Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 77 (1521. - 1540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1540. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-28 21:32:13
Üzenet elküldve: 2016-08-28 21:32:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot Ébredése//
//Hazatérés//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
* Hát úgy ahogy, de sikerül némileg magához térítenie Etheát is. Így most ott tart, hogy egyik oldalán Laor, a másikon Ethea botorkál. Azt nem tudja, hogy másik két társa mennyire jutott előrébb, de azt tudja, hogy a Taverna közelebb van és elérhetőbb, mint felkaptatni két sérülttel a hegyre. Így arra veszik az irányt mind a hárman. *
- Jól van ifjak, kitartás, itt is vagyunk.
* Nemes egyszerűséggel berúgja az ajtót, csaknem úgy, mint legutóbb, mikor erre járt.*
- Gyorsan hívjatok egy gyógyítót! És jó lenne egy szoba, ahová leülhetnénk végre, már ha nem itt akartok minket látni.
* Morcos. Eléggé morcos. Sőt. Igazából rohadtul ki van akadva attól, hogy egy ilyen bazi pók felbukkant. A többiről nem is beszélve. Reméli, hogy hamar kerül valami gyógyító, meg egy szoba is, ahová leülhetnek. Mindhármuk ruhája tiszta trutyi a pók miatt. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.28 21:32:33
//Hazatérés//
//A hozzászólás +16-os részletet tartalmaz!//
* Hát úgy ahogy, de sikerül némileg magához térítenie Etheát is. Így most ott tart, hogy egyik oldalán Laor, a másikon Ethea botorkál. Azt nem tudja, hogy másik két társa mennyire jutott előrébb, de azt tudja, hogy a Taverna közelebb van és elérhetőbb, mint felkaptatni két sérülttel a hegyre. Így arra veszik az irányt mind a hárman. *
- Jól van ifjak, kitartás, itt is vagyunk.
* Nemes egyszerűséggel berúgja az ajtót, csaknem úgy, mint legutóbb, mikor erre járt.*
- Gyorsan hívjatok egy gyógyítót! És jó lenne egy szoba, ahová leülhetnénk végre, már ha nem itt akartok minket látni.
* Morcos. Eléggé morcos. Sőt. Igazából rohadtul ki van akadva attól, hogy egy ilyen bazi pók felbukkant. A többiről nem is beszélve. Reméli, hogy hamar kerül valami gyógyító, meg egy szoba is, ahová leülhetnek. Mindhármuk ruhája tiszta trutyi a pók miatt. *
A hozzászólás írója (Dharren Tinshyth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.28 21:32:33
1539. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 23:57:38
Üzenet elküldve: 2016-08-25 23:57:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nem sokat hallott Aoneerék beszélgetéseiből, pedig minden elhangzott szó érdekelte volna. Mire elszánta magát, hogy leüljön a közelükbe, a mellettük lévő asztalhoz, addigra már távoznak. Mérges magára, amiért nem cselekedett hamarabb. Még talán egy kis testmozgásban is része lehetett volna, ha feltűnőbben lett volna kíváncsi. Ez a lehetőség elúszott, de mindegy neki, hisz nem ezért jött. Nem iszik többet a borból, nem akar lerészegedni. Ahhoz még mindig túl veszélyes társaság maradt odabent. Kisétál a pult mögül, az ajtóhoz megy és onnan néz a távozók után. Hiába is nézné meg ő is az elkapott szárnyas lényt, amit idefele látott elrepülni is maga felett, biztos, hogy a táborba nem fogja követni a négyest. Egykedvűen megy vissza az egyik asztalhoz, leül és onnan nézi a maradék társaságot, kiváltképp az óriást. Talán beszélnie kellene vele, hogy haladjon az üggyel, ami okán idefelé sodorta az élet.*
1538. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:36:25
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:36:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer, Ysanee //
* Elias az eddig elhangzottakon töprengve álldogál a taverna fala előtt. Kivételesen Fürge is békésen ácsorog mellette, egy hatalmas ásítást követően. *
~ Nem, nem, a simán-csak-Aoneer nem lesz jó. Otthon egészen máshogy tanították ezt. Lehetne Aoneer őrmester, vagy Aoneer uram, inkább. ~
* Homlokát ráncolva tűnődik az őrmester kíséretén is. Kissé meglepte, hogy a nemesnek tűnő hölgy igazándiból hadifogoly. *
~ Vajon mit követhetett el? Mindenesetre oda kell figyelni rá, az őrmester is megmondta. ~
* El is határozza nyomban, hogy sosem veszi le róla a szemét. Az ablakon keresztül leselkedve figyeli, ahogy egy vélhetően katona tanácskozik Aoneerral. Bár még nem is ismeri, már szinte dagad a keble a büszkeségtől; lám az ő mestere milyen fontos ember!
Most már türelmetlenül toporogva várja az indulást. *
* Elias az eddig elhangzottakon töprengve álldogál a taverna fala előtt. Kivételesen Fürge is békésen ácsorog mellette, egy hatalmas ásítást követően. *
~ Nem, nem, a simán-csak-Aoneer nem lesz jó. Otthon egészen máshogy tanították ezt. Lehetne Aoneer őrmester, vagy Aoneer uram, inkább. ~
* Homlokát ráncolva tűnődik az őrmester kíséretén is. Kissé meglepte, hogy a nemesnek tűnő hölgy igazándiból hadifogoly. *
~ Vajon mit követhetett el? Mindenesetre oda kell figyelni rá, az őrmester is megmondta. ~
* El is határozza nyomban, hogy sosem veszi le róla a szemét. Az ablakon keresztül leselkedve figyeli, ahogy egy vélhetően katona tanácskozik Aoneerral. Bár még nem is ismeri, már szinte dagad a keble a büszkeségtől; lám az ő mestere milyen fontos ember!
Most már türelmetlenül toporogva várja az indulást. *
1537. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 18:40:14
Üzenet elküldve: 2016-08-25 18:40:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Erelias, Dennon//
*Elmosolyodik, mikor meghallja, ahogyan Aoneer bemutatja, kicsit túlzásnak érzi a hadifogoly megnevezést, végtére is, ő nem katona, még csak komolyabb fegyver sem volt a kezében. De legalább így fontosnak hangzott.
Továbbra sem ért egyet azzal, hogy a kölyköt magukkal viszik, sohasem értette miért kell ilyen hamar harcolni, vagyis ha egészen pontosak akarunk lenni gyilkolni tanítani őket. És még Ysanee számít bűnözőnek.
Felsóhajt elkalandozó gondolatain, talán a bor teszi az álszent elmélkedést.
Hirtelen újabb ismeretlennel bővül a társaságuk, kinek öltözetéből a lány hamar leszűri, hogy ő is a Városi Őrség tagja lehet.
Nem ismerős neki, minden bizonnyal nem a táborból jött, elméletét pedig erősíti az Aoneernak tett jelentése.*
~Nem sokára megérkezik a kikötői csürhe~ *jegyzi meg magának alig észrevehető, savanyú arckifejezéssel, majd megissza maradék borát és feláll az asztaltól.*
-Igen, uram! *felel az őrmesternek miközben kihúzza magát, majd elindul az ajtó felé. Aoneer mellé érve, mintha csak rögtön megértette volna az utalását, közelebb hajol hozzá* -Pedig már egy is sok volt magából *jegyzi meg halkan, közben feltűnően, tetőtől-talpig végigméri az újonnan érkezett férfit, majd továbbindul a kijárat felé.
Egyszer még mosolyogva visszapillant, hogy leellenőrizze, jönnek-e utána, aztán visszaindul a táborba.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.25 18:41:46
*Elmosolyodik, mikor meghallja, ahogyan Aoneer bemutatja, kicsit túlzásnak érzi a hadifogoly megnevezést, végtére is, ő nem katona, még csak komolyabb fegyver sem volt a kezében. De legalább így fontosnak hangzott.
Továbbra sem ért egyet azzal, hogy a kölyköt magukkal viszik, sohasem értette miért kell ilyen hamar harcolni, vagyis ha egészen pontosak akarunk lenni gyilkolni tanítani őket. És még Ysanee számít bűnözőnek.
Felsóhajt elkalandozó gondolatain, talán a bor teszi az álszent elmélkedést.
Hirtelen újabb ismeretlennel bővül a társaságuk, kinek öltözetéből a lány hamar leszűri, hogy ő is a Városi Őrség tagja lehet.
Nem ismerős neki, minden bizonnyal nem a táborból jött, elméletét pedig erősíti az Aoneernak tett jelentése.*
~Nem sokára megérkezik a kikötői csürhe~ *jegyzi meg magának alig észrevehető, savanyú arckifejezéssel, majd megissza maradék borát és feláll az asztaltól.*
-Igen, uram! *felel az őrmesternek miközben kihúzza magát, majd elindul az ajtó felé. Aoneer mellé érve, mintha csak rögtön megértette volna az utalását, közelebb hajol hozzá* -Pedig már egy is sok volt magából *jegyzi meg halkan, közben feltűnően, tetőtől-talpig végigméri az újonnan érkezett férfit, majd továbbindul a kijárat felé.
