Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 165 (3281. - 3300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3300. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 15:23:34
Üzenet elküldve: 2018-09-13 15:23:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Mindenféle népek //
*Arnulf apó nem egy szószátyár fajta, ettől persze még rendes ember. Miközben a pultnál diskurálnak egy újabb vendég lép be. Mogrim szemével felméri a férfit és reagál a köszönésére.*
- Önnek is szép napot uram! *Köszönti illendően a vendéget, akit mintha ismerne futólag. Nem szokott csak úgy alaptalanul valakit ismerősnek gondolni, így egész biztos benne, hogy a férfi már járt itt korábban.*
- Megyek, fogadom az új vendéget. *Súgja oda Arnulfnak majd a pulttól ellép és a férfi asztalánál állapodik meg.*
- Üdvözlöm a Vaskorsóban. Mit adhatok Önnek? Finom étkeink és remek italaink vannak. *Barátságosan próbál közelíteni, s nem egyből letámadja, hogy ismerős az arca.*
- Esetleg korábban járt már nálunk? *Finoman azért puhatolózik mert csak böki a csőrét, hogy jól gondolta e vagy sem. Miközben a férfihoz beszél a menü lapon gondolkodik, hogy mit is ajánljon enni vagy inni a férfinek. Egyszerű embernek tűnik, mármint foglalkozását tekintve. Bizonyos benne, hogy környékbeli munkás lehet. Ezzel semmi baj sincsen, szereti az egyszerű embereket, mert nem túl fellengzősek és elszálltak.*
*Arnulf apó nem egy szószátyár fajta, ettől persze még rendes ember. Miközben a pultnál diskurálnak egy újabb vendég lép be. Mogrim szemével felméri a férfit és reagál a köszönésére.*
- Önnek is szép napot uram! *Köszönti illendően a vendéget, akit mintha ismerne futólag. Nem szokott csak úgy alaptalanul valakit ismerősnek gondolni, így egész biztos benne, hogy a férfi már járt itt korábban.*
- Megyek, fogadom az új vendéget. *Súgja oda Arnulfnak majd a pulttól ellép és a férfi asztalánál állapodik meg.*
- Üdvözlöm a Vaskorsóban. Mit adhatok Önnek? Finom étkeink és remek italaink vannak. *Barátságosan próbál közelíteni, s nem egyből letámadja, hogy ismerős az arca.*
- Esetleg korábban járt már nálunk? *Finoman azért puhatolózik mert csak böki a csőrét, hogy jól gondolta e vagy sem. Miközben a férfihoz beszél a menü lapon gondolkodik, hogy mit is ajánljon enni vagy inni a férfinek. Egyszerű embernek tűnik, mármint foglalkozását tekintve. Bizonyos benne, hogy környékbeli munkás lehet. Ezzel semmi baj sincsen, szereti az egyszerű embereket, mert nem túl fellengzősek és elszálltak.*
3299. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 15:00:16
Üzenet elküldve: 2018-09-13 15:00:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenféle népek//
*Munkától fáradtan lép be a fogadóba.*
- Napot!
*Egyszerű paraszt ember nyit be és köszön a többieknek. Magassága átlagos, hétköznapi a ruhája, egész megjelenése. Középkorú férfi, barna körszakállal. Egyedül jég kék szemei a különlegesek benne. Fején csuklya van, ami alól néha kivillan kopasz feje. Övében egy tőr van meg egy harci fokos a rosszabb napokra. Idomított mókusa is vele van aki Engn névre hallgat. Köszönés után egy üres asztalt keres magának és leül. Pihen egy kicsit mert fárasztó volt a napi munkája.*
*Munkától fáradtan lép be a fogadóba.*
- Napot!
*Egyszerű paraszt ember nyit be és köszön a többieknek. Magassága átlagos, hétköznapi a ruhája, egész megjelenése. Középkorú férfi, barna körszakállal. Egyedül jég kék szemei a különlegesek benne. Fején csuklya van, ami alól néha kivillan kopasz feje. Övében egy tőr van meg egy harci fokos a rosszabb napokra. Idomított mókusa is vele van aki Engn névre hallgat. Köszönés után egy üres asztalt keres magának és leül. Pihen egy kicsit mert fárasztó volt a napi munkája.*
3298. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 14:59:14
Üzenet elküldve: 2018-09-13 14:59:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Oda nyilván nem mehet vissza, ahol régen éltek, pedig ő is azt az életet szerette. De az a múlt. Előrefelé kell tekintetni, mert különben az egész élet csak búslakodással telne, ő meg jobban szeret vidám dolgokra gondolni és vidámnak lenni.*
- Ugyan, semmi gond.
*Erőszakkal kell elszakítania a kezét a tarkójáról, de csak győzedelmeskedik a vágyon, hogy elmatasson a hegeken, kezét pedig az ölébe ejti egy hanyag mozdulattal. Aztán halkan elneveti magát.*
- Igazad van, szerintem sem örülne. Átok vagyok én neki, majdnem megszabadult tőlem, erre jöttél te, és az átok továbbra is ott csücsül a nyakán.
*Az olyan nyilván nem érdekelte Syoudot soha, hogy a legkedvesebb gyermeke kivel osztja meg a sátrát, de az biztosan sérelem, hogy Waldran nem hagyta elpusztulni. Nem, ennyire még Syoud sem... Syoud.
Míg azon gondolkodik, hogy vajon Syoud örült volna annak, ha fattya ott pusztul, addig hogy, hogy nem? egy kupica pálinka kerül a sörébe.*
- Ha nem ismernélek, akkor azt hinném, hogy le akarsz itatni.
*Koccint és hosszan bele is kortyol az italba, aztán pedig feláll és hanyag mozdulattal a férfi ölébe ül, egyik karjával átöleli annak nyakát, másik kezében ott a korsó, újra kortyol.*
- Mind a ketten tudjuk, hogy te leszel hamarosan mocskosul részeg és nem én.
*Oda nyilván nem mehet vissza, ahol régen éltek, pedig ő is azt az életet szerette. De az a múlt. Előrefelé kell tekintetni, mert különben az egész élet csak búslakodással telne, ő meg jobban szeret vidám dolgokra gondolni és vidámnak lenni.*
- Ugyan, semmi gond.
*Erőszakkal kell elszakítania a kezét a tarkójáról, de csak győzedelmeskedik a vágyon, hogy elmatasson a hegeken, kezét pedig az ölébe ejti egy hanyag mozdulattal. Aztán halkan elneveti magát.*
- Igazad van, szerintem sem örülne. Átok vagyok én neki, majdnem megszabadult tőlem, erre jöttél te, és az átok továbbra is ott csücsül a nyakán.
*Az olyan nyilván nem érdekelte Syoudot soha, hogy a legkedvesebb gyermeke kivel osztja meg a sátrát, de az biztosan sérelem, hogy Waldran nem hagyta elpusztulni. Nem, ennyire még Syoud sem... Syoud.
Míg azon gondolkodik, hogy vajon Syoud örült volna annak, ha fattya ott pusztul, addig hogy, hogy nem? egy kupica pálinka kerül a sörébe.*
- Ha nem ismernélek, akkor azt hinném, hogy le akarsz itatni.
*Koccint és hosszan bele is kortyol az italba, aztán pedig feláll és hanyag mozdulattal a férfi ölébe ül, egyik karjával átöleli annak nyakát, másik kezében ott a korsó, újra kortyol.*
- Mind a ketten tudjuk, hogy te leszel hamarosan mocskosul részeg és nem én.
