OOC - Játékon kívüli fórum
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Játékon kívüli fórum | Arthenior főtere (új) Amon Ruadh (új) Füves puszta (új) Dokkok és kikötő (új) |  |
| Játékon kívüli fórum >> Általános fórum >> Kreatív sarok >> [NOVELLA]A kard szava 2. |
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2013-10-09 21:16:39
Üzenet elküldve: 2013-10-09 21:16:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 19
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 19
Merdal lihegve érkezett meg a városkapuhoz.A sikátor végénél megbújva, óvatosan figyelte meg az őrséget.Feltételezése igaznak bizonyult, a kapu nyitva állt, emberek sétálgattak mindenhol, kereskedők hozatták szekereikkel a portékájukat, földön fekvő nyomorultak kéregettek aprópénzt.A városőrség ,és a lovagrend tagjai már rég halottnak hiszik, vagy legalábbis nem a város ezen részén keresik.De azért egy dolog még szúrta a szemét,mégpedig a kapunál strázsáló lovag.Általában nem szoktak lovagok őrködni a városkapuknál, ezt a feladatot az őrség szerencsétlenebbik része végzi el.Általában.
Most azonban ez nem így történt.
~Vagy sejtik,hogy itt vagyok valahol, és csapdába akarnak csalni, vagy életükben először úgy döntöttek, csinálnak is valamit a kocsmák felkutatásán kívül...~
Még be sem fejezte gondolatmenetét, amikor egy halk koppanást hallott a háta mögött.Merdal szinte ezzel egyidejűleg megfordult, és meglepődve figyelte, ahogy mögötte guggolásból áll fel éppen egy csuklyás alak.Egy darabig szemeztek egymással, majd a másik fél levette csuklyáját.Kemény, határozott tekintet fürkészte Merdalt, aki semmitmondó tekintetével még mindig csak az alakot fürkészte.
-Rég nem láttalak Tőr.Gondolom nem átutazóban vagy...
A Tőr-nek nevezett fickó csak állt tovább, vagy hirtelen elvigyorodott.
-Így van Merdal.Vagy szólíthatlak Kardnak?-ennél a szónál lefagyott az arcáról a vigyor, és közelebb lépett a férfihoz-Merdal a Kard.Nincs az egész világon még egy olyan kardforgató mint te...Mégis egy lepukkant orgyilkost küldenek érted mint én...Ez szomorú.Egyébként a hármak küldtek, hogy segítsek kijutni a városból.Hallottuk,hogy teljesítetted a feladatod, és a szenátor halott.Viszont te nem jöttél, és ez aggasztott minket.
Tőr nekidőlt a falnak, és elhallgatott, hogy Merdal is szóhoz juthasson.Hősünk ki is használta az alkalmat a visszavágásra.
-Már megbocsáss Tőr, de nem emlékszek olyan alkalomra eddigi pályafutásomból, ahol egy városkapuban strázsáló szerencsétlen levágott volna.Igazán nem kell a segítséged barátom.
-Sajnálom, de el kell keserítselek.Amit itt látsz, teljesen meg van rendezve.Tegnap reggel óta volt lehetőségem feltérképezni a területet, és a kedvenc lovagjaid kitalálták a terveid.Amint megindulnál a kapu felé, annyi nyíl találna el, hogy a hullád összetévesztenék egy nagyranőtt sündisznóval.De ha egy csoda folytán túlélnéd, legalább húsz álruhás városőr, és lovag mártaná beléd kardját.Akit itt látsz a kapu előtt,mind álruhás őr, vagy lovag.A tetőkön,és a kapu feletti mellvéden pedig vagy ötven íjász várja felbukkanásod.Amint kilépsz a sikátorból, halott vagy.
Merdalnak leesett az álla.Tudta jól, hogy Tőr az egyik legalaposabb tag a Rendben, de nem gondolta volna, hogy ilyen hamar ennyi információt tud összegyűjteni.Ráadásul úgy, hogy egyszer sem fedezték fel...Remélhetőleg.
