Nincs játékban - Ispotály és Alkimistaműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Ispotály és Alkimistaműhely | Nincs "kisebb" helyszín |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-27 20:59:25
Üzenet elküldve: 2021-07-27 20:59:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
~ Igent mondott!!! ~* Rég nem történt vele ilyen jó dolog. Néma érzelmi kitörésnek lehetünk szemtanúi. Aldeis sajnos többet is kap ebből, mivel a lány örömében olyan szorosan öleli magához, hogy az már sok a karmosnak. Igyekezne szabadulni, de hamar megenyhül a szorítás, mert jövevény érkezik. Egy fiatalnak mondható, elég jól öltözött nő érkezik, aki csak biccent Nestarnak. Nimerilnek nem túlságosan mond semmit az a tetoválás, mert még csak nem is artheniori. Az utcán töltött idő alatt pedig nem éppen az ilyen tetoválások voltak a legfontosabb elfoglaltságai.*
- Jó napot kívánok!* Köszön azért ő jó hangosan. Az ok egyszerű. Akár valaki fontos is lehet, főleg, hogy ismeri a járást is. Nem sok vizet zavar és viszonylag hamar távozik is, így újra kettesben lehet a mesterrel, aki újfent csak jó hírekkel tud neki szolgálni.*
~ Valóságos főnyereményt sikerült megcsípnem. Ez életem legszebb napja. ~* Tényleg nehezére esik, hogy palástolja örömét. Legszívesebben ugrálna meg kiáltozna, hogy milyen boldog. Viszont ezt egy komoly tudósnövendék nem teheti meg.*
- Mindent megteszek, hogy a lehető leghasznosabbá váljak. Köszönöm a lehetőséget!* Hálálkodik, mert azt nem győz. Természetesen Nestár eddig elérhető írásos művét már olvasta, illetve némi információ ragadt rá az akadémián is, így aztán sejti, hogy valamiféle kék varázsitalt fog kikeverni a mester. Most egy kis ideig magára hagyják, hogy végre bejutást nyerjen az alkalmazotti oldalra. Ő türelmesen várakozik addig.*
- Értem. Itt várok.* Csipogja és kezébe veszi a táskáját addig. A vaságyazás felcsikorog, majd kitárul előtte az ajtó. Erőlködve megemeli súlyos táskáját, majd betotyog az ajtón. Az összes instrukciót figyelmesen végig hallgatja. Annyira nem bonyolult, meg valószínűleg lesz ideje bejárni a helyet is majd.*
- Megértettem. A szálláshelyet pedig majd szeretném igénybe venni, akkor ha van rá lehetőség.* A magázásódás őt nem zavarja, mert alárendelt, viszont neki lényeges lenne megtudnia, hogy miképpen is szólíthatja mesterét.*
- Kérdezhetek valamit?* Vár, amíg engedélyt kap rá és aztán kezd bele.*
- Miképpen szólíthatom?* Macskáját közben erősebben fogja, mert a fura szag az még most sincs ínyére. Amúgy cicáját, ha munkára kerül a sor, akkor lerakja a földre és rendre szólítja fel. Táskáját szintúgy lepakolja, mert az meg nehéz, mint a só.*
~ Igent mondott!!! ~* Rég nem történt vele ilyen jó dolog. Néma érzelmi kitörésnek lehetünk szemtanúi. Aldeis sajnos többet is kap ebből, mivel a lány örömében olyan szorosan öleli magához, hogy az már sok a karmosnak. Igyekezne szabadulni, de hamar megenyhül a szorítás, mert jövevény érkezik. Egy fiatalnak mondható, elég jól öltözött nő érkezik, aki csak biccent Nestarnak. Nimerilnek nem túlságosan mond semmit az a tetoválás, mert még csak nem is artheniori. Az utcán töltött idő alatt pedig nem éppen az ilyen tetoválások voltak a legfontosabb elfoglaltságai.*
- Jó napot kívánok!* Köszön azért ő jó hangosan. Az ok egyszerű. Akár valaki fontos is lehet, főleg, hogy ismeri a járást is. Nem sok vizet zavar és viszonylag hamar távozik is, így újra kettesben lehet a mesterrel, aki újfent csak jó hírekkel tud neki szolgálni.*
~ Valóságos főnyereményt sikerült megcsípnem. Ez életem legszebb napja. ~* Tényleg nehezére esik, hogy palástolja örömét. Legszívesebben ugrálna meg kiáltozna, hogy milyen boldog. Viszont ezt egy komoly tudósnövendék nem teheti meg.*
- Mindent megteszek, hogy a lehető leghasznosabbá váljak. Köszönöm a lehetőséget!* Hálálkodik, mert azt nem győz. Természetesen Nestár eddig elérhető írásos művét már olvasta, illetve némi információ ragadt rá az akadémián is, így aztán sejti, hogy valamiféle kék varázsitalt fog kikeverni a mester. Most egy kis ideig magára hagyják, hogy végre bejutást nyerjen az alkalmazotti oldalra. Ő türelmesen várakozik addig.*
- Értem. Itt várok.* Csipogja és kezébe veszi a táskáját addig. A vaságyazás felcsikorog, majd kitárul előtte az ajtó. Erőlködve megemeli súlyos táskáját, majd betotyog az ajtón. Az összes instrukciót figyelmesen végig hallgatja. Annyira nem bonyolult, meg valószínűleg lesz ideje bejárni a helyet is majd.*
- Megértettem. A szálláshelyet pedig majd szeretném igénybe venni, akkor ha van rá lehetőség.* A magázásódás őt nem zavarja, mert alárendelt, viszont neki lényeges lenne megtudnia, hogy miképpen is szólíthatja mesterét.*
- Kérdezhetek valamit?* Vár, amíg engedélyt kap rá és aztán kezd bele.*
- Miképpen szólíthatom?* Macskáját közben erősebben fogja, mert a fura szag az még most sincs ínyére. Amúgy cicáját, ha munkára kerül a sor, akkor lerakja a földre és rendre szólítja fel. Táskáját szintúgy lepakolja, mert az meg nehéz, mint a só.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-27 18:50:32
Üzenet elküldve: 2021-07-27 18:50:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
*Nimeril pontosítása jogos, így gyors és egyszerű választ kap rá.*
- Igen, azt jelenti.
*Megvárja, amíg az érzelmi reakciók lecsengenek, Nestar is meg lehet elégedve azzal, hogy Nimeril érdekelt eltanulni egyet és mást a földmágiából, amivel Nestar segítségére lehet. Meg a sajátjára is, valamennyire. Kagaenanenek biccent vissza, úgy tűnik csak valami apróságot jött intézni.*
-Adódni fog, egy kevéshez értek. Amire szüksége van ahhoz, hogy segíteni tudjon, azt nyilván garantálni fogom, azonban a dolgunk megkönnyítésére, valamint az időspórolás nyomán fogunk készíteni egy italt, ami meggyorsíthatja a tanulást.
*Nem hiszi, nagy meglepetést fog okozni azzal, hogy milyen italt fognak kikeverni hozzá, de legalább Nimeril láthatja, mit hol kell megtalálni az italkeveréshez, ha esetleg maga is foglalkozni akar vele.*
- Ellenben, azt hiszem ideje lenne beengednem. De ehhez egy pillanatra hátra kell menjek. Egy kis türelmét kérem.
*Majd percek végeztével ki is nyílik a vaságyazásos ajtó.*
- Ezt az ajtót amúgy nem szokás használni, amikor szállítmányok nem érkeznek. Amennyiben ki és be szeretne jönni a jövőben, azt az ispotály irányából teheti meg. Egyetlen apróbb probléma ezzel, hogy az alkimistaműhely el van zárva az ispotálytól és egyelőre nem szolgálhatok kulccsal hozzá, nyitva pedig nem maradhat. Persze ki és be fogom engedni mindig, amikor bárhova menni akar. Persze ami a bejutást illeti, a földszinti ajtónál lesz a legkönnyebb dolga, ugyanis ott hallani is fogom. Ezen túl a szálláshely, amennyiben szüksége van rá, az ispotály oldalon található. Ahhoz a kulcs még jó eséllyel benne van a zárban, azt szabadon használhatja.
*Erről igazából fogalma sincs, de nagyobb az esélye annak, hogy véglegesen bele van rohadva, mint az, hogy valaki viccből elvitte volna. Onnan pedig szabadon mozoghat. A többi kulcsot illetően, egy jó ideig nem fog kapni belőlük, ami egy részben bizalmi kérdés, másrészről a környéken nem lehetséges kulcsot kovácsoltatni hozzá. Egy kisebb problémát még érez, ugyanis *
*Nimeril pontosítása jogos, így gyors és egyszerű választ kap rá.*
- Igen, azt jelenti.
*Megvárja, amíg az érzelmi reakciók lecsengenek, Nestar is meg lehet elégedve azzal, hogy Nimeril érdekelt eltanulni egyet és mást a földmágiából, amivel Nestar segítségére lehet. Meg a sajátjára is, valamennyire. Kagaenanenek biccent vissza, úgy tűnik csak valami apróságot jött intézni.*
-Adódni fog, egy kevéshez értek. Amire szüksége van ahhoz, hogy segíteni tudjon, azt nyilván garantálni fogom, azonban a dolgunk megkönnyítésére, valamint az időspórolás nyomán fogunk készíteni egy italt, ami meggyorsíthatja a tanulást.
*Nem hiszi, nagy meglepetést fog okozni azzal, hogy milyen italt fognak kikeverni hozzá, de legalább Nimeril láthatja, mit hol kell megtalálni az italkeveréshez, ha esetleg maga is foglalkozni akar vele.*
- Ellenben, azt hiszem ideje lenne beengednem. De ehhez egy pillanatra hátra kell menjek. Egy kis türelmét kérem.
*Majd percek végeztével ki is nyílik a vaságyazásos ajtó.*
- Ezt az ajtót amúgy nem szokás használni, amikor szállítmányok nem érkeznek. Amennyiben ki és be szeretne jönni a jövőben, azt az ispotály irányából teheti meg. Egyetlen apróbb probléma ezzel, hogy az alkimistaműhely el van zárva az ispotálytól és egyelőre nem szolgálhatok kulccsal hozzá, nyitva pedig nem maradhat. Persze ki és be fogom engedni mindig, amikor bárhova menni akar. Persze ami a bejutást illeti, a földszinti ajtónál lesz a legkönnyebb dolga, ugyanis ott hallani is fogom. Ezen túl a szálláshely, amennyiben szüksége van rá, az ispotály oldalon található. Ahhoz a kulcs még jó eséllyel benne van a zárban, azt szabadon használhatja.
