Külső területek - Erdőmélye
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-17 22:27:16
Üzenet elküldve: 2020-04-17 22:27:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A farkasok szívós fajta, nem véletlen rettegett ragadozói az erdőnek. Ezek a fajták pedig még a közönséges farkasokon is túltesznek. De az orkoknak sincs szégyellnivalója, mert mind hatékonyan harcoltak ellenfeleik ellen.
Roshnek lassan visszanyeri az uralmat az izmai felett, ahogy elmúlnak a görcsök és a látása is kitisztul. A hallgatózás közben már nem hallja a távoli csatazajt, csak az aljnövényzetben mozgó vadak neszezése töri meg az erdő hirtelen beálló csendjét. Most már Roshnek is a távozás mellett voksol, talán valóban itt az ideje megkísérelni kijutni a vadonból.
Greksar, aki eddig is a távozás mellett volt, most társra is akad Roshnek személyében, feddő szavaira majd ki-ki vérmérséklete szerint reagál. Hogy az erdő engedi-e majd őket vagy egyszerűen csak nem volt szerencséjük, talán sosem derül ki.
Ordonok utolsó kiáltása visszhangzik az erdőben, de utána csak a bokrok között neszező vadak hangja hallatszik csak. A földön fekvő kutyájához lépve nagy kő eshet el a válláról és megkönnyebülhet a szíve, mert Asema lélegzik és szívverése is van. Él, de még mindig eszméletlen. Az oldalán kis részen megpörkölődött a szőr és gyökérszerű forradás terül el a bordái felett.
Nem tudni, üldözőikkel mi lett. Greksar csak a kiáltásokat hallotta és a kutyák nyüszítését, de biztosat nem tudhat az üldöző csapatról.
Ha úgy döntenek, elindulnak, egyelőre semmi sem állja az útjukat, de az érzés, hogy valaki vagy valami még mindig figyeli minden mozdulatukat, nem múlik el.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A farkasok szívós fajta, nem véletlen rettegett ragadozói az erdőnek. Ezek a fajták pedig még a közönséges farkasokon is túltesznek. De az orkoknak sincs szégyellnivalója, mert mind hatékonyan harcoltak ellenfeleik ellen.
Roshnek lassan visszanyeri az uralmat az izmai felett, ahogy elmúlnak a görcsök és a látása is kitisztul. A hallgatózás közben már nem hallja a távoli csatazajt, csak az aljnövényzetben mozgó vadak neszezése töri meg az erdő hirtelen beálló csendjét. Most már Roshnek is a távozás mellett voksol, talán valóban itt az ideje megkísérelni kijutni a vadonból.
Greksar, aki eddig is a távozás mellett volt, most társra is akad Roshnek személyében, feddő szavaira majd ki-ki vérmérséklete szerint reagál. Hogy az erdő engedi-e majd őket vagy egyszerűen csak nem volt szerencséjük, talán sosem derül ki.
Ordonok utolsó kiáltása visszhangzik az erdőben, de utána csak a bokrok között neszező vadak hangja hallatszik csak. A földön fekvő kutyájához lépve nagy kő eshet el a válláról és megkönnyebülhet a szíve, mert Asema lélegzik és szívverése is van. Él, de még mindig eszméletlen. Az oldalán kis részen megpörkölődött a szőr és gyökérszerű forradás terül el a bordái felett.
Nem tudni, üldözőikkel mi lett. Greksar csak a kiáltásokat hallotta és a kutyák nyüszítését, de biztosat nem tudhat az üldöző csapatról.
Ha úgy döntenek, elindulnak, egyelőre semmi sem állja az útjukat, de az érzés, hogy valaki vagy valami még mindig figyeli minden mozdulatukat, nem múlik el.*
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:35:37
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:35:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A dögök eltűnnek a sűrűjében. Ullamart ez csak még jobban felbőszíti. Ordítva még két nyilat utánuk ereszt a semmibe mire lehiggad.*
- Szarháziak! *vág földhöz egy nyílvesszőt, az pedig könnyedén belefúródik az erdő talajába.
Szeme sarkában könnyek jelennek meg, de készán áll, hogy szembe nézzen a valósággal. A legrosszabbra számítva fordul oda a fűben fekvő kutyájához. Táskáját leveszi a hátáról. Még jó hogy nem felejtette a tábornál. Már csak az a kérdés, hogy tetemet kell-e cipelni vagy sem. Mindenesetre készen áll, hogy tovább álljanak. Az adrenalin amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott.*
- Már nem követnek? *pillant féloldalasan a nagydarabra. Hangja olyan mint egy kísérteté; gyenge és halk.
Felőle is indulhatnak. Maga mögött akarja hagyni ezt a helyet minél hamarabb.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A dögök eltűnnek a sűrűjében. Ullamart ez csak még jobban felbőszíti. Ordítva még két nyilat utánuk ereszt a semmibe mire lehiggad.*
- Szarháziak! *vág földhöz egy nyílvesszőt, az pedig könnyedén belefúródik az erdő talajába.
Szeme sarkában könnyek jelennek meg, de készán áll, hogy szembe nézzen a valósággal. A legrosszabbra számítva fordul oda a fűben fekvő kutyájához. Táskáját leveszi a hátáról. Még jó hogy nem felejtette a tábornál. Már csak az a kérdés, hogy tetemet kell-e cipelni vagy sem. Mindenesetre készen áll, hogy tovább álljanak. Az adrenalin amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott.*
- Már nem követnek? *pillant féloldalasan a nagydarabra. Hangja olyan mint egy kísérteté; gyenge és halk.
Felőle is indulhatnak. Maga mögött akarja hagyni ezt a helyet minél hamarabb.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-16 20:27:00
Üzenet elküldve: 2020-04-16 20:27:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Rohadt egy helyzet áll be. Éppen csak meghátrálásra készteti a vadakat Greksar. Erre a városi elkezd vergődni. Mérgesen oda vet neki a behemót pár szót.*
- Minek jöttél egy ilyen helyre, ha félted azt a dögöt?* Aztán a pattogó kis patkányhoz lép.*
- Te is csihadj, mert szét váglak. Örülj inkább, hogy még egyben vagy.* Nézi, hogy mit lehetne vele kezdeni, de úgy látszik, hogy annyira nem vészes. Persze ahhoz elég, hogy lelassítsa majd őket menet közben. Grek látta az elsuhanó árnyakat. Több is belőlük, mint amennyit itt láttak. Talán a kis görcsnek kezd megjönnie az esze, mert támogatja az erdő elhagyását. Remélhetőleg a városi is így látja majd. Máskülönben Ő aztán szívbaj nélkül itt hagyja. Roshnek kijelentését viszont nem hagyhatja szó nélkül.*
- Fékezd a nyelved gané! A fejünkre hozod csak a bajt. Inkább adj hálát a rengetegnek, hogy még életben vagy.* Ha végre összekaparták magukat, akkor maga részéről el is indulhatnak.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Rohadt egy helyzet áll be. Éppen csak meghátrálásra készteti a vadakat Greksar. Erre a városi elkezd vergődni. Mérgesen oda vet neki a behemót pár szót.*
- Minek jöttél egy ilyen helyre, ha félted azt a dögöt?* Aztán a pattogó kis patkányhoz lép.*
- Te is csihadj, mert szét váglak. Örülj inkább, hogy még egyben vagy.* Nézi, hogy mit lehetne vele kezdeni, de úgy látszik, hogy annyira nem vészes. Persze ahhoz elég, hogy lelassítsa majd őket menet közben. Grek látta az elsuhanó árnyakat. Több is belőlük, mint amennyit itt láttak. Talán a kis görcsnek kezd megjönnie az esze, mert támogatja az erdő elhagyását. Remélhetőleg a városi is így látja majd. Máskülönben Ő aztán szívbaj nélkül itt hagyja. Roshnek kijelentését viszont nem hagyhatja szó nélkül.*
- Fékezd a nyelved gané! A fejünkre hozod csak a bajt. Inkább adj hálát a rengetegnek, hogy még életben vagy.* Ha végre összekaparták magukat, akkor maga részéről el is indulhatnak.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-15 21:21:22
Üzenet elküldve: 2020-04-15 21:21:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A farkasok megfutamodni látszanak, ám az ő agyában még ott dübög a vér, elméjére pedig a hirtelen jött adrenalin jóvoltából vörös fátyol ereszkedik.*
-Öld meg a rohadt dögöket! Megnyúzom a szarháziakat!* Harsogja rekedten, igyekezvén közben feltápászkodni a földről. Szavai természetesen a mellette hőbörgő Ordonok felé irányulnak. A fenevadak sebesültek, a prédát pedig kár veszni hagyni.
