan kell csalódnia. Felnevet, Tepisről Tiziora, majd újból a nőre nézve.*
- Elég kellemetlen történeteket hallottam az elődeim munkásságáról... A medgolyok nehezen kifürkészhető állatok. *Komolyodik el egy kicsit, de azért szemei sarkában még ott van a korábbi jó kedv.*
- Ezért szerencsére is szükségem van a kitartás mellett. Kellemetlen volna, ha egy óvatlan pillanat az életembe kerülne. *Válaszol szerinte elég kimerítően Tizio kérdésére, majd még zöld, azaz bal szemével rá is kacsint.*
- Valóban a piacra tartottunk. *Ő az invitálást kicsit túlzásnak érzi, ezért csak kedvesen mosolyog, ahogy Tepis megteszi helyette. Még mielőtt azonban Tizio válaszolhatna, megjelenik Kagan, lóháton.*
- Üdvözöllek!
*Illendő módon fejet hajt a klánfő előtt, majd az egyik üres, frissen kitisztított boxba vezeti lovát. Persze lecsutakolni nem ő fogja, az majd a lovász dolga lesz, ki hamarosan meg is jelenik a színen, hogy gondjaiba vegye a megfáradt hátast.*
- Úgy lesz, ahogy kívánod, Hadúr! *~Miféle gyűlés?!~ Tepis felé fordul, hátha ő többet tud a dologról.*
A hozzászólás írója (Vildanae Niviamos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.22 22:07:44
*Nem tudja nem észrevenni, hogy Tiziot feszélyezi az, amit Tepis művel. Neki már szinte megszokott ez a látvány, de az ifjút szemlélve most újból vicces lesz. El is mosolyodik, amit a másik könnyedén tekinthet a szimpátia jelének, hisz Vildanae nem fordít túl nagy figyelmet az ilyesfajta kommunikációra. Bátran a szemébe mosolyog bárkinek, aki valamiért kedvére való, Tizioval meg már sokadszorra teszi.*
- Minden családban van egy kedvenc...*húzódik szélesebbre mindent tudó mosolya* Öt idősebb fiútestvér mellett nekem sem volt egyszerű. *Nem folytatja a gondolatmenetet, pedig tudná. Inkább ő is visszapillant a lovakra, még mindig mosolyogva, ami természetesen neki is nagyon jól áll.
Közben Tepis is visszatér köreikbe, rögtön egy elég velős válasszal szolgálva a fiú korábbi szavaira. Nem is gondolta volna, hogy Vashegy ilyen mulatságos hely, de nap mint nap pozitívan kell csalódnia. Felnevet, Tepisről Tiziora, majd újból a nőre nézve.*
- Elég kellemetlen történeteket hallottam az elődeim munkásságáról... A medgolyok nehezen kifürkészhető állatok. *Komolyodik el egy kicsit, de azért szemei sarkában még ott van a korábbi jó kedv.*
- Ezért szerencsére is szükségem van a kitartás mellett. Kellemetlen volna, ha egy óvatlan pillanat az életembe kerülne. *Válaszol szerinte elég kimerítően Tizio kérdésére, majd még zöld, azaz bal szemével rá is kacsint.*
- Valóban a piacra tartottunk. *Ő az invitálást kicsit túlzásnak érzi, ezért csak kedvesen mosolyog, ahogy Tepis megteszi helyette. Még mielőtt azonban Tizio válaszolhatna, megjelenik Kagan, lóháton.*
- Üdvözöllek!
