Lahut Seii karakterlapja

Külső leírás:

Egy barna, kopottas köpeny öleli körbe testét melynek csuklyája mélyen arca elé húzva takarja el legalább azoktól akik csak messziről vetnek rá egy pillantást. Szép nagyra nőtt, pár centivel közelebb van a két és fél méterhez mint a kettőhöz így kevés olyan lény akad aki nem alulról nézne fel rá, közelről könnyen látható hogy bizony egy ork rejlik a lepel alatt. A termetből mondjuk másra nem is lehetne tippelni, az óriások is csak ritkán ennyire szélesek, viszont általában lényegesen magasabbak nála. Úgysem tudja elrejteni faját, de ha már nem az egész város mutogat rá hanem csak azok nyikkannak el körüle akik a közelében vannak, már megérte hogy a melegben is köpenybe burkolózzon.

Bár a rejtek alatt nem látszik, de felsőteste, vállai és főleg karjai vastagságára leginkább csak az irdatlan szót lehet használni, ehhez mérten öklei és tenyerei is hatalmasak, már-már szürreális az elemi erő amit sugároz. Agyarai sem nyújtanak barátságos látványt, ahogy szigorú szemei sem.

Köpenye alatt szinte kizárólag prémeket hord, időjárástól függően több-kevesebb mennyiségben, másban komikusan festene. A fajáról elterjedt hírekkel ellentétben meglepően ápolt, persze az út pora rajta is megragad, de az biztos hogy szokott tisztálkodni. Mindkét alkarját súlyos, vastag fém alkarvédő óvja, mást védelem gyanánt nem visel. Fegyver is csak egy van nála, a hátán hordja, vaskos szíja mellkasa előtt fut keresztbe így tartva helyén. Egy hozzá méretezett csatakalapács. Teljesen dísztelen, egyszerűen megmunkált darab, viszont hatalmas. Különlegessége a szükségesnél vastagabb és hosszabb nyél, és az hogy nem csak egyik hanem mindkét végén van kalapácsfej. A fejek teljesen téglalap alakúak enyhén lekerekített élekkel, középen rögzítve így szimmetrikus, kiegyensúlyozott fegyver. Az ő kezében ez ellen nem létezik védelem csak elkerülés. Vagy nem talál el és életben maradsz, vagy eltalál és csont törik. Volt már olyan bolond aki vaspajzzsal akarta hárítani, azóta nemhogy pajzsot, egy kanalat sem tud megfogni. Ránézni is félelmetes, nem is maga a fegyver, hanem a felismerés hogy Lahut egy ilyen súly forgatásához szükséges erővel rendelkezik.

Arca szigorúnak hat mert szemeit szinte mindig kissé összeszűkíti, pedig nem mérges ő senkire csak így jobban lát. Gyakran kapni azon is hogy a levegőbe szimatolgat, de ennek ellenére nem várt értelem csillog szemeiben. Bőre barna, nem zöld mint a legtöbb orké. Az agyarain és fülein kívül egész szolid fejjel áldotta meg a sors, már emberi szemmel mérve, de nem sokan mernek közelről elég ideig ránézni hogy ezt felismerhessék, a távolról bámészkodók meg nehezen veszik rá magukat hogy az elképesztően vastag karjai helyett arca iránt érdeklődjenek. Beszéde lassú, hangja mély, és bár helyesen beszél, nem túl választékos a szókincse. Aki nem ismeri az orkok felgyorsult életritmusát az harminc körülire saccolná korát, pedig még csak nemrég múlt húsz. Fajához mérten meglepően egyenes a tartása, járása komótos, nem siet sehova és ez általában minden mozdulatáról elmondható. Egészen addig amíg harc vagy segítség miatt nincs szükség a fürgeségre, olyankor méretét meghazudtoló sebességgel képes cselekedni. Pláne ha a súlyos alkarvédőitől megszabadul és fegyver helyett is puszta kezeit használja. Akkor lehet csak tudni hogy igazán komolyan veszi a helyzetet.