Nincs játékban - Ispotály és Alkimistaműhely
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínIspotály és AlkimistaműhelyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

20. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-31 16:39:36
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//

*A kancellár bevezeti hát. Mármint az ispotályba. És bár Aenaenek nem sok kedve van bemenni - bár Kagan végrendeletének felolvasásakor megbeszélték, hogy besegít Habrertusnak - és bent vészesen fogy a kedve, hogy soká itt tartózkodjon.
Behalad hát abba a helyiségbe, amit a kancellár kijelöl és mivel Aenae egyrészt naiv, másrészt a kancellárt sem ismeri mélyen, ezért nem aggódik a retesz miatt.*
- Nem, csak a fejem fájt. Aztán, mintha elvágták volna, elmúlt.
*A kérdésekre rázza a fejét, nem rázza a hideg, nem lázas, nincsenek izomfájdalmai és görcsei sem.*
- Nyirokcsomóim?
*Mivel maga is érdeklődik a gyógyítás iránt, ezért ösztönösen nyúl a nyakához, aztán a hónaljába. A lágyéki részek ellenőrzésétől most eltekint, de közben rázza a fejét.*
- Olyanok, mint máskor. Ez jó jel, ugye?


19. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-31 16:23:40
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//

*Lehet, hogy kockáznia kéne. Ha ott is ilyen jól tudná megtippelni a számokat, ahogy Aenae érkeztének okát eltalálta, gazdag ember lenne. Gazdagabb. De hát aranyból sohasem elég, ugye.*
- Nem jó hír, szavamra, nem jó. *int a lánynak, hogy tartson pár lépés távolságot, de mondja is az okát.*
- Magam egész nap betegek között vagyok, s bár még nem vettem észre tüneteket, elképzelhető, hogy már én sem vagyok egészséges. És ha - adják az istenek! - veled semmi baj, akkor ez maradjon is így. De talán menjünk beljebb, ezt ne itt intézzük.
*El is indul, és ha Aenae vele tart, kérdéseket már menet közben feltesz.*
- A fejfájáson kívül mást tapasztaltál?
*Ez is a pestissel jár, de persze önmagában még nem jelent semmit.*
- Nem szokott rázni a hideg? Izomfájdalmak nem kínoznak? Esetleg görcsök sem leptek még meg?
*A folyosón aztán határozottan int a bal oldali ajtó felé. Más sem hiányozna, mintsem Aenae a betegek közé tévedjen. Odabent aztán behúzza maga mögött az ajtót és a reteszt is rátolja. Úgyszintén nem hiányzik, hogy bárki is zavarja őket. A kancellárt ismerve ez némi aggodalomra adhat okot, de teljesen ártatlan arckifejezéssel fordul a lány felé. Igaz, az is megvan, hogy Hubi meglehetősen gyakorlott képmutató. És a válaszok után is van kérdése.*
- Nem tapasztaltad továbbá, hogy a nyirokcsomóid is megduzzadtak?
*Sejti, hogy ez Aeane-nek esetleg keveset mondhat, így gyorsan folytatja.*
- Nem érzel-e esetleg fájdalmas csomókat hónod aljában, vagy a lágyékhajlatban?
*Az újabb válaszokat is megvárja, de persze már tudja, hogy meg fogja, meg kell vizsgálnia a lányt. Mivel a távolságot muszáj tartaniuk, ezt szemrevételezéssel fogja tenni. De ez is több a semminél. És igen, nem a kancellár lenne a kancellár, ha ezt a gyógyításhoz nélkülözhetetlen lépést ne kívánná felhasználni némi potya kukkolásra.*


18. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:46:41
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//

*A kancellárban nyilván működhet a hatodik érzék, mert pont odakint tartózkodik, mikor a lány megérkezik. Aenaenek egyébiránt az égvilágon semmi baja a férfival, talán csak annyi, hogy túl negédesnek tartja, meg az imént volt egy kis nézetkülönbségük, de ettől még tényleg semmi baja vele. Nyilván össze kell csiszolódni.*
- Áh kancellár. Nos meglehet, hogy magam is beteg vagyok. Szeretném ha ezt kizárnád, vagy megerősítenéd.
*Nem kertel, nincs helye most annak, meg az időt se szívesen húzná vele.*
- Tegnap a toronynál elég rosszul éreztem magam. Fejfájás. Látni véltem dolgokat. Szóval lehet, hogy én is elkaptam. Jártam a városban még a menekültek érkezése előtt...


17. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:36:12
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//

*Van munka bőven egy ragálykórházban, még akkor is ha a legnehezebb fizikai munkák természetesen nem a kancellárnak jutnak. Így, ahogy múlik a nap, egyszer azon kapja magát, hogy a vizsgáló asztala mögött ülve könyököl, két ujjával orrnyergét masszírozza, és fogalma sincs, hogy mióta tart ez. Mintha megcsalta volna az időérzéke. Nehézkesen feltápászkodik, tölt magának egy pohár bort. Köztudomású, hogy az alkohol segít megelőzni a sebek elfertőződését. Ki tudja, hátha belsőlegesen is hasonló hatása lehet. Így pohárral a kezében megy ki az ispotály elé, nekitámaszkodik az ajtófélfának, és mélyeket lélegzik a friss levegőből. Ki kell szellőztetnie a tüdejét.
Először csak a jellegzetes hangot hallja, aztán megpillantja a lovast is. Ez manapság nem jelent túl sok jót. Vagy rossz hír, vagy újabb beteg. Betegek. Hunyorog, távolra már nem lát olyan élesen. De amikor a ló és lovasa közelebb ér, felismeri Aenae-t. Bosszúsan elhúzza a száját. Nem valószínű, hogy bármi hír is legyen az, azt maga a Hadúr lánya hozná neki. Sokkal inkább valószínű, hogy Aenae egészségével lehet valami probléma. Ennek pedig nem örül. Aenae-vel még tervei vannak (nem feltétlenül abban az értelemben, ahogy a kancellártól megszokott), és tulajdonképpen nem is kívánna semmi rosszat ennek az ártatlan leánynak. Pestist végképp nem. A lány kissé távolabb ugrik le a lováról, Hubi ezt bölcs óvatosságnak tartja. Még ha egy kicsit eltúlzottnak is. Ellöki magát a támasztékként szolgáló ajtókerettől, és int is Aenae felé.*
- Gyere csak közelebb, gyermekem! Mi járatban? Remélem nem veled van valami gond!


16. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:21:36
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//

*Undorító dolog ez a pestis, nem hitte volna, hogy bármi ennyire undorítani fogja, de ha maga is beteg, akkor karanténban van a helye. Ha meg belehal, akkor gyorsan véget ér a Kagantól kapott örökség. És akkor az elárvult thargok újra elárvulnak, anélkül, hogy tudták volna, hogy időközben lett egy újabb úrnőjük.
Ügetésben érkezik az ispotályhoz. Bár meggyőződése, hogy az utóbbi két napban indokolatlanul sok időt töltött lóháton, ezért sajog a hátsója. Fáradt is. Már csak a pestis hiányzik, mint ablakos gnómnak a hanyatt esés.
Az épülettől kicsit távolabb megállva azon tanakodik magában, hogy mi van akkor, ha egészséges? Akkor ha bemegy elkapja? Elbizonytalanodik.*


15. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-31 14:13:01
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//A pestis//