Greksar szavai azonban némileg csillapítják harcikedvét, s mutatóujját felemelve hallgatózni kezd. Fülel, hátha meghallja üldözőiket, mert ha nem, akkor bizonyára akad még egynéhány ordas a közelben, ha pedig igen, úgy mindenképp fel kell szívódniuk.*
-Hozd az ölebet, mennünk kell. *Oldalára rögzíti a kardot, majd körbeszimatol a levegőben. Még mindig él benne az a kellemetlen gondolat, hogy tán maga az erdő akarja elkergetni őket innen.*
-A déli út a cél, nem ez a rothadt rengeteg. *Teszi hozzá még morogva, miközben megvakarja tar kobakját. Legalább van rá esély, hogy üldözőiket maguk mögött hagyhatják egyszer s mindenkorra.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A farkasok megfutamodni látszanak, ám az ő agyában még ott dübög a vér, elméjére pedig a hirtelen jött adrenalin jóvoltából vörös fátyol ereszkedik.*
-Öld meg a rohadt dögöket! Megnyúzom a szarháziakat!* Harsogja rekedten, igyekezvén közben feltápászkodni a földről. Szavai természetesen a mellette hőbörgő Ordonok felé irányulnak. A fenevadak sebesültek, a prédát pedig kár veszni hagyni.
Greksar szavai azonban némileg csillapítják harcikedvét, s mutatóujját felemelve hallgatózni kezd. Fülel, hátha meghallja üldözőiket, mert ha nem, akkor bizonyára akad még egynéhány ordas a közelben, ha pedig igen, úgy mindenképp fel kell szívódniuk.*
-Hozd az ölebet, mennünk kell. *Oldalára rögzíti a kardot, majd körbeszimatol a levegőben. Még mindig él benne az a kellemetlen gondolat, hogy tán maga az erdő akarja elkergetni őket innen.*
-A déli út a cél, nem ez a rothadt rengeteg. *Teszi hozzá még morogva, miközben megvakarja tar kobakját. Legalább van rá esély, hogy üldözőiket maguk mögött hagyhatják egyszer s mindenkorra.*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-15 21:13:48
Üzenet elküldve: 2020-04-15 21:13:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bíbor és csont //
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz //
* Eyrát szétveti a düh, mikor látja, hogy nem jól mérte fel a warg mozgását, így kilőtt nyila az ork mellett süvít el. Most már az adrenalin szintje nem a félelemtől emelkedik, hanem a haragtól, amit a két undorító bestia iránt érez. Megáll ereiben a vér, mikor azt kell látnia, hogy Nol második nyila sem volt elég, pedig olyan szépen célba talált. Megtorpan ugyan a fenevad, de a hátát megülő orkot ez sem tartja vissza a támadástól. Már túl közel vannak hozzá, felsikít, mikor látja, hogy Nol megsérül. *
- Neee...
* Az sem érdekli, ha erre felfigyelnek, nem engedheti, hogy legjobb barátnője itt és így haljon meg. Most már a warg nem rohan, lehet esélye a találatra. Mindenképp meg kell próbálnia, de nem habozhat, az ork már ki is húzta Nolból a lándzsát. Újabb nyilat vesz elő tegezéből, ismét az orkot veszi célba, mert bosszúvágya most mindennél jobban felé irányul. Megfeszíti az ideget, koncentrál, visszatartja a lélegzetét is. Most nem hibázhat. Ez minden esélye arra, hogy kisegítse Nolt. *
~ Szereznem kell neki egy kis időt. ~
* Vesz még egy mély levegőt, amit bent tartva, elengedi a nyilat, hogy az szabadon suhanjon célja felé. Lassított felvételnek tűnik számára, ahogy figyeli, lövése végre célba ér-e. Ebben a pillanatban érzékeli, hogy Nol újabb támadást indított azok ellen. Nagyot dobban a szíve, annyira reménykedik benne, hogy most sikerül nekik eredményesen visszatámadni. Immár belátja, hogy hallgatnia kellett volna apjára még ifjabb korában, mikor a családfő állandóan a gyakorlásra ösztönözte. Eyra gőgösen úgy gondolta, hogy elég jó ő ebben. Nincs szüksége folyamatos koránkelésre, hogy apja mellett rója a kilométereket az erdőben, miközben véletlenszerű célpontokat vesznek kereszttűzbe. Elég jó is ebben, mikor élettelen célpontokra kell lőnie. Most viszont be kell látnia, hogy ha kikecmeregnek ebből az egészből, akkor neki kell állnia a kemény edzésnek. *
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz //
* Eyrát szétveti a düh, mikor látja, hogy nem jól mérte fel a warg mozgását, így kilőtt nyila az ork mellett süvít el. Most már az adrenalin szintje nem a félelemtől emelkedik, hanem a haragtól, amit a két undorító bestia iránt érez. Megáll ereiben a vér, mikor azt kell látnia, hogy Nol második nyila sem volt elég, pedig olyan szépen célba talált. Megtorpan ugyan a fenevad, de a hátát megülő orkot ez sem tartja vissza a támadástól. Már túl közel vannak hozzá, felsikít, mikor látja, hogy Nol megsérül. *
- Neee...
* Az sem érdekli, ha erre felfigyelnek, nem engedheti, hogy legjobb barátnője itt és így haljon meg. Most már a warg nem rohan, lehet esélye a találatra. Mindenképp meg kell próbálnia, de nem habozhat, az ork már ki is húzta Nolból a lándzsát. Újabb nyilat vesz elő tegezéből, ismét az orkot veszi célba, mert bosszúvágya most mindennél jobban felé irányul. Megfeszíti az ideget, koncentrál, visszatartja a lélegzetét is. Most nem hibázhat. Ez minden esélye arra, hogy kisegítse Nolt. *
~ Szereznem kell neki egy kis időt. ~
* Vesz még egy mély levegőt, amit bent tartva, elengedi a nyilat, hogy az szabadon suhanjon célja felé. Lassított felvételnek tűnik számára, ahogy figyeli, lövése végre célba ér-e. Ebben a pillanatban érzékeli, hogy Nol újabb támadást indított azok ellen. Nagyot dobban a szíve, annyira reménykedik benne, hogy most sikerül nekik eredményesen visszatámadni. Immár belátja, hogy hallgatnia kellett volna apjára még ifjabb korában, mikor a családfő állandóan a gyakorlásra ösztönözte. Eyra gőgösen úgy gondolta, hogy elég jó ő ebben. Nincs szüksége folyamatos koránkelésre, hogy apja mellett rója a kilométereket az erdőben, miközben véletlenszerű célpontokat vesznek kereszttűzbe. Elég jó is ebben, mikor élettelen célpontokra kell lőnie. Most viszont be kell látnia, hogy ha kikecmeregnek ebből az egészből, akkor neki kell állnia a kemény edzésnek. *
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:27:50
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:27:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Válaszút az erdő mélyén//
*Roshnek még érzékeli társa megjelenését és ijesztő belépőjét a harctérre. A kín még mindig dübörög az idegein, szikrákat lát pattogni a szeme előtt és az izmai sem akarnak úgy működni, ahogy azt megszokta. A fémes íz a szájában lassanként elmúlik, de a görcsök még kitartani látszanak. A merev, szögletes mozdulattal véghezvitt vágás elkerüli a tőle elhátráló farkasszerű lényt.
A megsebzett fenevadak Greksart fürkészik vicsorogva tovább hátrálva, sárga ragadozószemeik folyamatosan járnak a három ork között, hogy reagálhassanak, ha valamelyikük támadni akar.
Ordonok, ha kardot tartana továbbra is a kezében, talán esélye is volna támadni, de íjra váltana, amit korábban kardra cserélt. Az íjért le kell hajolni és mire vesszőt illeszt az idegre a farkasszerű vad már elhátrált, de ez az íjnak nem probléma a távolság.
A lövés viszont elszáll a vad koponyája mellett, a ragadozók pedig a bokrok közé hátrálnak. Már alig látszanak, de érezhető, hogy ott vannak.
Greksar továbbállást sürget, hisz ő hallotta, ahogy üldözőiket támadás éri és úgy tűnik, most sikerült megfutamítani az erdő vadjait. Talán a három ork kapott most egy lehetőséget, hogy megpróbálja elhagyni az erdőt.*
*Roshnek még érzékeli társa megjelenését és ijesztő belépőjét a harctérre. A kín még mindig dübörög az idegein, szikrákat lát pattogni a szeme előtt és az izmai sem akarnak úgy működni, ahogy azt megszokta. A fémes íz a szájában lassanként elmúlik, de a görcsök még kitartani látszanak. A merev, szögletes mozdulattal véghezvitt vágás elkerüli a tőle elhátráló farkasszerű lényt.