-Szépen utánajártál a dolgoknak barátom.Lehet, hogy ezzel most megmentetted az életemet...Rendben, rádbízom magam, de ne okozz csalódást,különben mindketten gödörtöltelékekké válunk.
Tőr nem válaszolt, csupán néma bólintással jelezte egyetértését, majd elindult visszafelé a sikátorban.Merdal némán követte, habár voltak kétségei.
-Most hová is indulunk?
-A csatornába.Az lenne az utolsó hely, ahova egy lovag lemerészkedne.Erősen kétlem, hogy ott keresnének minket.Holnapig várunk, aztán egy kereskedőszekérrel kidöcögünk ebből a patkánytanyából."Kölcsönvettem" egy színes ruhás piperkőctől.
Merdalt nem biztatja a "kölcsönvettem" szó Tőr furcsa hangsúlyával párosítva, de egyenlőre nincs más választása mint hallgatni tájékozottabb társára.
Átvágtak a nyomornegyed sikátorain, majd az egyik csatornafedőnél megálltak.A szűk kis utca teljesen kihalt volt, kivéve egy hullának kinéző, mozdulatlan testet, ami a falnál feküdt.
-Itt is volnánk.Mielőtt megkerestelek volna, lefeszítettem a tetejét.
És ezzel le is emelte a kis rácsot.Elég szűkös, büdös hely volt, de biztonságos.Merdal megkapaszkodott a nyílás pereménél, majd elmerült a sötétségben.Tőr nemsoká utána ereszkedett, és miközben lemászott, visszaillesztette a csatornafedőt a helyére.
A csatornában iszonyatos szag terjengett.Ürülékben, élő és döglött patkányok között tocsogtak.Szinte semmi fény nem volt bent, csupán a tizenöt méterenként elhelyezett rácsokon szűrődött be némi fény.A bűzös alagút annyira szűk volt, hogy Merdal és Tőr egymás mellett el se fért.Ha véletlen megtalálják őket, esélytelen a harc és a menekülés.Nem volt túl biztató a helyzet.
-Nagyon remélem tudod mit csinálsz Tőr...-szólt Merdal aggódva, majd a falnak dőlve pihent.Aludni lehetetlen lett volna lent.
Hajnalban egy sikításra riadtak fel.Merdal élesen nézett Tőrre, mire ő ujjával csendre intette a kardforgatót, és lassan a csatornanyíláshoz cuppogott.Óvatosan felhúzta magát, és kikémlelt a csatornafedőn.
-Két őr.Úgy látom egy fiatal lány is van ott...gondolom ő sikított.-suttogott Tőr
-Mit csinálnak vele?!-szólt Merdal olyan hangerővel, hogy még épp érezni lehetett hangjában az aggodalmat.
Tőr úgy kapta oda a fejét, hogy hallani lehetett nyaka roppanását, és tekintetével szinte leszúrta Merdalt.
-Megerőszakolják, aztán valószínűleg megölik.Ez mindennapos a nyomornegyedben.Meg se forduljon a fejedben hogy...
Nem tudta befejezni mondatát.Merdal félrelökte Tőrt,aki hangos toccsanással esett a bűzös katyvaszba.Kezével felfeszítette a csatornafedőt, és egy macska ügyességével mászott ki a csatornából.Mikor kiért, látta, hogy társa igazat mondott.A két őr éppen a hevesen tiltakozó, legfeljebb húsz éves lánnyal volt elfoglalva.Az egyik lefogta, amíg a másik fogdosta, illetve a saját nadrágjával szenvedett.Merdal egy pillanat alatt kirántotta kardját.Az első őrnek reagálni sem volt ideje, a penge már rég a nyakába vágódott.A másik azonban amint meglátta Merdalt, azonnal félrelökte a lányt, és szintúgy kardot rántott.Társa élettelenül terült el a földön.Ez nem volt rá épp bíztató hatással, azonban az ösztönei átvették az irányítást.Kardjával Merdal felé vágott, aki pedig fél kézzel hárította azt.A meglepődött őr nem tudott mit tenni a gyomorszája felé közeledő talp ellen.Feje nagyot koppant a macskaköveken, mielőtt Merdal szíven szúrta.Közben Tőr is kikászálódott a csatornából, csöpögött róla a mocsok amiben feküdt, és nem tűnt jókedvűnek.Mondjuk ki lett volna az, amikor belelökték egy nagy rakás emberi ürülékbe?