Egyszer még mosolyogva visszapillant, hogy leellenőrizze, jönnek-e utána, aztán visszaindul a táborba.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.25 18:41:46
1536. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 17:53:29
Üzenet elküldve: 2016-08-25 17:53:29
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Erelias, Ysanee, Dennon//
*A fiút láthatólag nem hagyja közömbösen a dolog, ez jó, ha a lelkesedéssel nincs probléma akkor a többi már egyszerű. Azt viszont még ki kell derítenie mennyire minősül a fiú hozott anyagnak és mennyire félkésznek, mert mindkét esetnek vannak bizonyos előnyei és hátrányai. Illetve neki is ez az első alkalom, hogy nem egy vele korút oktat, nem is egy pár évvel fiatalabbat, hanem kifejezetten egy gyerekkel edz. Neki nem volt saját öccse akin gyakorolhatott volna, bátyái pedig kudarcot vallottak az ő nevelésével, és kifejezetten örül, amiért ezt megtették.*
-Az Aoneer is megteszi. *Mondja és már tényleg az induláshoz készülődik. Lerak 20 aranyat a pultra ahonnan majd Cathan Moray nap végén összeszedheti.
Aztán a második poharat is kiüríti, majd feláll jelezve, hogy igen ő már menne vissza a tábor felé. Talán ez a magatartás kicsit durva a korábbi viselkedéséhez képest, de mintha még mindig városőr lenne, ahhoz pedig ez valamilyen szinten hozzátartozik.*
-Ő pedig Ysanee Farnelis, egyes számú hadifogoly, nem árt ha odafigyelsz rá. *Mutatja be a lányt is. Majd a szürke íriszek felé fordul, hogy a másik kérdést is megválaszolhassa. Valóban nehéz dolog egy ilyen kérdésre bármit is mondani, elsősorban azért mert tudja, az ő világnézete gyökeresen különbözik az egyszeri tolvaj életfelfogásától, és ennek jó pár oka van amiket éppenséggel nem akar itt és most kivesézni.*
-Elég csúnya dolgokhoz kell az embernek hozzászoknia mielőtt vértbe bújik. Ha valaki erre nem képes akkor nincs sok keresnivalója a csatatéren. *Nyilván a gyerek még kicsi és képzetlen ahhoz, hogy valódi harcokban vegyen részt, de valahol mégis az a dolog célja, hogy felnőjön eddig a feladatig. Ha ez nem sikerül akkor ő kudarcot vallott. Nehéz munka az ami előtte áll, közel tíz éves procedúra, és fogalma sincs, hogy kéne az egészet beütemeznie.*
-Persze nem várom el, hogy azonnal kétbaltás őrjöngővé váljon, de valahol ezt is el kell kezdeni. *Közben már látja, hogy régi kollégája is megérkezett. Ennek kifejezetten örül, legalább nem neki kell mostantól mindenre odafigyelnie és a kikötői hadnagyok hatalma is csökkent valamelyest, az övé meg nő, ha arra az erdőjáró is áldását adja.*
-Pihenj. *Mondja a jelentés végén, viszonozva a kapott tisztelgést. A félvér szinte semmit nem változott mióta elváltak útjaik.*
-A hadnagy és a kikötőiek érkezése mikorra várható? *Teszi fel a számára jelenleg leginkább égető kérdést. Őrmesterként nem szívesen csinál semmit a hadnagy beleegyezése nélkül. Márpedig elég sok tevékenység fűződik a nevéhez ezen az egy napon.*
-Nos, hölgyem. Indulhatunk? *Teszi fel a kérdést visszapillantva a fekete hajú felé, jelezve, hogy most már ketten vannak egyel szemben, függetlenül attól mennyire tartja eredményesnek az íjász képességeit.*
*A fiút láthatólag nem hagyja közömbösen a dolog, ez jó, ha a lelkesedéssel nincs probléma akkor a többi már egyszerű. Azt viszont még ki kell derítenie mennyire minősül a fiú hozott anyagnak és mennyire félkésznek, mert mindkét esetnek vannak bizonyos előnyei és hátrányai. Illetve neki is ez az első alkalom, hogy nem egy vele korút oktat, nem is egy pár évvel fiatalabbat, hanem kifejezetten egy gyerekkel edz. Neki nem volt saját öccse akin gyakorolhatott volna, bátyái pedig kudarcot vallottak az ő nevelésével, és kifejezetten örül, amiért ezt megtették.*
-Az Aoneer is megteszi. *Mondja és már tényleg az induláshoz készülődik. Lerak 20 aranyat a pultra ahonnan majd Cathan Moray nap végén összeszedheti.
Aztán a második poharat is kiüríti, majd feláll jelezve, hogy igen ő már menne vissza a tábor felé. Talán ez a magatartás kicsit durva a korábbi viselkedéséhez képest, de mintha még mindig városőr lenne, ahhoz pedig ez valamilyen szinten hozzátartozik.*-Ő pedig Ysanee Farnelis, egyes számú hadifogoly, nem árt ha odafigyelsz rá. *Mutatja be a lányt is. Majd a szürke íriszek felé fordul, hogy a másik kérdést is megválaszolhassa. Valóban nehéz dolog egy ilyen kérdésre bármit is mondani, elsősorban azért mert tudja, az ő világnézete gyökeresen különbözik az egyszeri tolvaj életfelfogásától, és ennek jó pár oka van amiket éppenséggel nem akar itt és most kivesézni.*
-Elég csúnya dolgokhoz kell az embernek hozzászoknia mielőtt vértbe bújik. Ha valaki erre nem képes akkor nincs sok keresnivalója a csatatéren. *Nyilván a gyerek még kicsi és képzetlen ahhoz, hogy valódi harcokban vegyen részt, de valahol mégis az a dolog célja, hogy felnőjön eddig a feladatig. Ha ez nem sikerül akkor ő kudarcot vallott. Nehéz munka az ami előtte áll, közel tíz éves procedúra, és fogalma sincs, hogy kéne az egészet beütemeznie.*
-Persze nem várom el, hogy azonnal kétbaltás őrjöngővé váljon, de valahol ezt is el kell kezdeni. *Közben már látja, hogy régi kollégája is megérkezett. Ennek kifejezetten örül, legalább nem neki kell mostantól mindenre odafigyelnie és a kikötői hadnagyok hatalma is csökkent valamelyest, az övé meg nő, ha arra az erdőjáró is áldását adja.*
-Pihenj. *Mondja a jelentés végén, viszonozva a kapott tisztelgést. A félvér szinte semmit nem változott mióta elváltak útjaik.*
-A hadnagy és a kikötőiek érkezése mikorra várható? *Teszi fel a számára jelenleg leginkább égető kérdést. Őrmesterként nem szívesen csinál semmit a hadnagy beleegyezése nélkül. Márpedig elég sok tevékenység fűződik a nevéhez ezen az egy napon.*
-Nos, hölgyem. Indulhatunk? *Teszi fel a kérdést visszapillantva a fekete hajú felé, jelezve, hogy most már ketten vannak egyel szemben, függetlenül attól mennyire tartja eredményesnek az íjász képességeit.*
1535. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 13:53:31
Üzenet elküldve: 2016-08-25 13:53:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer - Felderítőútról visszatérve//
*Vágtával hamarabb elérik a Vashegyet, mint amire számítottak, ez jó, az viszont már kevésbé, hogy ennek áraként nagyon megfuttatták a lovakat. A hab úgy ült ki a jószágok szájára, mint a zúgó folyó szikláira, testük minden lélegzetvételüknél kirajzoltatta izmaikat. Dennon egyenként ment oda mindhárom állathoz, hogy megnyugtassa őket, kézből etette őket egy darabig, aztán mikor úgy érezte, hogy amazok lenyugodtak, csak akkor kérdezett utána Aoneer holléte felől.
Egy városőrtől mondja meg neki, hogy a tavernában keresse, így ő ennek eleget téve szélnek ereszti a másik két harcost, megköszönve munkájukat, tenyerükbe csúsztatva néhány aranyat. Addig jó, ameddig kedvelik őt az emberek.
A tavernába belépve máris az itt összegyűltek közt keresi a harcost, akinek jelentenie kell, és röpke fürkészés után ki is szúrja. Éppen egy kölyökkel beszélget, és semmi kedve megzavarni, így inkább megvárja, hogy megbeszéljék azt, amit meg kell, csak aztán üti össze sarkait, és jelent felettesének.*
- A folyó túlsó oldalán, az artheniori szakaszon, az ösvény húsz mérföldes körzetében minden tiszta, élőhalottnak nyoma sincs, uram! Találkoztunk a kikötőből kitelepülőkkel, onnan tudtuk meg, merre találjuk! Az idefelé vezető úton sem észleltünk semmi gyanús jelenséget!
*Vágtával hamarabb elérik a Vashegyet, mint amire számítottak, ez jó, az viszont már kevésbé, hogy ennek áraként nagyon megfuttatták a lovakat. A hab úgy ült ki a jószágok szájára, mint a zúgó folyó szikláira, testük minden lélegzetvételüknél kirajzoltatta izmaikat. Dennon egyenként ment oda mindhárom állathoz, hogy megnyugtassa őket, kézből etette őket egy darabig, aztán mikor úgy érezte, hogy amazok lenyugodtak, csak akkor kérdezett utána Aoneer holléte felől.
Egy városőrtől mondja meg neki, hogy a tavernában keresse, így ő ennek eleget téve szélnek ereszti a másik két harcost, megköszönve munkájukat, tenyerükbe csúsztatva néhány aranyat. Addig jó, ameddig kedvelik őt az emberek.
A tavernába belépve máris az itt összegyűltek közt keresi a harcost, akinek jelentenie kell, és röpke fürkészés után ki is szúrja. Éppen egy kölyökkel beszélget, és semmi kedve megzavarni, így inkább megvárja, hogy megbeszéljék azt, amit meg kell, csak aztán üti össze sarkait, és jelent felettesének.*
- A folyó túlsó oldalán, az artheniori szakaszon, az ösvény húsz mérföldes körzetében minden tiszta, élőhalottnak nyoma sincs, uram! Találkoztunk a kikötőből kitelepülőkkel, onnan tudtuk meg, merre találjuk! Az idefelé vezető úton sem észleltünk semmi gyanús jelenséget!
