Kikötő - Világítótorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Dokkok és kikötő (új)
VilágítótoronyNincs "kisebb" helyszín

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

560. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-13 20:33:26
 ÚJ
>Rornatha Axirya avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ernuss Kronee Drushreic//

*Már úgy érzi nyert ügye van, hiszen nála van a cucc és el is indult, csak a folytatásban akadályozzák meg elég határozottan. Majdnem orra is bukik, ahogy a férfi hirtelen elkapja csuklóját és ezzel akaratlanul is nagyot rántva rajta. A lány hátrapillant, lenéz a kezére, ami még mindig makacsul tartja a táskát. Úgy fáj a szíve, de ezen a ponton már sejti, hogy el kell engednie.*
- Hát, de akár lehetett volna.
*Mosolyog egyszerre pimasz huncutsággal és megbánással. Hamarosan megérkezik hozzájuk zaklatott károgással Rorna varja, aki a lány vállára szál ugyan, de érdeklődve forgatva fejét tanulmányozza a férfit. Rornatha fogait összeszorítva elengedi szerzeményét és kicsit ábrándosan néz utána, hogy milyen jó lett volna az neki. Egy pillanatig bizony az övé volt, akármit is mondjon neki a férfi.*
- Ehh, jól van, megfogtál.
*Ha elengedik kezeit, akkor tenyereit kifelé fordítva feltartja azokat. Fel van készülve azért a náspángolásra, ami valójában ki is járna neki. Zsebébe nyúl, majd elővesz egy maroknyi diót, ami esetében nagyjából hármat jelenthet.*
- Esetleg vigasz gyanánt?
*Nyújtja oda nyitott tenyerét rajta a még töretlen csonthéjas terméssel. Ezt akkor is megteszi, ha még fogságban van karja, hiszen maradt egy szabad keze.*


559. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-08 15:06:57
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Rornatha Axirya//

*A varjú ismét feltűnik, és vele érkezik egy lány is. Még a sötételf újra a madárra pillant, majd vissza a közeledő idegenre, az már hajol is le a táskáért.*
~Hogy van képed?~
*Rögtön abbahagyja az edzést, ugrik a sziklákon, fut, és még mielőtt a lány eltávolodhatna, rámarkol annak csuklójára, és megpróbálja kicsavarni.*
- Úgy hiszem, az nem a tiéd.
*Hangja egyszerű és tárgyilagos, nem hallani benne dühöt, egyszerű tényként jelenti ki az álláspontját.*


558. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-05 19:57:07
 ÚJ
>Rornatha Axirya avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ernuss Kronee Drushreic//

*Haladna tovább, illetve így is tesz, már pár lépés távolságra van a táskától, amikor Cawon felől újabb csattanás hallatszik. Mint egy parancsszóra Rorna hirtelen sarkon fordul, megteszi azt a pár lépés távolságot, amit az előbb leküzdött és lehajolva igyekszik megmarkolni a tárgyat. Közben persze figyel a környezetére, hogy a tárgy tulajdonosa hol van, milyen gyorsan reagál. Ha sikerül megfognia a táskát, ha nem, testi épsége fontosabb, mint egy kis zsákmány, ezért rögvest utána igyekszik sarkon fordulni és lendületet véve távolodni onnan.*


557. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-02 19:32:43
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Rornatha Axirya//

*Edzését egy varjú zavarja meg. Úgy tűnik, a madár talált egy diót, és most a sziklákhoz csapkodja, hátha az feltörik, és megmutatja a belsejét. Elég nagy éhínség lehet, ha már a madarak is ezzel vesződnek, de a férfi nem törődik vele különösképpen. Nem az ő problémája. Tovább edz és izzad, nem ad bele mindent, inkább kényelmesen végzi a már rutinná vált tevékenységeket. Mikor szeme sarkában feltűnik neki az idegen alak lejjebb ugrik néhány sziklával, hogy a táska a feje magasságába kerüljön, és így tökéletesen ráláthasson. Rápillant a lovára, ki úgy tűnik köszöni szépen, tökéletesen megvan.
Miután a sötételf megbizonyosodott arról, hogy minden tulajdona biztonságban van ott folytatja az edzést, ahol abba abbahagyta.*


556. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-02 14:14:32
 ÚJ
>Rornatha Axirya avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ernuss Kronee Drushreic//

*Rornatha tehát várja a jelet, addig kényelmes tempóban mászik és koncentrál. A jel pedig meg is érkezik, a varjú hangos károgásba kezd a távolban. A félvér felkapja erre fejét, és nem sietve, de határozott léptekkel elindul a hang irányába, legalábbis arra, amerre sejti az állatot. Hamarosan az el is tűnik a mélységi szeme elől, aki a vörös hajúnak a látóterében még mindig nincs. Az állat természetesen követeli jutalmát jól végzett munkájáért, és kap is érte egy egész diót, töretlenül, hogy le is tudja kötni magát. Ezt követően tovább is röppen, vissza a mélységi irányába, őt pedig Rornatha követi a szárazföldön ügyelve arra, hogy ne törje ki a bokáját.
Végül kirajzolódik a férfi alakja a távolban. Egyelőre nem cselekszik semmit, csupán fejére húzott csuklya alól szemlélődik olykor-olykor. Feltűnik neki a kövekre helyezett kis táska, ami szinte üvölt azért, hogy valaki elcsenje. Például Rorna. Cawon közben a távolban csattog, hol felröppen és ledobja a diót, hol leereszkedik és csalódottan látja, hogy az nem tört el. A lány igyekszik nem feltűnést kelteni, csupán lábai elé nézve haladni és remélni, hogy nem tűnik fel a férfi számára az, hogy milyen közel haladna el táskája mellett. Figyelemelterelésnek talán elég lesz a varjú, de a lány fel van arra készülve, hogy nem lesz ez elég.*


555. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-01 18:48:40
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Rornatha Axirya//

*Az egyik legjobb hely, ahol a Kikötőben edzeni lehet, az határozottan a Világítótoronynál van. Itt lehet futni, sziklát mászni, és erőnléti edzéseket is végezni. Hiába van hideg, Ernuss kedve nem lankad. Fekete lovával érkezik a toronyhoz, akit kiköt az egyik sziklához.
Egy kis bemelegítés gyanánt fut néhány kört a parton, majd gyorsan átvált ereje növeléséhez: felmászik a sziklákon, hogy azok között edzhesse az izomzatát. Nem igazán félti a lovát, elvégre makacs és harapós jószág.
Időközben a táskáját, benne kevéske kis aranyával és tőreivel is az egyik közeli sziklán hagyja, hiszen minél inkább belelendül az edzésbe, annál inkább zavarja. Nem lát a környéken senkit, így nem is nagyon félti a holmijait. Azért tekintete rájuk siklik, és nem is távolodik el tőlük annyira, hogy ne tudjon megállítani egy esetleges tolvajt, akinek lovára, vagy a táskájára fájna a foga.*


554. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2019-01-01 17:32:36
 ÚJ
>Rornatha Axirya avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Ernuss Kronee Drushreic//

*Csendben vár és figyel, ez az elmélyülés órája. Nem ez az első alkalom, hogy ezt a durva sziklás partot járja, de továbbra is kellemes itt lenni, leszámítva azt, hogy borzasztóan fázik. Vesz egy nagy levegőt és lassan sóhajtva kifújja, közben tekintetével Cawont keresi. Hűséges kis társa, aki főleg a dió miatt szereti, Rorna pedig hasznossága miatt. Most sincs ez másképp, míg a vörös hajú lány a sziklák között egyensúlyozik, addig a madár lassú kényelmes röpüléssel járja be a környéket, hogy figyelje az esetleges mozgást. Rorna is figyel, hol a lábai elé, hol pedig károgó hangot várva.*


553. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-12-29 21:01:06
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Patkánycsapdában//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*Heves ásítások közepette érkezik a Világítótoronyhoz. A kis kitérő a Vérkertben nem járt gonddal, viszont több időt vett igénybe, mint azt remélni merte. Plusz a fővesztés sem túl kecsegtető gondolat, lelépne már innét a francba.
Még egy búcsúpillantást azért szívesen vet a szeretett Kikötőjére, mely oly zordul bánt királyával.
Emlékszik, mikor majdnem felnyársalták a fényemberek. Mikor Bölény majdnem megfojtotta. Mikor majdnem kiengedték a belét a patkányok, amikor azzal kurvával hadakozott. Mikor Khunezk majdnem keresztül vágta a koponyáját. Mikor másodszorra került szembe a fényemberekkel, majd a csatornalakó idiótákkal, majd megint a patkányokkal.
Szentimentális sóhajtás kíséretében vigyorodik el, a horizontot kémlelve. Mennyi szép emlék és mennyi vér tapad a kezéhez!
Fénylovagok, patkányok, kurvák, helyiek... Benne mozgott rendesen. Talán még emlékezni is fognak rá, ha lelép.*


552. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-12-29 20:59:50
 ÚJ
>Latamie Partalle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Éjszakai kitérő//

*Latamie az utolsó pillanatban lép vissza a Sellő ajtajából. Már nyitotta volna be az ajtót. Aztán a lába másfelé vitte. Ki, egyenesen a világítótoronyhoz. Most nem ahhoz a fához, ahová korábban tette a kavicsot, hanem a szirtre. Áll egy darabig, az éjszakában aki látná, valószínűleg bolondnak hinné, de ő csak áll és bámulja a holdvilágos vizet. Hogy mi jár a fejében, csak nagyon kevesek tudnák megmondani, de persze, a jövőbeni vállalkozásuk is ott motoz.
Mikor dűlőre jutott magában, a szokásos fához ejti menet közben a látatlanban erszényéből kiemelt kavicsot, és visszatér a sikátorok közé.*


551. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-12-29 12:28:27
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Patkánycsapdában//
//Hajóvásárlás//

*Bármennyire is furcsa, első útja nem a kikötőbe vezet. Átvágva a lakónegyeden és a dokkokon, előbb a világítótoronyhoz megy, hogy ott keresse Meronnant és Latamiet. A lakónegyedben egyiküket sem találta, ahogy a dokkoknál sem, így mielőtt a kikötőbe menne, ide is ellátogat, de nem jár több sikerrel.
Nem kérdezősködik, csak a szemére hagyatkozik és ahogy múlik az idő, egyre inkább nő benne a feszültség. Nem idegesség ez, inkább csak a tervek megváltoztatásával járó nehézségek számbavétele. Nem örül két társa eltűnésének, de bízik Meronnanban, hogy vissza fog térni. Latamiet pedig, annak ellenére, hogy előző este kiválóan elvoltak a fürdőben, nem ismeri még annyira, hogy meg tudja jósolni a következő lépését.
Magában zsörtölődve fordítja vissza Balthazard orrát, hogy a kikötőbe induljon végül. Reméli, hogy ott már sikerül összeszednie legalább egyiküket. Meronnan megjelenése erőt kölcsönözne az üzletnek, Latamie szakmai tudása pedig megelőzné, hogy valami ócskaságra költse megmaradt aranyait.*


550. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-12-12 21:00:20
 ÚJ
>Paraszt Grotg avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//A világítótoronyhoz//

* Amikor megérkezik a toronyhoz, akkor egyből az őrökhöz veszi az irányt. Itt kifizeti a szokásos díjat, hogy tanulhasson egyet-smást, mint a legutóbb is tette. Ezúttal már sokkal ügyesebben lóbálja a botjait, és az ütéseket is jobban bírja, úgyhogy a rendszeres edzéseinek úgy tűnik, hogy megvan a maguk gyümölcse. Természetesen most se rest a sziklafalon edzeni egy sort, már-már szokásává vált, hogy megmássza, és a vízben ússzon. Most is így tesz hát, aminek a végén fáradtan, és elégedetten ül le, hogy hallgassa egy kicsit a tenger moraját, és figyelje a hullámokat. *


549. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-12-08 22:39:46
 ÚJ
>Mirlahin Nurumdalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Delelőre jár, a zsenge, rideg napfényben pedig igen csak szomorú látványt nyújt a piszkos kis kikötő. Részeg kurjantások a távolból, némi gyerekzsivaj, a dokkoknál ringatózó hajók jellegzetes hangjai. Csalódottan húzza el a száját és fordul el a legkevésbé sem mámorító képtől. Többet várt. Többet az emberektől, kik még annyira sem tűnnek méltónak a szabad életre, mint a saját hímeik.*
-Dumm!
*Engedi el az ideget, a kikötőre szabadítva a képzeletbeli nyilat. Lelki szemei előtt van, ahogy a nyíl becsapódik, a Kikötő pedig egyik pillantásról a másikra válik szorgos kis sötételf uradalommá, persze az ő irányítása alatt. Kegyes matrónaként az emberek életét is meghagyná, hisz minél több kéz szolgálja serényen, annál nagyobb a hatalom.
Sóhajtva nyújtózik nagyot kezei között az íjjal. Talán túl fiatal matrónának, talán egészen más utat szánt neki a sors. Bárhogy is, most itt van és maholnap nem alapítja meg saját házát. Ellenben aranyra szüksége van, a gyengébbtől elvenni pedig nem bűn. Ez a gondolat mosolyt csal arcára, majd elindul vissza, a dokkok irányába. Egy biztos, ezt a halbűzös kikötőt hamar a háta mögött hagyja majd.*


548. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-23 22:12:38
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Wagzal//

- Igazából csak eszembe jutott, hogy beszéltünk róla, mikor a Sellő felé tartottunk.
*Erősíti meg a feltételezést, hogy ő sem tud többet. Wagzal megjegyzésén halkan nevet.*
- Nem rossz ötlet!
*Nos, igen, Lesha szeleburdisága még sok meglepetést okozhat. Mégis, bájos személye még most is kötőanyagot jelent a zsoldos és közte, hisz gyakorlatilag épp elválni készültek egymástól. Kissé hűvösen. Részint ezért, részint azért, mert tényleg meg akarja találni az óriást, a férfi után ered, felzárkózik mellé.*
- Én is jövök. Egy kicsit aggódom érte. Este nem festett jól, mikor beverte a fejét, reggel pedig úgy ment el, hogy nem láttuk. Azon kívül… olyan magányosnak tűnt.
*Wagzalra pillant.*
- Emlékszel, amikor a törzséről beszélt? Az ilyen közösségek nagyon összetartóak, nehéz lehet neki egyedül.


547. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-23 15:37:28
 ÚJ
>Wagzal Hororin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Zammiria//

* Igen viharos az újra találkozásuk kezdete és még az én éles szemem sem láthatja a Jövőt, hogy mi fog ebből kialakulni. Agyaras hősünknek rövid idő alatt megfordult már három dolog is a fejében. De még mindig nem határozta el magát egyik mellett sem. És egyre kevésbé érti a helyzetet.*
-Nos, valóban. Kéne valamit csinálni ma este.
* Töprengve válaszolja ezt a szabadságára. Konkrét dolga ugyan nincs, hiszen akkor nem lenne itt, de ha a mélységi nem ad neki munkát, akkor valahol máshol pénzt kellene keresnie. Viszont megint...
Amikor már azt hihetné a pirtianesi, hogy egyértelműen a békés különválás útjára léptek egy nap erejéig legalább, hogy majd szolgálatra készen álljon, ha megérkezik a feladat, ismét kétértelmű helyzet elé állítja. És ezúttal nincs kedve visszakanyarodni a meghitt pillanatokhoz. Hiába nincs programja állítólag a nőnek.*
-Nekem nem is mondta, hogy ma le fog jönni a tengerhez!
* Hangja csodálkozó, bár érti ő valahol, hogy a szabónak sem azért ilyen bizonytalan a megfogalmazása, mert ő valami biztosat tudna. Ám valahogy mégis az irigység van a hangjában, hogy a másik valamit komolyan vél sejteni közös barátjukról.*
-Talán csak leragadt a kirakodó hajóknál. Tudod mennyire el tud mélázni minden kis apróságon. Megyek megnézem.
* Nem mondja, hogy a sötét bőrű lány vele tarthat. Inkább csak tegnapi partnerére bízza, hogy mit gondol erről. Ő maga elindul a dokkok felé.
A táj egészen gyönyörködteti. Bár élete java részét nem a nagy víz mellett töltötte -talán kicsit unalmasabb is lenne ez a látvány-, de úgy érzi, hogy egészen habok hátára született, ha ez azt jelenti, hogy szépnek találja ezt a látképet.
Bár az imént ecsetelt érzés nem túl sok gyökérrel kapaszkodik a valóság talaján, de annál jobb neki átéreznie, hogy itthon van.*



546. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-23 12:24:56
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Wagzal//

*Arra építhet, amit tapasztalt, és amit abból kitalál. Ha a hím nem ilyen elánnal üdvözli, eszébe se jutna aggódni vonzalma miatt. A hűség gondolatán pedig felnevetne. Az emlékezetével sincs gond többnyire, amit pedig a zsoldos számára tervez nőügyben, arról lehet, hogy még csak nem is értesülne, hogy neki köze van hozzá. Más célja van vele.
Akkor tudatosul benne, hogy mennyire nem egy hajóban eveznek, de legalábbis nem egy irányba, mikor Wagzal odahajol. Elsőre tréfának gondolja, majdnem kuncogni kezd, de valahogy az az érzése támad a férfira nézve, hogy komolyan kérdezi. Aztán pedig még el is fordul tőle. Néhány pillanatig csendesen nézi a hátát, majd az arcát, mikor a válla fölött hátrapillant. Kissé elmosolyodik.*
- Az én hősöm türelmetlen, mint mindig.
*Szól puhán. Aztán halkan sóhajt.*
- Sajnálom, ha csalódást okozok, de jelenleg nincs ilyen feladatom számodra.
*Reméli, hogy ezzel végre egy malomban fognak őrölni.*
- Ha menni akarsz, szabad vagy.
*A hátat fordító gesztus nem csupán az elzárkózás, de a továbbindulás jelzése is lehet. Kikosarazta őt két területen is, megérti, ha ezek után a dolga után járna.*
- De én is szabad vagyok ma este. Vagyis azt gondoltam, Lesha után nézek, hátha kijön ide megnézni a csillagokat...
*Kissé elfordul a tenger irányába, melyet egyre inkább visszahódít a kékes feketeség a narancsos fények helyett. S valóban kezdi nyitogatni szemeit az ég.*
- Te sem láttad?
*Fordul a hím felé.*


545. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-22 16:57:01
 ÚJ
>Wagzal Hororin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Zammiria//