A megsebzett fenevadak Greksart fürkészik vicsorogva tovább hátrálva, sárga ragadozószemeik folyamatosan járnak a három ork között, hogy reagálhassanak, ha valamelyikük támadni akar.
Ordonok, ha kardot tartana továbbra is a kezében, talán esélye is volna támadni, de íjra váltana, amit korábban kardra cserélt. Az íjért le kell hajolni és mire vesszőt illeszt az idegre a farkasszerű vad már elhátrált, de ez az íjnak nem probléma a távolság.
A lövés viszont elszáll a vad koponyája mellett, a ragadozók pedig a bokrok közé hátrálnak. Már alig látszanak, de érezhető, hogy ott vannak.
Greksar továbbállást sürget, hisz ő hallotta, ahogy üldözőiket támadás éri és úgy tűnik, most sikerült megfutamítani az erdő vadjait. Talán a három ork kapott most egy lehetőséget, hogy megpróbálja elhagyni az erdőt.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-15 11:08:29
Üzenet elküldve: 2020-04-15 11:08:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Ellenfele támad, de az ork sikeresen elugrik a támadás elöl, s csapást mér a farkaslényre, az pedig nyüszítve hátrál meg. *
-Na mi van? Beszartál?
*Ullamar vérszemet kapott. Neki nem elég hogy meghátráljanak, neki nem elég hogy elmeneküljenek. Ő végezni akar mind a hárommal. Észre se veszi, hogy Roshnek is összerogyik mellette, újra fegyvert vált, nyíl kerül a húrra és egyenesen a menekülő vad koponyájára céloz. Nem hagyja, hogy bármelyik is elmeneküljön.*
- Bántottátok a kutyámat, mocskok, és most megfizettek érte. *hörgi.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Ellenfele támad, de az ork sikeresen elugrik a támadás elöl, s csapást mér a farkaslényre, az pedig nyüszítve hátrál meg. *
-Na mi van? Beszartál?
*Ullamar vérszemet kapott. Neki nem elég hogy meghátráljanak, neki nem elég hogy elmeneküljenek. Ő végezni akar mind a hárommal. Észre se veszi, hogy Roshnek is összerogyik mellette, újra fegyvert vált, nyíl kerül a húrra és egyenesen a menekülő vad koponyájára céloz. Nem hagyja, hogy bármelyik is elmeneküljön.*
- Bántottátok a kutyámat, mocskok, és most megfizettek érte. *hörgi.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-15 09:35:16
Üzenet elküldve: 2020-04-15 09:35:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Amikor megpillantja a csapatott konstatálja, hogy bizony nagy bajban vannak. A kutya kidőlt, az íjász beszorítva. A kis patkány meg szinte alig bír mozogni, miután kivéd egy támadást. Mondjuk a buzogány farkúak is szenvedtek jó pár sérülést. ~ Nem jó ez így. ~ Nem is tétovázik sokáig, hanem rájuk ront. Terve beválik, mivel a vadak egyelőre meghátrálnak. Vérvörös szemeit végig hordozza rajtuk. Talán a kutya szenvedett a legjobban sérülést. Viszont azzal majd a gazdája fog törődni. Ő inkább megnézi Roshneket.*
- Megvagytok?* Kérdez rá, mivel túlzottan rajtuk sérülést.*
- Talán visszajönnek. Jó lenne tovább menni mihamarabb. A kormosokat elkapták, velük már nem lesz baj remélhetőleg.* Sajnos ezektől a dögöktől jobban kell tartaniuk. Nem tudja, hogy mennyi időbe fog telni, amíg ezek összekapják magukat.*
A hozzászólás írója (Greksar Drogestrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.15 09:35:32
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Amikor megpillantja a csapatott konstatálja, hogy bizony nagy bajban vannak. A kutya kidőlt, az íjász beszorítva. A kis patkány meg szinte alig bír mozogni, miután kivéd egy támadást. Mondjuk a buzogány farkúak is szenvedtek jó pár sérülést. ~ Nem jó ez így. ~ Nem is tétovázik sokáig, hanem rájuk ront. Terve beválik, mivel a vadak egyelőre meghátrálnak. Vérvörös szemeit végig hordozza rajtuk. Talán a kutya szenvedett a legjobban sérülést. Viszont azzal majd a gazdája fog törődni. Ő inkább megnézi Roshneket.*
- Megvagytok?* Kérdez rá, mivel túlzottan rajtuk sérülést.*
- Talán visszajönnek. Jó lenne tovább menni mihamarabb. A kormosokat elkapták, velük már nem lesz baj remélhetőleg.* Sajnos ezektől a dögöktől jobban kell tartaniuk. Nem tudja, hogy mennyi időbe fog telni, amíg ezek összekapják magukat.*
A hozzászólás írója (Greksar Drogestrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.15 09:35:32
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-15 01:40:34
Üzenet elküldve: 2020-04-15 01:40:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Hallja bedübögni a jókora orkot, s némi megnyugvással tölti el a hirtelen jött segítség. Hatok óta loholnak, a háta közepére sem kívánt most egy farkasfalkát is.
Felhördül a fájdalomra, miközben térdre rogy. Hasonlót sem érzett még soha, de nincs sok ideje agyalni ezen. Bárhogy is, ha rejlik még benne erő, a sebzett lény felé lendíti karjait a két pengével, hátha bele tud még vágni valahol s kiolthatja annak életét.*
-Gyerünk, Ti rohadt fenevadak!
*Ordítja hörögve, s ha tud, hát feltápászkodik. Nem kívánja térdelve megvárni az esetleges támadást.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Hallja bedübögni a jókora orkot, s némi megnyugvással tölti el a hirtelen jött segítség. Hatok óta loholnak, a háta közepére sem kívánt most egy farkasfalkát is.
Felhördül a fájdalomra, miközben térdre rogy. Hasonlót sem érzett még soha, de nincs sok ideje agyalni ezen. Bárhogy is, ha rejlik még benne erő, a sebzett lény felé lendíti karjait a két pengével, hátha bele tud még vágni valahol s kiolthatja annak életét.*
-Gyerünk, Ti rohadt fenevadak!
*Ordítja hörögve, s ha tud, hát feltápászkodik. Nem kívánja térdelve megvárni az esetleges támadást.*
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:14:34
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:14:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Válaszút az erdő mélyén//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
//Roshnek//
*Roshneket elkerülik az agyarak és testközelbe kerül a fenevaddal. A kard és az fogak egyszerre indulnak támadásra. A farkasszerű lény támadása cél téveszt, a szablyákkal felfegyverkezett ork kitér a harapás elől, ám az ő szablyájának éle eléri ellenfele mellső lábát és hosszú sebet ejt a bunda alatt.
A második támadások is szinte egyszerre indulnak el és kölcsönösen eltalálják egymást. Roshneket a mellkasán éri a harapás, de a láncinge teljesen felfogja sebzést az agyarai a láncing szemein vásnak el, az ork viszont a második pengéjével is sikeres támadást visz be, a bordáin nyit egy sebet a farkasszerű lényen.
Roshneknek azonban eddig ismeretlen fájdalommal kell számolnia, szinte abban a pillanatban, amikor egyszerre találnak. Fémes íz tolul a szájába, a láncing szemein át végigfut valami az egész testén, amitől csaknem minden izma görcsbe rándul és szikrák pattannak a tekintete előtt.
Féltérdre kényszeríti az orkot a kín, de még harcképes, ám a végtagjai alig engedelmeskednek.*
//Ordonok//
*A városi ork kutyája az avarba zuhan, nem tudni él-e vagy elpusztult, de az biztos, hogy harcképtelen. Ordonokra letaglózó erővel sújt le a látvány, ahogy társa elesni látszik.
Vörös köd ereszkedik elméjére és félredobva a kardot egyszerre nyúl a kardja és az övén függő bájitalok felé, miközben a felé támadó fenevad is támadásba lendül.
A varázsitalból jócskán jut az állára, de úgy is hatástalan, mert nincs olyan seb rajta, amelyet a bájital begyógyíthatna, ám mindez nem zavarja abban, hogy kardot rántson.
A farkaszerű lény gyorsabbnak bizonyul, de a begőzölt orknak még így is sikerült tökéletesen elkerülnie a támadását és rövidkardja mélyen belehasít a fenevad bal mellső lábába. A farkasszerű lény felvonít, de most fájdalom is vegyül a haragosnak ható hangba és igyekszik visszavonulni, megsebzett lábát le sem tudja tenni.
A nyíllal meglőtt vad is nehezen mozog, az orkok meglehetősen hathatósan vették fel velük a harcot.*
//Greksar//
*A táborhely közelében maradt ork valóban mintha a két összecsapás között volna, de rá egyelőre nem leselkedik közvetlen veszély. Legalábbis látszólag.