3297. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 14:39:31
Üzenet elküldve: 2018-09-13 14:39:31
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem hiszem, hogy nagyobb gyávaság lenne, mint egy olyan életet élni, amilyet nem szeretnél, úgy, ahogy nem szeretnéd. * Természetesen Waldran se kötekedésnek szánja, csak őszintén hiszi, hogy igaza van ebben a dologban. Ő például nem maradna itt egy percet se, ha úgy gondolná, hogy máshol jobb lenne. Egyelőre az tartja itt, hogy érdekli, mi történt amíg távol volt, illetve Lea temetését se hagyná ki a világ összes pénzéért sem. *
- Elhiszem... hiba volt felhoznom. * Mondja bűnbánóan, miközben motoszkál a fejében egy gondolat. De nem akar a beszélgetés közepén felállni az asztaltól.*
- Jobb szomszédokat keresve se találhatnék. * Ami amúgy egy kis lódítás, mert Syoudnál nem nehéz jobb szomszédot találni, de Alyo közelségének azért tényleg örülne. Egye fene, megérdemel ez is egy foghíjas vigyort a vándor részéről. *
- De arra nem fogadnék, hogy örülne nekem. * Viszont ha már koccintásra emelte a poharat, akkor beleiszik, de gyorsan le is teszi az asztalra, és hirtelen felpattan az asztaltól, a pulthoz siet, majd hamarosan visszatér egy-egy felessel. Gondolkodás nélkül a lány korsójába ejti az egyiket, a másikat a sajátjába, aztán ismét koccintásra is emeli a saját italát. Ha tudná, hogy hova és mire készül Alyo, akkor már rég megtette volna, mert nincs jobb búfelejtő és részegítő.*
- Erre akkor igyunk rendesen. * Toldja még hozzá, ahogy az ogrepálinka keveredik a sörrel a korsókban. Valami keserűbbel jobb lenne, de a cél szentesíti az eszközt. Azt, hogy az előbb még nem akarta leinni magát, már el is felejtette.*
- Nem hiszem, hogy nagyobb gyávaság lenne, mint egy olyan életet élni, amilyet nem szeretnél, úgy, ahogy nem szeretnéd. * Természetesen Waldran se kötekedésnek szánja, csak őszintén hiszi, hogy igaza van ebben a dologban. Ő például nem maradna itt egy percet se, ha úgy gondolná, hogy máshol jobb lenne. Egyelőre az tartja itt, hogy érdekli, mi történt amíg távol volt, illetve Lea temetését se hagyná ki a világ összes pénzéért sem. *
- Elhiszem... hiba volt felhoznom. * Mondja bűnbánóan, miközben motoszkál a fejében egy gondolat. De nem akar a beszélgetés közepén felállni az asztaltól.*
- Jobb szomszédokat keresve se találhatnék. * Ami amúgy egy kis lódítás, mert Syoudnál nem nehéz jobb szomszédot találni, de Alyo közelségének azért tényleg örülne. Egye fene, megérdemel ez is egy foghíjas vigyort a vándor részéről. *
- De arra nem fogadnék, hogy örülne nekem. * Viszont ha már koccintásra emelte a poharat, akkor beleiszik, de gyorsan le is teszi az asztalra, és hirtelen felpattan az asztaltól, a pulthoz siet, majd hamarosan visszatér egy-egy felessel. Gondolkodás nélkül a lány korsójába ejti az egyiket, a másikat a sajátjába, aztán ismét koccintásra is emeli a saját italát. Ha tudná, hogy hova és mire készül Alyo, akkor már rég megtette volna, mert nincs jobb búfelejtő és részegítő.*
- Erre akkor igyunk rendesen. * Toldja még hozzá, ahogy az ogrepálinka keveredik a sörrel a korsókban. Valami keserűbbel jobb lenne, de a cél szentesíti az eszközt. Azt, hogy az előbb még nem akarta leinni magát, már el is felejtette.*
3296. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 14:11:26
Üzenet elküldve: 2018-09-13 14:11:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem gondolod, hogy gyávaság megtenni?
*Kérdését talán fel lehet fogni kekeckedésnek is, azonban Alyo egyáltalán nem annak szánja, inkább csak amolyan elmélkedés.*
- Én nem szeretek arra a kislányra gondolni.
*Aznap mindannyian sokat veszítettek, ő például az anyját és majdnem az életét is. Hirtelen viszketni kezd a tarkója, ahol haja három párhuzamos sebhelyet takar, karomnyomok, egy orktól kapta őket örök emlékül. Nem tudja megállni, hogy oda ne nyúljon. Mára egyéb démonok kergetik, nem azoknak az arcai, akik kezei közül Waldran kihúzta. Mennyi év telt el utána, hogy ne kapjon sikítófrászt attól, hogy egy férfi megérinti. Waldran volt az első, akinek ezt megengedte, sokat segített neki abban, hogy megszabaduljon annak az éjszakának az emlékétől. Mára meg szinte közönyös a saját testét illetően, csináljon vele a kancellár, amit akar, csak legyen új csizma meg ékszer.*
- Hát én is azt hiszem, hogy nem volt jobb. Meg lelkesebb sem. Az a tintanyaló imád papírokat készíteni. Mindenről ezer irata van...
*Alyo meg még csak olvasni sem tud, bár nem is csinál ebből problémát, semmi szüksége ilyen úri huncutságokra, a számokat ismeri csak, bár számolni is igen lassan számol.*
- Felverheted a sátrad az ajtóm mellett. Syoud is biztos örülne neked, bár nem vagy kormos pofájú nőstény, hogy kibelezzen, de asszem, hogy régi barátoknak is örül.
*Tényleg nehéz apjánál eldönteni, de a régi barátok talán tényleg lelkesítik kicsit, nem csak a fekete sunák.*
- Egészségünkre.
- Nem gondolod, hogy gyávaság megtenni?
*Kérdését talán fel lehet fogni kekeckedésnek is, azonban Alyo egyáltalán nem annak szánja, inkább csak amolyan elmélkedés.*
- Én nem szeretek arra a kislányra gondolni.
*Aznap mindannyian sokat veszítettek, ő például az anyját és majdnem az életét is. Hirtelen viszketni kezd a tarkója, ahol haja három párhuzamos sebhelyet takar, karomnyomok, egy orktól kapta őket örök emlékül. Nem tudja megállni, hogy oda ne nyúljon. Mára egyéb démonok kergetik, nem azoknak az arcai, akik kezei közül Waldran kihúzta. Mennyi év telt el utána, hogy ne kapjon sikítófrászt attól, hogy egy férfi megérinti. Waldran volt az első, akinek ezt megengedte, sokat segített neki abban, hogy megszabaduljon annak az éjszakának az emlékétől. Mára meg szinte közönyös a saját testét illetően, csináljon vele a kancellár, amit akar, csak legyen új csizma meg ékszer.*
- Hát én is azt hiszem, hogy nem volt jobb. Meg lelkesebb sem. Az a tintanyaló imád papírokat készíteni. Mindenről ezer irata van...
*Alyo meg még csak olvasni sem tud, bár nem is csinál ebből problémát, semmi szüksége ilyen úri huncutságokra, a számokat ismeri csak, bár számolni is igen lassan számol.*
- Felverheted a sátrad az ajtóm mellett. Syoud is biztos örülne neked, bár nem vagy kormos pofájú nőstény, hogy kibelezzen, de asszem, hogy régi barátoknak is örül.