-Te meg mégis mi a büdös francot képzelsz magadról?Megmondtam hogy maradj veszteg te szerencsétlen barom!
Merdalt addig hidegen hagyta Tőr szájalása, amíg az nyomatékot nem adott hangjának azzal, hogy teljes erőből arcbavágta megszeppent társát.Merdal megrökönyödve esett hátra a hirtelen jött erős ütéstől.
-Nem hagyhattam, hogy meggyalázzák és megöljék!-szólt miközben feltápászkodott, és betört, vérző orrát tapogatta-Őrült vagy, tudtam mindigis!Kész őrület, hogy hallgattam rád!
Tőr remegett a dühtől.Remegő keze lassan oldalához simult, miközben Merdal felvette a kardját.
-Én őrültem meg?!Kockára tetted a szökésünket!Ha véletlen elmenekült volna az egyik, darabokban hagytuk volna el a várost, és miért?!Egy koszos luvnyáért!
-Ne merj velem így beszélni te féreg!A rendből való kizárás küszöbén állsz, nem kaptál normális küldetést hónapok óta, mert csak azokra az átkozott elveidre tudsz támaszkodni!Egy szemernyi becsület sincs benned!
Tőr üvöltve húzta elő két hosszútőrét, amik hajnali derengésben hátborzongatóan csillantak meg.Eszeveszett vagdalkózásba kezdett Merdal felé, aki sikeresen ugrált el előle, majd egy jól irányzott vágással kicsapta az eszeveszett ember kezéből az egyik fegyverét."Társa" azonban nem adta fel olyan könnyen, és sikerült megvágnia Merdal oldalát.A férfi felszisszent a fájdalomtól.
-Tudtam, hogy nem bízhatok benned!Nem szabadott volna hallgatnom rád!Inkább halok meg, minthogy mégegyszer kövesselek!
Kardlapjával Tőr térdére csapott, aki kényszeresen féltérdre ereszkedett, majd minden erejét egy rúgásba sűrítette.Tőr legalább két métert repült, mielőtt eszméletlenül terült el a földön.
A kifáradt harcos az oldalán lévő vágásra szorította kezét, majd a halálra rémült, ámuldozó lányhoz fordult.
-Azonnal el kell tűnnünk, vagy itt leljük halálunkat! Kövess!-ezzel karonragadta a lányt és magával húzva azt futásnak eredt.A rémült lány botladozva ugyan, de kényszeredetten utána futott.
Merdal ismét a sikátorok labirintusában volt kénytelen bujkálni.
...
-A Rend volt az...Tudhattam volna hogy az az átkozott Kard még itt van a városban...Mit mondasz Kool, mit csináljunk?
Kool állát simogatva meredt a két holttestre.Körülöttük városőrök rohangáltak, minden házba betörtek, minden sarkot felforgattak.
-Minden kétséget kizárólag ő volt...Más messziről elkerüli az őröket, ha azok...hogy is mondjam..."játszanak".Add ki a parancsot a város teljes körű lezárására!Egy bolha se juthat ki anélkül, hogy tudnék róla!Világos voltam Heinz?
A Heinz nevű csillogó páncéloslovag összecsapta sarkait, majd szalutál, majd elvonult.A hátán függő pajzson a Teriton lovagrend címere csillogott.Kool mélyen gondolkodva figyelte a csatorna felé vezető vércseppeket, illetve a másik irányba induló, kissé gyakoribb vércseppeket.Odahívta az őrök parancsnokát.
