Külső területek - Erdőmélye
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 60 (1181. - 1200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1200. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-26 00:35:53
Üzenet elküldve: 2018-07-26 00:35:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
//Dögtisztás//
*Umon más megoldást választ, így nincs sok értelme elrejtőznie. Sythra szavaival mélyen egyetért, ő sem tartja jó ötletnek. A csinosan felhalmozott döghalmok a groteszk zászlócskákkal. Itt valami nagyon nincs rendjén.*
-Én sem tartom jó ötletnek.
*Fordul Umon után majd a lányra pillant.*
-Maradj mellettem.
*Nem feltételezi, hogy Sythra ne tudna magára vigyázni, de a világért sem szeretné, ha bármi baja esne.*
-Vagy én maradok melletted, ha ez így jobban tetszik.
*Vakarja meg szakállát és kezében a bottal a lány mellé lép.
Így néhány lépés távolságból követhetik nyomon Umon baljós ügyködését.*
-Umon, azt láttad?
*Mutat a nyílás irányába. Hajtja a kíváncsiság és tán be is menne, ha az őrleány nem lenne itt, kit óvni kell, különben összedől a világ.*
//Dögtisztás//
*Umon más megoldást választ, így nincs sok értelme elrejtőznie. Sythra szavaival mélyen egyetért, ő sem tartja jó ötletnek. A csinosan felhalmozott döghalmok a groteszk zászlócskákkal. Itt valami nagyon nincs rendjén.*
-Én sem tartom jó ötletnek.
*Fordul Umon után majd a lányra pillant.*
-Maradj mellettem.
*Nem feltételezi, hogy Sythra ne tudna magára vigyázni, de a világért sem szeretné, ha bármi baja esne.*
-Vagy én maradok melletted, ha ez így jobban tetszik.
*Vakarja meg szakállát és kezében a bottal a lány mellé lép.
Így néhány lépés távolságból követhetik nyomon Umon baljós ügyködését.*
-Umon, azt láttad?
*Mutat a nyílás irányába. Hajtja a kíváncsiság és tán be is menne, ha az őrleány nem lenne itt, kit óvni kell, különben összedől a világ.*
1199. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-25 23:21:48
Üzenet elküldve: 2018-07-25 23:21:48
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Izzó szemek a sötétben //
// Vadvédes banda //
// Mindenki //
*Shen kacsintására vigyorog, majd beáll neki segíteni a nyergelésben most, hogy a hátasok ki lettek osztva közöttük. Miközben igyekszik gyors és alapos munkát végezni, és nem senki lába alatt lenni, fél füllel hallgatja a többieket is, elsősorban Lyzt. Kicsit nyugtalanná válik az esetleges veszély hallatára, hiszen többségében ismeretlenekkel van körülvéve, és azt sem tudják mivel állnak szembe. Feszélyezettségének jelét nem adva pattan fel a nyeregbe és követi a többieket.*
*Tartja a tempót a csapattal, közben amennyire lehetősége nyílik rá figyeli a tájat, olykor háta mögé is néz, akkor is ha ő az utolsó a sorban. Lyzendra füttyentése töri meg a lovak patáinak egyenletes hangját, majd a nő felemelt karjára is figyelmes lesz. Ismételten csak némán végig hallgatja az utasítást, és biccent rá egyet, jelezve, hogy tudomásul vette és annak rendje és módja szerint fog eljárni. Ha szükség lesz rá. Kérdőn Ishalára pillant, hátha van bármi hasznos információja még a számukra, majd a nyeregben maradva Valea is a terület feltérképezésébe kezd, ügyelve arra, hogy remélhetőleg ne szakadjon el a többiektől.*
// Vadvédes banda //
// Mindenki //
*Shen kacsintására vigyorog, majd beáll neki segíteni a nyergelésben most, hogy a hátasok ki lettek osztva közöttük. Miközben igyekszik gyors és alapos munkát végezni, és nem senki lába alatt lenni, fél füllel hallgatja a többieket is, elsősorban Lyzt. Kicsit nyugtalanná válik az esetleges veszély hallatára, hiszen többségében ismeretlenekkel van körülvéve, és azt sem tudják mivel állnak szembe. Feszélyezettségének jelét nem adva pattan fel a nyeregbe és követi a többieket.*
*Tartja a tempót a csapattal, közben amennyire lehetősége nyílik rá figyeli a tájat, olykor háta mögé is néz, akkor is ha ő az utolsó a sorban. Lyzendra füttyentése töri meg a lovak patáinak egyenletes hangját, majd a nő felemelt karjára is figyelmes lesz. Ismételten csak némán végig hallgatja az utasítást, és biccent rá egyet, jelezve, hogy tudomásul vette és annak rendje és módja szerint fog eljárni. Ha szükség lesz rá. Kérdőn Ishalára pillant, hátha van bármi hasznos információja még a számukra, majd a nyeregben maradva Valea is a terület feltérképezésébe kezd, ügyelve arra, hogy remélhetőleg ne szakadjon el a többiektől.*
1198. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-25 21:05:32
Üzenet elküldve: 2018-07-25 21:05:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
//Vadvédes banda//
//mindenki//
*Odaint Sadmyrnek, amikor kiléptet a kapun, aztán csak elmosolyodik, amikor Shen leadja a rendelést a mákosra. Még ilyen izgalom közepette is képes a hasára gondolni.
Ishala mögött halad, szeme az erdőt pásztázza, nyomok után kutatva. Elsősorban Umont, Medvét és Sythet szeretné megtalálni, főleg, hogy a lány bukott is a lóról. Még, ha nincs nagyobb baja, akkor is jobb volna, ha rájuk találnának.
Ishala töretlenül, bár nem követhetetlenül mutatja az utat a házikóig. Főként az nyugtalanítja, hogy nem sokat tud Medvéről és Sythről, hogyan boldogulnak az erdőben. Életevalónak tűnnek, főleg az a Medve, de nemigen beszélt velük az eltelt idő alatt. Csak a maihhines felkészítésre koncentrált. Eszébe sem jutott, hogy rájuk is vár majd némi izgalom.
Füttyent egy trillát, mint egy rövidke madárének, s egyik kezét feltartja, így megállítva a csapatot.*
- Figyeljetek, és óvatosan nézzetek körül! Bármi nyom érdekes lehet, füttyentsetek, ha leltek valamit *szól mikor már mindenki beéri. Aztán ő maga is nyomok után néz. Eleinte nyeregből pásztázza a környéket, majd leszáll, ha nem lát semmi érdekeset onnan. Úgy próbálkozik.*
//Vadvédes banda//
//mindenki//
*Odaint Sadmyrnek, amikor kiléptet a kapun, aztán csak elmosolyodik, amikor Shen leadja a rendelést a mákosra. Még ilyen izgalom közepette is képes a hasára gondolni.
Ishala mögött halad, szeme az erdőt pásztázza, nyomok után kutatva. Elsősorban Umont, Medvét és Sythet szeretné megtalálni, főleg, hogy a lány bukott is a lóról. Még, ha nincs nagyobb baja, akkor is jobb volna, ha rájuk találnának.
Ishala töretlenül, bár nem követhetetlenül mutatja az utat a házikóig. Főként az nyugtalanítja, hogy nem sokat tud Medvéről és Sythről, hogyan boldogulnak az erdőben. Életevalónak tűnnek, főleg az a Medve, de nemigen beszélt velük az eltelt idő alatt. Csak a maihhines felkészítésre koncentrált. Eszébe sem jutott, hogy rájuk is vár majd némi izgalom.
Füttyent egy trillát, mint egy rövidke madárének, s egyik kezét feltartja, így megállítva a csapatot.*
- Figyeljetek, és óvatosan nézzetek körül! Bármi nyom érdekes lehet, füttyentsetek, ha leltek valamit *szól mikor már mindenki beéri. Aztán ő maga is nyomok után néz. Eleinte nyeregből pásztázza a környéket, majd leszáll, ha nem lát semmi érdekeset onnan. Úgy próbálkozik.*
1197. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-25 07:46:35
Üzenet elküldve: 2018-07-25 07:46:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
//Vadvédes banda//
//Mindenki//
*A kaput átlépve tartja a tempót Ishala mögött. Leginkább Lyzt tartja szem előtt, mögötte lovagol és az intelmeknek megfelelően igyekszik figyelni, nem csak előre, de hátra is olykor. Lyzen, Ishen kívül még velük tart Val és Relild is, és ami még fontos, Jayzion, aki jó fegyverforgatónak tűnik, így már azért elegen vannak, hogy lenyomjanak pár világító szemű vadat. Kicsit megnyugszik a lelke, de azért parázik rendesen, de Lyz jelenléte elég sokat segít.