*Tényleg nehéz apjánál eldönteni, de a régi barátok talán tényleg lelkesítik kicsit, nem csak a fekete sunák.*
- Egészségünkre.
3295. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 13:38:25
Üzenet elküldve: 2018-09-13 13:38:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Szerintem megteheti, maximum nem akarja megtenni. Bár nincs abban semmi rossz, ha hazudik önmagának az ember. *Teszi hozzá a magáét Bölcs Waldran, aki úgy gondolja, hogy bárki bármikor szedheti a zsákját, és indulhat amerre akar. Ha nem teszi, annak csak az lehet az oka, hogy valójában nem akar menni. Minden más csak kifogás. A halk nevetésre Waldran is elmosolyodik, valóban nem kell neki magyarázni a dolgot, de néha mégis képes elfelejteni. *
- Volt szerencsém figyelemmel követni a növekedésed, de még mindig képes vagyok rád néha úgy gondolni, mint arra a kislányra régen. * Nevet fel halkan, nincs miért rejtegesse a dolgot. Valószínűleg Alyo amúgy is tudja jól, hogy a vándor szívéhez nőt, és hiába ért véget ami köztük volt, azért valami mégis maradt. Maradni is fog, mindig, mintha felelősséget vállalt volna akkor, amikor megmentette. A férfi is belegondolt, hogy ha úgyis vissza jött, és úgysincs senkije, akár újra is kezdhetnék a dolgot, de nem tudja, hogy Alyosra mit gondol erről. Egyelőre viszont nem veti fel a dolgot. Inkább megcsóválja a fejét a kancellár posztjának leírását hallgatva. *
- Az ember azt hinné, hogy ezek után nem szívesen vállalja el senki. Lehet, hogy pont ezért kellett Kagannak ezt a kecskeembert választania, egyszerűen nem volt jobb. * Waldran nem tudja, hogy mennyire pletykák ezek a dolgok, de ha Alyo szerint így volt, akkor a férfi szerint is, nincs oka kételkednie a lány szavaiban. *
- Ó, akkor jól élsz. Én valószínűleg felverem a sátram valahol a kapu közelében, ahol nem zavarok vele senkit.
~ És ahonnan gyorsan kiérek a kapun, ha elkezdene leégni a város. ~
- Egészségünkre. * Koccint most Waldran a lány korsójával, miközben ismét belekortyol a sajátjába. Ennyi beszéd után igazán megérdemel egy kortyot. *
- Szerintem megteheti, maximum nem akarja megtenni. Bár nincs abban semmi rossz, ha hazudik önmagának az ember. *Teszi hozzá a magáét Bölcs Waldran, aki úgy gondolja, hogy bárki bármikor szedheti a zsákját, és indulhat amerre akar. Ha nem teszi, annak csak az lehet az oka, hogy valójában nem akar menni. Minden más csak kifogás. A halk nevetésre Waldran is elmosolyodik, valóban nem kell neki magyarázni a dolgot, de néha mégis képes elfelejteni. *
- Volt szerencsém figyelemmel követni a növekedésed, de még mindig képes vagyok rád néha úgy gondolni, mint arra a kislányra régen. * Nevet fel halkan, nincs miért rejtegesse a dolgot. Valószínűleg Alyo amúgy is tudja jól, hogy a vándor szívéhez nőt, és hiába ért véget ami köztük volt, azért valami mégis maradt. Maradni is fog, mindig, mintha felelősséget vállalt volna akkor, amikor megmentette. A férfi is belegondolt, hogy ha úgyis vissza jött, és úgysincs senkije, akár újra is kezdhetnék a dolgot, de nem tudja, hogy Alyosra mit gondol erről. Egyelőre viszont nem veti fel a dolgot. Inkább megcsóválja a fejét a kancellár posztjának leírását hallgatva. *
- Az ember azt hinné, hogy ezek után nem szívesen vállalja el senki. Lehet, hogy pont ezért kellett Kagannak ezt a kecskeembert választania, egyszerűen nem volt jobb. * Waldran nem tudja, hogy mennyire pletykák ezek a dolgok, de ha Alyo szerint így volt, akkor a férfi szerint is, nincs oka kételkednie a lány szavaiban. *
- Ó, akkor jól élsz. Én valószínűleg felverem a sátram valahol a kapu közelében, ahol nem zavarok vele senkit.
~ És ahonnan gyorsan kiérek a kapun, ha elkezdene leégni a város. ~
- Egészségünkre. * Koccint most Waldran a lány korsójával, miközben ismét belekortyol a sajátjába. Ennyi beszéd után igazán megérdemel egy kortyot. *
3294. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 13:14:29
Üzenet elküldve: 2018-09-13 13:14:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólint. Végtére is ez is egy nézőpont, nem firtatja, főleg mert érkezik az újabb kör ital. Szomorúan elmosolyodik.*
- Sajnos nem teheti meg mindenki, hogy elmenjen.
*Bár tulajdonképpen ő is elment, noha nem túl messzire, csak az erődből költözött ki, le a folyópartra. Ráadásul volt olyan hülye, hogy az apját is vitte magával, ennek persze könnyen lehet az a vége, hogy magukra gyújtják a vityillót. Bár talán lassan lenyugszanak már és nem próbálják kinyírni egymást minden étkezés előtt, után vagy közben.*
- Hát már nem. Megnőttem. De ezt pont neked magyarázom?
*Halkan felnevet, szép volt Waldrannal, jó is volt, de elmúlt. Már nagyon régen. Békében váltak el egymástól, senki nem haragszik a másikra és ez így van rendjén. Döbbenetesen világos tekintete végigszalad a férfin és egy pillanatra elmereng azon, hogy felújíthatnák a régi barátságukat, de végül nem tesz ilyen irányú lépéseket. Egyelőre.*
- Köztünk legyen mondva, elátkozott poszt az. Az elődje halálra itta magát ugye, annak az elődje meg valami bizarr játék során önmagát fojtotta meg állítólag.
*Nem tudja, hogy konkrétan így volt-e, ő ezt a pletykát hallotta, lenyomozni nyilván nem akarja, hiszen életében két szót nem váltott azzal az emberrel.*
- Ó, remekül. Vettem egy házat a folyó partján. A kancellár jutányosan megszámította nekem.
*Bólint. Végtére is ez is egy nézőpont, nem firtatja, főleg mert érkezik az újabb kör ital. Szomorúan elmosolyodik.*
- Sajnos nem teheti meg mindenki, hogy elmenjen.
*Bár tulajdonképpen ő is elment, noha nem túl messzire, csak az erődből költözött ki, le a folyópartra. Ráadásul volt olyan hülye, hogy az apját is vitte magával, ennek persze könnyen lehet az a vége, hogy magukra gyújtják a vityillót. Bár talán lassan lenyugszanak már és nem próbálják kinyírni egymást minden étkezés előtt, után vagy közben.*
- Hát már nem. Megnőttem. De ezt pont neked magyarázom?
*Halkan felnevet, szép volt Waldrannal, jó is volt, de elmúlt. Már nagyon régen. Békében váltak el egymástól, senki nem haragszik a másikra és ez így van rendjén. Döbbenetesen világos tekintete végigszalad a férfin és egy pillanatra elmereng azon, hogy felújíthatnák a régi barátságukat, de végül nem tesz ilyen irányú lépéseket. Egyelőre.*
- Köztünk legyen mondva, elátkozott poszt az. Az elődje halálra itta magát ugye, annak az elődje meg valami bizarr játék során önmagát fojtotta meg állítólag.