* A szívének kedves nő egyre kétértelműbb jelzéseket ad. Már kezdett volna belelkesedni, hogy a forró éjszaka után egy fontos -nagy pénzt hozó- munka következik. És utána felszabadulva a kötöttségek alól újra azt tehetnek, amit csak szeretnének.
Ez persze nem jelenti a harcosnál feltétlenül az újabb összebújást. Nincs oka megbántani a szépségben igen csak nem szűkölködő mélységit, ezért a legkisebb jelét sem mutatja, hogy ide meghatározatlanul csinos és meghatározhatatlan személyazonosságú nővadászatra jött, mely épp ma is benne formálódott testet. De hogy a hűség sokkal kevésbé van jelen, mint mutatja.
De hát mit tehetne? Kicsit csapda helyzetben van. A pénzre legalább annyira szüksége van. És aki egy jól sikerült mulatság után ismét könnyű prédának tűnt, komoly légkört teremtett köréjük. Azt nem mondhatja, hogy akkor nem kellesz, beszéljünk csak a lóvéról! Nem a körmönfont praktikák híve, de azt nagyon világosan tudja, hogy ez mennyire bántó lenne. Viszont a szépség elismerése úgy látszik igen csak késlelteti az üzleti részleteket. De miért is kéne sietniük?
Közelebb hajol és megpuszilja az arcát.*
-Kit kell megölni? És mennyiért?
* Nem tervezte ennyire egyértelműen feltenni a kérdést, de valahogy tudtára kellene adni a másiknak, hogy nem kell félnie akár kemény kérésekkel is előállnia. A Kikötőben vannak, mely ma már egyet jelent egyfajta törvényen kívüli renddel. És valahogy ennyire körülményesen előadva, hogy mit szeretne, már nagyon nem hasonlított arra a varrásból élő mesternőre, akit egy nappal ezelőtt körülbelül ilyen idő tájt megismert. Csak azt nem tudja még pontosan, ki is valójában Zammiria.
Nem olyan régen még ő kérdezett afelől, hogy az orkot behívták-e úrnői odahaza a hálóiba... Ha valóban az lenne a terve, hogy drága kelméket és ruhakölteményeket őrizzen minden pillanatban, akkor vagy nem fekszünk le az alkalmazottakkal elvet tartjuk szem előtt, vagy nem olyan összetett probléma, hogy csak szigorú lelki és testi megtartóztatással tudná végrehajtani minden pillanatban.*
~ Nem kéne erőltetnem a választ, ha nem akarja elmondani, akkor majd úgy is megtudom. Csak valahogy olyan az egész, mintha lenne is előjáték, hogy leverje az árakat, de közben szemrehányást is tenne, hogy bűntudatot ébresszen bennem.~
* Azt szerencsére nem is feltételezi, hogy egy nőt is tervez szerezni neki, hogy jó pontot gyűjtsön. Ez aggasztóan bonyolulttá tenne mindent, attól tartok. Ilyen ravaszságot az ő agya ki sem tud találni, ezért nem is feltételez másról. És csendes figyelőként már-már azt hihetném, hogy hősnőnk elfelejtette azt a magabiztos rámenőséget, amivel egyszerre két legyet is csapni akart, ha Lesha és a sötételf nem zárkózik el az édes hármastól. Lehet sok és nem is mindig a legméltóságteljesebb munkát adná, hogy kielégítse új hölgyekkel Wagzal étvágyát.
Szerencsére ezek szóba sem kerültek, hiszen még mindig úgy néz rá, mint előző este. Csodálatra méltó teremtményre, lavírozva az üzlet és a magánszféra között. Egyre inkább eltávolodva utóbbitól és ráhangolódva az előbbire.*
-Valamit nem szeretnél elmondani. *mondja elengedve és hátat fordítva a lánynak* És én nem erőltetem. De jó lenne tudni, hogy mennyi pénz van benne és menyire veszélyes.
Én is kedvellek, de nehéz kérés megcsinálni valami olyat, amiről azt sem tudom, micsoda. Egyáltalán ma este lesz az első?
* Reméli, hogy ezzel nem indít el olyan folyamatokat, ami a szabó visszalépésével járna. Csupán egyre növő kíváncsiságát elégíti ki. Visszanéz a válla felett felvont szemöldökkel és kérdő tekintettel.*



544. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-22 14:43:04
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Wagzal//

