Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 176 (3501. - 3520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3520. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-05 13:12:18
Üzenet elküldve: 2019-01-05 13:12:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Érzi, hogy fivérében nincsen sok erő, ezért nem sokáig nyomorgatja öleléssel, engedi, hogy visszaüljön a székre, megigazgatja a kabátot Briwalon.*
- Miakurv... ~aélet.~ *Összehúzott szemekkel néz bátyjára, érti annak szavait, de felfogni nehezére esik, hogy ilyen történhetett.* - Sejtettem, hogy mi lett a sorsuk, féltem, hogy osztozol velük ebben a sorsban. *Most Briwal elé guggol, így öleli meg újra. ~Kimondhatatlanul örülök, hogy élsz, te pöcs!~ A kérdésre akaratlanul is elmosolyodik, flegmán, aztán legyint.* - Ugyan, látnád a másikat! *Ha fivére körülnéz esetleg, akkor kiszúrhatja a forralt bort rendelő Nirst, aki valóban pont olyan ramatyul néz ki, mint Tizio.
Waldranról és a szavairól ezúttal már nem tud nem-tudomást venni, sóhajjal fordul a fogatlan főtharghoz.* - Igazad van, megértem. Fel is kísérem, ha lepihent, akkor elmegyek a kancellárért, tiszta ruháért, de utána már vele maradok. A szobában, míg meg nem gyógyul. *Felegyenesedik a földről, átkarolja Briwal vállát, talpra állítaná és feltámogatná az első szobába, ha fivérének jártányi ereje sem lenne, akkor Tizio bizony megembereli magát és a karjába veszi. ~Mindjárt ágyba kerülsz, testvér!~ A lépcsőn felfelé, mikor már hallótávolságon kívül érnek a többitől, akkor szólal csak meg.* - Hogy történhetett ez meg?
*Érzi, hogy fivérében nincsen sok erő, ezért nem sokáig nyomorgatja öleléssel, engedi, hogy visszaüljön a székre, megigazgatja a kabátot Briwalon.*
- Miakurv... ~aélet.~ *Összehúzott szemekkel néz bátyjára, érti annak szavait, de felfogni nehezére esik, hogy ilyen történhetett.* - Sejtettem, hogy mi lett a sorsuk, féltem, hogy osztozol velük ebben a sorsban. *Most Briwal elé guggol, így öleli meg újra. ~Kimondhatatlanul örülök, hogy élsz, te pöcs!~ A kérdésre akaratlanul is elmosolyodik, flegmán, aztán legyint.* - Ugyan, látnád a másikat! *Ha fivére körülnéz esetleg, akkor kiszúrhatja a forralt bort rendelő Nirst, aki valóban pont olyan ramatyul néz ki, mint Tizio.
Waldranról és a szavairól ezúttal már nem tud nem-tudomást venni, sóhajjal fordul a fogatlan főtharghoz.* - Igazad van, megértem. Fel is kísérem, ha lepihent, akkor elmegyek a kancellárért, tiszta ruháért, de utána már vele maradok. A szobában, míg meg nem gyógyul. *Felegyenesedik a földről, átkarolja Briwal vállát, talpra állítaná és feltámogatná az első szobába, ha fivérének jártányi ereje sem lenne, akkor Tizio bizony megembereli magát és a karjába veszi. ~Mindjárt ágyba kerülsz, testvér!~ A lépcsőn felfelé, mikor már hallótávolságon kívül érnek a többitől, akkor szólal csak meg.* - Hogy történhetett ez meg?
3519. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-05 12:47:05
Üzenet elküldve: 2019-01-05 12:47:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Degusztáék//
*Mintha legmerészebb álma válna valóra, Tiz hozzálép, sietve, és magához ölelni. Mondjuk nem épp szó nélkül teszi, mint Briw lázas képzelgéseiben, és a felhangzó kifejezések sem tükrözik olyan nagyon a fivér olvasottságát, tanult mivoltát, ám szókincsben szegényes közlendője mégis gazdagon közvetíti mindazon érzelmeket, melyeket Briwal talán nem is feltételezett volna Tizről.
Erőtlenül öleli vissza testvérét, pusztán a másik hevessége, karjai akadályozzák abban, hogy visszahulljon székére. Az idegesen szaporázó szavak pedig abban, hogy gyors választ adjon kérdéseire.*
-A Testvériség. Burghre emberei.
*Sűríti össze gyorsan a lényeget, még az ölelésben, hogy mások ne hallják, a kapcsolat talán Tizio számára is az újdonság erejével hat majd.
Nem kell különösebb erőkifejtés ahhoz, hogy újra üljön, pont elég, ha Tiz már nem tartja, omlik a székbe, saját egészségével még mindig nem akarva törődni halkan, erőtlenül próbál válaszolni a kérdésekre kerülve öccse pillantását.*
-Apa és a fiúk.
*Talán nem így kellene kezdeni, illetve innen már nehéz folytatni, emeli kékjeit Tizre, majd egyből éled benne a nagy testvéri harag.*
-Bántottak. Ki volt az?
*Mered szigorú tekintettel Tizio arcára, pontosabban felrepedt ajkára, monoklijára. Elveri a kis rohadékot, ki kezet mert emelni tesójára. Jó, nem most, majd úgy két nap múlva, ha már lesz jártányi ereje.
Még mielőtt túllépne a vérbosszú kérdéskörén, és még mielőtt válaszolhatna a temérdek kérdésre a tulaj-csaposszerű figura vonja magára figyelmét. Mondjuk ő maga pontosan tudja mi baja.*
-Összevertek, kínoztak, éheztettek, kimerültem, átfagytam.
*Sorolja halkan problémáit, járványról nem tud, és véleménye szerint nem jelenthet veszélyt senkire sem nézve, hacsak az itteniek nem a meghűlés, felfázás, deréktáji fájdalmak, és véres vizelés miatt aggódnak. Mindezek mellett a tulaj-csapos által kínált lehetőségek tetszetősek. Hálásan bólint, majd öcsére pillant.*
-Ott nyugodtan beszélgethetünk.
*Tizio sem néz ki túl jól, és nem csak sérülései miatt. A borosta, és ezek a minden előkelőséget, csipkét, fodrot, bodrot nélkülöző, nem méretbeli ruhadarabok sosem voltak jellemzőek reá.*
*Mintha legmerészebb álma válna valóra, Tiz hozzálép, sietve, és magához ölelni. Mondjuk nem épp szó nélkül teszi, mint Briw lázas képzelgéseiben, és a felhangzó kifejezések sem tükrözik olyan nagyon a fivér olvasottságát, tanult mivoltát, ám szókincsben szegényes közlendője mégis gazdagon közvetíti mindazon érzelmeket, melyeket Briwal talán nem is feltételezett volna Tizről.
Erőtlenül öleli vissza testvérét, pusztán a másik hevessége, karjai akadályozzák abban, hogy visszahulljon székére. Az idegesen szaporázó szavak pedig abban, hogy gyors választ adjon kérdéseire.*
-A Testvériség. Burghre emberei.
*Sűríti össze gyorsan a lényeget, még az ölelésben, hogy mások ne hallják, a kapcsolat talán Tizio számára is az újdonság erejével hat majd.
Nem kell különösebb erőkifejtés ahhoz, hogy újra üljön, pont elég, ha Tiz már nem tartja, omlik a székbe, saját egészségével még mindig nem akarva törődni halkan, erőtlenül próbál válaszolni a kérdésekre kerülve öccse pillantását.*
-Apa és a fiúk.
*Talán nem így kellene kezdeni, illetve innen már nehéz folytatni, emeli kékjeit Tizre, majd egyből éled benne a nagy testvéri harag.*
-Bántottak. Ki volt az?
*Mered szigorú tekintettel Tizio arcára, pontosabban felrepedt ajkára, monoklijára. Elveri a kis rohadékot, ki kezet mert emelni tesójára. Jó, nem most, majd úgy két nap múlva, ha már lesz jártányi ereje.
Még mielőtt túllépne a vérbosszú kérdéskörén, és még mielőtt válaszolhatna a temérdek kérdésre a tulaj-csaposszerű figura vonja magára figyelmét. Mondjuk ő maga pontosan tudja mi baja.*
-Összevertek, kínoztak, éheztettek, kimerültem, átfagytam.
*Sorolja halkan problémáit, járványról nem tud, és véleménye szerint nem jelenthet veszélyt senkire sem nézve, hacsak az itteniek nem a meghűlés, felfázás, deréktáji fájdalmak, és véres vizelés miatt aggódnak. Mindezek mellett a tulaj-csapos által kínált lehetőségek tetszetősek. Hálásan bólint, majd öcsére pillant.*
-Ott nyugodtan beszélgethetünk.
*Tizio sem néz ki túl jól, és nem csak sérülései miatt. A borosta, és ezek a minden előkelőséget, csipkét, fodrot, bodrot nélkülöző, nem méretbeli ruhadarabok sosem voltak jellemzőek reá.*
3518. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-05 12:34:44
Üzenet elküldve: 2019-01-05 12:34:44
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
*Megvárja, amíg a nő mással beszélget, nem szól bele, bár mikor a neve is kiderül, azt megjegyzi.*
~Rel.~
*Tudja, hogy Rel nem miatta mutatkozott be - legalábbis nagyon sejti, rossz tapasztalat -, de azért a félvér is mondd egy nevet, hátha nem úgy hívják majd, hogy "Hé te ott!"*
- Atehaner vagyok.
*Mondja, majd a nő eldönti, hogy becézi-e, vagy sem.*
- Taitos megmentette az életemet, ha bajban van, tudnom kell róla.
*Nyomatékosítja a dolgot, és azt, hogy miért olyan fontos megtalálnia azt a mágust.*
- Zár?
*Vonja fel hirtelen a szemöldökét, mindenhez van kedve, csak éppen zárat javítani nem.*
- Amint hozzáérek, a Tharg lenyesi a kezemet.
*Bök a fejével Waldran felé. Atehanert nem érdeklik a járványok, hónapokig be volt zárva Synmirán és csak ma szabadult ki, képtelenség, hogy bármit elkapott volna.*
*Megvárja, amíg a nő mással beszélget, nem szól bele, bár mikor a neve is kiderül, azt megjegyzi.*
~Rel.~
*Tudja, hogy Rel nem miatta mutatkozott be - legalábbis nagyon sejti, rossz tapasztalat -, de azért a félvér is mondd egy nevet, hátha nem úgy hívják majd, hogy "Hé te ott!"*
- Atehaner vagyok.