*Illendő módon fejet hajt a klánfő előtt, majd az egyik üres, frissen kitisztított boxba vezeti lovát. Persze lecsutakolni nem ő fogja, az majd a lovász dolga lesz, ki hamarosan meg is jelenik a színen, hogy gondjaiba vegye a megfáradt hátast.*
- Úgy lesz, ahogy kívánod, Hadúr! *~Miféle gyűlés?!~ Tepis felé fordul, hátha ő többet tud a dologról.*
A hozzászólás írója (Vildanae Niviamos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.22 22:07:44
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-22 11:25:52
Üzenet elküldve: 2018-08-22 11:25:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Tizio, Vildanae, Tepsi, Kagan//
*Az istálló, vagy ahogy maguk közt nevezik, a Staardhal koránt sem üres, és ezúttal nem csak a lábasjószággal, lovakkal és medgolyokkal van tele. A druida mellett ott találja Tepist és egy idegen, nyálas jellegű fickót.*
- Lássátok el a lovam. Megérdemli, hogy jól tartsák. *ad rövid utasítást, miután kizökken a nyeregből és magához veszi holmiját. Az üvegcséket a raktárba teszi, a felszerelést pedig viszi magával.*
- Tepis, Vildanae, elvárlak titeket a gyűlésre. *veti még oda, majd egy rövid pillantással lerendezi Tizio létezését is, de sem bemutatkozni, sem bemutatkozást kérni nincs kedve. Nem törődhet minden ványadt lovásszal, legalábbis most nem. Miután lovát gondos kezekre bízta, elindul ThargArod felé.*
*Az istálló, vagy ahogy maguk közt nevezik, a Staardhal koránt sem üres, és ezúttal nem csak a lábasjószággal, lovakkal és medgolyokkal van tele. A druida mellett ott találja Tepist és egy idegen, nyálas jellegű fickót.*
- Lássátok el a lovam. Megérdemli, hogy jól tartsák. *ad rövid utasítást, miután kizökken a nyeregből és magához veszi holmiját. Az üvegcséket a raktárba teszi, a felszerelést pedig viszi magával.*
- Tepis, Vildanae, elvárlak titeket a gyűlésre. *veti még oda, majd egy rövid pillantással lerendezi Tizio létezését is, de sem bemutatkozni, sem bemutatkozást kérni nincs kedve. Nem törődhet minden ványadt lovásszal, legalábbis most nem. Miután lovát gondos kezekre bízta, elindul ThargArod felé.*
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-12 21:15:03
Üzenet elküldve: 2018-08-12 21:15:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Úgy tűnik, a druidának sok volt a vezér látogatása és jelenléte, mert szóhoz sem jut. Kagan még téblábol egy darabig, aztán vállat von.*
- Nos... csak így tovább! Csak serényen! *látja, hogy állatai rendben vannak, így magára is hagyja a négylábúak között, meg virágaitól övezve, és zavart mosollyal távozik. Meg kell tanulnia végre, hogy ez már nem a régi törzs, és bizony az újak már a nagy hatalmú, alig érinthető Hadurat látják benne, nem Kagan Thargodart, aki vezér, klánfő és a törzs atyja egy személyben.*
*Úgy tűnik, a druidának sok volt a vezér látogatása és jelenléte, mert szóhoz sem jut. Kagan még téblábol egy darabig, aztán vállat von.*
- Nos... csak így tovább! Csak serényen! *látja, hogy állatai rendben vannak, így magára is hagyja a négylábúak között, meg virágaitól övezve, és zavart mosollyal távozik. Meg kell tanulnia végre, hogy ez már nem a régi törzs, és bizony az újak már a nagy hatalmú, alig érinthető Hadurat látják benne, nem Kagan Thargodart, aki vezér, klánfő és a törzs atyja egy személyben.*
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-05 22:03:11
Üzenet elküldve: 2018-08-05 22:03:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tizio, Vildanae//
*Sápítozik, háláskodik még az Istennőnek, az Idők Fonalának Szövőjéhez, aztán hajol még egy utolsót a földre, s azzal a lendülettel amivel lehajolt, már fel is ugrik a talpára.*
- Zavar engem, hogy botom az ajtóban elvették vala jövésemkor. *Mondja, miközben visszatotyog ama kettőhöz.* Ha volna kezemben, megkopogtatnám fejed úrfi, amiért fivéredről s magadról így traktálsz.
*Ingatja fejét, aztán mélyen a férfi szemeibe néz, miközben enyhén rángatózik a sajátja.*
- Tényleg csak ő volna mindenki kedvence, vagy pusztán te mondád magadnak ezt, miközben szemed és orrod furán gennyes?
*Végignéz az úrfin, aztán megint csak ingatja a buksiját.*
- Barát, nim. Nékem mindenki az, aki nem tesz rosszat se velem, se mással. No de hová is visz utunk? *Emeli szemét a lányra, majd vissza a férfire.* Piacra vagy hová, al ampor, nim? Tartanál velünk, úrfiember?
*Sápítozik, háláskodik még az Istennőnek, az Idők Fonalának Szövőjéhez, aztán hajol még egy utolsót a földre, s azzal a lendülettel amivel lehajolt, már fel is ugrik a talpára.*
- Zavar engem, hogy botom az ajtóban elvették vala jövésemkor. *Mondja, miközben visszatotyog ama kettőhöz.* Ha volna kezemben, megkopogtatnám fejed úrfi, amiért fivéredről s magadról így traktálsz.
*Ingatja fejét, aztán mélyen a férfi szemeibe néz, miközben enyhén rángatózik a sajátja.*
- Tényleg csak ő volna mindenki kedvence, vagy pusztán te mondád magadnak ezt, miközben szemed és orrod furán gennyes?
*Végignéz az úrfin, aztán megint csak ingatja a buksiját.*
- Barát, nim. Nékem mindenki az, aki nem tesz rosszat se velem, se mással. No de hová is visz utunk? *Emeli szemét a lányra, majd vissza a férfire.* Piacra vagy hová, al ampor, nim? Tartanál velünk, úrfiember?