*Nem tudja, hogy konkrétan így volt-e, ő ezt a pletykát hallotta, lenyomozni nyilván nem akarja, hiszen életében két szót nem váltott azzal az emberrel.*
- Ó, remekül. Vettem egy házat a folyó partján. A kancellár jutányosan megszámította nekem.
3293. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 12:00:04
Üzenet elküldve: 2018-09-13 12:00:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Végül is, a gyilkosság csak egy durvább fajta verekedés. * Villogtatja a foghíjas vigyorát, és nem húzódik el a közeledő két elől, hagyja, hogy megpaskolja az arcát, sőt, még meg is simogatja mielőtt visszahúzná a lány. Az, hogy újabb kört rendel, jobb érzés mint ez a kis közjáték, de ezt persze nem teszi szóvá. *
- Ezért is mentem el. * Sóhajt Waldran. * Megszoktam, hogy úton legyek, megszoktam, vándorlunk. Ha egy helyen marad az ember, ha hosszabb ideig ver tábort, az veszélyes.
~ Ha pedig leég minden, amit felépített, az egyenesen ijesztő. ~
* Alyo helyezkedésének megvan az az előnye, hogy Waldran jobban megnézheti magának, miközben felidézi múltjuk bizonyos részeit. A kukkolásra felvonja a szemöldökét, egyrészt felajánlaná, hogy elbeszélget a férfival, amolyan nosztalgikus cselekvés lenne ez. De a lány nem sugallta, hogy bármi ilyenre lenne szüksége, és testfelépítése alapján, meg abból, amit a vén kecskéből látott, nem okozhat gondot Alyonak megvédeni magát, úgyhogy végül nem tesz semmiféle ajánlatot.*
- Rég volt már, hogy megmentésre szoruló kislány voltál... * Jegyzi meg mintegy magának, észre se véve, hogy hangosan is kimondta a gondolatát. *
- Nos, ha a Kancellárban nem is, Kaganban megbízok. Ha ő azt mondja, hogy ez a figura a legjobb a feladatra, akkor ki vagyok én, hogy kételkedjek benne?
~ Legalábbis hangosan. ~
*Időközben eléjük kerülő sörébe kortyol, figyelmeztetve magát, hogy ezt már lassabban igya.*
- Remélem azért jól ment a sorod az utóbbi időben. * Teszi fel a kérdést, gyorsan elfelejtve a kellemetlen figurát. *
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 12:00:28
- Végül is, a gyilkosság csak egy durvább fajta verekedés. * Villogtatja a foghíjas vigyorát, és nem húzódik el a közeledő két elől, hagyja, hogy megpaskolja az arcát, sőt, még meg is simogatja mielőtt visszahúzná a lány. Az, hogy újabb kört rendel, jobb érzés mint ez a kis közjáték, de ezt persze nem teszi szóvá. *
- Ezért is mentem el. * Sóhajt Waldran. * Megszoktam, hogy úton legyek, megszoktam, vándorlunk. Ha egy helyen marad az ember, ha hosszabb ideig ver tábort, az veszélyes.
~ Ha pedig leég minden, amit felépített, az egyenesen ijesztő. ~
* Alyo helyezkedésének megvan az az előnye, hogy Waldran jobban megnézheti magának, miközben felidézi múltjuk bizonyos részeit. A kukkolásra felvonja a szemöldökét, egyrészt felajánlaná, hogy elbeszélget a férfival, amolyan nosztalgikus cselekvés lenne ez. De a lány nem sugallta, hogy bármi ilyenre lenne szüksége, és testfelépítése alapján, meg abból, amit a vén kecskéből látott, nem okozhat gondot Alyonak megvédeni magát, úgyhogy végül nem tesz semmiféle ajánlatot.*
- Rég volt már, hogy megmentésre szoruló kislány voltál... * Jegyzi meg mintegy magának, észre se véve, hogy hangosan is kimondta a gondolatát. *
- Nos, ha a Kancellárban nem is, Kaganban megbízok. Ha ő azt mondja, hogy ez a figura a legjobb a feladatra, akkor ki vagyok én, hogy kételkedjek benne?
~ Legalábbis hangosan. ~
*Időközben eléjük kerülő sörébe kortyol, figyelmeztetve magát, hogy ezt már lassabban igya.*
- Remélem azért jól ment a sorod az utóbbi időben. * Teszi fel a kérdést, gyorsan elfelejtve a kellemetlen figurát. *
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 12:00:28
3292. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 11:46:32
Üzenet elküldve: 2018-09-13 11:46:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Tény. De azért vannak fokozatok. Mi Syouddal csak verekszünk. Nálatok meg a gyilkosság dívik.
*Amit aztán tulajdonképpen Alyo szívott meg a legjobban. Előrehajol és kinyúl Waldran felé, hogy megpaskolja a férfi arcát, szeretettel csinálja ezt, végtére is nekik elég komoly múltjuk van együtt. Aztán int a csaposnak, hogy egy kis némajátékkal megrendelje a következő kör italt.*
- Hát egy sátor tényleg kényelmesebb. Ott vered fel, ahol tetszik, és addig maradsz ameddig tetszik. Túl soká vagyunk már egy helyen és szerintem sosem megyünk már el innen.
*Hátradől, testével kicsit Waldran felé fordul, letámaszkodik az asztalon.*
- Ja, hát igen a kancellár. Furcsa figura az.
*Ezt tökéletes közönnyel sikerül kijelentenie.*
- Szeret kukkolni, egyszer engem is meglesett fürdés közben, bár állítja, hogy csak véletlenül keveredett oda.
*Felhorkan, de ez a horkanás beillik egy elfojtott röhögésnek is. Végtére is a kancellár igencsak zavarba jött attól, hogy felfedezték, hogy mit is művel.*
- De legalább végzi a feladatát is a fura hobbijai mellett és hát igen, szeret jól helyezkedni.
- Tény. De azért vannak fokozatok. Mi Syouddal csak verekszünk. Nálatok meg a gyilkosság dívik.
*Amit aztán tulajdonképpen Alyo szívott meg a legjobban. Előrehajol és kinyúl Waldran felé, hogy megpaskolja a férfi arcát, szeretettel csinálja ezt, végtére is nekik elég komoly múltjuk van együtt. Aztán int a csaposnak, hogy egy kis némajátékkal megrendelje a következő kör italt.*
- Hát egy sátor tényleg kényelmesebb. Ott vered fel, ahol tetszik, és addig maradsz ameddig tetszik. Túl soká vagyunk már egy helyen és szerintem sosem megyünk már el innen.
*Hátradől, testével kicsit Waldran felé fordul, letámaszkodik az asztalon.*
- Ja, hát igen a kancellár. Furcsa figura az.
*Ezt tökéletes közönnyel sikerül kijelentenie.*
- Szeret kukkolni, egyszer engem is meglesett fürdés közben, bár állítja, hogy csak véletlenül keveredett oda.
*Felhorkan, de ez a horkanás beillik egy elfojtott röhögésnek is. Végtére is a kancellár igencsak zavarba jött attól, hogy felfedezték, hogy mit is művel.*
- De legalább végzi a feladatát is a fura hobbijai mellett és hát igen, szeret jól helyezkedni.
