//Az ablak bezárásához kattints az ablak mellé!//
Leandana Kagantal [halott] (#5864)
ember, nő
Játékstílus: Vakmerő - részletek a szabályzatban!
Külső leírás:

Leandana a harmincas évei elején járó felföldi nő. Nőhöz képest magasra nőtt - több mint száznyolcvan centi -, így aztán az embernek nem az jut róla az eszébe, hogy milyen törékeny lány, annál is inkább mert alkata inkább izmos, nem csupán vékony.
Haja dús, sötétbarna, kezelhetetlen hullámokban omlik a hátára, vállára, ezáltal mintegy keretet adva megdöbbentően fehér bőrű, szabályos arcának, melynek a szeplők adnak valami kislányos bájt. Bal halántékán egyetlen egy, vastag tincs piszkosfehér színű.
A borostyánszín szempár kutatón, elemzőn szemlél. Arca általában közönyös, még akkor is ha, ő amúgy egyáltalán nem az, egyszerűen csak nem szereti ha minden érzelme az arcára van írva, pedig a tekintete igazán kifejező tud lenni - ha ő is úgy akarja.

Hosszú lábain feszes bőrnadrágot hord, díszes övvel, hímzett bőrcsizmát. Felül általában egy mellrészénél hímzett tunikát visel, jobb csuklóján pár karperec, de bal alkarján egy csuklótól a könyökhajlatáig érő, hímzett és gyöngyökkel is kivarrt bőrpánt van, ami eltakarja az alkarján borostyánosan derengő rúnákat.
Hidegebb időkben egy nehéz, prémes bőrkabáttal egészül ki az öltözéke, de a változékony őszt és tavaszt egy vastagabb bőring és egy ezüstróka prémből varrt mellénykével vészeli át.
Övéinek talán már fel sem tűnik, hogy a jobbján hat ujj nőtt, de idegenek számára először furcsa lehet ez a testi hiba, aminek egyébként státuszát köszönheti.
Nem a tipikus lehengerlő szépség, aki után megfordulnak a férfiak - maximum magassága miatt -, inkább átlagosnak mondható. Fogai nem teljesen szabályosak - de azért a pókot sem harapja ki a sarokból -, orra sem édesen pisze és az alsó ajka szinte penge-vékony. Dús idomokkal sem áldották meg a Szellemek - sőt alakja eléggé fiús -, és a hangja sem madárcsicsergéshez hasonló, ugyanis nőhöz képest meglehetősen mély és reszelős. Mindezek ellenére tagadhatatlanul van benne valami báj. Talán a szeplők teszik...