*Mondja, majd a nő eldönti, hogy becézi-e, vagy sem.*
- Taitos megmentette az életemet, ha bajban van, tudnom kell róla.
*Nyomatékosítja a dolgot, és azt, hogy miért olyan fontos megtalálnia azt a mágust.*
- Zár?
*Vonja fel hirtelen a szemöldökét, mindenhez van kedve, csak éppen zárat javítani nem.*
- Amint hozzáérek, a Tharg lenyesi a kezemet.
*Bök a fejével Waldran felé. Atehanert nem érdeklik a járványok, hónapokig be volt zárva Synmirán és csak ma szabadult ki, képtelenség, hogy bármit elkapott volna.*
3517. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-05 11:27:04
Üzenet elküldve: 2019-01-05 11:27:04
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
//Degusztáék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran egykedvűen simogatja Lószart, a rendelésekre bólint, és csapolni kezdi őket. Nem szolgált ki még senkit korábban, de ő épp eléggé járt rá a Vaskorsóra, hogy tudja, mit és honnan kell engedni és milyen pohárba. Egész jól elvan ezzel, nincs felelősség, könnyű munka, és tud közben inni. ~ Lehet, hogy csaposnak állok a faszomba. Végül is, van annyi pénzem, hogy vegyek egy fogadót valahol. Akkor nem kellene vezető legyek, nem kéne elvenni azt a Deguszta csajt, talán még Alyo is jönne velem. Meglenne mindenünk... ~
Sajnos félbe kell szakítsa az ábrándozást, mert úgy tűnik, hogy egy újabb fertőzött jelenik meg. Waldran egyből indul, hogy cselekedjen, de közben hallja a beszélgetést. Ez is egy Deguszta, és épp a testvérüket készül elvenni. Nem dobhatja csak úgy ki, de itt se maradhat. Lassít egy kicsit a lépésein, hogy átgondolja, mire odaér. *
- Tízió! * Vonja magára a figyelmét, és tekintetével jelzi Latlienek, hogy ne jöjjön közelebb. * Járvány pusztít, nem tudhatjuk, hogy a testvérednek mi baja. ~ Takarodjon fel az ispotályba, a többi haldoklóhoz!~ Az lenne a legjobb, ha felmenne a legelső szobába. Ott lefekszik, és nem jön ki. Aki bemegy hozzá, alaposan kezet mos miután kijött, és nem érintkezik vele senki, amíg a Kancellár vagy Aenae nem vizsgálta meg. Inkább a Kancellár, az jobban ért hozzá. Ő is kap majd levest, amit csináltatok, és kap sok vizet, a beteg embernek az kell. Ha vele akarsz lenni, akkor rád is ez vonatkozik, fent maradsz a szobában, nem jössz ki. Remélem megértesz... * Tárja szét a kezét a végén, mutatva, hogy ez ügyben tehetetlen, és hajthatatlan. Ez a legtöbb, amit fel tud ajánlani, ezt is csak a jó rokoni viszony érdekében kockáztatja meg. *
//Degusztáék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran egykedvűen simogatja Lószart, a rendelésekre bólint, és csapolni kezdi őket. Nem szolgált ki még senkit korábban, de ő épp eléggé járt rá a Vaskorsóra, hogy tudja, mit és honnan kell engedni és milyen pohárba. Egész jól elvan ezzel, nincs felelősség, könnyű munka, és tud közben inni. ~ Lehet, hogy csaposnak állok a faszomba. Végül is, van annyi pénzem, hogy vegyek egy fogadót valahol. Akkor nem kellene vezető legyek, nem kéne elvenni azt a Deguszta csajt, talán még Alyo is jönne velem. Meglenne mindenünk... ~
Sajnos félbe kell szakítsa az ábrándozást, mert úgy tűnik, hogy egy újabb fertőzött jelenik meg. Waldran egyből indul, hogy cselekedjen, de közben hallja a beszélgetést. Ez is egy Deguszta, és épp a testvérüket készül elvenni. Nem dobhatja csak úgy ki, de itt se maradhat. Lassít egy kicsit a lépésein, hogy átgondolja, mire odaér. *
- Tízió! * Vonja magára a figyelmét, és tekintetével jelzi Latlienek, hogy ne jöjjön közelebb. * Járvány pusztít, nem tudhatjuk, hogy a testvérednek mi baja. ~ Takarodjon fel az ispotályba, a többi haldoklóhoz!~ Az lenne a legjobb, ha felmenne a legelső szobába. Ott lefekszik, és nem jön ki. Aki bemegy hozzá, alaposan kezet mos miután kijött, és nem érintkezik vele senki, amíg a Kancellár vagy Aenae nem vizsgálta meg. Inkább a Kancellár, az jobban ért hozzá. Ő is kap majd levest, amit csináltatok, és kap sok vizet, a beteg embernek az kell. Ha vele akarsz lenni, akkor rád is ez vonatkozik, fent maradsz a szobában, nem jössz ki. Remélem megértesz... * Tárja szét a kezét a végén, mutatva, hogy ez ügyben tehetetlen, és hajthatatlan. Ez a legtöbb, amit fel tud ajánlani, ezt is csak a jó rokoni viszony érdekében kockáztatja meg. *
3516. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-05 09:43:40
Üzenet elküldve: 2019-01-05 09:43:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Briwal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A pultnak támaszkodva unottan, apatikusan néz maga elé a poharába, a borospoharat hanyagul tartja a kezében, lötyköli benne az italt, néha beleszagol. ~Elmegy. Volt már rosszabb helyeken rosszabb is.~ A merengésből az szakítja ki, hogy a nevét hallja, fejét nem emeli fel, de felpillant, ekkor kerül le a koldus fejéről a pokróc, a pohár is majdnem kiesik a kezéből, de időben teszi a pultra és rúgja el magát onnan.*
- A kurva életbe! *Szakad ki belőle, de pár hosszabb lépéssel a férfi mellett terem és magához szorítja, ezer közül is felismerné a fivérét, akkor is, ha az ápolatlan, lesoványodott és legalább úgy bűzlik, mint Frandr.* - A kurva életbe már, hol voltál?! *Arca Briwal arcához ér, rögtön megérzi, hogy a másik teste tüzel a láztól.* - Kurva életbe már! Beteg vagy! *Tizio arcán most először tükröződik valós érzelem, hangjából is egyből kiérezni: aggódik. ~Végre már!~ Ölelő karja remeg, de szinte hallani a követ, ami legördül a szívéről, percekig szorítja magához fivérét, de aztán elengedi, kibújik kabátjából és Briwal vállaira teríti, szelíd erőszakkal próbálja visszanyomni a székbe.*
- Kérlek, a fivéremnek étel kell. Ital. *Tizio Latlie, az Alázatosra néz, és 50 aranyat tesz az asztalra.
Nagylelkű, de régen nem látott, gondolatban már eltemetett bátyjáról van szó, így nem fok fukarkodni.* Fürdő, szoba és ruha. ~Borbély.~ Doktor. *Felsorolja, hogy mi mindenre van szüksége.* - Mi a franc történt veled? Hol jártál? Nem voltál ott, mikor találkoznunk kellett volna... ~Jó, ezt nyilván te is tudod.~ Ephemia is halálra aggódta magát és én is. *Máskor kicsengene szavaiból a sértettség és a vádaskodás, hogy Briwal valamit végre rosszul csinált, de most nyoma sincsen Tizio hangjában ezeknek, aggodalom van benne, némi megkönnyebbüléssel fűszerezve.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A pultnak támaszkodva unottan, apatikusan néz maga elé a poharába, a borospoharat hanyagul tartja a kezében, lötyköli benne az italt, néha beleszagol. ~Elmegy. Volt már rosszabb helyeken rosszabb is.~ A merengésből az szakítja ki, hogy a nevét hallja, fejét nem emeli fel, de felpillant, ekkor kerül le a koldus fejéről a pokróc, a pohár is majdnem kiesik a kezéből, de időben teszi a pultra és rúgja el magát onnan.*
- A kurva életbe! *Szakad ki belőle, de pár hosszabb lépéssel a férfi mellett terem és magához szorítja, ezer közül is felismerné a fivérét, akkor is, ha az ápolatlan, lesoványodott és legalább úgy bűzlik, mint Frandr.* - A kurva életbe már, hol voltál?! *Arca Briwal arcához ér, rögtön megérzi, hogy a másik teste tüzel a láztól.* - Kurva életbe már! Beteg vagy! *Tizio arcán most először tükröződik valós érzelem, hangjából is egyből kiérezni: aggódik. ~Végre már!~ Ölelő karja remeg, de szinte hallani a követ, ami legördül a szívéről, percekig szorítja magához fivérét, de aztán elengedi, kibújik kabátjából és Briwal vállaira teríti, szelíd erőszakkal próbálja visszanyomni a székbe.*
- Kérlek, a fivéremnek étel kell. Ital. *Tizio Latlie, az Alázatosra néz, és 50 aranyat tesz az asztalra.
Nagylelkű, de régen nem látott, gondolatban már eltemetett bátyjáról van szó, így nem fok fukarkodni.* Fürdő, szoba és ruha. ~Borbély.~ Doktor. *Felsorolja, hogy mi mindenre van szüksége.* - Mi a franc történt veled? Hol jártál? Nem voltál ott, mikor találkoznunk kellett volna... ~Jó, ezt nyilván te is tudod.~ Ephemia is halálra aggódta magát és én is. *Máskor kicsengene szavaiból a sértettség és a vádaskodás, hogy Briwal valamit végre rosszul csinált, de most nyoma sincsen Tizio hangjában ezeknek, aggodalom van benne, némi megkönnyebbüléssel fűszerezve.*
3515. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-05 03:19:26
Üzenet elküldve: 2019-01-05 03:19:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
*Nirs elsőre kedves és szerény fiú, aminek megvan a maga bája, de sajnos az ilyen fiúk nem érdeklik kifejezetten Relaelt. Persze akár el is beszélgethetnének, hiszen láthatóan fülig szerelmes, ami egy édes, de pusztító kórság és örömmel követné nyomon ennek a fázisait. Meg egyébként egy szerény fiú is okozhat meglepetéseket, ezért még nem ássa el*
- Talán egyikünknek sincs fogalma róla.
*Bár szereti, ha kikérik véleményét, mert akár szakértőnek is érezheti magát olyankor, ugyanakkor ha egy dolgot megtanult az emberekről az az, hogy néha tökéletesen irracionálisak. Ebből fakadóan talán joggal kijelenthető, hogy egyikük sem tud semmit a szerelemről, ami annyiféle, amennyi félék az emberek is tudnak lenni.