1534. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 11:21:33
Üzenet elküldve: 2016-08-25 11:21:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
* Elias visszafojtott lélegzettel várja az ítéletet. Aztán hangosan kifújja megkönnyebbülésében. *
~ Vállal engem! ~
* Már is egy kicsit jobb színben látja a világot. Halvány mosolyra húzza a száját. *
- Igen, uram. Illetve nem, uram. * Hát ezt még gyakorolni kell. * Szóval, ez az összes fegyverem igen, de hoztam magammal ruhákat. Kint hagytam az istállóban. -
~ Ó, a táborba megyünk máris! ~
- Máris hozom, uram! -
* Csillogó szemekkel félig futva, félig szökdécselve veszi az irányt a melléképület felé. Útközben egy pillanatra megtorpan és hátrafordul. Halkan, szinte félve kérdezi meg: *
- Őőő, uram? * Egy kicsit még el is pirul. * Hogyan szólíthatom uram? És az asszonyomat? -
* Ha megkapja a választ, bólint, és már indul is tovább. Még fél füllel elcsípi a "szárnyas szörny" szavakat, amik tovább növelik jókedvét.
Bekocog az istállóba és Fürge keresésére indul. Meg is találja hamarosan, az ostoba állatja épp fejét mélyen a szénába fúrva rágcsál. Kis gazdája jelenlétét közömbös pillantással nyugtázza. *
- A táborba megyünk Fürge! Igazi csataménekkel leszel egy fedél alatt. -
* A mokány kis hátast nem igazán hatják meg a szavai. Bár épphogy csak kimagaslik a póniló-sorból, ennek ellenére csataméneket megszégyenítő önérzettel rendelkezik. Elias felszerszámoztatja a lovásszal, majd a hátára aggatják kevéske csomagját is. Kivezeti az istállóból, közben csendes fohászt mormol, hogy hátasa ne pont ezt a napot válassza az összes csínyének bemutatására. *
* Elias visszafojtott lélegzettel várja az ítéletet. Aztán hangosan kifújja megkönnyebbülésében. *
~ Vállal engem! ~
* Már is egy kicsit jobb színben látja a világot. Halvány mosolyra húzza a száját. *
- Igen, uram. Illetve nem, uram. * Hát ezt még gyakorolni kell. * Szóval, ez az összes fegyverem igen, de hoztam magammal ruhákat. Kint hagytam az istállóban. -
~ Ó, a táborba megyünk máris! ~
- Máris hozom, uram! -
* Csillogó szemekkel félig futva, félig szökdécselve veszi az irányt a melléképület felé. Útközben egy pillanatra megtorpan és hátrafordul. Halkan, szinte félve kérdezi meg: *
- Őőő, uram? * Egy kicsit még el is pirul. * Hogyan szólíthatom uram? És az asszonyomat? -
* Ha megkapja a választ, bólint, és már indul is tovább. Még fél füllel elcsípi a "szárnyas szörny" szavakat, amik tovább növelik jókedvét.
Bekocog az istállóba és Fürge keresésére indul. Meg is találja hamarosan, az ostoba állatja épp fejét mélyen a szénába fúrva rágcsál. Kis gazdája jelenlétét közömbös pillantással nyugtázza. *
- A táborba megyünk Fürge! Igazi csataménekkel leszel egy fedél alatt. -
* A mokány kis hátast nem igazán hatják meg a szavai. Bár épphogy csak kimagaslik a póniló-sorból, ennek ellenére csataméneket megszégyenítő önérzettel rendelkezik. Elias felszerszámoztatja a lovásszal, majd a hátára aggatják kevéske csomagját is. Kivezeti az istállóból, közben csendes fohászt mormol, hogy hátasa ne pont ezt a napot válassza az összes csínyének bemutatására. *
1533. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 09:23:49
Üzenet elküldve: 2016-08-25 09:23:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Erelias//
*Vígan iszogatja a borát, közben pedig némán hallgatja őket. Kezdi jókedvűnek érezni magát, az arca is már enyhén kipirult, bölcsebbnek tartja jelen helyzetben csendben maradni, nehogy valami ostobaság hagyja el a száját.
Különösebben nem foglalkoztatja a beszélgetés, arra azonban felkapja a fejét, mikor kiderül, hogy a gyermeknek van egy lova. Bár már régebben magában úgy döntött, ostobaság lenne megszökni a táborból, az őrség és a thargok még mindig kevésbé veszélyesek, mint az élőholtak.
A gond csak az, ha megérkeznek a Városi Őrség hadnagyai, könnyedén lehet, hogy a Krenkataurba küldik, ő pedig nem szívesen bányászna élete végéig. Azonban, ha tényleg tudna szerezni egy lovat, ahogy eredetileg is eltervezte, akkor sokkal nagyobb esélye lenne a túlélésre. Míg eddig ő be sem jutott a lovakhoz, mindig áll előtte egy fegyveres őr, így szinte kivitelezhetetlen a lopás, addig a kisfiú majd apródként és az egyik ló tulajdonosaként szabadon járhat kelhet az istállóban. Ysanee dolga csak annyi, hogy a gyermek bizalmába férkőzik, bár tekintve, hogy kicsit sem konyít a gyerekekhez, ez nem is lesz olyan egyszerű.*
-A fiú tehát velünk jön a szárnyas szörnyhöz? *szegezi kérdését hosszas csönd után Aoneernak. Nem tartja jó ötletnek, főleg, ha az őrmester úgy dönt, szakít egy kis időt a lény megtörésére is, túl fiatal még a gyerek, hogy ilyeneket lásson. Még maga sem biztos abban, hogy készen áll a látványra, még ha a jövevény alapjában véve nem is volt rusnya, a férfi már minden bizonnyal kezelésbe vette. Ráadásul kevés ember kinézetének tett már jót egy zuhanás. *
*Vígan iszogatja a borát, közben pedig némán hallgatja őket. Kezdi jókedvűnek érezni magát, az arca is már enyhén kipirult, bölcsebbnek tartja jelen helyzetben csendben maradni, nehogy valami ostobaság hagyja el a száját.
Különösebben nem foglalkoztatja a beszélgetés, arra azonban felkapja a fejét, mikor kiderül, hogy a gyermeknek van egy lova. Bár már régebben magában úgy döntött, ostobaság lenne megszökni a táborból, az őrség és a thargok még mindig kevésbé veszélyesek, mint az élőholtak.
A gond csak az, ha megérkeznek a Városi Őrség hadnagyai, könnyedén lehet, hogy a Krenkataurba küldik, ő pedig nem szívesen bányászna élete végéig. Azonban, ha tényleg tudna szerezni egy lovat, ahogy eredetileg is eltervezte, akkor sokkal nagyobb esélye lenne a túlélésre. Míg eddig ő be sem jutott a lovakhoz, mindig áll előtte egy fegyveres őr, így szinte kivitelezhetetlen a lopás, addig a kisfiú majd apródként és az egyik ló tulajdonosaként szabadon járhat kelhet az istállóban. Ysanee dolga csak annyi, hogy a gyermek bizalmába férkőzik, bár tekintve, hogy kicsit sem konyít a gyerekekhez, ez nem is lesz olyan egyszerű.*
-A fiú tehát velünk jön a szárnyas szörnyhöz? *szegezi kérdését hosszas csönd után Aoneernak. Nem tartja jó ötletnek, főleg, ha az őrmester úgy dönt, szakít egy kis időt a lény megtörésére is, túl fiatal még a gyerek, hogy ilyeneket lásson. Még maga sem biztos abban, hogy készen áll a látványra, még ha a jövevény alapjában véve nem is volt rusnya, a férfi már minden bizonnyal kezelésbe vette. Ráadásul kevés ember kinézetének tett már jót egy zuhanás. *
1532. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-25 05:29:55
Üzenet elküldve: 2016-08-25 05:29:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Ysanee, Erelias//
*A férfi átveszi a levelet, majd az oldalát végigtépve felnyitja, és legalább kétszer átfutja az elküldött üzenetet. Nem nagyon lehet a dolgokat félreérteni, az adósság be van hajtva, sem a helyzet sem a lovagi becsület, sem ostoba bátyjának nyaka nem teszi lehetővé a felkérés visszautasítását, bár utóbbiról sose értette igazán mit is takar tulajdonképpen. Neki a városőrségi hűség az amit jobban átlát és amihez jobban tud igazodni, és ez utóbbi kifejezetten igényel egyfajta segítőt, illetve nevelni kell a következő generációt, ha nem akarja, hogy egyel több semmirekellő mászkáljon Arthenior utcáin.*
-Rendben nem ez a legalkalmasabb időpont, de mondjuk, hogy vállalom az ügyet. *Ez persze több dologtól is függ elvégre ő is katona, és neki is parancsokat kell követnie.*
-Ez az összes fegyvered és holmid, vagy még hoztál valamit magaddal? *Teszi fel a kézenfekvő kérdést, mert egy nyolc éves gyerek ruházása az őrségi készletekből nem megoldható. Gyerekekre nem terveznek, gnómok és tündérek pedig a legtöbbször még a barakk környékét is kerülik. A tőr és az íj kezdetnek megteszi, nem lehet egy apródot rögtön acélcsomagolásban a holtak közé hajítani. Sajnos bőrvértjük sincsen gyerekméretben, pedig az talán nem ártana.*
-A lovadat kérlek hozd magaddal. Semmi gond a helyi istállóval, de a táborból nehezebb bármit is megfújni. A többit majd inkább odabent beszéljük meg. *Ez akár megfelelhetett egy eligazításnak is. Nem itt mindenki előtt akarja intézni az ügyes bajos dolgait, a tényleges oktatás pedig feltehetőleg holnapra marad.*
