Külső területek - Erdőmélye
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1902-1921
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:17:01
Üzenet elküldve: 2015-01-18 18:17:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal//
*Hiába dobálgatja a kérdéseket, választ nem kap rá. Kényszeredetten húzza oldalra a száját, minthogy ő nem ért sem a rúnákhoz, sem a mágiához, talán jobb lenne, ha aki megfejtett valamit, az némi felvilágosítást adna nekik, de ha nem, hát nem. Ő biztos nem fogja erőltetni a dolgot.
A Felthys és Quoven között kirobbanó feszültséget is ugyanolyan unott ábrázattal hallgatja, miközben kikerülve őket, közelebb lép a feltárult teremhez, s bár nem lép be egyből, fáklyájával bevilágít az ordítozók mögött. Fülét sérti a hangzavar, nem ehhez szokott, s talán ezért is kerülte oly sokáig a társaságot.*
- A kölyöknek igaza van. *Mondja, továbbra is a raktárat pásztázva, majd hirtelen a két fickó felé lép.* Ha még egyszer nekiálltok ordítozni ezen a kárhozott helyen, biztos, hogy nyilat repítek a fejetekbe, és szerintem ezzel nem leszek egyedül. *Pillant Niema felé.
Majd próbál Hemitar felé megejteni egy afféle hálás mosolyt, de valahogy mégis csak ugyanolyan komoly marad a tekintete. Hiába, a bájolgás nem az ő terepe.*
- Jól. *Bólint.* Volt nála valami értékelhető? *Bök a fickó felé. Hátha a Kölyök valamivel többet mondhat.
Ha megkapja a válaszát, akkor követi a többieket a helységbe, amit az előbb már körbevilágított fáklyafénynél, most pedig alaposan van lehetősége megvizsgálni őket.*
- Eszemben sincs hozzájuk nyúlni. *Reagál Quoven kérésére, s bár kissé bunkón hangzik, azért mégis csak végighallgatja a fickó tanácsait és észrevételeit, miközben fáklyáját fejmagasságban tartva végiglépdel az ékszerek előtt, fejét oldalra billentve vizsgálva őket.* - Minek ennyire védeni ennyi kacatot? *Kérdezi belesuttogva a levegőbe, bár választ nem vár.*
~Kardok, lándzsák, s ékszerek. Régiek és újak~ *Ráncolja tovább a szemöldökét, miután összegezte, amit látott. Számára nem kérdés, hogy van itt valami, ami fontos, hisz akkor nem kellett volna védeni, s a fél-elf megjegyzései is erre tendálnak. Hiszen az ékszerek közül is van, mit kezébe nem fogna, ám egyes darabokon rögtön megakad a szeme. Biztos, ami biztos alapon előhúz egy nyilat a tegezéből és leakaszt vele egy nyakláncot, amiről úgy ítéli meg, megéri, hogy a fickó vessen rá egy pillantást.
Így egyik kezében a fáklyával, másikban a nyílon lógó nyaklánccal megy ki a folyosóra (ha ki tud) és leereszti a földre zsákmányát. Nem is mond semmit, csak a férfi felé magasodva várja annak véleményét az ékszerről.*
//Bal oldal//
*Hiába dobálgatja a kérdéseket, választ nem kap rá. Kényszeredetten húzza oldalra a száját, minthogy ő nem ért sem a rúnákhoz, sem a mágiához, talán jobb lenne, ha aki megfejtett valamit, az némi felvilágosítást adna nekik, de ha nem, hát nem. Ő biztos nem fogja erőltetni a dolgot.
A Felthys és Quoven között kirobbanó feszültséget is ugyanolyan unott ábrázattal hallgatja, miközben kikerülve őket, közelebb lép a feltárult teremhez, s bár nem lép be egyből, fáklyájával bevilágít az ordítozók mögött. Fülét sérti a hangzavar, nem ehhez szokott, s talán ezért is kerülte oly sokáig a társaságot.*
- A kölyöknek igaza van. *Mondja, továbbra is a raktárat pásztázva, majd hirtelen a két fickó felé lép.* Ha még egyszer nekiálltok ordítozni ezen a kárhozott helyen, biztos, hogy nyilat repítek a fejetekbe, és szerintem ezzel nem leszek egyedül. *Pillant Niema felé.
Majd próbál Hemitar felé megejteni egy afféle hálás mosolyt, de valahogy mégis csak ugyanolyan komoly marad a tekintete. Hiába, a bájolgás nem az ő terepe.*
- Jól. *Bólint.* Volt nála valami értékelhető? *Bök a fickó felé. Hátha a Kölyök valamivel többet mondhat.
Ha megkapja a válaszát, akkor követi a többieket a helységbe, amit az előbb már körbevilágított fáklyafénynél, most pedig alaposan van lehetősége megvizsgálni őket.*
- Eszemben sincs hozzájuk nyúlni. *Reagál Quoven kérésére, s bár kissé bunkón hangzik, azért mégis csak végighallgatja a fickó tanácsait és észrevételeit, miközben fáklyáját fejmagasságban tartva végiglépdel az ékszerek előtt, fejét oldalra billentve vizsgálva őket.* - Minek ennyire védeni ennyi kacatot? *Kérdezi belesuttogva a levegőbe, bár választ nem vár.*
~Kardok, lándzsák, s ékszerek. Régiek és újak~ *Ráncolja tovább a szemöldökét, miután összegezte, amit látott. Számára nem kérdés, hogy van itt valami, ami fontos, hisz akkor nem kellett volna védeni, s a fél-elf megjegyzései is erre tendálnak. Hiszen az ékszerek közül is van, mit kezébe nem fogna, ám egyes darabokon rögtön megakad a szeme. Biztos, ami biztos alapon előhúz egy nyilat a tegezéből és leakaszt vele egy nyakláncot, amiről úgy ítéli meg, megéri, hogy a fickó vessen rá egy pillantást.
Így egyik kezében a fáklyával, másikban a nyílon lógó nyaklánccal megy ki a folyosóra (ha ki tud) és leereszti a földre zsákmányát. Nem is mond semmit, csak a férfi felé magasodva várja annak véleményét az ékszerről.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-18 11:29:15
Üzenet elküldve: 2015-01-18 11:29:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal//
*Amikor a gomolygó füst eltűnik akkor Hemitár még vár egy keveset és utána kezd csak a kendő nélkül levegőt venni. Majd visszafordul a holtesthez és arrébb húzza a sarokba el az ajtó elöl. Majd a kendőjét arcára teszi ezzel eltakarva ronda sebét a hullának. Mikor felnéz látja, hogy már mindenki kezd megnyugodni. Szerencséjére jó emberismerő és egyből észreveszi, hogy egy nem igazán kellemes beszélgetés fog következni így hát táskájában kezd el nyúlkálni. Kivesz belőle egy nagydarab bőrcsomagolású táskát amit elkezd széthajtogatni. Látszik rajta, hogy rendezett csomagolás mindenek megvan a külön helye és belül is látszik hogy vastagabb bőrből van nehogy megsérüljön az ami benne lapul. Avatatlan szemnek kínzóeszközöknek tűnhet az ami benne van. Elsőre ami szemet szúrhat egy kis kézi fűrész, majd a különböző hosszúságú tűk, illetve van egy kicsit szélesebb vas rúd is aminek fa fogórésze van ezen látszik az hogy párszor felhevítették. De ezenkívül még található benne cérnák meg üvegcsék is, és azok mellé tesz be Hemitar 3 másik darabot. A veszekedés mikor már elkezdődik a fiú fütyörészni kezd. Ami később halk éneklésbe megy át. A dal az Ősi elemekről szól, arról ahogyan megteremtik a világot amiért az ember életét áldozza majd az Ősi vallás feledésbe merül, természetesen akinek jobb a hallása az hallhatja. Mikor minden a helyén és a vita is abba mered a fiú elkezd visszacsomagolni. A csomagolás befejeztével és amikor már csendesebb lett a terem feláll arcán gyermeteg mosollyal a társaságra néz.*
- Szerintem örüljünk annak, hogy túléltük és segítsük egymást nem mint hogy hátráltatjuk. Felthys kérlek hagyd a zárakat a fiatal fél-elfre biztosan mindenkinek meglesz a maga szerepe később.
*Majd a hölgyek felé néz.*
- Ti is jól vagytok?
*A válasz után Hemitar kintről nézi végig amint a belső termet pakolásszák amíg nem kérik segítségét abban az esetben egyből rohan segíteni a többieknek.*
//Bal oldal//
*Amikor a gomolygó füst eltűnik akkor Hemitár még vár egy keveset és utána kezd csak a kendő nélkül levegőt venni. Majd visszafordul a holtesthez és arrébb húzza a sarokba el az ajtó elöl. Majd a kendőjét arcára teszi ezzel eltakarva ronda sebét a hullának. Mikor felnéz látja, hogy már mindenki kezd megnyugodni. Szerencséjére jó emberismerő és egyből észreveszi, hogy egy nem igazán kellemes beszélgetés fog következni így hát táskájában kezd el nyúlkálni. Kivesz belőle egy nagydarab bőrcsomagolású táskát amit elkezd széthajtogatni. Látszik rajta, hogy rendezett csomagolás mindenek megvan a külön helye és belül is látszik hogy vastagabb bőrből van nehogy megsérüljön az ami benne lapul. Avatatlan szemnek kínzóeszközöknek tűnhet az ami benne van. Elsőre ami szemet szúrhat egy kis kézi fűrész, majd a különböző hosszúságú tűk, illetve van egy kicsit szélesebb vas rúd is aminek fa fogórésze van ezen látszik az hogy párszor felhevítették. De ezenkívül még található benne cérnák meg üvegcsék is, és azok mellé tesz be Hemitar 3 másik darabot. A veszekedés mikor már elkezdődik a fiú fütyörészni kezd. Ami később halk éneklésbe megy át. A dal az Ősi elemekről szól, arról ahogyan megteremtik a világot amiért az ember életét áldozza majd az Ősi vallás feledésbe merül, természetesen akinek jobb a hallása az hallhatja. Mikor minden a helyén és a vita is abba mered a fiú elkezd visszacsomagolni. A csomagolás befejeztével és amikor már csendesebb lett a terem feláll arcán gyermeteg mosollyal a társaságra néz.*
- Szerintem örüljünk annak, hogy túléltük és segítsük egymást nem mint hogy hátráltatjuk. Felthys kérlek hagyd a zárakat a fiatal fél-elfre biztosan mindenkinek meglesz a maga szerepe később.
*Majd a hölgyek felé néz.*
- Ti is jól vagytok?
*A válasz után Hemitar kintről nézi végig amint a belső termet pakolásszák amíg nem kérik segítségét abban az esetben egyből rohan segíteni a többieknek.*
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-18 09:56:59
Üzenet elküldve: 2015-01-18 09:56:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Romok közt//
//Bal//
*Az ajtó nagynehezen kinyílik, és Felthys talán még örömujjongásban is törne ki, ha az a zöld felhő nem gomolyogna egyre közelebb feléjük. A rúnák derengése utáni kérdésre inkább nem ad választ, nehogy valami hülyeséget mondjon. Számára is logikus volt a levegő, de inkább nem merte kimondani, mintsem még egyszer kockáztassa a többiek életét.
Mikor a felhő terjedése megáll, mély sóhajban tör ki, majd hajtűkanyarral próbál bejutni a szobába, ahonnét dohos, de mondhatni friss levegő áramlik ki a köd feloszlatására, mikor a fura fazon kitépi a kezéből a fáklyát, és még kiabálni is elkezd vele. ~Ez tényleg ilyen hülye vagy csak annak akar látszódni?~ Először csak mosolyogva fogadja a vádakat, de mikor két lábon járó harci gépezetnek nevezi, felmegy benne a pumpa. Ő semmit sem tud a múltjáról, művelttetéséről, mégis ócsárolja.*
- Na ide figyelj te mitugrász kis ficsúr! Nekem ugatod, hogy gondolkodjak, de éppen te nem használod a buksid! *hangosan kiabál, szinte már üvölt, ilyet pedig régen lehetett tőle látni.* - Ha kilincscsel nyitottuk volna ki ezt az ajtót, akkor savat lövell a pofánkba és még et a zöld szart is ránk fújja! Inkább szépen le kéne térdelned, és megcsókolnod a lábam hegyét, hogy nem marta szét a képed ez a lötty! *megint sóhajt egyet, mélyen és "udvariasan" meghajol Quoven előtt, jelezvén, hogy előre engedi a szobába. Ha az elindul, akkor még nyugodt, cinikus hangon odaereszti:* - Tudod, ez jelentősen megnövelte a túlélési esélyeinket.
*Ha kedves kis barátja belép a szobába, mögötte nem sokkal lemaradva ő is ott terem. Körbenézve semmit sem vél olyan jó cuccnak. ~Néhány rozsdás kard és páncéling, meg egy-két szütyő meg gyűrűk...~ De hamar rá kell jönnie, hogy van itt egy ezeknél sokkalta jobb dolog. Mágiával átitatott kard. Apjának is ilyene volt, hatalmas kétkezes pallos vörösen derengő kővel a keresztvasában. Ha acélnak ütődött, a penge is rubin színben kezdett izzani, és a súlya lecsökkent egy másfélkezes kard súlyára. Mindig is csodálta azt a kardot. Ameddig nem adta fel a lovagi életet, a várral együtt azt a fegyvert is örökölte volna. Azóta is áldja a balszerencséjét.*
- Figyi, mi lenne, ha tiszta lappal kezdenénk? *megköszörüli torkát, majd úrihölgy módjára pukedlizik egyet.* - Felthys vagyok a Belaldur-házból, egy Lihanechi főnemes legidősebb sarja, lecsúszott lovag, s később útonálló. Most pedig romkutató. Ha jól sejtem, te mágiával foglalkozol, ugye? Megnéznéd nekem azt a kardot? A narancssárgát. Azt.
*Örül, hogy végre talált ilyen kardot. Igazán hálás az isteneknek, és remélhetőleg senki ellenvetésére sincs, hogy ő kapja meg azt. Felőle vihetik az aranyat meg az összes bóvlit, neki csak a kard kell.*
//Bal//
*Az ajtó nagynehezen kinyílik, és Felthys talán még örömujjongásban is törne ki, ha az a zöld felhő nem gomolyogna egyre közelebb feléjük. A rúnák derengése utáni kérdésre inkább nem ad választ, nehogy valami hülyeséget mondjon. Számára is logikus volt a levegő, de inkább nem merte kimondani, mintsem még egyszer kockáztassa a többiek életét.
