Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 191 (3801. - 3820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3820. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-20 10:27:39
Üzenet elküldve: 2019-02-20 10:27:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Pash ha akarna, se tudna vitatkozni a nővel. A szíve a torkában dobog, csak arra vár, hogy kiteljesülhessen végre. Amikor pedig úgy tűnik, hogy a szavai célt érnek, és újra mozgásba lendül a kéz, akkor teljesen átadja magát az érzésnek. Teljesen más, mint amikor magának csinálja. Sokkal izgatóbb, sokkal élvezetesebb. Meg kell támaszkodjon az ágyon, belemarkol a lepedőbe, és csípője is kicsit megemelkedik, amikor eléri a csúcsot. Meglepődve tapasztalja, hogy magának sosem sikerült ennyit kifacsarnia, és ezt is a nő ügyességének a számlájára írja. Nem tud rögtön felkelni, mint a másik, szüksége van pár pillanatra, amíg összeszedi magát. Kicsit megszédítette az élmény, de egy dologban biztos, hogy ilyet akar még máskor is. Az utasításra azért bólint, és letörölgeti magát, mielőtt elkezdene visszaöltözni. Már határozottabbak a mozdulatai, felhúzza a csizmáját is, aztán visszakapcsolgatja a páncélt. Nem egy rövid folyamat, de sokkal egyszerűbb önmagán vigye, mint a kezében. Nem tudja, hogy mit kellene mondania, ezért ha Latamie nem kezdeményez beszélgetést, akkor némán készülődik. Amikor végez, akkor mégis megszólal. *
- Van egy lovam, azzal hamar odaérhetünk, ha messze van a hajód. * Ajánlkozik, és egyben örül neki, hogy eldicsekedhet az állattal. * Jó drága, több mint ezer arany volt. Igazi csatamén. Majd meglátod. Az egyetlen tulajdonom azon kívül, amit rajtam látsz.
* Teszi még hozzá, mert bizony Pash elég szegényes életet élt. Közben, ha nincs más, akkor el is indulhatnak, magára hagyva a szuszogó-horkoló Aranyhajat. *
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Pash ha akarna, se tudna vitatkozni a nővel. A szíve a torkában dobog, csak arra vár, hogy kiteljesülhessen végre. Amikor pedig úgy tűnik, hogy a szavai célt érnek, és újra mozgásba lendül a kéz, akkor teljesen átadja magát az érzésnek. Teljesen más, mint amikor magának csinálja. Sokkal izgatóbb, sokkal élvezetesebb. Meg kell támaszkodjon az ágyon, belemarkol a lepedőbe, és csípője is kicsit megemelkedik, amikor eléri a csúcsot. Meglepődve tapasztalja, hogy magának sosem sikerült ennyit kifacsarnia, és ezt is a nő ügyességének a számlájára írja. Nem tud rögtön felkelni, mint a másik, szüksége van pár pillanatra, amíg összeszedi magát. Kicsit megszédítette az élmény, de egy dologban biztos, hogy ilyet akar még máskor is. Az utasításra azért bólint, és letörölgeti magát, mielőtt elkezdene visszaöltözni. Már határozottabbak a mozdulatai, felhúzza a csizmáját is, aztán visszakapcsolgatja a páncélt. Nem egy rövid folyamat, de sokkal egyszerűbb önmagán vigye, mint a kezében. Nem tudja, hogy mit kellene mondania, ezért ha Latamie nem kezdeményez beszélgetést, akkor némán készülődik. Amikor végez, akkor mégis megszólal. *
- Van egy lovam, azzal hamar odaérhetünk, ha messze van a hajód. * Ajánlkozik, és egyben örül neki, hogy eldicsekedhet az állattal. * Jó drága, több mint ezer arany volt. Igazi csatamén. Majd meglátod. Az egyetlen tulajdonom azon kívül, amit rajtam látsz.
* Teszi még hozzá, mert bizony Pash elég szegényes életet élt. Közben, ha nincs más, akkor el is indulhatnak, magára hagyva a szuszogó-horkoló Aranyhajat. *
3819. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-20 09:16:52
Üzenet elküldve: 2019-02-20 09:16:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bár Aenae mindig is táplálkozási zavarokkal küzdött, de gyomorbajos sosem volt. Sosem fordult fel a gyomra attól, hogy más olyan ételt elevett a közvetlen környezetében, amitől ő undorodott, mivel az evés maga nem mozgatja meg annyira. A saját torkán erőszakkal lenyomott falatok sem okoztak soha problémát.
A kéretlen tanácsot osztogató férfire sandít, de csak egy vállrándításra telik tőle. Egy kocsmában van, itt sűrűn előfordul, hogy valaki kiejt egy rókát a száján, pláne ha túl sok alkoholt iszik, szóval nem aggódik azon, hogy magyarázkodnia kellene. A tányérjába persze nem szeretne belehányni, és Frandr ölébe sem, ezért aztán ültében oldalra fordul és oldalával dől neki a szék támlájának, ezzel a férfinek a hátát mutatja. A szék támláján könyököl, arcát tenyerébe rejti.
Megfogalmazódik benne az a gondolat, ami az egyik legrémítőbb a számára a világon. Hogy teherbe esett. A gondolatra felnyög. Az nem lehet, hiszen ő gondoskodott arról, hogy ez ne történhessen meg! De mi van, ha mégis?! Ennél nagyobb probléma, hogy több potenciális apa is van. Nirs persze mondta, hogy szeretne aranyszemű és -hajú babákat, az ő torkán még könnyű is lenne lenyomni, de nem ő rakta a hasába, hanem Cha'yss? Ha ugyan arany szemmel, de fekete hajjal születne?! Akkor mit mondana Nirsnek? Az orrnyergét masszírozza. Ez egy agyrém. Egy lidérces rémálom. Mi van ha tényleg állapotos? Az egy kifejezetten áldatlan állapot lenne. Nagyot nyel, hogy lent tartsa azt a pár falat rántottát, amit megevett. Már szédül is. Szabad kezével az asztal lapjába kapaszkodnak, ujjainak ízületei egészen kifehérednek, ahogy szorítja.*
*Bár Aenae mindig is táplálkozási zavarokkal küzdött, de gyomorbajos sosem volt. Sosem fordult fel a gyomra attól, hogy más olyan ételt elevett a közvetlen környezetében, amitől ő undorodott, mivel az evés maga nem mozgatja meg annyira. A saját torkán erőszakkal lenyomott falatok sem okoztak soha problémát.
A kéretlen tanácsot osztogató férfire sandít, de csak egy vállrándításra telik tőle. Egy kocsmában van, itt sűrűn előfordul, hogy valaki kiejt egy rókát a száján, pláne ha túl sok alkoholt iszik, szóval nem aggódik azon, hogy magyarázkodnia kellene. A tányérjába persze nem szeretne belehányni, és Frandr ölébe sem, ezért aztán ültében oldalra fordul és oldalával dől neki a szék támlájának, ezzel a férfinek a hátát mutatja. A szék támláján könyököl, arcát tenyerébe rejti.
Megfogalmazódik benne az a gondolat, ami az egyik legrémítőbb a számára a világon. Hogy teherbe esett. A gondolatra felnyög. Az nem lehet, hiszen ő gondoskodott arról, hogy ez ne történhessen meg! De mi van, ha mégis?! Ennél nagyobb probléma, hogy több potenciális apa is van. Nirs persze mondta, hogy szeretne aranyszemű és -hajú babákat, az ő torkán még könnyű is lenne lenyomni, de nem ő rakta a hasába, hanem Cha'yss? Ha ugyan arany szemmel, de fekete hajjal születne?! Akkor mit mondana Nirsnek? Az orrnyergét masszírozza. Ez egy agyrém. Egy lidérces rémálom. Mi van ha tényleg állapotos? Az egy kifejezetten áldatlan állapot lenne. Nagyot nyel, hogy lent tartsa azt a pár falat rántottát, amit megevett. Már szédül is. Szabad kezével az asztal lapjába kapaszkodnak, ujjainak ízületei egészen kifehérednek, ahogy szorítja.*
3818. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-20 07:03:58
Üzenet elküldve: 2019-02-20 07:03:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Most is beszélsz velem. *Csókot viszont biztos nem kap egy ilyen rókamóka után. A leckék pedig még a jövő zenéje. Jelen pillanatban, el tudja képzelni akár azt is, főleg amikor Pash kedvét keresi és meg is találja. Az őszinte megkönnyebbülés szerencsére nem látszik az arcán, de innentől már nem tart annyira attól, hogy a terveit önmaga ejti kútba. Nem valami jó az alakoskodásban, pláne nem olyan jó mint Chayss, de egy részeggel, annak háta mögött ügyeskedve, talán el tudja érni, amit akar. Pash adottsága bőven megvan, így nem kell erőltetve megjátszania magát. Ha nem így volna, biztosan bele is bukna, vagy önmaga hagyná a francba az egészet. Most viszont saját kedvére is van a játék és ezzel vissza is él. Amikor viszont azt hallja, amit hallani akar, akkor megenyhül, és nem a kiskutya szemek miatt.*
- Lehet a miénk. Lehetsz az enyém. *Úgy hangzik, mint aki engedélyt ad rá, mert a fiú érdeke ezt kívánja. Nagyon kegyes, de érkezik a magyarázat is.*
- A belépőd a kezemben van. *Hajol, s szusszan a fiú nyakába, nem kuncog, ő ilyet sosem csinál, legfeljebb egy gunyoros mosolynak ad hangot, és ízelítőt, a kezdetekből, amire Pash számíthat, ha megállja a helyét. Szabad kezével mellkasánál fogja magához szorosabban, míg megkegyelmez az ígéret hallatán.