-Nem volt egyedül.Minden egyes csatornafedőt, és kijáratot őriztessen legalább három képzett őrrel.Ha valami szerencsétlen bandát küld oda, mint ez itt-a hullák felé biccentett-Maga is köztük lesz!
A parancsnok hanyagul szalutál és elvonult.
~Nem szöksz meg előlem Merdal...Mégegyszer nem...~
Folyt köv.
Most azonban ez nem így történt.
~Vagy sejtik,hogy itt vagyok valahol, és csapdába akarnak csalni, vagy életükben először úgy döntöttek, csinálnak is valamit a kocsmák felkutatásán kívül...~
Még be sem fejezte gondolatmenetét, amikor egy halk koppanást hallott a háta mögött.Merdal szinte ezzel egyidejűleg megfordult, és meglepődve figyelte, ahogy mögötte guggolásból áll fel éppen egy csuklyás alak.Egy darabig szemeztek egymással, majd a másik fél levette csuklyáját.Kemény, határozott tekintet fürkészte Merdalt, aki semmitmondó tekintetével még mindig csak az alakot fürkészte.
-Rég nem láttalak Tőr.Gondolom nem átutazóban vagy...
A Tőr-nek nevezett fickó csak állt tovább, vagy hirtelen elvigyorodott.
-Így van Merdal.Vagy szólíthatlak Kardnak?-ennél a szónál lefagyott az arcáról a vigyor, és közelebb lépett a férfihoz-Merdal a Kard.Nincs az egész világon még egy olyan kardforgató mint te...Mégis egy lepukkant orgyilkost küldenek érted mint én...Ez szomorú.Egyébként a hármak küldtek, hogy segítsek kijutni a városból.Hallottuk,hogy teljesítetted a feladatod, és a szenátor halott.Viszont te nem jöttél, és ez aggasztott minket.
Tőr nekidőlt a falnak, és elhallgatott, hogy Merdal is szóhoz juthasson.Hősünk ki is használta az alkalmat a visszavágásra.
-Már megbocsáss Tőr, de nem emlékszek olyan alkalomra eddigi pályafutásomból, ahol egy városkapuban strázsáló szerencsétlen levágott volna.Igazán nem kell a segítséged barátom.
-Sajnálom, de el kell keserítselek.Amit itt látsz, teljesen meg van rendezve.Tegnap reggel óta volt lehetőségem feltérképezni a területet, és a kedvenc lovagjaid kitalálták a terveid.Amint megindulnál a kapu felé, annyi nyíl találna el, hogy a hullád összetévesztenék egy nagyranőtt sündisznóval.De ha egy csoda folytán túlélnéd, legalább húsz álruhás városőr, és lovag mártaná beléd kardját.Akit itt látsz a kapu előtt,mind álruhás őr, vagy lovag.A tetőkön,és a kapu feletti mellvéden pedig vagy ötven íjász várja felbukkanásod.Amint kilépsz a sikátorból, halott vagy.
Merdalnak leesett az álla.Tudta jól, hogy Tőr az egyik legalaposabb tag a Rendben, de nem gondolta volna, hogy ilyen hamar ennyi információt tud összegyűjteni.Ráadásul úgy, hogy egyszer sem fedezték fel...Remélhetőleg.
-Szépen utánajártál a dolgoknak barátom.Lehet, hogy ezzel most megmentetted az életemet...Rendben, rádbízom magam, de ne okozz csalódást,különben mindketten gödörtöltelékekké válunk.
Tőr nem válaszolt, csupán néma bólintással jelezte egyetértését, majd elindult visszafelé a sikátorban.Merdal némán követte, habár voltak kétségei.
-Most hová is indulunk?