*Erről igazából fogalma sincs, de nagyobb az esélye annak, hogy véglegesen bele van rohadva, mint az, hogy valaki viccből elvitte volna. Onnan pedig szabadon mozoghat. A többi kulcsot illetően, egy jó ideig nem fog kapni belőlük, ami egy részben bizalmi kérdés, másrészről a környéken nem lehetséges kulcsot kovácsoltatni hozzá. Egy kisebb problémát még érez, ugyanis *
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-27 13:33:34
Üzenet elküldve: 2021-07-27 13:33:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
*Nem mondhatná, hogy nagyon vágtat, főleg azért nem, mert nem a legkiválóbb lovasok egyike, de azért sokat fejlődött, viszonylag magabiztosan ül a nyeregben, ezért egy gyorsabb ügetést is megkockáztat.
Mivel azonban, nem szokta a sötételf a szántást, ezért meglehetősen hamar kifullad. Na a lova nem annyira, sőt Aenaenek meggyőződése, hogy az állat kiröhögi őt, hogy ennyire lóg a bele. Aenae meg tehetetlenségében nem tud egyebet tenni, mint ráölti a nyelvét.
Úgy néz ki, mint máskor, leszámítva az izzadt arcába tapadt hajszálakat, meg a kipirult arcát. Világos blúzt visel, melynek ujjai a könyöke alá érnek, így látható az alkarjának bőrébe vésett tharg rúna - a blúz is rátapad izzadt hátára. Bő szárú, szoknyának tűnő nadrágja majdnem a földig ér. Nyakában élénkzöld selyemkendő, vállán táska, haja laza fonatban, bár kicsit ziláltan.
Céltudatosan halad, anélkül, hogy bárkinek megmagyarázná a jövetele okát, de hát nem is kell megmagyarázza, hiszen ő a vidék teljhatalmú úrnője. Látja Nestart, meg azt, hogy valakivel éppen foglalkozik, de csak biccent köszönésképpen. Nem akar bájcsevegni, sokáig maradni sem, a járást meg ismeri.
Sokáig kutatnia sem kell, hamar rálel arra, amit keres, vagyis a pestisgyógyszer receptjére. Kész szerencse, hogy Habrertus rendkívül pedáns. Lemásolja, majd megírja a levelét. Végül pedig elhagyja az ispotályt, hogy futárt küldjön Artheniorba.*
Mivel azonban, nem szokta a sötételf a szántást, ezért meglehetősen hamar kifullad. Na a lova nem annyira, sőt Aenaenek meggyőződése, hogy az állat kiröhögi őt, hogy ennyire lóg a bele. Aenae meg tehetetlenségében nem tud egyebet tenni, mint ráölti a nyelvét.
Úgy néz ki, mint máskor, leszámítva az izzadt arcába tapadt hajszálakat, meg a kipirult arcát. Világos blúzt visel, melynek ujjai a könyöke alá érnek, így látható az alkarjának bőrébe vésett tharg rúna - a blúz is rátapad izzadt hátára. Bő szárú, szoknyának tűnő nadrágja majdnem a földig ér. Nyakában élénkzöld selyemkendő, vállán táska, haja laza fonatban, bár kicsit ziláltan.
Céltudatosan halad, anélkül, hogy bárkinek megmagyarázná a jövetele okát, de hát nem is kell megmagyarázza, hiszen ő a vidék teljhatalmú úrnője. Látja Nestart, meg azt, hogy valakivel éppen foglalkozik, de csak biccent köszönésképpen. Nem akar bájcsevegni, sokáig maradni sem, a járást meg ismeri.
Sokáig kutatnia sem kell, hamar rálel arra, amit keres, vagyis a pestisgyógyszer receptjére. Kész szerencse, hogy Habrertus rendkívül pedáns. Lemásolja, majd megírja a levelét. Végül pedig elhagyja az ispotályt, hogy futárt küldjön Artheniorba.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-26 23:16:32
Üzenet elküldve: 2021-07-26 23:16:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
* A mélyen tisztelt példaképe nem túlságosan akad fenn azon az apróságon, hogy Nimerilnek érzelmi túlcsordulása van. Amolyan hideg érzelemmentességgel ügyködik, amíg a tanonc igyekszik összeszedni magát, hogy valami értelmeset is ki tudjon bökni. Valahogy ez is sikerül neki. Minden érdemét, amit csak össze tud szedni azt, most össze is szedi. Igazából most várt volna némi érzelmet, de lényegében semmi ilyesmit nem kap.*
~ Komoly, kimért és precíz. Nem, mint az szőke disznó. ~* Hideg tények, ennyivel szolgálhat fajtársa, aki ezt mind rögtön az arcába is tolja.*
~ Hiány van gyógyítóból, kertészből, és ezek szerint betegekből is. Ez így nem túl biztató. ~* Fut át agyán, de ha más nem, akkor kirinyál egy kertész munkát. Az artheniori koldulásnál még az is jobb lehetőségnek tűnik.*
- Oh! Ez sajnálatos.* Mit mondhatna erre? Ez kicsit elcsüggeszti, amire még inkább magához öleli macskáját. Aldeis még mindig nem barátkozott meg Nestar mesterrel, de most kellő távolságra vannak, így egyelőre nem mocorog sokat. Biztatóan dorombolni kezd inkább Nimerilnek. Ekkor hangzik a bűvös mondat.*
~ Alkímiában, segíteni. ~* Ismétli el magában a két kulcsszót.*
~ Gyerünk Nimeril! Menni fog! Csak szépen óvatosan! ~* Így elgondolva egyszerű, de a valóságban már másképpen mennek a dolgok. Eljött az idő, hogy rácsapjon a feldobott labdára.*
- Ez azt jelenti, hogy esetleg tanítana?* Félve teszi fel a kérdés. Nem pont így tervezte el ezt fejben, de a kimondott szavait már nem lehet módosítani. Régi vágya, hogy megismerje ezeket az úgynevezett "varázsitalokat". Igazából a zöld színűekkel már van tapasztalata, rossz tapasztalok ugyan, de azt kénytelen elismerni, hogy hatékonyak. Választól függetlenül lép közelebb, amikor a mester jelenlegi tevékenységéről kezd el beszélni neki. Mélyebben még nem merült bele az ilyen fajta tudományokba, de maga a gondolatmenetel eléggé érdekes. Soha nem gondolta volna, hogy bárki ilyesmivel töltené az idejét.*
- Azta!* Bukik száján akaratlanul is a megdöbbenés. Őszintén szólva jelenleg még fogalma sincs az egyirányú alkímiáról, hiszen nem sokat hallott róla. Most viszont nem ez a lényeg, hanem hogy hasznára lehet talán Nestarnak.*
- Affinitásom az éppen van, de még a mágia tanait nem tettem magamévá. De mindenképpen szeretném majd a jövőben fejleszteni magam ezen irányba is.* Röstelli, hogy még itt is elmaradottak az ismeretei, de mint, mondta tanuló még csak. Viszont kész bármire, csakhogy valaki pártfogásába vegye. Nyal is ezerrel a férfinak, ami mondjuk nem olyan nehéz, mivel teljes mértékben le van nyűgözve.*
- Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű varázslatot, ilyen komplex módon fel lehet használni. Hihetetlen!* Ámuldozik egy sort.* Magam is a földmágiák irányába szeretnék elsősorban elmozdulni majd, amennyiben lehetőségem nyílik a tanulásra.* Márpedig boldogan megtenné, ha még segítségére is lehetne Nestar mester munkásságában. Jelenleg még az éjjeli edényét is boldogan súrolná tisztára, csakhogy a közelében lehessen ennek a nagy tudású egyénnek. Jól tudja, hogy az alkímiában nagy pénzek vannak. Márpedig neki pénzügyi problémái is vannak jócskán.*
* A mélyen tisztelt példaképe nem túlságosan akad fenn azon az apróságon, hogy Nimerilnek érzelmi túlcsordulása van. Amolyan hideg érzelemmentességgel ügyködik, amíg a tanonc igyekszik összeszedni magát, hogy valami értelmeset is ki tudjon bökni. Valahogy ez is sikerül neki. Minden érdemét, amit csak össze tud szedni azt, most össze is szedi. Igazából most várt volna némi érzelmet, de lényegében semmi ilyesmit nem kap.*
~ Komoly, kimért és precíz. Nem, mint az szőke disznó. ~* Hideg tények, ennyivel szolgálhat fajtársa, aki ezt mind rögtön az arcába is tolja.*
~ Hiány van gyógyítóból, kertészből, és ezek szerint betegekből is. Ez így nem túl biztató. ~* Fut át agyán, de ha más nem, akkor kirinyál egy kertész munkát. Az artheniori koldulásnál még az is jobb lehetőségnek tűnik.*
- Oh! Ez sajnálatos.* Mit mondhatna erre? Ez kicsit elcsüggeszti, amire még inkább magához öleli macskáját. Aldeis még mindig nem barátkozott meg Nestar mesterrel, de most kellő távolságra vannak, így egyelőre nem mocorog sokat. Biztatóan dorombolni kezd inkább Nimerilnek. Ekkor hangzik a bűvös mondat.*
~ Alkímiában, segíteni. ~* Ismétli el magában a két kulcsszót.*
~ Gyerünk Nimeril! Menni fog! Csak szépen óvatosan! ~* Így elgondolva egyszerű, de a valóságban már másképpen mennek a dolgok. Eljött az idő, hogy rácsapjon a feldobott labdára.*
- Ez azt jelenti, hogy esetleg tanítana?* Félve teszi fel a kérdés. Nem pont így tervezte el ezt fejben, de a kimondott szavait már nem lehet módosítani. Régi vágya, hogy megismerje ezeket az úgynevezett "varázsitalokat". Igazából a zöld színűekkel már van tapasztalata, rossz tapasztalok ugyan, de azt kénytelen elismerni, hogy hatékonyak. Választól függetlenül lép közelebb, amikor a mester jelenlegi tevékenységéről kezd el beszélni neki. Mélyebben még nem merült bele az ilyen fajta tudományokba, de maga a gondolatmenetel eléggé érdekes. Soha nem gondolta volna, hogy bárki ilyesmivel töltené az idejét.*
- Azta!* Bukik száján akaratlanul is a megdöbbenés. Őszintén szólva jelenleg még fogalma sincs az egyirányú alkímiáról, hiszen nem sokat hallott róla. Most viszont nem ez a lényeg, hanem hogy hasznára lehet talán Nestarnak.*
- Affinitásom az éppen van, de még a mágia tanait nem tettem magamévá. De mindenképpen szeretném majd a jövőben fejleszteni magam ezen irányba is.* Röstelli, hogy még itt is elmaradottak az ismeretei, de mint, mondta tanuló még csak. Viszont kész bármire, csakhogy valaki pártfogásába vegye. Nyal is ezerrel a férfinak, ami mondjuk nem olyan nehéz, mivel teljes mértékben le van nyűgözve.*
- Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen egyszerű varázslatot, ilyen komplex módon fel lehet használni. Hihetetlen!* Ámuldozik egy sort.* Magam is a földmágiák irányába szeretnék elsősorban elmozdulni majd, amennyiben lehetőségem nyílik a tanulásra.* Márpedig boldogan megtenné, ha még segítségére is lehetne Nestar mester munkásságában. Jelenleg még az éjjeli edényét is boldogan súrolná tisztára, csakhogy a közelében lehessen ennek a nagy tudású egyénnek. Jól tudja, hogy az alkímiában nagy pénzek vannak. Márpedig neki pénzügyi problémái is vannak jócskán.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-25 22:57:26
Üzenet elküldve: 2021-07-25 22:57:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
*Mondaná, hogy De-de-destar, viszont ahhoz, hogy ekkora humorérzékkel legyen megáldva, össze kéne fogniuk az entitásoknak ezen elhanyagolható hasznú célért, ami nem ma lesz. Így áldatlan formájában kell, jobb híján kivárnia, amíg válaszhoz jut. Szerencséjére van elfoglaltság a keze alatt.*
- Értem, ami a gyógyászatot illeti, sajnos az ispotály általában ki van ürülve, amióta a háború elcsillapodott. Mind gyógyítóból, mind pedig kertészből majdhogynem teljes hiány van, tapasztalt vagy tapasztalatlan egyaránt. Mondhatni, itt nem igazán üzemel az ispotály, nincs ki intézze.