*A férfi átveszi a levelet, majd az oldalát végigtépve felnyitja, és legalább kétszer átfutja az elküldött üzenetet. Nem nagyon lehet a dolgokat félreérteni, az adósság be van hajtva, sem a helyzet sem a lovagi becsület, sem ostoba bátyjának nyaka nem teszi lehetővé a felkérés visszautasítását, bár utóbbiról sose értette igazán mit is takar tulajdonképpen. Neki a városőrségi hűség az amit jobban átlát és amihez jobban tud igazodni, és ez utóbbi kifejezetten igényel egyfajta segítőt, illetve nevelni kell a következő generációt, ha nem akarja, hogy egyel több semmirekellő mászkáljon Arthenior utcáin.*
-Rendben nem ez a legalkalmasabb időpont, de mondjuk, hogy vállalom az ügyet. *Ez persze több dologtól is függ elvégre ő is katona, és neki is parancsokat kell követnie.*
-Ez az összes fegyvered és holmid, vagy még hoztál valamit magaddal? *Teszi fel a kézenfekvő kérdést, mert egy nyolc éves gyerek ruházása az őrségi készletekből nem megoldható. Gyerekekre nem terveznek, gnómok és tündérek pedig a legtöbbször még a barakk környékét is kerülik. A tőr és az íj kezdetnek megteszi, nem lehet egy apródot rögtön acélcsomagolásban a holtak közé hajítani. Sajnos bőrvértjük sincsen gyerekméretben, pedig az talán nem ártana.*
-A lovadat kérlek hozd magaddal. Semmi gond a helyi istállóval, de a táborból nehezebb bármit is megfújni. A többit majd inkább odabent beszéljük meg. *Ez akár megfelelhetett egy eligazításnak is. Nem itt mindenki előtt akarja intézni az ügyes bajos dolgait, a tényleges oktatás pedig feltehetőleg holnapra marad.*
1531. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 23:26:44
Üzenet elküldve: 2016-08-24 23:26:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Aoneer //
- E-Erelias vagyok, és... -
~ Mintha ezt már mondtam volna. Ostoba, ostoba, ostoba. ~
* Újból nekigyürkőzik. Kicsit megilletődik az őrmester személyétől és talán szégyenli is magát, amiért nem ismerte fel. Kicsit toporog egy helyben majd inkább odanyújtja a megtépázott papirost. *
- Ezt atyám a őrmester úrnak szánja. -
* Csendben vár, ha az őrmester elolvassa a levelet. Felkapja a fejét a "démon" szóra. *
~ Még érdekes dolgok is kisülhetnek itt. ~
* Elkerekedett szemmel figyeli, ahogy ezek ketten vígan borozgatnak, amíg az ő sorsa eldől. Egyáltalán nem ilyennek képzelte az őrmestert. *
~ De azért kicsit félelmetes. ~
* Ismeri el magában bólogatva. *
~ Még ha enyhén ittasnak tűnik is. Vagy lehet, hogy mindig ilyen? ~
- E-Erelias vagyok, és... -
~ Mintha ezt már mondtam volna. Ostoba, ostoba, ostoba. ~
* Újból nekigyürkőzik. Kicsit megilletődik az őrmester személyétől és talán szégyenli is magát, amiért nem ismerte fel. Kicsit toporog egy helyben majd inkább odanyújtja a megtépázott papirost. *
- Ezt atyám a őrmester úrnak szánja. -
* Csendben vár, ha az őrmester elolvassa a levelet. Felkapja a fejét a "démon" szóra. *
~ Még érdekes dolgok is kisülhetnek itt. ~
* Elkerekedett szemmel figyeli, ahogy ezek ketten vígan borozgatnak, amíg az ő sorsa eldől. Egyáltalán nem ilyennek képzelte az őrmestert. *
~ De azért kicsit félelmetes. ~
* Ismeri el magában bólogatva. *
~ Még ha enyhén ittasnak tűnik is. Vagy lehet, hogy mindig ilyen? ~
1530. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 22:56:42
Üzenet elküldve: 2016-08-24 22:56:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Ysanee, Erelias//
-Igen én vagyok az. Miben segíthetek? *Mondja végig papírforma szerint az ilyenkor várható szavakat, és már előre sejti mi itt a dolgok lényege. Ha őt keresi és éppenséggel a lovasok akik itt hagyták már rég elviharzottak akkor az azt jelenti, hogy valaki valamiért az ő nyakába varrta a fiút, és ez ellen már nem igazán tehet semmit. Az őrség lovai sem gyorsabbak azoknál amiket a piacon kapni, és katapulttal sem lőheti a futárok után a gyereket. Nem mintha alapból elutasítana bármiféle segéderőt az őrség soraiban, de talán nem ez a legalkalmasabb nap ehhez az egészhez.
Ugyanakkor már az is dereng, hogy mintha az egyik bátyja egyszer az orra alá tolt volna valamiféle papírt a Nahodaanok pecsétjével, amit neki alá kellett írnia. Homályos a dolog, és akkor nem sokat gondolkozott az ügy jelentőségén. Egy biztos a fiú előbb meg fogja mondani miről van szó, minthogy azt ő a saját kútfejéből kitalálja. Szó volt adósságról, meg lincselésről, meg valamiféle katonai szolgálatról amit neki teljesítenie kell, ha egyszer a bátyja nem törleszt időben. Meg kézfogás a hitelezővel, bemutatkozás, szó arról, hogy Aoneer kiváló harcos és nagy jövő előtt áll a városi őrségnél, és egy halom olyan emlék amiket egész mélyen eltemetett elméje rejtekében, mert nem fölöslegesnek tartotta őket, hiszen a bátyja egy talpraesett ügyes felnőtt aki el tudja intézni a saját dolgait. Az édes öccsét pedig csak nem sodorná bele a hülyeségeibe, és az ezzel járó esetleges problémákba.* ~Meg fogom fojtani.~
-Éppenséggel lassan már készülnék, ha fiú a frontra jött egy törött lábú házi démon már nem sokat változtat a helyzet veszélyességén. *Ekkor már talán a bor beszél belőle, talán a fáradtság ami rányomta a bélyegét szolgálatára. A borosüveget megfogva újra tölti a tolvaj félig kiürült poharát. A leitatás amúgy is tervbe volt véve, nem hitte, hogy a másik, vagy akár az egyik hadnagyuk józanul vállalkozik az ügyre, és hajlandó egy sátorba kerülni a fenevaddal, csak éppen eddig alig kortyolgatott valamit. Összességében tényleg úgy tűnik, hogy még pár mondat erejéig itt maradnak.
Tényleg vissza kéne tennie a bilincset Ysaneera különben lassan úgy fognak rájuk tekinteni mint egy nagy elbarmolt családra. Bár lehet azzal csak még inkább rontana az összképen.*
-Igen én vagyok az. Miben segíthetek? *Mondja végig papírforma szerint az ilyenkor várható szavakat, és már előre sejti mi itt a dolgok lényege. Ha őt keresi és éppenséggel a lovasok akik itt hagyták már rég elviharzottak akkor az azt jelenti, hogy valaki valamiért az ő nyakába varrta a fiút, és ez ellen már nem igazán tehet semmit. Az őrség lovai sem gyorsabbak azoknál amiket a piacon kapni, és katapulttal sem lőheti a futárok után a gyereket. Nem mintha alapból elutasítana bármiféle segéderőt az őrség soraiban, de talán nem ez a legalkalmasabb nap ehhez az egészhez.
Ugyanakkor már az is dereng, hogy mintha az egyik bátyja egyszer az orra alá tolt volna valamiféle papírt a Nahodaanok pecsétjével, amit neki alá kellett írnia. Homályos a dolog, és akkor nem sokat gondolkozott az ügy jelentőségén. Egy biztos a fiú előbb meg fogja mondani miről van szó, minthogy azt ő a saját kútfejéből kitalálja. Szó volt adósságról, meg lincselésről, meg valamiféle katonai szolgálatról amit neki teljesítenie kell, ha egyszer a bátyja nem törleszt időben. Meg kézfogás a hitelezővel, bemutatkozás, szó arról, hogy Aoneer kiváló harcos és nagy jövő előtt áll a városi őrségnél, és egy halom olyan emlék amiket egész mélyen eltemetett elméje rejtekében, mert nem fölöslegesnek tartotta őket, hiszen a bátyja egy talpraesett ügyes felnőtt aki el tudja intézni a saját dolgait. Az édes öccsét pedig csak nem sodorná bele a hülyeségeibe, és az ezzel járó esetleges problémákba.* ~Meg fogom fojtani.~
-Éppenséggel lassan már készülnék, ha fiú a frontra jött egy törött lábú házi démon már nem sokat változtat a helyzet veszélyességén. *Ekkor már talán a bor beszél belőle, talán a fáradtság ami rányomta a bélyegét szolgálatára. A borosüveget megfogva újra tölti a tolvaj félig kiürült poharát. A leitatás amúgy is tervbe volt véve, nem hitte, hogy a másik, vagy akár az egyik hadnagyuk józanul vállalkozik az ügyre, és hajlandó egy sátorba kerülni a fenevaddal, csak éppen eddig alig kortyolgatott valamit. Összességében tényleg úgy tűnik, hogy még pár mondat erejéig itt maradnak.
Tényleg vissza kéne tennie a bilincset Ysaneera különben lassan úgy fognak rájuk tekinteni mint egy nagy elbarmolt családra. Bár lehet azzal csak még inkább rontana az összképen.*
1529. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 22:28:29
Üzenet elküldve: 2016-08-24 22:28:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer, Erelias//
*Kissé neheztel a férfira, amiért nem tölt neki is bort, de nem teszi szóvá. Végtére is csak egy rab, örülnie kellene, hogy egyáltalán kapott valamit.