Mikor a felhő terjedése megáll, mély sóhajban tör ki, majd hajtűkanyarral próbál bejutni a szobába, ahonnét dohos, de mondhatni friss levegő áramlik ki a köd feloszlatására, mikor a fura fazon kitépi a kezéből a fáklyát, és még kiabálni is elkezd vele. ~Ez tényleg ilyen hülye vagy csak annak akar látszódni?~ Először csak mosolyogva fogadja a vádakat, de mikor két lábon járó harci gépezetnek nevezi, felmegy benne a pumpa. Ő semmit sem tud a múltjáról, művelttetéséről, mégis ócsárolja.*
- Na ide figyelj te mitugrász kis ficsúr! Nekem ugatod, hogy gondolkodjak, de éppen te nem használod a buksid! *hangosan kiabál, szinte már üvölt, ilyet pedig régen lehetett tőle látni.* - Ha kilincscsel nyitottuk volna ki ezt az ajtót, akkor savat lövell a pofánkba és még et a zöld szart is ránk fújja! Inkább szépen le kéne térdelned, és megcsókolnod a lábam hegyét, hogy nem marta szét a képed ez a lötty! *megint sóhajt egyet, mélyen és "udvariasan" meghajol Quoven előtt, jelezvén, hogy előre engedi a szobába. Ha az elindul, akkor még nyugodt, cinikus hangon odaereszti:* - Tudod, ez jelentősen megnövelte a túlélési esélyeinket.
*Ha kedves kis barátja belép a szobába, mögötte nem sokkal lemaradva ő is ott terem. Körbenézve semmit sem vél olyan jó cuccnak. ~Néhány rozsdás kard és páncéling, meg egy-két szütyő meg gyűrűk...~ De hamar rá kell jönnie, hogy van itt egy ezeknél sokkalta jobb dolog. Mágiával átitatott kard. Apjának is ilyene volt, hatalmas kétkezes pallos vörösen derengő kővel a keresztvasában. Ha acélnak ütődött, a penge is rubin színben kezdett izzani, és a súlya lecsökkent egy másfélkezes kard súlyára. Mindig is csodálta azt a kardot. Ameddig nem adta fel a lovagi életet, a várral együtt azt a fegyvert is örökölte volna. Azóta is áldja a balszerencséjét.*
- Figyi, mi lenne, ha tiszta lappal kezdenénk? *megköszörüli torkát, majd úrihölgy módjára pukedlizik egyet.* - Felthys vagyok a Belaldur-házból, egy Lihanechi főnemes legidősebb sarja, lecsúszott lovag, s később útonálló. Most pedig romkutató. Ha jól sejtem, te mágiával foglalkozol, ugye? Megnéznéd nekem azt a kardot? A narancssárgát. Azt.
*Örül, hogy végre talált ilyen kardot. Igazán hálás az isteneknek, és remélhetőleg senki ellenvetésére sincs, hogy ő kapja meg azt. Felőle vihetik az aranyat meg az összes bóvlit, neki csak a kard kell.*
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-18 09:25:08
Üzenet elküldve: 2015-01-18 09:25:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal//
*Észreveszi Hemitar rosszallását, de nem törődik vele. Túl akarja élni, ergo minden segítség jól jön neki. Még ha egy halottról kell is leszednie érte, bár nincs oda az ötletért. Szerencsére Niema segít, így viszonylag gyorsan megy. Csak egy gyors végignézésre van ideje a rúnákat illetően a csapda miatt, amit Felthys aktivált. Emiatt Lianne kérdezősködését teljesen figyelmen kívül is hagyja. Miután feláll, teljesen készületlenül éri, ahogy Niema a karjába kapaszkodva húzza fel magát, ezért elveszti az egyensúlyérzékét egy pillanatra. Szabad keze megtalálja a lány derekát, így sikerül nem eldőlnie, viszont a lány az eddigieknél is jobban az oldalához simul egy pillanatig, bár amint Quoven biztosan áll a lábán, elengedi a lány derekát, így Niemának van lehetősége távolabb lépni. Normális esetben ez a szituáció lenne rá bizonyos hatással, de most túlságosan félti az életét hozzá, hogy a gondolatai olyan irányba terelődjenek. Ellenben nem kerüli el a figyelmét a lány szapora lélegzetvétele. ~Ez nem jó. Ha itt lesz pánikrohama, nekünk végünk. Nekem segít az, hogy gondolkoznom kell, hogy van valamit tennem. Neki is biztos van valami ilyesmi, ami lenyugtatja.~ Tekintete a számszeríjra terelődik, és van egy ötlete. A kezét amit a lány elkapott, összefűzi az ujjait, és gyengéden megszorítja, ezzel is próbálja kicsit megnyugtatni a lányt.* -Nyugodj meg! Próbálj arra a pillanatra gondolni, mielőtt lösz a számszeríjaddal. Olyankor is sikerül kizárnod mindent, nem? Másképp sosem találnád el a célt, ha ilyen szaporán vennéd a levegőt. *Miközben beszél, a közvetlen veszély el is múlik, de a fiú nem engedi el a lány kezét egyelőre, ellenben másik kezével lenyúl és a lány számszeríját a szabad kezébe csúsztatja, hátha az ismerős markolat érzése megnyugtatja. Ha a lánynak sikerül lenyugodnia kicsit, Quoven elengedi a kezét, és felveszi a ruhát a földről, amit leszedtek a hulláról, majd elébe vág Felthysnek, mielőtt a barom bemehetne. Látszik rajta, hogy nem is annyira kicsit mérges a férfira.* -TE! Mit szólnál, ha mostantól NEM, és ismétlem NEM próbálnál meg megölni minket? Csak maradj itt. Ne nyúlj semmihez és ne csinálj semmit! Ha lesz egy ellenfél, akinek a legyőzéséhez csak izom kell majd és semmi ész, akkor és csak akkor csinálj bármit. Ha hajlandó vagy ezt az apró dolgot a fejedben tartani? Nagyban megnövelné a túlélési esélyeinket. *Kikapja a lovag kezéből a fáklyát, ha az hagyja, majd a többiek felé fordul. Hangja egyből meglágyul, látszik, hogy csak Felhysszel van gondja.* Óvatosan lépjetek be. Ez a terem csak úgy sugározza a mágiát és egyelőre fogalmam sincs, hogy a terem maga a mágikus-e vagy csak a tárgyak benne. Ha tippelnem kéne, akkor mindkettő. *Mondja, majd betekint a terembe.* Másfelől viszont úgy tűnik szerencsénk van, és van benn néhány érték. Menjünk be, próbáljunk elkerülni minden csapdát. Keressetek olyan dolgokat, amik nem rozsdásak. Mint az a kard ott szemben. Azok mágikusak, a nem mágikus dolgok valószínűleg már használhatatlanok a rozsdától. Van esély rá, hogy meg tudom állapítani róluk, hogy milyen mágiájuk van. Addig kérlek ne húzzátok fel az ékszereket, ne próbáljátok ki a kardot, amíg nem vetettem rájuk egy pillantást, hátha valamelyik hatása nem áldás, hanem átok. Gondolom egy gyűrű, amitől lerohad a karotok nem olyasmi, amit annyira élveznétek. Ami meg a dolgok elosztását illeti, nekem az a tervem, hogy kigyűjtünk minden értékesnek tűnő cuccot ide a folyosóra, megnézem hátha okosabb leszek valamivel és a végén osztozkodunk. Ez így tűnik fairnek számomra. Ellenvetés? *Ha nincs, akkor elindul befelé. Lassan lépked, a fáklyát a föld közelében tarja, a hulla rúnás ruhája a másik kezére rácsavarva. Nem törődik egyelőre a karddal, helyette arra koncentrál, hogy elkerülje a csapdákat. Egyenesen a felakasztott hátizsákok és erszények felé megy. Azzal a kezével amire a ruha rá van csak csavarva előveszi a hosszúkardját, és annak hegyét használva akasztja le a tartójukról a hátizsákokat és a három erszényt egyenként, az erszényeket betéve a hátizsákokba a könnyebb szállítás érdekében, majd a hátizsákokat összefogja. Amennyiben nem aktivált semmiféle csapdát, visszaviszi őket a folyosóra, és leteszi őket a földre, majd elkezdi a hátizsákok tartalmát megvizsgálni, miközben várja, hogy a többiek is szétnézzenek. Itt végre van esélye megvizsgálni a hulláról leszedett ruhán lévő rúnákat is. Mivel ő eléggé céltudatosan haladt a hátizsákok felé tekercsek reményében, így ő ér vissza először, ha sikerül elkerülni minden csapdát.*
A hozzászólás írója (Quoven Arborshate) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 10:04:58
//Bal oldal//
*Észreveszi Hemitar rosszallását, de nem törődik vele. Túl akarja élni, ergo minden segítség jól jön neki. Még ha egy halottról kell is leszednie érte, bár nincs oda az ötletért. Szerencsére Niema segít, így viszonylag gyorsan megy. Csak egy gyors végignézésre van ideje a rúnákat illetően a csapda miatt, amit Felthys aktivált. Emiatt Lianne kérdezősködését teljesen figyelmen kívül is hagyja. Miután feláll, teljesen készületlenül éri, ahogy Niema a karjába kapaszkodva húzza fel magát, ezért elveszti az egyensúlyérzékét egy pillanatra. Szabad keze megtalálja a lány derekát, így sikerül nem eldőlnie, viszont a lány az eddigieknél is jobban az oldalához simul egy pillanatig, bár amint Quoven biztosan áll a lábán, elengedi a lány derekát, így Niemának van lehetősége távolabb lépni. Normális esetben ez a szituáció lenne rá bizonyos hatással, de most túlságosan félti az életét hozzá, hogy a gondolatai olyan irányba terelődjenek. Ellenben nem kerüli el a figyelmét a lány szapora lélegzetvétele. ~Ez nem jó. Ha itt lesz pánikrohama, nekünk végünk. Nekem segít az, hogy gondolkoznom kell, hogy van valamit tennem. Neki is biztos van valami ilyesmi, ami lenyugtatja.~ Tekintete a számszeríjra terelődik, és van egy ötlete. A kezét amit a lány elkapott, összefűzi az ujjait, és gyengéden megszorítja, ezzel is próbálja kicsit megnyugtatni a lányt.* -Nyugodj meg! Próbálj arra a pillanatra gondolni, mielőtt lösz a számszeríjaddal. Olyankor is sikerül kizárnod mindent, nem? Másképp sosem találnád el a célt, ha ilyen szaporán vennéd a levegőt. *Miközben beszél, a közvetlen veszély el is múlik, de a fiú nem engedi el a lány kezét egyelőre, ellenben másik kezével lenyúl és a lány számszeríját a szabad kezébe csúsztatja, hátha az ismerős markolat érzése megnyugtatja. Ha a lánynak sikerül lenyugodnia kicsit, Quoven elengedi a kezét, és felveszi a ruhát a földről, amit leszedtek a hulláról, majd elébe vág Felthysnek, mielőtt a barom bemehetne. Látszik rajta, hogy nem is annyira kicsit mérges a férfira.* -TE! Mit szólnál, ha mostantól NEM, és ismétlem NEM próbálnál meg megölni minket? Csak maradj itt. Ne nyúlj semmihez és ne csinálj semmit! Ha lesz egy ellenfél, akinek a legyőzéséhez csak izom kell majd és semmi ész, akkor és csak akkor csinálj bármit. Ha hajlandó vagy ezt az apró dolgot a fejedben tartani? Nagyban megnövelné a túlélési esélyeinket. *Kikapja a lovag kezéből a fáklyát, ha az hagyja, majd a többiek felé fordul. Hangja egyből meglágyul, látszik, hogy csak Felhysszel van gondja.* Óvatosan lépjetek be. Ez a terem csak úgy sugározza a mágiát és egyelőre fogalmam sincs, hogy a terem maga a mágikus-e vagy csak a tárgyak benne. Ha tippelnem kéne, akkor mindkettő. *Mondja, majd betekint a terembe.* Másfelől viszont úgy tűnik szerencsénk van, és van benn néhány érték. Menjünk be, próbáljunk elkerülni minden csapdát. Keressetek olyan dolgokat, amik nem rozsdásak. Mint az a kard ott szemben. Azok mágikusak, a nem mágikus dolgok valószínűleg már használhatatlanok a rozsdától. Van esély rá, hogy meg tudom állapítani róluk, hogy milyen mágiájuk van. Addig kérlek ne húzzátok fel az ékszereket, ne próbáljátok ki a kardot, amíg nem vetettem rájuk egy pillantást, hátha valamelyik hatása nem áldás, hanem átok. Gondolom egy gyűrű, amitől lerohad a karotok nem olyasmi, amit annyira élveznétek. Ami meg a dolgok elosztását illeti, nekem az a tervem, hogy kigyűjtünk minden értékesnek tűnő cuccot ide a folyosóra, megnézem hátha okosabb leszek valamivel és a végén osztozkodunk. Ez így tűnik fairnek számomra. Ellenvetés? *Ha nincs, akkor elindul befelé. Lassan lépked, a fáklyát a föld közelében tarja, a hulla rúnás ruhája a másik kezére rácsavarva. Nem törődik egyelőre a karddal, helyette arra koncentrál, hogy elkerülje a csapdákat. Egyenesen a felakasztott hátizsákok és erszények felé megy. Azzal a kezével amire a ruha rá van csak csavarva előveszi a hosszúkardját, és annak hegyét használva akasztja le a tartójukról a hátizsákokat és a három erszényt egyenként, az erszényeket betéve a hátizsákokba a könnyebb szállítás érdekében, majd a hátizsákokat összefogja. Amennyiben nem aktivált semmiféle csapdát, visszaviszi őket a folyosóra, és leteszi őket a földre, majd elkezdi a hátizsákok tartalmát megvizsgálni, miközben várja, hogy a többiek is szétnézzenek. Itt végre van esélye megvizsgálni a hulláról leszedett ruhán lévő rúnákat is. Mivel ő eléggé céltudatosan haladt a hátizsákok felé tekercsek reményében, így ő ér vissza először, ha sikerül elkerülni minden csapdát.*
A hozzászólás írója (Quoven Arborshate) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.18 10:04:58
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 23:22:30
Üzenet elküldve: 2015-01-17 23:22:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
//Romok közt//
//Bal oldal//
* Az események igencsak felgyorsulnak amint Felthys kézbe (vagy inkább lábba) veszi az irányítást. A gomolygó füst bizony rohamos tempóban árasztja el a nem túl tágas folyosót, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a férfi által berúgott ajtó kitárja a teret. E nélkül bizony sokkalta hamarabb betöltötte volna a gomolygó füst a folyosót.
Quoven hangosan olvassa fel a mágia által láthatóvá váló szavakat így a többiek is agyalhatnak annak sorain. Idilli látvány ahogy a párocska kézen fogva ejti ki a szavakat, majd érkezik a többiek gondolata is. De már Quoven (és Niema közös) válaszánál kialszanak a fénylő rúnák. A beáramló füst felhagy a további terjeszkedéssel. Pár pillanatnyi feszült csend. Majd hirtelen ismét robajjal nyílik a mögöttük lévő kőajtó és a folyosóra árad a zöldes füsttömeg. Szép fokozatosan elenyészik a folyosó elágazásai s apró repedésein. Úgy látszik a válasz helyes volt.