Illedelmesen végig hallgatja Nirs mondandóját és bólogat is ár, ha más nem, de jelezve felé, hogy figyel rá, ugyanakkor túlzónak érzi. Nem is Aenaenek szánt elismerő szavak miatt, csupán úgy összességében. Ez egy szerelmes fiatal férfi szavai, nem is érdemes túl komolyan vennie őket. Egyetértően bólint Tizio lehangolt kijelentésére, valahogy ő is így gondolja, holott csodálja és imádja a szerelmet.*
*Ugyebár Waldran foglalatoskodik az italokkal, ami szíve joga, ha számára ez kikapcsolódást vagy örömöt okoz. Addig ő legalább foglalatoskodhat az emberekkel, akik mindig jobban érdekelték, kivéve a szűkszavú Frandrot, aki nem tűnik izgalmasnak a számára. Feltűnik neki Tizio lehangoltsága, akihez viszont egy ismerőse lép oda, nem is szeretné ezt a pillanatot megzavarni, mert az modortalanság lenne. Helyette inkább foglalkozik a szép Ysaneeval. Kedve lenne megszerezni magának, mint Latliet és trófeaként a kis polcára tenni a gyűjteményébe. Nincs mit tenni Relael nagy rajongója a szépnek.*
- Vagy úgy! Pedig nem tűnsz szolgalelkűnek.
*Vet egy gyors futó pillantást a lányra. Persze Latlie is szép, sőt, egyenesen gyönyörű, de látszik a kettejük között lévő különbség. Kicsit elhallgat, gondolkodik, de nem hinné, hogy lenne olyan munka a konyhában amihez szükség lenne Ysához és Latlie ne tudná megoldani. Azért rákérdez. Megfordul és a szolgálólányra emeli zöld íriszeit.*
- Latlie! Kell segítség?
*Tekintete azért beszédes, szinte szuggerálva a lányt, hogy a válasz legyen nemleges. Mégsem szeretne azért mindenkit szegény alázatos lány nyakába zúdítani, hiszen láthatóan sok ez neki egyszerre. Közben vet egy futó kelletlen pillantást a pultra kicsapott Lószarra, akitől még mindig tart egy kicsit, főleg tudva azt, hogy mire akarja Waldran kiképezni őt.*
- Relael Ellerin lae'Natar, de a Rel éppen elég.
*Mutatkozik be szükségtelen hosszú nevén, kezet is nyújt, majd bocsánatkérően Ysára pillant addig, amíg picit hanyagolja, hogy Atehanerrel váltson pár szót.*
- Taitos...
*Töpreng egy kicsit, aztán beugrik neki. Egyszer találkoztak még Nairadával együtt.*
- Nem láttam és nem is hallottam felőle.
*Feleli kurtán és vet egy kérdő pillantást Ysára, hátha esetleg ő többet tud Taitosról.*
- Biztos nincs semmi baja. Tud ő vigyázni magára.
*Szúrja még közbe és nekilát a furcsa szerzet külsejének méregetéséhez. Valami mélységi féleség lesz, ez egyértelmű, de jóval fakóbb azoknál. Hümmög egyet, nem tudja hová tenni egyelőre Atehanert, mert azért lássuk be elég érdekes látvány és Relael szereti az érdekes dolgokat.*
- De ha már itt vagy, segíthetnél nekünk. Lehet elromlott a zár.
*Bök fejével az ajtó felé. Szépen kérni nem fogja, persze utasítani sem. De ha Ate megteszi amit kér, akkor lehet még vesz is neki valami finomat ennek fejében.*
*Nirs elsőre kedves és szerény fiú, aminek megvan a maga bája, de sajnos az ilyen fiúk nem érdeklik kifejezetten Relaelt. Persze akár el is beszélgethetnének, hiszen láthatóan fülig szerelmes, ami egy édes, de pusztító kórság és örömmel követné nyomon ennek a fázisait. Meg egyébként egy szerény fiú is okozhat meglepetéseket, ezért még nem ássa el*
- Talán egyikünknek sincs fogalma róla.
*Bár szereti, ha kikérik véleményét, mert akár szakértőnek is érezheti magát olyankor, ugyanakkor ha egy dolgot megtanult az emberekről az az, hogy néha tökéletesen irracionálisak. Ebből fakadóan talán joggal kijelenthető, hogy egyikük sem tud semmit a szerelemről, ami annyiféle, amennyi félék az emberek is tudnak lenni.
Illedelmesen végig hallgatja Nirs mondandóját és bólogat is ár, ha más nem, de jelezve felé, hogy figyel rá, ugyanakkor túlzónak érzi. Nem is Aenaenek szánt elismerő szavak miatt, csupán úgy összességében. Ez egy szerelmes fiatal férfi szavai, nem is érdemes túl komolyan vennie őket. Egyetértően bólint Tizio lehangolt kijelentésére, valahogy ő is így gondolja, holott csodálja és imádja a szerelmet.*
*Ugyebár Waldran foglalatoskodik az italokkal, ami szíve joga, ha számára ez kikapcsolódást vagy örömöt okoz. Addig ő legalább foglalatoskodhat az emberekkel, akik mindig jobban érdekelték, kivéve a szűkszavú Frandrot, aki nem tűnik izgalmasnak a számára. Feltűnik neki Tizio lehangoltsága, akihez viszont egy ismerőse lép oda, nem is szeretné ezt a pillanatot megzavarni, mert az modortalanság lenne. Helyette inkább foglalkozik a szép Ysaneeval. Kedve lenne megszerezni magának, mint Latliet és trófeaként a kis polcára tenni a gyűjteményébe. Nincs mit tenni Relael nagy rajongója a szépnek.*
- Vagy úgy! Pedig nem tűnsz szolgalelkűnek.
*Vet egy gyors futó pillantást a lányra. Persze Latlie is szép, sőt, egyenesen gyönyörű, de látszik a kettejük között lévő különbség. Kicsit elhallgat, gondolkodik, de nem hinné, hogy lenne olyan munka a konyhában amihez szükség lenne Ysához és Latlie ne tudná megoldani. Azért rákérdez. Megfordul és a szolgálólányra emeli zöld íriszeit.*
- Latlie! Kell segítség?
*Tekintete azért beszédes, szinte szuggerálva a lányt, hogy a válasz legyen nemleges. Mégsem szeretne azért mindenkit szegény alázatos lány nyakába zúdítani, hiszen láthatóan sok ez neki egyszerre. Közben vet egy futó kelletlen pillantást a pultra kicsapott Lószarra, akitől még mindig tart egy kicsit, főleg tudva azt, hogy mire akarja Waldran kiképezni őt.*
- Relael Ellerin lae'Natar, de a Rel éppen elég.
*Mutatkozik be szükségtelen hosszú nevén, kezet is nyújt, majd bocsánatkérően Ysára pillant addig, amíg picit hanyagolja, hogy Atehanerrel váltson pár szót.*
- Taitos...
*Töpreng egy kicsit, aztán beugrik neki. Egyszer találkoztak még Nairadával együtt.*
- Nem láttam és nem is hallottam felőle.
*Feleli kurtán és vet egy kérdő pillantást Ysára, hátha esetleg ő többet tud Taitosról.*
- Biztos nincs semmi baja. Tud ő vigyázni magára.
*Szúrja még közbe és nekilát a furcsa szerzet külsejének méregetéséhez. Valami mélységi féleség lesz, ez egyértelmű, de jóval fakóbb azoknál. Hümmög egyet, nem tudja hová tenni egyelőre Atehanert, mert azért lássuk be elég érdekes látvány és Relael szereti az érdekes dolgokat.*
- De ha már itt vagy, segíthetnél nekünk. Lehet elromlott a zár.
*Bök fejével az ajtó felé. Szépen kérni nem fogja, persze utasítani sem. De ha Ate megteszi amit kér, akkor lehet még vesz is neki valami finomat ennek fejében.*
3514. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 23:40:24
Üzenet elküldve: 2019-01-04 23:40:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tizio//
*Talán mégis vannak mágikus képességei. Vagy az itteniek meglepően kedvesek, és elnézőek a nyomorultakkal szemben, a kapuőr az volt. Akárhogy is nem dobják ki egyből a helyi erők, kik pedig szép számmal vonultatnak fel a pult köré. Momentán egyik sem érdekli, túl kimerült, összetört ahhoz, hogy adjon még az illemre, csak öccsét akarja látni, mielőtt lebukik ájultan a székről.
Túl sokáig nem kell várnia erre sem, fivére érkezik, s amint szokott, máris egy havibajos nemes kisasszonyt megszégyenítve adja le rendelését. Még így is öröm őt látni. Emelkedik fel lassan, kissé kótyagos benyomást keltve, szédelegve székéről, hogy egyetlen árva, elhaló szóval igyekezze megakasztani a társalgást, és felhívni magára a figyelmet.*
-Tizio.
*Hangzik ez esdeklésnek, könyörgésnek, fejéről a pokrócot reszkető kézzel hátrahúzva várja testvére felismerje.*
*Talán mégis vannak mágikus képességei. Vagy az itteniek meglepően kedvesek, és elnézőek a nyomorultakkal szemben, a kapuőr az volt. Akárhogy is nem dobják ki egyből a helyi erők, kik pedig szép számmal vonultatnak fel a pult köré. Momentán egyik sem érdekli, túl kimerült, összetört ahhoz, hogy adjon még az illemre, csak öccsét akarja látni, mielőtt lebukik ájultan a székről.
Túl sokáig nem kell várnia erre sem, fivére érkezik, s amint szokott, máris egy havibajos nemes kisasszonyt megszégyenítve adja le rendelését. Még így is öröm őt látni. Emelkedik fel lassan, kissé kótyagos benyomást keltve, szédelegve székéről, hogy egyetlen árva, elhaló szóval igyekezze megakasztani a társalgást, és felhívni magára a figyelmet.*
-Tizio.