*Így, hogy kitől hallott az ispotályról, eléggé érdekes, bár tény, hogy aki erre nem jár, az a név alapján abba a téveszmébe merülhet, hogy itten folyik bármi is Nestar elszórt munkásságán kívül.*
- Az alkímiában, gondolom, hogy tudok segíteni.
*Akar valami hasznosat is mondani Nimerilnek, ha már ilyen messze eljött, majdhogynem fölöslegesen.*
- Jelenleg elemekre bontással és azok tanulmányozásával foglalkozom, úgymond összegyűjteni azt, ami már nem bontható más alkotórészekre. Ezek a szenek arra kellenek, hogy van-e hova bontani őket, miből állnak és mi a különbség közöttük.
*Ha nem akadt ki Nimeril állkapcsa az ásítástól, amit egy ilyen kutatás Nestar megszokott monotonságával való közlése okoz a halandó lelkekben, akkor feltételezi, hogy az ez irányú alkímia iránt is érdeklődik. Hogy őszinte legyen, akár hasznát is vehetné egy segítőnek ebben. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire, kénytelen rálesni egy kicsit mágikus képességeire és az eredményt meglepődéssel nyugtázza.*
- Oh, nem is tudtam, hogy mágiához affinitásos személlyel van dolgom.
*Jegyzi meg, hisz az rengeteg tekintetben megkönnyítené a dolgát, ha Nimeril el tudna sajátítani maga is az Anyagfelismerést, márpedig Nestar sejti, hogy képes lehet rá.*
- Nem akarom erőltetni, de az Anyagfelismeréssel, egyszerű legkönnyebb földmágiák egyikével, határozom meg, hogy miféle ismert anyagok vannak benne, amiket ismerek, majd azok eltávolításával megpróbálom kideríteni, hogy a maradék miből áll, így új anyagot meghatározni, kiismerni, majd ezen ismerettel folytatni a munkásságot.
*Ahogy hallatszik, ez egy pepecselős munka, hisz végig kell próbálni rengeteg folyamatot, ami képes megbontani egy anyagot alkotórészekké, aztán lehet fölöslegesen is. Így rengeteget gyorsítana a feladatán, ha lenne még egy kéz és Nimeril és rengeteg anyagismeretet tanulhat.*
*Mondaná, hogy De-de-destar, viszont ahhoz, hogy ekkora humorérzékkel legyen megáldva, össze kéne fogniuk az entitásoknak ezen elhanyagolható hasznú célért, ami nem ma lesz. Így áldatlan formájában kell, jobb híján kivárnia, amíg válaszhoz jut. Szerencséjére van elfoglaltság a keze alatt.*
- Értem, ami a gyógyászatot illeti, sajnos az ispotály általában ki van ürülve, amióta a háború elcsillapodott. Mind gyógyítóból, mind pedig kertészből majdhogynem teljes hiány van, tapasztalt vagy tapasztalatlan egyaránt. Mondhatni, itt nem igazán üzemel az ispotály, nincs ki intézze.
*Így, hogy kitől hallott az ispotályról, eléggé érdekes, bár tény, hogy aki erre nem jár, az a név alapján abba a téveszmébe merülhet, hogy itten folyik bármi is Nestar elszórt munkásságán kívül.*
- Az alkímiában, gondolom, hogy tudok segíteni.
*Akar valami hasznosat is mondani Nimerilnek, ha már ilyen messze eljött, majdhogynem fölöslegesen.*
- Jelenleg elemekre bontással és azok tanulmányozásával foglalkozom, úgymond összegyűjteni azt, ami már nem bontható más alkotórészekre. Ezek a szenek arra kellenek, hogy van-e hova bontani őket, miből állnak és mi a különbség közöttük.
*Ha nem akadt ki Nimeril állkapcsa az ásítástól, amit egy ilyen kutatás Nestar megszokott monotonságával való közlése okoz a halandó lelkekben, akkor feltételezi, hogy az ez irányú alkímia iránt is érdeklődik. Hogy őszinte legyen, akár hasznát is vehetné egy segítőnek ebben. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire, kénytelen rálesni egy kicsit mágikus képességeire és az eredményt meglepődéssel nyugtázza.*
- Oh, nem is tudtam, hogy mágiához affinitásos személlyel van dolgom.
*Jegyzi meg, hisz az rengeteg tekintetben megkönnyítené a dolgát, ha Nimeril el tudna sajátítani maga is az Anyagfelismerést, márpedig Nestar sejti, hogy képes lehet rá.*
- Nem akarom erőltetni, de az Anyagfelismeréssel, egyszerű legkönnyebb földmágiák egyikével, határozom meg, hogy miféle ismert anyagok vannak benne, amiket ismerek, majd azok eltávolításával megpróbálom kideríteni, hogy a maradék miből áll, így új anyagot meghatározni, kiismerni, majd ezen ismerettel folytatni a munkásságot.
*Ahogy hallatszik, ez egy pepecselős munka, hisz végig kell próbálni rengeteg folyamatot, ami képes megbontani egy anyagot alkotórészekké, aztán lehet fölöslegesen is. Így rengeteget gyorsítana a feladatán, ha lenne még egy kéz és Nimeril és rengeteg anyagismeretet tanulhat.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-25 19:24:38
Üzenet elküldve: 2021-07-25 19:24:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
- Ne-ne-nestar Erefiz???* Döbbenten mered az előtte állóra. Pupillái akkorára tágulnak, mintha egész álló nap mákonyt szívott volna.*
- Ön egy igazi tudományos körökben is elismert legenda. Az Alkímia alapjainak írója.* Majdhogynem szivárvány folyik a szeméből, hogy egy levegőt szívhat ezzel a hírességgel. Nagyon izgatott lett, hiszen nem minden nap láthat a félvér egy Nestar Erefizt.*
~ Ostoba! Te ostoba! Kérdezett tőled valamit. Válaszolj neki gyorsan! ~* Ébred fel benne józan esze.*
- Khm. Elnézést! Nem küldött senki, csak hallottam róla, hogy itt üzemel egy ispotály. Szeretném magam képezni, mind alkímiai, mind gyógyítás terén egy tapasztalt mester oldalán. Igaz, hogy elég szegényes a megjelenésem, de tudok írni, olvasni, számolni és saját felszereléssel rendelkezem. Önállóan már boncolást is végeztem.* Minden pozitívumát igyekszik a lehető legrövidebben felsorolni. Illene jó benyomást tennie, egy ilyen híres személyre. Közben az magához vesz némi varázsitalt és tovább kezdi vagdalni azt a szenet.*
- Ne-ne-nestar Erefiz???* Döbbenten mered az előtte állóra. Pupillái akkorára tágulnak, mintha egész álló nap mákonyt szívott volna.*
- Ön egy igazi tudományos körökben is elismert legenda. Az Alkímia alapjainak írója.* Majdhogynem szivárvány folyik a szeméből, hogy egy levegőt szívhat ezzel a hírességgel. Nagyon izgatott lett, hiszen nem minden nap láthat a félvér egy Nestar Erefizt.*
~ Ostoba! Te ostoba! Kérdezett tőled valamit. Válaszolj neki gyorsan! ~* Ébred fel benne józan esze.*
- Khm. Elnézést! Nem küldött senki, csak hallottam róla, hogy itt üzemel egy ispotály. Szeretném magam képezni, mind alkímiai, mind gyógyítás terén egy tapasztalt mester oldalán. Igaz, hogy elég szegényes a megjelenésem, de tudok írni, olvasni, számolni és saját felszereléssel rendelkezem. Önállóan már boncolást is végeztem.* Minden pozitívumát igyekszik a lehető legrövidebben felsorolni. Illene jó benyomást tennie, egy ilyen híres személyre. Közben az magához vesz némi varázsitalt és tovább kezdi vagdalni azt a szenet.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-24 23:04:33
Üzenet elküldve: 2021-07-24 23:04:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
*Nestar szerencséjére nem kell nagyon pontosnak vagy óvatosnak lennie, még, így gyorsan elvághatóvá minősül a tömb, mintha csak agyaggal dolgozna. És amíg ámuldoznak rajta, addig rá is ér, hogy nyugalomban meg is tegye. A másik dolog, amiért jött, hogy egy kis tudáskiegészítőként elfogyasszon az itteni kékekből egyet. De előtte, úgy tűnik, hogy a nyugodt békés napja megszakad azzal, hogy Nimerilnek állítása szerint semmi köze a szenekhez. Kevés dologgal lehet meglepni, de ami elhangzik a nő szájából, az sikerrel jár benne. Előnyére válik, hogy az egész helyzet kezd abszurddá válni, de Nestar tapasztaltabb annál, hogy ilyen gyorsan elveszítse a valósághoz való ragaszkodását.*
- Nestar Erefiz, örvendek a találkozásnak. Értem, azonban az épület majdhogynem teljesen üres, ez itten a vásárlótér, így ha szabad kérdeznem, ki küldte? És, hogy kit keres vagy hogy mit szeretne tanulni.
