Altus Amentia karakterlapja

Külső leírás:

//Naplórészletek//

Ember vagyok, szolga vagyok,harcos vagyok. Árnyék, vérszín éji homály, penge vagyok a kézben, te vagy a kar mely tartja, s én vagyok te, kék szemem tükrén csillanó fakó orcám.
Isten vagyok, minden vagyok, végtelen vagyok. Te vagy az élet, bármit meg tudunk tenni, mi vagyunk a kósza, örökkön volt kegyetlen halál.
Minden vagyunk, a határtalan üres semmi, visszhang a fejemben, nem más. Ordít némán, suttog hangtalan, csattog, serceg, rúgkapál, karmom bőrödbe mar, ám önnön vérem hull alá.

Vörös posztó, fekete mellény, tengerkék démoni tekintet mered rám, vaksötétben látom féloldalas mosolyát, groteszk kacagása koponyámban zendül, s jó egy fejjel magasabbról tekint le rám, szürke leheletét bőrömön érzem, beleborzongok, remegek, zihálok féktelen.

Jelentéktelen, emberbőrbe bújt taposni való féreg tekergődzik csizmám előtt, vacogva nyögi tekintetem súlyát, oly mihaszna, semmirekellő csótány, eltaposnám, de nem megy, mint nyelvem hegyén az elfeledett szó, ott van de mégsem, megnyúlt árny, vagy délibáb. Ha mozdulok mozdul ő is, szóra nyitom szám, de visszhangként felel rá, ha haragom tüzétől lopva illan, visszatér hamar, mint éjre a nappal.