*Hangzik ez esdeklésnek, könyörgésnek, fejéről a pokrócot reszkető kézzel hátrahúzva várja testvére felismerje.*
3513. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 19:55:28
Üzenet elküldve: 2019-01-04 19:55:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Fangli és a konyhásfiúk//
//A pultnál//
*Tiziohoz hasonlóan ő sem híres szakács, így többé-kevésbé tanácstalanul mered a kondérba. Főleg azután, hogy egyedül maradt a konyhában. Szép lassan mindenki úgy gondolta, hogy a pult környékén izgalmasabb az élet, és amikor csak legyintett Tizio újabb megjegyzéseire, a nyikhaj is kiment. Nirs pedig valami hirtelen ihlettől vezérelve, elkezd belepakolni a kondérba mindent amiről úgy véli, hogy odavaló. Legyen az zöldség, hús, fűszerek. Utóbbiakat felhasználás előtt megszagolja, és csak a kellemesebb illatúakból vet a levesbe. Só sem marad ki, és amikor valamivel később megkóstolja a készülő levet, először kicsit megégeti az ajkát, másodjára pedig meg kell állapítania, hogy nem is olyan rossz. Evett már jobbat is, de legalább levesnek lehet nevezni. Most már úgy gondolja, hogy ő is csatlakozik a többiekhez. Ez persze jellemző; mindenki olajra lépett ahogy munka volt kilátásban, csak ő állt helyt. Még Frandr is kihúzta magát a főzés alól, pedig állítólag ő ért hozzá. Odakint aztán szép nagy társaságba csöppen. A konyhai kompánián kívül van ott még egy furán sápadt mélységi, egy lány akit mintha már látott volna, de nem biztos benne, Waldran is megérkezett, és persze még sokan mások. Sokan sok mindennel foglalkoznak, Waldran például a patkányával.*
- Fő a leves. *böki oda neki egy vigyorral. Mármint Waldrannak, nem a rágcsálónak.* Nem akarod megkóstolni?
*Persze úgy lett volna az igazi, ha készülhetett volna a kóstolóra, akkor biztos megfűszerezi valami speciális hozzávalóval az ételt. Viszont most már úgy érzi, hogy igazán megérdemel valamit. Ha már körülötte sokan poharat szorongatnak. Kis hezitálás után dönt ő is. Első blikkre a Kagan öklét választja, mert nem elég kemény legénynek lenni, annak is kell látszani, de eszébe jut, hogy a halotti toron is sok volt a jóból, és talán ezt el kéne kerülni.*
- Kérhetek egy nagy bögre forralt bort? *mosolyog Latlie, az Alázatosra amikor sikerült felkeltenie a figyelmét, és elé csúsztat a pulton 10 aranyat, hogy ne érje szó a ház elejét.*
//A pultnál//
*Tiziohoz hasonlóan ő sem híres szakács, így többé-kevésbé tanácstalanul mered a kondérba. Főleg azután, hogy egyedül maradt a konyhában. Szép lassan mindenki úgy gondolta, hogy a pult környékén izgalmasabb az élet, és amikor csak legyintett Tizio újabb megjegyzéseire, a nyikhaj is kiment. Nirs pedig valami hirtelen ihlettől vezérelve, elkezd belepakolni a kondérba mindent amiről úgy véli, hogy odavaló. Legyen az zöldség, hús, fűszerek. Utóbbiakat felhasználás előtt megszagolja, és csak a kellemesebb illatúakból vet a levesbe. Só sem marad ki, és amikor valamivel később megkóstolja a készülő levet, először kicsit megégeti az ajkát, másodjára pedig meg kell állapítania, hogy nem is olyan rossz. Evett már jobbat is, de legalább levesnek lehet nevezni. Most már úgy gondolja, hogy ő is csatlakozik a többiekhez. Ez persze jellemző; mindenki olajra lépett ahogy munka volt kilátásban, csak ő állt helyt. Még Frandr is kihúzta magát a főzés alól, pedig állítólag ő ért hozzá. Odakint aztán szép nagy társaságba csöppen. A konyhai kompánián kívül van ott még egy furán sápadt mélységi, egy lány akit mintha már látott volna, de nem biztos benne, Waldran is megérkezett, és persze még sokan mások. Sokan sok mindennel foglalkoznak, Waldran például a patkányával.*
- Fő a leves. *böki oda neki egy vigyorral. Mármint Waldrannak, nem a rágcsálónak.* Nem akarod megkóstolni?
*Persze úgy lett volna az igazi, ha készülhetett volna a kóstolóra, akkor biztos megfűszerezi valami speciális hozzávalóval az ételt. Viszont most már úgy érzi, hogy igazán megérdemel valamit. Ha már körülötte sokan poharat szorongatnak. Kis hezitálás után dönt ő is. Első blikkre a Kagan öklét választja, mert nem elég kemény legénynek lenni, annak is kell látszani, de eszébe jut, hogy a halotti toron is sok volt a jóból, és talán ezt el kéne kerülni.*
- Kérhetek egy nagy bögre forralt bort? *mosolyog Latlie, az Alázatosra amikor sikerült felkeltenie a figyelmét, és elé csúsztat a pulton 10 aranyat, hogy ne érje szó a ház elejét.
*
3512. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 16:33:56
Üzenet elküldve: 2019-01-04 16:33:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
*Ahogy beszélgetnek, Relael, majd picivel később Tizio is kijönnek. Egy nő odajön a pulthoz, és az alapján, amit mond, Frandr elgondolkozik, hogy mindenkit főzni küldenek-e, aki épp láb alatt van.
Tizio bort rendel, Waldran pedig tájékoztatja Frandt a helyi árakról.*
-De, csak úgy tudtam, az a betegeknek megy.
*Válaszol, hiszen az ő fejében meg sem fordult, hogy maguknak készítenék a levest. Erszényéből előkotor 15 aranyat, majd, lévén nem tudja, kire céloz ,,csaj" alatt Waldran, a pénzt Latlie, az Alázatos elé teszi a pultra. *
-Akkor egy vajas pirítóst kérek, meg egy korsó sört.
*Adja le a rendelést. Ezután végignézi a közjátékot mellette, amit egy elég pontos nevű állat okozott.*
-Miért adtál nevet egy kártevőnek?
*Ő ha elkapott egy ilyen állatot, odadobta a kutyáknak, mert ha életben marad, akkor eszi a gabonát, meg szaporodik.*
*Ahogy beszélgetnek, Relael, majd picivel később Tizio is kijönnek. Egy nő odajön a pulthoz, és az alapján, amit mond, Frandr elgondolkozik, hogy mindenkit főzni küldenek-e, aki épp láb alatt van.
Tizio bort rendel, Waldran pedig tájékoztatja Frandt a helyi árakról.*
-De, csak úgy tudtam, az a betegeknek megy.
*Válaszol, hiszen az ő fejében meg sem fordult, hogy maguknak készítenék a levest. Erszényéből előkotor 15 aranyat, majd, lévén nem tudja, kire céloz ,,csaj" alatt Waldran, a pénzt Latlie, az Alázatos elé teszi a pultra.
*-Akkor egy vajas pirítóst kérek, meg egy korsó sört.
*Adja le a rendelést. Ezután végignézi a közjátékot mellette, amit egy elég pontos nevű állat okozott.*
-Miért adtál nevet egy kártevőnek?
*Ő ha elkapott egy ilyen állatot, odadobta a kutyáknak, mert ha életben marad, akkor eszi a gabonát, meg szaporodik.*
3511. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 15:05:45
Üzenet elküldve: 2019-01-04 15:05:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
*A mögötte érkező lányt azonnal felismeri, úgy tűnik, hogy ő viszont Atahenert nem, ezért a férfi úgy dönt, emlékezteti.*
- Most, hogy nem tudsz a folyópart mellett lerészegedni, jöhetnek a kocsmák?
*Kérdezi, hangjában nincs semmiféle fenyegető, hangszíne a kedves társalgáséval lehet egyenértékű.
A Thargot is felismeri, ő volt ott a gödörnél, amíg a félvér lent savanyodott. A barátságtalan tekintetét fel sem veszi, már hozzászokott, hogy nem kedvelik, főleg nem ezeken a vidékeken.
A többiek sem túl kedvesek, úgy keresztül néznek rajta, mintha itt sem lenne.*
~Jellemző. Felszínes barbár népség.~
*Még a pultos sem figyel rá egy kicsit sem.*
~Így elég nehéz lesz megtalálni Taitost.~
*Persze, örülhetne annak, hogy így most szabad, de az az ember megmentette az életét, és azon kevesek közé tartozott, aki hitt Atehanerben, nem hagyhatja szó nélkül eltűnni csak úgy.
A többiek társalgásával nem foglalkozik, nem tartozik rá, meg nem is érdekli. Egyetlen egy nő képes csak foglalkozni vele, és bár ugyan olyan bizalmatlanul néz ki, és mogorva a hangja, mint amire a férfi számít, legalább nem csak átnéz a félvéren, így hát az szépen Rel felé fordul.*
- Taitost keresem.
*Ismétli el újra.*
- Synmirán nincs.
*Teszi hozzá a pontosítás kedvéért.*
- Sok napja nem láttam már ott, félek, hogy bajba került.
*A mögötte érkező lányt azonnal felismeri, úgy tűnik, hogy ő viszont Atahenert nem, ezért a férfi úgy dönt, emlékezteti.*
- Most, hogy nem tudsz a folyópart mellett lerészegedni, jöhetnek a kocsmák?
*Kérdezi, hangjában nincs semmiféle fenyegető, hangszíne a kedves társalgáséval lehet egyenértékű.
A Thargot is felismeri, ő volt ott a gödörnél, amíg a félvér lent savanyodott. A barátságtalan tekintetét fel sem veszi, már hozzászokott, hogy nem kedvelik, főleg nem ezeken a vidékeken.
A többiek sem túl kedvesek, úgy keresztül néznek rajta, mintha itt sem lenne.*
~Jellemző. Felszínes barbár népség.~
*Még a pultos sem figyel rá egy kicsit sem.*
~Így elég nehéz lesz megtalálni Taitost.~
*Persze, örülhetne annak, hogy így most szabad, de az az ember megmentette az életét, és azon kevesek közé tartozott, aki hitt Atehanerben, nem hagyhatja szó nélkül eltűnni csak úgy.
A többiek társalgásával nem foglalkozik, nem tartozik rá, meg nem is érdekli. Egyetlen egy nő képes csak foglalkozni vele, és bár ugyan olyan bizalmatlanul néz ki, és mogorva a hangja, mint amire a férfi számít, legalább nem csak átnéz a félvéren, így hát az szépen Rel felé fordul.*
- Taitost keresem.
*Ismétli el újra.*
- Synmirán nincs.
*Teszi hozzá a pontosítás kedvéért.*
- Sok napja nem láttam már ott, félek, hogy bajba került.