Tekintete az újonnan érkező kisfiúra téved, akit alaposan megnéz magának. Nem tűnik tharg gyereknek, az öltözete eltér azokétól, akiket Amon Ruadhban látott. Szegénynek sem tűnik, jó tolvajhoz mérten Ysanee szemei rögtön ki is szúrják a gyűrűt az ujján.
A neve csengéséből és beszédéből úri gyereknek tűnik, s ha most épp nem fogoly lenne, biztosan megpróbálná ellopni a denevéres ékszert, mi sem lenne egyszerűbb. Igazából nem emlékszik, hogy valaha lopott-e meg nemesi származású kölyköt, pedig mindig is végtelenül bosszantották, mert míg ezeknek a gyerekeknek mindenük megvan, s ezért egy cseppet sem hálásak, a velük egykorú szegényebb társaik már régen zsebtolvajlásból élnek a kikötő környékén.
Minden rosszindulatú gondolata ellenére elmosolyodik, amikor meghajol.*
-Nahát Aoneer őrmester, példát vehetne a fiútól! Maga bezzeg sohasem hajol meg, mikor meglát. *biggyeszti le az alsó ajkát színpadiasan majd még viccelve hozzáteszi*- Egy pohár borért el tudom nézni a faragatlanságát, ahogy látom úgyis maradunk még.
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.24 22:30:14
*Kissé neheztel a férfira, amiért nem tölt neki is bort, de nem teszi szóvá. Végtére is csak egy rab, örülnie kellene, hogy egyáltalán kapott valamit.
Tekintete az újonnan érkező kisfiúra téved, akit alaposan megnéz magának. Nem tűnik tharg gyereknek, az öltözete eltér azokétól, akiket Amon Ruadhban látott. Szegénynek sem tűnik, jó tolvajhoz mérten Ysanee szemei rögtön ki is szúrják a gyűrűt az ujján.
A neve csengéséből és beszédéből úri gyereknek tűnik, s ha most épp nem fogoly lenne, biztosan megpróbálná ellopni a denevéres ékszert, mi sem lenne egyszerűbb. Igazából nem emlékszik, hogy valaha lopott-e meg nemesi származású kölyköt, pedig mindig is végtelenül bosszantották, mert míg ezeknek a gyerekeknek mindenük megvan, s ezért egy cseppet sem hálásak, a velük egykorú szegényebb társaik már régen zsebtolvajlásból élnek a kikötő környékén.
Minden rosszindulatú gondolata ellenére elmosolyodik, amikor meghajol.*
-Nahát Aoneer őrmester, példát vehetne a fiútól! Maga bezzeg sohasem hajol meg, mikor meglát. *biggyeszti le az alsó ajkát színpadiasan majd még viccelve hozzáteszi*- Egy pohár borért el tudom nézni a faragatlanságát, ahogy látom úgyis maradunk még.
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.24 22:30:14
1528. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 20:07:51
Üzenet elküldve: 2016-08-24 20:07:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Elias megrezzen a felcsattanó kérdéstől. Aztán azért összeszedi magát és tisztán, érthetően visszaválaszol, a zajongó tömeg ellenére. *
- Őőő. * megköszörüli a torkát * Aoneer Hraefg Glimriorathan-t keresem. Uram. -
* Sikerül egy szuszra végighadarni a hosszú nevet. És persze az illemről sem feledkezik meg. *
- Erelias Nahodaan vagyok. -
* Megnézi magának kicsit jobban az illetőt. Jócskán felfelé kell néznie, pedig atyja sem alacsony ember. Mindent egybevetve elég szigorú személy benyomását kelti. Pillantása elidőzik a ruházatán és a sisakján libegő fehér tollon. Mintha derengene valami az Artheniorban használatos színjelképekkel kapcsolatban. Öreg tanítója most bizonyára bosszankodna miatta. Már ha épp nem aludna el óra közben. *
~ Talán magas beosztású katona? ~
* Szemügyre veszi a mögötte álló nőt és arra a következtetésre jut, bizonyára a felesége. Udvariasan, egy apró meghajlással üdvözli. *
- Őőő. * megköszörüli a torkát * Aoneer Hraefg Glimriorathan-t keresem. Uram. -
* Sikerül egy szuszra végighadarni a hosszú nevet. És persze az illemről sem feledkezik meg. *
- Erelias Nahodaan vagyok. -
* Megnézi magának kicsit jobban az illetőt. Jócskán felfelé kell néznie, pedig atyja sem alacsony ember. Mindent egybevetve elég szigorú személy benyomását kelti. Pillantása elidőzik a ruházatán és a sisakján libegő fehér tollon. Mintha derengene valami az Artheniorban használatos színjelképekkel kapcsolatban. Öreg tanítója most bizonyára bosszankodna miatta. Már ha épp nem aludna el óra közben. *
~ Talán magas beosztású katona? ~
* Szemügyre veszi a mögötte álló nőt és arra a következtetésre jut, bizonyára a felesége. Udvariasan, egy apró meghajlással üdvözli. *
1527. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 19:20:56
Üzenet elküldve: 2016-08-24 19:20:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Ysanee//
*A kellemesebb hangsúly őt egyáltalán nem lepi meg, a lány vagy a bizalmába akar férkőzni és át akarja verni, vagy amiben ő reménykedik, hogy lassan kezd kialakulni az a fajta alázat a fogva tartóval szemben amiről már a Pirtianesi könyvekben is olvasott. Az ottani mélységi azt állította, hogy a fogoly mivel nem képes elfogadni saját alávetett voltát, sokkal inkább kezdi az egész rabságot afféle kellemes nyaralásnak, tekinteni, fogva tartóját pedig egyre jobb és jobb színben látja. Akár még komoly hűség, vagy barátság is kialakulhat. E mellett pedig úgy véli, az adott keretek között még tisztességes volt a nővel, bár ha jobban végiggondolja a dolgokat, akkor rá kell, jönnie, hogy ez nem egészen helytálló.*
-Nos akkor indulhatnánk is. *Azt hitte több borba fog kerülni a dolog, de neki így is teljesen megfelel, azért egyikük se legyen túlságosan illuminált állapotban mikor a lénnyel beszélnek mert a végén még szembe kell nézniük a saját gyomrukkal, belsőségeikkel, ami egy fogoly meglátogatásának az egyik legrosszabb végkimenetele.*
-Éppenséggel a nyugtatóból kéne egy újabb adagot beadnom neki, illetve egy kalodába áthelyezni, és valamilyen módon rabruhát erőltetni rá. Szóval nem egyszerű a feladat, és nyilván kell hozzá egy kis szíverősítő. *Tölti ki magának a második pohár bort, ettől még nem fog fejre állni, de talán nagyobb nyugalommal kezeli majd a lény ostobaságait, és enyhén szólva rémisztő jelenlétét. Ha az eredarban is kialakul a Pirtianesi hűség hatás, amiről az a mélységi is írogatott, vagy a drogok hatására megszelídül, esetleg sikerül a "fájdalom nélküliség" függőjévé tenni, akkor talán még a legnagyobb szövetségesük is lehet. Akár a holtak elleni harcban, akár fajtársai felkutatásában és kivégzésében.*
// Tanítvány a mestere felé //
~Ez az a Nahodaan gyerek~ *Fordul az ajtó irányába. A kölyök első és második látásra is egy elkényeztetett nemesi úrfi látszatát kelti. Nem látszik ügyetlennek, a korához képest nem is gyenge és nem is döntésképtelen, vagy félénk. Tapasztalatlannak már inkább mondaná, és szívesen fenéken billentené a kedves apát, hogy a harcedzett férfiak helyett egy ennyire fiatal gyereket küldött a holtak elleni harc kellős közepére. Nyilván elbírja már a kardot, és nyilván jobban bánik vele mint egyes kocsmai ászok, de ez éppen az a háború ahol még az edzett és elismert férfiak is sorra döglenek meg értelmetlenül.*
~Nahodaan~ *Mióta a lovasok megjelentek szinte csak ezen a családon gondolkozik, és egyre biztosabb benne, hogy hallotta már ezt a nevet valahol. De ennél többre sajnos nem emlékszik az egészből. Végül úgy dönt üsse kavics rákérdez a dologra.*
-Hé kölyök. Segíthetek valamiben? Keresel valakit? *A férfiról lerí, hogy katona. Vállait takarja az őrségi köpeny, fején ott az őrmesteri rangot jelölő fehér toll, bár jelenlegi kinézete, a füstös ivóban, borral a kezében és a rableánnyal az oldalán messze elüt minden pozitívtól amit az általa is oly mélyen tisztelt őrségről gondolni lehet.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.24 19:28:09
*A kellemesebb hangsúly őt egyáltalán nem lepi meg, a lány vagy a bizalmába akar férkőzni és át akarja verni, vagy amiben ő reménykedik, hogy lassan kezd kialakulni az a fajta alázat a fogva tartóval szemben amiről már a Pirtianesi könyvekben is olvasott. Az ottani mélységi azt állította, hogy a fogoly mivel nem képes elfogadni saját alávetett voltát, sokkal inkább kezdi az egész rabságot afféle kellemes nyaralásnak, tekinteni, fogva tartóját pedig egyre jobb és jobb színben látja. Akár még komoly hűség, vagy barátság is kialakulhat. E mellett pedig úgy véli, az adott keretek között még tisztességes volt a nővel, bár ha jobban végiggondolja a dolgokat, akkor rá kell, jönnie, hogy ez nem egészen helytálló.*
