Harim Bakhari karakterlapja

Külső leírás:

Magas, széles vállú parasztlegény, kinek testét a munka rendesen megdolgozta, bőrét meg a nap barnította. Habár nem olyan köpcös, és nem dülleszti ki a mellét úgy, mint egyesek, azért széles a mellkasa, és a karjai, lábai sem éppen vékonyak. Fekete tüsikben hordja igazából már nem nagyon létező haját, mert rühelli, ha a szemébe lóg. Bogár tekintete határozottságról, makacsságáról árulkodik, de persze ott van még benne a fiatalos csillogás, különösen ha egy csinos leányzót pillant meg, vagy éppen a termésre terelődik a szó. Arcvonásai férfiasan szögletesek, ám életének tavasza itt-ott még kerekíti pofázmányát. Egyenes ormányát és vékony, széles ajkait édesanyjától, míg a szokottnál kissé vastagabb szemöldökeit apjától örökölte. Általában származását sokat sejtető, örökölt, elnyúlt holmikban jár, vagy sütteti a hasát, mert kevesen tudnak úgy élvezni egy napsütéses délutánt, mint ő. Szeret mezítláb járni, talpa jócskán megkeményedett az idők során, mostanra az élesebb kavicsokat is alig érzi, habár néhány szántás azért jelzi bőrén, hogy volt már dolga velük. Melegebb napokon látható még széles hátán pár hasonló, ám hosszúkásabb nyom, melyet ostorcsapás okozott fiatalkorában. (Nem mintha a hidegebb napokon eltűnne, de olyankor nem félmeztelenkedik.) Külleme többnyire zilált, könyökig-térdig földes, tekintve, hogy nem nagyon foglalkozik ilyesmivel, tükröt is csak akkor lát, ha ünnepnapokon édesanyja a képébe nyomja. Általános ismertetőjegye szalmakalapja, melyet a szántókon visel inkább, emiatt viszont gyakorta követi el a hibát, hogy éppen kopasz fejéhez megszokásból nyúl csak fel, megigazítani az ott sem lévő fejfedőt.