Megvárja, míg kiszuszogja magát a fiú, addig nem mozdul mögüle, olyan élményt szeretne adni, ami miatt valóban követi őt a hajóig, mellesleg számára is jóleső, hogy nála van a gyeplő.*
- Gyere, törölközz meg, aztán induljunk. *Ingének gombolgatásával egyelőre nem törődve csusszan le az ágyról, és a mosdótál mellőli törölközőt veszi magához.*
- Tessék *Adja a fiú kezébe* Aztán igyekezzünk, mert hamar ránk esteledik.
*Ingét lassan gombolgatja vissza, míg a fiú is rendbe teszi magát, azért maga is megszemléli, amit addig csak kezével mérhetett fel. Sajnálná, ha meggondolná magát Pash, ezért is sürgeti olyan nagyon. Talán megéri rá fordított időt.*
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Most is beszélsz velem. *Csókot viszont biztos nem kap egy ilyen rókamóka után. A leckék pedig még a jövő zenéje. Jelen pillanatban, el tudja képzelni akár azt is, főleg amikor Pash kedvét keresi és meg is találja. Az őszinte megkönnyebbülés szerencsére nem látszik az arcán, de innentől már nem tart annyira attól, hogy a terveit önmaga ejti kútba. Nem valami jó az alakoskodásban, pláne nem olyan jó mint Chayss, de egy részeggel, annak háta mögött ügyeskedve, talán el tudja érni, amit akar. Pash adottsága bőven megvan, így nem kell erőltetve megjátszania magát. Ha nem így volna, biztosan bele is bukna, vagy önmaga hagyná a francba az egészet. Most viszont saját kedvére is van a játék és ezzel vissza is él. Amikor viszont azt hallja, amit hallani akar, akkor megenyhül, és nem a kiskutya szemek miatt.*
- Lehet a miénk. Lehetsz az enyém. *Úgy hangzik, mint aki engedélyt ad rá, mert a fiú érdeke ezt kívánja. Nagyon kegyes, de érkezik a magyarázat is.*
- A belépőd a kezemben van. *Hajol, s szusszan a fiú nyakába, nem kuncog, ő ilyet sosem csinál, legfeljebb egy gunyoros mosolynak ad hangot, és ízelítőt, a kezdetekből, amire Pash számíthat, ha megállja a helyét. Szabad kezével mellkasánál fogja magához szorosabban, míg megkegyelmez az ígéret hallatán.
Megvárja, míg kiszuszogja magát a fiú, addig nem mozdul mögüle, olyan élményt szeretne adni, ami miatt valóban követi őt a hajóig, mellesleg számára is jóleső, hogy nála van a gyeplő.*
- Gyere, törölközz meg, aztán induljunk. *Ingének gombolgatásával egyelőre nem törődve csusszan le az ágyról, és a mosdótál mellőli törölközőt veszi magához.*
- Tessék *Adja a fiú kezébe* Aztán igyekezzünk, mert hamar ránk esteledik.
*Ingét lassan gombolgatja vissza, míg a fiú is rendbe teszi magát, azért maga is megszemléli, amit addig csak kezével mérhetett fel. Sajnálná, ha meggondolná magát Pash, ezért is sürgeti olyan nagyon. Talán megéri rá fordított időt.*
3817. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 20:50:53
Üzenet elküldve: 2019-02-19 20:50:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bár a lány szavaiból úgy tűnne, hogy meg akarja enni a rántottáját, mikor Frandr végez a saját pörköltjével, ami később érkezett, mint a rántotta, Aenae még alig evett.
Látszik, hogy csipeget, és úgy tűnik, hogy az utolsó dolog, amit látni akar, az az étele. Frandr a gondolatmenete végére ért, így a Taverna vendégein néz végig. Vannak páran, van, akit látásból fel is ismer.
Mikor visszanéz Aenaere, látja, hogy az arca zöldes, és a keze a szája előtt van.*
-Szerintem ki kéne menned a levegőre. Hidd el, nem akarsz magyarázkodni, hogy miért hánytad le a rántottádat... Vagy egy másik vendéget.
*Javasolja Frandr a lánynak.*
*Bár a lány szavaiból úgy tűnne, hogy meg akarja enni a rántottáját, mikor Frandr végez a saját pörköltjével, ami később érkezett, mint a rántotta, Aenae még alig evett.
Látszik, hogy csipeget, és úgy tűnik, hogy az utolsó dolog, amit látni akar, az az étele. Frandr a gondolatmenete végére ért, így a Taverna vendégein néz végig. Vannak páran, van, akit látásból fel is ismer.
Mikor visszanéz Aenaere, látja, hogy az arca zöldes, és a keze a szája előtt van.*
-Szerintem ki kéne menned a levegőre. Hidd el, nem akarsz magyarázkodni, hogy miért hánytad le a rántottádat... Vagy egy másik vendéget.
*Javasolja Frandr a lánynak.*
3816. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 20:41:45
Üzenet elküldve: 2019-02-19 20:41:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Köszönöm, viszont kívánom.
*Mondja, mikor a férfi jó étvágyat kíván neki. Aztán rámered, már nem Frandrra, hanem arra, hogy a férfi tányérja normális ütemben ürül. A férfi bizonyára nem válogatós és nem is küzd olyan táplálkozási zavarokkal, mint a lány. Mondjuk ezzel a legtöbben így vannak, evés szempontjából Aenae eléggé extrém eset. Az utóbbi időkben meg még az extrémnél is extrémebb. Felkönyökölve néz a férfi tányérja után a magáéba, amiről alig hiányzik valami, csippent most a rántottához járó kenyérből, annak is csak szigorúan a beléből, alig észrevehető mennyiséget. Hosszasan kezdi ezzel a kis darab kenyérrel toszigálni a tojást. Muszáj lenne ennie, de egyszerűen képtelen rá, ezt is nagyon nehezen veszi be a gyomra, émelyeg. Az arca meg zöldes színt ölt. A rántottát eltolja magától, hátradől, egyik kezét a szája elé kapja, oldalra néz, hogy semmi étel ne essen a látóterébe.*
- Köszönöm, viszont kívánom.
*Mondja, mikor a férfi jó étvágyat kíván neki. Aztán rámered, már nem Frandrra, hanem arra, hogy a férfi tányérja normális ütemben ürül. A férfi bizonyára nem válogatós és nem is küzd olyan táplálkozási zavarokkal, mint a lány. Mondjuk ezzel a legtöbben így vannak, evés szempontjából Aenae eléggé extrém eset. Az utóbbi időkben meg még az extrémnél is extrémebb. Felkönyökölve néz a férfi tányérja után a magáéba, amiről alig hiányzik valami, csippent most a rántottához járó kenyérből, annak is csak szigorúan a beléből, alig észrevehető mennyiséget. Hosszasan kezdi ezzel a kis darab kenyérrel toszigálni a tojást. Muszáj lenne ennie, de egyszerűen képtelen rá, ezt is nagyon nehezen veszi be a gyomra, émelyeg. Az arca meg zöldes színt ölt. A rántottát eltolja magától, hátradől, egyik kezét a szája elé kapja, oldalra néz, hogy semmi étel ne essen a látóterébe.*
3815. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 19:28:33
Üzenet elküldve: 2019-02-19 19:28:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Frandr bólogat Aenae kijelentésére, hiszen enni tényleg kell. És közben magában gondolkodik, hogy hogy lehet úgy élni, hogy valaki ennyire kevés dolgot szeret enni. Biztos nem lehet kellemes.
Aztán gondolatmenete ismét visszatér oda, ahol elhagyta. Mikor elkezdődött az, hogy nem tudta megvédeni az embereket. Nem tudta megvédeni a tíz éves fiát és a feleségét, mikor egy a szokottnál nagyobb támadás érte a falvat.
Mikor aztán majdnem egy évig egy részeges roncs volt, nem védett meg senkit az idő alatt. Mikor kijózanodott, és összeszedte magát, egy jó pár évig egyik napról a másikra élt, csinálta, amit meg kellett csinálnia, aztán később már túllendült a bajain.
Aztán mikor nem tudta megvédeni a termést, az állatokat tél előtt, éhezés tört ki. Nem védte meg a főnököt, mikor megölték, mert az nem hagyta, hogy másoktól rabolják el a termést.
Azt a sok embert, akik aztán éheztek, hogy az ő falvuk ehessen, őket sem védte meg. És aztán mikor véget élt a tél, és az éhezés, és a törzs tovább fosztogatott, csak most már nem ételért, elszökött.
Most itt van. És valójában tényleg nem helyi, csak itt él, itt dolgozik. Ide jutott, de még nem tartozik ide.*
-Akkor jó étvágyat.
*Válaszol Aenae-nek.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.19 20:44:01
*Frandr bólogat Aenae kijelentésére, hiszen enni tényleg kell. És közben magában gondolkodik, hogy hogy lehet úgy élni, hogy valaki ennyire kevés dolgot szeret enni. Biztos nem lehet kellemes.
Aztán gondolatmenete ismét visszatér oda, ahol elhagyta. Mikor elkezdődött az, hogy nem tudta megvédeni az embereket. Nem tudta megvédeni a tíz éves fiát és a feleségét, mikor egy a szokottnál nagyobb támadás érte a falvat.
Mikor aztán majdnem egy évig egy részeges roncs volt, nem védett meg senkit az idő alatt. Mikor kijózanodott, és összeszedte magát, egy jó pár évig egyik napról a másikra élt, csinálta, amit meg kellett csinálnia, aztán később már túllendült a bajain.
Aztán mikor nem tudta megvédeni a termést, az állatokat tél előtt, éhezés tört ki. Nem védte meg a főnököt, mikor megölték, mert az nem hagyta, hogy másoktól rabolják el a termést.
Azt a sok embert, akik aztán éheztek, hogy az ő falvuk ehessen, őket sem védte meg. És aztán mikor véget élt a tél, és az éhezés, és a törzs tovább fosztogatott, csak most már nem ételért, elszökött.