*Monoton hangjából kivehető, hogy nem a segítőkészség beszél belőle, hanem inkább úgy az általános értetlenség, hogy Nestar kedvenc senkiföldjén kit akar megtalálni. Diynomithoz lesz pár keresetlen szava, ha csak úgy tanítványokat akar rája sózni, bár nem fenyegeti az, hogy sokan maradnának rajta. Az alá besoroltak lassú, pár hónapos szublimáció végeztével eltűnnek. Vagy lehet a közeli falvakban szórakoztatták meg pletykákkal, hogy itten megtalálja, amit szeretne. Esetleg lopni akar. Ez valamiért a legvalószínűbb eshetőség és a legérthetőbb. Persze még kaphat más megoldásokat is, lévén a kreativitása eléggé visszafogott ez ügyben. Megissza a kéket, amit már előbb is tervezett és könnyedebb megfontolás után úgy dönt, hogy ujjnyi szeleteket kezd levagdosni a tömbről, amíg meg nem szárad, hisz érdemes kihasználnia a varázslat teljes időtartamát és amúgy is ilyen kis szeletekkel akar majd dolgozni. Vagy kisebbekkel.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
*Nestar szerencséjére nem kell nagyon pontosnak vagy óvatosnak lennie, még, így gyorsan elvághatóvá minősül a tömb, mintha csak agyaggal dolgozna. És amíg ámuldoznak rajta, addig rá is ér, hogy nyugalomban meg is tegye. A másik dolog, amiért jött, hogy egy kis tudáskiegészítőként elfogyasszon az itteni kékekből egyet. De előtte, úgy tűnik, hogy a nyugodt békés napja megszakad azzal, hogy Nimerilnek állítása szerint semmi köze a szenekhez. Kevés dologgal lehet meglepni, de ami elhangzik a nő szájából, az sikerrel jár benne. Előnyére válik, hogy az egész helyzet kezd abszurddá válni, de Nestar tapasztaltabb annál, hogy ilyen gyorsan elveszítse a valósághoz való ragaszkodását.*
- Nestar Erefiz, örvendek a találkozásnak. Értem, azonban az épület majdhogynem teljesen üres, ez itten a vásárlótér, így ha szabad kérdeznem, ki küldte? És, hogy kit keres vagy hogy mit szeretne tanulni.
*Monoton hangjából kivehető, hogy nem a segítőkészség beszél belőle, hanem inkább úgy az általános értetlenség, hogy Nestar kedvenc senkiföldjén kit akar megtalálni. Diynomithoz lesz pár keresetlen szava, ha csak úgy tanítványokat akar rája sózni, bár nem fenyegeti az, hogy sokan maradnának rajta. Az alá besoroltak lassú, pár hónapos szublimáció végeztével eltűnnek. Vagy lehet a közeli falvakban szórakoztatták meg pletykákkal, hogy itten megtalálja, amit szeretne. Esetleg lopni akar. Ez valamiért a legvalószínűbb eshetőség és a legérthetőbb. Persze még kaphat más megoldásokat is, lévén a kreativitása eléggé visszafogott ez ügyben. Megissza a kéket, amit már előbb is tervezett és könnyedebb megfontolás után úgy dönt, hogy ujjnyi szeleteket kezd levagdosni a tömbről, amíg meg nem szárad, hisz érdemes kihasználnia a varázslat teljes időtartamát és amúgy is ilyen kis szeletekkel akar majd dolgozni. Vagy kisebbekkel.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-24 21:55:16
Üzenet elküldve: 2021-07-24 21:55:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
* Lesétálva két nagy sötét tömböt pillant meg. Rajtuk kívül senki mást nem lát itt lent. Táskáját le is teszi, hogy cicáját ölébe vehesse, mert nem lenne jó, ha itt bármiféle rendbontást elkövetne. Ezután közelebbről is megcsodálja a tömböket.*
~ Hát ezek meg minek? ~* Találgat, de nem jön rá az okára. Az érkezőre legelőször Aldeis figyel fel, vagy szagul. Ezt csak a karmos bestia tudhatja. Az biztos, hogy morog meg fúj az ajtó felé.*
- Mi bajod van már?* Korholja meg, amikor ő is észreveszi a jövevényt. Komor, eléggé baljós besütésű férfi lép be a terembe. Megborzong egy pillanatra. Ebben a közegben ez a sötét öltözet elég nyomasztóan tud hatni.*
- Jó khm jó napot!* Viszonozza a köszöntést egy kis torok köszörülés után, na persze csak azután, hogy feldolgozta mit is mondott az imént ez az alak. Szólna is, de a varázslatra tátva marad a szája. Nem gondolta volna, hogy egy varázslóval fog pont itt összefutni. Azokról mindig is azt gondolta, hogy csak a varázslataiknak élnek. Nézi nagy kerek szemeivel a jelenetet, amihez macskája is csatlakozik. Hirtelen még az is elfelejt morogni.*
~ Azta! Nem semmi egy alak ez! ~* Megrázza magát, hogy kicsit magához térjen.*
- Én ööö nekem semmi közöm ezekhez a szenekhez. Nimeril Drimanow vagyok és azért érkeztem, hogy tanuljak valakitől.* Ez az elsődleges célja lenne, ha a férfi legalább információval tudna szolgálni, neki már az is sokat jelentene. Látszik rajta, hogy kiismeri magát itt az épületben, szóval csak tudhat valamit. Ha mást nem, akkor valamilyen munkát próbál meg majd kirinyálni, hogy ne kelljen haza mennie a nyomorba.*
* Lesétálva két nagy sötét tömböt pillant meg. Rajtuk kívül senki mást nem lát itt lent. Táskáját le is teszi, hogy cicáját ölébe vehesse, mert nem lenne jó, ha itt bármiféle rendbontást elkövetne. Ezután közelebbről is megcsodálja a tömböket.*
~ Hát ezek meg minek? ~* Találgat, de nem jön rá az okára. Az érkezőre legelőször Aldeis figyel fel, vagy szagul. Ezt csak a karmos bestia tudhatja. Az biztos, hogy morog meg fúj az ajtó felé.*
- Mi bajod van már?* Korholja meg, amikor ő is észreveszi a jövevényt. Komor, eléggé baljós besütésű férfi lép be a terembe. Megborzong egy pillanatra. Ebben a közegben ez a sötét öltözet elég nyomasztóan tud hatni.*
- Jó khm jó napot!* Viszonozza a köszöntést egy kis torok köszörülés után, na persze csak azután, hogy feldolgozta mit is mondott az imént ez az alak. Szólna is, de a varázslatra tátva marad a szája. Nem gondolta volna, hogy egy varázslóval fog pont itt összefutni. Azokról mindig is azt gondolta, hogy csak a varázslataiknak élnek. Nézi nagy kerek szemeivel a jelenetet, amihez macskája is csatlakozik. Hirtelen még az is elfelejt morogni.*
~ Azta! Nem semmi egy alak ez! ~* Megrázza magát, hogy kicsit magához térjen.*
- Én ööö nekem semmi közöm ezekhez a szenekhez. Nimeril Drimanow vagyok és azért érkeztem, hogy tanuljak valakitől.* Ez az elsődleges célja lenne, ha a férfi legalább információval tudna szolgálni, neki már az is sokat jelentene. Látszik rajta, hogy kiismeri magát itt az épületben, szóval csak tudhat valamit. Ha mást nem, akkor valamilyen munkát próbál meg majd kirinyálni, hogy ne kelljen haza mennie a nyomorba.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-24 18:04:32
Üzenet elküldve: 2021-07-24 18:04:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
*Nimerilnek aggódnia nem kell, fogadtatása lesz, mégpedig látványban. Egy húsz kilós kőszéntömb, mellette pedig faszéntömb társaságában, mindketten a pulton foszladozó rongyon várnak valakit. Ez a valaki Nestar, akinek lassan felgyűlik a sejtése arról, hogy már megérkezett és mint minden valamirevaló tudományos szakember, ezt a feltételezést tesztelnie is kell. Leérkezvén észreveszi, hogy szerencséje is van, bár furcsállja, hogy egy vézna nővel hozatják le a tömböket, de tény, hogy nem is fizetett sokat érte. Csak idehozatni került valamibe és a futár valószínűleg erre is vár.*
- Kellemes napot, köszönöm a szolgálatait, azt hiszem tíz aranyban egyeztünk a szállításért.
*Persze mielőtt eltendezné az anyagiakat, még van egy kisebb elintéznivalója, ami a kőszenet illeti. Mégpedig az, hogy nincs nagyon kedve ekkora méretben cipelni, így egy kis trükkel megpróbálja elvágni két felé, és két részlegben elvinni. Vagy csak itt hagyja a másik felét, amikor az első elfogy.*
A hozzászólás írója (Nestar Erefiz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.24 18:08:00
A varázsló megérint egy maximum vele egyméretű masszív kőtömböt, melynek hatására az a varázsló számára egyszerűen formázhatóvá, átalakíthatóvá válik a következő három körre.