Jó lovasnak számít, elf vére és előélete most segítségére van. Biztos kézzel tartja a kantárat és igyekszik figyelni a talajra is, nehogy felboruljon egy gyökérben vagy arcul csapja egy kósza faág. Nem könnyű terep, de most menni kell.*
//Vadvédes banda//
//Mindenki//
*A kaput átlépve tartja a tempót Ishala mögött. Leginkább Lyzt tartja szem előtt, mögötte lovagol és az intelmeknek megfelelően igyekszik figyelni, nem csak előre, de hátra is olykor. Lyzen, Ishen kívül még velük tart Val és Relild is, és ami még fontos, Jayzion, aki jó fegyverforgatónak tűnik, így már azért elegen vannak, hogy lenyomjanak pár világító szemű vadat. Kicsit megnyugszik a lelke, de azért parázik rendesen, de Lyz jelenléte elég sokat segít.
Jó lovasnak számít, elf vére és előélete most segítségére van. Biztos kézzel tartja a kantárat és igyekszik figyelni a talajra is, nehogy felboruljon egy gyökérben vagy arcul csapja egy kósza faág. Nem könnyű terep, de most menni kell.*
1196. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-24 21:50:09
Üzenet elküldve: 2018-07-24 21:50:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Izzó szemek a sötétben//
//Dögtisztás//
*A két férfi előörse még Sythra érkezése előtt felméri a terepet. Medve a biztosabb aljnövényzetbe bújást választja, míg Umon kúszni kezd. Ruhája kissé véritatta sáros lesz, és ahogy botjával tisztítja maga előtt az utat kúszván, egészen úgy nézhet ki, mint stigmái néhanap.
Sythra szavai így érik el. Láthatja szeme sarkából, hogy a tisztásra utánaszóló nő most kissé leharcoltan, de védekezésre készül, ám a legyek folyamatos megjelenése inkább arra késztetheti, hogy hamar vegye szemügyre a kupacokat. Az álltában is homlokáig érő tetemek halma négy-öt lépés széles körben terül el, így ha a kendőhöz akar jutni, akkor be kell másznia a tetemek közé, vagy legalább rajtuk feltornásznia magát a rúd csúcsáig. A kendők ugyanis ott pihennek, és innen nézve sem tűnnek többnek finoman szőtt szövetnél. Van azonban egy dolog, amit ő nem lát, társai viszont igen, a két kupac mögött az Umonnal átellenes oldalon ugyanis a várfalnak is beillő meredek buckaoldalon egy hasadék tátong, elég szoros takarásban. Egy amolyan barlangféle szája elé érkeztek tehát, kérdés az, hogy a tetemeknek van-e közük ehhez. A környék egyetlen hölgye pedig hirtelen fellélegezhet, eddigi érzete a szempárokkal kapcsolatban hirtelen elillan, mint a pálinkás hordó tartalma Törpefürdés napján. A kupacok azonban egyelőre fájdalmasan szótlanok, csak az ütemes légyrajzás hallatszik az egész tisztáson, melyet a halál szele leng körül.*
//Dögtisztás//
*A két férfi előörse még Sythra érkezése előtt felméri a terepet. Medve a biztosabb aljnövényzetbe bújást választja, míg Umon kúszni kezd. Ruhája kissé véritatta sáros lesz, és ahogy botjával tisztítja maga előtt az utat kúszván, egészen úgy nézhet ki, mint stigmái néhanap.
Sythra szavai így érik el. Láthatja szeme sarkából, hogy a tisztásra utánaszóló nő most kissé leharcoltan, de védekezésre készül, ám a legyek folyamatos megjelenése inkább arra késztetheti, hogy hamar vegye szemügyre a kupacokat. Az álltában is homlokáig érő tetemek halma négy-öt lépés széles körben terül el, így ha a kendőhöz akar jutni, akkor be kell másznia a tetemek közé, vagy legalább rajtuk feltornásznia magát a rúd csúcsáig. A kendők ugyanis ott pihennek, és innen nézve sem tűnnek többnek finoman szőtt szövetnél. Van azonban egy dolog, amit ő nem lát, társai viszont igen, a két kupac mögött az Umonnal átellenes oldalon ugyanis a várfalnak is beillő meredek buckaoldalon egy hasadék tátong, elég szoros takarásban. Egy amolyan barlangféle szája elé érkeztek tehát, kérdés az, hogy a tetemeknek van-e közük ehhez. A környék egyetlen hölgye pedig hirtelen fellélegezhet, eddigi érzete a szempárokkal kapcsolatban hirtelen elillan, mint a pálinkás hordó tartalma Törpefürdés napján. A kupacok azonban egyelőre fájdalmasan szótlanok, csak az ütemes légyrajzás hallatszik az egész tisztáson, melyet a halál szele leng körül.*
1195. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-24 11:07:11
Üzenet elküldve: 2018-07-24 11:07:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
//Vadvédes banda//
//Mindenki//
*Az istállóban Lyz kiosztja mindenkinek a feladatát, és még egy tégelyt is Ishala kezébe nyomott, amire furcsán nézett a fiú, nem értette, hogy miért kapta, de szerencsére a vezető hamar elmagyarázta, hogy mi van benne. Ish óvatosan viszi vissza Gránithoz, és csúsztatja a nyeregtáskába, ahol kéznél lesz, de mégse fenyegeti veszély, hogy véletlenül összenyomja, vagy kinyílik. Ha Val nem kapott lovat, vagy mástól felajánlást, akkor Ish mögött helyet foglalhat a lovon, a fiút nem zavarja, még fel is ajánlja neki, amikor már indulnának, ha még mindig ló nélkül lenne a lány. Persze ha kapott, akkor nem zavartatja magát. Kifelé menet nem veszi észre az őrségben integető Zsengét, mert az utat figyeli, és magában idézi fel, hogy honnan vágtatott ennyire sietve, és merre mentek Syth-tel. Visszafelé nem olyan eszeveszett tempót diktál, mint amikor érkezett, de azért nem is lassan mennek. A lovak számára kényelmetlen lehet ez a félgalopp tempó, de ez a leggyorsabb, amit Ish megítélése alapján megtehetnek, mert így tud figyelni saját nyomaira, és felidézi az útvonalat magában. Szerencsére nem kellene, hogy nehéz dolga legyen, amikor lecsatlakoztak a kijárt útról akkor egyből vágtázni kezdtek, aminek elég félreérthetetlen nyomai lehetnek. Nagy a kísértés, hogy néha lopva hátra pillantson a többiekre, hogy követik-e, de nem teszi. Egyrészt most fontos feladata van, és erre koncentrál, másképp tudja jól, hogy nem fognak lemaradni. Ha valaki mégis így tenne, arról Lyz biztos intézkedik. *
//Vadvédes banda//
//Mindenki//
*Az istállóban Lyz kiosztja mindenkinek a feladatát, és még egy tégelyt is Ishala kezébe nyomott, amire furcsán nézett a fiú, nem értette, hogy miért kapta, de szerencsére a vezető hamar elmagyarázta, hogy mi van benne. Ish óvatosan viszi vissza Gránithoz, és csúsztatja a nyeregtáskába, ahol kéznél lesz, de mégse fenyegeti veszély, hogy véletlenül összenyomja, vagy kinyílik. Ha Val nem kapott lovat, vagy mástól felajánlást, akkor Ish mögött helyet foglalhat a lovon, a fiút nem zavarja, még fel is ajánlja neki, amikor már indulnának, ha még mindig ló nélkül lenne a lány. Persze ha kapott, akkor nem zavartatja magát. Kifelé menet nem veszi észre az őrségben integető Zsengét, mert az utat figyeli, és magában idézi fel, hogy honnan vágtatott ennyire sietve, és merre mentek Syth-tel. Visszafelé nem olyan eszeveszett tempót diktál, mint amikor érkezett, de azért nem is lassan mennek. A lovak számára kényelmetlen lehet ez a félgalopp tempó, de ez a leggyorsabb, amit Ish megítélése alapján megtehetnek, mert így tud figyelni saját nyomaira, és felidézi az útvonalat magában. Szerencsére nem kellene, hogy nehéz dolga legyen, amikor lecsatlakoztak a kijárt útról akkor egyből vágtázni kezdtek, aminek elég félreérthetetlen nyomai lehetnek. Nagy a kísértés, hogy néha lopva hátra pillantson a többiekre, hogy követik-e, de nem teszi. Egyrészt most fontos feladata van, és erre koncentrál, másképp tudja jól, hogy nem fognak lemaradni. Ha valaki mégis így tenne, arról Lyz biztos intézkedik. *
1194. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-19 07:46:59
Üzenet elküldve: 2018-07-19 07:46:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Távozás //
*Jól érezte magát, kellemes volt Kaly társasága a fürdőzés közben, na de közben rá kellett, hogy jöjjön, hogy ez már nem az ő otthona, Pycta nem is akar vele beszélni, pedig lett volna ideje rá biztos, ha szerette volna, elhiszi, hogy valaki elfoglalt, na de itt már nem azok laknak, akik azelőtt és bár jóba van a tündérekkel, meg Ishala is ott van, de nem érzi szükségesnek a további jelenlétét itt, ideje tovább állnia. A könyveit hátrahagyva a fiúknak távozik, bár a legkönnyebb dolgokat már átadta tudásából nekik, még jól jöhet nekik.*