3510. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 14:27:12
Üzenet elküldve: 2019-01-04 14:27:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran felvonja a szemöldökét, amikor megjelenik egy nő, aki mintha itt dolgozna. De nem dolgozik, mert akkor a pult mögött lett volna, szóval biztos valami léhűtő ez is. *
~ Ez a baj ezzel a generációval... büdös nekik a munka. A pénz kell, a jólét kell, de tenni érte már nem akarnak... régen minden jobb volt. ~
* Relael azonban bemutatja, úgyhogy üdvözlésre emeli a korsóját, majd körbepillant a többieken, és megvonja a vállát. *
- Azért jöttem, hogy megnézzem hogy megy Arnulf nélkül a hely, de azt kell mondjam, rosszabb mint amire számítottam. Csapolom a piákat, te szolgáld ki azokat, akik valami kaját kérnek. Te meg * mutat itt a harcosra, akit korábban leküldött * azt hittem, hogy épp kaját csináltok. De ha nem bírod ki, akkor kapsz egy vajas pirítóst, öt arany lesz. Fizesd a csajnak. Nincs okunk bezárni a korsót, az emberek megérdemelnek egy kis italt, ezekben a vészterhes időkben. Egy italt mindig megérdemelnek az emberek...
* Ezzel elfordul, és ismét némaságba burkolózik, továbbra se foglalkozva azokkal, akik nem foglalkoznak vele. Ha valaki inni akar, az majd szól, és tölt neki, amennyiben kifizeti. Aki enni akar, az leadhatja a rendelését Latlienál, mit bánja ő. Csak azt szeretné, hogy kicsit nyugodtan lehessen, és elkészüljön persze a leves is, amit vihetnek majd fel a betegeknek. Nem gondol bele, hogy milyen veszélyes egy járvány közepén nyitva tartani a Vaskorsót, nem is nagyon érdekli, ivott már ahhoz eleget, hogy ne foglalkozzon az ilyen dolgokkal. *
- A szellemekre, Lószar! * Kiáltja el magát hirtelen, ahogy eszébe jut, hogy az állattal nem törődve érkezett le, de az egyik zsebe megmozdul erre a hirtelen felszólalásra. Ahogy megnézi, látja, hogy ott fekszik összegömbölyödve az oposszumkölyök. *
- Meg vagy, te beste, te! * Vigyorog, és kiteszi maga elé a pultra, ahol az álmos állat nem mutat túl sok életkedvet, inkább tovább szunyókál. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Waldran felvonja a szemöldökét, amikor megjelenik egy nő, aki mintha itt dolgozna. De nem dolgozik, mert akkor a pult mögött lett volna, szóval biztos valami léhűtő ez is. *
~ Ez a baj ezzel a generációval... büdös nekik a munka. A pénz kell, a jólét kell, de tenni érte már nem akarnak... régen minden jobb volt. ~
* Relael azonban bemutatja, úgyhogy üdvözlésre emeli a korsóját, majd körbepillant a többieken, és megvonja a vállát. *
- Azért jöttem, hogy megnézzem hogy megy Arnulf nélkül a hely, de azt kell mondjam, rosszabb mint amire számítottam. Csapolom a piákat, te szolgáld ki azokat, akik valami kaját kérnek. Te meg * mutat itt a harcosra, akit korábban leküldött * azt hittem, hogy épp kaját csináltok. De ha nem bírod ki, akkor kapsz egy vajas pirítóst, öt arany lesz. Fizesd a csajnak. Nincs okunk bezárni a korsót, az emberek megérdemelnek egy kis italt, ezekben a vészterhes időkben. Egy italt mindig megérdemelnek az emberek...
* Ezzel elfordul, és ismét némaságba burkolózik, továbbra se foglalkozva azokkal, akik nem foglalkoznak vele. Ha valaki inni akar, az majd szól, és tölt neki, amennyiben kifizeti. Aki enni akar, az leadhatja a rendelését Latlienál, mit bánja ő. Csak azt szeretné, hogy kicsit nyugodtan lehessen, és elkészüljön persze a leves is, amit vihetnek majd fel a betegeknek. Nem gondol bele, hogy milyen veszélyes egy járvány közepén nyitva tartani a Vaskorsót, nem is nagyon érdekli, ivott már ahhoz eleget, hogy ne foglalkozzon az ilyen dolgokkal. *
- A szellemekre, Lószar! * Kiáltja el magát hirtelen, ahogy eszébe jut, hogy az állattal nem törődve érkezett le, de az egyik zsebe megmozdul erre a hirtelen felszólalásra. Ahogy megnézi, látja, hogy ott fekszik összegömbölyödve az oposszumkölyök. *
- Meg vagy, te beste, te! * Vigyorog, és kiteszi maga elé a pultra, ahol az álmos állat nem mutat túl sok életkedvet, inkább tovább szunyókál. *
3509. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 11:41:03
Üzenet elküldve: 2019-01-04 11:41:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
*Unottan dobol ujjaival a pulton, miközben az ajtót figyeli. Nem bánja egyébként, hogy nem jött még senki, szívesebben ácsorog azért itt, mint pucol zöldséget. Nem kell azonban sokat várnia, hamarosan érkezik egy fickó, mondjuk nem épp abból az irányból, ahonnan Ysa számított rá. A férfi ugyanis a bejárati ajtón érkezik, ahogyan az imént ő is, a magabiztos pult mögé lépdelése pedig arra enged köveztetni, hogy itt dolgozik. Vagy hogy flepnis.*
-Üdv *szólítja meg bizonytalanul végül az idegent, miközben az sört iszik, s ha rápillant, felölt egy bájos mosolyt.* -Tudnál nek... *kérne segítséget jobb híján a vedelő fickótól, de már nyílik is az ajtó és megjelenik egy nő, aki úgy tűnik nem érti miért álldogál a másik a pult mögött, majd őt követi egy idősebb, magas figura.*
~Áh szóval ő lenne a foghíjas Waldran bácsi?~ *nézi meg most már alaposabban a fekete hajú férfit az új információk birtokában. Egy baromi fiatal lány, egy kecskeképű kancellár és egy vélhetőleg alkoholista fickó. Kagan igazán érdekesen válogatta össze a Vashegy örököseit.
Tekintete ezután az őt megszólító elfre vándorol. Felvont szemöldökkel méri végig a nőt, szája sarkában közben bujkál egy huncut félmosoly. Mint mindenki, Ysa is szereti, ha bókolnak neki, főleg, ha az illető, aki épp szépnek nevezi olyan szemrevaló, mint a hosszúfülű.*
-Ó bocsánat, csak nyitva volt az ajtó *pislog ártatlanul*
-Jöttem segíteni a főzésben, a Vashegy újdonsült úrnője küldött *Kicsit reménykedik azért benne, hogy már készen vannak, de ezt persze nem teszi szóvá*
-Egyébként Ysanee Farnelis *nyújt kezet mosolyogva Relnek.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.04 11:42:55
*Unottan dobol ujjaival a pulton, miközben az ajtót figyeli. Nem bánja egyébként, hogy nem jött még senki, szívesebben ácsorog azért itt, mint pucol zöldséget. Nem kell azonban sokat várnia, hamarosan érkezik egy fickó, mondjuk nem épp abból az irányból, ahonnan Ysa számított rá. A férfi ugyanis a bejárati ajtón érkezik, ahogyan az imént ő is, a magabiztos pult mögé lépdelése pedig arra enged köveztetni, hogy itt dolgozik. Vagy hogy flepnis.*
-Üdv *szólítja meg bizonytalanul végül az idegent, miközben az sört iszik, s ha rápillant, felölt egy bájos mosolyt.* -Tudnál nek... *kérne segítséget jobb híján a vedelő fickótól, de már nyílik is az ajtó és megjelenik egy nő, aki úgy tűnik nem érti miért álldogál a másik a pult mögött, majd őt követi egy idősebb, magas figura.*
~Áh szóval ő lenne a foghíjas Waldran bácsi?~ *nézi meg most már alaposabban a fekete hajú férfit az új információk birtokában. Egy baromi fiatal lány, egy kecskeképű kancellár és egy vélhetőleg alkoholista fickó. Kagan igazán érdekesen válogatta össze a Vashegy örököseit.
Tekintete ezután az őt megszólító elfre vándorol. Felvont szemöldökkel méri végig a nőt, szája sarkában közben bujkál egy huncut félmosoly. Mint mindenki, Ysa is szereti, ha bókolnak neki, főleg, ha az illető, aki épp szépnek nevezi olyan szemrevaló, mint a hosszúfülű.*
-Ó bocsánat, csak nyitva volt az ajtó *pislog ártatlanul*
-Jöttem segíteni a főzésben, a Vashegy újdonsült úrnője küldött *Kicsit reménykedik azért benne, hogy már készen vannak, de ezt persze nem teszi szóvá*
-Egyébként Ysanee Farnelis *nyújt kezet mosolyogva Relnek.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.04 11:42:55
3508. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-04 10:36:36
Üzenet elküldve: 2019-01-04 10:36:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fangli és a konyhásfiúk//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio fél szemmel figyeli a leves elkészítésének fázisait, talán emiatt lehet, hogy arról például teljesen lemaradt, hogy mikor került bele a hús. ~Biztos benne van az, ő csak tudja, hogyan kell levest főzni. Mindegy.~ Ha érdekelné a főzés metódusa, akkor odafigyelt volna, de nem érdekli, cseppet sem, Nirs cukkolása sokkal jobb időtöltés, csak az a baj, hogy lassan a reggeli betépés összes morzsája eltávozik a szervezetéből, így kezd visszasüppedni a szokásos, látszólagos apátiába. ~Kurva életbe már!~ Nirs kitörését, fáradt sóhajjal kommentálja. Rel szavaira csak a száját húzza el, ő hetekig járta a várost és nem akadt a nyomukra és nincs egy nyom sem, jó lett volna valami biztatót hallani.*
- Ne erőlködj, ezer éve ismerem. Mikor még a húgommal babázott, két copfba volt fonva a haja és a szoknyája a térde alá ért. *Legyint Nirs vádjaira, melyek nem igazak, akkor meg mit vitatkozzon? ~Élj vele boldogan. Lassan epét hányok ettől a szentimentalizmustól.~* - A szerelem betegség. Vagy őrület. *Feleli rezignáltan Nirsnek, majd úgy dönt, hogy ő sem fog a leves mellett ülni és nézni, ahogy fő, azt magától is csinálja szerencsére, hanem kimegy oda, ahol valami innivalót remél, valamit, ami elbódítja kicsit.