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Staardhal
Üzenet elküldve: 2018-08-05 14:32:33
Üzenet elküldve: 2018-08-05 14:32:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tepis, Vildanae//
*Tizio hamarosan kellemetlenül érzi magát attól, amit Tepis művel, otthon a Tepishez hasonlókra hamar ráadják a muszájingecskét, Tizio ennek a gyakorlatnak nagyon örül is, nincs baja a bolondokkal addig, amíg azt a négy fal között csinálják. ~Olyan négy fal között, aminek piciny, rácsos ablaka van és erős, kívülről nyitható ajtaja.~ *
- Fivérek közötti torzsalkodás. De annyit elárulhatok, hogy a bátyám mindenki kedvence. *Mosolyog a felemás szeműre, Tizionak nagyon jól áll, amikor mosolyog, sajnos azonban ritkán teszi ezt, általában sanyarú sorsán kesereg, most is benne van ez a mosolyában. ~A másik kedvenc a húgom, a másik három bezzeg le van ejtve.~ Igazságtalanul ítéli meg apját és családját, Tizio maga is tudja ezt, szeretne változtatni és ezek a szenvedéssel teli idők megfelelőek lennének arra, hogy minden sérelmét elfelejthesse, de egyelőre jobban esik a kesergés, bár a felemás szemű lányt is szívesen nézi, aztán azon kapja magát, hogy szemmel vetkőzteti, gyorsan Vétkesre néz, megpaskolja az állat nyakát.*
- Ha minden jól alakul? *Kékjei visszasiklanak a nőre, majd tovább a még mindig bőszen imádkozó Tepisre, ha nem tudná, hogy imádkozik, akkor azt hinné, hogy valami idegen nyelvű ajvékolás, nagyon reméli, hogy hamarosan abbahagyja és nem is kezdi újra, amíg egy légtérben vannak.* - Mitől függ a dolgok jól alakulása? Remélem, hogy önért is imádkozik, hogy jól alakuljanak a dolgai, ha már ennyiszer ilyesmire vetemedik. *Tizio újra Tepisre néz, olyasmire vár, hogy az áhítat addig fokozódik még a nő ájultan csuklik az istálló döngölt padlójára, akkor kis csönd lenne.* - Barátnők? *A kékek ismét a felemás szemű lányra vetülnek, végigméri. ~Remélem, hogy feleennyire sem vagy flepnis, mint a fattyú.~*
*Tizio hamarosan kellemetlenül érzi magát attól, amit Tepis művel, otthon a Tepishez hasonlókra hamar ráadják a muszájingecskét, Tizio ennek a gyakorlatnak nagyon örül is, nincs baja a bolondokkal addig, amíg azt a négy fal között csinálják. ~Olyan négy fal között, aminek piciny, rácsos ablaka van és erős, kívülről nyitható ajtaja.~ *
- Fivérek közötti torzsalkodás. De annyit elárulhatok, hogy a bátyám mindenki kedvence. *Mosolyog a felemás szeműre, Tizionak nagyon jól áll, amikor mosolyog, sajnos azonban ritkán teszi ezt, általában sanyarú sorsán kesereg, most is benne van ez a mosolyában. ~A másik kedvenc a húgom, a másik három bezzeg le van ejtve.~ Igazságtalanul ítéli meg apját és családját, Tizio maga is tudja ezt, szeretne változtatni és ezek a szenvedéssel teli idők megfelelőek lennének arra, hogy minden sérelmét elfelejthesse, de egyelőre jobban esik a kesergés, bár a felemás szemű lányt is szívesen nézi, aztán azon kapja magát, hogy szemmel vetkőzteti, gyorsan Vétkesre néz, megpaskolja az állat nyakát.*
- Ha minden jól alakul? *Kékjei visszasiklanak a nőre, majd tovább a még mindig bőszen imádkozó Tepisre, ha nem tudná, hogy imádkozik, akkor azt hinné, hogy valami idegen nyelvű ajvékolás, nagyon reméli, hogy hamarosan abbahagyja és nem is kezdi újra, amíg egy légtérben vannak.* - Mitől függ a dolgok jól alakulása? Remélem, hogy önért is imádkozik, hogy jól alakuljanak a dolgai, ha már ennyiszer ilyesmire vetemedik. *Tizio újra Tepisre néz, olyasmire vár, hogy az áhítat addig fokozódik még a nő ájultan csuklik az istálló döngölt padlójára, akkor kis csönd lenne.* - Barátnők? *A kékek ismét a felemás szemű lányra vetülnek, végigméri. ~Remélem, hogy feleennyire sem vagy flepnis, mint a fattyú.~*
1-20 , 21-40 , 41-60