*Jól érezte magát, kellemes volt Kaly társasága a fürdőzés közben, na de közben rá kellett, hogy jöjjön, hogy ez már nem az ő otthona, Pycta nem is akar vele beszélni, pedig lett volna ideje rá biztos, ha szerette volna, elhiszi, hogy valaki elfoglalt, na de itt már nem azok laknak, akik azelőtt és bár jóba van a tündérekkel, meg Ishala is ott van, de nem érzi szükségesnek a további jelenlétét itt, ideje tovább állnia. A könyveit hátrahagyva a fiúknak távozik, bár a legkönnyebb dolgokat már átadta tudásából nekik, még jól jöhet nekik.*
1193. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-18 20:39:49
Üzenet elküldve: 2018-07-18 20:39:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Vadászat – A toronyba//
*Leon szépen baktat a többiek után, nem szólva bele a beszélgetésükbe. Utolsó komolyabb interakciója Baydeval volt, azóta pedig csupán az erdőtől zavartan menetel előre. Tény, hogy nem ez az ő világa, hanem a tenger, amit be tud látni. Ezért is volt leginkább a falon, hogy legalább akkora látótávolsága legyen. Ez viszont kész borzalom a végtelen tengerhez szokott kalóznak. Még ha valaki hozzászól is, akkor sem reagál érdemben, hanem csak egy hümmögés, vagy ilyesmi a válasz, nem sok. lassan kiérnek erdőmélyéről is, át a mocsárba, és ekkor is a csapattal marad ugyan úgy, ahogy eddig, végig attól tartva, hogy valami majd előugrik a bokorból, és megesz valakit. fegyvere kéznél van végig.*
*Leon szépen baktat a többiek után, nem szólva bele a beszélgetésükbe. Utolsó komolyabb interakciója Baydeval volt, azóta pedig csupán az erdőtől zavartan menetel előre. Tény, hogy nem ez az ő világa, hanem a tenger, amit be tud látni. Ezért is volt leginkább a falon, hogy legalább akkora látótávolsága legyen. Ez viszont kész borzalom a végtelen tengerhez szokott kalóznak. Még ha valaki hozzászól is, akkor sem reagál érdemben, hanem csak egy hümmögés, vagy ilyesmi a válasz, nem sok. lassan kiérnek erdőmélyéről is, át a mocsárba, és ekkor is a csapattal marad ugyan úgy, ahogy eddig, végig attól tartva, hogy valami majd előugrik a bokorból, és megesz valakit. fegyvere kéznél van végig.*
1192. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-18 20:06:23
Üzenet elküldve: 2018-07-18 20:06:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
*Úgy tűnik vagy egyik férfit sem érdekli Sythra kínszenvedése, vagy szimplán csak nem figyelnek oda rá annyira, hogy észleljék azt. Pedig mikor a tisztáshoz érkeznek, a fattyú pedig négykézláb támaszkodva igyekszik összeszedni magát, előbbi rosszulléte egészen más léptéket ölt. Eddig bizton hitte, hogy minden bokor mögött valami láthatatlan ellenség figyeli őket, most viszont már szinte biztos is benne, ráadásul úgy érzi, mintha épp az orruk előtt lenne az a valami, és bármelyik pillanatban rájuk ugorhatna. Umon nekilendül megvizsgálni a holt állatokat, Medve pedig megbújni tervez, ám Sythra nem érzi jó ötletnek egyiket sem, így kicsit hátrébb marad, feltápászkodik, és előrelátóan egy nyilat helyez íjára, készenlétben figyelve a szétszéledő párost. Mire a stigmás már botjával böködi a döglött állatokat, a félvér is összeszedi magát, ugyan szédülget még kicsit, de már nem érzi, hogy bármelyik pillanatban elájulna.*
- Én ezt nem tartom jó ötletnek.
*Fordul először Medve után, aztán megismétli a mondatot hangosabban is, hogy Umon is jól hallja. Semmi kedve néhány világoló szemű szarvas miatt, meg egy kíváncsi emberfajzat miatt megpusztulni egy eddig ismeretlen erdei tisztáson.*
*Úgy tűnik vagy egyik férfit sem érdekli Sythra kínszenvedése, vagy szimplán csak nem figyelnek oda rá annyira, hogy észleljék azt. Pedig mikor a tisztáshoz érkeznek, a fattyú pedig négykézláb támaszkodva igyekszik összeszedni magát, előbbi rosszulléte egészen más léptéket ölt. Eddig bizton hitte, hogy minden bokor mögött valami láthatatlan ellenség figyeli őket, most viszont már szinte biztos is benne, ráadásul úgy érzi, mintha épp az orruk előtt lenne az a valami, és bármelyik pillanatban rájuk ugorhatna. Umon nekilendül megvizsgálni a holt állatokat, Medve pedig megbújni tervez, ám Sythra nem érzi jó ötletnek egyiket sem, így kicsit hátrébb marad, feltápászkodik, és előrelátóan egy nyilat helyez íjára, készenlétben figyelve a szétszéledő párost. Mire a stigmás már botjával böködi a döglött állatokat, a félvér is összeszedi magát, ugyan szédülget még kicsit, de már nem érzi, hogy bármelyik pillanatban elájulna.*
- Én ezt nem tartom jó ötletnek.
*Fordul először Medve után, aztán megismétli a mondatot hangosabban is, hogy Umon is jól hallja. Semmi kedve néhány világoló szemű szarvas miatt, meg egy kíváncsi emberfajzat miatt megpusztulni egy eddig ismeretlen erdei tisztáson.*
1191. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-18 19:44:12
Üzenet elküldve: 2018-07-18 19:44:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
*Nem tetszik a válasz a szerzetesnek, de igyekszik kevésbé bántóan fogalmazni, új barátját nem akarja ilyen vita miatt elveszíteni. Umon nem vadász, sohasem gondolta végig, hogy mivel jár egy ilyen nemes állat megölése, így csak óvatosan rázza meg fejét, majd Medvének súgja:*
- Medve. Kérlek! Különleges. *Ezzel kívánja jelezni, hogy csodálja az állat szépségét, magasztosságát, s egyfajta szakrális jelentőséget is tulajdonít neki. Van, ki mozgó stigmákat visel, s van, ki izzó szemeket. Időközben útjuk végére érnek, az állatoknak nyoma sincs, elnyeli őket a rengeteg. Umon csalódottan szusszant, majd elkerekedő szemekkel veszi észre az előtáruló döghalmokat.*
- Az erdőre! Mészárlás... *Szája hangot alig ejt ki, szinte csak némán tátogja el a látottakat.*
- Szörnyű, nem különös! *Érzi, ahogy a düh és a lelki tusa lassan elborítja, stigmái vad táncba kezdenek arcán. Sythra is megérkezik, arcán szenvedéssel.*
- Én kimegyek, megnézem! *Jelenti ki halkan, fejét megrázva, nem akar bujkálni. Eközben már kúszva, óvatosan közelít, előbb csak a halmok szélénél, tekintetét körbejáratva a területen. Csuklyáját fejére húzza, hogy a döglegyek minél kevésbé zavarják, majd a két kendőhöz szeretne lépni, hogy közelebbről vizsgálja meg azokat. Botját kezébe véve, a tetemeket bökdösi messzebbről, hogy lehetőség szerint a váratlan meglepetés, inkább csak meglepetés legyen. Már, ha számíthat ilyesmire. Emellett szeretné elkerülni, hogy belekbe tenyereljen, így botjával tolja arrébb a tetemeket már, ha ez sikerülhet.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.18 20:22:40
*Nem tetszik a válasz a szerzetesnek, de igyekszik kevésbé bántóan fogalmazni, új barátját nem akarja ilyen vita miatt elveszíteni. Umon nem vadász, sohasem gondolta végig, hogy mivel jár egy ilyen nemes állat megölése, így csak óvatosan rázza meg fejét, majd Medvének súgja:*
- Medve. Kérlek! Különleges. *Ezzel kívánja jelezni, hogy csodálja az állat szépségét, magasztosságát, s egyfajta szakrális jelentőséget is tulajdonít neki. Van, ki mozgó stigmákat visel, s van, ki izzó szemeket. Időközben útjuk végére érnek, az állatoknak nyoma sincs, elnyeli őket a rengeteg. Umon csalódottan szusszant, majd elkerekedő szemekkel veszi észre az előtáruló döghalmokat.*
- Az erdőre! Mészárlás... *Szája hangot alig ejt ki, szinte csak némán tátogja el a látottakat.*
- Szörnyű, nem különös! *Érzi, ahogy a düh és a lelki tusa lassan elborítja, stigmái vad táncba kezdenek arcán. Sythra is megérkezik, arcán szenvedéssel.*
- Én kimegyek, megnézem! *Jelenti ki halkan, fejét megrázva, nem akar bujkálni. Eközben már kúszva, óvatosan közelít, előbb csak a halmok szélénél, tekintetét körbejáratva a területen. Csuklyáját fejére húzza, hogy a döglegyek minél kevésbé zavarják, majd a két kendőhöz szeretne lépni, hogy közelebbről vizsgálja meg azokat. Botját kezébe véve, a tetemeket bökdösi messzebbről, hogy lehetőség szerint a váratlan meglepetés, inkább csak meglepetés legyen. Már, ha számíthat ilyesmire. Emellett szeretné elkerülni, hogy belekbe tenyereljen, így botjával tolja arrébb a tetemeket már, ha ez sikerülhet.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.18 20:22:40
1190. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-17 21:52:27
Üzenet elküldve: 2018-07-17 21:52:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
-Nem trófea. Eledel.