-A csatornába.Az lenne az utolsó hely, ahova egy lovag lemerészkedne.Erősen kétlem, hogy ott keresnének minket.Holnapig várunk, aztán egy kereskedőszekérrel kidöcögünk ebből a patkánytanyából."Kölcsönvettem" egy színes ruhás piperkőctől.
Merdalt nem biztatja a "kölcsönvettem" szó Tőr furcsa hangsúlyával párosítva, de egyenlőre nincs más választása mint hallgatni tájékozottabb társára.
Átvágtak a nyomornegyed sikátorain, majd az egyik csatornafedőnél megálltak.A szűk kis utca teljesen kihalt volt, kivéve egy hullának kinéző, mozdulatlan testet, ami a falnál feküdt.
-Itt is volnánk.Mielőtt megkerestelek volna, lefeszítettem a tetejét.
És ezzel le is emelte a kis rácsot.Elég szűkös, büdös hely volt, de biztonságos.Merdal megkapaszkodott a nyílás pereménél, majd elmerült a sötétségben.Tőr nemsoká utána ereszkedett, és miközben lemászott, visszaillesztette a csatornafedőt a helyére.
A csatornában iszonyatos szag terjengett.Ürülékben, élő és döglött patkányok között tocsogtak.Szinte semmi fény nem volt bent, csupán a tizenöt méterenként elhelyezett rácsokon szűrődött be némi fény.A bűzös alagút annyira szűk volt, hogy Merdal és Tőr egymás mellett el se fért.Ha véletlen megtalálják őket, esélytelen a harc és a menekülés.Nem volt túl biztató a helyzet.
-Nagyon remélem tudod mit csinálsz Tőr...-szólt Merdal aggódva, majd a falnak dőlve pihent.Aludni lehetetlen lett volna lent.
Hajnalban egy sikításra riadtak fel.Merdal élesen nézett Tőrre, mire ő ujjával csendre intette a kardforgatót, és lassan a csatornanyíláshoz cuppogott.Óvatosan felhúzta magát, és kikémlelt a csatornafedőn.
-Két őr.Úgy látom egy fiatal lány is van ott...gondolom ő sikított.-suttogott Tőr
-Mit csinálnak vele?!-szólt Merdal olyan hangerővel, hogy még épp érezni lehetett hangjában az aggodalmat.
Tőr úgy kapta oda a fejét, hogy hallani lehetett nyaka roppanását, és tekintetével szinte leszúrta Merdalt.
-Megerőszakolják, aztán valószínűleg megölik.Ez mindennapos a nyomornegyedben.Meg se forduljon a fejedben hogy...
Nem tudta befejezni mondatát.Merdal félrelökte Tőrt,aki hangos toccsanással esett a bűzös katyvaszba.Kezével felfeszítette a csatornafedőt, és egy macska ügyességével mászott ki a csatornából.Mikor kiért, látta, hogy társa igazat mondott.A két őr éppen a hevesen tiltakozó, legfeljebb húsz éves lánnyal volt elfoglalva.Az egyik lefogta, amíg a másik fogdosta, illetve a saját nadrágjával szenvedett.Merdal egy pillanat alatt kirántotta kardját.Az első őrnek reagálni sem volt ideje, a penge már rég a nyakába vágódott.A másik azonban amint meglátta Merdalt, azonnal félrelökte a lányt, és szintúgy kardot rántott.Társa élettelenül terült el a földön.Ez nem volt rá épp bíztató hatással, azonban az ösztönei átvették az irányítást.Kardjával Merdal felé vágott, aki pedig fél kézzel hárította azt.A meglepődött őr nem tudott mit tenni a gyomorszája felé közeledő talp ellen.Feje nagyot koppant a macskaköveken, mielőtt Merdal szíven szúrta.Közben Tőr is kikászálódott a csatornából, csöpögött róla a mocsok amiben feküdt, és nem tűnt jókedvűnek.Mondjuk ki lett volna az, amikor belelökték egy nagy rakás emberi ürülékbe?