-Nos akkor indulhatnánk is. *Azt hitte több borba fog kerülni a dolog, de neki így is teljesen megfelel, azért egyikük se legyen túlságosan illuminált állapotban mikor a lénnyel beszélnek mert a végén még szembe kell nézniük a saját gyomrukkal, belsőségeikkel, ami egy fogoly meglátogatásának az egyik legrosszabb végkimenetele.*
-Éppenséggel a nyugtatóból kéne egy újabb adagot beadnom neki, illetve egy kalodába áthelyezni, és valamilyen módon rabruhát erőltetni rá. Szóval nem egyszerű a feladat, és nyilván kell hozzá egy kis szíverősítő. *Tölti ki magának a második pohár bort, ettől még nem fog fejre állni, de talán nagyobb nyugalommal kezeli majd a lény ostobaságait, és enyhén szólva rémisztő jelenlétét. Ha az eredarban is kialakul a Pirtianesi hűség hatás, amiről az a mélységi is írogatott, vagy a drogok hatására megszelídül, esetleg sikerül a "fájdalom nélküliség" függőjévé tenni, akkor talán még a legnagyobb szövetségesük is lehet. Akár a holtak elleni harcban, akár fajtársai felkutatásában és kivégzésében.*
// Tanítvány a mestere felé //
~Ez az a Nahodaan gyerek~ *Fordul az ajtó irányába. A kölyök első és második látásra is egy elkényeztetett nemesi úrfi látszatát kelti. Nem látszik ügyetlennek, a korához képest nem is gyenge és nem is döntésképtelen, vagy félénk. Tapasztalatlannak már inkább mondaná, és szívesen fenéken billentené a kedves apát, hogy a harcedzett férfiak helyett egy ennyire fiatal gyereket küldött a holtak elleni harc kellős közepére. Nyilván elbírja már a kardot, és nyilván jobban bánik vele mint egyes kocsmai ászok, de ez éppen az a háború ahol még az edzett és elismert férfiak is sorra döglenek meg értelmetlenül.*
~Nahodaan~ *Mióta a lovasok megjelentek szinte csak ezen a családon gondolkozik, és egyre biztosabb benne, hogy hallotta már ezt a nevet valahol. De ennél többre sajnos nem emlékszik az egészből. Végül úgy dönt üsse kavics rákérdez a dologra.*
-Hé kölyök. Segíthetek valamiben? Keresel valakit? *A férfiról lerí, hogy katona. Vállait takarja az őrségi köpeny, fején ott az őrmesteri rangot jelölő fehér toll, bár jelenlegi kinézete, a füstös ivóban, borral a kezében és a rableánnyal az oldalán messze elüt minden pozitívtól amit az általa is oly mélyen tisztelt őrségről gondolni lehet.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.24 19:28:09
1526. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 17:49:51
Üzenet elküldve: 2016-08-24 17:49:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Astanak //
* A férfi a munka nehezebbik felét fogja meg hagyva az elfnek a gyomorforgatót. A nem is olyan régen szisztematikusan összecsomózott és bebugyolált hullát most kénytelen kibontani majd pedig kitekergetni a lepedőből. Tekintete az apró arcon pihen meg, a sötét felhők bizony mind ott tornyosulnak a feje felett. Valahogy jobban tűrte volna ha elégetik mint ezt, hogy le kell fejeznie.
Egy éles, valószínűleg a nyílhegyek kiszedésére használt kést fog és egyik kezét a tündér feje alá helyezi, másikat a nyakára és némi idő múlva elválasztja a fejet a testtől.*
- Nem erre szerződtem, ez nem elfnek való feladat. *dohogja de megcsinálja mert tudja, most, hogy a holtak talpra álltak ez a legbiztonságosabb.
Amikor Asta visszaér már elvégezte a munkát. Látja, hogy a férfi a fejet is vinni akarja ezért gyorsan lecsap rá.*
- Azt nem, az kell. *mondja és ragadja magához az apró fürtös fejet, hogy azt végül ismét visszabugyolálja a takaróba és hóna alá csapva induljon meg Thargarod felé nem előbb semhogy azért válaszolna Astanak.*
- Sem Etheaval sem senki mással nem találkoztam. Nem küldtek utánuk senkit. Ha gondolod nézz utána megvannak-e még. Nekem az erődbe kell mennem, a Vezér hivatott. *szól majd elsiet.*
* A férfi a munka nehezebbik felét fogja meg hagyva az elfnek a gyomorforgatót. A nem is olyan régen szisztematikusan összecsomózott és bebugyolált hullát most kénytelen kibontani majd pedig kitekergetni a lepedőből. Tekintete az apró arcon pihen meg, a sötét felhők bizony mind ott tornyosulnak a feje felett. Valahogy jobban tűrte volna ha elégetik mint ezt, hogy le kell fejeznie.
Egy éles, valószínűleg a nyílhegyek kiszedésére használt kést fog és egyik kezét a tündér feje alá helyezi, másikat a nyakára és némi idő múlva elválasztja a fejet a testtől.*
- Nem erre szerződtem, ez nem elfnek való feladat. *dohogja de megcsinálja mert tudja, most, hogy a holtak talpra álltak ez a legbiztonságosabb.
Amikor Asta visszaér már elvégezte a munkát. Látja, hogy a férfi a fejet is vinni akarja ezért gyorsan lecsap rá.*
- Azt nem, az kell. *mondja és ragadja magához az apró fürtös fejet, hogy azt végül ismét visszabugyolálja a takaróba és hóna alá csapva induljon meg Thargarod felé nem előbb semhogy azért válaszolna Astanak.*
- Sem Etheaval sem senki mással nem találkoztam. Nem küldtek utánuk senkit. Ha gondolod nézz utána megvannak-e még. Nekem az erődbe kell mennem, a Vezér hivatott. *szól majd elsiet.*
1525. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 16:55:51
Üzenet elküldve: 2016-08-24 16:55:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Tanítvány a mestere felé //
* Haragosan szusszantva végre összeszedi magát. Már minden létező porszemet kidörgölt a szemeiből. Egyenesre igazítja a gerincét és peckesen fellépdel a lépcsőkön. Kitárja a nehéz ajtót maga előtt, és hagyja bedörrenni maga mögött. Frissen épített önbizalma legott összeomlik, amint meglátja milyen alakok tartózkodnak odabent. Előszedi belső zsebéből az atyja által írt levelet és magáról megfeledkezve gyűrögetni kezdi. *
~ Azt tanácsolták itt keressem. Jó lenne tudni, hogy néz ki egyáltalán. ~ * Lát itt jó pár nagydarab fickót és kevésbé nagydarabokat, rangosokat és kevésbé rangosnak tűnőket. Megtörli izzadó tenyerét a nadrágjában, fél szemmel a papirosra pillant. *
~ Bizonyára tele van könyörgéssel, hogy miért is ne küldjön az őrmester rögtön haza. ~
* Igazából egy diplomatikusan megfogalmazott írást tartalmaz, miszerint szívesen vennék, ha a Nahodaan-ház utolsó egy-szem fia méltó körülmények között nevelődne. Futólag említ egy múltbéli tartozást Erelior Nahodaan felé, és egy ígéretet a kívánság teljesítésére. Ami az is lehet, hogy csak egy kocsma pultjának dőlve hangzott el, a józan ítélőképesség birtoklásán kívül. De nem is ez a lényeg.
Elias továbbra is sűrűn tekintget körbe a helyiségben, ujjperceit egyesével pattogtatva. Egy pillanatra megáll a középső ujján lévő denevéres gyűrűnél, és párszor megforgatja azt. Majd úgy dönt kevésbé feltűnő a jelenléte, ha a fal mellé somfordál. *
* Haragosan szusszantva végre összeszedi magát. Már minden létező porszemet kidörgölt a szemeiből. Egyenesre igazítja a gerincét és peckesen fellépdel a lépcsőkön. Kitárja a nehéz ajtót maga előtt, és hagyja bedörrenni maga mögött. Frissen épített önbizalma legott összeomlik, amint meglátja milyen alakok tartózkodnak odabent. Előszedi belső zsebéből az atyja által írt levelet és magáról megfeledkezve gyűrögetni kezdi. *
~ Azt tanácsolták itt keressem. Jó lenne tudni, hogy néz ki egyáltalán. ~ * Lát itt jó pár nagydarab fickót és kevésbé nagydarabokat, rangosokat és kevésbé rangosnak tűnőket. Megtörli izzadó tenyerét a nadrágjában, fél szemmel a papirosra pillant. *
~ Bizonyára tele van könyörgéssel, hogy miért is ne küldjön az őrmester rögtön haza. ~
* Igazából egy diplomatikusan megfogalmazott írást tartalmaz, miszerint szívesen vennék, ha a Nahodaan-ház utolsó egy-szem fia méltó körülmények között nevelődne. Futólag említ egy múltbéli tartozást Erelior Nahodaan felé, és egy ígéretet a kívánság teljesítésére. Ami az is lehet, hogy csak egy kocsma pultjának dőlve hangzott el, a józan ítélőképesség birtoklásán kívül. De nem is ez a lényeg.