A fogadótérben valószínűleg a taverna általános vendégköre lehet, koldus, fattyú kormos, férfiak, nők. A pultnak támaszkodik, nem törődik igazán senkivel, sem Waldrannal, de még a nőkkel sem. Fattyú sötételfekről tudomást sem vesz, és a koldusok is kiesnek az érdeklődési köréből.*
- Jó itt a bor? Mindegy, egy pohárral. *Átad 10 aranyat Latlie, az Alázatosnak, így megvan a bor ára és a lány borravalója is. A pultnak támaszkodva néz maga elé. ~Félre kell vonnom Relaelt, hátha tud valakit, akitől minőségi anyagot tudok szerezni.~*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tizio fél szemmel figyeli a leves elkészítésének fázisait, talán emiatt lehet, hogy arról például teljesen lemaradt, hogy mikor került bele a hús. ~Biztos benne van az, ő csak tudja, hogyan kell levest főzni. Mindegy.~ Ha érdekelné a főzés metódusa, akkor odafigyelt volna, de nem érdekli, cseppet sem, Nirs cukkolása sokkal jobb időtöltés, csak az a baj, hogy lassan a reggeli betépés összes morzsája eltávozik a szervezetéből, így kezd visszasüppedni a szokásos, látszólagos apátiába. ~Kurva életbe már!~ Nirs kitörését, fáradt sóhajjal kommentálja. Rel szavaira csak a száját húzza el, ő hetekig járta a várost és nem akadt a nyomukra és nincs egy nyom sem, jó lett volna valami biztatót hallani.*
- Ne erőlködj, ezer éve ismerem. Mikor még a húgommal babázott, két copfba volt fonva a haja és a szoknyája a térde alá ért. *Legyint Nirs vádjaira, melyek nem igazak, akkor meg mit vitatkozzon? ~Élj vele boldogan. Lassan epét hányok ettől a szentimentalizmustól.~* - A szerelem betegség. Vagy őrület. *Feleli rezignáltan Nirsnek, majd úgy dönt, hogy ő sem fog a leves mellett ülni és nézni, ahogy fő, azt magától is csinálja szerencsére, hanem kimegy oda, ahol valami innivalót remél, valamit, ami elbódítja kicsit.
A fogadótérben valószínűleg a taverna általános vendégköre lehet, koldus, fattyú kormos, férfiak, nők. A pultnak támaszkodik, nem törődik igazán senkivel, sem Waldrannal, de még a nőkkel sem. Fattyú sötételfekről tudomást sem vesz, és a koldusok is kiesnek az érdeklődési köréből.*
- Jó itt a bor? Mindegy, egy pohárral. *Átad 10 aranyat Latlie, az Alázatosnak, így megvan a bor ára és a lány borravalója is.
A pultnak támaszkodva néz maga elé. ~Félre kell vonnom Relaelt, hátha tud valakit, akitől minőségi anyagot tudok szerezni.~*
3507. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-03 22:11:07
Üzenet elküldve: 2019-01-03 22:11:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Fangli és a konyhásfiúk//
*Ez a szépfiú ismét mindent elkövet, hogy az idegeire menjen. Vet rá egy lesújtó pillantást, aztán visszatért a zöldségeihez. Talán valóban jobb, ha hasznossá teszi magát. Mert Tizio-tól ezt aligha várná. És bármennyire is Aenae-ért van oda, az mégsem járná, hogy ez a csinos elf rosszakat gondoljon róla. Főleg úgy, hogy a megszólításon meglepődik, tulajdonképpen meg is hatódik. Nemes lelkűnek még sohasem nevezték.*
- Khm... köszönöm...
*Babrál még egy kicsit egy gyökérdarabbal, hogy zavarát leplezze, aztán úgy érzi, hogy Tizio nyegle szavait helyes megvilágításba kell helyeznie.*
- Bocsáss meg a barátomnak! *szólal meg amikor hármasban maradnak a konyhában, és a kezében tartott konyhakéssel Tizio felé bök* Alighanem fogalma sincs róla, hogy mi az a szerelem.
*Kicsit nagy szavak ez tőle, a maga nagy élettapasztalatával, de ebben a pillanatban úgy érzi, hogy rajta kívül senki sem tudhatja ezt pontosan. Senki sem érezhet úgy, mint ő.*
- Az a különbség kettőnk között, *továbbra is Relhez beszél, de persze Tizio-nak is szánja a szavakat* hogy ő a Vashegy úrnőjét látja Aenae-ben, én pedig egy szeretetreméltó, világszép és kedves lányt. Neki fontos, hogy Kagan Thargodar lánya, én akkor is ugyanígy éreznék ha Arthenior szegénynegyedéből jönne. A barátomnak *szinte érezni az idézőjelet a barátom titulus körül* számít a jó parti, biztosan berzenkedne egy rangján aluli arától. Én, amikor először láttam Aenae-t, nem tudtam, hogy kicsoda. És nem is érdekelt. Csak az, hogy szólhassak hozzá, hogy mosolyogjon rám, és a közelében lehessek.
*Sóhajt egy nagyot.*
- Azt is mondják, hogy a szerelem betegség vagy őrület. De amikor annyira jó!
*És most tényleg nem tűnik komoly férfinek, akinek nagy tervei vannak az élettel. Aki kivételes hatalmú mágussá akar válni. Most pont olyan, mint egy fülig szerelmes kamasz, aki koszos zöldségekkel bajlódik. Aztán a bűbájos elf is csatlakozik a többiekhez az ivóban, és Nirs a nyikhajjal marad.*
- Ez mire volt jó? *kunkorodik össze a felháborodástól* Azt hittem, hogy befejeztük, te meg le akarsz járatni mások előtt. Ráadásul...
*Majdnem hozzáteszi, hogy egy ennyire szép lány előtt, de idejében észbe kap, hogy ezzel irgalmatlanul magas labdát adna a másiknak.*
- Szóval ráadásul.
*Ez a szépfiú ismét mindent elkövet, hogy az idegeire menjen. Vet rá egy lesújtó pillantást, aztán visszatért a zöldségeihez. Talán valóban jobb, ha hasznossá teszi magát. Mert Tizio-tól ezt aligha várná. És bármennyire is Aenae-ért van oda, az mégsem járná, hogy ez a csinos elf rosszakat gondoljon róla. Főleg úgy, hogy a megszólításon meglepődik, tulajdonképpen meg is hatódik. Nemes lelkűnek még sohasem nevezték.*
- Khm... köszönöm...
*Babrál még egy kicsit egy gyökérdarabbal, hogy zavarát leplezze, aztán úgy érzi, hogy Tizio nyegle szavait helyes megvilágításba kell helyeznie.*
- Bocsáss meg a barátomnak! *szólal meg amikor hármasban maradnak a konyhában, és a kezében tartott konyhakéssel Tizio felé bök* Alighanem fogalma sincs róla, hogy mi az a szerelem.
*Kicsit nagy szavak ez tőle, a maga nagy élettapasztalatával, de ebben a pillanatban úgy érzi, hogy rajta kívül senki sem tudhatja ezt pontosan. Senki sem érezhet úgy, mint ő.*
- Az a különbség kettőnk között, *továbbra is Relhez beszél, de persze Tizio-nak is szánja a szavakat* hogy ő a Vashegy úrnőjét látja Aenae-ben, én pedig egy szeretetreméltó, világszép és kedves lányt. Neki fontos, hogy Kagan Thargodar lánya, én akkor is ugyanígy éreznék ha Arthenior szegénynegyedéből jönne. A barátomnak *szinte érezni az idézőjelet a barátom titulus körül* számít a jó parti, biztosan berzenkedne egy rangján aluli arától. Én, amikor először láttam Aenae-t, nem tudtam, hogy kicsoda. És nem is érdekelt. Csak az, hogy szólhassak hozzá, hogy mosolyogjon rám, és a közelében lehessek.
*Sóhajt egy nagyot.*
- Azt is mondják, hogy a szerelem betegség vagy őrület. De amikor annyira jó!
*És most tényleg nem tűnik komoly férfinek, akinek nagy tervei vannak az élettel. Aki kivételes hatalmú mágussá akar válni. Most pont olyan, mint egy fülig szerelmes kamasz, aki koszos zöldségekkel bajlódik. Aztán a bűbájos elf is csatlakozik a többiekhez az ivóban, és Nirs a nyikhajjal marad.*
- Ez mire volt jó? *kunkorodik össze a felháborodástól* Azt hittem, hogy befejeztük, te meg le akarsz járatni mások előtt. Ráadásul...
*Majdnem hozzáteszi, hogy egy ennyire szép lány előtt, de idejében észbe kap, hogy ezzel irgalmatlanul magas labdát adna a másiknak.*
- Szóval ráadásul.
3506. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-03 21:57:49
Üzenet elküldve: 2019-01-03 21:57:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Fangli és a konyhásfiúk//
//A pultnál, de nem mögötte//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Relaelnek nincsen senkivel komoly problémája, leszámítva azt, hogy ő maga igyekszik udvarias lenni, de láthatóan a harcosnak kinéző férfi nem ismeri ezt és nem lesz gazdagabb a nevével. Hirtelen mérges is lesz és egy pillanatig elhatározza magát, hogy pöcsfejnek fogja Frandot szólítani, a következő pillanatra pedig meg is enyhül a szíve. Azért nem egy Tizio, lássuk be.
Érdeklődve figyeli a két fiatal férfit és szélesen mosolyog hallva őket.*
- Ó már mindent értek! Helyesen cselekedtél nemes lelkű Nirs.
*Joggal feltételezheti is ezt, hiszen ahogy a Thargodrym fogalmazott, ez becsületbeli ügy számára. Persze Tiziot is megérti, sőt, talán őt jobban, hiszen Relael is inkább volt elfelejtve, elhagyva, mint az akinek becsületéért harcoltak volna. Tizioról az elhangzottak alapján azt állapítja meg, hogy bizonyosan mély érzésű, de ezt diszkréten magában tartja, mert még talán zokon venné, ha Nirs előtt ilyeneket mondana neki.*
- Sajnos nem tudok róluk semmit. Legutóbb, mikor Artheniorban környékén voltam még mindig feldúlt volt a város, nem lett volna biztonságos ellátogatnom oda. De tervezek visszatérni és informálódni, majd mindenképpen kérdezek a családod felől is.
*Biccentve nyomatékosítja ígéretének súlyát, ami valójában nem is nagy fáradtság, hiszen Intath-hoz visszahúz a szíve, mindenképpen látni akarja és beszélgetni is szeretne vele. Latlie távozni készül, amire csak biccent és nem is menne vele, ha nem hallotta volna valakinek a hangját, így tehát kilép ő is a konyhából és meglepetten tapasztalja, hogy mennyien lettek hirtelen.*
- Mintha be sem lenne zárva.