A kezdeti sokk után ha a csapat körülnéz akkor a már betört ajtó nyomán egy 5X5 méteres terem látható. Néhány holmi akad odabenn:
Néhány vért, főként fémből készültek, lánc ing és mellvértek. Régiek már, némelyiket már megkezdte a rozsda. De akad köztük használható.
Van itt még néhány fegyver is az egyik sarokban, ezek is vegyesek, van mi öreg darab, de van olyan ami egészen jó állapotban van. Hosszú és rövid kardok, lándzsák és balták. Mintha csak egymásra dobálták volna őket minden rendezés nélkül... a kupac tetején egy egészen jó darab látható: hosszú kard, kissé hosszabb markolattal. A keresztvasban egy körömnyi narancsszín kő látható. Ezen is áll már a por így bizonyára nem a közelmúltban helyezték ezt sem ide, de úgy látszik ez volt az utolsó.
Néhány ékszer is helyett kapott a másik sarokban. Gyűrűk és nyakláncok, többnyire ezüst, van köztük sok bóvli is mi vásárokban kapható, de akad egy két szemrevalóbb darab.
Háti zsákok, néhány ruhadarab, s egy két szütyő benne némi arany. Nehéz lenne megsaccolni mennyi is lehet, hogy 150-200 arany 3 erszényben elosztva.
Quoven mint mágus érzékeli bár a pontos forrását nem tudja meg állapítani, a terem maga vagy a tárgyak, de van ami mágiát sugároz magából. A kard mindenképp de akad itt más is amit így elsőre nem tud beazonosítani.
Valamiféle titkos raktár lehetett egykoron. Mintha ide hordták volna az összes holmit amit találtak. *
//Bal oldal//
* Az események igencsak felgyorsulnak amint Felthys kézbe (vagy inkább lábba) veszi az irányítást. A gomolygó füst bizony rohamos tempóban árasztja el a nem túl tágas folyosót, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a férfi által berúgott ajtó kitárja a teret. E nélkül bizony sokkalta hamarabb betöltötte volna a gomolygó füst a folyosót.
Quoven hangosan olvassa fel a mágia által láthatóvá váló szavakat így a többiek is agyalhatnak annak sorain. Idilli látvány ahogy a párocska kézen fogva ejti ki a szavakat, majd érkezik a többiek gondolata is. De már Quoven (és Niema közös) válaszánál kialszanak a fénylő rúnák. A beáramló füst felhagy a további terjeszkedéssel. Pár pillanatnyi feszült csend. Majd hirtelen ismét robajjal nyílik a mögöttük lévő kőajtó és a folyosóra árad a zöldes füsttömeg. Szép fokozatosan elenyészik a folyosó elágazásai s apró repedésein. Úgy látszik a válasz helyes volt.
A kezdeti sokk után ha a csapat körülnéz akkor a már betört ajtó nyomán egy 5X5 méteres terem látható. Néhány holmi akad odabenn:
Néhány vért, főként fémből készültek, lánc ing és mellvértek. Régiek már, némelyiket már megkezdte a rozsda. De akad köztük használható.
Van itt még néhány fegyver is az egyik sarokban, ezek is vegyesek, van mi öreg darab, de van olyan ami egészen jó állapotban van. Hosszú és rövid kardok, lándzsák és balták. Mintha csak egymásra dobálták volna őket minden rendezés nélkül... a kupac tetején egy egészen jó darab látható: hosszú kard, kissé hosszabb markolattal. A keresztvasban egy körömnyi narancsszín kő látható. Ezen is áll már a por így bizonyára nem a közelmúltban helyezték ezt sem ide, de úgy látszik ez volt az utolsó.
Néhány ékszer is helyett kapott a másik sarokban. Gyűrűk és nyakláncok, többnyire ezüst, van köztük sok bóvli is mi vásárokban kapható, de akad egy két szemrevalóbb darab.
Háti zsákok, néhány ruhadarab, s egy két szütyő benne némi arany. Nehéz lenne megsaccolni mennyi is lehet, hogy 150-200 arany 3 erszényben elosztva.
Quoven mint mágus érzékeli bár a pontos forrását nem tudja meg állapítani, a terem maga vagy a tárgyak, de van ami mágiát sugároz magából. A kard mindenképp de akad itt más is amit így elsőre nem tud beazonosítani.
Valamiféle titkos raktár lehetett egykoron. Mintha ide hordták volna az összes holmit amit találtak. *
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 22:54:12
Üzenet elküldve: 2015-01-17 22:54:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal//
*A lándzsák között ép bőrrel átsuhan, majd hirtelen azon kapja magát, hogy mindannyian a halott felett gubbasztanak Felthys kivételével. Minthogy ő maga nem igazán szeret ilyen közelségbe lenne teljesen idegenekkel, így megfeszül, majd kiegyenesedik, őt csak az érdekli van-e valami használható nála. Fáklyáját feléjük emeli, s mégis csak kíváncsiskodva figyelgeti mit találnak. Amint a férfi fél arca előkerül, arca egy idege aprót rendül a látványra.*
- Nem túl csábító. Mi történhetett vele? *Kérdezgeti, hátha valaki, aki jobban ért egy halott elemezgetésével, választ is tudna neki adni. * És mi ez a szag? És mi az a rúna a ruháján *Ráncolja meg az orrát, majd hátrébb lép és még egyszer körbevilágít a teremben, majd úgy dönt megnézi magának még egyszer az ajtót, hátha van valami, ami elkerülte a figyelmüket. Leszámítva azonban azt a néhány lyukat a falban, semmi különös. Ujját megindítja az apró lyuk felé, amikor érkezik mellé Felthys, hogy a kilincs lenyomása helyett erővel rúgja be az ajtót, így keze ismét megáll a levegőben és elfordul a lyukaktól. Ideje sincs reagálni, csak fejét kapja a mögöttük bezáródó ajtó felé. Ingerülten fordul vissza a férfi felé, fáklyája tüze csíkot húz a levegőben, ahogy megpördül. Penge vékony ajkai nem sok jót sejtetnek a félhomályban, de a felgyorsult események miatt nem szól semmit, mert közben az utólag csatlakozott fura fickó beszédbe kezd.* Eh? *Fordul felé, majd követi annak tekintetét a fal felé, majd a lába elé néz. Gomolygó füst lepi el a termet, s megindulnak a találgatások. Persze, hogy krízishelyzet van, de ha valamelyikük rosszat kiált először, az talán az életükbe is kerülhet.* Levegő. *Bólint ő is egyetértően, nem mintha attól, hogy többet is kimondják valami is változna, de azért vészesen figyeli a derekán felfelé kúszó zöld ködöt, s csak remélni tudja, hogy ez eddigi két lehetőségből legalább egy jó lesz.*
//Bal oldal//
*A lándzsák között ép bőrrel átsuhan, majd hirtelen azon kapja magát, hogy mindannyian a halott felett gubbasztanak Felthys kivételével. Minthogy ő maga nem igazán szeret ilyen közelségbe lenne teljesen idegenekkel, így megfeszül, majd kiegyenesedik, őt csak az érdekli van-e valami használható nála. Fáklyáját feléjük emeli, s mégis csak kíváncsiskodva figyelgeti mit találnak. Amint a férfi fél arca előkerül, arca egy idege aprót rendül a látványra.*
- Nem túl csábító. Mi történhetett vele? *Kérdezgeti, hátha valaki, aki jobban ért egy halott elemezgetésével, választ is tudna neki adni. * És mi ez a szag? És mi az a rúna a ruháján *Ráncolja meg az orrát, majd hátrébb lép és még egyszer körbevilágít a teremben, majd úgy dönt megnézi magának még egyszer az ajtót, hátha van valami, ami elkerülte a figyelmüket. Leszámítva azonban azt a néhány lyukat a falban, semmi különös. Ujját megindítja az apró lyuk felé, amikor érkezik mellé Felthys, hogy a kilincs lenyomása helyett erővel rúgja be az ajtót, így keze ismét megáll a levegőben és elfordul a lyukaktól. Ideje sincs reagálni, csak fejét kapja a mögöttük bezáródó ajtó felé. Ingerülten fordul vissza a férfi felé, fáklyája tüze csíkot húz a levegőben, ahogy megpördül. Penge vékony ajkai nem sok jót sejtetnek a félhomályban, de a felgyorsult események miatt nem szól semmit, mert közben az utólag csatlakozott fura fickó beszédbe kezd.* Eh? *Fordul felé, majd követi annak tekintetét a fal felé, majd a lába elé néz. Gomolygó füst lepi el a termet, s megindulnak a találgatások. Persze, hogy krízishelyzet van, de ha valamelyikük rosszat kiált először, az talán az életükbe is kerülhet.* Levegő. *Bólint ő is egyetértően, nem mintha attól, hogy többet is kimondják valami is változna, de azért vészesen figyeli a derekán felfelé kúszó zöld ködöt, s csak remélni tudja, hogy ez eddigi két lehetőségből legalább egy jó lesz.*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 22:21:31
Üzenet elküldve: 2015-01-17 22:21:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Romok közt //
// Bal oldal - Vér //
* Quoven megkéri, hogy segítsen a vetkőztetésben, amit nem szívesen tesz meg, de no, lássuk be, nyulkált ő már rosszabb dolgokhoz is. A tőrt csak ezután akarja elvenni, essenek túl minél előbb a bizarr részeken. Ám sajnos egyikre sem jut kellő idő, mivel...
Miért is hallgatnának rá? Jó, persze, szőke, mondhatná, de ez nem mentsége senkinek. S pontosan ő az, aki nem a hajszínéhez méltóan viselkedik.*
- A fene essen beléd! * közli legelső gondolatát Felthys-el. Tudná ő még cifrázni is, igazi erdőben nevelkedett hölgyhöz méltóan, ám nem jut rá ideje. Kő surlódik kőhöz, velőtrázó hangokkal kísérve, amibe Niema bele borzong. Szeretne odarohanni, hogy megakadályozza, de nem képes rögtön talpra szökkenni, térdei nem engedelmeskednek azonnal. Hullafosztogató társa felolvassa a rejtvény szavait, s neki sikerül feltápászkodnia. Niema könyörtelenül kapaszkodik a férfi kezébe, s rajta húzza fel magát, bizalmas közelségbe kerülve a férfival. Úrrá lesz rajta a szokott energia löket, amely veszélyhelyzetekben rendszerint jelentkezik.*
- Levegő! * Tizedmásodpercnyi késés Quoven-hez képest, lényegében egyszerre ordítják a lehetséges választ. Még mindig a férfiba kapaszkodik, számszeríja jelenleg lába mellett hever a földön. Zihál, bár jól tudja, hogy nem épp a mély lélegzetekkel segít a maga helyzetén.*
// Bal oldal - Vér //
* Quoven megkéri, hogy segítsen a vetkőztetésben, amit nem szívesen tesz meg, de no, lássuk be, nyulkált ő már rosszabb dolgokhoz is. A tőrt csak ezután akarja elvenni, essenek túl minél előbb a bizarr részeken. Ám sajnos egyikre sem jut kellő idő, mivel...
Miért is hallgatnának rá? Jó, persze, szőke, mondhatná, de ez nem mentsége senkinek. S pontosan ő az, aki nem a hajszínéhez méltóan viselkedik.*
- A fene essen beléd! * közli legelső gondolatát Felthys-el. Tudná ő még cifrázni is, igazi erdőben nevelkedett hölgyhöz méltóan, ám nem jut rá ideje. Kő surlódik kőhöz, velőtrázó hangokkal kísérve, amibe Niema bele borzong. Szeretne odarohanni, hogy megakadályozza, de nem képes rögtön talpra szökkenni, térdei nem engedelmeskednek azonnal. Hullafosztogató társa felolvassa a rejtvény szavait, s neki sikerül feltápászkodnia. Niema könyörtelenül kapaszkodik a férfi kezébe, s rajta húzza fel magát, bizalmas közelségbe kerülve a férfival. Úrrá lesz rajta a szokott energia löket, amely veszélyhelyzetekben rendszerint jelentkezik.*
- Levegő! * Tizedmásodpercnyi késés Quoven-hez képest, lényegében egyszerre ordítják a lehetséges választ. Még mindig a férfiba kapaszkodik, számszeríja jelenleg lába mellett hever a földön. Zihál, bár jól tudja, hogy nem épp a mély lélegzetekkel segít a maga helyzetén.*
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 22:00:04
Üzenet elküldve: 2015-01-17 22:00:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Romok között//
//Bal oldal//
*Mikor a testhez ér leteszi maga mellé táskáját majd elkezdi megvizsgálni. Amikor megfordítják a testet már fel is fogja Hemitár, hogy minden hiába. Egyből rájön a sérülés jellegzetességéből, hogy sav. Ezek után imára kulcsolja kezét és halk motyogásba kezd.*
- Ó elemek kérlek adjatok nyugalmat és békét eme teremtménynek mely életét adta e helyen.
*Mikor látja, hogy többiek szarka módjára lopják meg a halottat hirtelen düh önti el a fiút. Már épp szólni akarna mikor hangos robajt meghalja. Felthys rugdossa az ajtót. Már épp szólna, hogy ez nem jó ötlet mikor az ajtó beszakad. A következő pillanatban a hirtelen felizzó fényre lesz figyelmes. Hemitar nem törődve semmivel hangos olvasásba kezd, nincs szándékába másokat megsérteni de tudja az írás olvasás nem erény éppen ezért kevesen rendelkeznek e tudással. Amint észreveszi a zöldes gomolygó füstöt nem kell sok, hogy rájöjjön nem kéne belélegezni. Ezért gyorsan táskájába nyúl kivesz egy rongyot amit bevizez a táskája oldalán lévő kulacsból majd szája elé tartja. Sokat gondolkodik a válaszon még társa is gyorsabban reagál nála és választ ad a kérdésre. Neki is ez lett volna az egyik amin gondolkodott. De a fiúnak van egy másik ötlete is. Vár egy leheletnyi időt és ha ez idő alatt nem történik semmi változás rögtön üvölti a másik válaszlehetőséget.*
- Idő
*A kimondott szó után rögtön visszateszi a kendőt szája elé és várja a további reakciót gondolkodva azon mi lehet még.*
//Bal oldal//
*Mikor a testhez ér leteszi maga mellé táskáját majd elkezdi megvizsgálni. Amikor megfordítják a testet már fel is fogja Hemitár, hogy minden hiába. Egyből rájön a sérülés jellegzetességéből, hogy sav. Ezek után imára kulcsolja kezét és halk motyogásba kezd.*
- Ó elemek kérlek adjatok nyugalmat és békét eme teremtménynek mely életét adta e helyen.
