Torim Minbur karakterlapja

Külső leírás:

Háttértörténet: Torim egy nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot. Apja magasrangú, veterán katona, anyja előkelő születésű asszony volt. Torim, testvéreivel együtt katonai nevelést kapott, fiatal korát a gyakorlótér helyett azonban inkább a fogadók falai között töltötte. Mindig is valódi társasági törp volt, élvezte a nemesi lét előnyeit és gyakran toborzott maga köré kisebb csapatokat, a kocsmákban verekedéseket szítva. Azonban nem lehetett része sokáig ebben az életben. Mikor befelyezte a tanulást, apja parancsnoksága alatt hadba indult. Sok évet töltött katonaként, fegyelmet és bátorságot tanulva. Egy nagyobb ork fosztogató csapaton való rajtaütésük közben apja meghalt a csatatéren. Torin sokáig hibáztatta magát haláláért, de későbőbb rájött, hogy apja sem választott volna magának tisztesebb halált. Még néhány esztendeig szolgálta hazáját a harcmezőkön, míg hírt nem kaptak az otthon történt hatalmas földrengésekről.
Hazatértekor fájdalmasan tapasztalta, hogy családja összes többi tagja meghalt, házuk teljes környéke összeomlott és mindenét elnyelte a hegy, amely számára otthont adott. Torin elvesztette mindenét, élete legszörnyűbb napja volt. Nemesi levele, vagyona, értékei mind elvesztek. Ettől a naptól kezdve nélkülöznie kellett. Élete hátralevő részén zsoldosként járta a világot és mindenért harcolt, amiért megfizették. Gyakran szegődött nemesek mellé, segítve őket előremenetelükben, viszonzásul segítséget remélve, azonban sosem volt szerencséje. Többször tett sikertelen kisérleteket régi otthona feltárására azonban pénz híján felhagyott a próbálkozással. Mikor már csontjaiban érezte a fájdalmat, amit az öreg kor hoz magával, úgy döntött felhagy a folytonos harccal és keres egy helyet, ahol végigélheti élete további felyezeteit.
Letelepedett hát egy emberek lakta kisvárosban, ahol kőfaragással kereste a kenyerét. Kivette a részét a település közéletéből, sokszor vett részt politikai vitákban, a városi tanács ügyeibe is gyakran beleavatkozva. Lassan beletörődött, hogy már nem lehet ugyanaz aki volt, közpolgárként élt tovább. Azonban néhány év elteltével rá kellet, hogy jöjjön, nem fecsérelheti el életét ugyanott, ugyanazon a helyen. Kalandokra vágyott, még nem volt elég öreg ahoz, hogy végleg letelepedjen. Összecsomagolt hát, és útnak inult, hogy felfedezze magának az ismeretlent, ahol megélheti mindazt, amit eddig nem tehetett meg.

Jelleme: Torin alapvetően egy jóindulatú, segítőkész törpe. A harcmezőn fegyelmezett és kitartó, a fogadókban pedig hangos és mindig jókedélyű. Társaságkedvelő, szeret a figyelem középpontjában lenni, azonban igen akaratos, mint minden törp, és gyakran próbál másokat is megyőzni az igazáról. A többi fajjal szemben nem túl tartózkodó, gyorsan ismerkedik. Elvárja másoktól, hogy tisztelettel viselkedjenek vele. Szeret viccelődni a társaságán, amit álltalában sokan sértésnek vesznek. Jó barát és a bajban mindig lehet rá számítani.

Kinézete: Egy átlagos méretű, igen idős törp. Hosszú haja és szakálla hajdanán szőkésbarna volt, de mára már inkább ősznek mondható. Bajszát hosszú fonatokban hordja, szakálla majdnem a derekáig ér. Arcát vágások hegei díszítik, jobb szemét hályog fedi. Bal kezén a kisujja hiányzik, járása kissé bicegő. Egy régi fémvértet visel, alatta szürke vászoninget és barna posztónadrágot. Bal kezén egy aranygyűrű díszeleg, lábán pedig kopott bőrcsizmát hord. Kétkezes csatabárdját a hátán hordja.