Most itt van. És valójában tényleg nem helyi, csak itt él, itt dolgozik. Ide jutott, de még nem tartozik ide.*
-Akkor jó étvágyat.
*Válaszol Aenae-nek.*
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.19 20:44:01
3814. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 19:00:07
Üzenet elküldve: 2019-02-19 19:00:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólint, mikor megtudja a férfi nevét, hogy jelezze, hogy megjegyezte a nevét és azt is, hogy mit használ. Aztán kapirgálja kicsit a rántottáját, egy nagyon kis falatot beszenved a szájába, amit aztán indokolatlanul sokáig rág.*
- Enni kell.
*Próbálja visszaidézni, hogy mikor is evett ezelőtt utoljára. Talán a tóparton, még azelőtt, hogy megtudta volna, hogy Kagan megszobrult. Azóta van pocsékul és nem azért, mert elárvult, hiszen Kagan csak nemzette, de nem igazán volt ennél több a lány számára. És nem azért mert Aenae nem akarta volna, ő igazán megtett mindent, legalábbis úgy érzi, hogy megtett, de Kagan nemigen nyitott felé. Folyamatosan csak megjegyzéseket tett rá, ráadásul anélkül, hogy bármi támpontot adott volna arra nézve, hogy mit is kéne csináljon...
Elnézi a táplálkozó férfit és ettől még inkább elmegy a kedve az evéstől, de nem azért, mert Frandr olyan gusztustalan módon étkezne, ellenkezőleg, semmi kivetnivalót nem talál benne, hiszen nem fröcsög a szájából a szaft és nem is lesz könyékig maszatos. Egyszerűen csak a csülökpörkölt az, amitől felfordul a gyomra. Pedig tényleg le kéne küzdjön még pár falatot, mert ha nem, akkor hamarosan fel fog borulni valahol. Ha pedig nincsen szerencséje - és mostanában nincsen szerencséje -, akkor valami olyan elhagyott helyen történik ez meg, ahol a madár se jár és reggelig halálra is fagy.*
- Nem mondtam, hogy nem fogom megenni.
*Ki valóban nem mondta, de tudta, hogy így lesz.*
*Bólint, mikor megtudja a férfi nevét, hogy jelezze, hogy megjegyezte a nevét és azt is, hogy mit használ. Aztán kapirgálja kicsit a rántottáját, egy nagyon kis falatot beszenved a szájába, amit aztán indokolatlanul sokáig rág.*
- Enni kell.
*Próbálja visszaidézni, hogy mikor is evett ezelőtt utoljára. Talán a tóparton, még azelőtt, hogy megtudta volna, hogy Kagan megszobrult. Azóta van pocsékul és nem azért, mert elárvult, hiszen Kagan csak nemzette, de nem igazán volt ennél több a lány számára. És nem azért mert Aenae nem akarta volna, ő igazán megtett mindent, legalábbis úgy érzi, hogy megtett, de Kagan nemigen nyitott felé. Folyamatosan csak megjegyzéseket tett rá, ráadásul anélkül, hogy bármi támpontot adott volna arra nézve, hogy mit is kéne csináljon...
Elnézi a táplálkozó férfit és ettől még inkább elmegy a kedve az evéstől, de nem azért, mert Frandr olyan gusztustalan módon étkezne, ellenkezőleg, semmi kivetnivalót nem talál benne, hiszen nem fröcsög a szájából a szaft és nem is lesz könyékig maszatos. Egyszerűen csak a csülökpörkölt az, amitől felfordul a gyomra. Pedig tényleg le kéne küzdjön még pár falatot, mert ha nem, akkor hamarosan fel fog borulni valahol. Ha pedig nincsen szerencséje - és mostanában nincsen szerencséje -, akkor valami olyan elhagyott helyen történik ez meg, ahol a madár se jár és reggelig halálra is fagy.*
- Nem mondtam, hogy nem fogom megenni.
*Ki valóban nem mondta, de tudta, hogy így lesz.*
3813. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 18:27:52
Üzenet elküldve: 2019-02-19 18:27:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Frandr sem érzi magát helyinek. Nem érzi, hogy ebben a városban otthon lenne, nem érzi, hogy az itteniek között lennének barátai.*
-Frandr'd Gruad.
*Mutatkozik be.*
-A Frandrt használom.
*Teszi hozzá gyorsan. Ezután a lány is bemutatkozik. Frandr nem von le semmilyen következtetést abból, hogy a másik a nevének hosszabb változatával mutatkozott be, Frandr is a teljes nevét használja.
Ezután a lány a kérdésére egy olyan választ ad, amire Frandr nem nagyon számított.
A harcos számára a válogatósság ismeretlen fogalom, ugyanis akkora bőség nem volt keleten. Persze volt olyan, hogy valaki nem szeretett bizonyos ételt, de attól még megette. Úgy tűnik, itt nyugaton más a helyzet.*
-Ha tudtad, hogy nem fogod megenni, akkor miért vetted meg? Nekem pazarlásnak tűnik.
*Kicsivel később meg is érkezik a pörköltje. Finomnak találja, és a fűszeressége is eléggé tetszik neki. Jóízűen eszik, és picivel kulturáltabban, mint amire esetleg számítana az ember. Ennek egyrészt az az oka, hogy keleten maguk mosták a ruhájukat, másrészt meg az, hogy jelenleg csak egy másik váltás tiszta ruhája van.*
*Frandr sem érzi magát helyinek. Nem érzi, hogy ebben a városban otthon lenne, nem érzi, hogy az itteniek között lennének barátai.*
-Frandr'd Gruad.
*Mutatkozik be.*
-A Frandrt használom.
*Teszi hozzá gyorsan. Ezután a lány is bemutatkozik. Frandr nem von le semmilyen következtetést abból, hogy a másik a nevének hosszabb változatával mutatkozott be, Frandr is a teljes nevét használja.
Ezután a lány a kérdésére egy olyan választ ad, amire Frandr nem nagyon számított.
A harcos számára a válogatósság ismeretlen fogalom, ugyanis akkora bőség nem volt keleten. Persze volt olyan, hogy valaki nem szeretett bizonyos ételt, de attól még megette. Úgy tűnik, itt nyugaton más a helyzet.*
-Ha tudtad, hogy nem fogod megenni, akkor miért vetted meg? Nekem pazarlásnak tűnik.
*Kicsivel később meg is érkezik a pörköltje. Finomnak találja, és a fűszeressége is eléggé tetszik neki. Jóízűen eszik, és picivel kulturáltabban, mint amire esetleg számítana az ember. Ennek egyrészt az az oka, hogy keleten maguk mosták a ruhájukat, másrészt meg az, hogy jelenleg csak egy másik váltás tiszta ruhája van.*
3812. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 18:09:02
Üzenet elküldve: 2019-02-19 18:09:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Aha. Értem.
*Válaszolja a férfinek és végül is igen, ha innen nézzük, akkor tényleg helyi. Ha meg egy másik szemszögből, akkor egyáltalán nem az. De ő saját magára sem mondaná feltétlenül azt, hogy helyi. Kevésbé friss ugyan a vidéken, mint Frandr, de nem érzi magát helyinek.*
- Ne haragudj, de nem tudom a nevedet...?
*Lehet, hogy csak nem emlékszik rá, lehet, hogy sosem tudta. Mindenesetre kellemetlen, hogy nem tudja, hogy kivel is beszélget.*
- Én Kagaenae vagyok.
*Ezzel valószínűleg nem mond semmi újdonságot. Ahogy kimondja a nevét, újra rájön, hogy mennyire nem szereti ezt a nevet, általában Aenaenek szólítja mindenki. Már akik figyelmét felhívja erre. Frandrét nem. Leginkább azért nem, mert nincsenek olyan nexusban. Ezen a ponton beugrik neki Cha'yss, vajon vele voltak, vagy lehettek volna olyan nexusban, hogy megkérje, hogy szólítsa Aenaenek? A gondolatra kirázza a hideg. Nem, Cha'yss sosem fogja így szólítani, mert nem fognak többet találkozni, a férfi valószínűleg éppen annyira nem akarja a találkozást, mint ahogyan a lány sem.*
- Másra?
*Nem is érti Frandr kérdését, ezért kérdez vissza bávatagon, tovább piszkálgatva a rántottát.*
- Ja... Nem. Tudtam, hogy nem szeretem.
*Bánatos mosoly jelenik meg a szája szögletében. De az étlapon lévő többi tételből még annyit sem csipegetne, mint amennyit a rántottából fog enni összesen. Frandrt meg nem fenyegeti az a veszély, hogy Aenae kinézi a szájából csülökpörköltet, sőt örülnek, ha a lány nem kezd majd látványosan undorodni.*
- Aha. Értem.
*Válaszolja a férfinek és végül is igen, ha innen nézzük, akkor tényleg helyi. Ha meg egy másik szemszögből, akkor egyáltalán nem az. De ő saját magára sem mondaná feltétlenül azt, hogy helyi. Kevésbé friss ugyan a vidéken, mint Frandr, de nem érzi magát helyinek.*
- Ne haragudj, de nem tudom a nevedet...?
*Lehet, hogy csak nem emlékszik rá, lehet, hogy sosem tudta. Mindenesetre kellemetlen, hogy nem tudja, hogy kivel is beszélget.*
- Én Kagaenae vagyok.
*Ezzel valószínűleg nem mond semmi újdonságot. Ahogy kimondja a nevét, újra rájön, hogy mennyire nem szereti ezt a nevet, általában Aenaenek szólítja mindenki. Már akik figyelmét felhívja erre. Frandrét nem. Leginkább azért nem, mert nincsenek olyan nexusban. Ezen a ponton beugrik neki Cha'yss, vajon vele voltak, vagy lehettek volna olyan nexusban, hogy megkérje, hogy szólítsa Aenaenek? A gondolatra kirázza a hideg. Nem, Cha'yss sosem fogja így szólítani, mert nem fognak többet találkozni, a férfi valószínűleg éppen annyira nem akarja a találkozást, mint ahogyan a lány sem.*
- Másra?