*Csillan szeme a csuhásra. Mit bánja ő, milyen színű az állat szeme. Barna, zöld, vagy épp tűzben forgó. Bár valóban különös, meg kell hagyni. Ő így mondaná.
Szép lassan az ösvény végére érnek, ő pedig hirtelen megtorpan a rövidke menetoszlop elején.*
-Ide már nem kell az a kés.
*Mereszti kitágult pupilláit a mesterséges dombocska irányába. Nem feltételezné, hogy a Vadvéd népe szórakozna így, ezért a lehetőséget fel sem veti.*
-Különös.
*Szemlélődik tovább körbejárva a dombokat. Hirtelen Umon felé fordul.*
-Bújjunk meg.
*Int a sűrű felé fejével. Bízik benne, hogy az elkövető még visszatér. Ha nem, hát hazamegy. Jobb dolga sincs. A szarvasdomb dolgával nem kíván mit kezdeni. Ha az anyatermészet teszi a dolgát, néhány hat múlva csak egy rakás csont marad itt.*
-Nem trófea. Eledel.
*Csillan szeme a csuhásra. Mit bánja ő, milyen színű az állat szeme. Barna, zöld, vagy épp tűzben forgó. Bár valóban különös, meg kell hagyni. Ő így mondaná.
Szép lassan az ösvény végére érnek, ő pedig hirtelen megtorpan a rövidke menetoszlop elején.*
-Ide már nem kell az a kés.
*Mereszti kitágult pupilláit a mesterséges dombocska irányába. Nem feltételezné, hogy a Vadvéd népe szórakozna így, ezért a lehetőséget fel sem veti.*
-Különös.
*Szemlélődik tovább körbejárva a dombokat. Hirtelen Umon felé fordul.*
-Bújjunk meg.
*Int a sűrű felé fejével. Bízik benne, hogy az elkövető még visszatér. Ha nem, hát hazamegy. Jobb dolga sincs. A szarvasdomb dolgával nem kíván mit kezdeni. Ha az anyatermészet teszi a dolgát, néhány hat múlva csak egy rakás csont marad itt.*
1189. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-17 18:57:40
Üzenet elküldve: 2018-07-17 18:57:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Izzó szemek a sötétben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A kis csapat végül lényegesen lemarad a szarvastól és társaitól, nem végzetes ez, de az agyonütés, vagy megkéselés most úgy tűnik elmarad. Nem így Sythra rossz előérzete. Most azonban az az érzése támadhat, mintha már előtte bújna meg az a rejtélyes figyelő, akitől libabőrös lesz és rosszullét gyötri.
A nyomok egyértelműek. Itt állatok járnak, legalább egy csordányi. Az erdő ettől függetlenül sűrű, dzsungelszerű, mint az már megszokott erre. Viszont ahogy Umon, vagy akár a többiek követik a nyomokat, ütemes döngicsélésre lehetnek figyelmesek. Mintha egy méhész kertjében lennének, csak ez valahogy kissé hangosabb. Nem is lehet olyan messze már, így eddig még biztosan eljutnak, ám a lány rosszullétét ez nem fogja enyhíteni. A zsongó szimfónia ugyanis nem méhek, hanem döglegyek dala. Egy tisztásba torkollik az ösvény, és még három másik hasonló csapás, ami egy kisebb bucka, vagy amolyan három ház méretű dombocska tövében helyezkedik el. Víznek nyoma sincs, ellenben két jól elkülönített kupacban számtalan halott szarvas és pettyes őz teteme magasodik ember, vagy inkább ork magasan. Elsőre nincs ember, aki megmondaná, hogy hány kibelezett tetem van ott feltornyozva, de egy biztos, értelmes lény tehette, ugyanis a kupacok közepéből két rúd áll ki az égnek magasodva. Tetejükön apró zászló hirdeti... hirdeti a semmit, ugyanis egy narancs és egy kék kendő lebeg csak a magasban holtak teteme felett. Valami itt egészen biztosan nincs rendben, de ilyen távolról a szétfolyó belek, agancsok és pettyes irhák kupacain túl nehéz megmondani, hogy pontosan mi is a gond. Egy biztos, ide már nem kell az a kés.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A kis csapat végül lényegesen lemarad a szarvastól és társaitól, nem végzetes ez, de az agyonütés, vagy megkéselés most úgy tűnik elmarad. Nem így Sythra rossz előérzete. Most azonban az az érzése támadhat, mintha már előtte bújna meg az a rejtélyes figyelő, akitől libabőrös lesz és rosszullét gyötri.
A nyomok egyértelműek. Itt állatok járnak, legalább egy csordányi. Az erdő ettől függetlenül sűrű, dzsungelszerű, mint az már megszokott erre. Viszont ahogy Umon, vagy akár a többiek követik a nyomokat, ütemes döngicsélésre lehetnek figyelmesek. Mintha egy méhész kertjében lennének, csak ez valahogy kissé hangosabb. Nem is lehet olyan messze már, így eddig még biztosan eljutnak, ám a lány rosszullétét ez nem fogja enyhíteni. A zsongó szimfónia ugyanis nem méhek, hanem döglegyek dala. Egy tisztásba torkollik az ösvény, és még három másik hasonló csapás, ami egy kisebb bucka, vagy amolyan három ház méretű dombocska tövében helyezkedik el. Víznek nyoma sincs, ellenben két jól elkülönített kupacban számtalan halott szarvas és pettyes őz teteme magasodik ember, vagy inkább ork magasan. Elsőre nincs ember, aki megmondaná, hogy hány kibelezett tetem van ott feltornyozva, de egy biztos, értelmes lény tehette, ugyanis a kupacok közepéből két rúd áll ki az égnek magasodva. Tetejükön apró zászló hirdeti... hirdeti a semmit, ugyanis egy narancs és egy kék kendő lebeg csak a magasban holtak teteme felett. Valami itt egészen biztosan nincs rendben, de ilyen távolról a szétfolyó belek, agancsok és pettyes irhák kupacain túl nehéz megmondani, hogy pontosan mi is a gond. Egy biztos, ide már nem kell az a kés.*
1188. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-16 21:19:40
Üzenet elküldve: 2018-07-16 21:19:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Míg Pyr és Isqeha a varázsitalokkal foglalatoskodnak, míg Seles egy fával igyekszik bensőségesebb viszonyt kialakítani, Bajdi a környezetet próbálja felmérni. De persze nem véletlenül ezt a környéket Erdőmélyének: a fák sűrűn állnak, az aljnövényzet buja, akár a cserjék köztük és persze a rekettyés. De azért próbál figyelni, hiszen nem lenne jó, ha holmi cifra vadállat, vagy valami még rosszabb ütne rajtuk. Aztán vet egy pillantást a lóháton ücsörgő Ertre. Aztán Pyrre. Megint Ert. Újra Pyr.*
- Hát minden tündér megnémult itt? *tárja szét a karjait, mintha valami különösen aggasztó és egyben felháborító dolgot fedezett volna fel* Mert ha a nők némulnak meg, tegyük szívünkre a kezünket, azzal nincs semmi baj, sőt! Üdvözlendő. Na de ti?
*Még mindig a két tündérhez beszél, de szeme sarkából azért igyekszik jobbra-balra sandítani és úgy helyezkedni, hogy a társaság nőnemű tagjainak ütőtávolságán kívül helyezkedjen el.
Viszont Pyrnek csak nem jön meg a hangja, ellenben egész tehetségesen mutogatja el amit akar. Így Bajdi most csak bólogat, aztán elolvassa azt, amit a tündér lefirkált neki.*
- Az szép... *pislog kettőt, aztán a többiekre néz, Isqea kivételével, aki belekukucskált az irományba* Pycta üzeni, hogy a Mágustoronynál vár minket. Pyr ismeri az utat, ha valaki nem tudná, hogy merre is van az. Kedvcsinálónak csak annyit, hogy jó messze.
*Belekapaszkodik lova kantárába, és mielőtt indulnának, Isqea felé fordul.*
- Még szép, hogy nem élete végéig. *Mintha tényleg fel lenne háborodva.* Néha nem értem Pyctát. Hiszen ez kegyetlenség!
*Tökéletesen át tudja érezni Pyr helyzetét. Hiszen ha őt kárhoztatnák némaságra, valószínűleg az ép eszével fizetne. Más kérdés, hogy egyesek szerint azt már rég elvesztette.*
*Míg Pyr és Isqeha a varázsitalokkal foglalatoskodnak, míg Seles egy fával igyekszik bensőségesebb viszonyt kialakítani, Bajdi a környezetet próbálja felmérni. De persze nem véletlenül ezt a környéket Erdőmélyének: a fák sűrűn állnak, az aljnövényzet buja, akár a cserjék köztük és persze a rekettyés. De azért próbál figyelni, hiszen nem lenne jó, ha holmi cifra vadállat, vagy valami még rosszabb ütne rajtuk. Aztán vet egy pillantást a lóháton ücsörgő Ertre. Aztán Pyrre. Megint Ert. Újra Pyr.*
- Hát minden tündér megnémult itt? *tárja szét a karjait, mintha valami különösen aggasztó és egyben felháborító dolgot fedezett volna fel* Mert ha a nők némulnak meg, tegyük szívünkre a kezünket, azzal nincs semmi baj, sőt! Üdvözlendő. Na de ti?
