Képernyőfelbontás:
Minimum: 1024*768,
Ajánlott: 1280*1024
Üdv néked Vándor!
Most éppen a fajok, kasztok oldalon vagy!
Bejelentkezés
Menü - linkek
Egyebek
A fajok és a kasztok a játékban elősegítenek bizonyos tulajdonságok és/vagy képességek növekedését. Alapjaiban véve a fajokról elmondható, hogy tulajdonságot növelnek, a kasztokról pedig, hogy képességet (2 kaszt nem teljesen). A fajok még észlelhető szerepet kapnak a karakter fejlődésében, így ott nem mindegy mit választassz, mert sokat tud számítani, de a kasztok nagyon keveset módosítnak a fejlődési irányon, így majdnem mindegy, hogy ott melyiket választod ki. Persze, érdemes mégis a fejlődési iránynak megfelelőt választani.
Mindegyik faj, és kaszt egyedi értékekkel rendelkezik. Sajnos, egy általam megszabott érték ez, ami befolyásolja a fejlődésedet. Próbáltam a fajhoz legjobban illeszkedő értékekkel ellátni, de természetes, hogy soha nem lehet olyat kihozni, ami mindenkinek kedvező. Ezt kérlek tartsd szem előtt. Nos, akkor lássuk, milyen fajok, kasztok is vannak, milyen tulajdonságal.
Fajok: (kattins a faj nevére a leíráshoz)
Ember ; Elf ; Fél-elf ; Sötételf ; Törpe ; Fél-törpe ; Ork ; Fél-ork ; Gnóm ; Fél-gnóm ; Óriás ; Tündér ; Eredar
Kasztok: (kattins a kaszt nevére a leíráshoz)
Földműves ; Íjász ; Kardforgató ; Kereskedő ; Lovag ; Mágus ; Nemes ;Orvgyilkos ; Polgár ; Szerzetes ; Telepes ; Tolvaj ; Tudós ; Vándor
Törpe
A törpék úgy tudják, teremtésük Wylnurana istennő nevéhez fűződik, aki a Fény Őrzője. Wylnurana egyszer, midőn Lanawin ősi területei felett haladt el, megpihent a Tharloss hegység egyik legmagasabb bércénél, és véletlenül nekidőlt az egyik csúcsnak. Testének melegétől a szikla megolvadt és két törékenynek tűnő, ámde hihetetlenül kemény lény kezdett előbújni a törmelék mögül. Wylnurana óvatosan elősegítette őket, és ámulva látta, hogy a teremtmények életre keltek. El is nevezte őket Wyshwydrugg-nak, azaz Rendíthetetlennek és Wyshmael-nek, vagyis Kitartónak. Wylnurana látta, hogy az egyik teremtény nő, a másik pedig férfi, ezért hát úgy gondolta, egymás társaivá köti őket: ujjával a nő homlokára bökött, amitől az megolvadt és néhány csepp az ujjára tapadt. Ezt a néhány cseppet a férfi homlokára tette, majd ugyanígy tett a férfival is, miközben ezt mondta: „Jelet tettem rátok, és mint ahogy a szikla nem mozdul a hegy mellől, ti se mozduljatok egymás mellől, míg csak éltek.” Azóta a törpék, ha egyszer megházasodnak, halálukig kitartanak választottjuk mellett. Azután megparancsolta nekik, hogy építsenek erős otthont maguknak a sziklák közé, hogy ha legközelebb meglátogatja őket, ne essen semmi bajuk a közelsége miatt. Így történt, hogy a törpék a hegyek mélye felé kezdtek ásni, egyre lejjebb és lejjebb, miközben sokasodtak és lassacskán erős királyságot hoztak létre. Az évek teltek és múltak, a legendás törpekirályok mérhetetlen gazdagságra és erőre tettek szert: megalapították Avaluryddát, az egykori fővárost, majd amikor a bányavárosokat és a nagyobb településeket összekötötték jól járható utakkal, felvirágzott a kereskedelem. Ezekben a dicsőséges időkben történt, hogy Wylnurana még egyszer meglátogatta őket: és amit látott, az megelégedésére szolgált, ezért hatalmas ajándékot adott a törpéknek: a Szent Lángot, az Amloshrudd-ot, mely mágikus erővel bírt: bármekkora darabot is választottak le belőle, hogy a tárnákba világosságot vigyen, semmit nem vesztett eredeti nagyságából. A törpék hatalmas kőoszlopot emeltek a tiszteletére és annak tetején őrizték a lángot, hogy Wylnurana messziről lássa bolyongásai során, amint teremtett népe hódol előtte és dicsőíti őt.
Az elmúlt időkben, otthonuk környékét hatalmas földrengések rázták meg, ezért élőhelyük csaknem teljesen lakhatatlanná vált. Az akkor király megparancsolta összes alattvalójának, hogy meneküljenek. Így szóródtak szét a világban, és jutottak el mindenfelé. Sokan kísérleteztek régi bányáik helyreállításában, de semmi hír arról, hogy ez bárkinek sikerült volna.
A törpék történelmük hajnalán csaknem akkorák voltak, mint az elfek vagy az emberek. A tárnákban való közlekedés és munka azonban könnyebb és gazdaságosabb volt az alacsonyabbak számára, ezért hosszú-hosszú évek alatt a törpék lassan egyre kisebbek lettek. Jelenleg az emberek magasságát alapul véve, azok derekáig, mellkasáig érnek. A félhomályt és az árnyékos, hűvös időt jobban kedvelik a tiszta napfényes időnél, testüket szinte mindenhol vastag szőr fedi a ruha alatt. Szakállukat, hajukat mesteri módon megtanulták befonni, a fonatokba fűzött díszekből látható a törpék rangja és gazdagsága. Kitűnő állóképesség, rendíthetetlen kitartás és merészség jellemzi őket, mely néha erőszakossággal, meggondolatlansággal párosul. Kedvelt fegyverük a pöröly és a csatabárd.