*Nem is érti Frandr kérdését, ezért kérdez vissza bávatagon, tovább piszkálgatva a rántottát.*
- Ja... Nem. Tudtam, hogy nem szeretem.
*Bánatos mosoly jelenik meg a szája szögletében. De az étlapon lévő többi tételből még annyit sem csipegetne, mint amennyit a rántottából fog enni összesen. Frandrt meg nem fenyegeti az a veszély, hogy Aenae kinézi a szájából csülökpörköltet, sőt örülnek, ha a lány nem kezd majd látványosan undorodni.*
3811. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 17:28:49
Üzenet elküldve: 2019-02-19 17:28:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Miután a lány leül, újra csönd lesz. Legalábbis az alapzajtól eltekintve. Frandr a sörét iszogatja és közben a gondolataiba merül. Aenae-nek sincs nagyon mit mondania, így zavartalanul gondolkozhat.
A gondolatmenetét folytatja. A felesége, meg a fia. És az a tíz év, amit velük tölthetett. A fia tehetséges, és okos volt, és nagyon igyekezett bizonyítani magát. A felesége szintén okos volt, gyönyörű, és mindig tudta, mit kell mondani. Frandr egyszerű ember volt, minden bonyolultabb vágy vagy cél nélkül, és így az a tíz év minden volt, amit akarhatott.*
-Hát, csak pár napja érkeztem, de... Ebben a városban eszem, alszom, dolgozom, szóval gondolom igen.
*Válaszol Aenae kérdésére, majd kiissza a sörét. Már épp állna fel egy újat kérni, mikor meghozzák a lány rendelését.*
-Egy pillanat... Még egy sört, meg egy csülökpörköltet kérnék.
*Adja le a rendelést. Éhes is, és van is étvágya. Viszont nézve Aenaet, látja, hogy ennél az asztalnál ezzel egyedül van.*
-Valami másra számítottál?
*Nem igazán jó az érzelmek felismerésében, így arra gondol, hogy biztos valami baja van a lánynak a rántottával.*
*Miután a lány leül, újra csönd lesz. Legalábbis az alapzajtól eltekintve. Frandr a sörét iszogatja és közben a gondolataiba merül. Aenae-nek sincs nagyon mit mondania, így zavartalanul gondolkozhat.
A gondolatmenetét folytatja. A felesége, meg a fia. És az a tíz év, amit velük tölthetett. A fia tehetséges, és okos volt, és nagyon igyekezett bizonyítani magát. A felesége szintén okos volt, gyönyörű, és mindig tudta, mit kell mondani. Frandr egyszerű ember volt, minden bonyolultabb vágy vagy cél nélkül, és így az a tíz év minden volt, amit akarhatott.*
-Hát, csak pár napja érkeztem, de... Ebben a városban eszem, alszom, dolgozom, szóval gondolom igen.
*Válaszol Aenae kérdésére, majd kiissza a sörét. Már épp állna fel egy újat kérni, mikor meghozzák a lány rendelését.*
-Egy pillanat... Még egy sört, meg egy csülökpörköltet kérnék.
*Adja le a rendelést. Éhes is, és van is étvágya. Viszont nézve Aenaet, látja, hogy ennél az asztalnál ezzel egyedül van.*
-Valami másra számítottál?
*Nem igazán jó az érzelmek felismerésében, így arra gondol, hogy biztos valami baja van a lánynak a rántottával.*
3810. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 17:03:33
Üzenet elküldve: 2019-02-19 17:03:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kifejezetten örül annak, hogy Frandr nem pattan fel és kezd hajbókolásba. Nem nagyon tudja kezelni az ilyesmit ugyanis. Illetve az ilyesmit sem. Sok dolog problémás neki és sokszor rosszul reagál.*
- Ó remek. Köszönöm.
*Azzal kibújik poncsójából, amit a széktámlára terít, majd leül. Rendelése megérkezésének kell pár perc, addig az asztalon könyököl, maga elé mered, mert roppant érdekesnek talál valami hibát az asztal lapján. Oda is nyúl a mutatóujjának körmével, mintha próbálná nagyobbra vájni. De aztán zavartan húzza vissza a kezét, mikor realizálja, hogy mindezt csendes asztaltársa látóterében műveli. Elvörösödve néz a férfira, majd ismét lehajtja a fejét.
A csendes ücsörgéstől is hülyén érzi magát, mert körülöttük azért van egy alap-zsivaj, ráadásul valahányszor felnéz és elkapja valaki tekintetét, akkor az a benyomása támad, hogy mások rögtön róla kezdenek beszélni. Biztos látták Cha'yssal és tudják, hogy mit művelt vele az istállóban. Ösztönös mozdulattal nyúl oda a saját tarkójához, ahol még mindig ott a fájdalmas pukli, noha már jelentősen lelappadt. Nagyon hülyén érzi magát, újra az asztal hibáját kezdi piszkálni, majd felnéz asztaltársára.*
- Helyi vagy?
*Nem ismeri még igazán a helyieket, ezért ezt az udvariassági kérdést megengedi magának, valószínűleg bárkitől megkérdezné. Közben megérkezik a rendelése, viszont a rendelésével együtt az éhségérzete továbbra sem. Fintorral az arcán nézi a rántottát, majd kelletlenül enni kezd. Mindig is válogatós volt és többet piszkálta az ételt, mint amennyit megevett belőle és hát senki étvágyát nem hozta meg azzal, hogy jóízűen falatozott. Talán még életében nem falatozott jóízűen, hacsak nem süteményről volt szó, de azt még ő is tudja, hogy süteményen élni nem lehet, a másik meg az, hogy arra sem vágyik most.*
*Kifejezetten örül annak, hogy Frandr nem pattan fel és kezd hajbókolásba. Nem nagyon tudja kezelni az ilyesmit ugyanis. Illetve az ilyesmit sem. Sok dolog problémás neki és sokszor rosszul reagál.*
- Ó remek. Köszönöm.
*Azzal kibújik poncsójából, amit a széktámlára terít, majd leül. Rendelése megérkezésének kell pár perc, addig az asztalon könyököl, maga elé mered, mert roppant érdekesnek talál valami hibát az asztal lapján. Oda is nyúl a mutatóujjának körmével, mintha próbálná nagyobbra vájni. De aztán zavartan húzza vissza a kezét, mikor realizálja, hogy mindezt csendes asztaltársa látóterében műveli. Elvörösödve néz a férfira, majd ismét lehajtja a fejét.
A csendes ücsörgéstől is hülyén érzi magát, mert körülöttük azért van egy alap-zsivaj, ráadásul valahányszor felnéz és elkapja valaki tekintetét, akkor az a benyomása támad, hogy mások rögtön róla kezdenek beszélni. Biztos látták Cha'yssal és tudják, hogy mit művelt vele az istállóban. Ösztönös mozdulattal nyúl oda a saját tarkójához, ahol még mindig ott a fájdalmas pukli, noha már jelentősen lelappadt. Nagyon hülyén érzi magát, újra az asztal hibáját kezdi piszkálni, majd felnéz asztaltársára.*
- Helyi vagy?
*Nem ismeri még igazán a helyieket, ezért ezt az udvariassági kérdést megengedi magának, valószínűleg bárkitől megkérdezné. Közben megérkezik a rendelése, viszont a rendelésével együtt az éhségérzete továbbra sem. Fintorral az arcán nézi a rántottát, majd kelletlenül enni kezd. Mindig is válogatós volt és többet piszkálta az ételt, mint amennyit megevett belőle és hát senki étvágyát nem hozta meg azzal, hogy jóízűen falatozott. Talán még életében nem falatozott jóízűen, hacsak nem süteményről volt szó, de azt még ő is tudja, hogy süteményen élni nem lehet, a másik meg az, hogy arra sem vágyik most.*
3809. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 16:29:36
Üzenet elküldve: 2019-02-19 16:29:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Frandr eléggé bele van merülve a gondolataiba, és így nem veszi észre, hogy bejön valaki a Tavernába. Gondolatmenetében épp ott tart, hogy hogy is jutott el idáig.
Mert bár külső szemlélő számára nem tűnik olyan embernek, aki mindenét elvesztette, ez csak azért van, mert jól alkalmazkodik.
Nincs olyan ember, aki negyven évig élt valahogy, aztán mikor rákényszerül, hogy elhagyja a falvát, és egy olyan helyre induljon, amiről azt sem tudta eddig, hogy létezik, azt teljesen normálisan és nyugodtan viseli.
Frandrnek viszont épp elég oka van újrakezdeni. Egy darabig olyan élete volt, mint bárki másnak. A faluban egy darabig ott segített, ahol tudott, hol gabonát hordott, hol segített a kovácsnak, na meg persze a földeken is besegített, ahogy mindenki.
Aztán ahogy megszaporodtak a külső támadások, egyre inkább a falu megvédése volt a dolga. Ő volt az egyik az ottaniak közül, aki eléggé jól tudott bánni a fegyverrel. Közben lett egy felesége, és egy fia is.*
-Ja, persze... Úgy értem, ülj ide nyugodtan. Nem foglalt a hely.
*Gondolatmenete félbeszakad, mikor Kagaenae megszólítja. Nincs olyan reflexe, hogy nagyon máshogy kezeli a különböző hatalmú embereket. Végül is egyik leggyakoribb ivócimborája a falu főnöke volt, így nem alakult ki benne, hogy rögtön hajbókoljon.
