//Másnap//
*Svir szavaira heves számolgatásba, mérlegelésbe kezd a gnóm. Számba veszi, hogy minek kell jönnie, és miből mennyi. Halkan motyogja is az orra alatt, persze senkinek nem szánja kifejezetten, de majd megszokják a hóbortját, nevezetesen, hogy igen nehéz beállítani a száját.*
-Só, dohány, dohányból két zsák, az kelleni fog. Sóból is. Alkoholos ital, néhány hordó, liszt, mintha azt mondta volna valaki korábban, hogy nem üzemel a malom. Húskészítmények - tartós húskészítmények. Kolbász, szalonna, zsír.
*Ezzel párhuzamosan már helyezi is el a nevezett termékeket a szekéren, és latolgatja, hogy mennyi fér még, mennyit bír a szekér meg az átlagos igás.*
-Kerámiák, agyagedények, de az talán majd a következő fuvarral. Fémek, szerszámok. Földműveléshez, építkezéshez. Néhány láda. Mhm.
*Morzsolgatja az állát, de azért figyel, hogy valaki folytatja-e az ötletelést.*
-Követ, gerendát nehéz lenne hozni, és nagyon kevés férne.
*Ezt már kicsit hangosabban jegyzi meg, mintegy válaszolni a felvetésre. A kacska kerekű szekérrel nehéz, bár a javíttatással meg akarja lepni a tulajdonosát, hálája jeléül a kölcsönért, de majd kiderül, hogy hogy alakul a városi körút. Lassan észhez is tér, hogy le van maradva mint a borravaló, úgyhogy megszaporázza a kanálcsapkodásokat és maga is beveri a magának szánt fél adagját mielőtt Rapa elé tolja a másik felét.*
-Igazán ízletes étel. Köszönjük.
*A nagy latolgatás közepette fel sem tűnt a gnómnak, hogy egy úr is bekopogott, de Arnulf megjegyzéseire persze, hogy felkapja a fejét. Jól szórakozik a fura őrmesteren, amikor nem éppen megenni akarja őt. Szó szót követ, az intéző pedig körbevezetni tervezi az idegent.*
~Úgy fest ló ügyben kicsit később tárgyalunk.~
*Türelmesen megvárja, hogy Rapa befejezze az ebédjét mielőtt a továbbiakon kezdene el gondolkodni*