*Mikor látja, hogy többiek szarka módjára lopják meg a halottat hirtelen düh önti el a fiút. Már épp szólni akarna mikor hangos robajt meghalja. Felthys rugdossa az ajtót. Már épp szólna, hogy ez nem jó ötlet mikor az ajtó beszakad. A következő pillanatban a hirtelen felizzó fényre lesz figyelmes. Hemitar nem törődve semmivel hangos olvasásba kezd, nincs szándékába másokat megsérteni de tudja az írás olvasás nem erény éppen ezért kevesen rendelkeznek e tudással. Amint észreveszi a zöldes gomolygó füstöt nem kell sok, hogy rájöjjön nem kéne belélegezni. Ezért gyorsan táskájába nyúl kivesz egy rongyot amit bevizez a táskája oldalán lévő kulacsból majd szája elé tartja. Sokat gondolkodik a válaszon még társa is gyorsabban reagál nála és választ ad a kérdésre. Neki is ez lett volna az egyik amin gondolkodott. De a fiúnak van egy másik ötlete is. Vár egy leheletnyi időt és ha ez idő alatt nem történik semmi változás rögtön üvölti a másik válaszlehetőséget.*
- Idő
*A kimondott szó után rögtön visszateszi a kendőt szája elé és várja a további reakciót gondolkodva azon mi lehet még.*
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 21:11:31
Üzenet elküldve: 2015-01-17 21:11:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal//
*Quoven látja, ahogy a Niema elkezdi átkutatni a hullát.* -Jó ötlet, hátha találunk valami használhatót. *Jegyzi meg, és ő is nekiáll segíteni. Ekkor veszi észre a rúnákat az alak ruháján. A fiolákkal nem nagyon törődik, bár egy fiolát eltesz a háromból, ha Niema nem akadályozza meg ebben. Jobban érdeklik a rúnák.* -A ruha. Segíts levenni a ruháját. A legfelső rétegen valami rúnázás van. Meg akarom vizsgálni azokat a rúnákat jobban, hátha ad valami segítséget hogy jussunk ki innen egy darabban. *Neki is áll levetkőztetni a legfelső rétegnyi ruhát az idegenről, de ekkor Felthys berúgja az ajtót a fél-elf leányzó figyelmeztetése ellenére.* -Ezt nem hiszem el! Barbár! Mindent csak erővel, más módszert nem ismer. *Igen. Quoven ki van akadva. Tekintete a falakat pásztázza, így sikerül kiszúrnia a szöveget. Nagyjából ez menti meg a teljes pániktól. Amíg van valami amin gondolkodhat, addig nincs veszve semmi. Egyből feláll, hogy több ideje legyen mire a feltehetően mérgező gáz eléri. Közben szemét nem veszi le a falról, és azonnal fel is olvassa a rejtvényt hangosan, de mire a végére ér, már tudni is véli a megoldást* Levegő! *Kiáltja, és reméli, hogy sikerült eltalálnia, ugyanis nem jut eszébe semmi más lehetőség*
//Bal oldal//
*Quoven látja, ahogy a Niema elkezdi átkutatni a hullát.* -Jó ötlet, hátha találunk valami használhatót. *Jegyzi meg, és ő is nekiáll segíteni. Ekkor veszi észre a rúnákat az alak ruháján. A fiolákkal nem nagyon törődik, bár egy fiolát eltesz a háromból, ha Niema nem akadályozza meg ebben. Jobban érdeklik a rúnák.* -A ruha. Segíts levenni a ruháját. A legfelső rétegen valami rúnázás van. Meg akarom vizsgálni azokat a rúnákat jobban, hátha ad valami segítséget hogy jussunk ki innen egy darabban. *Neki is áll levetkőztetni a legfelső rétegnyi ruhát az idegenről, de ekkor Felthys berúgja az ajtót a fél-elf leányzó figyelmeztetése ellenére.* -Ezt nem hiszem el! Barbár! Mindent csak erővel, más módszert nem ismer. *Igen. Quoven ki van akadva. Tekintete a falakat pásztázza, így sikerül kiszúrnia a szöveget. Nagyjából ez menti meg a teljes pániktól. Amíg van valami amin gondolkodhat, addig nincs veszve semmi. Egyből feláll, hogy több ideje legyen mire a feltehetően mérgező gáz eléri. Közben szemét nem veszi le a falról, és azonnal fel is olvassa a rejtvényt hangosan, de mire a végére ér, már tudni is véli a megoldást* Levegő! *Kiáltja, és reméli, hogy sikerült eltalálnia, ugyanis nem jut eszébe semmi más lehetőség*
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 20:38:09
Üzenet elküldve: 2015-01-17 20:38:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// Romok közt //
// Bal oldal - Vér //
// Felthys, Hemitar, Quoven + Niema és Lianne //
* Hemitar igyekszik buzgón megfigyelni, már csak óvatosságból is. Túlbuzgása tán még életet menthet később... Az első keresztfolyosón balra fordul ahol a zsákutcával találkozik, néhány törmelék kő árválkodik csak a sötétben ahogy a fáklya fénye rájuk vetül. Veszély nem leselkedik onnan a csapatra így nyugodtan tovább léphet.
A másik irány viszont érdekességgel kecsegtet.
Egy nyitott ajtó mely vélhetően rejtve lehetett s valaki kiszúrta azt. Pechére, ugyanis az illető fekete ruházatával együtt benn fekszik a folyosó végén melyre ez az ajtó nyílt.
Idő közben a két nő is csatlakozik a hármas fiú csapathoz akik már idő közben (Főként Hemitar) előre igyekeztek bátor (vagy épp botor) módon, hogy közelebbről szemügyre vegyék a fekvő testet.
Sorra igyekeznek okosabbnál okosabb észrevételekkel segíteni egymásnak. Ez még jól jöhet!
Idegtépő mozdulatok ahogy átkúsznak a hegyes lándzsák közt sorra. De amazok nem mozdulnak.
A testen külső sérülésnek nyoma nincsen, valóban nem a dárdák végeztek vele, azt bizonyára hatástalanította.
Quoven megfordítja a testet s ahogy Hemitar is megvizsgálja hamar szemet szúr a nyilván való:
Az illető arca félig hiányzik, nem volt túl nehéz észrevenni miután a testet hátrébb vonszolták. Aki ért az alkímiához érezhet egy jellegzetes szagot: Sav.
A kirakós lassan összeállhat, a fickó kiszórta a titkos járatot s ahogy Lianne is gondolja amaz nem hiába van ott... az első csapdát sikeresen megoldotta, de a második kifogott rajta.
A fickónál akad néhány holmi:
Tőre míves darab, hosszú egyenes pengéje fémesen csillan ahogy oldalán fityeg magányosan.
Akad nála még néhány üvegcse melyek mind övében pihennek. 3 darab, mindben zöldes színű folyadék
(Alkimisták előnyben: Megszagolva valami savas anyag lehet, Tolvaj beállítottságúak számára (vagy csak logikusaknak) Ideális zárnyitásra, pár csepp és a zár megadja magát...)
Mattos koromszín fekete bőrvért feszül még rajta.
Egy dolog tán néhány embernek felkeltheti az érdeklődését: Fekete köpenyén jelképek láthatók, rúnák. A mágusok tudhatják, a bájolás mellékterméke, hogy rúnákba ágyazzák a mágiát.
A szemfülesebbek egészen parányi kis lyukat láthatnak a falban éppen ott a kilincs mellett néhány centire. Felthys úgy dönt nem babrál a zárral, főként az után ha látta ő is mi történt a pórul járt másikkal...
Niema igyekszik bölcsen figyelmeztetni a többieket. Sajnos ekkora már Felthys cselekszik:
Rúgása, jó erejének köszönhetően hatásos lehet. Az elsőnél nagyot reccsen az ódon fa ajtó, de a második próbálkozásra megadja magát.
Némi robajjal de megnyílik az út mely egy fénytelen terembe vezet.
Nem sok idejük akad megfigyelni mi is van odabenn mert Felthys zárnyitása ugyan sikeressel hatástalanította a tolvajjal végző csapdát de úgy látszik a meglepetéseknek nincs vége: Beindított egy újabbat, mely az ajtó nyílásakor aktiválódott volna.
A hátuk mögötti elcsúsztatott rejtett kő ajtó hirtelen zárul. Némi robaj kíséri a műveletet ahogy a termetes kőtábla a helyére csúszik elzárva ezzel a kifelé vezető utat.
A falon rövid szöveg izzik fel lassan soronként a szöveg ismét melyet Quoven szemfülessége azonnal észre is vesz:
"Belőlem vesz legtöbbet
Az ember a piacon,
Pedig esélye sincs arra,
Hogy a kezével elkapjon."
Mikor az első sor megjelenik a folyosóra parányi lyukakból zöldesen gomolygó felhő kezd beúszni, fokozatosan telítve be a szűk folyosót és befelé haladva. Végül egy újabb sor felizzik:
"Mond mi vagyok, s az életed meghagyom."
Folyamatosan árad befelé a zöldes ködtömeg, andalító szagot árasztva, ha valaki kóstolóra venné s beleszagolna. Eddigre nagyjából derék magasságban állhat már a zöld szín réteg. Pillanatok még és betelik a terem. Valaki tán kimondja a nevet? *
// Jobb oldal - Lélek //
// Nathua, Kriyon //
* Hála Nathua szemfülességének és lélekjelenlétének időben figyelmezteti társát a bajról. A folyosó hátulja felé futás is talán jó döntés lehetett volna, de kitudja, hogy sikerült volna időben visszaérniük a kanyarba? Az előttük lévő beugrók jobb döntésnek bizonyulnak így leszámítva a hirtelen támadt meleget maximum a szemöldökük pörkölődött meg kissé Kriyon vinnyogásai mellett persze.
Amint kinyitja a férfi a szemét végre fényre lehet figyelmes. A lába alatt felizzott egy újabb rúna. A számoláshoz használt mágikus jelkép, mely az egyest hivatott jelezni. Ahogy átnéz Nathuára a lány alatt is egy hasonló rúna izzik mely a kettes szimbolizálja.
Nathua láthatja, előttük jó 4 méterre újabb két beugró látható. Aztán a folyosón ismét fényáradat úszik végig. Újabb Tűzgömb érkezik néhány pillanatnyi késéssel. Majd egy újabb. Ha a helyükön maradnak akkor nem pörkölődnek meg de a sorozat valahogy nem akar abba maradni. *
// Bal oldal - Vér //
// Felthys, Hemitar, Quoven + Niema és Lianne //
* Hemitar igyekszik buzgón megfigyelni, már csak óvatosságból is. Túlbuzgása tán még életet menthet később... Az első keresztfolyosón balra fordul ahol a zsákutcával találkozik, néhány törmelék kő árválkodik csak a sötétben ahogy a fáklya fénye rájuk vetül. Veszély nem leselkedik onnan a csapatra így nyugodtan tovább léphet.
A másik irány viszont érdekességgel kecsegtet.
Egy nyitott ajtó mely vélhetően rejtve lehetett s valaki kiszúrta azt. Pechére, ugyanis az illető fekete ruházatával együtt benn fekszik a folyosó végén melyre ez az ajtó nyílt.
Idő közben a két nő is csatlakozik a hármas fiú csapathoz akik már idő közben (Főként Hemitar) előre igyekeztek bátor (vagy épp botor) módon, hogy közelebbről szemügyre vegyék a fekvő testet.
Sorra igyekeznek okosabbnál okosabb észrevételekkel segíteni egymásnak. Ez még jól jöhet!
Idegtépő mozdulatok ahogy átkúsznak a hegyes lándzsák közt sorra. De amazok nem mozdulnak.
A testen külső sérülésnek nyoma nincsen, valóban nem a dárdák végeztek vele, azt bizonyára hatástalanította.
Quoven megfordítja a testet s ahogy Hemitar is megvizsgálja hamar szemet szúr a nyilván való:
Az illető arca félig hiányzik, nem volt túl nehéz észrevenni miután a testet hátrébb vonszolták. Aki ért az alkímiához érezhet egy jellegzetes szagot: Sav.
A kirakós lassan összeállhat, a fickó kiszórta a titkos járatot s ahogy Lianne is gondolja amaz nem hiába van ott... az első csapdát sikeresen megoldotta, de a második kifogott rajta.
A fickónál akad néhány holmi:
Tőre míves darab, hosszú egyenes pengéje fémesen csillan ahogy oldalán fityeg magányosan.
Akad nála még néhány üvegcse melyek mind övében pihennek. 3 darab, mindben zöldes színű folyadék
(Alkimisták előnyben: Megszagolva valami savas anyag lehet, Tolvaj beállítottságúak számára (vagy csak logikusaknak) Ideális zárnyitásra, pár csepp és a zár megadja magát...)
Mattos koromszín fekete bőrvért feszül még rajta.
Egy dolog tán néhány embernek felkeltheti az érdeklődését: Fekete köpenyén jelképek láthatók, rúnák. A mágusok tudhatják, a bájolás mellékterméke, hogy rúnákba ágyazzák a mágiát.
A szemfülesebbek egészen parányi kis lyukat láthatnak a falban éppen ott a kilincs mellett néhány centire. Felthys úgy dönt nem babrál a zárral, főként az után ha látta ő is mi történt a pórul járt másikkal...
Niema igyekszik bölcsen figyelmeztetni a többieket. Sajnos ekkora már Felthys cselekszik:
Rúgása, jó erejének köszönhetően hatásos lehet. Az elsőnél nagyot reccsen az ódon fa ajtó, de a második próbálkozásra megadja magát.
Némi robajjal de megnyílik az út mely egy fénytelen terembe vezet.
Nem sok idejük akad megfigyelni mi is van odabenn mert Felthys zárnyitása ugyan sikeressel hatástalanította a tolvajjal végző csapdát de úgy látszik a meglepetéseknek nincs vége: Beindított egy újabbat, mely az ajtó nyílásakor aktiválódott volna.
A hátuk mögötti elcsúsztatott rejtett kő ajtó hirtelen zárul. Némi robaj kíséri a műveletet ahogy a termetes kőtábla a helyére csúszik elzárva ezzel a kifelé vezető utat.
A falon rövid szöveg izzik fel lassan soronként a szöveg ismét melyet Quoven szemfülessége azonnal észre is vesz:
"Belőlem vesz legtöbbet
Az ember a piacon,
Pedig esélye sincs arra,
Hogy a kezével elkapjon."
Mikor az első sor megjelenik a folyosóra parányi lyukakból zöldesen gomolygó felhő kezd beúszni, fokozatosan telítve be a szűk folyosót és befelé haladva. Végül egy újabb sor felizzik:
"Mond mi vagyok, s az életed meghagyom."