*Teszi hozzá és röpke pillantást vet Latlie irányába, megerősítésképpen, hogy tényleg kulcsra zárta az ajtót vagy sem. Relael megkerüli a pultot, hogy azon kívülre essen és lehetőleg ne Waldran hátának beszéljen, egyrészt mert az modortalanság, másrészt mert bizonyos embereket rossz érzéssel tölti el, ha valaki settenkedik mögöttük. Mivel valamivel késve érkezik, ezért nem halljak, hogy Frandr bemutatja őt morcos úrnak, azok után, hogy saját magát még mindig nem sikerült Relaelnek.*
- Waldran! Tán azért jöttél, hogy kikapcsolódj, vagy azért, hogy dolgozz?
*Teszi fel a kérdést töretlen kedvességgel, holott kifejezetten kellemetlenül kezdi érezni magát a férfi társaságában, talán mert semmi kedve nem volt a közös aktushoz.*
- Nyugodtan foglalj csak helyet, majd én segítek Latlienak, ha szükséges.
*A lányra pillant, hogy visszajelzést kapjon vajon szükséges van a segítségére. Persze itt nem állhat meg, energikusan a következő érdekességek felé fordul, aki egy mélységire emlékeztető szokatlan szerzet, egy Briwal és egy nagyon szép lány. Ebből leginkább utóbbi érdekli, de a legkevésbé is Briwal. Ysanához fordul bizalomgerjesztőnek szánt bájos mosollyal.*
- Szép teremtés, a Vaskorsó sajnos elviekben zárva van, de gyakorlatilag neked nyitva, ha úgy szeretnéd.
*Mosolya bájosból huncuttá változik, egészen addig, amíg tekintetét Atehanerre nem emeli hasonlóan bizalmatlanul, mint Waldran. Neki már a hangja sem cseng olyan kedvesen, mint a gyönyörű Ysa esetében.*
- Mit akarsz, mi dolgod itt?
*Mert hát ő a konyhában nem hallotta, hogy Ate kit keres és miért, nem is különösebben érdekelte. Most egy kicsit igen.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.03 21:58:12</b></font>
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.01.07 23:32:11, a következő indokkal:
Fejléc pótolva.
//A pultnál, de nem mögötte//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Relaelnek nincsen senkivel komoly problémája, leszámítva azt, hogy ő maga igyekszik udvarias lenni, de láthatóan a harcosnak kinéző férfi nem ismeri ezt és nem lesz gazdagabb a nevével. Hirtelen mérges is lesz és egy pillanatig elhatározza magát, hogy pöcsfejnek fogja Frandot szólítani, a következő pillanatra pedig meg is enyhül a szíve. Azért nem egy Tizio, lássuk be.
Érdeklődve figyeli a két fiatal férfit és szélesen mosolyog hallva őket.*
- Ó már mindent értek! Helyesen cselekedtél nemes lelkű Nirs.
*Joggal feltételezheti is ezt, hiszen ahogy a Thargodrym fogalmazott, ez becsületbeli ügy számára. Persze Tiziot is megérti, sőt, talán őt jobban, hiszen Relael is inkább volt elfelejtve, elhagyva, mint az akinek becsületéért harcoltak volna. Tizioról az elhangzottak alapján azt állapítja meg, hogy bizonyosan mély érzésű, de ezt diszkréten magában tartja, mert még talán zokon venné, ha Nirs előtt ilyeneket mondana neki.*
- Sajnos nem tudok róluk semmit. Legutóbb, mikor Artheniorban környékén voltam még mindig feldúlt volt a város, nem lett volna biztonságos ellátogatnom oda. De tervezek visszatérni és informálódni, majd mindenképpen kérdezek a családod felől is.
*Biccentve nyomatékosítja ígéretének súlyát, ami valójában nem is nagy fáradtság, hiszen Intath-hoz visszahúz a szíve, mindenképpen látni akarja és beszélgetni is szeretne vele. Latlie távozni készül, amire csak biccent és nem is menne vele, ha nem hallotta volna valakinek a hangját, így tehát kilép ő is a konyhából és meglepetten tapasztalja, hogy mennyien lettek hirtelen.*
- Mintha be sem lenne zárva.
*Teszi hozzá és röpke pillantást vet Latlie irányába, megerősítésképpen, hogy tényleg kulcsra zárta az ajtót vagy sem. Relael megkerüli a pultot, hogy azon kívülre essen és lehetőleg ne Waldran hátának beszéljen, egyrészt mert az modortalanság, másrészt mert bizonyos embereket rossz érzéssel tölti el, ha valaki settenkedik mögöttük. Mivel valamivel késve érkezik, ezért nem halljak, hogy Frandr bemutatja őt morcos úrnak, azok után, hogy saját magát még mindig nem sikerült Relaelnek.*
- Waldran! Tán azért jöttél, hogy kikapcsolódj, vagy azért, hogy dolgozz?
*Teszi fel a kérdést töretlen kedvességgel, holott kifejezetten kellemetlenül kezdi érezni magát a férfi társaságában, talán mert semmi kedve nem volt a közös aktushoz.*
- Nyugodtan foglalj csak helyet, majd én segítek Latlienak, ha szükséges.
*A lányra pillant, hogy visszajelzést kapjon vajon szükséges van a segítségére. Persze itt nem állhat meg, energikusan a következő érdekességek felé fordul, aki egy mélységire emlékeztető szokatlan szerzet, egy Briwal és egy nagyon szép lány. Ebből leginkább utóbbi érdekli, de a legkevésbé is Briwal. Ysanához fordul bizalomgerjesztőnek szánt bájos mosollyal.*
- Szép teremtés, a Vaskorsó sajnos elviekben zárva van, de gyakorlatilag neked nyitva, ha úgy szeretnéd.
*Mosolya bájosból huncuttá változik, egészen addig, amíg tekintetét Atehanerre nem emeli hasonlóan bizalmatlanul, mint Waldran. Neki már a hangja sem cseng olyan kedvesen, mint a gyönyörű Ysa esetében.*
- Mit akarsz, mi dolgod itt?
*Mert hát ő a konyhában nem hallotta, hogy Ate kit keres és miért, nem is különösebben érdekelte. Most egy kicsit igen.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.03 21:58:12</b></font>
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.01.07 23:32:11, a következő indokkal:
Fejléc pótolva.
3505. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-03 20:04:17
Üzenet elküldve: 2019-01-03 20:04:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Fangli és a konyhásfiúk//
//Majd a pultnál//
*Nirs eloszlatja a kételyeit a ruhák gazdái felől, így az egyetlen kérdés, ami marad, az az, hogy honnan fog szerezni ruhákat. Ám mivel egy hivatásos thargot sem látott a Hosszúházban aludni, gyanítja, hogy majd talál erre is választ.
A Vaskorsóban újra felhozzák ezt a problémát, így már Frandr-nek is tisztább, hogy ki a probléma okozója, és mik a részletek. Mikor Latlie közli vele, hogy a leves innentől kezdve már megfő magától is, picit megörül, majd rájön egy aprócska problémára, miszerint is már vagy másfél napja nem evett.
Így mikor a lány bejelenti, hogy megy kiszolgálni a vendégeket, követi őt. Kint meglehetősen nagy a tömeg, főleg ahhoz képest, hogy elvileg a pestis miatt zárva van a taverna.
A gyülekezet között ott van a nyúzottnak tűnő Waldran is, aki épp sört kortyolgat.*
-Bemutatom neked a vashegy urát.
*Mormogja, majd a férfihoz fordul.*
-Elég gyorsan kibékültek, bejött valami Relael nevezetű nő is. Én meg, ha nem baj, egyedül hagynám őket annyi időre, hogy ehessek.
*Tesz tömör helyzetjelentést, majd, bár nem számít arra, hogy Waldran foggal-körömmel ragaszkodik a maradásához, azért megvárja a választ.*
//Majd a pultnál//
*Nirs eloszlatja a kételyeit a ruhák gazdái felől, így az egyetlen kérdés, ami marad, az az, hogy honnan fog szerezni ruhákat. Ám mivel egy hivatásos thargot sem látott a Hosszúházban aludni, gyanítja, hogy majd talál erre is választ.
A Vaskorsóban újra felhozzák ezt a problémát, így már Frandr-nek is tisztább, hogy ki a probléma okozója, és mik a részletek. Mikor Latlie közli vele, hogy a leves innentől kezdve már megfő magától is, picit megörül, majd rájön egy aprócska problémára, miszerint is már vagy másfél napja nem evett.
Így mikor a lány bejelenti, hogy megy kiszolgálni a vendégeket, követi őt. Kint meglehetősen nagy a tömeg, főleg ahhoz képest, hogy elvileg a pestis miatt zárva van a taverna.
A gyülekezet között ott van a nyúzottnak tűnő Waldran is, aki épp sört kortyolgat.*
-Bemutatom neked a vashegy urát.
*Mormogja, majd a férfihoz fordul.*
-Elég gyorsan kibékültek, bejött valami Relael nevezetű nő is. Én meg, ha nem baj, egyedül hagynám őket annyi időre, hogy ehessek.
*Tesz tömör helyzetjelentést, majd, bár nem számít arra, hogy Waldran foggal-körömmel ragaszkodik a maradásához, azért megvárja a választ.*
3504. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-03 13:31:53
Üzenet elküldve: 2019-01-03 13:31:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fangli és a konyhásfiúk//
// Majd a pult mögött //
- Köszönöm úrnőm -* Nagyon jól esnek neki Rel szavai, úgy érzi, hogy már nincs is mitől tartania mert itt van úrnője és megmenti őt minden bajtól és rossztól. Ettől kicsi szíve megnyugszik és a leveset is boldogan kevergeti még be nem jön a három férfi. Úgy tűnik az egyik ismeri a kiasszonyt közelebről, a másik tekintetét látva pedig ismerni akarja közelebbről, a harmadik azonban csendesen felé fordul. *
- Köszönöm, nincs több dolog vele, már csak meg kell várni még megfő - * mosolyog Frandr felé s, hogy mutassa, hogy tényleg nincs több feladat a fakanalat is leteszi az asztalkára, az üstöt letakarja fedővel, majd odasiet a kis ajtóhoz és kiles. Nem számít ekkora forgalomra éppen ezért is lepi meg a dolog. *
- Ha megbocsájt kisasszony, uraim, kiszolgálom a többieket, ha bármi baj vagy gond akad kérem keressenek meg, itt leszek által a pultnál - * jelzi, majd ha Reltől engedélyt kap, ami lehet egy puszta intés vagy biccentés, esetleg bátorító mosoly ki is lép. Ám nem sokáig megy, mert úgy tűnik a pult mögött nincs egyedül. *
- Hát maga? - * pislog a sört ivó férfire aki úgy tűnik nem igazán foglalkozik a dolgok eredeti menetével. *
~ Arnulf biztos keményebben kezében tartaná a helyet, én meg már másodjára engedem, hogy idegenek lézengjenek ott, ahol nem kéne ~ * elhúzza száját szomorúan, ám reméli, hogy a férfi hamar észhez tér és nem lesz vele gondja, majd a többiekhez fordul. *
- Elnézést a várakozásért, miben segíthetek?