Greksar végül dönt és megindul a másik két ork felé, akik más taktikát akartak alkalmazni, de hallhatóan sikertelenség lett osztályrészük.
A bokrokon át hamarosan eljut Ordonok és Roshnek harcának helyszínéhez, hogy pár pillanatra felmérje a helyzetet.
Roshnek is egy fenevaddal harcol, látszólag sikeresen, láncingébe tud csak belekapni az egyik vad, de akkor az ork mozdulatai furcsán szögletessé válnak, megtorpan, sőt féltérdre is kényszeríti a láthatatlan erő, amelyhez talán a farkasszerű lény harapásának is köze lehet.
Ordonok kutyája az avarban fekszik az oldalán, élettelennek tűnik és gazdája pedig kiáltva ránt kardot és iszik valamiféle dolgot egyszerre. A rá rontó farkas agyarait sikeresen elkerüli és egy elég szép találatot visz be ellenfele bal mellső lábára, amitől a fenevad megtorpanni látszik.
Egy harmadik vad hátából nyílvessző mered ki, ő sem tűnik úgy, hogy támadni akarna, de még nem hátrált el teljesen a küzdőtérről.
Ha nem is teljesen hátulról, de féloldalról tör be a harctérre, a termetes ork riadalmat szülni látszik a farkasszerű lények között, akiknek morálját a sebesülések is kikezdhették, mind hátrálni kezdenek, sárgás szemeiket az orkokon tartva, agyaraikat kivillantva, jelezve, hogy nem fogják harc nélkül feladni ők sem.
Ha Greksar valóban ismeri a természetet, akkor tudja, nincs veszedelmesebb a megsebzett fenevadnál.*
//Összefoglaló//
*Roshnek bár sikeresen vette fel a harcot, sőt, sebet is ejtett, mégis kíntól gépiessé váló mozdulatokkal térdel le.
Ordonok sikeres támadása meghátrálásra kényszeríti ellenfelét, szabad az út Asema felé.
Greksar terve beválni látszik, a három megsebzett farkaszlény elhátrálna a küzdőtérről.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
//Roshnek//
*Roshneket elkerülik az agyarak és testközelbe kerül a fenevaddal. A kard és az fogak egyszerre indulnak támadásra. A farkasszerű lény támadása cél téveszt, a szablyákkal felfegyverkezett ork kitér a harapás elől, ám az ő szablyájának éle eléri ellenfele mellső lábát és hosszú sebet ejt a bunda alatt.
A második támadások is szinte egyszerre indulnak el és kölcsönösen eltalálják egymást. Roshneket a mellkasán éri a harapás, de a láncinge teljesen felfogja sebzést az agyarai a láncing szemein vásnak el, az ork viszont a második pengéjével is sikeres támadást visz be, a bordáin nyit egy sebet a farkasszerű lényen.
Roshneknek azonban eddig ismeretlen fájdalommal kell számolnia, szinte abban a pillanatban, amikor egyszerre találnak. Fémes íz tolul a szájába, a láncing szemein át végigfut valami az egész testén, amitől csaknem minden izma görcsbe rándul és szikrák pattannak a tekintete előtt.
Féltérdre kényszeríti az orkot a kín, de még harcképes, ám a végtagjai alig engedelmeskednek.*
//Ordonok//
*A városi ork kutyája az avarba zuhan, nem tudni él-e vagy elpusztult, de az biztos, hogy harcképtelen. Ordonokra letaglózó erővel sújt le a látvány, ahogy társa elesni látszik.
Vörös köd ereszkedik elméjére és félredobva a kardot egyszerre nyúl a kardja és az övén függő bájitalok felé, miközben a felé támadó fenevad is támadásba lendül.
A varázsitalból jócskán jut az állára, de úgy is hatástalan, mert nincs olyan seb rajta, amelyet a bájital begyógyíthatna, ám mindez nem zavarja abban, hogy kardot rántson.
A farkaszerű lény gyorsabbnak bizonyul, de a begőzölt orknak még így is sikerült tökéletesen elkerülnie a támadását és rövidkardja mélyen belehasít a fenevad bal mellső lábába. A farkasszerű lény felvonít, de most fájdalom is vegyül a haragosnak ható hangba és igyekszik visszavonulni, megsebzett lábát le sem tudja tenni.
A nyíllal meglőtt vad is nehezen mozog, az orkok meglehetősen hathatósan vették fel velük a harcot.*
//Greksar//
*A táborhely közelében maradt ork valóban mintha a két összecsapás között volna, de rá egyelőre nem leselkedik közvetlen veszély. Legalábbis látszólag.
Greksar végül dönt és megindul a másik két ork felé, akik más taktikát akartak alkalmazni, de hallhatóan sikertelenség lett osztályrészük.
A bokrokon át hamarosan eljut Ordonok és Roshnek harcának helyszínéhez, hogy pár pillanatra felmérje a helyzetet.
Roshnek is egy fenevaddal harcol, látszólag sikeresen, láncingébe tud csak belekapni az egyik vad, de akkor az ork mozdulatai furcsán szögletessé válnak, megtorpan, sőt féltérdre is kényszeríti a láthatatlan erő, amelyhez talán a farkasszerű lény harapásának is köze lehet.
Ordonok kutyája az avarban fekszik az oldalán, élettelennek tűnik és gazdája pedig kiáltva ránt kardot és iszik valamiféle dolgot egyszerre. A rá rontó farkas agyarait sikeresen elkerüli és egy elég szép találatot visz be ellenfele bal mellső lábára, amitől a fenevad megtorpanni látszik.
Egy harmadik vad hátából nyílvessző mered ki, ő sem tűnik úgy, hogy támadni akarna, de még nem hátrált el teljesen a küzdőtérről.
Ha nem is teljesen hátulról, de féloldalról tör be a harctérre, a termetes ork riadalmat szülni látszik a farkasszerű lények között, akiknek morálját a sebesülések is kikezdhették, mind hátrálni kezdenek, sárgás szemeiket az orkokon tartva, agyaraikat kivillantva, jelezve, hogy nem fogják harc nélkül feladni ők sem.
Ha Greksar valóban ismeri a természetet, akkor tudja, nincs veszedelmesebb a megsebzett fenevadnál.*
//Összefoglaló//
*Roshnek bár sikeresen vette fel a harcot, sőt, sebet is ejtett, mégis kíntól gépiessé váló mozdulatokkal térdel le.
Ordonok sikeres támadása meghátrálásra kényszeríti ellenfelét, szabad az út Asema felé.
Greksar terve beválni látszik, a három megsebzett farkaszlény elhátrálna a küzdőtérről.*
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-14 19:48:12
Üzenet elküldve: 2020-04-14 19:48:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Egy pillanatra mintha megállna az idő mikor látja kutyáját elterülni a fűben. Nem érti, képtelen felfogni amit látott. Asema egy harcedzett kutya és egyetlen csapástól kiterült volna? Nem is látta mi találta el. Vére is forrni kezd.*
- A kurva anyátok!
*Kardot ránt az érkező dögre, másik keze varázsitalért nyúl és mozgás közben önti le a torkán. Sajnos odafigyelés nélkül nyúl övéhez, így nem azt az italt fogyasztja el amelyiket szeretné. Csőlátás lép fel nála. Agya a legrosszabra gondol; ha pedig tényleg elvesztette társát akivel annyi mindenen estek keresztül akkor nem fogja annyiban hagyni. Veszettül ordítva veti magát a felé közeledőnek, pengéjét annak torkának irányítva. Ha megölték a kutyáját akkor annyi élőt visz a sírba ma este amennyit csak tud. Saját vége nem izgatja. Az a kutya az egyetlen családtagja. Senkije nincs rajta kívül.*
A hozzászólás írója (Ordonok Ullamar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.14 19:49:17
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Egy pillanatra mintha megállna az idő mikor látja kutyáját elterülni a fűben. Nem érti, képtelen felfogni amit látott. Asema egy harcedzett kutya és egyetlen csapástól kiterült volna? Nem is látta mi találta el. Vére is forrni kezd.*
- A kurva anyátok!