Elias továbbra is sűrűn tekintget körbe a helyiségben, ujjperceit egyesével pattogtatva. Egy pillanatra megáll a középső ujján lévő denevéres gyűrűnél, és párszor megforgatja azt. Majd úgy dönt kevésbé feltűnő a jelenléte, ha a fal mellé somfordál. *
1524. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 16:41:14
Üzenet elküldve: 2016-08-24 16:41:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel//
- Hm? *Fordul vissza, ahogy az elf épp kilépése előtt szól még egyet.*
- Bassza meg! *Összegzi az egész helyzet hangulatát. Nem is az, hogy fölösleges volt cipelni, vagy hogy ehelyett segíthetne legyakni a pókot. Egy ideje nem zavarja, ha inkább hasznos, mint hogy keménykedjen – bár ezt nem tudja, mióta csinálja. Egyrészről egy élet elveszett, és igen, őt ez zavarja; Sem hős, sem pszichopata nem lett belőle máig, továbbra is csak egy nagyképű civil. Persze tettetni azt tud, méghozzá egész jól, és úgy is tesz.*
- Aha. Menjél, nem hagyom, hogy megszökjön, nyugi. *Szebb időkben ez még poénnak is elmenne, most viszont túlzottan valósághű. A szőke elmegy, ő pedig leül, és hátradől. Szemben a halottal, de a pihenő pozíció hamarosan eszébe juttatja a fáradtságot. Ugye, nem aludt éjszaka, aztán az imént sprintelt teljes menetfelszerelésében. Plusz egy hullával a háta közepén. És forduljon fel, aki azt mondja, hogy fiatal ember, bírnia kell. Bírta, persze, de azért elfáradt. És most itt ül, és szép lassan csúszik át az üres tekintettel bambuláson át a lecsukódó szem felé. Az után pedig mind tudjuk, mi közeleg: a nem mindig békés, de pihentető álomvilág, csak hogy az elalvó őr szereposztás is végre gazdára találjon. Ám nem érhet el oda, mert nyílik az ajtó, és a szőke már beszél is hozzá. Alig pár percre szenderült el, ám egy álomkezdemény már a szemére szállt, így biztos benne, hogy hallotta a zöldebb legelőkre tévedt tündérkét azt mondani: „Asztarohadt, már megint hülye vagy.”
Ám az elf leányzó szavaira visszatér, habár nem reagál egyből. Először a tündért nézi meg: mozdulatlan, és határozottan nem beszél. Már ha. Bár hogyha a gúzsba kötött hulla bármi komolyabbat csinált volna, hörgés, kaparászás, netán legurult volna az ágyról, azt azért csak meghallotta volna. Egy kis szerencsével viszont, még ez sem történik meg. Nagyot ásítva aztán így válaszol:*
- Fogom az ásót. Túl rég nyeltem földet amúgy is. Dharrenék visszaértek már?*Élete valamelyik pontján belenevelték, hogy a nehezebb munkát márpedig a férfiaknak kell végezniük, és az ásás a kettőből pont ez, egy nyak teljes átvágásához pedig megfelelő eszközökkel, elég az ügyesség. Vagy pontosság. Márpedig egy fogadóban miért is ne lennének meg a legjobb konyhai eszközök?*
- Vigyázz azért, el ne járjon a szája. Még leharap egy ujjat. *Inti óva Ewát, feltápászkodik, és elindul keresni magának egy ásót, majd kimegy, hogy megtörje a föld felszínét. Legalább nem kell egy túlzottan széles gödör, viszont kellően mélyre kikaparja, ami azért megkövetel egy félórát. Közben azon gondolkodik, hogy vajon merre maradnak a felderítőcsapata többi része. Majd miután úgy ítéli, hogy elég közel került a földanyához, kikászálódik, ha már fogadó, keres valami vízvételi lehetőséget, ami munka után nem csak, hogy jól esik, de ajánlott. Azután elmegy a hullácskáért, ami remélhetőleg már két darabban hever valahol. A kettőt egymásra rakva viszi, lerakja a gödör peremére, és átbuktatja rajta, mire a test a fejjel együtt belezuhan, és egy jellegzetes puffanással ér földet.*
- Hmm. *Ilyenkor talán valami hatásvadász dolgot kéne mondani, de hősünknek nem jutnak eszébe ilyen nagyokos szavak pont, amikor kellene. Visszatölti a földet az üregbe, amiből kiszakította. Ha Ewa még mindig itt van, hát újfent megkérdezi tőle, visszaérkeztek-e vajon Dharrenék. Ha nincs már, akkor csak fogja magát és elindul Amonra. A csipetcsapatnak biztosan küldtek már erősítést, vagy pedig nem is fognak. És vagy már visszaértek, vagy nem is fognak.*
- Hm? *Fordul vissza, ahogy az elf épp kilépése előtt szól még egyet.*
- Bassza meg! *Összegzi az egész helyzet hangulatát. Nem is az, hogy fölösleges volt cipelni, vagy hogy ehelyett segíthetne legyakni a pókot. Egy ideje nem zavarja, ha inkább hasznos, mint hogy keménykedjen – bár ezt nem tudja, mióta csinálja. Egyrészről egy élet elveszett, és igen, őt ez zavarja; Sem hős, sem pszichopata nem lett belőle máig, továbbra is csak egy nagyképű civil. Persze tettetni azt tud, méghozzá egész jól, és úgy is tesz.*
- Aha. Menjél, nem hagyom, hogy megszökjön, nyugi. *Szebb időkben ez még poénnak is elmenne, most viszont túlzottan valósághű. A szőke elmegy, ő pedig leül, és hátradől. Szemben a halottal, de a pihenő pozíció hamarosan eszébe juttatja a fáradtságot. Ugye, nem aludt éjszaka, aztán az imént sprintelt teljes menetfelszerelésében. Plusz egy hullával a háta közepén. És forduljon fel, aki azt mondja, hogy fiatal ember, bírnia kell. Bírta, persze, de azért elfáradt. És most itt ül, és szép lassan csúszik át az üres tekintettel bambuláson át a lecsukódó szem felé. Az után pedig mind tudjuk, mi közeleg: a nem mindig békés, de pihentető álomvilág, csak hogy az elalvó őr szereposztás is végre gazdára találjon. Ám nem érhet el oda, mert nyílik az ajtó, és a szőke már beszél is hozzá. Alig pár percre szenderült el, ám egy álomkezdemény már a szemére szállt, így biztos benne, hogy hallotta a zöldebb legelőkre tévedt tündérkét azt mondani: „Asztarohadt, már megint hülye vagy.”
Ám az elf leányzó szavaira visszatér, habár nem reagál egyből. Először a tündért nézi meg: mozdulatlan, és határozottan nem beszél. Már ha. Bár hogyha a gúzsba kötött hulla bármi komolyabbat csinált volna, hörgés, kaparászás, netán legurult volna az ágyról, azt azért csak meghallotta volna. Egy kis szerencsével viszont, még ez sem történik meg. Nagyot ásítva aztán így válaszol:*
- Fogom az ásót. Túl rég nyeltem földet amúgy is. Dharrenék visszaértek már?*Élete valamelyik pontján belenevelték, hogy a nehezebb munkát márpedig a férfiaknak kell végezniük, és az ásás a kettőből pont ez, egy nyak teljes átvágásához pedig megfelelő eszközökkel, elég az ügyesség. Vagy pontosság. Márpedig egy fogadóban miért is ne lennének meg a legjobb konyhai eszközök?*
- Vigyázz azért, el ne járjon a szája. Még leharap egy ujjat. *Inti óva Ewát, feltápászkodik, és elindul keresni magának egy ásót, majd kimegy, hogy megtörje a föld felszínét. Legalább nem kell egy túlzottan széles gödör, viszont kellően mélyre kikaparja, ami azért megkövetel egy félórát. Közben azon gondolkodik, hogy vajon merre maradnak a felderítőcsapata többi része. Majd miután úgy ítéli, hogy elég közel került a földanyához, kikászálódik, ha már fogadó, keres valami vízvételi lehetőséget, ami munka után nem csak, hogy jól esik, de ajánlott. Azután elmegy a hullácskáért, ami remélhetőleg már két darabban hever valahol. A kettőt egymásra rakva viszi, lerakja a gödör peremére, és átbuktatja rajta, mire a test a fejjel együtt belezuhan, és egy jellegzetes puffanással ér földet.*
- Hmm. *Ilyenkor talán valami hatásvadász dolgot kéne mondani, de hősünknek nem jutnak eszébe ilyen nagyokos szavak pont, amikor kellene. Visszatölti a földet az üregbe, amiből kiszakította. Ha Ewa még mindig itt van, hát újfent megkérdezi tőle, visszaérkeztek-e vajon Dharrenék. Ha nincs már, akkor csak fogja magát és elindul Amonra. A csipetcsapatnak biztosan küldtek már erősítést, vagy pedig nem is fognak. És vagy már visszaértek, vagy nem is fognak.*
1523. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 16:00:22
Üzenet elküldve: 2016-08-24 16:00:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer//
-Segítek magának, ha szükséges *jelenti ki meglepő magabiztossággal, nem is igazán gondolkodott rajta. Persze lehet, hogy nem lesz valami nagy segítség, még csak hárpiákkal sem találkozott életében, nemhogy démoni szerzetekkel, de egyelőre nincs jobb dolga. Legalább, ha elfoglalja magát a táboron belül, kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy összetalálkozik a kikötőiekkel. Ráadásul továbbra is végtelenül érdeklődik a lény iránt, maga sem igazán tudja, pontosan miért, lehet, hogy csak a táborban való céltalan bolyongás mellett minden sokkal érdekesebbnek tűnik.*
-Ha legközelebb meglátogatja magával tartok, feltéve, ha nem épp a körmeit kívánja kitépni. Akkor nem szívesen zavarnék *mosolyodik el, de pár másodperccel később komolyságot erőltet az arcára. Úgy érzi, kicsit túlságosan kedves lett a férfival szemben, pedig továbbra is a fogva tartójával ül egy asztalnál, nem pedig egy cimborájával.