3291. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 11:19:11
Üzenet elküldve: 2018-09-13 11:19:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Azért vannak kivételek. *Jegyzi meg a rokonokkal kapcsolatban. A háta közepére se kívánja a Thargodrymeket, mégis itt van egy. Nagyjából ez a helyzet a lány és az apja között is, szóval nem is annyira tudja hová tenni ezt a megjegyzést. Bár fordított esetben igaz, Syoudnak gyakran van szüksége Alyora. *
- Kellett Kagannak a kürtöt fújkálnia. * Vigyorog, de hamar lelohad az arcáról a jókedv, amikor az üres korsóhoz ér a másik. Na igen, hozhatna magának még egyet, de félő, hogy az se tartana sokáig, és fiatal még az idő. Nem akarhat idő előtt elkezdeni dorbézolni. *
- Biztos az. Bár nekem hiányoznak a sátrak. * Jegyzi meg őszintén, és még a vállát is megvonja hozzá.*
- Persze megértem, hogy miért volt szükség minderre. Biztonságosabb is. * Még a tűz emlékére is megborzongana, de elnyomja az érzést. * És az is jó, hogy Kagan volt mivel lekösse az embereket. Bár ahogy nézem, újakat is talált. Ott van az az öreg kecskeember például, a Kancellár vagy ki. Hogy mi szüksége lehet ilyen fickóra... Alig tudtam belökni a tanácsost a Gödörbe, mert nem akarta kihúzni a nyelvét a seggéből. * Csóválja a fejét visszaidézve az emléket, ami nem is olyan rég játszódott le.*
- Azért vannak kivételek. *Jegyzi meg a rokonokkal kapcsolatban. A háta közepére se kívánja a Thargodrymeket, mégis itt van egy. Nagyjából ez a helyzet a lány és az apja között is, szóval nem is annyira tudja hová tenni ezt a megjegyzést. Bár fordított esetben igaz, Syoudnak gyakran van szüksége Alyora. *
- Kellett Kagannak a kürtöt fújkálnia. * Vigyorog, de hamar lelohad az arcáról a jókedv, amikor az üres korsóhoz ér a másik. Na igen, hozhatna magának még egyet, de félő, hogy az se tartana sokáig, és fiatal még az idő. Nem akarhat idő előtt elkezdeni dorbézolni. *
- Biztos az. Bár nekem hiányoznak a sátrak. * Jegyzi meg őszintén, és még a vállát is megvonja hozzá.*
- Persze megértem, hogy miért volt szükség minderre. Biztonságosabb is. * Még a tűz emlékére is megborzongana, de elnyomja az érzést. * És az is jó, hogy Kagan volt mivel lekösse az embereket. Bár ahogy nézem, újakat is talált. Ott van az az öreg kecskeember például, a Kancellár vagy ki. Hogy mi szüksége lehet ilyen fickóra... Alig tudtam belökni a tanácsost a Gödörbe, mert nem akarta kihúzni a nyelvét a seggéből. * Csóválja a fejét visszaidézve az emléket, ami nem is olyan rég játszódott le.*
3290. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 11:04:14
Üzenet elküldve: 2018-09-13 11:04:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólint. Végtére is Kagannak mindig szüksége van az embereire.*
- A rokonaira mindig szüksége van az embernek.
*Kivéve neki, ő sokkal jobban meglenne az apja nélkül, aki csak és kizárólag akkor rángatja őt elő, ha egy hullát kell elföldelni. Persze Alyo a hülye, hogy mindig segít neki, még akkor is, ha minden alkalommal megígéri magának - és Syoudnak is -, hogy az volt az utolsó.*
- Úgy hallom, hogy manapság ellepték a Vashegyed a sárgaszemű tharg ivadékok.
*Kedvtelve hozzákoccintja a korsóját Waldranéhoz, igaz ugyan, hogy a férfi már kiitta a maga sörét, de Alyot ez az apró körülmény nem zavarja meg a koccintásban.
Kagan eltűnésére és előkerülésére csak bólogat. Tudja ő is, hogy megözvegyült, de részvétét még nem fejezte ki, sőt igazából nem is érzi szükségét, hogy megtegye, valószínűleg Kagan sem akarja meghallgatni ezt mindenkitől.*
- Jaja, elég jó lett. Kényelmes, meg minden. Pont rosszkor költöztem el.
*Végre kiszakad az egykedvűségből valamennyire, mert elmosolyodik. No nem azon, ahogyan szerezte a házat, hanem azon, hogy van egy háza. A folyóparton, ráadásul elég nagy és kényelmesnek is tűnik egyelőre.*
*Bólint. Végtére is Kagannak mindig szüksége van az embereire.*
- A rokonaira mindig szüksége van az embernek.
*Kivéve neki, ő sokkal jobban meglenne az apja nélkül, aki csak és kizárólag akkor rángatja őt elő, ha egy hullát kell elföldelni. Persze Alyo a hülye, hogy mindig segít neki, még akkor is, ha minden alkalommal megígéri magának - és Syoudnak is -, hogy az volt az utolsó.*
- Úgy hallom, hogy manapság ellepték a Vashegyed a sárgaszemű tharg ivadékok.
*Kedvtelve hozzákoccintja a korsóját Waldranéhoz, igaz ugyan, hogy a férfi már kiitta a maga sörét, de Alyot ez az apró körülmény nem zavarja meg a koccintásban.
Kagan eltűnésére és előkerülésére csak bólogat. Tudja ő is, hogy megözvegyült, de részvétét még nem fejezte ki, sőt igazából nem is érzi szükségét, hogy megtegye, valószínűleg Kagan sem akarja meghallgatni ezt mindenkitől.*
- Jaja, elég jó lett. Kényelmes, meg minden. Pont rosszkor költöztem el.
*Végre kiszakad az egykedvűségből valamennyire, mert elmosolyodik. No nem azon, ahogyan szerezte a házat, hanem azon, hogy van egy háza. A folyóparton, ráadásul elég nagy és kényelmesnek is tűnik egyelőre.*
3289. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:46:13
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:46:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Az, hogy Alyo felismeri, jóleső érzéssel tölti el Waldrant. Talán azért, mert megbizonyosodhat róla, hogy vannak, akik nem felejtették el, hogy vannak helyek, ahova mindig visszatérhet. Vagy csak azért, mert egóját piszkálta volna, hogyha elfelejti őt a lány. *
- Valóban. * Bólint a kijelentésre, aztán ismét beleiszik a sörbe, de már csak egy kortyot. Jól esik neki a hideg ital, és az íze se utolsó.*
- De úgy tűnt, hogy Kagannak szüksége van rám, hát jöttem. * Von vállat, aztán mégis kiissza amit meghagyott, mert zavarja a dolog. Mármint nem az, hogy hívták.* De mire ideértem, már köddé vált.