*Kardot ránt az érkező dögre, másik keze varázsitalért nyúl és mozgás közben önti le a torkán. Sajnos odafigyelés nélkül nyúl övéhez, így nem azt az italt fogyasztja el amelyiket szeretné. Csőlátás lép fel nála. Agya a legrosszabra gondol; ha pedig tényleg elvesztette társát akivel annyi mindenen estek keresztül akkor nem fogja annyiban hagyni. Veszettül ordítva veti magát a felé közeledőnek, pengéjét annak torkának irányítva. Ha megölték a kutyáját akkor annyi élőt visz a sírba ma este amennyit csak tud. Saját vége nem izgatja. Az a kutya az egyetlen családtagja. Senkije nincs rajta kívül.*
A hozzászólás írója (Ordonok Ullamar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.14 19:49:17
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-14 17:01:15
Üzenet elküldve: 2020-04-14 17:01:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Kitör a káosz a környéken. A hangokból ítélve minden irányban folyik a harc. Ő meg itt csücsül a közepében az egésznek. Elindul hát, hogy megsegítse azokat a szerencsétlen bajtársakat. A pirtianesi mocskok nem igazán izgatják. Reméli, hogy jó ideig ellesznek velük a vadak. A szerencse most is vele van. Gond nélkül eléri bajtársait. Ahogy látja elkélne nekik a segítség. Nem ront be egyből, hogy megsegítse őket. Tervet kovácsol, amivel talán még jól is jár mindenki. Druidaként mindig is törekedet az összhangra a természettel, ezért most is inkább kerülné a felesleges várontást mind a két oldalon. A terve a következő egyszerűen csak ordítva beront a tisztásra. A nagy zaj ami a vadak háta mögül érkezik biztosan megfogja őket lepni. Azt reméli, hogy nem csak meglepi, de még menekülésre is sarkalja őket. Végül is ki szeretne úgy harcolni, hogy valaki hátulról zaklatja. Félelmetesen ordítani meg csak egy ork tud igazán. Nem is szarakodik tovább, hanem vesz egy mély levegőt és bömbölve megindul előre, mint valami csorda.*
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* Kitör a káosz a környéken. A hangokból ítélve minden irányban folyik a harc. Ő meg itt csücsül a közepében az egésznek. Elindul hát, hogy megsegítse azokat a szerencsétlen bajtársakat. A pirtianesi mocskok nem igazán izgatják. Reméli, hogy jó ideig ellesznek velük a vadak. A szerencse most is vele van. Gond nélkül eléri bajtársait. Ahogy látja elkélne nekik a segítség. Nem ront be egyből, hogy megsegítse őket. Tervet kovácsol, amivel talán még jól is jár mindenki. Druidaként mindig is törekedet az összhangra a természettel, ezért most is inkább kerülné a felesleges várontást mind a két oldalon. A terve a következő egyszerűen csak ordítva beront a tisztásra. A nagy zaj ami a vadak háta mögül érkezik biztosan megfogja őket lepni. Azt reméli, hogy nem csak meglepi, de még menekülésre is sarkalja őket. Végül is ki szeretne úgy harcolni, hogy valaki hátulról zaklatja. Félelmetesen ordítani meg csak egy ork tud igazán. Nem is szarakodik tovább, hanem vesz egy mély levegőt és bömbölve megindul előre, mint valami csorda.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-14 16:46:45
Üzenet elküldve: 2020-04-14 16:46:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bíbor és csont//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz//
*Most már Nollironak is feltűnik, hogy Eyra visszatért segítséget nyújtani, hiszen az ő hosszú elf füleit sem kerüli el a lövedék süvítő hangja, mely bizonyosan nem a saját íjából származott. Hála ébred szívében, de közben sajnálja is, hogy a nyíl nem talált. Az övé viszont másodszor is a vérengző állatba fúródik, ismételten lelassítva azt egy kissé.*
~ Remélem fáj, rühes korcs! ~
*A második sikeres találat is kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a felé robogó halálvonatot. Ahhoz viszont bőven elégséges volt, hogy még jobban felbőszítse négylábú támadóját és annak gazdáját egyaránt. Leglább a warg nem maradt sértetlen. Nincs ideje két másodpercmnél tovább ezen gondolkodni, mert azok a rettentően félelmetes állkapcsok már körülötte csattognak, de ennél is reálisabb ellenfél jelenleg az ork nőstény lándzsája, mely gond nélkül fúródik bele Nol domináns combjába. Az elf fájdalmában megrázkódik, de valamiért ebben a helyzetben sem kívánja feladni büszkeségét, így ordítás helyett egy fogak között kiszűrt erőteljes nyögést présel ki magából.*
- Grrrhhhh...
*Fájdalmában hangosan prüszkölve veszi a levegőt. Ahogy a lándzsa elhagyja lábát, meleg vér bugyog ki a sebből, mely semmi esetre sem jó jel. Ráállni maximum addig tud majd, amíg pumpál benne az adrenalin, de még ha túl is éli a helyzetet, egy combot ért szúrás nem a legjobb fajta sérülés hosszú távon. Annyit tud tenni, hogy mielőtt a következő roham érné, fenekén csúszva hátrébb evickél leginkább karjait és épen maradt lábát használva. Így képes egy kis távolságot teremteni közé, és a némileg szenvedő, ezáltal kissé fókuszát vesztett állat és lovasa közé. Következő mozdulatával alkarvédőjéből előkapja dobótőrét. Annyi előnye van a jelenlegi felállásnak, hogy nem egy túl messze lévő célpontot kell eltalálnia, így viszonylag gyorsan képes ezt bekalibrálni. Teljes erejéből elhajítja a kezében lévő fegyvert úgy célozva, hogy a célpont mozgásával számolva ugyanannyi eséllyel találjon bele az ork nő törzsébe, és az az alatt hullámzó farkas pofájába. A továbbiakban már csak a hosszú tőrére hagyatkozhat, de ezzel a fegyverrel messze nem bánik a legjobban, a távolsági fegyverek sokkal inkább kézre állnak neki. Talán, ha Eyra felhívná magára a figyelmet, és a két dög egy rövid ideig őt rohamozná, újra hasznosíthatná hosszú íját, és azt a pár megmaradt nyílvesszőt... Erre ugyan vajmi kevés esély van, hisz Nol van hozzájuk közelebb, és ő az, aki még ráadásul két találatával fel is bőszítette őket. Mindenesetre előhúzza hosszú tőrét, és felkészül a legrosszabbra – a közelharcra.*
~ Na gyere, te kurva... ~
*Félelemérzete gyakorlatilag semmivé foszlott. A halál jeges ígérete egyre közelebbről liheg az arcába. Túl akarja élni, de már megbékélt a végzetes kimenetellel is. Úgysem vár rá senki otthon.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz//
*Most már Nollironak is feltűnik, hogy Eyra visszatért segítséget nyújtani, hiszen az ő hosszú elf füleit sem kerüli el a lövedék süvítő hangja, mely bizonyosan nem a saját íjából származott. Hála ébred szívében, de közben sajnálja is, hogy a nyíl nem talált. Az övé viszont másodszor is a vérengző állatba fúródik, ismételten lelassítva azt egy kissé.*
~ Remélem fáj, rühes korcs! ~
*A második sikeres találat is kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a felé robogó halálvonatot. Ahhoz viszont bőven elégséges volt, hogy még jobban felbőszítse négylábú támadóját és annak gazdáját egyaránt. Leglább a warg nem maradt sértetlen. Nincs ideje két másodpercmnél tovább ezen gondolkodni, mert azok a rettentően félelmetes állkapcsok már körülötte csattognak, de ennél is reálisabb ellenfél jelenleg az ork nőstény lándzsája, mely gond nélkül fúródik bele Nol domináns combjába. Az elf fájdalmában megrázkódik, de valamiért ebben a helyzetben sem kívánja feladni büszkeségét, így ordítás helyett egy fogak között kiszűrt erőteljes nyögést présel ki magából.*
- Grrrhhhh...
*Fájdalmában hangosan prüszkölve veszi a levegőt. Ahogy a lándzsa elhagyja lábát, meleg vér bugyog ki a sebből, mely semmi esetre sem jó jel. Ráállni maximum addig tud majd, amíg pumpál benne az adrenalin, de még ha túl is éli a helyzetet, egy combot ért szúrás nem a legjobb fajta sérülés hosszú távon. Annyit tud tenni, hogy mielőtt a következő roham érné, fenekén csúszva hátrébb evickél leginkább karjait és épen maradt lábát használva. Így képes egy kis távolságot teremteni közé, és a némileg szenvedő, ezáltal kissé fókuszát vesztett állat és lovasa közé. Következő mozdulatával alkarvédőjéből előkapja dobótőrét. Annyi előnye van a jelenlegi felállásnak, hogy nem egy túl messze lévő célpontot kell eltalálnia, így viszonylag gyorsan képes ezt bekalibrálni. Teljes erejéből elhajítja a kezében lévő fegyvert úgy célozva, hogy a célpont mozgásával számolva ugyanannyi eséllyel találjon bele az ork nő törzsébe, és az az alatt hullámzó farkas pofájába. A továbbiakban már csak a hosszú tőrére hagyatkozhat, de ezzel a fegyverrel messze nem bánik a legjobban, a távolsági fegyverek sokkal inkább kézre állnak neki. Talán, ha Eyra felhívná magára a figyelmet, és a két dög egy rövid ideig őt rohamozná, újra hasznosíthatná hosszú íját, és azt a pár megmaradt nyílvesszőt... Erre ugyan vajmi kevés esély van, hisz Nol van hozzájuk közelebb, és ő az, aki még ráadásul két találatával fel is bőszítette őket. Mindenesetre előhúzza hosszú tőrét, és felkészül a legrosszabbra – a közelharcra.*
~ Na gyere, te kurva... ~
*Félelemérzete gyakorlatilag semmivé foszlott. A halál jeges ígérete egyre közelebbről liheg az arcába. Túl akarja élni, de már megbékélt a végzetes kimenetellel is. Úgysem vár rá senki otthon.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-14 01:25:48
Üzenet elküldve: 2020-04-14 01:25:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Legnagyobb megelégedésére újdonsült társuk nyila célt talál, ő pedig elégedetten vicsorog a vonításra.
