Mäindelä Essälien karakterlapja

Külső leírás:

Örökké őseinek és felmenőinek szépsége után vágyódik: Mäindelä megörökölte ugyan az elfek küllemének számos vonását, mégis különös kinézettel ruházta fel a természet, amire nem az elfek általános megjelenése a legjobb kifejezés. Hegyes áll, apró száj, pisze orr, sötét szemöldök, megnyúlt fülek: nem úgy az elfek vonásai, mint inkább az embereké, vagy a két népségből származó fattyaké. Karcsú, kecses alkat és hajlékony, rugalmas test jellemzi. Szálfaegyenes tartással és az elfek büszkeségével jár, de minden lépte nesztelen, szeret megbújni az árnyékok között és a vadon sötét fodrainak takarásában. Emberi mércével mérve nem egészen alacsony (173 cm), nem is egészen sovány (63 kg), csontozata erős. Külleme alapján az erdei elfek közé lehetne sorolni, még akkor is, ha azok nem tartják maguk közül valónak. Tekintete hideg és acélos, a tenger kékségében játszik, a haja hátközépig érő ezüst szőke, kiengedve vagy összefonva. Ezenfelül, ruházata zöld, barna vagy sötétszürke; az erdő színeibe öltözik, hogy rejtve maradjon minden és mindenki elől. A rugalmas anyagokat kedveli, amik nem akadályozzák a gyors mozgásban, ezért puha bőrből varrt csizmát visel, valamint sötétzöld lamellás vértet, alatta barna ujjast és nadrágot. Édesbús a hangja, ott bujkál benne valami örök szomorúság és végtelen bölcsesség, amely egyszerre megnyugtató, csöndes és kedves. Amikor énekel, a hangja akár a selyem, olyan tiszta, de búsulva dalol, nem vigadva.