*Nem túl boldog. Eddig kevés dolog alakult úgy, ahogy szerette volna. A küldöttekkel sem ment minden rendben, legalábbis ő másként tervezte volna. Azzal tudja csak vigasztalni, hogy a lehetőségekhez képest a legjobbat hozta ki a helyzetből. És persze az sem hátrány, ha valamelyest megismerte Kagan lányának temperamentumát. Az ispotályhoz érve lekecmereg az öszvér nyergéből, és miután leszerszámozta és ellátta az állatot, be is lép új, és remélhetően csak ideiglenes otthonába. Odabent pedig nem sok minden változott. Sajnos. Mivel mostanában jobban elmélyedt az orvosi témával foglalkozó munkákban, néhány új, és talán furcsa szokást is felvett. Például megtisztálkodik mielőtt vizitelni indulna a betegek közé, és ezt nem mulasztja el utána sem. Ellenőrzi, hogy miként tartják be utasításait, és figyel arra is, hogy a betegek ellátása zökkenőmentes lehessen. Az évszakhoz képest arra is próbál törekedni, hogy az étrendben gyümölcs és friss zöldség is szerepeljen, állítólag ez is segít a beteg szervezetnek. Ha végzett amivel szeretett volna, és van rá lehetősége, kicsit visszavonul a vizsgálónak kinevezett helyiségbe, és pipafüst felhőbe burkolózva tanulmányozza a szakirodalmat. Elgondolkodva könyököl le az asztalra. Talán ha befogatna az ispotályban itt-ott fellelhető patkányok közül néhányat, és rajtuk vizsgálhatná a betegség lefolyását, támadna valami ötlete. Aztán arra gondol, hogy mire lenne ez jó? Hiszen ha erre vágyik, akár embereket is megfigyelhet, sajnos. Végül arra jut, hogy ha a patkányok által terjed, vagy terjedhet a kórság, akkor a kis nyavalyás rágcsálók reakcióinak megfigyelése mégis hasznos lehet. Tehát intézkedik, hogy ácsoljanak néhány ketrecet. A rácsokat természetesen a vashegyi kovácsműhelyből kéne beszerezni, hiszen ezek a dögök a fát könnyűszerrel elrágják. És persze patkányokra is szükség lesz. Persze csak villás végű bottal megfogva, véletlenül sem szabad kézzel. Nem elég, hogy fertőzőek lehetnek, még harapnak is ezek a kis piszkok.*


14. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-28 09:26:07
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Learon//
//Zárás//

- Nagyon várjuk már, mindnyájan. *Sóhajt fel a férfi, majd búcsúra emeli kezét, közben hátra-hátra tekintet, nem e kapott lángra az imént odahordott szalma. Rövid tapssal dicséri meg a pásztor rögtönzött bemutatóját, ki ha eddig attól félt, hogy megfertőződik, most sem kap erre utaló jeleket, talán újonnan felvett jobbágya valóban figyelt arra, hogy ilyesmire ne kerülhessen sor.*
- Nem adjuk fel, Learon uram, nem adjuk. *Bólogat helybenhagyólag, majd ő is elköszön.*
- Az istenek legyenek veled, és leld kedvedet a furulyaszóban, remélem sok örömet fog okozni. *Mosolyodik el szomorúan, majd, ha Learon távozik egy darabig még nézi a korlátnál, aztán visszamegy övéi közé.*


13. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 12:10:29
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Nyíl//

-Mind a kettő van! Meg fogjátok találni a nektek való munkát, abban biztos vagyok! *Bizony tíz hektár elég nagy föld, ez a pár ember biztos el fog tudni dolgozni rajta. Azt ültethetnek, amit akarnak, vagy csinálhatnak, amit szeretnénk, csak haszon legyen belőle.* ~Ha a fizetésüket megkeresik már akkor is boldog vagyok!~
-A Vashegyen a legtöbben ilyenek vagyunk! A birtokokon főleg, szóval csak várd meg amíg kikerültök innen! *Bólogat Learon. Trodd, Grotg, Sfetts bácsi és mindenki ugyan olyan jólelkű, mint a pásztormágus. Aztán hallgatja a férfi beszédét a gyermekekről és mosolyog hozzá.*
-Nagyon jó gyermekeknek tűnnek már így hallgatva is! *Teszi hozzá, mert az ilyenek kellenek ide a birtokokra. Ezektől lesz jobb ez a föld. Azzal belefúj a furulyába és egy kezdetleges dallamot játszik el rajta. Nem valami nagy dolog, de talán egy kis színt hozhat az amúgy füstös szürkeségbe. Aztán fejet hajt Norenn előtt, és elköszönni tervez.*
-Nos, akkor jószerencsét és mielőbbi gyógyulást kívánok, barátom! Még meg foglak titeket látogatni, hogy lássam ahogy gyógyultok, szóval ne adjátok fel egy perce sem! *Mosolyog, és automatikus kezet nyújtana, de aztán félúton leejti maga mellé, és inkább az intés mellett dönt.*
-Akkor a viszont látásra!



12. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 11:55:32
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Learon//

- Ez esetben köszönöm, megháláljuk majd neked. *Bólint immár vidámabban a férfi.* Valóban akad munka itt is, bár már szívesebben dolgoznék a földeken és a gyümölcsösben, ha van. *Sóhajt fel, s látszik rajta, hogy mindenhol lenne már csak nem itt. Elég nyomasztó a légkör.* Ami azt illeti mindenkinek el fogom mondani, hogy annak ellenére, hogy még nem is tudtunk dolgozni a birtokodon meglátogattál bennünket és gondoskodsz rólunk. Ez a mai világban már kevesekről mondható el. *Az átvett furulyára néz, majd lassan megszólal.*
- A gyermekimnek faragtam hasonlót, de még nem értékelik. A nagyobbik inkább az úrias dolgokat követi, férfivé akar válni a kisebbik, hát ő meg inkább játszik, még tanulja az életet. *Kifejezetten szemlesütve áll, a dicsérettől és a pásztor örömétől zavarba jön.*
- Ugyan már Learon mester... nem szoktam én sz ilyen szavakat, hagyja el. *Söpör el egy száraz gallyat lábfejével.* Azt pedig próbálja ki bátran, eddig még igazán senki sem fújta meg, ha jól sikerült csengő és magas hangjának kell legyen, hiszen vékony és rövid, hogy a legmesszebb távolodó bárány is meghallja, ha megtanítod rá. *Magyarázza, egyebet pedig már nem kíván hozzáfűzni.*


11. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 11:37:46
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Nyíl//

-Ugyan, semmiség tényleg! *Szabadkozik Learon, és még karjait is maga elé teszi, ezzel is mintha arra utalna, hogy semmi szükség a háláskodásra.*
-Hiába nem dolgoztatok nekem! Az egész Vashegyért dolgozol most barátom, és ezt pedig én nem tudom meghálálni! *Mert bizony, ha segít a betegeknél, akkor azzal a pásztornak is sokat tesz.*
-Nos, ha tényleg így lesz, én örömmel veszem a segítségüket! *Mosolyog, és még ha most így előre nem is látja, hogy mennyire lesz pénze, újabb emberekre, mégis ezt válaszolja. Egyrészt, mert egy ilyen mondat erőt önthet a betegekbe. Ha az embernek van jövője, hamarabb meggyógyul. Ezt valami ócska lányregényben olvasta egyszer. Egyébként meg ahogyan most halad, könnyen elképzelhető, hogy bőven lesz pénze újabb emberekre. Földet sem tart semennyibe kérnie majd a Kancellártól, ha esetleg nem elég az, ami van. Szerencsére nagyon jó kapcsolatot ápol a kecskeképűvel.*
-Nagyon örülök neki, hogy még vagytok! *Vigyorog a férfira. Kis öröm az ürömben ez a hír. A furulyára pedig fülig szalad a mosolya. Mint minden pásztor, ő is használta ezt a hangszert, és bár nem mestere neki, de mégis tud szép hangokat kicsiholni belőle, ha akar.*
-Nagyon köszönöm! *Hajtja meg fejét.*
-Már régóta akartam egy furulyát, csak a faragásban egyáltalán nem vagyok járatos! *Kőből pedig, amihez ért, nem lehet ilyen hangszert készíteni, vagy legalábbi ahhoz sem elég ügyes a keze.*
-Engedelmeddel kipróbálom akkor! *Még azonban nem fúj bele, mert vár, hátha még szeretne valamit hozzátenni a férfi.*



10. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 11:22:31
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Learon//