Látja az ölebet összerogyni maga mellett, de aligha tudja mire vélni a látottakat. Fogalma sincs, miféle lénnyekkel van dolguk, de még ha tudná is, milyen képességekkel rendelkezik egy lupusfulgur, aligha tehetne mást, mint amit. Egy dolog biztos, a jószággal valami történt, ahogy belemélyesztette fogait a lénybe.*
-Na, te rohadt korcs.
*Sikeresen kitér a támadója elől, s azon nyomban lesújt a pengével maga mellé. Nem óhajtja keresztülszúrni az állatot, a nyakát igyekszik végigszántani a pengével, méghozzá a lehető leggyorsabb mozdulattal. Bármi is lelte a kutyát, nem kíván osztozni sorsából. Amennyiben van rá lehetősége, hát nem habozik még egyszer lesújtani az állatra a másik kezében tartott karddal, szinten egy vágó mozdulattal, ám ezúttal ahol éri.*
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Legnagyobb megelégedésére újdonsült társuk nyila célt talál, ő pedig elégedetten vicsorog a vonításra.
Látja az ölebet összerogyni maga mellett, de aligha tudja mire vélni a látottakat. Fogalma sincs, miféle lénnyekkel van dolguk, de még ha tudná is, milyen képességekkel rendelkezik egy lupusfulgur, aligha tehetne mást, mint amit. Egy dolog biztos, a jószággal valami történt, ahogy belemélyesztette fogait a lénybe.*
-Na, te rohadt korcs.
*Sikeresen kitér a támadója elől, s azon nyomban lesújt a pengével maga mellé. Nem óhajtja keresztülszúrni az állatot, a nyakát igyekszik végigszántani a pengével, méghozzá a lehető leggyorsabb mozdulattal. Bármi is lelte a kutyát, nem kíván osztozni sorsából. Amennyiben van rá lehetősége, hát nem habozik még egyszer lesújtani az állatra a másik kezében tartott karddal, szinten egy vágó mozdulattal, ám ezúttal ahol éri.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-13 20:05:58
Üzenet elküldve: 2020-04-13 20:05:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Bíbor és csont//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Mulaeyra célratart, és koncentrál, és útjára engedi a sebes nyilat. A lövedék éles hangon hasítja a levegőt, és az elf lány bánatára még csak nem is súrolja az ork nőstényt, aki a hangot ugyan érzékeli, de ügyet sem vet rá. Az ork nőstény wargja állkapcsának célkeresztjében helyezkedő Nolliroval foglalkozik.
Az elf lány több sikerrel jár lövését illetően, ami az előzőhöz hasonlóan betalál, de még mindig elkerülve az állat fejét. Az állat felhördülve ismételten megtorpan, alig pár méterre Nollirotól, és vadul csattogó állkapcsokkal nyúl felé, de még éppen elkerülve őt. Fejét rázza, a fájdalom miatt, amit a két nyílvessző okoz neki. Rövid időre sikerült megbénítani őt, de ez még kevés a bestia megöléséhez.
Viszont a wargnak van egy „gazdája” is, aki dühös a sikertelenség miatt. Az ork nőstény erős karjaival minduntalan a warg szőrébe kapaszkodik, és igyekszik azt némileg megállásra kényszeríteni egészen addig, amíg ő kísérletet tesz arra, hogy hosszú lándzsájával előre szúrjon, miközben teljes testével előre hajol ezzel csökkentve is a távot.
Támadása meglepő módon gyönyörűen kerül kivitelezésre a negatív körülmények ellenére is, ami mind harcban szerzett tapasztalatságának, mind pedig szerencséjének is köszönhető. A lándzsa akadálytalanul szúr bele Nolliro dominánsabb lábának combjába. A fájdalom egy pillanatra megrázza az elf lány testét, de nem győzi le, erősebb benne az élni akarás, így a harc még nem ér véget, hiszen tud támadni, bár már menekülni vérző sebe miatt aligha. Nolliro szerencséjére nincs egyedül, ez talán némi reményt jelenthet számára.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Mulaeyra célratart, és koncentrál, és útjára engedi a sebes nyilat. A lövedék éles hangon hasítja a levegőt, és az elf lány bánatára még csak nem is súrolja az ork nőstényt, aki a hangot ugyan érzékeli, de ügyet sem vet rá. Az ork nőstény wargja állkapcsának célkeresztjében helyezkedő Nolliroval foglalkozik.
Az elf lány több sikerrel jár lövését illetően, ami az előzőhöz hasonlóan betalál, de még mindig elkerülve az állat fejét. Az állat felhördülve ismételten megtorpan, alig pár méterre Nollirotól, és vadul csattogó állkapcsokkal nyúl felé, de még éppen elkerülve őt. Fejét rázza, a fájdalom miatt, amit a két nyílvessző okoz neki. Rövid időre sikerült megbénítani őt, de ez még kevés a bestia megöléséhez.
Viszont a wargnak van egy „gazdája” is, aki dühös a sikertelenség miatt. Az ork nőstény erős karjaival minduntalan a warg szőrébe kapaszkodik, és igyekszik azt némileg megállásra kényszeríteni egészen addig, amíg ő kísérletet tesz arra, hogy hosszú lándzsájával előre szúrjon, miközben teljes testével előre hajol ezzel csökkentve is a távot.
Támadása meglepő módon gyönyörűen kerül kivitelezésre a negatív körülmények ellenére is, ami mind harcban szerzett tapasztalatságának, mind pedig szerencséjének is köszönhető. A lándzsa akadálytalanul szúr bele Nolliro dominánsabb lábának combjába. A fájdalom egy pillanatra megrázza az elf lány testét, de nem győzi le, erősebb benne az élni akarás, így a harc még nem ér véget, hiszen tud támadni, bár már menekülni vérző sebe miatt aligha. Nolliro szerencséjére nincs egyedül, ez talán némi reményt jelenthet számára.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-13 19:30:58
Üzenet elküldve: 2020-04-13 19:30:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
// Eltévelyedve //
*A fa törzse háromba is ágazik ott, ahol kalandorunk végül megveti magát. Mindene megvan, s bizony, lehet, hogy hosszabbra nyúlik ez az este, ugyanis az erdő vadászai nem igazán mutatják meg magukat. Vagy letehettek a vacsoráról, vagy okosabbak annál, hogy a fa törzsénél gyűljenek, ugyanis Armas íja elővétele után percekig nem lát semmit, hiába pásztázza a környéket. Egy-egy madár, vagy kisebb rágcsáló neszez csupán a bokorban, de látványos semmi. Az éles, metsző kiáltások is semmivé foszlanak eddigre, és az erdő pont olyan, mint azelőtt volt, hogy úgy döntött jobb lesz egy fát keresni. Hogy meddig vár ki, az csak az eltévekyedett felfedezőn múlik, ám a nap egyre inkább neki jobbról, és lapos szögben kezd átsejleni a lombokon, ami minden bizonnyal azt jelentheti, hogy most arccal délnek ül a fa menedékében. A háttérben egy fakopáncs kezd egy fát nyüstölni, talán pont az övét, vagy annak egy szomszédját, pár perc elég volt hozzá, hogy a hirtelen riadalom feszült csenddé nyúljon.*
*A fa törzse háromba is ágazik ott, ahol kalandorunk végül megveti magát. Mindene megvan, s bizony, lehet, hogy hosszabbra nyúlik ez az este, ugyanis az erdő vadászai nem igazán mutatják meg magukat. Vagy letehettek a vacsoráról, vagy okosabbak annál, hogy a fa törzsénél gyűljenek, ugyanis Armas íja elővétele után percekig nem lát semmit, hiába pásztázza a környéket. Egy-egy madár, vagy kisebb rágcsáló neszez csupán a bokorban, de látványos semmi. Az éles, metsző kiáltások is semmivé foszlanak eddigre, és az erdő pont olyan, mint azelőtt volt, hogy úgy döntött jobb lesz egy fát keresni. Hogy meddig vár ki, az csak az eltévekyedett felfedezőn múlik, ám a nap egyre inkább neki jobbról, és lapos szögben kezd átsejleni a lombokon, ami minden bizonnyal azt jelentheti, hogy most arccal délnek ül a fa menedékében. A háttérben egy fakopáncs kezd egy fát nyüstölni, talán pont az övét, vagy annak egy szomszédját, pár perc elég volt hozzá, hogy a hirtelen riadalom feszült csenddé nyúljon.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:53:41
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:53:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Senki sem gondolna arra, hogy egy erdőnek vagy akár ennek a vadonnak saját akarata volna. De tagadhatatlan, hogy Erdőmélye más, mint bármelyik normálisnak mondható erdő. Az ember, vagy ork akár érezheti úgy is, hogy az erdő figyeli, mintha valami megfoghatatlan, észlelhetetlen fürkészné a szándékait a lombok közül és ez a pillantás a velejéig lát, mintha nem maradna titok előtte semmi.