*Nimerilnek aggódnia nem kell, fogadtatása lesz, mégpedig látványban. Egy húsz kilós kőszéntömb, mellette pedig faszéntömb társaságában, mindketten a pulton foszladozó rongyon várnak valakit. Ez a valaki Nestar, akinek lassan felgyűlik a sejtése arról, hogy már megérkezett és mint minden valamirevaló tudományos szakember, ezt a feltételezést tesztelnie is kell. Leérkezvén észreveszi, hogy szerencséje is van, bár furcsállja, hogy egy vézna nővel hozatják le a tömböket, de tény, hogy nem is fizetett sokat érte. Csak idehozatni került valamibe és a futár valószínűleg erre is vár.*
- Kellemes napot, köszönöm a szolgálatait, azt hiszem tíz aranyban egyeztünk a szállításért.
*Persze mielőtt eltendezné az anyagiakat, még van egy kisebb elintéznivalója, ami a kőszenet illeti. Mégpedig az, hogy nincs nagyon kedve ekkora méretben cipelni, így egy kis trükkel megpróbálja elvágni két felé, és két részlegben elvinni. Vagy csak itt hagyja a másik felét, amikor az első elfogy.*
A hozzászólás írója (Nestar Erefiz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.24 18:08:00
A varázsló megérint egy maximum vele egyméretű masszív kőtömböt, melynek hatására az a varázsló számára egyszerűen formázhatóvá, átalakíthatóvá válik a következő három körre.
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-07-23 21:38:50
Üzenet elküldve: 2021-07-23 21:38:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
// Kis csöves, nagy utazáson //
* Végre feltűnik a láthatáron a kőfalakkal védet épületegyüttes. Az izgatottság úrrá lesz Nimerilen.*
- Nézd Aldeis! Oda megyünk mi. Csak nehogy hiába jöjjünk.* Fél, hogy senki nem fog vele szóba állni, mert akkor mehet is haza a jó öreg Arthenior nyomorába. Számára elég sok aranyba került ez az utazás, így nagyon fájlalná, ha hiábavaló volna. Itt a lehetőség, hogy kitörjön, csak egy kis szerencse kell hozzá. Nem tétlenkedik hát, hanem célirányosan halad előre, egészen a hozzá legközelebb eső kapuig. Nagyot nyel és félve, de belép rajta. Legelőször arra megy, amerre lehet, ami pedig nem más, mint a vásárlóknak kialakított rész. A kőfalak hűvöse szokatlan számára a külső meleg után. A lámpák fényében bizonytalanul lépdel egyre lassabban előre. Gyomrában görcs, amíg torkában a szíve dobog. Hamarosan kiderül, hogy mennyire volt értelme az útjának.*
* Végre feltűnik a láthatáron a kőfalakkal védet épületegyüttes. Az izgatottság úrrá lesz Nimerilen.*
- Nézd Aldeis! Oda megyünk mi. Csak nehogy hiába jöjjünk.* Fél, hogy senki nem fog vele szóba állni, mert akkor mehet is haza a jó öreg Arthenior nyomorába. Számára elég sok aranyba került ez az utazás, így nagyon fájlalná, ha hiábavaló volna. Itt a lehetőség, hogy kitörjön, csak egy kis szerencse kell hozzá. Nem tétlenkedik hát, hanem célirányosan halad előre, egészen a hozzá legközelebb eső kapuig. Nagyot nyel és félve, de belép rajta. Legelőször arra megy, amerre lehet, ami pedig nem más, mint a vásárlóknak kialakított rész. A kőfalak hűvöse szokatlan számára a külső meleg után. A lámpák fényében bizonytalanul lépdel egyre lassabban előre. Gyomrában görcs, amíg torkában a szíve dobog. Hamarosan kiderül, hogy mennyire volt értelme az útjának.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-18 11:55:48
Üzenet elküldve: 2021-02-18 11:55:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Bár lehet nem tudta eléggé kimutatni, de mikor a kezébe kerül a nyolc fekete varázsital hatalmas hálát érez a férfi irányába, hogy hozzásegíti ahhoz, amire már olyan régen áhítozik. Ha pedig egyszer valóban élni fog az általa ígért dolgokkal, nem fog habozni teljesíteni azokat. Jól elteszi az italokat, majd megindulnak kifelé.*
-Igen, ezt már mástól is hallottam… de semmi gonosz szándékom nincsen velük. *Emeli a kezeit fel, nehogy a Tizionak még csak a gondolat is megfogalmazódjon a fejében.*
-Nem, köszönöm. Olyan ruhából nálunk sok van, válogatott ruhatáram pihen belőlük a szekrényben. *Virít egy kedves mosolyt, mert értékeli a másik segítőkészségét, viszont most még nem állhat meg, jönnie kell a következő lépésnek. Mikor kiérnek a lovakhoz elköti a sajátját és előveszi a papírt.*
-Nekem vissza kell mennem a városba. Köszönök mindent és ne felejtsd el, szívesen látlak bármikor. Nagyjából egy hat és már a Sellőben leszek *Integet, majd felül a lovára és visszaindul a város irányába.*
*Bár lehet nem tudta eléggé kimutatni, de mikor a kezébe kerül a nyolc fekete varázsital hatalmas hálát érez a férfi irányába, hogy hozzásegíti ahhoz, amire már olyan régen áhítozik. Ha pedig egyszer valóban élni fog az általa ígért dolgokkal, nem fog habozni teljesíteni azokat. Jól elteszi az italokat, majd megindulnak kifelé.*
-Igen, ezt már mástól is hallottam… de semmi gonosz szándékom nincsen velük. *Emeli a kezeit fel, nehogy a Tizionak még csak a gondolat is megfogalmazódjon a fejében.*
-Nem, köszönöm. Olyan ruhából nálunk sok van, válogatott ruhatáram pihen belőlük a szekrényben. *Virít egy kedves mosolyt, mert értékeli a másik segítőkészségét, viszont most még nem állhat meg, jönnie kell a következő lépésnek. Mikor kiérnek a lovakhoz elköti a sajátját és előveszi a papírt.*
-Nekem vissza kell mennem a városba. Köszönök mindent és ne felejtsd el, szívesen látlak bármikor. Nagyjából egy hat és már a Sellőben leszek *Integet, majd felül a lovára és visszaindul a város irányába.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-18 10:57:30
Üzenet elküldve: 2021-02-18 10:57:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Az alkudozás könnyen és gyorsan megy, végtére is a családja sok generációra visszamenőleg ezzel foglalkozik, érthető ha testvérei és ő is örökölt ebből valamit, az is igaz ugyan, hogy Tizio az, aki a legkevésbé szereti kamatoztatni a családi örökséget. A nő fizet, Tizio rögtön át is adja a 8 Fekete varázsitalt Maydeleine Rhywayersnek.
*
- Semmit, csak azt, hogy gonosz készítmények ezek. ~Minek árulja, ha olyan gonoszak?~ A segítségedre lehetek még valamiben? *Kérdezi ismét érzelemmentes arccal.* - Megfelelő öltözetet beszerezni? ~Áttetsző neglizsé? Bozontvillantó combdix?~
*Az alkudozás könnyen és gyorsan megy, végtére is a családja sok generációra visszamenőleg ezzel foglalkozik, érthető ha testvérei és ő is örökölt ebből valamit, az is igaz ugyan, hogy Tizio az, aki a legkevésbé szereti kamatoztatni a családi örökséget. A nő fizet, Tizio rögtön át is adja a 8 Fekete varázsitalt Maydeleine Rhywayersnek.
*- Semmit, csak azt, hogy gonosz készítmények ezek. ~Minek árulja, ha olyan gonoszak?~ A segítségedre lehetek még valamiben? *Kérdezi ismét érzelemmentes arccal.* - Megfelelő öltözetet beszerezni? ~Áttetsző neglizsé? Bozontvillantó combdix?~
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-15 13:39:57
Üzenet elküldve: 2021-02-15 13:39:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Bár azaz egy biztos, a Sellőben kérni bármit lehet, a megvalósítás a kérdésesebb. Mert a hivatalos papírozás és aláírogatás mellett azért néha napján akad még némi ideje, ha egy hozzá visszajáró vendég kifejezetten őt kéri, bár lehet arra egy fél órácskát várnia kell. Nem mindenkinek drága azaz idő, hogy kivárják a sorukat. *
-Majd meglátjuk. *Hagyja annyiban a dolgot, a tündérben pedig úgy érzi, szinte már meg is állapodtak. Csak biccent egyet rá, és bizonyosan lesz annyi ideje, hogy ha tényleg betartja a szavát a férfi, akkor vessen egy pillantást majd a párosra. Nyilván a hölgyeményt nem fogja felvilágosítani a kettejük egyeztetéséről, de a megismerkedésük körülményeire talán rákérdez. Majd odalenn előáll az óhajával, amit a férfi azon nyomban el is kezd intézni. Némi alkudozás után fordul oda hozzá az eredménnyel, amely százharminc arany lett darabonként. Tudta, hogy borsosabb ára lesz ezeknek a sötét italoknak, mint a városban is árusított szokványosaknak, ha pedig jól tudja és miért ne tudná jól, még egyelőre náluk a Boszorkánykonyhán sem dolgozik olyan alkimista, aki birtokolná a kikeverésükhöz szükséges tudást. Az árra néhány átgondolt pillanat után erősen bólogat is, majd a táskájába nyúl, hogy kiszámolja egy szütyőbe a szükséges arany mennyiségét. Oda is teszi Tizio d'Aquista kezébe a 1040 arannyal teli zsákocskát.*
-Akkor az ennyi lenne. *Nehéz szívvel válik meg a nem kevés aranytól, de jó célra lesz, végre való válhat egy nagy vágya, azért pedig semmi pénzt nem kár. Közben hallja, hogy az árus még odamotyog valamit Tizionak, de nem tudja tisztán kivenni. Mikor a férfi odalép hozzá, rá is kérdez.*
-Mit mondott még neked? *Pislog nagy szemekkel a másikra.*
*Bár azaz egy biztos, a Sellőben kérni bármit lehet, a megvalósítás a kérdésesebb. Mert a hivatalos papírozás és aláírogatás mellett azért néha napján akad még némi ideje, ha egy hozzá visszajáró vendég kifejezetten őt kéri, bár lehet arra egy fél órácskát várnia kell. Nem mindenkinek drága azaz idő, hogy kivárják a sorukat. *
-Majd meglátjuk. *Hagyja annyiban a dolgot, a tündérben pedig úgy érzi, szinte már meg is állapodtak. Csak biccent egyet rá, és bizonyosan lesz annyi ideje, hogy ha tényleg betartja a szavát a férfi, akkor vessen egy pillantást majd a párosra. Nyilván a hölgyeményt nem fogja felvilágosítani a kettejük egyeztetéséről, de a megismerkedésük körülményeire talán rákérdez. Majd odalenn előáll az óhajával, amit a férfi azon nyomban el is kezd intézni. Némi alkudozás után fordul oda hozzá az eredménnyel, amely százharminc arany lett darabonként. Tudta, hogy borsosabb ára lesz ezeknek a sötét italoknak, mint a városban is árusított szokványosaknak, ha pedig jól tudja és miért ne tudná jól, még egyelőre náluk a Boszorkánykonyhán sem dolgozik olyan alkimista, aki birtokolná a kikeverésükhöz szükséges tudást. Az árra néhány átgondolt pillanat után erősen bólogat is, majd a táskájába nyúl, hogy kiszámolja egy szütyőbe a szükséges arany mennyiségét. Oda is teszi Tizio d'Aquista kezébe a 1040 arannyal teli zsákocskát.