*Még mindig a két tündérhez beszél, de szeme sarkából azért igyekszik jobbra-balra sandítani és úgy helyezkedni, hogy a társaság nőnemű tagjainak ütőtávolságán kívül helyezkedjen el.
Viszont Pyrnek csak nem jön meg a hangja, ellenben egész tehetségesen mutogatja el amit akar. Így Bajdi most csak bólogat, aztán elolvassa azt, amit a tündér lefirkált neki.*
- Az szép... *pislog kettőt, aztán a többiekre néz, Isqea kivételével, aki belekukucskált az irományba* Pycta üzeni, hogy a Mágustoronynál vár minket. Pyr ismeri az utat, ha valaki nem tudná, hogy merre is van az. Kedvcsinálónak csak annyit, hogy jó messze.
*Belekapaszkodik lova kantárába, és mielőtt indulnának, Isqea felé fordul.*
- Még szép, hogy nem élete végéig. *Mintha tényleg fel lenne háborodva.* Néha nem értem Pyctát. Hiszen ez kegyetlenség!
*Tökéletesen át tudja érezni Pyr helyzetét. Hiszen ha őt kárhoztatnák némaságra, valószínűleg az ép eszével fizetne. Más kérdés, hogy egyesek szerint azt már rég elvesztette.*
1187. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-16 17:05:56
Üzenet elküldve: 2018-07-16 17:05:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Mosolyogva hallgatja Bayde magyarázkodását, mert hát tudja ő magától is a válaszokat ezekre a költői kérdésekre. Halkan felnevet és a fejét rázza, mondania már nem is kell semmit. Azért vet egy-két pillantást Selesre, hogy lássa, ő hogyan reagál, de aztán megfordul, és inkább indul a többiek után. Igazából sok mindenről fogalma sincs révén, hogy a tanácskozást jól elfelejtette.*
~Lehet nem ártott volna elmenni...~
*Most már igazából késő bánat, meg mindegy is, majd megy a többiek után, aztán csinálja, amit mondanak.
Pyr vezeti csoportot egy táborhelyre át a sűrű erdőn. Tartja a lépést, mert ha itt szem elől téveszti a többieket, nem sok esély van rá, hogy megtalálja őket ismét. Ebben azonban igencsak megnehezíti a dolgát kissé rakoncátlan paripája, aki az istenekért sem akar engedelmeskedni neki, bárhogy is próbálja. Pedig az előző napokban még semmi baja nem volt a túrák során.*
- Oh, némasági fogadalom? Erről még nem is hallottam, mesélj, Pyr!
*Mondja neki ravaszkás mosollyal, de persze nem akarja csőbe húzni, úgyhogy választ nem is várva inkább leugrik a lováról, hogy megigazítsa a nyerget, hátha az a baja.*
*Mosolyogva hallgatja Bayde magyarázkodását, mert hát tudja ő magától is a válaszokat ezekre a költői kérdésekre. Halkan felnevet és a fejét rázza, mondania már nem is kell semmit. Azért vet egy-két pillantást Selesre, hogy lássa, ő hogyan reagál, de aztán megfordul, és inkább indul a többiek után. Igazából sok mindenről fogalma sincs révén, hogy a tanácskozást jól elfelejtette.*
~Lehet nem ártott volna elmenni...~
*Most már igazából késő bánat, meg mindegy is, majd megy a többiek után, aztán csinálja, amit mondanak.
Pyr vezeti csoportot egy táborhelyre át a sűrű erdőn. Tartja a lépést, mert ha itt szem elől téveszti a többieket, nem sok esély van rá, hogy megtalálja őket ismét. Ebben azonban igencsak megnehezíti a dolgát kissé rakoncátlan paripája, aki az istenekért sem akar engedelmeskedni neki, bárhogy is próbálja. Pedig az előző napokban még semmi baja nem volt a túrák során.*
- Oh, némasági fogadalom? Erről még nem is hallottam, mesélj, Pyr!
*Mondja neki ravaszkás mosollyal, de persze nem akarja csőbe húzni, úgyhogy választ nem is várva inkább leugrik a lováról, hogy megigazítsa a nyerget, hátha az a baja.*
1186. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-16 10:22:33
Üzenet elküldve: 2018-07-16 10:22:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Isq csak elvigyorodik, amikor Pyr félszegen átöleli, és a szokásosnál közvetlenebb üdvözlést betudja annak, hogy Pyr jelenleg, nagyon úgy tűnik, máshogyan, és az is úgy tűnik, a saját akaratából, nem tud, vagyis hát a vezéri büntetés miatt tiltott neki kommunikálni. Meg talán benne van ebben a mozdulatban az is, hogy Vadvédet immár maguk mögött hagyták, az erdőmélyi titkos erőd, az otthonuk valahol ott rejlik a végtelen rengeteg szívében, és ők mostantól csak egyre távolabb kerülnek tőle.
Úgyhogy csak vigyorog, féloldalasan visszaöleli Pyrt, sőt még biztatóan meg is lapogatja a hátát, beleüzenve ebbe a lapogatásba az elismerést a tündérfiú engedelmes helytállásáért, a biztatást az útra, sőt rejtve még a leendő nagy varázslónak szóló hitet is, mert hát a mágia titka is ott rejlik Pyrben, Aryna elárulta, és Pycta irányításával Pyrből, Isqnek kétsége sincs efelől, még nagy varázsló válhat, olyan, aki uralni tudja az elemeket. ~Persze odáig még sokat kell tanulnia.~ mereng, mert hisz még ő is csak zöldfülű a mágia terén.
~Kár, hogy Sadmyrrel nem tölthettek el együtt több időt... de talán Sadmyr társasága most épp Zsengének lesz hasznos... ki tudja.~ gondolkodik, mert Isqeha furcsa módon egészében is megszerette Vadvédet, de egyenként is kíváncsi és rácsodálkozó minden lakójára, ezért is engedte el olyan nehezen Annut, Xotot, Aenaet. Talán amiatt lehet ez, mert őt egészen kis korától az egész falu nevelte, ez teljesen természetes számára, hogy egy közösség, és nem egy család veszi körül, és bár Kimmmeri volt a fő tanítója, de hát ez is csak hasonló, hiszen most meg Pycta az.
Az üvegek átvételére csak bólogat, nevetve, még Baydéra is, hiszen tényleg, erre nem is gondolt, a nevetésbe belesiklik a kép, ahogy Pyr egy pergamenre írja a varázsszavakat, és lengeti őket, de a tündért nem kell félteni, mert hiszen tényleg a szívből és az elméből indul el úgyis a dolog, Isq csak tudja, az egész mágia dolog, vagyis hogy ő is lehet nagy mágusvarázsló, úgy derült ki, hogy akaratán kívül varázsolt, vagyis hát akarni akart valamit, csak éppen nem gondolta, hogy varázslattal ő el tudja érni azt, és mégis, hát így derült ki, hogy ő is az, mágusvarázsló, és nemcsak azok ott az Árnyék utcában, meg Synmirán.
Csak ugye azóta nagy dolgok történtek Lanawinon az istenek ideköltözésével, és minden megváltozott.*
- Hát tán nem élete végéig tett némasági fogadalmat! *kacsint rá Baydéra, demonstrálandó, hogy azért az a tanulás nem lesz hiábavaló, és előbb-utóbb Pyr feloldozást nyer majd Pyctától, legalábbis Isq hite szerint.
Ráles ő is az írásra, ha teheti, és akár onnan, akár Bayde tolmácsolásából tudja meg, de nagyot döbben a szíve, hát Pycta nem felejtette el a tanácson elhangzottakat, és útbaejtik a Mágustornyot, lám, nemhiába adta Pyrnek az üvegcséket! Örül a szíve, szélesen elvigyorodik, és már indul is Shayennért, de aztán eszébe jut a többi üvegcse, meg hogy azt gondolta, legjobb lenne, ha mindenkinél lenne legalább egy rögtön ható gyógyító ital. Úgyhogy térül-fordul, és még mielőtt felülne a fekete-tarkára, az integető Pyrt követve, Bayde Armannneth, a lihanechi druida kezébe is nyom 1 Sötétzöld varázsitalt.
* - Tessék! *vigyorog Bajdira.* - Tedd el! Erős sérüléseknél is azonnal gyógyít! De sose kelljen használnod. *mondja aztán komolyan.
