Üdv!
Lehet, hogy ez csak egy személyes hülyeségem, de a mágia jelenléte ellenére azért még szeretem, ha egy játékban valósághűek a fegyverek és páncélok. Így összegyűjtöttem azokat a fegyvereket és páncélokat, amiken én változtatnék szívem szerint, illetve a módosított leírásaikat.
Lovagi kardot én kivenném a listából, a hosszúkard és a kétkezes kard mellett legalábbis szükségtelennek tűnik.
Harci kalapács:
Egyik oldalon zúzófejjel, másikon egy tüskével felszerelt, kisméretű acélfej egy-két láb hosszú szögletes fanyél végén, aminek az oldalához acéllemezek vannak szögelve.
Ha ezt megsuhintja valaki, akkor bizony csont, fa törik, acél reped és horpad. Viszonylag könnyű, egy-másfél kilogrammos fegyver, ám zúzófegyver mivolta miatt hatékony forgatásához nem árt egy kevés erő.
Vívókard:
Kifejezetten vívásra tervezett. Pengéje vékonyabb és keskenyebb. Sokkal inkább szúrásra mintsem vágásra van tervezve. Hossza kicsit több mint három láb, súlya kb. egy kilogramm. Ideális egykezes kard, ha az embernek rövid a karja. A szúrásra tervezés miatt merevebb, nincs rajta csatornavájat.
Egyszerű pallos
Szélesebb penge jellemzi, inkább vágó, mintsem szúrófegyver. Brutális kaszabolásra képes. Hossza változó, kettő és három láb között van a penge, ezáltal súlya is, de főként három kilogramm fölötti, kétkezes fegyvernek mondható. Gyakran hóhérkardnak is nevezik, a súlya egyből el tudja választani a fejet a nyaktól, ám szúrásra képtelen.
Kétkezes kard:
Ez a hatalmas kard általában már eléri a három láb hosszúságot, akár meg is haladja. Súlya két és fél-három kilogramm is lehet. Sokszorosan edzett acélpengéjével és akár két, három csatornavájat is helyet kaphat rajta. Rideg, kemény acél, ami szúrásra ugyanúgy képes, mint vágásra, és bár a fémvértet ez sem viheti át, a súlya miatt a becsapódást azért megérzi a viselő.
Hosszúkard:
Pengéje egyenes, hossza három-három és fél láb között mozog. A legtöbb embernek mindkét kezét igénybe veszi, főleg hosszabb harcok során, ám szükség esetén akár egy kézzel is forgatható. Gyors és hatékony páncél nélküli ellenfelekkel szemben, illetve a legősibb kardforgatási tudományok kapcsolódnak hozzá, amitől eleganciát is sugároz.
Fegyverkabát:
Több réteg vászonból összeszőtt, olcsó páncél, gyakran más páncélok alatt szokás hordani. Magában viselve alapszintű védelmet nyújt, könnyű, nem akadályozza a mozgást, a kevésbé mély zsebű katonák számára remek alternatíva a bőrvértek helyett.
Brigantin:
Egy többrétegű fémpáncél, amit kívül-belül vászon, vagy ritkábban bőr borít, a rozsdától védve meg az acélt, illetve egyben tartva azt. A közbülső réteg egymáshoz szegecselt fémlapocskákból áll, amik függőlegesen és vízszintesen felváltva helyezkednek el, ezzel is erősítik a páncél kitartását.
Kerek acélpajzs:
Egy kerek fapajzs, amit kívülről vékony acélréteggel erősítettek meg. Célja, hogy az ostromoknál is elég csak az elsőnek fent tartania, és ezzel képes megvédeni az alatta lévő társai nagy részét is. A fémréteg nyilak ellen sokkal jobb védelmet nyújt a fánál, ám cserébe a súlya is lényegesen nagyobb, párviadalban nem annyira praktikus.
Kerek fapajzs:
Viszonylag olcsó, könnyű, fából ácsolt, két-három láb átmérőjű középmarkolatos pajzs. Középen egy acélkitüremkedés védi a viselő kezét. Általában a széle bőrrel van lefedve, és az ellenség felé néző felületét pedig (nem ritkán díszített) szövet fedi. Ha még nem is állítja meg olyan jól a nyilakat, legalább a testet megvédi káros hatásaitól. Bár azért arctól távol tartandó, mert pár centire azért bemélyednek azok az átkozott vesszők.
Kis acélpajzs:
Gyakran nevezik ökölpajzsnak is. Teljesen acélból készült, körülbelül egy láb átmérőjű pajzs, ami mérete miatt nyilakkal szemben nem sokra jó, és közelharcban is aktívan a csapások útjába kell vinni, különben könnyű kikerülni. Előnye, hogy könnyű, apró, így az oldalra csatolva nincs útban, és nem is feltűnő. Csatatérre nem ezt érdemes elvinni, ám önvédelemre ideális.
Négyszögletű fapajzs:
Ez már kiterjedtebb védelmi célokat is szolgálhat és még nem korlátozza a másik fegyver használatát sem. Képes akár az egész felsőtestet elrejteni, fejjel együtt, bár még nem embermagasságú, ha hajlított lábbal haladunk és behúzzuk fejünket, teljes testünket is takarhatja. Súlya elég nagy, és nehéz mozgatni, cserébe viszonylag olcsó, és a nyílvesszők már nem ütik át. Alakzatban való harcra lett kitalálva
Nagy acélpajzs
Általában lovagpajzsnak hívják, jelentős a különbség közte, és a többi pajzstípus között. Fölül ovális, lefelé hosszúkás, ék formája van. Lóháton való harcra lett kitalálva, a lenyúló része védi a viselő lábát és hátasát is. Fából készült, a külseje fémmel van borítva, gyalogos használatához jelentős erő szükséges.
Háromszögletű vaspajzs
A lovagpajzs gyalogsági változata, fölül is szögletes, kisebb, bár a felsőtest nagy részét takarja. Az alkarhoz bőrpántok erősítik. Külső fémrétege miatt kiváló védelmet nyújt a nyilak és a kardcsapások ellen is, és mérete miatt a súlya sem olyan nagy.
Pavaze
A pavaze egy hátsó állvánnyal rendelkező, íjászok védelmére kialakított pajzsforma, aminek egy alsó részén egy sáv lecsatolható, innen az íjász kedve szerint lőhet. Közel embermagasságú, kissé ovális, alul szögletes. Igen nehéz.
Barbár sisak
A bőrsisaktól kizárólag misztikai szerepe választja el, ugyanis a szarvak mérete és formája is mind szerepet játszik abban, hogy milyen rangot képvisel a törzsön belül. Bolti eladásra általában az alacsonyabb rangúak kerülnek, de ne csodálkozzunk, ha pusztásabb helyen járva megküzdenének a "rangunkért". A "szarv" része nyilak ellen előnyös, hiszen sokszor vastagabb a bőrréteg ott, ahol a sisakhoz van erősítve, ám közelharcban nem igazán praktikus, az ellenség azt megragadva és félrerántva könnyen kibillentheti a viselőt az egyensúlyából.
Én ennyi dolgot gyűjtöttem össze, nem tudom, ez egyáltalán zavar-e bárki mást rajtam kívül, ha véleményeznétek, annak örülnék.
Fangli