* Ez már sokkal jobban piszkálja, utál feleslegesen dolgozni, és utál feleslegesnek tűnni. *
- Legalábbis úgy tűnt, hogy köddé vált, de azóta előkerült. Valami szörnyű dolog történhetett a városban. * Jegyzi még meg, de nem az a pletykálkodós fajta, mint az unatkozó vénasszonyok, úgyhogy ezt a dolgot ennyiben is hagyja. Inkább elégedetten cuppog, ahogy a saját szájpadlását nyalogatja, amin még érzi a sör ízét. *
- Szép nagy lett a város fent. Kövekkel, amik biztos nem égnek úgy, mint a fa. * Jegyzi még meg, visszagondolva a tűzvészre. Nem sokkal utána lépett le, ha jól emlékszik. Azóta nem nagyon tudja, hogy mi történt errefelé. *
* Az, hogy Alyo felismeri, jóleső érzéssel tölti el Waldrant. Talán azért, mert megbizonyosodhat róla, hogy vannak, akik nem felejtették el, hogy vannak helyek, ahova mindig visszatérhet. Vagy csak azért, mert egóját piszkálta volna, hogyha elfelejti őt a lány. *
- Valóban. * Bólint a kijelentésre, aztán ismét beleiszik a sörbe, de már csak egy kortyot. Jól esik neki a hideg ital, és az íze se utolsó.*
- De úgy tűnt, hogy Kagannak szüksége van rám, hát jöttem. * Von vállat, aztán mégis kiissza amit meghagyott, mert zavarja a dolog. Mármint nem az, hogy hívták.* De mire ideértem, már köddé vált.
* Ez már sokkal jobban piszkálja, utál feleslegesen dolgozni, és utál feleslegesnek tűnni. *
- Legalábbis úgy tűnt, hogy köddé vált, de azóta előkerült. Valami szörnyű dolog történhetett a városban. * Jegyzi még meg, de nem az a pletykálkodós fajta, mint az unatkozó vénasszonyok, úgyhogy ezt a dolgot ennyiben is hagyja. Inkább elégedetten cuppog, ahogy a saját szájpadlását nyalogatja, amin még érzi a sör ízét. *
- Szép nagy lett a város fent. Kövekkel, amik biztos nem égnek úgy, mint a fa. * Jegyzi még meg, visszagondolva a tűzvészre. Nem sokkal utána lépett le, ha jól emlékszik. Azóta nem nagyon tudja, hogy mi történt errefelé. *
3288. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:28:40
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:28:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A kancellár és kancellár perverziói körüli gondolatai már annyira meglódultak, hogy arra gondol, hogy most még kényelmesen ül, de később már valószínűleg nem fog. Hiába, nehéz dolog ez.
Hallja ugyan, hogy nyílik az ajtó, de nem érdekli a belépő annyira, hogy oda is forduljon, csak a sörébe kortyol bele. Arra gondol, hogy ezt megissza, aztán pedig nekidurálja magát és bepucsít a kancellárnak. Ezen terveit húzza keresztbe az, hogy valaki leül az asztalához, már szóra nyitja a száját, hogy felháborodásának hangot adjon, de végül csak becsukja a lepénylesőjét. A pofátlan flótás ugyanis Waldran, aki ráadásul egy korsó sört is elé tesz.*
- Szervusz.
*Köszön vissza és gyorsan kihörpinti az italát, majd megragadja az elé tett korsó fülét, hogy kétséget ne hagyjon afelől, hogy ő azt szívesen fogadja. Úgy dönt, hogy a kancellár még várhat, végtére is nem minden nap akad össze egy régi, kedves szeretővel, aki egy kicsit több is szeretőnél, hiszen az életét köszönheti neki.*
- Régen láttalak.
*Jelenti ki. Természetesen rögtön felismeri, vannak arcok, amiket sosem felejt el, még akkor sem, ha történetesen évek óta nem látták egymást.*
*A kancellár és kancellár perverziói körüli gondolatai már annyira meglódultak, hogy arra gondol, hogy most még kényelmesen ül, de később már valószínűleg nem fog. Hiába, nehéz dolog ez.
Hallja ugyan, hogy nyílik az ajtó, de nem érdekli a belépő annyira, hogy oda is forduljon, csak a sörébe kortyol bele. Arra gondol, hogy ezt megissza, aztán pedig nekidurálja magát és bepucsít a kancellárnak. Ezen terveit húzza keresztbe az, hogy valaki leül az asztalához, már szóra nyitja a száját, hogy felháborodásának hangot adjon, de végül csak becsukja a lepénylesőjét. A pofátlan flótás ugyanis Waldran, aki ráadásul egy korsó sört is elé tesz.*
- Szervusz.
*Köszön vissza és gyorsan kihörpinti az italát, majd megragadja az elé tett korsó fülét, hogy kétséget ne hagyjon afelől, hogy ő azt szívesen fogadja. Úgy dönt, hogy a kancellár még várhat, végtére is nem minden nap akad össze egy régi, kedves szeretővel, aki egy kicsit több is szeretőnél, hiszen az életét köszönheti neki.*
- Régen láttalak.
*Jelenti ki. Természetesen rögtön felismeri, vannak arcok, amiket sosem felejt el, még akkor sem, ha történetesen évek óta nem látták egymást.*
3287. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:02:30
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:02:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Waldran már nagyon várja, hogy egy korsó sörrel öblíthesse a mai napi kellemetlenségeket, amiket a tanácsos ügye okozott. Valójában pedig semmi baja nincs a fickóval, de a Kancellárral való találkozás és rövid párbeszéd keserű szájízt hagyott maga után, amit nem tudott a nála lévő borral enyhíteni. Szerencse, hogy itt ez az ivó, ahol majd orvosolgatja ezt a problémát.
Belépve egyből a pulthoz sétálna, de megakad a szeme valakin. Évek óta nem látta, és az is lehet, hogy összekeveri valakivel, hiszen háttal áll, de azok a hajtincsek elég egyértelműen emlékeztetik valakire. Úgyhogy a pulthoz sétál, és menet közben megfigyeli magának a lányt. Kikér két korsó sört, aztán lazán az asztalához ül, mert ez bizony úgy tűnik, hogy az, akire gondol.*
- Szervusz! * Vigyorog foghíjasan a lányra, aki visszatérése óta az első figura, akit szívesen lát. Na jó, igazából ő az első, akit felismer, de ez most ugyan azt jelenti. Kíváncsi rá, hogy a másik fél felismeri, vagy be kell mutatkozzon. Végül is, jó sokáig volt távol, nem lepődne meg, ha barátainak és ismerőseinek a fele már elfelejtette volna kinézetét. Viszont a másik korsót lazán átlöki az asztalon, hogy azért ne tűnjön teljesen bunkónak, még ha az is. Azzal most nem foglalkozik, hogy már van előtte ital, előbb utóbb úgyis elfogy, akkor pedig jól fog jönni a felajánlás. Inkább feldobja csizmás lábát az egyik székre, és kényelmesen hátradől, miközben a saját korsójának a felét eltünteti. Talán kár volt egyből átpasszolni a másikat, de már késő. *
* Waldran már nagyon várja, hogy egy korsó sörrel öblíthesse a mai napi kellemetlenségeket, amiket a tanácsos ügye okozott. Valójában pedig semmi baja nincs a fickóval, de a Kancellárral való találkozás és rövid párbeszéd keserű szájízt hagyott maga után, amit nem tudott a nála lévő borral enyhíteni. Szerencse, hogy itt ez az ivó, ahol majd orvosolgatja ezt a problémát.