Nem is nagyon kezdeményez beszélgetést, ha a lány sem szólítja meg. Visszamerül a gondolatmenetébe, majd picivel később, mikor kiürül a korsója, odamegy a pulthoz, és rendel a másikat, ezúttal egy csülökpörkölttel együtt, és visszaül az asztalhoz.*
*Frandr eléggé bele van merülve a gondolataiba, és így nem veszi észre, hogy bejön valaki a Tavernába. Gondolatmenetében épp ott tart, hogy hogy is jutott el idáig.
Mert bár külső szemlélő számára nem tűnik olyan embernek, aki mindenét elvesztette, ez csak azért van, mert jól alkalmazkodik.
Nincs olyan ember, aki negyven évig élt valahogy, aztán mikor rákényszerül, hogy elhagyja a falvát, és egy olyan helyre induljon, amiről azt sem tudta eddig, hogy létezik, azt teljesen normálisan és nyugodtan viseli.
Frandrnek viszont épp elég oka van újrakezdeni. Egy darabig olyan élete volt, mint bárki másnak. A faluban egy darabig ott segített, ahol tudott, hol gabonát hordott, hol segített a kovácsnak, na meg persze a földeken is besegített, ahogy mindenki.
Aztán ahogy megszaporodtak a külső támadások, egyre inkább a falu megvédése volt a dolga. Ő volt az egyik az ottaniak közül, aki eléggé jól tudott bánni a fegyverrel. Közben lett egy felesége, és egy fia is.*
-Ja, persze... Úgy értem, ülj ide nyugodtan. Nem foglalt a hely.
*Gondolatmenete félbeszakad, mikor Kagaenae megszólítja. Nincs olyan reflexe, hogy nagyon máshogy kezeli a különböző hatalmú embereket. Végül is egyik leggyakoribb ivócimborája a falu főnöke volt, így nem alakult ki benne, hogy rögtön hajbókoljon.
Nem is nagyon kezdeményez beszélgetést, ha a lány sem szólítja meg. Visszamerül a gondolatmenetébe, majd picivel később, mikor kiürül a korsója, odamegy a pulthoz, és rendel a másikat, ezúttal egy csülökpörkölttel együtt, és visszaül az asztalhoz.*
3808. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 15:32:34
Üzenet elküldve: 2019-02-19 15:32:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Maga sem tudja, hogy miért jön a Tavernába, egy kezén meg tudja számolni, hogy hányszor volt már itt. Az istálló mellett pláne lesütött szemmel halad el, szégyenének helyszíne. Ha képes lenne a megtörtént dolgokat egy bizonyos szemszögből vizsgálni, akkor ráfoghatná, hogy csupán egy rendkívül izgalmas kaland volt. Csak sajnos képtelen ebből a bizonyos szemszögből nézni, hiszen legalább két ember lelkébe belegázolt, ráadásul az egyik nem is tud róla. És semmiféle körülmények között nem is szerezhet róla tudomást. Aenaenek olyan mardosó bűntudata van, ami miatt egészen hajmeresztő dolgokra is vetemedne, például egyre jobban foglalkoztatja a halál gondolata. Legalábbis annyiban, hogy ha meghalna, akkor nem járna folyton önnön csalfaságán az agya. Ugyanakkor gyáva ahhoz, hogy véget vessen az életének. Meg akkor újabb embereket hagyna cserben és azt már végképp nem bírja a lelkiismerete el.
A Tavernába belépve azzal szembesül, hogy jóval nagyobb a népsűrűség annál, mint amire számított. Ha valaki felé nézne, akkor annak biccent üdvözlőleg, de egyébként egy hang nem hagyja el a száját addig, míg a pulthoz nem ér. Napok óta nem evett, és tudja, hogy lassan muszáj lenne, mert gondok lesznek. Az esze persze tudja, hogy ennie kéne, de a teste mégsem adja le agyának az éhség jeleit, de ő azért csak rendel egy rántottát. Tudja előre, hogy valószínűleg a nagy részét ott fogja hagyni, de azért csak kikéri. Ezek után a következő probléma az, hogy hová üljön?
Tekintete végigsvenkel a jelenlévőkön, végül Frandr-t szúrja ki. A nevére nem emlékszik, hogy hallotta volna, viszont arra sem, hogy beszélt volna akkor, mikor előzőleg a kancellárnál találkoztak, ezért ideális asztaltársnak ígérkezik, hosszas cseverészés nélkül.*
- Ne haragudj, de foglalt ez a hely?
*Kérdezi a férfi mellett állva. Ha amaz engedélyt ad rá, akkor leül, ha nem, akkor megkörnyékez valaki mást. Ide most nem a Vashegy úrnőjeként jött, hanem olyasvalakiként, aki le akar ülni és meg akarja enni a rántottáját. Illetve a rántottájának egy kis részét.*
*Maga sem tudja, hogy miért jön a Tavernába, egy kezén meg tudja számolni, hogy hányszor volt már itt. Az istálló mellett pláne lesütött szemmel halad el, szégyenének helyszíne. Ha képes lenne a megtörtént dolgokat egy bizonyos szemszögből vizsgálni, akkor ráfoghatná, hogy csupán egy rendkívül izgalmas kaland volt. Csak sajnos képtelen ebből a bizonyos szemszögből nézni, hiszen legalább két ember lelkébe belegázolt, ráadásul az egyik nem is tud róla. És semmiféle körülmények között nem is szerezhet róla tudomást. Aenaenek olyan mardosó bűntudata van, ami miatt egészen hajmeresztő dolgokra is vetemedne, például egyre jobban foglalkoztatja a halál gondolata. Legalábbis annyiban, hogy ha meghalna, akkor nem járna folyton önnön csalfaságán az agya. Ugyanakkor gyáva ahhoz, hogy véget vessen az életének. Meg akkor újabb embereket hagyna cserben és azt már végképp nem bírja a lelkiismerete el.
A Tavernába belépve azzal szembesül, hogy jóval nagyobb a népsűrűség annál, mint amire számított. Ha valaki felé nézne, akkor annak biccent üdvözlőleg, de egyébként egy hang nem hagyja el a száját addig, míg a pulthoz nem ér. Napok óta nem evett, és tudja, hogy lassan muszáj lenne, mert gondok lesznek. Az esze persze tudja, hogy ennie kéne, de a teste mégsem adja le agyának az éhség jeleit, de ő azért csak rendel egy rántottát. Tudja előre, hogy valószínűleg a nagy részét ott fogja hagyni, de azért csak kikéri. Ezek után a következő probléma az, hogy hová üljön?
Tekintete végigsvenkel a jelenlévőkön, végül Frandr-t szúrja ki. A nevére nem emlékszik, hogy hallotta volna, viszont arra sem, hogy beszélt volna akkor, mikor előzőleg a kancellárnál találkoztak, ezért ideális asztaltársnak ígérkezik, hosszas cseverészés nélkül.*
- Ne haragudj, de foglalt ez a hely?
*Kérdezi a férfi mellett állva. Ha amaz engedélyt ad rá, akkor leül, ha nem, akkor megkörnyékez valaki mást. Ide most nem a Vashegy úrnőjeként jött, hanem olyasvalakiként, aki le akar ülni és meg akarja enni a rántottáját. Illetve a rántottájának egy kis részét.*
3807. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 15:14:12
Üzenet elküldve: 2019-02-19 15:14:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Frandr a szokásos fárasztó nap után azt teszi, amit régen is szokott: betér a kocsmába inni. Na persze itt sokkal inkább az italon van a hangsúly, hiszen még mindig eléggé új itt, keleten viszont inkább a többiekkel való beszélgetés volt a lényeg.
A fogadóban szokás szerint vannak páran, de nincs telt ház. Vesz egy sört, aztán letelepszik az egyik asztalhoz. Lassan kortyolgatja, és közben az élet nagy dolgain gondolkozik. Ezek közé tartozik a sör, a munka, na meg a keleti pusztaságok.
Bár nincs különösebb honvágya, hiányzik neki valamennyire, hogy ott azok között az emberek között volt, akikkel együtt felnőtt, ott voltak barátai, ha családja nem is igazán. Gondolkozik, hogy hogy mehetnek a dolgok ott most. Persze magában gyanítja, hogy nézhet most ki a falu, milyen emberek vezetik, és miből élnek, és tudja, hogy valószínűleg ez így is marad.
Ilyesmiken gondolkozik, miközben lassan kortyolgatva üríti a söröskorsóját.*
*Frandr a szokásos fárasztó nap után azt teszi, amit régen is szokott: betér a kocsmába inni. Na persze itt sokkal inkább az italon van a hangsúly, hiszen még mindig eléggé új itt, keleten viszont inkább a többiekkel való beszélgetés volt a lényeg.
A fogadóban szokás szerint vannak páran, de nincs telt ház. Vesz egy sört, aztán letelepszik az egyik asztalhoz. Lassan kortyolgatja, és közben az élet nagy dolgain gondolkozik. Ezek közé tartozik a sör, a munka, na meg a keleti pusztaságok.
Bár nincs különösebb honvágya, hiányzik neki valamennyire, hogy ott azok között az emberek között volt, akikkel együtt felnőtt, ott voltak barátai, ha családja nem is igazán. Gondolkozik, hogy hogy mehetnek a dolgok ott most. Persze magában gyanítja, hogy nézhet most ki a falu, milyen emberek vezetik, és miből élnek, és tudja, hogy valószínűleg ez így is marad.
