Taitos, a Zöldfülű karakterlapja

Külső leírás:

Mágustusa: Fénytelen szürke ing, nadrág, melyek szorosra vannak húzva a végeken, felül szabvány szürke kalap.

Egyik lépés a másik után. Na, ezt gondolhatják a Zöldfülű szürke ruhái is. A valaha fekete selymet most foltos szürke (legalább félig fekete) vászon és bőr váltotta fel. A díszes szandál már az út felénél elkopott, helyette egy pár csizma megy a kopogó bot nyomában. Ez tehát a Zöldfülű, az alig 26 esztendős vándor, a Világvégi Hatok (mint a neve is jelzi) legfiatalabb tagja. Alakja vékony, és középmagas, járása unott, de kitartó, hangja pedig rekedtes, de meleg. Nyakában ezüst csillan, oldalán pedig néha fém csendül, ahogy az utat rója. Gubancos fekete haját és köpenyét is belepi az út pora, legalább szeme szürkén ragyog, mint a hold, homloka közepén pedig fekete szenes pötty éktelenkedik, egy démon hagyatéka.

Taitos bal arcát két apró fehér csík szeli át. Egy aránylag régi seb emléke, csak úgy, mint a hármas heg bal vállán, és a jó fél tenyérnyi ovális, harapásnyom jobb combján, szerencsére ez a járásban már csak ritkán akadályozza.
Kezében gyakorlottan "biceg" botja, mely igen erős szilből készült, s talán magánál a fiúnál is több utat látott.
Sokszor látni mellette sebeinek okozóját Ragront, a wargot.

//Ragron//

Ragron az északi mondavilág okos wargja, szeme hideg kék fényben játszik, és értelmesen, de unottan, és öntelten néz.
Maga a farkasszörny két és fél méter hosszú, és farka is jó karnyi hosszan terpeszkedik mögötte. Bundája feketés barna, és rendezetlen csomókban vadul áll el testétől, néha fel is borzolja, ekkor még vastagabbnak látszik.
Egy átlagos férfi embernek vállig érhet. Nyakán vörös nyakörv, hátán sokszor nyereg van, idegenekre általában mély torokhangon morog, és kivillantja ék alakú, és szinte már tőr méretű fogait.