Folyamatosan árad befelé a zöldes ködtömeg, andalító szagot árasztva, ha valaki kóstolóra venné s beleszagolna. Eddigre nagyjából derék magasságban állhat már a zöld szín réteg. Pillanatok még és betelik a terem. Valaki tán kimondja a nevet? *
// Jobb oldal - Lélek //
// Nathua, Kriyon //
* Hála Nathua szemfülességének és lélekjelenlétének időben figyelmezteti társát a bajról. A folyosó hátulja felé futás is talán jó döntés lehetett volna, de kitudja, hogy sikerült volna időben visszaérniük a kanyarba? Az előttük lévő beugrók jobb döntésnek bizonyulnak így leszámítva a hirtelen támadt meleget maximum a szemöldökük pörkölődött meg kissé Kriyon vinnyogásai mellett persze.
Amint kinyitja a férfi a szemét végre fényre lehet figyelmes. A lába alatt felizzott egy újabb rúna. A számoláshoz használt mágikus jelkép, mely az egyest hivatott jelezni. Ahogy átnéz Nathuára a lány alatt is egy hasonló rúna izzik mely a kettes szimbolizálja.
Nathua láthatja, előttük jó 4 méterre újabb két beugró látható. Aztán a folyosón ismét fényáradat úszik végig. Újabb Tűzgömb érkezik néhány pillanatnyi késéssel. Majd egy újabb. Ha a helyükön maradnak akkor nem pörkölődnek meg de a sorozat valahogy nem akar abba maradni. *
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 19:46:02
Üzenet elküldve: 2015-01-17 19:46:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Jobb oldal - Lélek //
// Nathua, Kriyon + aki még erre tart //
*Bár nem akart menni, de egyedül sem akart maradni, meg különben is.*
- Velünk miért nem jött egyik csöcsi se? Áh, mindig a nyálas kis gizmókra buknak a csajok. *dohog, mert örök igazság ez: vagy a barátzónás, homokos kis rejszhuszárok, vagy a nagy, bunkó, parasztos hajlamú kétajtós szekrények viszik el a csajokat.*
~ Nekem meg csak a dilisek, narkósok jutnak. Meg azok, akikkel együtt tudok iszogatni. Hiába no, az altató csodákra képes. ~ *sajnálgatja magát, miközben kezet vált - gizda karjának nehéz a botot fáklyaként tartani.*
- Utálom ezt a helyet. *közli halkan Nathuával, bár tudván tudja: a félvér nő ugyanígy lehet vele.*
- Azt írja: Rohanj a... vesztedbe. *osztja meg tudását Nathuával, kicsit villogva is, mert az orgyilkos a köznyelv betűivel is meg szokott küzdeni.*
- Megint valami hülye *katt* talány. *nyúlik meg a képe.*
- "Mi a... " *érkezik a baj zöreje Nathua felől, így Kriyon is megpördül a sarkán.*
- Áááááoooáááááooáááá. *visszhangzik középerős üvöltése a folyosón, szerencsére azonban a döglött agyát és gúvatag szemét ledermesztő félelem és pánik a lábára kevéssé hat, így ő is megiramodik a nő által mutatott irányba.*
- Ez a te hibád! Nekem itt se kellene lennem! *vinnyogja, és a falhoz lapul, a szemét is becsukva. Már ha odaért.*
// Nathua, Kriyon + aki még erre tart //
*Bár nem akart menni, de egyedül sem akart maradni, meg különben is.*
- Velünk miért nem jött egyik csöcsi se? Áh, mindig a nyálas kis gizmókra buknak a csajok. *dohog, mert örök igazság ez: vagy a barátzónás, homokos kis rejszhuszárok, vagy a nagy, bunkó, parasztos hajlamú kétajtós szekrények viszik el a csajokat.*
~ Nekem meg csak a dilisek, narkósok jutnak. Meg azok, akikkel együtt tudok iszogatni. Hiába no, az altató csodákra képes. ~ *sajnálgatja magát, miközben kezet vált - gizda karjának nehéz a botot fáklyaként tartani.*
- Utálom ezt a helyet. *közli halkan Nathuával, bár tudván tudja: a félvér nő ugyanígy lehet vele.*
- Azt írja: Rohanj a... vesztedbe. *osztja meg tudását Nathuával, kicsit villogva is, mert az orgyilkos a köznyelv betűivel is meg szokott küzdeni.*
- Megint valami hülye *katt* talány. *nyúlik meg a képe.*
- "Mi a... " *érkezik a baj zöreje Nathua felől, így Kriyon is megpördül a sarkán.*
- Áááááoooáááááooáááá. *visszhangzik középerős üvöltése a folyosón, szerencsére azonban a döglött agyát és gúvatag szemét ledermesztő félelem és pánik a lábára kevéssé hat, így ő is megiramodik a nő által mutatott irányba.*
- Ez a te hibád! Nekem itt se kellene lennem! *vinnyogja, és a falhoz lapul, a szemét is becsukva. Már ha odaért.*
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 18:27:23
Üzenet elküldve: 2015-01-17 18:27:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Romok Közt //
// Lelkisek jobbra //
*Nathua biztosítja Kriyon seggének a fegyveres védelmet, cserébe megerőltetheti a kis mágus az agyát, elvégre ő tanult ezekről a rúnás vackokról, meg a varázslatokról, meg minden olyasmitől, amitől a nőszemély hátán feláll a szőr. A fáklya fényénél továbbra is csak megfigyel, a srác vezeti most több okból is. De legalább a többieknek nem volt elég vér a pucájukban ahhoz, hogy utánuk jöjjenek.*
-Mi a...
*Hunyorog a feléjük közeledő fényekre, eltelik egy kis idő, mire felismeri őket, akkor azonban nem habozik. Kiszúrja a beugrókat és iszkiri meg is indul.*
-A falba, oda be! Gyorsan!
*Kiálltja a srácnak is. Nehezen állnak össze a szavak, kicsit ideges. Egy kicsit.
Csak most suhan át agyán, hogy ha mindannyian erre vették volna az irány, akkor bizony szűkösen lettek volna a beugrókban...*
// Lelkisek jobbra //
*Nathua biztosítja Kriyon seggének a fegyveres védelmet, cserébe megerőltetheti a kis mágus az agyát, elvégre ő tanult ezekről a rúnás vackokról, meg a varázslatokról, meg minden olyasmitől, amitől a nőszemély hátán feláll a szőr. A fáklya fényénél továbbra is csak megfigyel, a srác vezeti most több okból is. De legalább a többieknek nem volt elég vér a pucájukban ahhoz, hogy utánuk jöjjenek.*
-Mi a...
*Hunyorog a feléjük közeledő fényekre, eltelik egy kis idő, mire felismeri őket, akkor azonban nem habozik. Kiszúrja a beugrókat és iszkiri meg is indul.*
-A falba, oda be! Gyorsan!
*Kiálltja a srácnak is. Nehezen állnak össze a szavak, kicsit ideges. Egy kicsit.
Csak most suhan át agyán, hogy ha mindannyian erre vették volna az irány, akkor bizony szűkösen lettek volna a beugrókban...*
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 14:22:40
Üzenet elküldve: 2015-01-17 14:22:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Véresek//
* Ha már vérét áldozta, még ha csak pár cseppről is van szó, akkor természetesen a bal oldali utat választja. No nem mellesleg Nathua és a varázsló mitugrász erősen feszélyezi minden idegszálát. Ha ismerné Rózsaszín gondolatait, miszert majd Szöszi megy azzal a kettővel, biztosan szemközt röhögné. Nem vesz magához fényforrást, a többieknél van elég. Quoven-hez hasonlóan ő is marad készenlétben, fegyverét ugyanúgy tartva, ahogy a férfi. Csalódott, hogy zseniális ötlete nem vállt be, elvesztett körülbelül két csepp vért és most az ujja is fáj egy kicsit. No de nincs panaszkodás, nagyra nőtt kislány ő már ahhoz.
A csapdákhoz érve Hemitar meggondolatlanságán meg sem lepődik igazán, bár már bánja, hogy nem volt a közelében. Talán le tudta volna fogni.
Szinte biztos abban, hogy a férfi halott, bár kicsit őt is foglalkoztatja a halálozás mikéntje. Dárdák valóban nem állnak ki belőle, hát akkor vajon mi okozta végzetét? Noha a fejtegetés őt is érdekli, szíve szerint nem ezt akarja megtekinteni rajta. Már-már hullagyalázás, amit művelnek, de be kell állnia a sorba. Ő azonban nem sebet keres, inkább valami használható tárgyat vagy fegyvert, amit a szerencsétlen ruhája rejthet. Így, amint lehetősége lesz, ilyen tekintetben veszi górcső alá a testet.
Ha pedig Felthys valóban az ajtónak esik, hamar feladja ilyesfajta kutatói szándékát, s újra készenlétbe helyezi fegyverét. Feszülten figyel, bármiféle csapdát aktiválhatnak ezzel a durvasággal.*
- Azt hiszem, kicsit át kellene gondolnunk a helyzetet. Gondolkozzatok, mielőtt barbárok módjára rohangáltok vagy ajtókat zúztok!
//Véresek//
* Ha már vérét áldozta, még ha csak pár cseppről is van szó, akkor természetesen a bal oldali utat választja. No nem mellesleg Nathua és a varázsló mitugrász erősen feszélyezi minden idegszálát. Ha ismerné Rózsaszín gondolatait, miszert majd Szöszi megy azzal a kettővel, biztosan szemközt röhögné. Nem vesz magához fényforrást, a többieknél van elég. Quoven-hez hasonlóan ő is marad készenlétben, fegyverét ugyanúgy tartva, ahogy a férfi. Csalódott, hogy zseniális ötlete nem vállt be, elvesztett körülbelül két csepp vért és most az ujja is fáj egy kicsit. No de nincs panaszkodás, nagyra nőtt kislány ő már ahhoz.
A csapdákhoz érve Hemitar meggondolatlanságán meg sem lepődik igazán, bár már bánja, hogy nem volt a közelében. Talán le tudta volna fogni.
Szinte biztos abban, hogy a férfi halott, bár kicsit őt is foglalkoztatja a halálozás mikéntje. Dárdák valóban nem állnak ki belőle, hát akkor vajon mi okozta végzetét? Noha a fejtegetés őt is érdekli, szíve szerint nem ezt akarja megtekinteni rajta. Már-már hullagyalázás, amit művelnek, de be kell állnia a sorba. Ő azonban nem sebet keres, inkább valami használható tárgyat vagy fegyvert, amit a szerencsétlen ruhája rejthet. Így, amint lehetősége lesz, ilyen tekintetben veszi górcső alá a testet.
Ha pedig Felthys valóban az ajtónak esik, hamar feladja ilyesfajta kutatói szándékát, s újra készenlétbe helyezi fegyverét. Feszülten figyel, bármiféle csapdát aktiválhatnak ezzel a durvasággal.*
- Azt hiszem, kicsit át kellene gondolnunk a helyzetet. Gondolkozzatok, mielőtt barbárok módjára rohangáltok vagy ajtókat zúztok!