Közben Erti is megérkezik, csendben üldögél a lován, úgy nézelődik, várva a továbbindulást, úgyhogy Isq a másik velük tartó druidának, Szárnyatlan Ertatsnoynak is felnyújt 1 Világoszöld varázsitalt. *
- Tessék, Ert, kérlek, tedd el! Ez azonnal begyógyítja a sérüléseket! Remélem, nem kell majd használnod, de ha mégis, akkor jól jöhet, ha van nálad! *látja el őt is instrukciókkal, aztán barátságosan int a tündérfiúnak, és Shayennhez siet, hogy Pyr után induljon.*
- Még sosem voltam ott! *mondja izgatottan Pyrnek.* - Nagyon kíváncsi vagyok! *nevet rá a tündérre, ahogy haladnak előre a sűrűben.*
- Pyr, és mondd csak, sikerült már valamilyen varázslatod? Mert Aryna elmondta ám, hogy benned is ott van a mágia ismerete!!
*Isq csak elvigyorodik, amikor Pyr félszegen átöleli, és a szokásosnál közvetlenebb üdvözlést betudja annak, hogy Pyr jelenleg, nagyon úgy tűnik, máshogyan, és az is úgy tűnik, a saját akaratából, nem tud, vagyis hát a vezéri büntetés miatt tiltott neki kommunikálni. Meg talán benne van ebben a mozdulatban az is, hogy Vadvédet immár maguk mögött hagyták, az erdőmélyi titkos erőd, az otthonuk valahol ott rejlik a végtelen rengeteg szívében, és ők mostantól csak egyre távolabb kerülnek tőle.
Úgyhogy csak vigyorog, féloldalasan visszaöleli Pyrt, sőt még biztatóan meg is lapogatja a hátát, beleüzenve ebbe a lapogatásba az elismerést a tündérfiú engedelmes helytállásáért, a biztatást az útra, sőt rejtve még a leendő nagy varázslónak szóló hitet is, mert hát a mágia titka is ott rejlik Pyrben, Aryna elárulta, és Pycta irányításával Pyrből, Isqnek kétsége sincs efelől, még nagy varázsló válhat, olyan, aki uralni tudja az elemeket. ~Persze odáig még sokat kell tanulnia.~ mereng, mert hisz még ő is csak zöldfülű a mágia terén.
~Kár, hogy Sadmyrrel nem tölthettek el együtt több időt... de talán Sadmyr társasága most épp Zsengének lesz hasznos... ki tudja.~ gondolkodik, mert Isqeha furcsa módon egészében is megszerette Vadvédet, de egyenként is kíváncsi és rácsodálkozó minden lakójára, ezért is engedte el olyan nehezen Annut, Xotot, Aenaet. Talán amiatt lehet ez, mert őt egészen kis korától az egész falu nevelte, ez teljesen természetes számára, hogy egy közösség, és nem egy család veszi körül, és bár Kimmmeri volt a fő tanítója, de hát ez is csak hasonló, hiszen most meg Pycta az.
Az üvegek átvételére csak bólogat, nevetve, még Baydéra is, hiszen tényleg, erre nem is gondolt, a nevetésbe belesiklik a kép, ahogy Pyr egy pergamenre írja a varázsszavakat, és lengeti őket, de a tündért nem kell félteni, mert hiszen tényleg a szívből és az elméből indul el úgyis a dolog, Isq csak tudja, az egész mágia dolog, vagyis hogy ő is lehet nagy mágusvarázsló, úgy derült ki, hogy akaratán kívül varázsolt, vagyis hát akarni akart valamit, csak éppen nem gondolta, hogy varázslattal ő el tudja érni azt, és mégis, hát így derült ki, hogy ő is az, mágusvarázsló, és nemcsak azok ott az Árnyék utcában, meg Synmirán.
Csak ugye azóta nagy dolgok történtek Lanawinon az istenek ideköltözésével, és minden megváltozott.*
- Hát tán nem élete végéig tett némasági fogadalmat! *kacsint rá Baydéra, demonstrálandó, hogy azért az a tanulás nem lesz hiábavaló, és előbb-utóbb Pyr feloldozást nyer majd Pyctától, legalábbis Isq hite szerint.
Ráles ő is az írásra, ha teheti, és akár onnan, akár Bayde tolmácsolásából tudja meg, de nagyot döbben a szíve, hát Pycta nem felejtette el a tanácson elhangzottakat, és útbaejtik a Mágustornyot, lám, nemhiába adta Pyrnek az üvegcséket! Örül a szíve, szélesen elvigyorodik, és már indul is Shayennért, de aztán eszébe jut a többi üvegcse, meg hogy azt gondolta, legjobb lenne, ha mindenkinél lenne legalább egy rögtön ható gyógyító ital. Úgyhogy térül-fordul, és még mielőtt felülne a fekete-tarkára, az integető Pyrt követve, Bayde Armannneth, a lihanechi druida kezébe is nyom 1 Sötétzöld varázsitalt.
* - Tessék! *vigyorog Bajdira.* - Tedd el! Erős sérüléseknél is azonnal gyógyít! De sose kelljen használnod. *mondja aztán komolyan. Közben Erti is megérkezik, csendben üldögél a lován, úgy nézelődik, várva a továbbindulást, úgyhogy Isq a másik velük tartó druidának, Szárnyatlan Ertatsnoynak is felnyújt 1 Világoszöld varázsitalt.
*- Tessék, Ert, kérlek, tedd el! Ez azonnal begyógyítja a sérüléseket! Remélem, nem kell majd használnod, de ha mégis, akkor jól jöhet, ha van nálad! *látja el őt is instrukciókkal, aztán barátságosan int a tündérfiúnak, és Shayennhez siet, hogy Pyr után induljon.*
- Még sosem voltam ott! *mondja izgatottan Pyrnek.* - Nagyon kíváncsi vagyok! *nevet rá a tündérre, ahogy haladnak előre a sűrűben.*
- Pyr, és mondd csak, sikerült már valamilyen varázslatod? Mert Aryna elmondta ám, hogy benned is ott van a mágia ismerete!!
1185. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-15 20:35:26
Üzenet elküldve: 2018-07-15 20:35:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Lassan mindenki megérkezik, bár Pyr nem tudja pontosan ki az, ki vele jön. Halványan emlékszik még a tanácskozásra, de a végén az elszabadult pokol elvonta figyelmét. Talán a vörös lány hiányzik, Zara, ki oly sokat segített neki a gyakorlótéren, egy kicsit sajnálja, hogy mostanában oly ritkán látta, de biztos meg van rá a magyarázat, hiszen mindenki éli saját életét. Isqeha az első, ki megjön, rögtön odalép hozzá. Pyr neki is megörül, hisz, ha a félelf nincs, talán most még némán sem tudna semmit csinálni, elvitte volna a betegség. Még mindig hálás neki, bár jelenleg ezt nem tudja kimutatni, csak egy féloldalas öleléssel, persze csak, ha Isq elfogadja azt. Az italokra meglepetten tekint, s csendesen mutat magára kérdő tekintettel. ~ Ezt mind nekem? ~ Kérdezi a szeme, s egész meghatódik, méltó gondossággal pakolja el az üvegcséket, közben mosolyogva tekint a félelfre. Időközben tündér társa is megérkezik, kinek boldogan integet. Nem volt még alkalma az étkezőn kívül behatóbban megismerni, de majd biztos erre is sor kerül. Bayde, ki nem sokkal Isq után érkezik, érti a jeleket, s közelebb állnak egymáshoz. Vigyorogva tekint fel a druidára, ki szokásához híven ismét piszkálni kezdi. A varázslatokkal kapcsolatos megjegyzésére, csak némán nevetve rázza meg fejét, majd halántékára mutat.
~ Fejben dől el minden, Bayde. Itt. ~ Mutat rá.
~ És itt. ~ Mutat szívére.
Nem kellenek a felesleges szavak. Megrázza fejét, majd a pergament emeli fel, s írni kezd rá. "Pycta a Mágostoronynál vár bennünket. Oda kell mennünk. Kérlek kövessetek!" Megvárja, míg a druida reagál az olvasottakra, majd, ha minden tiszta megfordul, s a tisztáson lévőknek int. "Kövessetek." Jelenti a mozdulat. Ha Zara is megérkezik, elindul, de ha módjában áll, akkor Isqeha mellett, hogy útközben tudjanak egy kicsit "beszélgetni".*
*Lassan mindenki megérkezik, bár Pyr nem tudja pontosan ki az, ki vele jön. Halványan emlékszik még a tanácskozásra, de a végén az elszabadult pokol elvonta figyelmét. Talán a vörös lány hiányzik, Zara, ki oly sokat segített neki a gyakorlótéren, egy kicsit sajnálja, hogy mostanában oly ritkán látta, de biztos meg van rá a magyarázat, hiszen mindenki éli saját életét. Isqeha az első, ki megjön, rögtön odalép hozzá. Pyr neki is megörül, hisz, ha a félelf nincs, talán most még némán sem tudna semmit csinálni, elvitte volna a betegség. Még mindig hálás neki, bár jelenleg ezt nem tudja kimutatni, csak egy féloldalas öleléssel, persze csak, ha Isq elfogadja azt. Az italokra meglepetten tekint, s csendesen mutat magára kérdő tekintettel. ~ Ezt mind nekem? ~ Kérdezi a szeme, s egész meghatódik, méltó gondossággal pakolja el az üvegcséket, közben mosolyogva tekint a félelfre. Időközben tündér társa is megérkezik, kinek boldogan integet. Nem volt még alkalma az étkezőn kívül behatóbban megismerni, de majd biztos erre is sor kerül. Bayde, ki nem sokkal Isq után érkezik, érti a jeleket, s közelebb állnak egymáshoz. Vigyorogva tekint fel a druidára, ki szokásához híven ismét piszkálni kezdi. A varázslatokkal kapcsolatos megjegyzésére, csak némán nevetve rázza meg fejét, majd halántékára mutat.