-Te meg mégis mi a büdös francot képzelsz magadról?Megmondtam hogy maradj veszteg te szerencsétlen barom!
Merdalt addig hidegen hagyta Tőr szájalása, amíg az nyomatékot nem adott hangjának azzal, hogy teljes erőből arcbavágta megszeppent társát.Merdal megrökönyödve esett hátra a hirtelen jött erős ütéstől.
-Nem hagyhattam, hogy meggyalázzák és megöljék!-szólt miközben feltápászkodott, és betört, vérző orrát tapogatta-Őrült vagy, tudtam mindigis!Kész őrület, hogy hallgattam rád!
Tőr remegett a dühtől.Remegő keze lassan oldalához simult, miközben Merdal felvette a kardját.
-Én őrültem meg?!Kockára tetted a szökésünket!Ha véletlen elmenekült volna az egyik, darabokban hagytuk volna el a várost, és miért?!Egy koszos luvnyáért!
-Ne merj velem így beszélni te féreg!A rendből való kizárás küszöbén állsz, nem kaptál normális küldetést hónapok óta, mert csak azokra az átkozott elveidre tudsz támaszkodni!Egy szemernyi becsület sincs benned!
Tőr üvöltve húzta elő két hosszútőrét, amik hajnali derengésben hátborzongatóan csillantak meg.Eszeveszett vagdalkózásba kezdett Merdal felé, aki sikeresen ugrált el előle, majd egy jól irányzott vágással kicsapta az eszeveszett ember kezéből az egyik fegyverét."Társa" azonban nem adta fel olyan könnyen, és sikerült megvágnia Merdal oldalát.A férfi felszisszent a fájdalomtól.
-Tudtam, hogy nem bízhatok benned!Nem szabadott volna hallgatnom rád!Inkább halok meg, minthogy mégegyszer kövesselek!
Kardlapjával Tőr térdére csapott, aki kényszeresen féltérdre ereszkedett, majd minden erejét egy rúgásba sűrítette.Tőr legalább két métert repült, mielőtt eszméletlenül terült el a földön.
A kifáradt harcos az oldalán lévő vágásra szorította kezét, majd a halálra rémült, ámuldozó lányhoz fordult.
-Azonnal el kell tűnnünk, vagy itt leljük halálunkat! Kövess!-ezzel karonragadta a lányt és magával húzva azt futásnak eredt.A rémült lány botladozva ugyan, de kényszeredetten utána futott.
Merdal ismét a sikátorok labirintusában volt kénytelen bujkálni.
...
-A Rend volt az...Tudhattam volna hogy az az átkozott Kard még itt van a városban...Mit mondasz Kool, mit csináljunk?
Kool állát simogatva meredt a két holttestre.Körülöttük városőrök rohangáltak, minden házba betörtek, minden sarkot felforgattak.
-Minden kétséget kizárólag ő volt...Más messziről elkerüli az őröket, ha azok...hogy is mondjam..."játszanak".Add ki a parancsot a város teljes körű lezárására!Egy bolha se juthat ki anélkül, hogy tudnék róla!Világos voltam Heinz?
A Heinz nevű csillogó páncéloslovag összecsapta sarkait, majd szalutál, majd elvonult.A hátán függő pajzson a Teriton lovagrend címere csillogott.Kool mélyen gondolkodva figyelte a csatorna felé vezető vércseppeket, illetve a másik irányba induló, kissé gyakoribb vércseppeket.Odahívta az őrök parancsnokát.
-Nem volt egyedül.Minden egyes csatornafedőt, és kijáratot őriztessen legalább három képzett őrrel.Ha valami szerencsétlen bandát küld oda, mint ez itt-a hullák felé biccentett-Maga is köztük lesz!
A parancsnok hanyagul szalutál és elvonult.
~Nem szöksz meg előlem Merdal...Mégegyszer nem...~
Folyt köv.
1-1