- Ezt köszönjük, uram. *Hajtja le fejét a férfi, szinte elérzékenyülve.* Hasonló gondoskodásban nem volt részünk még soha, igazán nem panaszkodhatunk. *Bólogat hevesen, majd a felé nyújtott erszényre elkerekednek a szemei.*
- De, még nem is dolgoztunk neked! Ez igazán nagylelkű tőled! *Hátranéz, hogy látják-e mások, ha nem, minden bizonnyal mesélni fog jótevőjükről, aki még ínség idején sem feledkezik meg róluk.*
- Lehet, hogy volna még, ki hozzád elszegődik, Learon uram. Feltéve, ha túlélik. A feleségem és gyermekeim szerencsére jól vannak. Ahogy én is. Vannak ugyan tünetek, gyakorlatilag mindenkin, de szerencsére talán átvészeljük, ha az istenek is úgy akarják. *Sóhajt aggódva, aztán hirtelen felcsillan a szeme.*
- Ezt később akartam odaadni. *Nyúl hirtelen apró tarisznyájába.* Kedveskedni akartunk neked, de aztán munkával nem tudtunk bizonyítani, így faragni kezdtem. Cserébe jótéteményedért. *Learon felé egy kis fafurulyát nyújt. Nem művészi és nem csicsás, egy egyszerű fából faragott, de láthatóan működőképes kis hangszer.*
- A tiéd. *Mondja, ha Learon elveszi.* Magam nem próbáltam, nehogy megfertőzzelek, de nem először csinálom. Hátha a gyerekeidet tudod majd ezzel szórakoztatni, ha mást nem, hát unalmadban. *Mosolyodik el, s közben az erszényt is tarisznyájába rejti.*


9. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 10:49:06
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Nyíl//

*Nem is kell sokáig várakoznia, pár gyerek hamarosan elő is keríti neki a férfit.* ~Jó gyerekek ezek! Meg kell hagyni, ha felépülnek, nagyon örülni fog a Vashegy, hogy ilyenek jöttek ide! Ezerszer jobbak ők, mint az összes nemes együttvéve!~ *A férfi mosolygását ő is viszonozza, majd megszólal, szinte bűnbánó hangon.*
-Nem felejtkeztem Norenn barátom! *Csóválja meg a fejét a pásztormágus.*
-A Te családodra figyelek, ahogy tudok, de ahogy látom, itt nem sokat tehetek! *Húzza el a száját, hiszen be nem mehet, ha nem akar beteg lenni, és jobb nem jut eszébe.*
-Nos igen! Örülök neki, hogy segítesz itt is amit tudsz! Ezt pedig én megfizetem! *Veszi elő az erszényét, hogy odaadhassa, ami a munkáért jár.*
-Tudom, hogy szerény vigasz, és talán a pénzzel nem is tudsz most mit kezdeni itt, de ha meggyógyultok, mert hiszem, hogy így lesz, akkor majd elköltheted amire csak akarod! *Azzal odadob Mesélő (Nyíl)(Norenn Fortas) kezébe 150 aranyat tartalmazó erszényt. *
-Hogy vannak a gyerekeid és a feleséged? *Érdeklődik tovább reménykedve, hogy még teljes a család és nincs okuk gyászolni. Már persze, ha a barátok közül se vitt el senkit a kór. A vezetőjük haláláról már értesült sajnos, így nem tartja kizártnak, hogy más is elhunyt közüllök.*



8. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 10:39:03
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Learon//

*A kiáltozásra hamarosan az előtérben szaladgáló gyerekek is felkapják fejüket, majd elszaladnak az ispotály belseje felé. Hamarosan Norenn jelenik meg, s bágyadt intéssel, szégyenlősen, de mosolyogva üdvözli a pásztort.*
- Nem hittem, mikor szóltak, azt hittem már elfeledkeztél rólunk. *Tétován körbenéz.* Idejutottunk. *Sóhajt fel, majd megtörli homlokát.*
- De legalább munka akad. *Mosolyodik el a korlát mögött, mert miközben beszél, a Learon és Norenn között húzódó korlátot nem lépi át, de nem is közeledik.*


7. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 09:51:28
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Nyíl//

*Learon végig nézi a helyet, és az egész valami elmaradott falura emlékezteti. persze a gyermekek sokat segítenek a képen, de a füst kellemetlenségét ez se tudja elvenni. Persze paraszt lévén hozzá van szokva ehhez, hiszen régen a házuk sem volt túlzottan jó szellőzésű, ahogy a legtöbb parasztház sem. Csalódottsággal veszi tudomásul, hogy nem találta meg a családot, de mivel más lehetősége nincs, hát többször bekiabálja a férfi nevét, hátha jelentkezik.* ~Még mindig jobb nekik itt, mintha valahol egy árok szélén haldokolnának!~ *Emlékezteti magát, hogy bár siralmas az egész látvány, mégis így a legjobb.* ~Kár, hogy nem tudok nekik segíteni valahogy!~ *Mert szeretne, de se képzettsége, se ötlete nincs, hogy miképpen tehetné úgy, hogy maga ne betegedjen meg. Márpedig azt nem igazán engedheti meg magának szeretett kecskéi és birkái miatt.* ~Ki viselné gondjukat, ha én meghalok?~



6. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 09:36:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Learon Derin//

*Az érkező pásztormágus fa korlátokkal elkerített részt láthat, mely mögött terül az ispotály nagyjából felhúzott épülete. Nincs rossz állapotban, sőt meglehetősen élettel telt, mert a korlátok mögött sok helyütt gyerekek játszanak a porban, valamint felnőttek beszélgetnek csendesen. Sok az ember, jóllehet már kevesebben vannak, mint legutóbb, azonban pusztán nézelődéssel nem biztos, hogy az említett családot a pásztor megtalálja, talán kiáltania kellene. Ha körbenéz láthatja, hogy van, aki bográcsban főtt dolgot keverget, s van, ki fát gyűjt, azonban egy dolog jellemzően az ispotály egész környékét belengi. Az az átható füstszag, mely az épület háta mögül árad. Most is szalmát égetnek, mint minden nap, ahogyan szerteszét, szinte minden sarokban patkánycsapdák vannak elhelyezve. Önmagában siralmas látvány, azonban mégis van benne egyfajta idilli kép. A betegek, mert jócskán akadnak láthatóan, bár nem mindenki tűnik annak, egyöntetűen barna darócruhában, és egyenlábbeliben.*


5. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-27 09:21:49
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

*Learon egy kis gyaloglás után meg is találja az ispotályt, de mivel csak annyit tud, hogy Norenn Fortas és családja valahol itt van, még nem megy be. Ki tudja, hogy mennyire fertőző ez a betegség és miként terjed. Hallott már olyat is, ami pusztán a rossz levegővel elkapható volt, így inkább tartja a távolságot. Ha talál egy olyan embert, aki egészségesnek látszik, akkor tőle kérdezi meg, hogy a jó Norenn és családja vajon merre lehet. Emellett pedig magában dicséri a Kancellár ügyességét, hogy ilyen jól kezelte a kórság dolgát.* ~Nagy istenek csapása ez nekünk, hogy betegség tört ki, de ilyen jó emberek mellett biztos vagyok benne, hogy nem fog sokáig tartani, és hamar megtalálják a kiutat!~


4. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-17 22:13:23
 ÚJ
>Navarentine Solichastra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hajnali fény//

*Lassan halad, mivel még mindig sajog kissé a lába, ha túlzottan gyors tempót akar ráerőltetni, ám végül mégiscsak eljut az Ispotály épületéhez. Félt tőle, hogy újból el fog tévedni az ide vezető úton, ugyanis eddig csak pletykákat, meg terveket hallott, merre is épül majd, szerencséjére azonban ezúttal elsőre megtalálja a helyes irányt. ~Már ha tényleg ez a helyes megoldás... ~ töpreng magában még mindig a rejtvényen, hiszen a korábbi fejtörőkkel ellentétben ezt nem, vagy legalábbis nem teljesen tudta értelmezni, ugyanis ha a lábasra vetülő fény útjába állt, saját magát látta az elkészült teában, arcképe alatt azonban átcsillantak a gyógynövények is, melyek az ital sötét színét adták, lehetőséget adva rá, hogy egyáltalán észrevegye magát benne. Így hosszas töprengés után is csak arra tud gondolni, a különféle füvek lehetnek esetleg a rejtély kulcsai, ezekről a legtöbbet pedig az Alkimistaműhelyben tudhatja meg, így errefelé veszi az irányt. Alighogy megpillantja azonban az épületet, vagy legalábbis amit annak vél, örömmel nyugtázza, hogy helyes volt a megérzése. ~Vagy csak a véletlenek furcsa közjátéka, hogy mindketten épp most és épp itt vagyunk!~ mosolyodik el magában, majd olyan halkan halad tovább, ahogy csak tud, nehogy felébressze az alvó fiút. Ahogy közelebb ér, óvatosan letelepszik vele szemben a földre, kíváncsian várva, vajon megérzi-e a jelenlétét, és mit szól majd, ha felébred és újra megpillantja őt.*


3. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-16 22:18:29
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Hajnali fény//

*Taitos útja az épület elé vezet.*
-Hűha!
*Nyugtázza, hogy már el is készült az amúgy remekül mutató házikónak alig nevezhető építmény.*
-És még fala is van.
*Úgy dönt, hogy egyelőre még nem megy be, kicsit leül, ideje meditálni. A hidegtől védi a köpenye, így csak azt gyűri maga alá, aztán az első fa tövébe telepszik, amit az út mellett megtalál. Aprócska terepgyakorlatot tervez, csak ugyebár ahhoz kellenek az érdeklődő tanítványok is.*
~Remélem Tina még nem szökött meg.~
*És Krestvirt is várná még, noha őt legalább látta már tegnap. Lehunyja szemét a műhellyel egyik bejáratával szemközt és így merül mélyen gondolatai mélyére, ahogy a mindent összetartó energia rajta átáramolva ringatja odabent.*


2. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-13 19:58:32
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Menekültek//
//Néhány nappal később//

*Hubi nincs jól. Szerencsére fizikailag egyelőre nincs sok oka panaszra, de már Amon Ruadh is unalmas kis porfészeknek tűnt számára olyan rendes városokkal szemben, mint amilyen Arthenior vagy Pirtianes. Na de hogy napok óta a folyó partján kell sínylődnie... Úgyhogy igyekszik elfoglalni magát. Bevezeti a napi kétszeri vizit intézményét. Minden reggel és minden este. Minden betegről kartont vezet, mindenki állapotának változásait pontosan lejegyzi. Talán később ebből is le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Elégedetten látja, hogy a gondjaira bízott menekültek példásan együttműködők. Az ispotály és az alkimistaműhely körül alaposan megritkulnak a patkányok, bár valószínűleg végleg nem sikerülhet kiirtani őket. Szívós kis bestiák. Emellett továbbra is nagy gondot fordít arra, hogy a betegek megfelelő élelmezésben részesüljenek, és mivel úgy gondolja, hogy a hús erőt, a zöldség egészséget ad, ezekben bővelkedik a menü. Talán mindezeknek is köszönhető, hogy a halálesetek száma csökken, és mintha erőre is kezdenének kapni a betegek. Persze Hubi tudja, hogy van még mit tennie. Most például a vizsgálóként funkcionáló helyiségben ücsörög, előtte az asztalon felütött orvosi könyvek és éppen az egyikbe mélyed bele pipafüsttel övezve, amikor Fendor rossz hírt hoz.*
- Máris megnézem. *áll fel az asztal mögül, letéve a pipáját, miután kiütögette belőle a maradék kis parazsat. Átmennek a másik helyiségbe. Az ispotály már sokkal kellemesebb környezetet biztosít a lábadozásra, mint az átmeneti betegháznak kinevezett Staardhal. A kislány ágyánál aztán elvégzi az ilyenkor szokásos rutinvizsgálatokat, melyek számára is lassan rutinná válnak. Miután végzett, barátságosan megpaskolja a kisfiú arcát, érdeklődik a hogyléte felől, megkérdezi, hogy van-e valami amit szívesen enne, inna, és ha van, megígéri, hogy megpróbál szerezni. Aztán egy fejmozdulattal inti magával Fendart.*
- Lázas. *mondja már az ajtóban állva* Ne engedjétek felkelni az ágyból, semmi futkorászás.
*Fendar társaságában visszatér a másik helyiségbe, ahol a falra szerelt szekrénykéből egy kis fiolát vesz elő: Keresztes Ulsga levéből készült tinktúra van benne. Ismét szembesül vele, hogy az ispotály szinte még el sem készült, így például gyógynövények is alig állnak rendelkezésére. Igazán jó lenne, ha Dora csipkedné magát. A gyógynövény nedvét egy pohár tejben keveri el, hogy kesernyés ízét elvegye.*
- Ezt igya meg a gyermek, csillapítja a lázat, és valószínűleg aludni is fog tőle. *nyújtja a poharat a férfinek* Ha egy-két óra múlva is forró a homloka, kapjon priznicet!
*Ha szükséges, elmagyarázza Fendarnak, hogy mi fán terem az a priznic, aztán rá bízza az övéit arra a rövid időre, míg tesz egy rövid látogatást Amonon. Hiszen az élet nem állhat meg. Még.*


1. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2018-12-11 18:47:46
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Menekültek//

*Fendar és csapata nem tétlenkedik, egy határozott bólintás és rövid mondat a válasz, mintha mindig is együtt dolgoztak volna, Ivor úgy látszik kellően alapos volt az éjjel:*
- Igenis, kancellár! *Hamarosan előbb kézzel, majd immár vasvillával szalmát ragadnak, aki még pihen, azt szelíden felébresztik, majd kijelölik az új helyét. Alapos és nagy kupacot hordanak össze, majd az utasításnak megfelelően gyújtják meg, hamarosan bodor füstpamacsok kezdenek terjengeni Amon városa felett, néha körbeölelve a borostyánba zárt és méltósággal, szomorú tekintettel hazatekintő hadúr néma szobrát is. De a falvakba is elterjed, azonban nem csak a füst, mert a kancellár pillanatra sem tétlen, s hangos gondolatait hamar üzenetbe ölti.*
- Mi a...? *Harsan fel mellette egy kiáltás, mikor a nagy kupac szalmából hirtelen egy patkány teteme pottyan ki. Az ember már éppen megfogná, de a kancellár kiáltására rémülten lép hátrébb. Elkerekedő szemekkel figyeli, amint a fogóval az állat tűzre kerül. Látható, hogy nem érti, bár nyilván az állatot maga is gusztustalannak tartja, azonban Fendar már kíváncsian nézi az esetet, s a szólításra azonnal Habrertushoz siet, s némán tekint fel, a viseltes és fáradt tekintetű tudósra. Bólint, majd hamar továbbadja a hírt. Vashegyen patkányirtás kezdődik. A férfiak ügyesek, nem csak a döglötteket gyűjtik, apró vesszőből fonnak kosarakat, majd továbbadják egymásnak a tudományt. Hiába a paraszt és szolgalélek ebből a szempontból jóval kifinomultabb és racionálisabb.*

//Néhány nappal később//

*A hír nem vitás, gyorsan terjed, nem is kell hozzá sok, s mi előbb még csak ablakon kiabált hang volt, mára már előírás, Vashegy a kancellár utasításait zengi. Sokan máris úgy kezdik el emlegetni, az eddig léha természetéről és garasoskodásáról hírhedt embert, hogy: A Gyógyító. Ez persze az egyre több tharggal megismerkedő csapatnak is köszönhető, ugyanis a tharg nép sem tétlen, mindenben segítenek.

Bár az ispotály munkálatai talán még nem is fejeződtek be teljesen, legalábbis néhány simításra szükség lehet, a naponta cserélődő és elégetett szalma, a patkánycsapdák, a rendszeres forró vizes fürdés, a tápláló étel, a gyümölcsök és hús, hamarosan meghozza a kívánt eredményt. A menekültek csapata bár szó se róla, nagyon beteg, azonban, aki eddig nem volt az, még most sem kapta el, s a friss szalmaágyakon, parázstartók mellett esténként üldögélő családok, egészen úgy néznek ki, mint akik boldogok és elégedettek. De, ami a legfontosabb higgattak és nyugodtak. Ez a bőszen gyógymódot kutató Dorawyna és mélységi nemes társa, Estanellária személyének köszönhető. Természetesen van, akin már nem lehet segíteni, s Habrertusnak és csapatának további holttestek elégetéséről kell gondoskodnia, nem beszélve a gyászolókról. Még borzasztóbb, hogy Ftitti a kisgyermek, egyre betegebb, s már lábon hordta ki első lázrohamát. A betegségből alaposan kiművelt kancellár jelenleg ezekkel a hírekkel szembesülhet, mikor a fáradt, de szelíd mosollyal arcán, Fendor megjelenik előtte:*
- Kancellár uram. Ftitti, aki rosszul lett a Vaskorsóban... félek, hogy az édesanyja egyedül marad. *A talán ezt követő töprengő csendbe más szavak is vegyülnek, kósza kiabálás, mintha a kapu felől jönne, mintha valaki Habrertus és Kagan Thargodar nevét kiabálná kétségbeesve.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 173-192