~ Fejben dől el minden, Bayde. Itt. ~ Mutat rá.
~ És itt. ~ Mutat szívére.
Nem kellenek a felesleges szavak. Megrázza fejét, majd a pergament emeli fel, s írni kezd rá. "Pycta a Mágostoronynál vár bennünket. Oda kell mennünk. Kérlek kövessetek!" Megvárja, míg a druida reagál az olvasottakra, majd, ha minden tiszta megfordul, s a tisztáson lévőknek int. "Kövessetek." Jelenti a mozdulat. Ha Zara is megérkezik, elindul, de ha módjában áll, akkor Isqeha mellett, hogy útközben tudjanak egy kicsit "beszélgetni".*
1184. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-15 16:57:17
Üzenet elküldve: 2018-07-15 16:57:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Elindulnak hát, de nem tesznek meg nagy utat, máris megállnak. Nem érkeznek meg, nem, hiszen még az erdőt sem hagyták el, már pedig azok az élőlények, amiket keresnek, nem itt élnek.
Az indulás előtti napokat azzal töltötte, hogy jó alaposan utánanézett a begyűjtendő állatoknak, mert hát milyen druida az, aki nem tudja megszelídíteni azt a négylábút, amit be akar fogni?
Csendben üldögél a lován, amíg a többiek beszélgetnek, nem igazán van mondanivalója. Abban reménykedik, hogy a kis kaland közben magának is szerezhet egy különlegesebb példányt, mert hiába szereti Csillagot, az bizony nem fogja megvédeni, ha ráugrik a tündérre egy párduc, egy medve vagy... vagy egy bandita. Igaz, az jobb esetben nem fog ugrani, de ez már csak részletkérdés.*
*Elindulnak hát, de nem tesznek meg nagy utat, máris megállnak. Nem érkeznek meg, nem, hiszen még az erdőt sem hagyták el, már pedig azok az élőlények, amiket keresnek, nem itt élnek.
Az indulás előtti napokat azzal töltötte, hogy jó alaposan utánanézett a begyűjtendő állatoknak, mert hát milyen druida az, aki nem tudja megszelídíteni azt a négylábút, amit be akar fogni?
Csendben üldögél a lován, amíg a többiek beszélgetnek, nem igazán van mondanivalója. Abban reménykedik, hogy a kis kaland közben magának is szerezhet egy különlegesebb példányt, mert hiába szereti Csillagot, az bizony nem fogja megvédeni, ha ráugrik a tündérre egy párduc, egy medve vagy... vagy egy bandita. Igaz, az jobb esetben nem fog ugrani, de ez már csak részletkérdés.*
1183. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-15 15:27:40
Üzenet elküldve: 2018-07-15 15:27:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Izzó szemek a sötétben//
*Egyre kevésbé érzi jól magát, ráadásul a két férfi egyre inkább eltávolodik tőle, ettől pedig kissé szédelegve kezd kétségbeesni. Főleg azért, mert hiába nem lát maga körül senkit, olyan érzése van, mintha minden bokor mögül ellenség lesne rá, szíve a torkában dobog, ahogy igyekszik még kitartani, hogy Umon és Medve nyomára akadjon. Soha nem érezte még ennyire nyomorultul magát, és veszélyérzete sem sikoltozott még ennyire fejében.
Nagyon igyekszik Umon nyomában, főleg a felszólítás hatására, mégsem tud úgy haladni, mint a többiek, mikor pillanatra egyedül marad, még kicsit rókázik is egyet az egyik fa tövében.*
~Legalább tudni fogjuk, hogy jártunk erre.~
*Kicsit kuncog ezen a gondolaton, pedig valójában elég szomorúnak érzi, de aztán további botorkálás és pánikolás után beéri a párost, ám megszokott elegáns erdőbéli viselkedésével ellentétben fogja magát és térdre rogy mögöttük.*
- Nagyon rosszul vagyok.
*Ha tudná, hogy mi az a pánikroham, biztos ezt közölné inkább velük, de inkább csak támaszkodik négykézláb a földön, levegőért kapkod és nagyon ügyel arra, hogy ne hányja el magát újra.*
- Csak egy kicsit... kérlek... pihenjünk...
*Tényleg nem akar sokáig szuszogni a földön, pár percre van szüksége talán, de utána még akár hasznos tagja is lehet a csapatnak, elvégre Medvéhez hasonlóan szintén egész életét az erdőben töltötte, arról nem is beszélve, hogy csak nála van íj és még tőr is.*
*Egyre kevésbé érzi jól magát, ráadásul a két férfi egyre inkább eltávolodik tőle, ettől pedig kissé szédelegve kezd kétségbeesni. Főleg azért, mert hiába nem lát maga körül senkit, olyan érzése van, mintha minden bokor mögül ellenség lesne rá, szíve a torkában dobog, ahogy igyekszik még kitartani, hogy Umon és Medve nyomára akadjon. Soha nem érezte még ennyire nyomorultul magát, és veszélyérzete sem sikoltozott még ennyire fejében.
Nagyon igyekszik Umon nyomában, főleg a felszólítás hatására, mégsem tud úgy haladni, mint a többiek, mikor pillanatra egyedül marad, még kicsit rókázik is egyet az egyik fa tövében.*
~Legalább tudni fogjuk, hogy jártunk erre.~
*Kicsit kuncog ezen a gondolaton, pedig valójában elég szomorúnak érzi, de aztán további botorkálás és pánikolás után beéri a párost, ám megszokott elegáns erdőbéli viselkedésével ellentétben fogja magát és térdre rogy mögöttük.*
- Nagyon rosszul vagyok.
*Ha tudná, hogy mi az a pánikroham, biztos ezt közölné inkább velük, de inkább csak támaszkodik négykézláb a földön, levegőért kapkod és nagyon ügyel arra, hogy ne hányja el magát újra.*
- Csak egy kicsit... kérlek... pihenjünk...
*Tényleg nem akar sokáig szuszogni a földön, pár percre van szüksége talán, de utána még akár hasznos tagja is lehet a csapatnak, elvégre Medvéhez hasonlóan szintén egész életét az erdőben töltötte, arról nem is beszélve, hogy csak nála van íj és még tőr is.*
1182. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-14 22:27:32
Üzenet elküldve: 2018-07-14 22:27:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Épp csak most kapta meg a magáét Zarától, aki meglehetősen rosszul adja a féltékeny fúriát - bár lehet, hogy nem is az volt a célja, hogy ezt elhitesse vele - amikor Seles is felcsatlakozik. Utóbbi látszólag az ő pártját fogja, de azt a pillantást nehéz lenne félreérteni. Így most ide-oda kapja a pillantását a két lány között, aztán felsóhajt, mint akit alaptalanul vádolnak valamivel.*
- Komolyan mondom, azt kell hinnem, hogy teljesen félreismertetek. Először is, az udvariasság, az illemtudás messze nem jelenti azt, hogy disznó gondolatai támadnának az embernek, ~Dehogynem.~ másrészt pedig ha esetleg mégis így lenne, hát bevallanám?
*Természetesen a lehető legszemtelenebb vigyora terül el a képén, mert igen nehezen tudná elképzelni, hogy épeszű férfiembernek Seles láttán ne jutnának eszébe piszkos gondolatok. Nem mintha ez Zarára nem lenne igaz. Hiába, ismét meg kell állapítania, hogy remek társaságba keveredett. Lovát még mindig száron vezetve lépdel a többiekkel, és nézi a levegőbe szökkenő tündért. Ez olyasvalami aminek szívesen lenne birtokában. Nem mindennapi élmény lehet repülni. Lassan elérnek egy elhagyott táborhelyhez ami számára ismeretlen, de a többiek viselkedéséből azt szűrheti le, hogy egyeseknek nem az. Amikor Isqeha néhány üvegcsét ad Pyrnek, csak kibújik belőle a kekec természet.*
- Feltéve, hogy akad olyan varázslat, amit nem szavakkal kell életre hívni. *vigyorog, hiszen nem ismeri a mágiát* Különben nehéz dolga lesz.
*Pyr lép oda hozzá, láthatóan közlendője lenne.*
- Mondd! Illetve...
*Eszébe jut, hogy a némasági fogadalmat tett tündérnél ez nem a megfelelő formula, de aztán megrázza a fejét egy mosollyal.*
- De, mondd csak!