*-Akkor az ennyi lenne. *Nehéz szívvel válik meg a nem kevés aranytól, de jó célra lesz, végre való válhat egy nagy vágya, azért pedig semmi pénzt nem kár. Közben hallja, hogy az árus még odamotyog valamit Tizionak, de nem tudja tisztán kivenni. Mikor a férfi odalép hozzá, rá is kérdez.*
-Mit mondott még neked? *Pislog nagy szemekkel a másikra.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-15 11:59:31
Üzenet elküldve: 2021-02-15 11:59:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Csak két fogadót ismerek a kikötőben és az egyik egy igazán lepukkant lebuj. ~És ahhoz túl jól nézel ki, hogy ott dolgozz.~ Hát, az előbb mondtad, hogy téged kérjelek. ~Ha nem, hát nem.~ *Mások megrántanák a vállukat, hogy be kell érjék a madame egyik lányával, de Tizio nem az a vállvonogatós fajta, vagy csak akkor mikor félig öntudatlan állapotba szippantja magát, de akkor meg nincsenek jelen mások, hogy lássák vállvonogatását.*
- Jó. Reméljük, hogy tündér lesz, aki előbb útbaigazítást kér. ~Tündért baszni elég beteges lenne...~ *Az ispotályban az előbbi beszélgetést már nem folytatják, nem is tartozik harmadik félre, az ispotály személyzetére végképp nem. ~Még a végén pletykálnátok.~
Mikor May előadja a kívánságát, akkor egy rövid diskurzus veszi kezdetét Tizio és az eladó között, előbbi a legszebb mosolyát veszi elő, de még a nehéztüzérséget, a kacsintást is beveti és hát ennek eredményeképpen sikerül is némi árengedményhez juttatnia a sellőt.*
- Százhaminc per darab? Igen, azt hiszem, hogy ennyit tudunk adni érte. May? *Fordul a nő felé, hogy neki is megfelel-e, ha igen, akkor kezet is ráz az árussal és gazdát cserél a bájital meg a pénz, az eladó még bizalmaskodó hangnemben odasúgja, hogy ekkora mennyiséggel bizony nagyon sok gonoszság művelhető és nem venné a lelkére, ha meghalna valaki, Tizio legyint, nem ért az alkímiához és ez nem is az ő dolga, ennél gonoszabb dolgokkal is üzérkedett már.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Csak két fogadót ismerek a kikötőben és az egyik egy igazán lepukkant lebuj. ~És ahhoz túl jól nézel ki, hogy ott dolgozz.~ Hát, az előbb mondtad, hogy téged kérjelek. ~Ha nem, hát nem.~ *Mások megrántanák a vállukat, hogy be kell érjék a madame egyik lányával, de Tizio nem az a vállvonogatós fajta, vagy csak akkor mikor félig öntudatlan állapotba szippantja magát, de akkor meg nincsenek jelen mások, hogy lássák vállvonogatását.*
- Jó. Reméljük, hogy tündér lesz, aki előbb útbaigazítást kér. ~Tündért baszni elég beteges lenne...~ *Az ispotályban az előbbi beszélgetést már nem folytatják, nem is tartozik harmadik félre, az ispotály személyzetére végképp nem. ~Még a végén pletykálnátok.~
Mikor May előadja a kívánságát, akkor egy rövid diskurzus veszi kezdetét Tizio és az eladó között, előbbi a legszebb mosolyát veszi elő, de még a nehéztüzérséget, a kacsintást is beveti és hát ennek eredményeképpen sikerül is némi árengedményhez juttatnia a sellőt.*
- Százhaminc per darab? Igen, azt hiszem, hogy ennyit tudunk adni érte. May? *Fordul a nő felé, hogy neki is megfelel-e, ha igen, akkor kezet is ráz az árussal és gazdát cserél a bájital meg a pénz, az eladó még bizalmaskodó hangnemben odasúgja, hogy ekkora mennyiséggel bizony nagyon sok gonoszság művelhető és nem venné a lelkére, ha meghalna valaki, Tizio legyint, nem ért az alkímiához és ez nem is az ő dolga, ennél gonoszabb dolgokkal is üzérkedett már.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-10 14:36:24
Üzenet elküldve: 2021-02-10 14:36:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Ne értsd félre, az ilyesfajta szórakozásra főleg a tehetősebbeknek futja és nem igazán pironkodsz vagy takargatod a zavarod miközben erről beszélünk. A sellőkkel meg aztán sok mindent ki lehet próbálni, amit mással az ember nem merne, vagy vonakodna. Na meg aztán elsőre beugrott a kikötői fogadóról a kupi nem? *Kérdez rá felszaladó szájszéllel, bizony ő már ezt elkönyvelte magának, bármit is mondjon a férfi. Majd folytatják a szakma szépségeit taglaló fejtegetést, a részletek kérdésében, elő is jön, hogy bizony a férfi majd ha ott lesz, akkor őt fogja kérni.*
-Engem? Ne legyél ilyen elhamarkodott, vannak ott más csinos lányok is. Mostanában nem feltétlenül sellő minősítésben dolgozom a fogadóban. De ha időm engedi, még az is megeshet, hogy összejönne a dolog. *Körít rá egy kicsit, nem szeretne azzal kérkedni, hogy mostanában rásózták a hely vezetését, egyelőre neki inkább teher. Mostanra ismerte ki a rendszert annyira, hogy a megfelelő pontokon történő teendő meghagyással, nem remeg a keze az idegtől, hogy távollétében az egész összeomlik úgy, ahogy van. A feltételezéseken, amelyek a férfi száját elhagyják, most is jót mosolyog, úgy érzi, neki mindegy ki térdel előtte, csak ne maradjon üresen a földön a párna. ~Minden egyéb perc pazarlás. ~ Tesz rá még egy lapáttal gondolatban. Megszokta már, hogy a sellőben minden a téma körül forog, de hogy a férfiak a saját környezetükben is gyakorta lyukadnak ide ki, azt még szoknia kell.*
-Ha kiteszed a szűrét az a ti dolgotok, de ha utána leemeli az ajtódat mérgében és hozzád vágja, nos… inkább egy tündérrel gyere rendben? *Filozofálgat egy kicsit, bár ez valóban tényleg csak elszállt képzelgés, semmi valóságalapot nem tulajdonít neki. Ezt követően alig mennek egy kicsit, de máris a kiszolgáló pultba botlanak. A férfi felé fordul kicsit tanácstalanul, ám az mindjárt tudja mit is kell kérdezzen. Előhúzza a papírfecnit és odamutatja.*
-Egy sötét varázsitalból szeretnék venni, ha itt olyat tartanak és úgy tudom igen. Szükségem lenne nyolcra. *Hajol kicsit közelebb, ha a férfi engedi, már csak megszokásból is és halkítja le a hangját.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Ne értsd félre, az ilyesfajta szórakozásra főleg a tehetősebbeknek futja és nem igazán pironkodsz vagy takargatod a zavarod miközben erről beszélünk. A sellőkkel meg aztán sok mindent ki lehet próbálni, amit mással az ember nem merne, vagy vonakodna. Na meg aztán elsőre beugrott a kikötői fogadóról a kupi nem? *Kérdez rá felszaladó szájszéllel, bizony ő már ezt elkönyvelte magának, bármit is mondjon a férfi. Majd folytatják a szakma szépségeit taglaló fejtegetést, a részletek kérdésében, elő is jön, hogy bizony a férfi majd ha ott lesz, akkor őt fogja kérni.*
-Engem? Ne legyél ilyen elhamarkodott, vannak ott más csinos lányok is. Mostanában nem feltétlenül sellő minősítésben dolgozom a fogadóban. De ha időm engedi, még az is megeshet, hogy összejönne a dolog. *Körít rá egy kicsit, nem szeretne azzal kérkedni, hogy mostanában rásózták a hely vezetését, egyelőre neki inkább teher. Mostanra ismerte ki a rendszert annyira, hogy a megfelelő pontokon történő teendő meghagyással, nem remeg a keze az idegtől, hogy távollétében az egész összeomlik úgy, ahogy van. A feltételezéseken, amelyek a férfi száját elhagyják, most is jót mosolyog, úgy érzi, neki mindegy ki térdel előtte, csak ne maradjon üresen a földön a párna. ~Minden egyéb perc pazarlás. ~ Tesz rá még egy lapáttal gondolatban. Megszokta már, hogy a sellőben minden a téma körül forog, de hogy a férfiak a saját környezetükben is gyakorta lyukadnak ide ki, azt még szoknia kell.*
-Ha kiteszed a szűrét az a ti dolgotok, de ha utána leemeli az ajtódat mérgében és hozzád vágja, nos… inkább egy tündérrel gyere rendben? *Filozofálgat egy kicsit, bár ez valóban tényleg csak elszállt képzelgés, semmi valóságalapot nem tulajdonít neki. Ezt követően alig mennek egy kicsit, de máris a kiszolgáló pultba botlanak. A férfi felé fordul kicsit tanácstalanul, ám az mindjárt tudja mit is kell kérdezzen. Előhúzza a papírfecnit és odamutatja.*
-Egy sötét varázsitalból szeretnék venni, ha itt olyat tartanak és úgy tudom igen. Szükségem lenne nyolcra. *Hajol kicsit közelebb, ha a férfi engedi, már csak megszokásból is és halkítja le a hangját.*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-10 11:39:59
