Archívum - Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     

Kedves Kalandozó!

Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!

A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 57 (1121. - 1121. üzenet)Oldal váltása:

1102. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2019-12-31 17:53:12
 
>Balarick Benwell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kóbor és Kócos//

*Xurra lelkes örömköreire, amit az ács rezidenciáján leművel nagyjából immúnis. Ez annyit tesz, hogy semleges arckifejezéssel áll, és lép egyet oldalra, amikor a kis szurtos elsüvít mellette, és bal kezével kapja el a lendület hevétől táncra perdült vázát a komód tetején.
Sikerül elhagyniuk Mordik mester házát, és az úton a szomszédék ruhaügylete felé máris életviteli tanácsokat kap a kislánytól. Tűnődve megemeli egyik szemöldökét, de aztán gyorsan végigpörgeti az emlékeit, és csak foga közt ciccegve megcsóválja fejét.*
- A sört még meglátjuk. Az alkohol alapvetően nem gyerekeknek való ital. A kocsmákkal nincsen baj, de ott nagyon ritkán akadok olyan ügyfélre, aki komolyan is gondolja a búját, baját. A szesztől, tudod, mindenki egy kicsit búsabban, boldogabban, lazábban, vagy éppen feszültebben látja az életét. És ez nem jó tanácsadó azt illetően, hogy rendeljenek tőlem ezt-azt, amit aztán fáradságos munkával elkészítek, és szállításkor pedig még csak nem is emlékeznek a rendelésre *morranva sóhajt egyet* Megbízási szerződést meg előleggel kapcsolatos aláírást meg nem igazán lehet kicsikarni a kocsmanépből. Majd meglátod te is.
*Nyugodt lépésben ballagnak az utcán, amikor régi ismerősként köszönt társalgásukba az alattomos rákhordák karbantartásának ügye.*
- Alapvetően a felhevített dolgok, amikor megszilárdulnak, akkor képesek összeragasztani két felületet. Akár a garasokat is ráolvaszthatod a hátukra, ha van elég jó tüzed és óvatosságod hozzá. Mondjuk a rákpáncélt valószínűleg átégetné a folyékony fém. Hmm. Van az állatból főzött enyv meg a növényekből főzhető csiriz. Az a szomorú helyzet, hogy a víz mindkettőt oldja. De ha az utcán engeded el őket, és éppen nem esik, akkor valószínűleg nem engedne el a ragasztás.
*Balarickot érdeklik a problémák. Mind. Az összes. Teljesen mindegy, hogy egy gyermeki fantázia szüleménye, egy hóbortos öregember delíriumos álma, vagy egy csillogó szemű hajadon hisztis rikácsolása veti elé. A probléma az probléma, azt meg kell oldani, pláne, hogy az ő alkimista szakértelme kell hozzá. Rákok hátára pénzt? Legyen. Nem szeleburdibb ötlet, mint a pékné férjének ajzószert adni, amikor egyszerűbb ott a megoldás, csak kissé férfiasabb küllem kellene az asszonynak, és máris meglenne ott a kedv az esti mókára. De őt nem ilyen tanácsokért fizetik meg, hanem kencékért és pirulákért. Így megy ez. Oldalra sandít a kislányra, amaz érdeklődve figyel rá- Furcsa ez a naiv, lelkes érdeklődés, a végén még hozzászokik.
Időközben sajnos nem tudnak olyan lassan andalogni, hogy ne fogyjon el az előttük álló út, és csak-csak a szomszédék kapuja előtt állnak. Itt egy kicsit több lélekjelenlét kell, amit egy Xurrára pillantásból nyer - igen, az az ing már rajta is foltozott volt, és egyértelműen nem kislány ruhának való -, aztán végül bezörget.
Egyetlen pillanatig nem történik semmi, aztán hangos és szapora cipősarok kopogás és visszafojtott vihogás zaja szűrődik ki a deszkaajtó mögül. Balarick alig észrevehetően nyel egyet, és kissé hátralép, mint aki egy felé vágtató, öklelni kész bika szarvát készül két kézre kapni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1102-1121