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 13:46:58
Üzenet elküldve: 2015-01-17 13:46:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal//
*Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, mikor semmi nem történik Niema akciójára. Hemitar igencsak szószátyár, de ez annyira nem zavarja. Hátha mond valami értelmeset is. A tündérvérről szóló tirádáját csak elengedi a füle mellett, és megállja szó nélkül, hogy bármit is reagáljon rá. Viszont a második félre kénytelen válaszolni, mert szerinte a fiú rossz vágányon van.* -Nem hiszem hogy erről lenne szó. A hölgy vére nem okozott semmilyen reakciót. *Mutat Niemára és a szoborra amiben a lány vére van.* Elméletileg a két szobor "Vért" és "Lelket" kér, és a ragyogó rúnák a két folyosón pont ez a két jel van. Nekem az a tippem, hogy a két folyosó végén van valami, ami jelképezi ezeket, és ezt a két tárgyat, a "Vér" és a "Lélek" szimbólumát, akármi is legyen az, kell behelyeznünk a két marokba. Persze ez csak tipp, de ez tűnik a leglogikusabbnak. *Mondja, majd ő is elindul a bal oldali folyosón. Ő nem vesz magához fáklyát, főleg mivel már van három fáklya, és az bőven elég fényt generál. Quoven ehelyett íjat és nyilat tart a kezében. A nyíl hegye a föld felé mutat, és az íj sincs kihúzva. Nyilvánvaló, hogy csak arra az esetre tartja, hogy tudjon reagálni ha történne valami. Majd eszébe jut valami, amit akár meg is említhetne, csak eddig a sok fegyverrántogatással és miegymással teljesen elkerülte a gondolatait.* -Ja igen, majd el is felejtettem mondani. Idefele jövet három alakot követtem abban a reményben, hogy majd ők útba igazítanak, vagy elvezetnek a városig, de mivel ők lovon voltak, sosem sikerült igazán közel érnem hozzájuk, hogy hallótávolságban legyünk. Ugyanakkor láttam a három lovukból kettőt visszafele vágtatni a romoktól. *Nem ismerte fel a harmadik lovat amit Lövil kapott el, de valószínű, hogy Felthys vagy Hemitar rájön, hogy kettő meg kettő az négy.* -Szóval eléggé kétlem, hogy csak mi lennénk a romokban. *Mire ezt végigmondja, az első elágazást már maguk mögött is hagyták. Követi Hemitart, és a fiú fáklyája fényénél pásztázza a falakat bármi jelet vagy írást keresve, legyen az normális vagy rúnaírás. Van egy olyan érzése, hogy talán nem is annyira zsákutca az elágazás, de tudja, hogy az ő képességeivel nem valószínű, hogy megtalálna egy rejtett ajtót, ezért nem is pazarolja az idejét. Amikor elérik a félretolt falhoz ez az érzése csak megerősödik.* -Ne rohanjatok. Egy fáklya akár órákig is képes égni. Ha az a fáklya ott magától kiégett, akkor a férfi órák óra eszméletlen vagy halott. Bármelyik is a helyzet, kétlem, hogy sürgős ellátásra lenne szüksége. Nincs okunk sietni. *mondja, főleg Hemitarnak. Ő tűnik annak, aki hajlamos meggondolatlanságra, ha úgy gondolja, hogy segítenie kéne valakin. Látszik is, ahogy a fiú szinte azonnal megindul a test felé. Felthys pajzsát felveszi, morogva, hogy el kell tennie a fegyverét, de nem törődik vele, hogy kitartja-e maga mellé. Ha az előtte lévő három nem indított be semmit, akkor ő sem fog. Ha meg beindítottak valamit, akkor meg nem megy be Mielőtt a elérnék a testet, megállítja őket* -Várjatok! Lehet, hogy a folyosó legvégén még vannak csapdák és nem a kilincs okozta a dolgot. *Megáll a test előtt egy olyan egy méterrel, ahol megállította a többieket is, ha azok hallgattak rá. Ha hallgattak rá, akkor viszont a közelébe se kerültek a ajtónak vagy a kilincsnek. Visszaadja a pajzsot a gazdájának, és előrehajolva megragadja a testet végtagnál vagy ruhánál fogva, amit épp elér, és visszább húzza oda, ahol már biztos, hogy csak hatástalanított csapdák vannak. Itt már nyugodtabban meg tudják vizsgálni a testet, Hogy él-e, és hogy mibe sérülhetett meg.*
//Bal oldal//
*Megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, mikor semmi nem történik Niema akciójára. Hemitar igencsak szószátyár, de ez annyira nem zavarja. Hátha mond valami értelmeset is. A tündérvérről szóló tirádáját csak elengedi a füle mellett, és megállja szó nélkül, hogy bármit is reagáljon rá. Viszont a második félre kénytelen válaszolni, mert szerinte a fiú rossz vágányon van.* -Nem hiszem hogy erről lenne szó. A hölgy vére nem okozott semmilyen reakciót. *Mutat Niemára és a szoborra amiben a lány vére van.* Elméletileg a két szobor "Vért" és "Lelket" kér, és a ragyogó rúnák a két folyosón pont ez a két jel van. Nekem az a tippem, hogy a két folyosó végén van valami, ami jelképezi ezeket, és ezt a két tárgyat, a "Vér" és a "Lélek" szimbólumát, akármi is legyen az, kell behelyeznünk a két marokba. Persze ez csak tipp, de ez tűnik a leglogikusabbnak. *Mondja, majd ő is elindul a bal oldali folyosón. Ő nem vesz magához fáklyát, főleg mivel már van három fáklya, és az bőven elég fényt generál. Quoven ehelyett íjat és nyilat tart a kezében. A nyíl hegye a föld felé mutat, és az íj sincs kihúzva. Nyilvánvaló, hogy csak arra az esetre tartja, hogy tudjon reagálni ha történne valami. Majd eszébe jut valami, amit akár meg is említhetne, csak eddig a sok fegyverrántogatással és miegymással teljesen elkerülte a gondolatait.* -Ja igen, majd el is felejtettem mondani. Idefele jövet három alakot követtem abban a reményben, hogy majd ők útba igazítanak, vagy elvezetnek a városig, de mivel ők lovon voltak, sosem sikerült igazán közel érnem hozzájuk, hogy hallótávolságban legyünk. Ugyanakkor láttam a három lovukból kettőt visszafele vágtatni a romoktól. *Nem ismerte fel a harmadik lovat amit Lövil kapott el, de valószínű, hogy Felthys vagy Hemitar rájön, hogy kettő meg kettő az négy.* -Szóval eléggé kétlem, hogy csak mi lennénk a romokban. *Mire ezt végigmondja, az első elágazást már maguk mögött is hagyták. Követi Hemitart, és a fiú fáklyája fényénél pásztázza a falakat bármi jelet vagy írást keresve, legyen az normális vagy rúnaírás. Van egy olyan érzése, hogy talán nem is annyira zsákutca az elágazás, de tudja, hogy az ő képességeivel nem valószínű, hogy megtalálna egy rejtett ajtót, ezért nem is pazarolja az idejét. Amikor elérik a félretolt falhoz ez az érzése csak megerősödik.* -Ne rohanjatok. Egy fáklya akár órákig is képes égni. Ha az a fáklya ott magától kiégett, akkor a férfi órák óra eszméletlen vagy halott. Bármelyik is a helyzet, kétlem, hogy sürgős ellátásra lenne szüksége. Nincs okunk sietni. *mondja, főleg Hemitarnak. Ő tűnik annak, aki hajlamos meggondolatlanságra, ha úgy gondolja, hogy segítenie kéne valakin. Látszik is, ahogy a fiú szinte azonnal megindul a test felé. Felthys pajzsát felveszi, morogva, hogy el kell tennie a fegyverét, de nem törődik vele, hogy kitartja-e maga mellé. Ha az előtte lévő három nem indított be semmit, akkor ő sem fog. Ha meg beindítottak valamit, akkor meg nem megy be Mielőtt a elérnék a testet, megállítja őket* -Várjatok! Lehet, hogy a folyosó legvégén még vannak csapdák és nem a kilincs okozta a dolgot. *Megáll a test előtt egy olyan egy méterrel, ahol megállította a többieket is, ha azok hallgattak rá. Ha hallgattak rá, akkor viszont a közelébe se kerültek a ajtónak vagy a kilincsnek. Visszaadja a pajzsot a gazdájának, és előrehajolva megragadja a testet végtagnál vagy ruhánál fogva, amit épp elér, és visszább húzza oda, ahol már biztos, hogy csak hatástalanított csapdák vannak. Itt már nyugodtabban meg tudják vizsgálni a testet, Hogy él-e, és hogy mibe sérülhetett meg.*
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 12:07:57
Üzenet elküldve: 2015-01-17 12:07:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Romok közt//
//Véresek//
*A maga szigorával el is indulnak, ő pedig vezeti a kicsi sereget, árkon-bokron át. Egy örökévalóságnak tűnt a szemében, mire a dárdás szobához jutottak. A látvány elég bizarr, már ha a csapdákról is van szó, nem hogy a földön fekvő idegen alakról. ~Talán övé lehet az a ló...~ Éppen emelné a hangját, hogy óvatosan átlépked, mivel neki van pajzsa, mikor az az izgága Hemitar átszalad a csapdák között és követi Tündérvéres Lianne is. Kiabálni szeretne mindkettejüknek, hogy azonnal jöjjenek vissza, mert tűpárna lesz belőlük, de ehelyett inkább csak egy fejfogásra futja tőle. Amikor odaérnek a földön fekvőhöz egyszerre könnyebbül meg és érez féktelen haragot. Kedve lenne átmasírozni és Hemitarnak adni egy maflást, a csajnak pedig... mindegy is, a lényeg, hogy haragszik mindkettőre.
Leakasztja hátáról a pajzsát. Reméli, hogy elegendő lesz arra, hogy egy kilőtt dárdát elhárítson, de bal oldalán még így is meztelennek érzi magát. Nincs két pajzsa, ami meg van, azt a jobb oldalra rakta, így a bal oldali védekezése nem áll többől a vértjénél és éhárításra kész kardjából. Még így is megválogatja, hogy hová lép. ~Ha egy kölyök és egy asszony is megcsinálta, én is!~ Meg is csinálja, majd félvárról a sötét ruhás alakra néz.*
- Szerintem kipurcant. *mondja, majd a hátramaradt Qouvent veszi szemügyre.* - Hé, te! Gondolom jól jöne egy kis plusz védelem!
*kiáltja, majd vízszintes vonalba fekteti a pajzsát, és úgy dobja oda a férfinak, mint egy frizbit. Ha minden jól megy, akkor a lába előtt néhány méterre fog földet érni, és így biztonságban átjöhet ő is... legalábbis egyik oldalról. Valószínűleg ügyes kölyök, így nincs miért félteni.*
- Ebből nem áll ki dárda! *állapítja meg* - Szerintetek a kilincs nyírta ki? Akkor én bizony nem fogok itt baromkodni vele. Van két szép lábam, szépen berúgom!
*Bal térdét egészen a mellkasa vonaláig felhúzza, majd csapóként rúgatja ki bokájától lefelé lábát. Az ajtó beleremeg, de ha nem törik szét vagy nyílik ki egy idő után, feladja.*
//Véresek//
*A maga szigorával el is indulnak, ő pedig vezeti a kicsi sereget, árkon-bokron át. Egy örökévalóságnak tűnt a szemében, mire a dárdás szobához jutottak. A látvány elég bizarr, már ha a csapdákról is van szó, nem hogy a földön fekvő idegen alakról. ~Talán övé lehet az a ló...~ Éppen emelné a hangját, hogy óvatosan átlépked, mivel neki van pajzsa, mikor az az izgága Hemitar átszalad a csapdák között és követi Tündérvéres Lianne is. Kiabálni szeretne mindkettejüknek, hogy azonnal jöjjenek vissza, mert tűpárna lesz belőlük, de ehelyett inkább csak egy fejfogásra futja tőle. Amikor odaérnek a földön fekvőhöz egyszerre könnyebbül meg és érez féktelen haragot. Kedve lenne átmasírozni és Hemitarnak adni egy maflást, a csajnak pedig... mindegy is, a lényeg, hogy haragszik mindkettőre.
Leakasztja hátáról a pajzsát. Reméli, hogy elegendő lesz arra, hogy egy kilőtt dárdát elhárítson, de bal oldalán még így is meztelennek érzi magát. Nincs két pajzsa, ami meg van, azt a jobb oldalra rakta, így a bal oldali védekezése nem áll többől a vértjénél és éhárításra kész kardjából. Még így is megválogatja, hogy hová lép. ~Ha egy kölyök és egy asszony is megcsinálta, én is!~ Meg is csinálja, majd félvárról a sötét ruhás alakra néz.*
- Szerintem kipurcant. *mondja, majd a hátramaradt Qouvent veszi szemügyre.* - Hé, te! Gondolom jól jöne egy kis plusz védelem!
*kiáltja, majd vízszintes vonalba fekteti a pajzsát, és úgy dobja oda a férfinak, mint egy frizbit. Ha minden jól megy, akkor a lába előtt néhány méterre fog földet érni, és így biztonságban átjöhet ő is... legalábbis egyik oldalról. Valószínűleg ügyes kölyök, így nincs miért félteni.*
- Ebből nem áll ki dárda! *állapítja meg* - Szerintetek a kilincs nyírta ki? Akkor én bizony nem fogok itt baromkodni vele. Van két szép lábam, szépen berúgom!
*Bal térdét egészen a mellkasa vonaláig felhúzza, majd csapóként rúgatja ki bokájától lefelé lábát. Az ajtó beleremeg, de ha nem törik szét vagy nyílik ki egy idő után, feladja.*
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 09:01:46
Üzenet elküldve: 2015-01-17 09:01:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Bal oldal/
*Időközben megérkeznek a többiek is, anélkül, hogy valaki nyakát törte volna a lépcsőn.
Magasra vont szemöldökkel néz szegény Hemitarra, aki úgy teljesen kiakadt a gondolattól, hogy valaki képes lenne egy tündér megfosztani szárnyas kis életétől.*
- Kicsit túl sokra becsülöd eme fajt. Holott ők sem különböznek tőled, vagy tőlem. *Mondja szárazon, de némi oktató jellegű éllel a hangjában.* De látom nem érezted a hangomon, hogy nem komolyan gondoltam. *Megrázza a fejét, amitől az olyan sokat emlegetett haja is némileg megrázkódik. Nem szándékozik több szót fecsérelni a témára, vagy a kölyökre, annak ellenére, hogy úgy tűnik ő használja közülük leginkább az agyát.
Végül mindenki választ magának egy irányt, ami azonban a rózsás hajú elfecskének nem megy olyan gyorsan. Érveket futtat végig a fejében, s végül bár szívesebben tartana a jóval komolyan Nathua - Kryon párossal, mégis a másik irányt választja. A fél-elf párost ez alatt a rövid idő alatt is óvatosabbnak ítélte meg a másik csapatnál, így véleménye szerint ha csak Kriyon nem pörgi túl a dolgokat, akkor nekik nem lesz bajuk, s talán sikerrel is járnak. Azon túl pedig, ha a szöszi leányzó is velük tart, már nem lesznek egyedül.
Ha maradt még fáklya, akkor ő is magához kap egyet, hogy ne kelljen a többiek mögött barangolnia, pusztán az ő tempójukra hagyatkozva, hanem legyen sajátja is, s ez esetben előbb visszahelyezi a hátára az íját, s a nyilat is a tegezébe, ha fegyverre lesz szüksége még így is lóg egy az oldalán. Ha már nincs fáklya, akkor viszont Hemitár mögött lépked, mivel Felthys mellett még ő is megfontoltnak tűnik számára, legalábbis addig, amíg a kölyök ki nem találja, hogy ő bizony átvergődi magát a dárdák közt, hogy a sötétben fekvő alakhoz lépjen. Talán, ha még él a fickó, valami értelmeset is ki tudnak belőle szedni.
A félretolt ajtó mellett ugyanúgy folyosó látszik. Feltételezett fáklyájával egy pillanatra elvilágít arra, majd úgy dönt, előbb derítsék ki mit rejthet ez a helység, s mi lehet a földön fekvő fickóval.*
- Nem sok jóval kecsegtet a kiégett fáklya, s a férfi a földön, de ha nem lenne lényeges, ami az ajtó mögött lehet, akkor mi szükség lett volna csapdákra? *Veti fel a kérdést, a lándzsákra célozva, hiszen senki sem gondolhatja, hogy pusztán a legújabb lakberendezési trend miatt vannak ott. Ezzel pedig a maga részéről választ is adott a fiú kérdésére. Lassú, megfontolt és kellőképpen óvatosan léptekkel indul meg ő is a szemközti ajtó felé, nagyon figyelve arra, hogy még csak véletlenül se érjen a csapdák egyikéhez se.* Ne nyúljatok hozzájuk, lehet, hogy attól újra mozgásba indul. *Szól hátra a többieknek. Igaz, Hemitar ment legelöl, így ha a csapdák újra működésbe lépnek, akkor ők még időben tudomást szerezhetnek arról, s menthetik az irhájukat. Ha azonban nem így történik, akkor meg is indul, hogy lenyomja a kilincset, kezei már nyúlnának is utána, majd hirtelen megállnak a levegőben, s tekintetét a földön fekvőre szegezi. ~Lehet, hogy a kilincs lenyomása után történt vele valami?~ Mielőtt véghez vinné az elkezdett folyamatot, inkább maga is lehajol a test mellé, hogy Hemitarral együtt ellenőrizzék, él-e még az ipse, vagy csak nem talált magának jobb helyet egy kis szundításra.*
//Bal oldal/
*Időközben megérkeznek a többiek is, anélkül, hogy valaki nyakát törte volna a lépcsőn.
Magasra vont szemöldökkel néz szegény Hemitarra, aki úgy teljesen kiakadt a gondolattól, hogy valaki képes lenne egy tündér megfosztani szárnyas kis életétől.*
- Kicsit túl sokra becsülöd eme fajt. Holott ők sem különböznek tőled, vagy tőlem. *Mondja szárazon, de némi oktató jellegű éllel a hangjában.* De látom nem érezted a hangomon, hogy nem komolyan gondoltam. *Megrázza a fejét, amitől az olyan sokat emlegetett haja is némileg megrázkódik. Nem szándékozik több szót fecsérelni a témára, vagy a kölyökre, annak ellenére, hogy úgy tűnik ő használja közülük leginkább az agyát.