Lett volna idő menekülőre fogni, amikor a hangokat még jó távolról hallották, de mivel maradtak, ennek esélye már valóban csekély.*
//Roshnek, Ordonok//
*A szürkebőrű kardot ránt a farkassszerű vadakra, akik egyelőre nem támadnak rájuk, csak tartják a távolságot, sárga ragadozótekintetük ide-oda jár a mozgó célpontokon. A kiáltása elérheti Greksart, hisz még nem jutottak olyan messzire tőle.
Ordonok is belátni látszik, hogy nagy távolságokat képtelenség belőni íjjal. Kutyája szorosan követi, de amikor a farkasszerű lények megjelennek, a hátán felálló szőrrel, vicsorogva fordul azok felé, izmai megfeszülnek.
A hosszúíjjal támadó ork két lépést tesz hátra, majd nyilat lő a bal oldali vadba. A nyíl a pillanat tört része alatt szeli át a rövid távot és áll bele a farkaszszerű állat hátába-oldalába. A vad felvonít, amikor Ordonok kutyája belemar. Az ork társa alig mélyeszti bele agyarait a farkaszszerű állatba, amikor ezüstös szikrák pattannak egy elfojtott morranás kíséretében, a kutya pedig minden izmában megfeszül, majd hang nélkül az avarba hanyatlik.
Roshnek kivárt, de amikor Ordonok kilövi a nyílvesszőt a bal oldalira, a középső meglódul és nekiugrik a két szablyával felfegyverkezett orknak.
A támadás letaglózó erejű, de Roshneknek sikerül elhárítani, a méretes agyarak a levegőbe marnak nem sokkal mellette. Az orknak lehetősége van visszatámadni, de azt is láthatta, mi történt Ordonok kutyájával.
A harmadik farkasszerű vad, amelyik nem Roshnekre támadt és nem is az, amelyik a kutyájával harcolt, pedig Ordonok felé indul, hogy a kezében íjat tartó orkra vesse majd magát, de egyelőre még nem érte el. Minden a gyorsaságon múlik. Hogy Ordonok lőni szeretne-e még egyet, vagy a farkasszerű vad lesz a gyorsabb. Az íjjal elég nehéz védekezni egy ilyen méretes vad ellen.*
//Greksar//
*A tábortűz irányába felhangzó kutyák vonítása nemsokára az erdő zajaiba vész, emberek ordibálnak még arra kétségbeesetten, avar zizeg, bokrok susognak. Valami vagy valamik valóban megtalálták a pirtianesi üldözőket és megfizettették velük Erdőmélye vámját.
Greksar viszont valóban azokat a hangokat is ki tudja már venni, amelyek mögötte hangzanak fel. Talán társa, Roshnek hangját hallja, de csak azt tudja kivenni, hogy feszült, dühös, a pontos szavakat nem és valami vicsorgásfélét is kihallhat a zajokból.
A közelében elsuhanó árnyak a bokrok között nem ígérnek semmi jót és végül a nagydarab ork dönt és kushadva megindul a társai felé. A hangok erősödnek és már számára is egyértelmű, Ordonoknak és Roshneknek is sikerült összetalálkoznia az erdő vadjaival, de úgy tűnik, neki sikerül támadás nélkül elérni hozzájuk.*
//Dobások: Ordonok CÉ - találat - lokáció - törzs, farkaslény TÉ Roshnek ellen - sikertelen//
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.13 17:56:38
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Senki sem gondolna arra, hogy egy erdőnek vagy akár ennek a vadonnak saját akarata volna. De tagadhatatlan, hogy Erdőmélye más, mint bármelyik normálisnak mondható erdő. Az ember, vagy ork akár érezheti úgy is, hogy az erdő figyeli, mintha valami megfoghatatlan, észlelhetetlen fürkészné a szándékait a lombok közül és ez a pillantás a velejéig lát, mintha nem maradna titok előtte semmi.
Lett volna idő menekülőre fogni, amikor a hangokat még jó távolról hallották, de mivel maradtak, ennek esélye már valóban csekély.*
//Roshnek, Ordonok//
*A szürkebőrű kardot ránt a farkassszerű vadakra, akik egyelőre nem támadnak rájuk, csak tartják a távolságot, sárga ragadozótekintetük ide-oda jár a mozgó célpontokon. A kiáltása elérheti Greksart, hisz még nem jutottak olyan messzire tőle.
Ordonok is belátni látszik, hogy nagy távolságokat képtelenség belőni íjjal. Kutyája szorosan követi, de amikor a farkasszerű lények megjelennek, a hátán felálló szőrrel, vicsorogva fordul azok felé, izmai megfeszülnek.
A hosszúíjjal támadó ork két lépést tesz hátra, majd nyilat lő a bal oldali vadba. A nyíl a pillanat tört része alatt szeli át a rövid távot és áll bele a farkaszszerű állat hátába-oldalába. A vad felvonít, amikor Ordonok kutyája belemar. Az ork társa alig mélyeszti bele agyarait a farkaszszerű állatba, amikor ezüstös szikrák pattannak egy elfojtott morranás kíséretében, a kutya pedig minden izmában megfeszül, majd hang nélkül az avarba hanyatlik.
Roshnek kivárt, de amikor Ordonok kilövi a nyílvesszőt a bal oldalira, a középső meglódul és nekiugrik a két szablyával felfegyverkezett orknak.
A támadás letaglózó erejű, de Roshneknek sikerül elhárítani, a méretes agyarak a levegőbe marnak nem sokkal mellette. Az orknak lehetősége van visszatámadni, de azt is láthatta, mi történt Ordonok kutyájával.
A harmadik farkasszerű vad, amelyik nem Roshnekre támadt és nem is az, amelyik a kutyájával harcolt, pedig Ordonok felé indul, hogy a kezében íjat tartó orkra vesse majd magát, de egyelőre még nem érte el. Minden a gyorsaságon múlik. Hogy Ordonok lőni szeretne-e még egyet, vagy a farkasszerű vad lesz a gyorsabb. Az íjjal elég nehéz védekezni egy ilyen méretes vad ellen.*
//Greksar//
*A tábortűz irányába felhangzó kutyák vonítása nemsokára az erdő zajaiba vész, emberek ordibálnak még arra kétségbeesetten, avar zizeg, bokrok susognak. Valami vagy valamik valóban megtalálták a pirtianesi üldözőket és megfizettették velük Erdőmélye vámját.
Greksar viszont valóban azokat a hangokat is ki tudja már venni, amelyek mögötte hangzanak fel. Talán társa, Roshnek hangját hallja, de csak azt tudja kivenni, hogy feszült, dühös, a pontos szavakat nem és valami vicsorgásfélét is kihallhat a zajokból.
A közelében elsuhanó árnyak a bokrok között nem ígérnek semmi jót és végül a nagydarab ork dönt és kushadva megindul a társai felé. A hangok erősödnek és már számára is egyértelmű, Ordonoknak és Roshneknek is sikerült összetalálkoznia az erdő vadjaival, de úgy tűnik, neki sikerül támadás nélkül elérni hozzájuk.*
//Dobások: Ordonok CÉ - találat - lokáció - törzs, farkaslény TÉ Roshnek ellen - sikertelen//
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.13 17:56:38
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-13 16:13:35
Üzenet elküldve: 2020-04-13 16:13:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
- Bocs, ezt elbasztam. *fordul az ork felé. Nem gondolta volna, hogy az erdő sűrűje ekkora ellenfélnek bizonyul. Tudta, hogy ez nem szokványos erdő, de nem hitte, hogy ennyire sűrű.
A buzogány-farkú dögök megjelenése idegessé teszi őt is és Asemát is.*
- Új terv; leverjük ezeket és visszamegyünk a haverodhoz.