Ilyesmiken gondolkozik, miközben lassan kortyolgatva üríti a söröskorsóját.*
3806. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 11:50:22
Üzenet elküldve: 2019-02-19 11:50:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Ha van ilyen varázslat, akkor okvetlenül meg kell tanuld. *Mondja halkan.* - Bár inkább ne, különben hogy lehetnék a hősöd? *Kriyon témáját már elengedte, cseppet sem érdekli a békaszemű fickó, ronda is hencegő is, de főleg lényegtelen.*
- És szerinted mi lehet jobb módszer ennél? Próbálkozhatnék bazári trükkökkel, hogy virágot húzok elő a fülük mögül? Attól el lennél bűvölve? *Besimítja a lány haját a füle mögé, mintha tényleg az említett bazári trükkre készülne, bár a trükk elmarad, mert az ilyesmihez nem ért. ~Pedig virág kellene a hajadba, cicám. És ékszer a nyakadba.~ Egy percig csak nézi a nevetgélő-ásítozó-fészkelődő lányt némán.* - Gyönyörű vagy. *Hangzik az elsuttogott vallomás, mielőtt magához vonná és megcsókolná.* - Nem is értem, hogy miért beszélünk rusnya legyekről. *Szeme sarkából vet egy pillantást a kövérre hízott rovarra, de aztán inkább a lány felé fordul teljes testével.* - Miért ne gondolnám így? Számtalan dolog tetszik benned. ~Sajnos túl sok dolog.~ És egyáltalán nem csak a bájos arcodra, vagy a hamvas bőrödre gondolok. ~Sem a kéjes nyögéseidre.~ Hanem főleg a kedvességedre és arra, hogy mennyire megkapó az idealizmusod. ~Még hogy a szegénynegyedieknek jobb lesz, vagy jobbak lehetnek annál a dühöngő csőcseléknél, mint amik valójában.~ Meg, hogy mennyire jól esik ennek a nyomorult kisállatnak. *Ezalatt saját magát érti.* - Hogy felszedted az út széléről és hazavitted, hogy gondolkodj róla. *Röpke csókot ad a lánynak.* - De ha őszinte akarok lenni, és miért ne akarnék? Akkor megkérdezném, hogy miért is van rajtunk ruha? Szóval, miért van rajtunk ruha? *Tizio, noha képes arra, hogy lelki életet éljen - mint azt eddig tette is -, de mégis férfi, ezért igazán nem kárhoztatható azért, hogy egy gyönyörű nő mellett ismét feltámad benne a vágy, vágyának kézzelfogható jele is van, Nava főleg érezheti, ha nem húzódott odébb. Ha a lány még mindig szorosan hozzásimul, akkor Tizio egyetlen mozdulattal fordítja a hátára és kerekedik fölé.* - Én csak olyan közel akarok lenni hozzád, amennyire csak lehet. *Ez a mondat eléggé kétértelmű, és Nava joggal gondolhatja azt, hogy Tizio csupán a testi szerelemre gondol, és nem is tévedne nagyot, ha ilyen gondolatai lennének, viszont Tizio nem csak és kizárólag erre gondol, hanem a lelki közelségre pont ugyanannyira.*
- Ha van ilyen varázslat, akkor okvetlenül meg kell tanuld. *Mondja halkan.* - Bár inkább ne, különben hogy lehetnék a hősöd? *Kriyon témáját már elengedte, cseppet sem érdekli a békaszemű fickó, ronda is hencegő is, de főleg lényegtelen.*
- És szerinted mi lehet jobb módszer ennél? Próbálkozhatnék bazári trükkökkel, hogy virágot húzok elő a fülük mögül? Attól el lennél bűvölve? *Besimítja a lány haját a füle mögé, mintha tényleg az említett bazári trükkre készülne, bár a trükk elmarad, mert az ilyesmihez nem ért. ~Pedig virág kellene a hajadba, cicám. És ékszer a nyakadba.~ Egy percig csak nézi a nevetgélő-ásítozó-fészkelődő lányt némán.* - Gyönyörű vagy. *Hangzik az elsuttogott vallomás, mielőtt magához vonná és megcsókolná.* - Nem is értem, hogy miért beszélünk rusnya legyekről. *Szeme sarkából vet egy pillantást a kövérre hízott rovarra, de aztán inkább a lány felé fordul teljes testével.* - Miért ne gondolnám így? Számtalan dolog tetszik benned. ~Sajnos túl sok dolog.~ És egyáltalán nem csak a bájos arcodra, vagy a hamvas bőrödre gondolok. ~Sem a kéjes nyögéseidre.~ Hanem főleg a kedvességedre és arra, hogy mennyire megkapó az idealizmusod. ~Még hogy a szegénynegyedieknek jobb lesz, vagy jobbak lehetnek annál a dühöngő csőcseléknél, mint amik valójában.~ Meg, hogy mennyire jól esik ennek a nyomorult kisállatnak. *Ezalatt saját magát érti.* - Hogy felszedted az út széléről és hazavitted, hogy gondolkodj róla. *Röpke csókot ad a lánynak.* - De ha őszinte akarok lenni, és miért ne akarnék? Akkor megkérdezném, hogy miért is van rajtunk ruha? Szóval, miért van rajtunk ruha? *Tizio, noha képes arra, hogy lelki életet éljen - mint azt eddig tette is -, de mégis férfi, ezért igazán nem kárhoztatható azért, hogy egy gyönyörű nő mellett ismét feltámad benne a vágy, vágyának kézzelfogható jele is van, Nava főleg érezheti, ha nem húzódott odébb. Ha a lány még mindig szorosan hozzásimul, akkor Tizio egyetlen mozdulattal fordítja a hátára és kerekedik fölé.* - Én csak olyan közel akarok lenni hozzád, amennyire csak lehet. *Ez a mondat eléggé kétértelmű, és Nava joggal gondolhatja azt, hogy Tizio csupán a testi szerelemre gondol, és nem is tévedne nagyot, ha ilyen gondolatai lennének, viszont Tizio nem csak és kizárólag erre gondol, hanem a lelki közelségre pont ugyanannyira.*
3805. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 09:45:43
Üzenet elküldve: 2019-02-19 09:45:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Pash fejében cikáznak a gondolatok, és egyik se olyan, amit fel merne vállalni. Pikánsnál pikánsabb helyzetekben képzeli el Latamiet, és azt, hogy ő mit is tenne vele. Mégse mer mozdulni, még egy csókért sem. A kérdésre azért felel. *
- Nagyon... szépek. * Jegyzi meg őszintén, gyerekesen csillogó tekintettel. Nem tudja, hogy mit kellene, és hogyan kellene feleljen ebben a helyzetben. Kicsit elveszve érzi magát. *
- Hát... nem nagyon tudok beszélni a lányokkal... sose... szóval még csókot se kaptam soha. * Válaszol ismét őszintén, aztán meglepődik, amikor a nő kiszáll az öléből, de szerencsére nem megy messze, sőt, igazán izgatónak érzi, ahogy mögé bújik, és a testét kezdi simogatni. Hangosat sóhajt, amikor a nő a nadrágjához nyúl, és még hangosabbakat kezd sóhajtozni, amikor a kezek munkához látnak odalent. Nagyon kell összpontosítania, hogy felfogja azt, amit a fülébe suttognak. És az egészből igazából csak annyit hall, hogy esténként bizony ilyesmivel foglalkozhatnának. Nagyot nyel két sóhaj között. ~ Végül is... Kagannak tettem esküt. Kagan pedig már nincs... akkor engem sem köt ide semmi... ~
Gondolatban nem tartott sokáig, hogy meggyőzze magát, teste közben megfeszül az élvezettől, egyre szaporábban, és egyre mélyebbeket sóhajt. Mintha a nő pontosan tudná, hogy mikor álljon meg, az őszes szőrszálak odalent tiszták maradnak, a fiú pedig elégedetlenül morran fel. *
- Legyen a miénk. * Válaszolja kérlelően, és megpróbálja úgy csavarni a nyakát, hogy a másik szemébe tudjon nézni a kérlelő kiskutyaszemeivel. * Legyek a tiéd...
* Sóhajtja még megadóan, remélve, hogy ezzel a mondattal újra mozgásra bírja odalent. *
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Pash fejében cikáznak a gondolatok, és egyik se olyan, amit fel merne vállalni. Pikánsnál pikánsabb helyzetekben képzeli el Latamiet, és azt, hogy ő mit is tenne vele. Mégse mer mozdulni, még egy csókért sem. A kérdésre azért felel. *
- Nagyon... szépek. * Jegyzi meg őszintén, gyerekesen csillogó tekintettel. Nem tudja, hogy mit kellene, és hogyan kellene feleljen ebben a helyzetben. Kicsit elveszve érzi magát. *
- Hát... nem nagyon tudok beszélni a lányokkal... sose... szóval még csókot se kaptam soha. * Válaszol ismét őszintén, aztán meglepődik, amikor a nő kiszáll az öléből, de szerencsére nem megy messze, sőt, igazán izgatónak érzi, ahogy mögé bújik, és a testét kezdi simogatni. Hangosat sóhajt, amikor a nő a nadrágjához nyúl, és még hangosabbakat kezd sóhajtozni, amikor a kezek munkához látnak odalent. Nagyon kell összpontosítania, hogy felfogja azt, amit a fülébe suttognak. És az egészből igazából csak annyit hall, hogy esténként bizony ilyesmivel foglalkozhatnának. Nagyot nyel két sóhaj között. ~ Végül is... Kagannak tettem esküt. Kagan pedig már nincs... akkor engem sem köt ide semmi... ~
Gondolatban nem tartott sokáig, hogy meggyőzze magát, teste közben megfeszül az élvezettől, egyre szaporábban, és egyre mélyebbeket sóhajt. Mintha a nő pontosan tudná, hogy mikor álljon meg, az őszes szőrszálak odalent tiszták maradnak, a fiú pedig elégedetlenül morran fel. *
- Legyen a miénk. * Válaszolja kérlelően, és megpróbálja úgy csavarni a nyakát, hogy a másik szemébe tudjon nézni a kérlelő kiskutyaszemeivel. * Legyek a tiéd...