Végül mindenki választ magának egy irányt, ami azonban a rózsás hajú elfecskének nem megy olyan gyorsan. Érveket futtat végig a fejében, s végül bár szívesebben tartana a jóval komolyan Nathua - Kryon párossal, mégis a másik irányt választja. A fél-elf párost ez alatt a rövid idő alatt is óvatosabbnak ítélte meg a másik csapatnál, így véleménye szerint ha csak Kriyon nem pörgi túl a dolgokat, akkor nekik nem lesz bajuk, s talán sikerrel is járnak. Azon túl pedig, ha a szöszi leányzó is velük tart, már nem lesznek egyedül.
Ha maradt még fáklya, akkor ő is magához kap egyet, hogy ne kelljen a többiek mögött barangolnia, pusztán az ő tempójukra hagyatkozva, hanem legyen sajátja is, s ez esetben előbb visszahelyezi a hátára az íját, s a nyilat is a tegezébe, ha fegyverre lesz szüksége még így is lóg egy az oldalán. Ha már nincs fáklya, akkor viszont Hemitár mögött lépked, mivel Felthys mellett még ő is megfontoltnak tűnik számára, legalábbis addig, amíg a kölyök ki nem találja, hogy ő bizony átvergődi magát a dárdák közt, hogy a sötétben fekvő alakhoz lépjen. Talán, ha még él a fickó, valami értelmeset is ki tudnak belőle szedni.
A félretolt ajtó mellett ugyanúgy folyosó látszik. Feltételezett fáklyájával egy pillanatra elvilágít arra, majd úgy dönt, előbb derítsék ki mit rejthet ez a helység, s mi lehet a földön fekvő fickóval.*
- Nem sok jóval kecsegtet a kiégett fáklya, s a férfi a földön, de ha nem lenne lényeges, ami az ajtó mögött lehet, akkor mi szükség lett volna csapdákra? *Veti fel a kérdést, a lándzsákra célozva, hiszen senki sem gondolhatja, hogy pusztán a legújabb lakberendezési trend miatt vannak ott. Ezzel pedig a maga részéről választ is adott a fiú kérdésére. Lassú, megfontolt és kellőképpen óvatosan léptekkel indul meg ő is a szemközti ajtó felé, nagyon figyelve arra, hogy még csak véletlenül se érjen a csapdák egyikéhez se.* Ne nyúljatok hozzájuk, lehet, hogy attól újra mozgásba indul. *Szól hátra a többieknek. Igaz, Hemitar ment legelöl, így ha a csapdák újra működésbe lépnek, akkor ők még időben tudomást szerezhetnek arról, s menthetik az irhájukat. Ha azonban nem így történik, akkor meg is indul, hogy lenyomja a kilincset, kezei már nyúlnának is utána, majd hirtelen megállnak a levegőben, s tekintetét a földön fekvőre szegezi. ~Lehet, hogy a kilincs lenyomása után történt vele valami?~ Mielőtt véghez vinné az elkezdett folyamatot, inkább maga is lehajol a test mellé, hogy Hemitarral együtt ellenőrizzék, él-e még az ipse, vagy csak nem talált magának jobb helyet egy kis szundításra.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-17 00:01:49
Üzenet elküldve: 2015-01-17 00:01:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
//Előcsarnok//
*Hemitart az elf lány neve rángatja ki zavarodottságából. Körbenéz, hogy visszarázkódjon ki mit tett míg zavarával törődött. A fél elf kézvagdosására már akarna is mondani valamit mikor tudatosul benne az amit Lianne mondott. A fiú arca hirtelen sápadt lesz nem ijedtség és nem is félelem hanem a megrázkódtatás amit mondtak.*
- Az Ősi elemekre mondom még, hogy tündérvér. Ez egy nagyon rossz vicc egy embertől is nem, hogy egy elftől aki a természet gyermeke. Nagyon remélem, hogy ezt nem gondoltad komolyan mert a tündérek azok kik gondozzák és őrzik mindazt amit az Ősi elemek teremtettek a természetet. Szóval ha te netán tündéreket ölnél az azt jelentené, hogy a védelmezőidet ölöd meg.
*Az utolsó mondat inkább mint mérgelődés hagyja el száját és érzi, hogy felkavarja egy picit. Gondolatai nem tudnak leállni és a hirtelen mérgelődés még többet is kihoz a száján nem csak ezt. A másik lány felé fordul ki a vízköpő előtt áll. *
- Ahhoz, hogy valaki lelkének darabját, hagyja itt az nagyon csúnya nyomott hagyhat benne. Üresség melyet még soha nem élhettetek át az örök vágy valami után amit nem tudsz megmagyarázni és mindig keresni fogod. Vagy lehet egy másik verzió mely egy régi történet az első Ősi vallás vezetőjéről aki tisztelte az elemeket de az se lenne opció. Szerintem a lélek és a vér majd akkor nyeri el értelmét ha a két oldalsó járat végére értünk.
*Hemitar amikor mindent kiadott magából lenyugszik vesz két mély levegőt majd ránéz a kis összegyűlt csapatra. Már újból szóra akarná nyitni száját mikor meghallja Felthys indulásra parancsoló kiáltását. Majd a két idegen jobbra indul amihez már nem akar hozzáfűzni semmit se és látja rajtuk, hogy nincsenek elveszve.*
~Ősi elemek minden égi és földi teremtői kérlek titeket óvjatok meg minket a gonosztól és nyújtsatok támaszt a szükség óráiban.~
// Bal oldal - Vér//
*A fiú az ima végére már az elágazáshoz ér fáklya fényét kihasználva betekint a jobb majd a bal oldali folyosóra. Nem időzik sokat mert nem akarja nagyon elhagyni társát. Fokozatosan haladnak előre Hemitar a fáklyát próbálja úgy mozgatni jobbra is balra is ha netán lát valami szokatlant tudjon rá reagálni. Megnézi először a jobbra lévő utat majd balra indul ha a többiek nem így tesznek megpróbálja utolérni őket hogy informálja őket a zsákutcáról. Balra haladva mikor elérik az elcsúsztatott falat kíváncsisága nem hagy más lehetőséget minthogy bepillantson. Mikor észreveszi a túloldalt heverő mozdulatlan testet egyből hátrafordul társai felé.*
- Van bent valaki és mozdulatlan meg valami csapdaféle nem tudom ti, hogy vagytok vele de én mindenkép szeretném megnézni hátha még segíthetek. Ha nem akarjátok nem muszáj megnézem él e még majd jövök vissza várjatok meg.
*Majd egy pillanatig várva a válaszra cselekvésbe kezd és elindul befele egyedül vagy tömegesen. A teremben óvatosan kezd el lépkedni figyelve nehogy beindítson valami újabb dárdarengeteget. A már hatástalanított csapdát is a lehető legnagyobb óvatossággal kerüli ki. Amikor a testhez ér elkezdi megvizsgálni él e még és ha igen akkor a sérülését/sérüléseit. Ha az illető nem élte túl a csapdát akkor tekintetét az ajtóra majd társaira emeli és kérdésre nyitja száját. *
- Mi legyen be mennyünk az ajtón vagy mennyünk a másik irányba?
//Előcsarnok//
*Hemitart az elf lány neve rángatja ki zavarodottságából. Körbenéz, hogy visszarázkódjon ki mit tett míg zavarával törődött. A fél elf kézvagdosására már akarna is mondani valamit mikor tudatosul benne az amit Lianne mondott. A fiú arca hirtelen sápadt lesz nem ijedtség és nem is félelem hanem a megrázkódtatás amit mondtak.*
- Az Ősi elemekre mondom még, hogy tündérvér. Ez egy nagyon rossz vicc egy embertől is nem, hogy egy elftől aki a természet gyermeke. Nagyon remélem, hogy ezt nem gondoltad komolyan mert a tündérek azok kik gondozzák és őrzik mindazt amit az Ősi elemek teremtettek a természetet. Szóval ha te netán tündéreket ölnél az azt jelentené, hogy a védelmezőidet ölöd meg.
*Az utolsó mondat inkább mint mérgelődés hagyja el száját és érzi, hogy felkavarja egy picit. Gondolatai nem tudnak leállni és a hirtelen mérgelődés még többet is kihoz a száján nem csak ezt. A másik lány felé fordul ki a vízköpő előtt áll. *
- Ahhoz, hogy valaki lelkének darabját, hagyja itt az nagyon csúnya nyomott hagyhat benne. Üresség melyet még soha nem élhettetek át az örök vágy valami után amit nem tudsz megmagyarázni és mindig keresni fogod. Vagy lehet egy másik verzió mely egy régi történet az első Ősi vallás vezetőjéről aki tisztelte az elemeket de az se lenne opció. Szerintem a lélek és a vér majd akkor nyeri el értelmét ha a két oldalsó járat végére értünk.
*Hemitar amikor mindent kiadott magából lenyugszik vesz két mély levegőt majd ránéz a kis összegyűlt csapatra. Már újból szóra akarná nyitni száját mikor meghallja Felthys indulásra parancsoló kiáltását. Majd a két idegen jobbra indul amihez már nem akar hozzáfűzni semmit se és látja rajtuk, hogy nincsenek elveszve.*
~Ősi elemek minden égi és földi teremtői kérlek titeket óvjatok meg minket a gonosztól és nyújtsatok támaszt a szükség óráiban.~
// Bal oldal - Vér//
*A fiú az ima végére már az elágazáshoz ér fáklya fényét kihasználva betekint a jobb majd a bal oldali folyosóra. Nem időzik sokat mert nem akarja nagyon elhagyni társát. Fokozatosan haladnak előre Hemitar a fáklyát próbálja úgy mozgatni jobbra is balra is ha netán lát valami szokatlant tudjon rá reagálni. Megnézi először a jobbra lévő utat majd balra indul ha a többiek nem így tesznek megpróbálja utolérni őket hogy informálja őket a zsákutcáról. Balra haladva mikor elérik az elcsúsztatott falat kíváncsisága nem hagy más lehetőséget minthogy bepillantson. Mikor észreveszi a túloldalt heverő mozdulatlan testet egyből hátrafordul társai felé.*
- Van bent valaki és mozdulatlan meg valami csapdaféle nem tudom ti, hogy vagytok vele de én mindenkép szeretném megnézni hátha még segíthetek. Ha nem akarjátok nem muszáj megnézem él e még majd jövök vissza várjatok meg.
*Majd egy pillanatig várva a válaszra cselekvésbe kezd és elindul befele egyedül vagy tömegesen. A teremben óvatosan kezd el lépkedni figyelve nehogy beindítson valami újabb dárdarengeteget. A már hatástalanított csapdát is a lehető legnagyobb óvatossággal kerüli ki. Amikor a testhez ér elkezdi megvizsgálni él e még és ha igen akkor a sérülését/sérüléseit. Ha az illető nem élte túl a csapdát akkor tekintetét az ajtóra majd társaira emeli és kérdésre nyitja száját. *
- Mi legyen be mennyünk az ajtón vagy mennyünk a másik irányba?
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-16 23:33:52
Üzenet elküldve: 2015-01-16 23:33:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// Romok Közt //
// Előcsarnok //
* Végül mindenki leér a csarnokba s végignézve a fényjátékot érkeznek is az ötletek. Megosztják egymással gondolataikat (már aki).
Niema cselekszik is: kezét megvágva áldja meg vérrel az egyik vízköpő tenyerét. A többiekkel együtt feszülten vár, hogy mi történik ez után. Nos, semmi. A dombormű továbbra is némán figyeli a termet, kinyújtott karjával követelve jussát. Az ötlet nem volt rossz de úgy látszik a szobor mást akar...
Quoven teljesen belemerül a jelképek és rúnák megfigyelésébe de amint a teremben lévő fáklyák újra fénnyel árasztják a helyiséget a jelek csak díszesen vésett műveknek látszanak. Így hogy nem fénylik a jelkép már nincs más mis értelmes dolgot alkotna a kapun, vagy körötte.
Az ötlet miszerint váljanak ketté úgy látszik fülekre lelt, hiszen a csapat két irányba indul, néhányan a Vér útját míg mások a Lélek folyosóját választják. *
// Bal oldal - Vér //
// Felthys, Hemitar, Quoven + aki még erre tart //
* Lassan halad az (egyelőre?) három fős kis csapat. Hemitar S Felthys is magához vett 1-1 fáklyát így a látási viszonyok elviselhetőek mindenki számára. Ezek nélkül bizony vak sötétben botorkálnának. Hamar elérik az elágazást. Jobbra fordulva néhány méter után vége a folyosónak s a sötétlő fal rideg képe néz vissza a csoportra. Balra pedig folytatódik a folyosó jó tíz méternyit nyúlva előre, s ott egy jobb kanyar következik. Ahogy közelednek a fordulóhoz elöl megpillantanak valamit: A szemben lévő fal félretolva látszik megnyitva ezzel egy újabb folyosót, tán valami titkos járat lehetett, mert az átlag szemel nézve az a kő ajtó ami elvan tolva teljesen olyan mint a fal ami körülötte van.
Odabenn is a már ismerős vak sötétség látszik.
Ha bevilágítanak:
Egy rövidebb folyosószakasz látható, fekete falai szinte elnyelik a fényt. Szemben újabb ajtó látható, egyszerű fa ajtó volna. De az ajtóig még van más látnivaló is: két oldalt a falból lándzsák hegye áll keresztbe, nagyjából a folyosó közepén láthatóak. Mintha a falból lőttek volna volna és középen találkoztak volna. Kedves kis csapda mely a bordákat célozza, bizonyára valaki aktiválta s hatástalanította. Vagy talán még sem volt elég szemfüles... Ugyanis a folyosó túl felén, az ajtótól nem messze egy feketébe burkolózott alak hever. Mozdulatlan teste némán fekszik a sötétségben, mellett kiégett fáklya hever.
A szemközti ajtón csupán egyetlen egyszerű kilincs van mellyel vélhetően befelé lehet lökni.
Ha tovább mennek:
A folyosó a kanyar után egyenest halad majd egy újabb jobb kanyar látszik a távolban. *
// Jobb oldal - Lélek //
// Nathua, Kriyon + aki még erre tart //
* Akik ezt az utat választották azok számára egy hosszú (jó 20-30 méteres) folyosó szakasz következik. Teljes néma csend honol, nincs mozgás, az állott levegő is csupán annak a jele, hogy itt bizony nincsenek szellőző nyílások. Körültekintő léptekkel haladnak ami (hála Kriyon rögtönzött fáklyájának) nem vak sötétben történik. Ugyanis ezen a folyosón sincs semmilyen fényforrás. Hamarosan elérnek egy balkanyarhoz. Korom fekete a fal itt is mint mindenhol, és elnézve a folyosó igen messze nyúlik vélhetően a semmibe.