*A hatás igen gyors. Nem kívánt ennyire erélyes lenni, de egy kissé megijesztette Wagzal lendülete, melyet sürgősen helyes irányba kívánt terelni. Ismeretségük rendkívül friss, ráadásul egy nem túl beszámíthatóan töltött görbe estén alapszik, ezen kívül még sok a kimondatlan dolog és az ebből adódó félreértés, bizonytalanság. Zam számára nagy teher lehetne egy ork zsoldos rajongása, ha nem tudja megfelelő korlátok közé szorítani.
A váltás nyilvánvaló. Nem érzékeli az alant megbúvó érzéseket, de azért el tudja képzelni, hogy nem esett jól a hímnek az elutasítás. El is engedi magában a feszültséget és a szigort, már látja, hogy a továbbiakban nem lesz szükség rá. Elsőre is meglepően intelligensnek ismerte meg a zsoldost, ezért kívánja a közelében tartani. Na meg egyéb nyilvánvaló okokból kifolyólag.
Nem kíván kilépni a hím karjából, az ő kezei lazán támaszkodnak vérttel fedett felsőtestén, és mosolyog a gyanakvó feltételezésen. Követi tekintetét az épület felé, melyre maga is kíváncsi. De mással kell még előbb törődnie. Elégedett a válasszal, melyet nem a szavak közvetítenek, hanem a pillantások. Határozottságot és büszkeséget is sejt bennük. Ez már elsőre imponáló volt számára, hogy nem csak komoly nyers erővel bír, amivel asztal alá temette ellenfelét, hanem szükség szerint fegyelmezettséggel is. Belegondolva, hogy ez a csupa vért, erős fizikumú és jellemű hím alkalmasint az ő testét fogja védeni, fantáziája elragadja, s azon kapja magát, hogy nem is lenne olyan nagyon ellenére elvonulni vele valahova az este folyamán. Csak hát nem lenne túl bölcs stratégia ezt a tudtára hozni, miután épp ezzel torkolta le. Még mindig adós a válasszal arra a kérdésre, hogy miről van szó. Ezt a számlát most kiegyenlíti.*
- Rólunk. Egyelőre.
*Feleli lágyan. Bal kezét a hím arcához emeli, hüvelykujja finoman simít az egyik sebhely fölött.*
- Kedvellek, Wagzal. Szeretném, ha továbbra is jóban lennénk. Úgy gondolom, mindkettőnk számára hasznos lenne egy ilyen barátság.
*Ezt persze már korábban is sugallta, de félig részegen, félig az ördögvigyor hatása alatt. Úgy érzi, nem árthat néhány világos alapkő. Kezét visszaengedi korábbi támaszára, a hím mellkasára. Lágy tekintete az övét keresi.*
- Sajnos azonban egy ilyen együttműködés nem kedvez a magánéleti kapcsolatnak. Jobb lenne, ha inkább tartózkodnánk tőle. Legalábbis… általában.
*Szája szegletében bujkál némi engedékeny mosoly, mely részint annak köszönhető, hogy épp az imént kívánta meg. Feljegyzi magában, hogy talán nem ártana kerítenie neki egy nőstényt. Nem, mintha nem tartaná rá elég talpra esettnek, csupán ebből is kovácsolhatna némi előnyt.*


543. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-22 00:46:31
 ÚJ
>Wagzal Hororin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Zammiria//

* Ahogy egy ősi ork bölcsesség fogalmaz: "A botok a csontjaimat törik össze, a szavaid a lelkemet." A boldogság vonásai hamar eltűnnek Wagzal arcáról és a nem azok jelennek meg rajta, amit vártam volna. Csalódottság helyett komoly képet vágva néz vissza a magát szabónak mondóra. Még mindig nem engedi el valamiért acélos tapintású karjaival. No, nem azért acélos érzés hozzáérni, mert befeszítené a bicepszét, hanem mert talpig vasba van öltözve. Tartása laza, érezteti Zammiriával, hogy akár azonnal ki is szakadhatna belőle, ha ugyan erre vágyna.*
-Nagyon komoly vagy. Amennyire ismerlek téged, megint jár valamin a kis fejecskéd. Miről lenne szó?
* Elpillant gyorsan a világítótorony felé. Talán csak a táj romantikáját próbálja újból megtalálni. Vagy csak a lefújt edzés jár a fejében. Ezt sosem fogom megtudni, ám a sötételf most is ugyan azzal a felszereléssel láthatja. Dobókések és vértek. De olyan szokásos fegyverek, mint íj, kard, csatabárd vagy buzogány nincs nála. De kár törnöm ezen a fejem, úgy sem fogok rájönni, miért van.
Szemei szilárd elkötelezettséget és megbízhatóságot sugallnak. Nem pajkos játékból, hanem egy harcos elhatározásával jelentette ki azt, amit gondol. A reggeli elválás után nem gondolta volna, hogy partnere ilyen gyorsan összerendezi a dolgait és titokzatos megbízásához már a nap végén igénybe veszi szolgálatait. De nincs ellenére. Többet szeretne megtudni, ha hajlandó új főnöke részelteket elárulni. Megkönnyítené a dolgát, de ha ennyit titkolózott idáig, lehet csak az utolsó pillanatban akarja majd beavatni.*



542. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-21 23:54:49
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Wagzal//

*Talán hiba hagynia az ölelést és a bizalmas csókot. Talán nem kellene nevetnie a szél ellen ágáló tréfán, mert olyan tüzet szít vele, amit alábecsül. Olykor a hiúság rossz tanácsadó. Elhiteti magáról, hogy józan számítás. A túlfűtött szavakra lehull a szívélyesség az arcáról, egyik kezét falként támasztja a férfi mellkasának.*
- Wagzal…
*Nem mondható ridegnek, inkább csak komolynak. De a tartásából talán kissé szokatlan erő süt.*
- Én nem vagyok a szeretőd.
*Ha a férfi megáll, akkor elveszi a kezét. Aztán sóhajt egyet és kicsit lazít a tartásán, arckifejezése némiképp ellágyul, a hangja még jobban.*
- Úgy értem, az az éjszaka nagyon kellemes volt veled. És nem mondom, hogy soha nem ismételhetjük meg. De nem szeretném, ha ez lenne az első ötleted, ha találkozunk.
*Lehalkítja a hangját, mintha nehezére esne hozzátenni a következőt.*
- Én valami fontosabbat szeretnék tőled... azt szeretném, ha számíthatnék rád.
*Nyilván nem ingyen. Ha ilyesmire törekedne, akkor ő húzná a bokrok közé. De neki józan fejjel kell a hím. Kutatón nézi a szemeit egy kis ideig.*
- Számíthatok rád?


541. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2018-11-21 23:24:01
 ÚJ
>Wagzal Hororin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Zammiria//

* A félelmetes alakját látva nagyon kevesen vannak, akik voltak elég bátrak az ork hősünket a lopakodás bajnokának nevezni. Ezek a cifrangos szavak nem illenek az ő robusztus megjelenéséhez. Játékos kedve ellenére is könnyen felismeri a látszólag elmélázott hölgy.
Ettől még nem tántorodik el a szándékától, hogy rögtön romantikus átkarolással köszöntse és ahogy korábban lejegyeztem, erről a helyről, ahonnét kettejüket figyelem, nagyon úgy tűnik, hogy a szürke bőrt a nyaknál csókolja meg. Még ha ez látszólag Zammiria távolságtartását is váltja ki. De a látszat az nem ritkán csal. Pár pillanat múlva inkább tűnik olyannak, mintha nem is nagyon akarna teljesen szabadulni az erős férfi karjaiból, csupán szembefordulni vele, de néhány agyaras úgy véli, hogy egy szó többet mond ezer képnél. Ezért főhősünk fajára tekintettel inkább nem a látképet ecsetelem, hanem a szavaikat jegyzetelem szorgosan.*
-Nem vagyok én hajó, hogy a szél mozgasson. *mondja sértődöttséget mímelve* Acélos testemet nem mozgatják szellők, hanem a belül égő tűz, mely feléd hajtott.
* Igyekszik közelebb hajolni, egészen közel a mélységi szájához, de azt most sem csókolja meg. Ám a váratlan kérdésnél kell is ez a néhány tétlenül elszaladó pillanat, mire rájön, mire is utalhatott. A testőr nem a legintelligensebb, néha időt kell hagyni, mire megérti a rejtett utalásokat.*
-Talán hallottál engem pénzről beszélni? Úgy kívánlak.
* Véget ért a visszafogott időszak, ha nem tesz ellene semmit a lány, akkor végre ismét megcsókolja a száját, mint tegnap este és a könnyű virágszálat ölébe felkapva viszi egy kevésbé jól belátható helyre.
De ha kicsit is jelzi, hogy ellene van, akkor hamar visszatér önmaga megfegyelmezéséhez.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560