Aoneer arcát fürkészi, aki úgy látszik teljesen máshol jár. Ysa a tekintetét követve észreveszi, hogy állandóan az ablakot bámulja, mikor pedig idegesen meghúzza a maradék borát, már nem hagyja szó nélkül.*
-Őrmester, ha szabad megjegyeznem, kissé feszültnek látszik *vált vissza a tőle már megszokott, halványan gúnyos hangnemére.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.24 16:01:40
-Segítek magának, ha szükséges *jelenti ki meglepő magabiztossággal, nem is igazán gondolkodott rajta. Persze lehet, hogy nem lesz valami nagy segítség, még csak hárpiákkal sem találkozott életében, nemhogy démoni szerzetekkel, de egyelőre nincs jobb dolga. Legalább, ha elfoglalja magát a táboron belül, kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy összetalálkozik a kikötőiekkel. Ráadásul továbbra is végtelenül érdeklődik a lény iránt, maga sem igazán tudja, pontosan miért, lehet, hogy csak a táborban való céltalan bolyongás mellett minden sokkal érdekesebbnek tűnik.*
-Ha legközelebb meglátogatja magával tartok, feltéve, ha nem épp a körmeit kívánja kitépni. Akkor nem szívesen zavarnék *mosolyodik el, de pár másodperccel később komolyságot erőltet az arcára. Úgy érzi, kicsit túlságosan kedves lett a férfival szemben, pedig továbbra is a fogva tartójával ül egy asztalnál, nem pedig egy cimborájával.
Aoneer arcát fürkészi, aki úgy látszik teljesen máshol jár. Ysa a tekintetét követve észreveszi, hogy állandóan az ablakot bámulja, mikor pedig idegesen meghúzza a maradék borát, már nem hagyja szó nélkül.*
-Őrmester, ha szabad megjegyeznem, kissé feszültnek látszik *vált vissza a tőle már megszokott, halványan gúnyos hangnemére.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.24 16:01:40
1522. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 15:15:30
Üzenet elküldve: 2016-08-24 15:15:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Intermezzo//
*Beszéd közben valami furcsa dologra lesz figyelmes a fogadó egyik ablakán keresztül. A jelenség elég feltűnő ahhoz, hogy fontos legyen a számára, éppen csak nem egészen tudja mit is jelenthet az egész. Lovasok érkeznek Nahodaan felségjelzéssel, és egy szembetűnően apró termetű lovassal. A kölyök mondhatni annyira, feltűnő, hogy ha akarná sem vehetné figyelmen kívül.* ~Nemesi ház, harcosok lovagok családja.~ *Mondja fel magában a tanultakat, ennél több egyelőre nem jut az eszébe, és szinte már örül, hogy pár újabb erős harcossal, zsoldossal gyarapszik a sereg, mikor is a férfiak pár pillanat múlva elkezdenek ismét ellovagolni az ablak előtt méghozzá az erdő felé, az ellenkező irányba. Ráadásul feltűnő módon a kölyök nélkül.*
~Mi a franc?~ *Valami egyértelműen nincs rendben odakint. Ysanee könnyen olvashat az őrmester reakcióiban túl sokat néz az ablak felé, még az átlagosnál is feszültebb és végül az összes a pohárban maradt bort egyszerre gurítja le a torkán, mintha nem épp a másikat készülne leitatni, hanem maga akarna lassan fejjel a földön landolni. Mindenesetre kivárja amíg a nő válaszol a kérdésére, addig nem akarja szóvá tenni, esetleges gyanúját kételyeit, és az épületet sem fogja elhagyni. Kár az idegeskedésért, még az is lehet, hogy semmi köze az egészhez.*
*Beszéd közben valami furcsa dologra lesz figyelmes a fogadó egyik ablakán keresztül. A jelenség elég feltűnő ahhoz, hogy fontos legyen a számára, éppen csak nem egészen tudja mit is jelenthet az egész. Lovasok érkeznek Nahodaan felségjelzéssel, és egy szembetűnően apró termetű lovassal. A kölyök mondhatni annyira, feltűnő, hogy ha akarná sem vehetné figyelmen kívül.* ~Nemesi ház, harcosok lovagok családja.~ *Mondja fel magában a tanultakat, ennél több egyelőre nem jut az eszébe, és szinte már örül, hogy pár újabb erős harcossal, zsoldossal gyarapszik a sereg, mikor is a férfiak pár pillanat múlva elkezdenek ismét ellovagolni az ablak előtt méghozzá az erdő felé, az ellenkező irányba. Ráadásul feltűnő módon a kölyök nélkül.*
~Mi a franc?~ *Valami egyértelműen nincs rendben odakint. Ysanee könnyen olvashat az őrmester reakcióiban túl sokat néz az ablak felé, még az átlagosnál is feszültebb és végül az összes a pohárban maradt bort egyszerre gurítja le a torkán, mintha nem épp a másikat készülne leitatni, hanem maga akarna lassan fejjel a földön landolni. Mindenesetre kivárja amíg a nő válaszol a kérdésére, addig nem akarja szóvá tenni, esetleges gyanúját kételyeit, és az épületet sem fogja elhagyni. Kár az idegeskedésért, még az is lehet, hogy semmi köze az egészhez.*
1521. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2016-08-24 14:34:49
Üzenet elküldve: 2016-08-24 14:34:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Tanítvány a mestere felé //
* A fiú csizmatalpa kisebb porfelhőt kavar fel, ahogy leszáll a lóról. Makacsul legyőzi a késztetést, hogy lábai megroggyanjanak alatta. Hátha pont látja valaki. Napok óta úton van pár fős kíséretével, egyre távolabb haladva az úton a megszokott otthonától. És édesapjától és édesanyjától. Akik még csak el sem kísérték őt. Helyette apja mindkét kezét a vállaira tette, és emlékeztette házuk jelmondatára. *
- Hűség a végsőkig. -
* Mormogja most maga elé. Reméli, legalább méltó lesz rá újdonsült mestere.
Atyja intézte el, hogy Aoneer Hraefg Glimriorathan legyen mestere és tanítója. A Városi Őrség őrmestere, úgy hallotta legalábbis. Mást nem is igen tud róla. Szorosan markolja hátasa, Fürge kantárját. A bestia állatja, az út elején sokszor megizzasztotta. Mostanra már lehetőleg a ló is kifáradt, és nem tépi ki magát a kezéből, mint legutóbb. Még utoljára meghallgatja a sok intelmet és tanácsot, miszerint legyen jó fiú, ne hozzon szégyent családjára, aztán hamarosan egyedül marad az udvaron. Izmard, atyja jobbkeze még hátrafordulva a nyeregben int neki, aztán ő is eltűnik a gázló felé vezető úton. Hosszan néz utánuk. Jégkék szemei elé lassan pára kúszik, szája széle mintha megremegne. Révedéséből egy hatalmas taszítás hozza ki, szinte térde esik. Hátasa megunja az ácsorgást és jókedvűen vakarja fejét a fiú vállába. *
- Az anyád...! -
* Közli vele Elias, ekképp hozva helyre megcsorbult méltóságát. Azért reméli, senki sem látja. Megráncigálja a ló szájában lévő zablát és maga után bevezeti az istállónak vélt épületbe. Miután egy maga korabeli istállófiúra bízza az állatot, tanácstalanul álldogál a taverna oldalánál. A hirtelen feltámadó szél beteríti porral, amit buzgón törölget ki a szeméből, sűrű könnyezés közepette. És persze még véletlenül sem gondol otthonára. De nem ám. *
* A fiú csizmatalpa kisebb porfelhőt kavar fel, ahogy leszáll a lóról. Makacsul legyőzi a késztetést, hogy lábai megroggyanjanak alatta. Hátha pont látja valaki. Napok óta úton van pár fős kíséretével, egyre távolabb haladva az úton a megszokott otthonától. És édesapjától és édesanyjától. Akik még csak el sem kísérték őt. Helyette apja mindkét kezét a vállaira tette, és emlékeztette házuk jelmondatára. *
- Hűség a végsőkig. -
* Mormogja most maga elé. Reméli, legalább méltó lesz rá újdonsült mestere.
Atyja intézte el, hogy Aoneer Hraefg Glimriorathan legyen mestere és tanítója. A Városi Őrség őrmestere, úgy hallotta legalábbis. Mást nem is igen tud róla. Szorosan markolja hátasa, Fürge kantárját. A bestia állatja, az út elején sokszor megizzasztotta. Mostanra már lehetőleg a ló is kifáradt, és nem tépi ki magát a kezéből, mint legutóbb. Még utoljára meghallgatja a sok intelmet és tanácsot, miszerint legyen jó fiú, ne hozzon szégyent családjára, aztán hamarosan egyedül marad az udvaron. Izmard, atyja jobbkeze még hátrafordulva a nyeregben int neki, aztán ő is eltűnik a gázló felé vezető úton. Hosszan néz utánuk. Jégkék szemei elé lassan pára kúszik, szája széle mintha megremegne. Révedéséből egy hatalmas taszítás hozza ki, szinte térde esik. Hátasa megunja az ácsorgást és jókedvűen vakarja fejét a fiú vállába. *
- Az anyád...! -
* Közli vele Elias, ekképp hozva helyre megcsorbult méltóságát. Azért reméli, senki sem látja. Megráncigálja a ló szájában lévő zablát és maga után bevezeti az istállónak vélt épületbe. Miután egy maga korabeli istállófiúra bízza az állatot, tanácstalanul álldogál a taverna oldalánál. A hirtelen feltámadó szél beteríti porral, amit buzgón törölget ki a szeméből, sűrű könnyezés közepette. És persze még véletlenül sem gondol otthonára. De nem ám. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5031-5050