A hozzászólás írója (Latlie, az Alázatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.03 13:32:11
// Majd a pult mögött //
- Köszönöm úrnőm -* Nagyon jól esnek neki Rel szavai, úgy érzi, hogy már nincs is mitől tartania mert itt van úrnője és megmenti őt minden bajtól és rossztól. Ettől kicsi szíve megnyugszik és a leveset is boldogan kevergeti még be nem jön a három férfi. Úgy tűnik az egyik ismeri a kiasszonyt közelebről, a másik tekintetét látva pedig ismerni akarja közelebbről, a harmadik azonban csendesen felé fordul. *
- Köszönöm, nincs több dolog vele, már csak meg kell várni még megfő - * mosolyog Frandr felé s, hogy mutassa, hogy tényleg nincs több feladat a fakanalat is leteszi az asztalkára, az üstöt letakarja fedővel, majd odasiet a kis ajtóhoz és kiles. Nem számít ekkora forgalomra éppen ezért is lepi meg a dolog. *
- Ha megbocsájt kisasszony, uraim, kiszolgálom a többieket, ha bármi baj vagy gond akad kérem keressenek meg, itt leszek által a pultnál - * jelzi, majd ha Reltől engedélyt kap, ami lehet egy puszta intés vagy biccentés, esetleg bátorító mosoly ki is lép. Ám nem sokáig megy, mert úgy tűnik a pult mögött nincs egyedül. *
- Hát maga? - * pislog a sört ivó férfire aki úgy tűnik nem igazán foglalkozik a dolgok eredeti menetével. *
~ Arnulf biztos keményebben kezében tartaná a helyet, én meg már másodjára engedem, hogy idegenek lézengjenek ott, ahol nem kéne ~ * elhúzza száját szomorúan, ám reméli, hogy a férfi hamar észhez tér és nem lesz vele gondja, majd a többiekhez fordul. *
- Elnézést a várakozásért, miben segíthetek?
A hozzászólás írója (Latlie, az Alázatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.03 13:32:11
3503. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-02 14:56:49
Üzenet elküldve: 2019-01-02 14:56:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A kezdetben szinte üresnek ható fogadótér alapján nem is hitte volna, hogy ilyen forgalmas létesítmény ezen taverna, de a kilincsnek kihűlni sincs ideje, szép sorjában adogatják azt egymásnak az érkezők.
Mindhárom alakra felsandít, fejét sem emelve fel, csak úgy szeme sarkából, egyik sem rokon. És legalább kettő tiszta vérűnek tetszik. Momentán ez is csak lényegtelen ténymegállapítás, ami fontos, hogy ne úgy bánjanak vele, mint aminek tűnik, mint egy koldussal. Kellemetlen lenne, ha még azelőtt tessékelnék ki erőszakkal, mielőtt megtalálja Tizt.
A mélységi fattyú kérdésre nem reagál.*
~Egek! Lehetne bárki ennél is mocskosabb származású?~
*A nővel nem törődik, a pult mögé besoroló férfiút alapvető veszélyforrásnak tekinti, ő lehet talán a kocsmáros, ki hamarosan fogyasztásra, vagy rosszabb esetben kotródásra szólítja fel. Megelőzésként igyekszik láthatatlanná válni, ami erős mágikus képességek hiányában nem kis feladat.*
~Fal vagyok, fal vagyok, egy piszkos folt vagyok a falon, észre sem veszel, nem is számítok.~
Mindhárom alakra felsandít, fejét sem emelve fel, csak úgy szeme sarkából, egyik sem rokon. És legalább kettő tiszta vérűnek tetszik. Momentán ez is csak lényegtelen ténymegállapítás, ami fontos, hogy ne úgy bánjanak vele, mint aminek tűnik, mint egy koldussal. Kellemetlen lenne, ha még azelőtt tessékelnék ki erőszakkal, mielőtt megtalálja Tizt.
A mélységi fattyú kérdésre nem reagál.*
~Egek! Lehetne bárki ennél is mocskosabb származású?~
*A nővel nem törődik, a pult mögé besoroló férfiút alapvető veszélyforrásnak tekinti, ő lehet talán a kocsmáros, ki hamarosan fogyasztásra, vagy rosszabb esetben kotródásra szólítja fel. Megelőzésként igyekszik láthatatlanná válni, ami erős mágikus képességek hiányában nem kis feladat.*
~Fal vagyok, fal vagyok, egy piszkos folt vagyok a falon, észre sem veszel, nem is számítok.~
3502. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-02 13:21:44
Üzenet elküldve: 2019-01-02 13:21:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Megmondom, hogy lesz//
* Waldran fáradtan nyitja az ajtót, és lép be a Vaskorsóba. Arnulf hiánya láthatóan nem rázta meg a helyet, mert mint mindig, most is üldögélnek, és elég színes társaság. Waldran nem zavartatja magát, lazán a söntés mögé sétál, és csapolni kezdi magának a sört. Ahogy végez vele, ott a pult mögött állva elkezdi kiinni, nem törődve másokkal. Tekintete homályos, a távolba vész, egyesek bambának is tarthatnák, de amúgy csak gondolkodik. ~ Tudod az élet súlya, tudod a világ gondja... ~ Persze azért ha szólnak hozzá arra reagál, de magától senkihez nem fog odafordulni, hogy ugyan kiscsibe, mesélj, mi kéne. Azért a kormost elég barátságtalan tekintettel méregeti, és reméli, hogy a kasszához nem nyúlt a mocskos tolvaj. Ellenőrizné, ha tudná hol van a könyvelés, ha tudna olvasni, és ha úgy igazán érdekelné, de ezzel majd elszámol Arnulf utódja. A férfi biztos nem hagyta csak úgy itt a Vaskorsót, minden nélkül. *
* Waldran fáradtan nyitja az ajtót, és lép be a Vaskorsóba. Arnulf hiánya láthatóan nem rázta meg a helyet, mert mint mindig, most is üldögélnek, és elég színes társaság. Waldran nem zavartatja magát, lazán a söntés mögé sétál, és csapolni kezdi magának a sört. Ahogy végez vele, ott a pult mögött állva elkezdi kiinni, nem törődve másokkal. Tekintete homályos, a távolba vész, egyesek bambának is tarthatnák, de amúgy csak gondolkodik. ~ Tudod az élet súlya, tudod a világ gondja... ~ Persze azért ha szólnak hozzá arra reagál, de magától senkihez nem fog odafordulni, hogy ugyan kiscsibe, mesélj, mi kéne. Azért a kormost elég barátságtalan tekintettel méregeti, és reméli, hogy a kasszához nem nyúlt a mocskos tolvaj. Ellenőrizné, ha tudná hol van a könyvelés, ha tudna olvasni, és ha úgy igazán érdekelné, de ezzel majd elszámol Arnulf utódja. A férfi biztos nem hagyta csak úgy itt a Vaskorsót, minden nélkül. *
3501. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:41:01
Üzenet elküldve: 2019-01-02 10:41:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Ysa meglehetősen lassan éri el a Tavernát. Határozatlanul pakolgatja egymás után lábait, közben elgondolkodva nézegeti az ismerős tájat. Olyan könnyű volna elszökni. Csak a birtokok irányába kellene mennie, valószínűleg a kutya nem venné észre, hogy nincs itt ebben a nagy felfordulásban. Amúgy is csak tegnap érkezett, alig találkozott pár figurával, azok közül is az egyik már megszobrult egy másik pedig eltűnt. A gond csupán annyi, hogy semmi értelme nem lenne eliszkolni, a lova ugyanis továbbra is Amonon van, ráadásul önként érkezett a Vashegyre éppen azért, mert nincs hová mennie. De akkor mégis mi a fenéért jár ez a fejében?
Erőt véve magán végül benyit a Vaskorsóba. Bizonytalanul lépdel beljebb, miközben a helyet szemlélve megállapítja, hogy pontosan ugyanúgy néz ki, mint legutóbb. Tekintete először a koldusformán akad meg, s bár érez késztetést egy grimaszra, arca végül mozdulatlan marad. Rajta kívül csak egy másik fickót talál itt, de nem a kapu előtt verekedősek közül, akiknek elvileg segíteni jött. Igyekszik nem túl feltűnően végigmérni a félvért, valahonnan ugyanis nagyon ismerős neki.
A pulthoz érve csöndben megáll. Arra számított lesz itt majd valami csapos vagy valami, de hát a két férfin kívül nincs itt más. Tekintve, hogy konyhai munkáról van szó, nagy valószínűséggel ott találná őket, de csak úgy nem akar besétálni, meg hát nem is biztos benne, hogy a pult mögötti ajtón belépve ott lyukadna ki, ahol szeretne. Úgy dönt, vár hát egy kicsit, előbb vagy utóbb úgyis fog jönni valaki. Vagy nem.*
Erőt véve magán végül benyit a Vaskorsóba. Bizonytalanul lépdel beljebb, miközben a helyet szemlélve megállapítja, hogy pontosan ugyanúgy néz ki, mint legutóbb. Tekintete először a koldusformán akad meg, s bár érez késztetést egy grimaszra, arca végül mozdulatlan marad. Rajta kívül csak egy másik fickót talál itt, de nem a kapu előtt verekedősek közül, akiknek elvileg segíteni jött. Igyekszik nem túl feltűnően végigmérni a félvért, valahonnan ugyanis nagyon ismerős neki.
A pulthoz érve csöndben megáll. Arra számított lesz itt majd valami csapos vagy valami, de hát a két férfin kívül nincs itt más. Tekintve, hogy konyhai munkáról van szó, nagy valószínűséggel ott találná őket, de csak úgy nem akar besétálni, meg hát nem is biztos benne, hogy a pult mögötti ajtón belépve ott lyukadna ki, ahol szeretne. Úgy dönt, vár hát egy kicsit, előbb vagy utóbb úgyis fog jönni valaki. Vagy nem.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5031-5050