* Sóhajtja még megadóan, remélve, hogy ezzel a mondattal újra mozgásra bírja odalent. *
3804. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-19 07:01:02
Üzenet elküldve: 2019-02-19 07:01:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elégedett mosoly terül szét az arcán, ahogy a mellei látványa megint eléri a kívánt hatást.*
- Tetszik? Hm? * Kérdezi, miközben engedi magát közelebb húzni.*
- Mondd csak. Hogy lehetsz még mindig szűz? *Tűnődik, ahogy engedi a fiúnak, hogy szárnyait próbálgatva domináljon, csak amíg neki is kellemes. Ízelítőt ad abból, amit megkaphatna. Latamie gyakorlott szerető, és odaadó is ha kell.*
- Tudod *Száll ki a fiú öléből, mielőtt Pash nagyon belelendülne, és az ágyon mögé térdelve cirógatja végig ujjával a hátát, mielőtt egészen közel húzódna hozzá.*
- Most nem a legjobb alkalom *Keblei a fiú hátának nyomódnak, kezei pedig a bizonyára kényelmetlen nadrágot kezdik oldozni, ha addig még nem oldotta ő meg.*
- De éjjel, a váltósom dolgozik. *Duruzsol a fiú fülébe, rekedtes szavai fülét cirógatják, keze pedig még véletlenül sem tétlen. Nem felejtette el, hogy még sosem volt senkivel, és hogy nem egy sellő. Jobban odafigyel a rezdüléseire, hogy minél többet ad, annál többre vágyjon. Nem esik nehezére, kellemes felüdülés a Sellős éjjelek után, egy ilyen könnyed, már már jótékony tett.*
- Miénk volna a kabin. Hm? *Sóhaj cirógatja a fiú nyakát, és egy gyengéd harapás a cimpájára, ami Latamie saját kedvére is van, de a kérdése nyomán a mozdulat is elhal, s míg a válasz nem érkezik, nem is mozdul tovább.*
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elégedett mosoly terül szét az arcán, ahogy a mellei látványa megint eléri a kívánt hatást.*
- Tetszik? Hm? * Kérdezi, miközben engedi magát közelebb húzni.*
- Mondd csak. Hogy lehetsz még mindig szűz? *Tűnődik, ahogy engedi a fiúnak, hogy szárnyait próbálgatva domináljon, csak amíg neki is kellemes. Ízelítőt ad abból, amit megkaphatna. Latamie gyakorlott szerető, és odaadó is ha kell.*
- Tudod *Száll ki a fiú öléből, mielőtt Pash nagyon belelendülne, és az ágyon mögé térdelve cirógatja végig ujjával a hátát, mielőtt egészen közel húzódna hozzá.*
- Most nem a legjobb alkalom *Keblei a fiú hátának nyomódnak, kezei pedig a bizonyára kényelmetlen nadrágot kezdik oldozni, ha addig még nem oldotta ő meg.*
- De éjjel, a váltósom dolgozik. *Duruzsol a fiú fülébe, rekedtes szavai fülét cirógatják, keze pedig még véletlenül sem tétlen. Nem felejtette el, hogy még sosem volt senkivel, és hogy nem egy sellő. Jobban odafigyel a rezdüléseire, hogy minél többet ad, annál többre vágyjon. Nem esik nehezére, kellemes felüdülés a Sellős éjjelek után, egy ilyen könnyed, már már jótékony tett.*
- Miénk volna a kabin. Hm? *Sóhaj cirógatja a fiú nyakát, és egy gyengéd harapás a cimpájára, ami Latamie saját kedvére is van, de a kérdése nyomán a mozdulat is elhal, s míg a válasz nem érkezik, nem is mozdul tovább.*
3803. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-18 00:41:43
Üzenet elküldve: 2019-02-18 00:41:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
*Próbál visszaemlékezni azokra a régi szabad időszakokra, ami alapján választ tudna adni Nozarin kérdésére.*
- Hát a barbároknál nem lehet unatkozni, elvégre barbárok.
*De nem cserélné másra semmiképpen sem, akkor is, ha most kivételesen jól esne számára egy kis nyugalom. Helyette kapnak egy óriást is, aki annak rendje és módja szerint kivágja az ajtót és borogatja a berendezést. Mégis látja ennek a szépségét, talán mert ebben nőtt fel, vagy csak mert nem egy tétlen nemes kisasszony típusú nő.
Az óriáson nyugszanak kékjei huzamosabb ideig, és ő ugyan nem veszi észre, de arca haragossá válik, ami látványos korábbi szerelmes derűjéhez képest. Bár eddig nem sok óriással akadt dolga, de őket sem szereti, mert számára hasonlatosak az orkokhoz; nagyok, ostobák és kegyetlenek. Utóbbiról legalábbis úgy hallotta, elvégre olyasmit meséltek még neki, hogy embereket esznek.*
- Hmm?
*Kérdez vissza kiszakadva gondolataiból. Kicsit elkalandozott.*
- Gondolom rokon lehet ő is.
*Feleli kurtán. Meglepné, ha nem, bár sok fogalma nincs az itteni hierarchiáról, így könnyen lehet, hogy téved.
Persze nem is Nozarinról lenne szó, ha kicsit nem játszaná az eszét. De mindezzel nincs semmi baj, amíg annak megvan a helye és ideje, illetve a közönség is élvezi. Márpedig Karheiát szórakoztatja, így igazából nincs semmi akadály.*
- Szóval lusta...
*Felvont szemöldökkel néz a bárdra. Ez az információ meglepi, hiszen eddig nem lusta oldaláról ismerte meg őt.*
- Bezzeg hajnalig köpülni nem vagy ám lusta, mi?
*Huncut fény gyúl szemében, ahogy a kellemes este emléke felelevenedik előtte. Kedve lenne még a kósza falatok közül egybe beleharapni, de finomabb falat van terítéken és közelebb is hajol, hogy raboljon belőle. Puhán, de hosszan csókol, kényelmesen kitartva azt, az elválás pillanatát viszont durvábbá téve egy gyengéd harapással. Éppen csak fogai közé veszi a férfi alsó ajkát, nem sérti fel amazt, csak játszik és kísérletezik.*
- Gondolj arra milyen jó lesz majd utána. Miénk a nap többi része, csupa-csupa lehetőségekkel. Azt csinálunk amit szeretnél és választhatsz ínyedre való falatokat is.
*Igyekszik ártatlan kifejezést ölteni magára, ez viszont nem sikerül olyan mesterien, amennyire Nozarinnak sikerülhetne, így a férfi jól sejtheti, hogy huncutságok járnak Karheia fejében. Feláll és kedvese csuklójáért nyúl, hogy ösztönözze valamelyest.*
- Ne kéresd túl sokat magad, mert kénytelen leszek a hátamra kapni téged. Hidd el azt egyikünk sem szeretné.
*Próbál visszaemlékezni azokra a régi szabad időszakokra, ami alapján választ tudna adni Nozarin kérdésére.*
- Hát a barbároknál nem lehet unatkozni, elvégre barbárok.
*De nem cserélné másra semmiképpen sem, akkor is, ha most kivételesen jól esne számára egy kis nyugalom. Helyette kapnak egy óriást is, aki annak rendje és módja szerint kivágja az ajtót és borogatja a berendezést. Mégis látja ennek a szépségét, talán mert ebben nőtt fel, vagy csak mert nem egy tétlen nemes kisasszony típusú nő.
Az óriáson nyugszanak kékjei huzamosabb ideig, és ő ugyan nem veszi észre, de arca haragossá válik, ami látványos korábbi szerelmes derűjéhez képest. Bár eddig nem sok óriással akadt dolga, de őket sem szereti, mert számára hasonlatosak az orkokhoz; nagyok, ostobák és kegyetlenek. Utóbbiról legalábbis úgy hallotta, elvégre olyasmit meséltek még neki, hogy embereket esznek.*
- Hmm?
*Kérdez vissza kiszakadva gondolataiból. Kicsit elkalandozott.*
- Gondolom rokon lehet ő is.
*Feleli kurtán. Meglepné, ha nem, bár sok fogalma nincs az itteni hierarchiáról, így könnyen lehet, hogy téved.
Persze nem is Nozarinról lenne szó, ha kicsit nem játszaná az eszét. De mindezzel nincs semmi baj, amíg annak megvan a helye és ideje, illetve a közönség is élvezi. Márpedig Karheiát szórakoztatja, így igazából nincs semmi akadály.*
- Szóval lusta...
*Felvont szemöldökkel néz a bárdra. Ez az információ meglepi, hiszen eddig nem lusta oldaláról ismerte meg őt.*
- Bezzeg hajnalig köpülni nem vagy ám lusta, mi?
*Huncut fény gyúl szemében, ahogy a kellemes este emléke felelevenedik előtte. Kedve lenne még a kósza falatok közül egybe beleharapni, de finomabb falat van terítéken és közelebb is hajol, hogy raboljon belőle. Puhán, de hosszan csókol, kényelmesen kitartva azt, az elválás pillanatát viszont durvábbá téve egy gyengéd harapással. Éppen csak fogai közé veszi a férfi alsó ajkát, nem sérti fel amazt, csak játszik és kísérletezik.*
- Gondolj arra milyen jó lesz majd utána. Miénk a nap többi része, csupa-csupa lehetőségekkel. Azt csinálunk amit szeretnél és választhatsz ínyedre való falatokat is.
*Igyekszik ártatlan kifejezést ölteni magára, ez viszont nem sikerül olyan mesterien, amennyire Nozarinnak sikerülhetne, így a férfi jól sejtheti, hogy huncutságok járnak Karheia fejében. Feláll és kedvese csuklójáért nyúl, hogy ösztönözze valamelyest.*
- Ne kéresd túl sokat magad, mert kénytelen leszek a hátamra kapni téged. Hidd el azt egyikünk sem szeretné.