Belépve egyből a pulthoz sétálna, de megakad a szeme valakin. Évek óta nem látta, és az is lehet, hogy összekeveri valakivel, hiszen háttal áll, de azok a hajtincsek elég egyértelműen emlékeztetik valakire. Úgyhogy a pulthoz sétál, és menet közben megfigyeli magának a lányt. Kikér két korsó sört, aztán lazán az asztalához ül, mert ez bizony úgy tűnik, hogy az, akire gondol.*
- Szervusz! * Vigyorog foghíjasan a lányra, aki visszatérése óta az első figura, akit szívesen lát. Na jó, igazából ő az első, akit felismer, de ez most ugyan azt jelenti. Kíváncsi rá, hogy a másik fél felismeri, vagy be kell mutatkozzon. Végül is, jó sokáig volt távol, nem lepődne meg, ha barátainak és ismerőseinek a fele már elfelejtette volna kinézetét. Viszont a másik korsót lazán átlöki az asztalon, hogy azért ne tűnjön teljesen bunkónak, még ha az is. Azzal most nem foglalkozik, hogy már van előtte ital, előbb utóbb úgyis elfogy, akkor pedig jól fog jönni a felajánlás. Inkább feldobja csizmás lábát az egyik székre, és kényelmesen hátradől, miközben a saját korsójának a felét eltünteti. Talán kár volt egyből átpasszolni a másikat, de már késő. *
3286. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:46:55
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:46:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenféle népek //
*A szomorú hírektől kicsit bánatos arccal tér vissza a fogadóba. Persze a rövid úton idefelé azért egy kicsit kiszellőztette a fejét, így már legalább újra folyékonyan tud társalogni és nincs a sokkhatás alatt.*
- Arnulf ~apó~ visszatértem! *Szól nyomban szakács társához jelezve, hogy itt van.*
- Szép napot a kedves vendégeknek! *Rossz kedve ellenére azért nem hagyja, hogy a munkájára is ez rátegye a bélyegét. Ezért megpróbálja félretenni saját problémáit és kedves, mosolygós próbál lenni a vendégekkel, annak ellenére, hogy ez most kicsit nehezére esik. A pulthoz lép és érdeklődik miben segthet.*
- Kicsit eltartott az intézni való, de itt vagyok. Miben segíthetek? *Ezeket a szavakat már csak Arnulfnak címzi. Körül nézve elég sok vendéget lát még mindig, ez jó hír, bár sok munkát is jelent egyben. Az asztalok között egy lányt is felfedez aki mintha kiszolgálná a vendégeket.*
- Új segéd is akadt amíg nem voltam? *Kérdi Arnulfot mosolyogva, miközben Latlie felszolgálására céloz. Bőven elférnek így hárman is mint kiszolgáló személyzet, így sem fognak unatkozni. A Vaskorsó igen szeszélyes és kiszámíthatatlan a forgalmat tekintve. Van, hogy egy jó ideig teljesen nyugodt, békés a légkör aztán hirtelen betódul egy csomó különböző vendég és kezüket lábukat eldobják a kiszolgálásban. Ráadásul nem is olyan könnyű ennyi embert kiszolgálni mert konyha ugye egy van és mivel nem túl nagy ezért csak egy személy fér el ott. Az ételek így egy kézben vannak, csupán az italokat tudják viszonylag hamar szétosztani, mert az hozzáférhető és hamar lecsapolható.*
*A szomorú hírektől kicsit bánatos arccal tér vissza a fogadóba. Persze a rövid úton idefelé azért egy kicsit kiszellőztette a fejét, így már legalább újra folyékonyan tud társalogni és nincs a sokkhatás alatt.*
- Arnulf ~apó~ visszatértem! *Szól nyomban szakács társához jelezve, hogy itt van.*
- Szép napot a kedves vendégeknek! *Rossz kedve ellenére azért nem hagyja, hogy a munkájára is ez rátegye a bélyegét. Ezért megpróbálja félretenni saját problémáit és kedves, mosolygós próbál lenni a vendégekkel, annak ellenére, hogy ez most kicsit nehezére esik. A pulthoz lép és érdeklődik miben segthet.*
- Kicsit eltartott az intézni való, de itt vagyok. Miben segíthetek? *Ezeket a szavakat már csak Arnulfnak címzi. Körül nézve elég sok vendéget lát még mindig, ez jó hír, bár sok munkát is jelent egyben. Az asztalok között egy lányt is felfedez aki mintha kiszolgálná a vendégeket.*
- Új segéd is akadt amíg nem voltam? *Kérdi Arnulfot mosolyogva, miközben Latlie felszolgálására céloz. Bőven elférnek így hárman is mint kiszolgáló személyzet, így sem fognak unatkozni. A Vaskorsó igen szeszélyes és kiszámíthatatlan a forgalmat tekintve. Van, hogy egy jó ideig teljesen nyugodt, békés a légkör aztán hirtelen betódul egy csomó különböző vendég és kezüket lábukat eldobják a kiszolgálásban. Ráadásul nem is olyan könnyű ennyi embert kiszolgálni mert konyha ugye egy van és mivel nem túl nagy ezért csak egy személy fér el ott. Az ételek így egy kézben vannak, csupán az italokat tudják viszonylag hamar szétosztani, mert az hozzáférhető és hamar lecsapolható.*
3285. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:29:04
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:29:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Mindig öröm az olyan nap, ami nem azzal kezdődik és nem azzal végződik, hogy el kell kaparni Syoud aktuális numeráját. Alyo szinte már nem is emlékszik arra, hogy mikor volt esélye utoljára arra, hogy anélkül igyon meg egy sört, hogy apja fel ne állítsa mellőle és a segítségét ne kérje.
Igazság szerint azzal a céllal indult a Vashegyre, hogy megkörnyékezze a kancellárt és némi ellenszolgáltatásért cserébe kérjen tőle ezt azt. Most is ez a célja egyébként, csak gondolta, hogy előtte lazulásképpen berúg egy picit és akkor talán kevésbé lesz kellemetlen az egész. Persze a második sör után már nemigen áltatja magát, sajnos nem tud eleget inni ahhoz, hogy elég részeg legyen, mikor a kancellár fogdossa, meg egyebeket művel vele. De hát az új csizmáért és az olcsó házért bizony el kell ezt viselni. Egy szép ékszer meg igazán meg is koronázná a dolgot.
Ezen mereng a söre fölött. Bal mutatóujja korsója peremén köröz, nagyon elbambul.*
*Mindig öröm az olyan nap, ami nem azzal kezdődik és nem azzal végződik, hogy el kell kaparni Syoud aktuális numeráját. Alyo szinte már nem is emlékszik arra, hogy mikor volt esélye utoljára arra, hogy anélkül igyon meg egy sört, hogy apja fel ne állítsa mellőle és a segítségét ne kérje.
Igazság szerint azzal a céllal indult a Vashegyre, hogy megkörnyékezze a kancellárt és némi ellenszolgáltatásért cserébe kérjen tőle ezt azt. Most is ez a célja egyébként, csak gondolta, hogy előtte lazulásképpen berúg egy picit és akkor talán kevésbé lesz kellemetlen az egész. Persze a második sör után már nemigen áltatja magát, sajnos nem tud eleget inni ahhoz, hogy elég részeg legyen, mikor a kancellár fogdossa, meg egyebeket művel vele. De hát az új csizmáért és az olcsó házért bizony el kell ezt viselni. Egy szép ékszer meg igazán meg is koronázná a dolgot.
Ezen mereng a söre fölött. Bal mutatóujja korsója peremén köröz, nagyon elbambul.*
3284. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-12 03:36:51
Üzenet elküldve: 2018-09-12 03:36:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt, főleg Oten figyelmébe ajánlva//
* Egy kedves lány szolgálta ki Otent, aki nem vette rossz néven a tréfálkozást. Egy mosolyt ő is kap, miközben nincs lazítani való ideje a bor férfi elé rakása után. A két poharat még megtörli a biztonság kedvéért, de hamarosan már rohan más vendégekhez kivinni az ételt.