*Épp csak most kapta meg a magáét Zarától, aki meglehetősen rosszul adja a féltékeny fúriát - bár lehet, hogy nem is az volt a célja, hogy ezt elhitesse vele - amikor Seles is felcsatlakozik. Utóbbi látszólag az ő pártját fogja, de azt a pillantást nehéz lenne félreérteni. Így most ide-oda kapja a pillantását a két lány között, aztán felsóhajt, mint akit alaptalanul vádolnak valamivel.*
- Komolyan mondom, azt kell hinnem, hogy teljesen félreismertetek. Először is, az udvariasság, az illemtudás messze nem jelenti azt, hogy disznó gondolatai támadnának az embernek, ~Dehogynem.~ másrészt pedig ha esetleg mégis így lenne, hát bevallanám?
*Természetesen a lehető legszemtelenebb vigyora terül el a képén, mert igen nehezen tudná elképzelni, hogy épeszű férfiembernek Seles láttán ne jutnának eszébe piszkos gondolatok. Nem mintha ez Zarára nem lenne igaz. Hiába, ismét meg kell állapítania, hogy remek társaságba keveredett. Lovát még mindig száron vezetve lépdel a többiekkel, és nézi a levegőbe szökkenő tündért. Ez olyasvalami aminek szívesen lenne birtokában. Nem mindennapi élmény lehet repülni. Lassan elérnek egy elhagyott táborhelyhez ami számára ismeretlen, de a többiek viselkedéséből azt szűrheti le, hogy egyeseknek nem az. Amikor Isqeha néhány üvegcsét ad Pyrnek, csak kibújik belőle a kekec természet.*
- Feltéve, hogy akad olyan varázslat, amit nem szavakkal kell életre hívni. *vigyorog, hiszen nem ismeri a mágiát* Különben nehéz dolga lesz.
*Pyr lép oda hozzá, láthatóan közlendője lenne.*
- Mondd! Illetve...
*Eszébe jut, hogy a némasági fogadalmat tett tündérnél ez nem a megfelelő formula, de aztán megrázza a fejét egy mosollyal.*
- De, mondd csak!
1181. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2018-07-14 21:39:17
Üzenet elküldve: 2018-07-14 21:39:17
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Vadászat – mindenki – Erdőmélyi táborhely//
*Elszakítja pillantását az erődtől, és már csak azt ellenőrzi, mindenki megvan-e. Közben ugyanazon az úton Ishala siet el mellettük a kapuhoz, de Seles bízik benne, hogy a kint lévők tudnak vigyázni magukra. Főleg Umonban bízik, halványan el is mosolyodik.*
~ Bárcsak el tudtam volna tőle köszönni. ~ *Ha valami, két közös dolog mindenképpen van bennük: mindketten szeretik Xotot és Leont. Bár Seles még azóta se tudta megfejteni, Umon és Xot milyen viszonyban vannak. Voltak…
Még éppen hallja, ahogy Zara rápirít Bayde-ra hátul az udvarlás miatt. Vidáman elmosolyodik. Kedve lenne kijavítani őket, hogy azért Leon jóval több az egyszerű udvarlójánál, legalább is fiatal korában ez a szó nem azt jelentette, hogy egy nő és férfi együtt éljen és gyereket tervezzen. Helyette azonban úgy dönt, hogy védi egy kicsit Bayde-t.*
- Ugyan már, ez csak egy játék, Bayde nem gondolta komolyan. Igaz? *Kérdezi a férfi felé fordulva, dorgáló pillantásával azonban határozottan sugallja közben, hogy nem fogad el nemleges választ.
A gyorsan haladó, fel-felröppenő Pyr nyomában lassan megérkeznek egy nemrég használt táborhelyhez. Seles arra számít, hogy találkoznak Pyctával is. Kíváncsi rá, hogy milyen hangulatban lehet a vezérük, azóta nem találkozott, hogy kiviharzott a tanácsról. Küldetésük legalább is nagyban függ attól, hogy Pycta összeszedte-e magát.
Isqeha leszáll a lóról, és azonnal ellátja Pyrt varázsitalokkal. Seles nem sokkal utána érkezik meg, ő is leugrik Cserfes hátáról, de jobban leköti a táj szemlélése, a fények játéka a földön. Bármennyire is komoly feladat vár rájuk, a lány elmosolyodik az ismerős látvány láttán, elvégre hasonló helyen lakott éveken át, mielőtt ide keveredett Vadvédbe. Nem tudja elégszer a szabadban tölteni az éjszakát, hogy ne hiányozzon neki a tűzhely ropogása, az erdő állati neszezéssel teli majdnem-magánya. Végigsimít egy fa törzsén.*
- A szántón nőttem fel, de kisleányként mindig az erdőbe vágytam. *Szólal meg, hogy minden csapattagja hallja.* Most már nem tudnék élni nélküle.
*Persze ő sem akar örökké évődni, pillantása végigpásztázza a táborhely talaját, és patanyomokon, mögöttük pedig nagymacska tappancsok halvány nyomán állapodik meg. Friss nyom, legfeljebb ha néhány órás lehet.*
~ Pycta. ~ *Gondolja, de nem mondja, hamarosan úgyis kiderül, hová tűnt az elf. Száron fogva Cserfest várakozik a további utasításra. Habár csöndes lesz – Pyr továbbra sem hajlandó beszélni. Selesnek továbbra is vannak problémái azzal, hogy a tündér ilyen büntetést kapott, de meggondolva… Ha most megszegné némasági esküjét, senki sem szólna egy rossz szót sem, Pycta valószínűleg nem egy bokorban bujkál, hanem elment. És mégis Pyr nem szólal meg. Egy dolog, ha igazságtalanul megbüntetnek minket, és megint más, ha mi magunk vállaljuk a tetteink következményeit bűntudatból. Ez már inkább az utóbbira hajaz.*
*Elszakítja pillantását az erődtől, és már csak azt ellenőrzi, mindenki megvan-e. Közben ugyanazon az úton Ishala siet el mellettük a kapuhoz, de Seles bízik benne, hogy a kint lévők tudnak vigyázni magukra. Főleg Umonban bízik, halványan el is mosolyodik.*
~ Bárcsak el tudtam volna tőle köszönni. ~ *Ha valami, két közös dolog mindenképpen van bennük: mindketten szeretik Xotot és Leont. Bár Seles még azóta se tudta megfejteni, Umon és Xot milyen viszonyban vannak. Voltak…
Még éppen hallja, ahogy Zara rápirít Bayde-ra hátul az udvarlás miatt. Vidáman elmosolyodik. Kedve lenne kijavítani őket, hogy azért Leon jóval több az egyszerű udvarlójánál, legalább is fiatal korában ez a szó nem azt jelentette, hogy egy nő és férfi együtt éljen és gyereket tervezzen. Helyette azonban úgy dönt, hogy védi egy kicsit Bayde-t.*
- Ugyan már, ez csak egy játék, Bayde nem gondolta komolyan. Igaz? *Kérdezi a férfi felé fordulva, dorgáló pillantásával azonban határozottan sugallja közben, hogy nem fogad el nemleges választ.
A gyorsan haladó, fel-felröppenő Pyr nyomában lassan megérkeznek egy nemrég használt táborhelyhez. Seles arra számít, hogy találkoznak Pyctával is. Kíváncsi rá, hogy milyen hangulatban lehet a vezérük, azóta nem találkozott, hogy kiviharzott a tanácsról. Küldetésük legalább is nagyban függ attól, hogy Pycta összeszedte-e magát.
Isqeha leszáll a lóról, és azonnal ellátja Pyrt varázsitalokkal. Seles nem sokkal utána érkezik meg, ő is leugrik Cserfes hátáról, de jobban leköti a táj szemlélése, a fények játéka a földön. Bármennyire is komoly feladat vár rájuk, a lány elmosolyodik az ismerős látvány láttán, elvégre hasonló helyen lakott éveken át, mielőtt ide keveredett Vadvédbe. Nem tudja elégszer a szabadban tölteni az éjszakát, hogy ne hiányozzon neki a tűzhely ropogása, az erdő állati neszezéssel teli majdnem-magánya. Végigsimít egy fa törzsén.*
- A szántón nőttem fel, de kisleányként mindig az erdőbe vágytam. *Szólal meg, hogy minden csapattagja hallja.* Most már nem tudnék élni nélküle.
*Persze ő sem akar örökké évődni, pillantása végigpásztázza a táborhely talaját, és patanyomokon, mögöttük pedig nagymacska tappancsok halvány nyomán állapodik meg. Friss nyom, legfeljebb ha néhány órás lehet.*
~ Pycta. ~ *Gondolja, de nem mondja, hamarosan úgyis kiderül, hová tűnt az elf. Száron fogva Cserfest várakozik a további utasításra. Habár csöndes lesz – Pyr továbbra sem hajlandó beszélni. Selesnek továbbra is vannak problémái azzal, hogy a tündér ilyen büntetést kapott, de meggondolva… Ha most megszegné némasági esküjét, senki sem szólna egy rossz szót sem, Pycta valószínűleg nem egy bokorban bujkál, hanem elment. És mégis Pyr nem szólal meg. Egy dolog, ha igazságtalanul megbüntetnek minket, és megint más, ha mi magunk vállaljuk a tetteink következményeit bűntudatból. Ez már inkább az utóbbira hajaz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1938-1957