3802. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-18 00:07:10
Üzenet elküldve: 2019-02-18 00:07:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A kérdést hallva a fiú elgondolkodik, mert a nőnek igaza van. Látható hatása van rá, mert kicsit elszántabban szedegeti magáról a dolgokat, de a végeredmény változatlan, bár felkelti a figyelmét az, hogy a nő is megszabadul a kabátjától. Fantáziáját tekintve a fiút se kell félteni, bár még sose csinált ilyet, mégis elég sok helyzetben tudja elképzelni magát és Latamiet, még ha nem is akarja. Vagyis hogy már nem is tud mit tenni ellene, és csak erre tud gondolni. Természetesen engedelmesen követi az ágy túloldalára, a gyengéd erőszak szinte felesleges, és csillogó szemekkel várja a folytatást. A fejében egy hang folyamatosan arra sarkalja, hogy cselekedjen ő is, hogy fenntarthassa a nő figyelmét, de nem tudja, hogy mit tegyen, hogyan tegye, mikor tegye... A kezébe nyomott dohányt ahogy előbb látta, a szájába teszi, és beleszív, mire felköhög kicsit, hiszen nincs hozzászokva. Szerencsére nem tudja, hogy hogyan kell letüdőzni, ezért nem is próbálkozik vele, főleg csaj a szájában forgatja a füstöt. Ahogy meglátja a melleket, mégis beleszív erősebben, és a feltáruló mellekre köhögi a füstöt, aztán felnéz a nőre, ahogy óvatosan a csípője felé nyúl, hogy magához húzza a nőt. Ha az engedi, hogy vezessék, akkor az öléve ülteti, így még mindig szinte szemmagasságban maradnak az idéző idomok. Akár ebben a helyzetben, akár úgy, hogy Latamie még mindig előtte áll, ha nem tudta az ölébe ültetni, óvatosan kinyúl felé, és végigsimít rajtuk, az egyiket gyengéden meg is szorítva. Érdekes a tapintása, nem rémlik, hogy tapasztalt volna már ilyet. Ha még mindig szabadon cselekedhet, akkor a nő fenekét is igyekszik letapogatni hasonló módon. Egyre határozottabban kezdi feltérképezni partnerének a testét, amíg nem állítják meg ebben. miközben altájékon olyan feszítő érzést érez, mintha fel akarna robbanni. *
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* A kérdést hallva a fiú elgondolkodik, mert a nőnek igaza van. Látható hatása van rá, mert kicsit elszántabban szedegeti magáról a dolgokat, de a végeredmény változatlan, bár felkelti a figyelmét az, hogy a nő is megszabadul a kabátjától. Fantáziáját tekintve a fiút se kell félteni, bár még sose csinált ilyet, mégis elég sok helyzetben tudja elképzelni magát és Latamiet, még ha nem is akarja. Vagyis hogy már nem is tud mit tenni ellene, és csak erre tud gondolni. Természetesen engedelmesen követi az ágy túloldalára, a gyengéd erőszak szinte felesleges, és csillogó szemekkel várja a folytatást. A fejében egy hang folyamatosan arra sarkalja, hogy cselekedjen ő is, hogy fenntarthassa a nő figyelmét, de nem tudja, hogy mit tegyen, hogyan tegye, mikor tegye... A kezébe nyomott dohányt ahogy előbb látta, a szájába teszi, és beleszív, mire felköhög kicsit, hiszen nincs hozzászokva. Szerencsére nem tudja, hogy hogyan kell letüdőzni, ezért nem is próbálkozik vele, főleg csaj a szájában forgatja a füstöt. Ahogy meglátja a melleket, mégis beleszív erősebben, és a feltáruló mellekre köhögi a füstöt, aztán felnéz a nőre, ahogy óvatosan a csípője felé nyúl, hogy magához húzza a nőt. Ha az engedi, hogy vezessék, akkor az öléve ülteti, így még mindig szinte szemmagasságban maradnak az idéző idomok. Akár ebben a helyzetben, akár úgy, hogy Latamie még mindig előtte áll, ha nem tudta az ölébe ültetni, óvatosan kinyúl felé, és végigsimít rajtuk, az egyiket gyengéden meg is szorítva. Érdekes a tapintása, nem rémlik, hogy tapasztalt volna már ilyet. Ha még mindig szabadon cselekedhet, akkor a nő fenekét is igyekszik letapogatni hasonló módon. Egyre határozottabban kezdi feltérképezni partnerének a testét, amíg nem állítják meg ebben. miközben altájékon olyan feszítő érzést érez, mintha fel akarna robbanni. *
3801. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-02-17 23:55:45
Üzenet elküldve: 2019-02-17 23:55:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Most akkor ez zárva van?//
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
~Nocsak~ *Vigyorodik el a pirulásra. Nem volt biztos benne, hogy sikerül a váltás, de a férfiak olyan büszkék, és feszt bizonyítani akarnak, hogy egy gyenge próbát megért.*
-Hogy akartad elveszteni a szüzességed, ha még vetkőzni sem mersz? Anélkül ugyanis aligha megy az ilyesmi.
*Borzasztó bölcs, ahogy hátával az ajtónak támaszkodva figyeli a vetkőző Pasht. Míg az kioldozgatja a vértet, Latamie is kigombol egy pár gombot, hogy előszedjen egy szál dohányt. Erre rá kell gyújtani. Fél mosollyal nyugtázza, hogy vetkőznek a kedvéért, ami mindig jóleső, és a fantáziának is jót tesz, pláne egy korábbihoz hasonló erőpróba után. Fejét félrebillentve mustrálja a fiút, ügyet sem vetve a földön hortyogóra. Amaz mintha ott sem lenne. Főleg, mivel egyre csak egy irányba húzza a figyelmét az elé táruló látvány.*
- Hogyne-hogyne. Fiatal vagy. Tudom. *Kezében a füstölgő rúddal hadonászik, mint aki mellékesnek tekinti eme információt, pedig valójában Pashtra fiatalsága, nem is olyan zsenge, így, ahogy jobban megnézi a vért nélkül. Egészen kedve volna feltérképezni, és mivel a vért illúziója nélkül is tetszetős, így más taktikát választ.
Szájába löki a füstölgő dohányt, míg kigombolja kabátját, és a félreeső székre löki.*
- Ne aggódj. Gyere csak. *Húzza is magával az ágy túloldalára, hogy az álmodozó elf látványa ne rontsa a látképet egyikük elől sem, majd maga elé fordítja a fiút, ha nem ellenkezik, s gyengéd erőszakkal nyomja le az ágy szélére.*
- Ülj le, tessék. *Szól vele szemben állva szinte már kedvesen, s nyújtja a dohányt felé. Nem kell már neki, az utolsó szippantásokat nyugodtan elszívhatja Pash.*
- Szívd csak el. *Biztatja is, távoli tengereket idéző szeme biztatóan villan, miközben ingét gombolgatja a fiú szemmagasságában. Hamarosan előtűnnek a keblek, amiket Meronnan szemmel láthatóan irigyelt Chaysstől, és melyeket az utóbbi férfi szerint sosem kellene lekötözni, így hát nem is teszi. Dúsak, ez ilyen közelségben szembetűnő, és szinte kínálják magukat, hogy Pashtra kóstoljon beléjük, de legalább érintse meg őket.*
//Latamie, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
~Nocsak~ *Vigyorodik el a pirulásra. Nem volt biztos benne, hogy sikerül a váltás, de a férfiak olyan büszkék, és feszt bizonyítani akarnak, hogy egy gyenge próbát megért.*
-Hogy akartad elveszteni a szüzességed, ha még vetkőzni sem mersz? Anélkül ugyanis aligha megy az ilyesmi.
*Borzasztó bölcs, ahogy hátával az ajtónak támaszkodva figyeli a vetkőző Pasht. Míg az kioldozgatja a vértet, Latamie is kigombol egy pár gombot, hogy előszedjen egy szál dohányt. Erre rá kell gyújtani. Fél mosollyal nyugtázza, hogy vetkőznek a kedvéért, ami mindig jóleső, és a fantáziának is jót tesz, pláne egy korábbihoz hasonló erőpróba után. Fejét félrebillentve mustrálja a fiút, ügyet sem vetve a földön hortyogóra. Amaz mintha ott sem lenne. Főleg, mivel egyre csak egy irányba húzza a figyelmét az elé táruló látvány.*
- Hogyne-hogyne. Fiatal vagy. Tudom. *Kezében a füstölgő rúddal hadonászik, mint aki mellékesnek tekinti eme információt, pedig valójában Pashtra fiatalsága, nem is olyan zsenge, így, ahogy jobban megnézi a vért nélkül. Egészen kedve volna feltérképezni, és mivel a vért illúziója nélkül is tetszetős, így más taktikát választ.
Szájába löki a füstölgő dohányt, míg kigombolja kabátját, és a félreeső székre löki.*
- Ne aggódj. Gyere csak. *Húzza is magával az ágy túloldalára, hogy az álmodozó elf látványa ne rontsa a látképet egyikük elől sem, majd maga elé fordítja a fiút, ha nem ellenkezik, s gyengéd erőszakkal nyomja le az ágy szélére.*
- Ülj le, tessék. *Szól vele szemben állva szinte már kedvesen, s nyújtja a dohányt felé. Nem kell már neki, az utolsó szippantásokat nyugodtan elszívhatja Pash.*
- Szívd csak el. *Biztatja is, távoli tengereket idéző szeme biztatóan villan, miközben ingét gombolgatja a fiú szemmagasságában. Hamarosan előtűnnek a keblek, amiket Meronnan szemmel láthatóan irigyelt Chaysstől, és melyeket az utóbbi férfi szerint sosem kellene lekötözni, így hát nem is teszi. Dúsak, ez ilyen közelségben szembetűnő, és szinte kínálják magukat, hogy Pashtra kóstoljon beléjük, de legalább érintse meg őket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5031-5050