*Gyors két lépést tesz hátra és megpróbál egy vesszőt ereszteni a baloldalt állóba. Kutyája is követi példáját, veszett morgással veti magát gazdájának célpontjának torkát célozva.*
- Vigyázz a farkukra!
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
- Bocs, ezt elbasztam. *fordul az ork felé. Nem gondolta volna, hogy az erdő sűrűje ekkora ellenfélnek bizonyul. Tudta, hogy ez nem szokványos erdő, de nem hitte, hogy ennyire sűrű.
A buzogány-farkú dögök megjelenése idegessé teszi őt is és Asemát is.*
- Új terv; leverjük ezeket és visszamegyünk a haverodhoz.
*Gyors két lépést tesz hátra és megpróbál egy vesszőt ereszteni a baloldalt állóba. Kutyája is követi példáját, veszett morgással veti magát gazdájának célpontjának torkát célozva.*
- Vigyázz a farkukra!
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-13 15:30:09
Üzenet elküldve: 2020-04-13 15:30:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* A városi mondja a magáét, de Greksar már döntött. Marad és várja, hogy történjen valami. Tisztában van vele, hogy kevés esélye van, de azzal is, hogy a többiekkel való menetelés is értelmetlen. A városi nem is nagyon próbálja győzködni a behemótot. Viszont Roshnek annál inkább nehezményezi ezt. Csak legyint rá, mert hidegen hagyja. El is indul a páros ő meg marad itt. Még szinte hallja a motoszkálásukat, amikor elkezdődik az egész. Üldözőik beleütközhetek a vadakba. Vagyis a hangok alapján erre következtet az ork. ~ Helyes! Irtsátok csak egymást! ~ Húzódik mosolyra ocsmány képe. Sajnos ez nem sokáig marad így, mert valami elrohan előtte. Mire észbe kap már el is tűnt a szeme elől. Aztán megint elsuhan valami. Sejti, hogy ezek a vadak lesznek. Meglapul, mivel azért kerülné velük az összecsapást, ha ez lehetséges. Aztán kiabálás üti meg a fülét. Valószínűleg a társai lehetnek, mivel abból az irányból jöhet. ~ A két idióta lehet az. Biztos belebotlottak ezekbe a dögökbe. Baszhatják az emelkedőjüket! ~ Mérgelődik, mivel ő megmondta, hogy hülyeséget csinálnak. Jól lenne viszont eldönteni, hogy mit tegyen. Az üldözőiket egyelőre lefoglalják. Szóval akár a bajtársai után is mehetne. Persze benne van a levesben az is, hogy akkor őt is megrohanják a vadak. Nehéz döntés ez, de muszáj mennie. Felemelkedik és körebe kémlel. Lassan elkezd a fák takarásában társai felé cammogni. Nem fog sietni, mert úgy jóval könnyebb célpont lenne. Kitudja, hogy hány éhes szem vetül rá ebben a pillanatban. Ha futna az biztosan támadásra ösztönözné őket. Ha időben eléri őket, akkor besegít majd nekik.*
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
* A városi mondja a magáét, de Greksar már döntött. Marad és várja, hogy történjen valami. Tisztában van vele, hogy kevés esélye van, de azzal is, hogy a többiekkel való menetelés is értelmetlen. A városi nem is nagyon próbálja győzködni a behemótot. Viszont Roshnek annál inkább nehezményezi ezt. Csak legyint rá, mert hidegen hagyja. El is indul a páros ő meg marad itt. Még szinte hallja a motoszkálásukat, amikor elkezdődik az egész. Üldözőik beleütközhetek a vadakba. Vagyis a hangok alapján erre következtet az ork. ~ Helyes! Irtsátok csak egymást! ~ Húzódik mosolyra ocsmány képe. Sajnos ez nem sokáig marad így, mert valami elrohan előtte. Mire észbe kap már el is tűnt a szeme elől. Aztán megint elsuhan valami. Sejti, hogy ezek a vadak lesznek. Meglapul, mivel azért kerülné velük az összecsapást, ha ez lehetséges. Aztán kiabálás üti meg a fülét. Valószínűleg a társai lehetnek, mivel abból az irányból jöhet. ~ A két idióta lehet az. Biztos belebotlottak ezekbe a dögökbe. Baszhatják az emelkedőjüket! ~ Mérgelődik, mivel ő megmondta, hogy hülyeséget csinálnak. Jól lenne viszont eldönteni, hogy mit tegyen. Az üldözőiket egyelőre lefoglalják. Szóval akár a bajtársai után is mehetne. Persze benne van a levesben az is, hogy akkor őt is megrohanják a vadak. Nehéz döntés ez, de muszáj mennie. Felemelkedik és körebe kémlel. Lassan elkezd a fák takarásában társai felé cammogni. Nem fog sietni, mert úgy jóval könnyebb célpont lenne. Kitudja, hogy hány éhes szem vetül rá ebben a pillanatban. Ha futna az biztosan támadásra ösztönözné őket. Ha időben eléri őket, akkor besegít majd nekik.*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2020-04-13 12:59:12
Üzenet elküldve: 2020-04-13 12:59:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Válaszút az erdő mélyén//
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Roshnek még véletlenül sem gondolna arra, hogy az erdő önálló akarattal rendelkezne, azt meg végképp nem, hogy esetleg az ő elüldözésük a cél. Már ha nem az erdő valamiféle védőszentje igyekszik revansot venni rajta korábbi gondolataiért, bár ez igazán meglepné. Igaz, ami igaz, a jelen körülményeket figyelembe véve nehezen bírná elképzelni, hogy letelepedhetne az erdő sűrűjének rejtekében, még akkor sem, ha ugyan tudtán kívül, de ezt előtte mások már megtették, jóformán háborítatlan.
Őrültségnek vélné menekülőre fogni, farkasokkal és üldözőikkel nyomukban. Előbbiek minden bizonnyal utolérnék őket, mielőtt kikeverednek a rengetegből, utóbbiak pedig ha már idáig üldözték őket, nem fogják feladni az erdőségen túl sem, ahol még a látási viszonyok is jóval adottabbak, mint a sűrűben.*
-Te hülye tulok barom!
*Acsarkodik még Greksarral, miközben Ordonok nyomába szegődik.* -Az ordasok előbb végeznek velük, ha megkerüljük őket, nem érted?!
*Újdonsült társuk terve végül látszólag nem válik be, a lények rajtuk ütnek.*
-Gyertek csak, Ti kis szarrágók.
*Ő kivont kardokkal viszonozza a vicsorgást, azonban nem támad egyelőre. Még ha bele is mártaná a pengéket valamelyik dögbe, a másik kettő minden bizonnyal nekiugrana.*
-Lődd le valamelyiket. Most!
*Kiáltja az íjásznak, apró szemeit egy pillanatra sem véve le támadóikról. Ez már nem babra megy, és titkon reméli, hogy Greksar meghallja a hangját és idesiet, kiegyenlítve kissé az erőviszonyokat.*
//Roshnek, Greksar, Ordonok//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Roshnek még véletlenül sem gondolna arra, hogy az erdő önálló akarattal rendelkezne, azt meg végképp nem, hogy esetleg az ő elüldözésük a cél. Már ha nem az erdő valamiféle védőszentje igyekszik revansot venni rajta korábbi gondolataiért, bár ez igazán meglepné. Igaz, ami igaz, a jelen körülményeket figyelembe véve nehezen bírná elképzelni, hogy letelepedhetne az erdő sűrűjének rejtekében, még akkor sem, ha ugyan tudtán kívül, de ezt előtte mások már megtették, jóformán háborítatlan.
Őrültségnek vélné menekülőre fogni, farkasokkal és üldözőikkel nyomukban. Előbbiek minden bizonnyal utolérnék őket, mielőtt kikeverednek a rengetegből, utóbbiak pedig ha már idáig üldözték őket, nem fogják feladni az erdőségen túl sem, ahol még a látási viszonyok is jóval adottabbak, mint a sűrűben.*
-Te hülye tulok barom!
*Acsarkodik még Greksarral, miközben Ordonok nyomába szegődik.* -Az ordasok előbb végeznek velük, ha megkerüljük őket, nem érted?!
*Újdonsült társuk terve végül látszólag nem válik be, a lények rajtuk ütnek.*
-Gyertek csak, Ti kis szarrágók.
*Ő kivont kardokkal viszonozza a vicsorgást, azonban nem támad egyelőre. Még ha bele is mártaná a pengéket valamelyik dögbe, a másik kettő minden bizonnyal nekiugrana.*
-Lődd le valamelyiket. Most!
*Kiáltja az íjásznak, apró szemeit egy pillanatra sem véve le támadóikról. Ez már nem babra megy, és titkon reméli, hogy Greksar meghallja a hangját és idesiet, kiegyenlítve kissé az erőviszonyokat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 509-528