Üzenet elküldve: 2021-02-10 11:39:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Az vagyok. ~Dehogy vagyok, az Briwal, vagy a tökkelütött Ephemia.~ *Tizio bólint, mert nem akarja, hogy a nő túlságosan is alákukkantson a dolgoknak.*
- Értem. Az ilyesfajta munkához gyomor kell. ~Ezért sem állok selyemfiúnak.~ És miért nézek ki olyannak, mit aki már sok mindent kipróbált? *Arcáról lehervad a mosoly, talán sértésnek veszi, hogy a nő ilyesmit mondott? Meglehet, de a kifürkészhetetlen arc nem árulja ezt el, az ellenkezőjét sem.*
- Azt hiszem, hogy lényegtelen az öltözék. Ha nem kerül le, akkor nincs semmi, amit hozzáad az élvezethet. ~Csak a csönd.~ Ha pedig lekerül, akkor lekerült. ~Miért beszélgetek ilyesmiről egy ribivel?~ Mindenképpen téged kérlek majd. ~Hátha nemcsak csacsogni tudsz azokkal az ajkakkal.~ *Pillantása a nő száján pihen egy pillanatra.* - Hát nem tudhatom, hogy ki lesz az első erre járó, akit egy útbaigazításért cserébe ilyesmire kényszerítek. Ha óriás, ha törpe, nekem mindegy. Ha meg nem hagyna aludni, hát kiteszem a szűrét. ~A kupiban az én élvezetem a lényeg.~ *Arca most is kiismerhetetlen, mivel nem akarja, hogy kiismerjék és nem is egy túl beszédes fajta, jobban élvezi ha egyedül lehet és ha nem kell kényszerből csevegnie, neki ez kényszer, sokat gyakorolta, hogy ne látszódjon feszengése.*
- Jó napot. *Köszön ő is belépve, nem először jár itt, így számára nincs sok újdonság. ~A könyvelési anomáliákat kivéve.~* - A hölgy szeretne ezt-azt vásárolni, miket is? *Néz előbb az eladókra, majd Mayre és ezúttal előveszi a kedvesebbik, a meggyőző arckifejezését, ami általában elég ahhoz, hogy árusok (főleg nők) menten elolvadjanak és kedvezményt adjanak neki.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Az vagyok. ~Dehogy vagyok, az Briwal, vagy a tökkelütött Ephemia.~ *Tizio bólint, mert nem akarja, hogy a nő túlságosan is alákukkantson a dolgoknak.*
- Értem. Az ilyesfajta munkához gyomor kell. ~Ezért sem állok selyemfiúnak.~ És miért nézek ki olyannak, mit aki már sok mindent kipróbált? *Arcáról lehervad a mosoly, talán sértésnek veszi, hogy a nő ilyesmit mondott? Meglehet, de a kifürkészhetetlen arc nem árulja ezt el, az ellenkezőjét sem.*
- Azt hiszem, hogy lényegtelen az öltözék. Ha nem kerül le, akkor nincs semmi, amit hozzáad az élvezethet. ~Csak a csönd.~ Ha pedig lekerül, akkor lekerült. ~Miért beszélgetek ilyesmiről egy ribivel?~ Mindenképpen téged kérlek majd. ~Hátha nemcsak csacsogni tudsz azokkal az ajkakkal.~ *Pillantása a nő száján pihen egy pillanatra.* - Hát nem tudhatom, hogy ki lesz az első erre járó, akit egy útbaigazításért cserébe ilyesmire kényszerítek. Ha óriás, ha törpe, nekem mindegy. Ha meg nem hagyna aludni, hát kiteszem a szűrét. ~A kupiban az én élvezetem a lényeg.~ *Arca most is kiismerhetetlen, mivel nem akarja, hogy kiismerjék és nem is egy túl beszédes fajta, jobban élvezi ha egyedül lehet és ha nem kell kényszerből csevegnie, neki ez kényszer, sokat gyakorolta, hogy ne látszódjon feszengése.*
- Jó napot. *Köszön ő is belépve, nem először jár itt, így számára nincs sok újdonság. ~A könyvelési anomáliákat kivéve.~* - A hölgy szeretne ezt-azt vásárolni, miket is? *Néz előbb az eladókra, majd Mayre és ezúttal előveszi a kedvesebbik, a meggyőző arckifejezését, ami általában elég ahhoz, hogy árusok (főleg nők) menten elolvadjanak és kedvezményt adjanak neki.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-08 13:20:51
Üzenet elküldve: 2021-02-08 13:20:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio már akkor megvette, amikor megpillantotta a piactéren a tömegben, az, hogy képes mosolyogni is csak egy kis extra adalék, amitől bármelyik nő jobban érezné magát. Ezzel ő is pont ugyan így van. A fapofa nem igazán vált előnyére a férfinek, azonban, ahogy előugrik belőle a görbület, bármi miatt is bújt elő, felül múl minden egyéb lehetőséget. Mert volt más választása kétségtelen, de a csak most érzi igazán, mennyire nem bánta meg, hogy leszólította.*
-Az üzlethez értek egy kicsit, de bizonyára te vagy benne a szaktértő. *Mert ő elhiszi, bármit is mondd neki a férfi ezzel kapcsolatosan.*
-Egy vendég mindig csak addig ijesztő, amíg kettesben nem leszünk, hogy egy kicsit alákukkanthassunk a dolgoknak. *Fogalmaz kicsit sejtelmesen, de azért érthetően.*
-Kellemetlen van. Akad. Főleg azt nem szeretem, ha valaki nagyon el van telve magától. Szerencsére azokkal nem kell sokat beszélgetni, nem is szeretik, csak jó képet kell vágni a dologhoz. *Nem egyszer meggyűlt már a bajuk olyan vendéggel, aki származása okán még bántalmazta is a lányokat.*
-Pedig pont úgy nézel ki, mint, aki már sok mindent kipróbált. *Kacérkodik a gondolattal, ami neki is mosolyt csal az arcára, olyan széleset, hogy az már az illetlenség határát is súrolja. Eddig észre sem vette, olyan jól elvolt, hogy szinte már az Ispotály bejáratánál léptetnek. Ekkor érkezik a megfelelő öltözékkel kapcsolatos kérdés.*
-Nálunk olyat választasz, aki éppen a kedvednek megfelelően van öltözve, viszont az biztos, hogy egyik lányunk sem visel kötött pulóvert és lovagló nadrágot. Kivéve, ha pont ez a kérés. Meg aztán egy jól megtömött párna és egy stabil támasz elengedhetetlen. *Kezdi sorolni, de ezen összetevők listája is véges. Ekkor érkeznek meg, ő pedig még egy pillanatig habozik, hogy ellesse a gyakorlott lovas mozdulatát, a leszállást illetően. ~Nem egy elzsírosodott nemes az biztos. ~ Majd mikor az ő lovát is odaköti egy erre alkalmas helyre, ő maga is lekecmereg a nyeregből és földet ér, két egész talppal.*
-Az ajánlat áll, csak kérj engem és állom a szavam. *Nem teszi függővé a vásárlástól, hiszen már az is nagy dolog, hogy idáig elhozta.*
-Óriást vagy tündért? Érdekes ízlésed van, de senkit nem ítélünk el, egy óriásnő viszont kemény dió, lehet egész éjszaka nem hagyna aludni. A táskás szemeken viszont egyetlen gőzfürdő vagy arcszérum se segít igazán. *Csipkelődik egy kicsit, ennyit még megenged magának, mielőtt követné a férfit. Ahogy az ajtóhoz ér, az kitárja előtte, ő pedig kedvesen odamosolyogva besétál. ~Úriember mi? ~*
-Szép napot! *Néz körbe, hogy hova is érkeztek, miután megtorpan. A pincerész az ahova betérnek, a mennyezeti lámpák pedig szórt fénnyel kísérik a csizmája kopogását a köveken.*
-Milyen érdekes hely. *Néz fel maga fölé, szinte a lába előtt részre nem is hederítve.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio már akkor megvette, amikor megpillantotta a piactéren a tömegben, az, hogy képes mosolyogni is csak egy kis extra adalék, amitől bármelyik nő jobban érezné magát. Ezzel ő is pont ugyan így van. A fapofa nem igazán vált előnyére a férfinek, azonban, ahogy előugrik belőle a görbület, bármi miatt is bújt elő, felül múl minden egyéb lehetőséget. Mert volt más választása kétségtelen, de a csak most érzi igazán, mennyire nem bánta meg, hogy leszólította.*
-Az üzlethez értek egy kicsit, de bizonyára te vagy benne a szaktértő. *Mert ő elhiszi, bármit is mondd neki a férfi ezzel kapcsolatosan.*
-Egy vendég mindig csak addig ijesztő, amíg kettesben nem leszünk, hogy egy kicsit alákukkanthassunk a dolgoknak. *Fogalmaz kicsit sejtelmesen, de azért érthetően.*
-Kellemetlen van. Akad. Főleg azt nem szeretem, ha valaki nagyon el van telve magától. Szerencsére azokkal nem kell sokat beszélgetni, nem is szeretik, csak jó képet kell vágni a dologhoz. *Nem egyszer meggyűlt már a bajuk olyan vendéggel, aki származása okán még bántalmazta is a lányokat.*
-Pedig pont úgy nézel ki, mint, aki már sok mindent kipróbált. *Kacérkodik a gondolattal, ami neki is mosolyt csal az arcára, olyan széleset, hogy az már az illetlenség határát is súrolja. Eddig észre sem vette, olyan jól elvolt, hogy szinte már az Ispotály bejáratánál léptetnek. Ekkor érkezik a megfelelő öltözékkel kapcsolatos kérdés.*