A törpék kis termetük, és zömökségük miatt erősek, de kevésbé ügyesebbek. Ezért mintelligenciára, állóképességre, és gyorsaságra +1, míg erőre +3 pontot kapnak.
Mindegyik faj, és kaszt egyedi értékekkel rendelkezik. Sajnos, egy általam megszabott érték ez, ami befolyásolja a fejlődésedet. Próbáltam a fajhoz legjobban illeszkedő értékekkel ellátni, de természetes, hogy soha nem lehet olyat kihozni, ami mindenkinek kedvező. Ezt kérlek tartsd szem előtt. Nos, akkor lássuk, milyen fajok, kasztok is vannak, milyen tulajdonságal.
Fajok: (kattins a faj nevére a leíráshoz)
Ember ; Elf ; Fél-elf ; Sötételf ; Törpe ; Fél-törpe ; Ork ; Fél-ork ; Gnóm ; Fél-gnóm ; Óriás ; Tündér ; Eredar
Kasztok: (kattins a kaszt nevére a leíráshoz)
Földműves ; Íjász ; Kardforgató ; Kereskedő ; Lovag ; Mágus ; Nemes ;Orvgyilkos ; Polgár ; Szerzetes ; Telepes ; Tolvaj ; Tudós ; Vándor
Törpe
A törpék úgy tudják, teremtésük Wylnurana istennő nevéhez fűződik, aki a Fény Őrzője. Wylnurana egyszer, midőn Lanawin ősi területei felett haladt el, megpihent a Tharloss hegység egyik legmagasabb bércénél, és véletlenül nekidőlt az egyik csúcsnak. Testének melegétől a szikla megolvadt és két törékenynek tűnő, ámde hihetetlenül kemény lény kezdett előbújni a törmelék mögül. Wylnurana óvatosan elősegítette őket, és ámulva látta, hogy a teremtmények életre keltek. El is nevezte őket Wyshwydrugg-nak, azaz Rendíthetetlennek és Wyshmael-nek, vagyis Kitartónak. Wylnurana látta, hogy az egyik teremtény nő, a másik pedig férfi, ezért hát úgy gondolta, egymás társaivá köti őket: ujjával a nő homlokára bökött, amitől az megolvadt és néhány csepp az ujjára tapadt. Ezt a néhány cseppet a férfi homlokára tette, majd ugyanígy tett a férfival is, miközben ezt mondta: „Jelet tettem rátok, és mint ahogy a szikla nem mozdul a hegy mellől, ti se mozduljatok egymás mellől, míg csak éltek.” Azóta a törpék, ha egyszer megházasodnak, halálukig kitartanak választottjuk mellett. Azután megparancsolta nekik, hogy építsenek erős otthont maguknak a sziklák közé, hogy ha legközelebb meglátogatja őket, ne essen semmi bajuk a közelsége miatt. Így történt, hogy a törpék a hegyek mélye felé kezdtek ásni, egyre lejjebb és lejjebb, miközben sokasodtak és lassacskán erős királyságot hoztak létre. Az évek teltek és múltak, a legendás törpekirályok mérhetetlen gazdagságra és erőre tettek szert: megalapították Avaluryddát, az egykori fővárost, majd amikor a bányavárosokat és a nagyobb településeket összekötötték jól járható utakkal, felvirágzott a kereskedelem. Ezekben a dicsőséges időkben történt, hogy Wylnurana még egyszer meglátogatta őket: és amit látott, az megelégedésére szolgált, ezért hatalmas ajándékot adott a törpéknek: a Szent Lángot, az Amloshrudd-ot, mely mágikus erővel bírt: bármekkora darabot is választottak le belőle, hogy a tárnákba világosságot vigyen, semmit nem vesztett eredeti nagyságából. A törpék hatalmas kőoszlopot emeltek a tiszteletére és annak tetején őrizték a lángot, hogy Wylnurana messziről lássa bolyongásai során, amint teremtett népe hódol előtte és dicsőíti őt.
Az elmúlt időkben, otthonuk környékét hatalmas földrengések rázták meg, ezért élőhelyük csaknem teljesen lakhatatlanná vált. Az akkor király megparancsolta összes alattvalójának, hogy meneküljenek. Így szóródtak szét a világban, és jutottak el mindenfelé. Sokan kísérleteztek régi bányáik helyreállításában, de semmi hír arról, hogy ez bárkinek sikerült volna.
A törpék történelmük hajnalán csaknem akkorák voltak, mint az elfek vagy az emberek. A tárnákban való közlekedés és munka azonban könnyebb és gazdaságosabb volt az alacsonyabbak számára, ezért hosszú-hosszú évek alatt a törpék lassan egyre kisebbek lettek. Jelenleg az emberek magasságát alapul véve, azok derekáig, mellkasáig érnek. A félhomályt és az árnyékos, hűvös időt jobban kedvelik a tiszta napfényes időnél, testüket szinte mindenhol vastag szőr fedi a ruha alatt. Szakállukat, hajukat mesteri módon megtanulták befonni, a fonatokba fűzött díszekből látható a törpék rangja és gazdagsága. Kitűnő állóképesség, rendíthetetlen kitartás és merészség jellemzi őket, mely néha erőszakossággal, meggondolatlansággal párosul. Kedvelt fegyverük a pöröly és a csatabárd.
A törpék kis termetük, és zömökségük miatt erősek, de kevésbé ügyesebbek. Ezért mintelligenciára, állóképességre, és gyorsaságra +1, míg erőre +3 pontot kapnak.