Óvatos léptekkel indulnak meg s már egy ideje haladnak mikor Kriyon lába előtt halovány fehér fénnyel rúnák ragyognak fel melyek egy rövid mondatot írnak le:
"Rohanj a vesztedbe!"
Pár pillanat majd a fény kialszik és halk kattanás hallatszik. A folyosó végén a távolban hirtelen egy apró fénypont jelenik meg, sárgás vöröses parányi gömböcske. Ami hirtelen növekedni kezd: Rohamos tempóban közeledik egyre hangosabb robajjal. Egy lángoló gömb száguld keresztül a folyosón, még nagy távban van de a hátrahagyott kanyart már igencsak elhagyták, hogy idejében visszaérhessek annak a fedezékébe.
Nathua figyelme viszont igen csak jól jön a kis csoportnak! A lány kiszúr valamit néhány lépéssel előttük: a fáklyából fakadó fény valahogy máshogy törik meg a fal két oldalán szakaszosan. Beugrók a falba! Túl sok idő nincs agyalni lévén a gömb egyre csak közelít. Nagyjából fél méteresek a beugrók, pont egy ember elfér benne.
Kellően gyorsak ahhoz, hogy menedéket lelhetnek 1-1 ilyenben.
Mivel Nathua kiszúrta a lehetőséget így időben elérhetik a beugrókat persze ennek az a feltétele, hogy a lány gyorsan cselekedjen. *
// Odafenn //
// Lövill és fontos kérdések... //
* Túl sok válasz nem érkezik odalentről így a nő szép lassan végignézheti amint a főszobor visszakúszik komótosan a helyére, elzárva az utat a le és persze a fel járástól... Nyomasztóan és magányosan tornyosul a fekete ruhás nő fölé az ódon épület... *
// Előcsarnok //
* Végül mindenki leér a csarnokba s végignézve a fényjátékot érkeznek is az ötletek. Megosztják egymással gondolataikat (már aki).
Niema cselekszik is: kezét megvágva áldja meg vérrel az egyik vízköpő tenyerét. A többiekkel együtt feszülten vár, hogy mi történik ez után. Nos, semmi. A dombormű továbbra is némán figyeli a termet, kinyújtott karjával követelve jussát. Az ötlet nem volt rossz de úgy látszik a szobor mást akar...
Quoven teljesen belemerül a jelképek és rúnák megfigyelésébe de amint a teremben lévő fáklyák újra fénnyel árasztják a helyiséget a jelek csak díszesen vésett műveknek látszanak. Így hogy nem fénylik a jelkép már nincs más mis értelmes dolgot alkotna a kapun, vagy körötte.
Az ötlet miszerint váljanak ketté úgy látszik fülekre lelt, hiszen a csapat két irányba indul, néhányan a Vér útját míg mások a Lélek folyosóját választják. *
// Bal oldal - Vér //
// Felthys, Hemitar, Quoven + aki még erre tart //
* Lassan halad az (egyelőre?) három fős kis csapat. Hemitar S Felthys is magához vett 1-1 fáklyát így a látási viszonyok elviselhetőek mindenki számára. Ezek nélkül bizony vak sötétben botorkálnának. Hamar elérik az elágazást. Jobbra fordulva néhány méter után vége a folyosónak s a sötétlő fal rideg képe néz vissza a csoportra. Balra pedig folytatódik a folyosó jó tíz méternyit nyúlva előre, s ott egy jobb kanyar következik. Ahogy közelednek a fordulóhoz elöl megpillantanak valamit: A szemben lévő fal félretolva látszik megnyitva ezzel egy újabb folyosót, tán valami titkos járat lehetett, mert az átlag szemel nézve az a kő ajtó ami elvan tolva teljesen olyan mint a fal ami körülötte van.
Odabenn is a már ismerős vak sötétség látszik.
Ha bevilágítanak:
Egy rövidebb folyosószakasz látható, fekete falai szinte elnyelik a fényt. Szemben újabb ajtó látható, egyszerű fa ajtó volna. De az ajtóig még van más látnivaló is: két oldalt a falból lándzsák hegye áll keresztbe, nagyjából a folyosó közepén láthatóak. Mintha a falból lőttek volna volna és középen találkoztak volna. Kedves kis csapda mely a bordákat célozza, bizonyára valaki aktiválta s hatástalanította. Vagy talán még sem volt elég szemfüles... Ugyanis a folyosó túl felén, az ajtótól nem messze egy feketébe burkolózott alak hever. Mozdulatlan teste némán fekszik a sötétségben, mellett kiégett fáklya hever.
A szemközti ajtón csupán egyetlen egyszerű kilincs van mellyel vélhetően befelé lehet lökni.
Ha tovább mennek:
A folyosó a kanyar után egyenest halad majd egy újabb jobb kanyar látszik a távolban. *
// Jobb oldal - Lélek //
// Nathua, Kriyon + aki még erre tart //
* Akik ezt az utat választották azok számára egy hosszú (jó 20-30 méteres) folyosó szakasz következik. Teljes néma csend honol, nincs mozgás, az állott levegő is csupán annak a jele, hogy itt bizony nincsenek szellőző nyílások. Körültekintő léptekkel haladnak ami (hála Kriyon rögtönzött fáklyájának) nem vak sötétben történik. Ugyanis ezen a folyosón sincs semmilyen fényforrás. Hamarosan elérnek egy balkanyarhoz. Korom fekete a fal itt is mint mindenhol, és elnézve a folyosó igen messze nyúlik vélhetően a semmibe.
Óvatos léptekkel indulnak meg s már egy ideje haladnak mikor Kriyon lába előtt halovány fehér fénnyel rúnák ragyognak fel melyek egy rövid mondatot írnak le:
"Rohanj a vesztedbe!"
Pár pillanat majd a fény kialszik és halk kattanás hallatszik. A folyosó végén a távolban hirtelen egy apró fénypont jelenik meg, sárgás vöröses parányi gömböcske. Ami hirtelen növekedni kezd: Rohamos tempóban közeledik egyre hangosabb robajjal. Egy lángoló gömb száguld keresztül a folyosón, még nagy távban van de a hátrahagyott kanyart már igencsak elhagyták, hogy idejében visszaérhessek annak a fedezékébe.
Nathua figyelme viszont igen csak jól jön a kis csoportnak! A lány kiszúr valamit néhány lépéssel előttük: a fáklyából fakadó fény valahogy máshogy törik meg a fal két oldalán szakaszosan. Beugrók a falba! Túl sok idő nincs agyalni lévén a gömb egyre csak közelít. Nagyjából fél méteresek a beugrók, pont egy ember elfér benne.
Kellően gyorsak ahhoz, hogy menedéket lelhetnek 1-1 ilyenben.
Mivel Nathua kiszúrta a lehetőséget így időben elérhetik a beugrókat persze ennek az a feltétele, hogy a lány gyorsan cselekedjen. *
// Odafenn //
// Lövill és fontos kérdések... //
* Túl sok válasz nem érkezik odalentről így a nő szép lassan végignézheti amint a főszobor visszakúszik komótosan a helyére, elzárva az utat a le és persze a fel járástól... Nyomasztóan és magányosan tornyosul a fekete ruhás nő fölé az ódon épület... *
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-16 20:15:37
Üzenet elküldve: 2015-01-16 20:15:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Romok köztt//
*Elhihetik, hogy Nathuának sincs éppen sok kedve csatlakoznia a többiekhez, de úgy tűnik véletlen mindannyian egyszerre vanna itt és éppen ugyan azért, így nincs sok választásuk. Ha annyira akar, hát jöhet mögötte Niema, majd nem ő, ahnem Lövill állít tőrt a hátába. Úgy tűnik ők megfeletkeztek a kint elbóklászó csuklyásról. Quoven csak addig érezheti a félvér vesszőjét a hátában, míg el nem tudja magában nyomni a késztetést egy újabb etikaelőadás leadására. Ha nem készül rá, úgy Nathua fegyvere is eltávolodik tőle.*
~Tündérvér.~
*Ízlelgeti a hallottakat. A lényeget megragadta.*
-Minek?
*Morcan vissza Kriyonnak. Csak addig agasztotta a csuklyás, ameddig saját hátát féltette tőle, de Niema megoldott ezt a dilemmát azzal, hogy sajátját kínálta fel helyette.*
-Te varázslók gyöngye...
*Dünnyögi Nath a srácnak, de közben esze ágában sincs semmihez sem nyúlni. Hogy a fiú szavainak hatására vagy sem, azt sose fogja bevallani. Továbbra is csak figyel. Figyeli ki miként dönt, figyeli a környezetüket. Ki tudja, talán még hasznára válik.*
-Na gyere.
*Inti magával jobbra a fiút. Van már aki balra megy, hát majd ők mennek jobbra.*
*Elhihetik, hogy Nathuának sincs éppen sok kedve csatlakoznia a többiekhez, de úgy tűnik véletlen mindannyian egyszerre vanna itt és éppen ugyan azért, így nincs sok választásuk. Ha annyira akar, hát jöhet mögötte Niema, majd nem ő, ahnem Lövill állít tőrt a hátába. Úgy tűnik ők megfeletkeztek a kint elbóklászó csuklyásról. Quoven csak addig érezheti a félvér vesszőjét a hátában, míg el nem tudja magában nyomni a késztetést egy újabb etikaelőadás leadására. Ha nem készül rá, úgy Nathua fegyvere is eltávolodik tőle.*
~Tündérvér.~
*Ízlelgeti a hallottakat. A lényeget megragadta.*
-Minek?
*Morcan vissza Kriyonnak. Csak addig agasztotta a csuklyás, ameddig saját hátát féltette tőle, de Niema megoldott ezt a dilemmát azzal, hogy sajátját kínálta fel helyette.*
-Te varázslók gyöngye...
*Dünnyögi Nath a srácnak, de közben esze ágában sincs semmihez sem nyúlni. Hogy a fiú szavainak hatására vagy sem, azt sose fogja bevallani. Továbbra is csak figyel. Figyeli ki miként dönt, figyeli a környezetüket. Ki tudja, talán még hasznára válik.*
-Na gyere.
*Inti magával jobbra a fiút. Van már aki balra megy, hát majd ők mennek jobbra.*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőmélye
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:31:07
Üzenet elküldve: 2015-01-16 19:31:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Megfontolt
//Romok közt//
*Nem igazán tud mit kezdeni a figyelmeztetéssel. Nem igazán van sok lehetősége, ami közül választhat. Az első a közvetlen veszély, avagy őrült bige nyíllal a háta mögött, míg a második távoli, homályos veszély, amiről a figyelmeztetés szól. Nem is olyan nehéz azt a verziót választania, amelyikkel nagyobb az esélye, hogy megtarthassa hátának nyílmentes állapotát. Így hát a figyelmeztetés ellenére is lassan elindul lefelé Lianne mögött. Az, hogy a két lent lévő legfontosabb problémája a lány hajának egyedi színe, komikus, de Quoven valahogy mégsem talál sok humort a szituációban. Ellenben a párossal, ő igyekszik jobban lefoglalni magát valami hasznossal, mint mondjuk a szövegekkel, szinte látni rajta, ahogy elkezdenek forogni az agytekervényei. Hallja a többiek szövegelését, de a koncentráció miatt inkább csak ilyen háttérduruzsolásként. ~Vér és lélek... Ha ezt a két fizetség közül kell választani, biztos, hogy a vért választom.~ Odalép a bal oldali kapuhoz, aminél néhány pillanata még a vér rúnája izzott, és megpróbálja kivenni a többi jelet, hátha mondanak neki valamit, elvégre a "vér" jó eséllyel csak a nyomatékosított része az üzenetnek. Az biztos, hogy a két ajtóból ő ezen az ajtón fog átmenni. Sokkal inkább veszít egy kis vért, mint a lelkét. Vélhetően Niema is hasonló véleményen van, és azonnal cselekszik is. Quoven csak grimaszolni tud egyet. Még ha véletlenül az is a megoldás, nem tetszik neki, hogy a lány azonnal cselekedett amint eszébe jutott valami. ~Hagyhatott volna egy kis időt nekünk, hogy elolvassuk a rúnákat. Na mindegy, nincs mit tenni. Már csak azt tudom remélni, hogy nem indított be semmi olyat, ami miatt a másik szobor is követelné a fizetségét.~ Morgolódik magában. Szerencsére meglehetősen messze áll a jobb oldali szobortól, bár nem annyira, hogy azzal teljesen kényelmesen érezze magát. Lélegzetvisszafojtva várja, hogy történik-e valami.*
*Nem igazán tud mit kezdeni a figyelmeztetéssel. Nem igazán van sok lehetősége, ami közül választhat. Az első a közvetlen veszély, avagy őrült bige nyíllal a háta mögött, míg a második távoli, homályos veszély, amiről a figyelmeztetés szól. Nem is olyan nehéz azt a verziót választania, amelyikkel nagyobb az esélye, hogy megtarthassa hátának nyílmentes állapotát. Így hát a figyelmeztetés ellenére is lassan elindul lefelé Lianne mögött. Az, hogy a két lent lévő legfontosabb problémája a lány hajának egyedi színe, komikus, de Quoven valahogy mégsem talál sok humort a szituációban. Ellenben a párossal, ő igyekszik jobban lefoglalni magát valami hasznossal, mint mondjuk a szövegekkel, szinte látni rajta, ahogy elkezdenek forogni az agytekervényei. Hallja a többiek szövegelését, de a koncentráció miatt inkább csak ilyen háttérduruzsolásként. ~Vér és lélek... Ha ezt a két fizetség közül kell választani, biztos, hogy a vért választom.~ Odalép a bal oldali kapuhoz, aminél néhány pillanata még a vér rúnája izzott, és megpróbálja kivenni a többi jelet, hátha mondanak neki valamit, elvégre a "vér" jó eséllyel csak a nyomatékosított része az üzenetnek. Az biztos, hogy a két ajtóból ő ezen az ajtón fog átmenni. Sokkal inkább veszít egy kis vért, mint a lelkét. Vélhetően Niema is hasonló véleményen van, és azonnal cselekszik is. Quoven csak grimaszolni tud egyet. Még ha véletlenül az is a megoldás, nem tetszik neki, hogy a lány azonnal cselekedett amint eszébe jutott valami. ~Hagyhatott volna egy kis időt nekünk, hogy elolvassuk a rúnákat. Na mindegy, nincs mit tenni. Már csak azt tudom remélni, hogy nem indított be semmi olyat, ami miatt a másik szobor is követelné a fizetségét.~ Morgolódik magában. Szerencsére meglehetősen messze áll a jobb oldali szobortól, bár nem annyira, hogy azzal teljesen kényelmesen érezze magát. Lélegzetvisszafojtva várja, hogy történik-e valami.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1902-1921