-Nálunk olyat választasz, aki éppen a kedvednek megfelelően van öltözve, viszont az biztos, hogy egyik lányunk sem visel kötött pulóvert és lovagló nadrágot. Kivéve, ha pont ez a kérés. Meg aztán egy jól megtömött párna és egy stabil támasz elengedhetetlen. *Kezdi sorolni, de ezen összetevők listája is véges. Ekkor érkeznek meg, ő pedig még egy pillanatig habozik, hogy ellesse a gyakorlott lovas mozdulatát, a leszállást illetően. ~Nem egy elzsírosodott nemes az biztos. ~ Majd mikor az ő lovát is odaköti egy erre alkalmas helyre, ő maga is lekecmereg a nyeregből és földet ér, két egész talppal.*
-Az ajánlat áll, csak kérj engem és állom a szavam. *Nem teszi függővé a vásárlástól, hiszen már az is nagy dolog, hogy idáig elhozta.*
-Óriást vagy tündért? Érdekes ízlésed van, de senkit nem ítélünk el, egy óriásnő viszont kemény dió, lehet egész éjszaka nem hagyna aludni. A táskás szemeken viszont egyetlen gőzfürdő vagy arcszérum se segít igazán. *Csipkelődik egy kicsit, ennyit még megenged magának, mielőtt követné a férfit. Ahogy az ajtóhoz ér, az kitárja előtte, ő pedig kedvesen odamosolyogva besétál. ~Úriember mi? ~*
-Szép napot! *Néz körbe, hogy hova is érkeztek, miután megtorpan. A pincerész az ahova betérnek, a mennyezeti lámpák pedig szórt fénnyel kísérik a csizmája kopogását a köveken.*
-Milyen érdekes hely. *Néz fel maga fölé, szinte a lába előtt részre nem is hederítve.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-07 14:09:04
Üzenet elküldve: 2021-02-07 14:09:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A nőt tanulmányozva bólint. ~Biztos van aki élvezi, de két-három-négy év után is?~*
- Nem, a jó üzlet nem attól függ, hogy mennyire tudom elfedni a valóságot, hanem attól, hogy mennyire vagyok meggyőző. ~Márpedig nagyon meggyőző vagyok.~ *Rámosolyog a nőre és ez a kisfiús mosoly jelentősen növeli Tizio meggyőzőségét. ~Briwalnak a tenyeréből ennél.~* - Vannak ijesztő és kellemetlen visszajáró vendégeid? ~Akiknél ijesztőbb és egy kellemetlenebb egy magamfajta?~
- Nem vagyok holmi kéjenc, hogy minden erre járót leszopassak. *Még mindig mosolyog, kék pillantása most egészen átható. ~Azért a barbároknál sosem tudhatod, hogy nem rángatnak-e be egy bokorba.~ Jelenlegi pozíciójukból már látszik az ispotály, megemeli a karját iránymutatásul.*
- Mondd el kérlek, hogy milyen is az ilyen alkalomra megfelelő ruha? Valami lenge, áttetsző selyemneglizsé? Halcsontos fűző? Combközépig érő csizma? ~Bár az praktikus, mert nem lesz koszos a térded. De úriember vagyok, megengedném, hogy a csizmámra térdelj.~ Talán elmegyek, hogy megnézzem.
*Közben lassan megérkeznek az ispotály elé, Tizio begyakorolt mozdulattal emeli át a lábát Vétkes feje fölött, aztán a földre csusszan a nyeregből. Ha a nő még mindig nyeregben van, akkor megfogja a másik lovának kantárját, hogy May is leszállhasson, szó nélkül köti meg a két állatot, egymástól tisztes távolságra.*
- Akkor majd igyekszem odatenni magam, hátha kapok ingyen éjszakát. ~Atkáktól és tetvektől mentes, ingyen éjszakát.~ Jó, elviszem majd az első erre tévedőt, óriást vagy tündért, akárki jöjjön is, ez lesz az útbaigazítás ára. *Tizio arca már újra mosolytalan. ~Navát csak nem vihetem egy kupiba.~ Karjával int a bejárat felé, ha pedig a nő megindul, akkor ő is, ajtót nyit, előre engedi.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A nőt tanulmányozva bólint. ~Biztos van aki élvezi, de két-három-négy év után is?~*
- Nem, a jó üzlet nem attól függ, hogy mennyire tudom elfedni a valóságot, hanem attól, hogy mennyire vagyok meggyőző. ~Márpedig nagyon meggyőző vagyok.~ *Rámosolyog a nőre és ez a kisfiús mosoly jelentősen növeli Tizio meggyőzőségét. ~Briwalnak a tenyeréből ennél.~* - Vannak ijesztő és kellemetlen visszajáró vendégeid? ~Akiknél ijesztőbb és egy kellemetlenebb egy magamfajta?~
- Nem vagyok holmi kéjenc, hogy minden erre járót leszopassak. *Még mindig mosolyog, kék pillantása most egészen átható. ~Azért a barbároknál sosem tudhatod, hogy nem rángatnak-e be egy bokorba.~ Jelenlegi pozíciójukból már látszik az ispotály, megemeli a karját iránymutatásul.*
- Mondd el kérlek, hogy milyen is az ilyen alkalomra megfelelő ruha? Valami lenge, áttetsző selyemneglizsé? Halcsontos fűző? Combközépig érő csizma? ~Bár az praktikus, mert nem lesz koszos a térded. De úriember vagyok, megengedném, hogy a csizmámra térdelj.~ Talán elmegyek, hogy megnézzem.
*Közben lassan megérkeznek az ispotály elé, Tizio begyakorolt mozdulattal emeli át a lábát Vétkes feje fölött, aztán a földre csusszan a nyeregből. Ha a nő még mindig nyeregben van, akkor megfogja a másik lovának kantárját, hogy May is leszállhasson, szó nélkül köti meg a két állatot, egymástól tisztes távolságra.*
- Akkor majd igyekszem odatenni magam, hátha kapok ingyen éjszakát. ~Atkáktól és tetvektől mentes, ingyen éjszakát.~ Jó, elviszem majd az első erre tévedőt, óriást vagy tündért, akárki jöjjön is, ez lesz az útbaigazítás ára. *Tizio arca már újra mosolytalan. ~Navát csak nem vihetem egy kupiba.~ Karjával int a bejárat felé, ha pedig a nő megindul, akkor ő is, ajtót nyit, előre engedi.*
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2021-01-14 18:11:56
Üzenet elküldve: 2021-01-14 18:11:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
*A bölcső látványa komolyan letaglózta, pánikszerűen menekült el, egészen biztos benne, hogy ha sokáig kellett volna néznie, akkor megfulladt volna, vagy valami ilyesmi.
Olyan gyorsan hagyta el a Vashegyet, mint talán még soha. A pokrócot továbbra is szorongatja, azonban egyelőre nem kanyarodott a Taverna felé, hogy vissza is vigye.
Gondolatai Nirsnél járnak és Habrertusnál. Tulajdonképpen észre sem veszi, hogy léptei az ispotály felé viszik. Sóhajtva néz fel az épületre, végül is nem lesz más választása, ha Habrertus nem asszisztál neki a kevésbé fájdalmas módszerben, akkor kénytelen lesz a fájdalmasabbat kivitelezni, amihez a hozzávalókat itt tudja beszerezni. Meg ugye a drága kancellár is kérte, hogy készítsen neki egy kenőcsöt a titokzatos tégelyébe.
Aenae pedig a Vashegy úrnője, ezért csak elsorolja, hogy mi minden is kell neki, az ott dolgozók pedig nem kérdeznek sokat, maximum a mennyiségeket. Aenae meg a kívánságait próbálja úgy előadni, hogy ne vörösödjön fülig. Többé-kevésbé sikerül is. Végig igyekszik arra gondolni, hogy ő a Vashegy úrnője és nem érdekli, de cseppet sem, hogy mások mit gondolnak róla.*
Olyan gyorsan hagyta el a Vashegyet, mint talán még soha. A pokrócot továbbra is szorongatja, azonban egyelőre nem kanyarodott a Taverna felé, hogy vissza is vigye.
Gondolatai Nirsnél járnak és Habrertusnál. Tulajdonképpen észre sem veszi, hogy léptei az ispotály felé viszik. Sóhajtva néz fel az épületre, végül is nem lesz más választása, ha Habrertus nem asszisztál neki a kevésbé fájdalmas módszerben, akkor kénytelen lesz a fájdalmasabbat kivitelezni, amihez a hozzávalókat itt tudja beszerezni. Meg ugye a drága kancellár is kérte, hogy készítsen neki egy kenőcsöt a titokzatos tégelyébe.
Aenae pedig a Vashegy úrnője, ezért csak elsorolja, hogy mi minden is kell neki, az ott dolgozók pedig nem kérdeznek sokat, maximum a mennyiségeket. Aenae meg a kívánságait próbálja úgy előadni, hogy ne vörösödjön fülig. Többé-kevésbé sikerül is. Végig igyekszik arra gondolni, hogy ő a Vashegy úrnője és nem érdekli, de cseppet sem, hogy mások mit gondolnak róla.*
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Ispotály és Alkimistaműhely
Üzenet elküldve: 2020-01-29 11:26:15
Üzenet elküldve: 2020-01-29 11:26:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*A birtokok bazárjából bocsánkázott el az alkimista műhelyig. Szemrevételezi már, hogy itt a Thargoknál milyen a felhozatal alkímikus anyagokból. Lemegy a lépcsőn a vásárlók részére kialakított odúba. Itt most nem talál eladót. Biztos lenne ha csengetne. De nem akar. Csak nézelődik, bambul a polcok tartamán. Néhány lötyin elismerően bólogat. Egyszer a jövőben tán képes lesz nagyot szóló italokat kotyvasztatni valakivel. Sizpak beszerző, nem kotyvasztó. Nem is ért az alkímiához csak azt tudja egészen aprólékosan tökéletesen pontosan, hogy minek mi az ára. Olcsón venni és haszonnal eladni. Ez a mottója minden magára valamit adó kufárnak. A mustra után felbattyog a lépcsőn és elhúzza a csíkot másfelé.*
1-20 , 21-40 , 26-45