Essfyh Riorenia karakterlapja

Külső leírás:

Essfyh fél-elf fajához mérten egyöntetűen hasonlít az emberekre és az elfekre is.
Amit első ránézésre észre lehet venni rajta, az bájos arca, amit hosszú, ezüstös hajkorona fog körbe. Orcájának finom vonalú élei vannak, az álla enyhén hegyes, a feje formája inkább hosszúkás, mintsem kerek. Az orra aranyos módon pisze, alatta rózsaszín ajkai húzódnak, amik se nem teltek se nem vékonyak. Vékony vágású szemei világoskékek, gyakran nyílnak kerekre, ilyenkor kíváncsiságot lehet belőlük kiolvasni.
Hatalmas, ezüst hajkoronája bőven a derekáig omlik, hullámzik. Nagy melegekben ez annyira nem előnyös, ilyenkor Ess egy vagy kettő fonatba rendezi a fehéres tincseket, s a végüket színes szalagokkal köti meg. A fonatokon és az egyszerű, kiengedett frizurán kívül mást nem szokott alkalmazni. Néha még virágokat tűz a hajába, esetleg növénykoszorút készít a feje tetejére.
Az elfek általában nyúlánk és kecses termetűek. Essfyh anyai ágon örökölte az elf vért, s igaz, hogy termete nem olyan nyúlánk és bőre nem olyan fakó, de végtagjai és dereka kecsesek. Sőt termetre igen alacsony és kissé gyermetegnek is tűnhet. Anyjától örökölte még hegyes füleit, amik akarva-akaratlan kandikálnak ki az ezüstös tincsek mögül.
Alkata egyáltalán nem harcra termett, semmi izmot sem találni rajta, végtagjai elég vékonykák. Éppen ezért állnak jól rajta a ruhák, amiknek az alja már a földet súrolja. A finom anyag hozzásimul a felsőtesthez, deréktól lefelé kezd széles szoknyába bővülni. A viselet ujja időjárástól függően vagy nem létezik, esetleg hosszú tapadós vagy harangujjú. Színeiben Essfyh a kéket részesíti előnyben, esetleg szívesen hord magán egyéb halvány színeket, amik jól illenek hozzá. Előfordul, hogy ruhájára vastag övet köt, ami leginkább egy szerszámtartóra emlékeztet, s ez az asszociáció nem is áll olyan távol a valóságtól. Ez az öv alkalmas arra, hogy néhány apróbb dolgot felcsatoljon rá, mint például egy kis szütyőt vagy a kulacsát. Hideg idő esetén hosszú köpenyt vesz magára, aminek az alja a szoknyájához hasonlóan már majdnem a földet súrolja, csuklyája pedig védi a fejét a hideg ellen.
Cipőt nem mindig hord, meleg időben előfordul, hogy a természetben mellőzi a lábbeli használatát. De egyébként apró sarukat vesz fel lábára, hidegben pedig térdig érő csizmát.