És a sötételf egyre jobban belelendül a beszélgetésbe.*
-Csak ne szabadkozzon! *tenyere felmutatásával egyértelműen jelzi is, hogy erre semmi szükség* Egy férfi büszkesége az ékesszólás és a tréfa, amivel megkacagtat egy nőt.
* Igaz ez utóbbi kitétel még nem sikerült a tollforgatónknak, ami figyelmeztető jel lehet számára, hogy lehet ideje lesz elkezdeni. De nagy az esély rá, hogy csupán a túl komor téma miatt alakult így.*
-Akkor semmi akadálya, hogy elcsevegjünk egy pár kellemes órát.
* Úgy tűnik, a minimálisnál is kevesebb cipekedésre lesz szükség, hiszen itt maradnak Latlie közelében, akinek igaz még nem ismerik a nevét, de talán már Antéval együtt is rájöttek, hogy hozzá kell a kívánságaikkal fordulni első sorban.*
-Nagyon keveset tudott tenni a harcokban a város nemesektől való megszabadítása érdekében fivérem. A harcok kirobbanása elején a tömeg majdnem eltaposott egy szegény sorból származó kislányt. Az érkező tömeg elől az utolsó pillanatban tudta felkapni karjaiba és hogy megnyugtassa, hazavitte az anyjához hosszú keresgélés után.
Utána mire újra az események sűrűjébe került volna, már tele volt holttestekkel a város és a járvány és a patkányinvázió megelőzése érdekében hullahordással próbálta a helyzetet egy kicsit jobbá fordítani.
De pár érdekes történetet még így is mesélt.
* Nem tudja, hogy a Thargok mi célból érkeztek a lázadó városba, ezért jobbnak látja most még, ha inkább semlegesebb vizeken maradnak az elhangzottak, amikben mindenki azonosulni tud a nép hősével. Még ha nem is olyan lebilincselő ez a két részlet.
De figyelmesen szemléli a férfi tekintetét, hogy mit tud kiolvasni belőle. És talán elszólja valaki magát, hogy -szégyen vagy nem szégyen- a jelenlegi politikai viszonyokról jobban tájékozódhasson Amon Ruadh közelébe, mielőtt újból felkeresné a kancellárt.*
-A Thargok erődítménye, akik nem szeretik, ha belepiszkálnak a dolgaikba. De akinek annyi aranya van biztonságba helyezve a Vas Bankban, mint nekem, azt igen szívesen fogadják.
* Elégedetten elmosolyodik, meghagyva az erősebbik nemnek, hogy magától kiokoskodja, miért lesz jó a közelében maradni és a történetek lejegyzése során a tűz közelébe férkőznie.*
3283. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-11 23:32:54
Üzenet elküldve: 2018-09-11 23:32:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenféle népek //
//Nyílt//
* Nozarin köszönetére csak mosolyogva biccent törölgetés közben, s a távolban meglátja a tegnap esti férfit, ahogy épp távozik, ám még utoljára elbúcsúzik tőle, mintha kicsit csalódott lenne a lány, amiért a vendég elmegy, ajkai a "viszlát " szót formázzák, ám hang nem igazán jön ki torkán, amúgy se hallaná meg az alak, már csak a háta látszódik, mielőtt végleg behúzná maga mögött az ajtót.
Később az ajtó nyílik és újra bezárul, egy férfi érkezik, aki elég furcsa kéréssel állít oda Latlie elé. A lány meglepődik, itten ritka az olyan ital, ami nem okoz bódulatot.*
- Önnek is, máris adom - * felel s már épp lépne el a pulttól, mikor felvilágosítást kap a tréfa felől. Haloványan elmosolyodik, bár a mosoly inkább zavart élű. *
- Oh, egészen elhittem a viccet. - * szól szelíden, míg kiönti az italt a kancsóba, majd aztán a két poharat is leteszi, természetesen, csak miután megtakarítgatja egy fehér ronggyal, hogy biztosan egészen tiszta legyen. *
- Azonnal Arnulf papa, azonnal, öntsek egy sört neked is, míg pihensz? - * kérdez rá, s ha a válasz igen, akkor még mielőtt útnak indulna, ad egy jó pofa sört a férfinak.
Ha a kérdés lerendezve, felkap néhány tálat, és már viszi is ki az ételeket, kinek amit kér, hogy mindenki bendője tele legyen. *
//Nyílt//
* Nozarin köszönetére csak mosolyogva biccent törölgetés közben, s a távolban meglátja a tegnap esti férfit, ahogy épp távozik, ám még utoljára elbúcsúzik tőle, mintha kicsit csalódott lenne a lány, amiért a vendég elmegy, ajkai a "viszlát " szót formázzák, ám hang nem igazán jön ki torkán, amúgy se hallaná meg az alak, már csak a háta látszódik, mielőtt végleg behúzná maga mögött az ajtót.
Később az ajtó nyílik és újra bezárul, egy férfi érkezik, aki elég furcsa kéréssel állít oda Latlie elé. A lány meglepődik, itten ritka az olyan ital, ami nem okoz bódulatot.*
- Önnek is, máris adom - * felel s már épp lépne el a pulttól, mikor felvilágosítást kap a tréfa felől. Haloványan elmosolyodik, bár a mosoly inkább zavart élű. *
- Oh, egészen elhittem a viccet. - * szól szelíden, míg kiönti az italt a kancsóba, majd aztán a két poharat is leteszi, természetesen, csak miután megtakarítgatja egy fehér ronggyal, hogy biztosan egészen tiszta legyen. *
- Azonnal Arnulf papa, azonnal, öntsek egy sört neked is, míg pihensz? - * kérdez rá, s ha a válasz igen, akkor még mielőtt útnak indulna, ad egy jó pofa sört a férfinak.
Ha a kérdés lerendezve, felkap néhány tálat, és már viszi is ki az ételeket, kinek amit kér, hogy mindenki bendője tele legyen. *
3282. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-11 23:13:55
Üzenet elküldve: 2018-09-11 23:13:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt, főleg Kámorfra figyelve//
- Áh, szóval Ká Hifeti a becses neve, és írástudó kereskedőasszony. Nagyon örvendek a szerencsémnek!
*Oten a teli borospoharat forgatva hallgatja tovább a hölgyeményt, és folytatja vele a kellemes társalgást.*
- Ugyan, nem is tud róla, de máris megajándékozott a szépsége mellett is valamivel. Sokkal többel, mint amire magácska az imént gondolt. *Hetykén mosolyogva, jó kedvűen vonja meg párszor szemöldökeit.*
- Bocsásson meg! Szakmai ártalom, hogy túljátszom, amit valójában mondani szeretnék, sokszor észre se veszem magam. *A félvér itt már zengőn nevet fel, de nem Hifetit neveti ki, csak a helyzet iróniáját, amit a sötételf hölgy is - mivel írástudó - ugyancsak mulatságosnak tarthat, és lehet a férfiúval együtt derül, ahogy annak nevetését hallja.*
- Szóval, a kedves fivéréről és családjáról szeretne velem diskurálni. Nos, ennek egyáltalán semmi akadálya. Ha már itt tartunk. Nem akartam kegyed előtt hencegni, de a dicső hősök hírnökeként is szoktak engem titulálni. Nagyon szívesen írok a testvéréről akár hőskölteményt is, de ha lírai formához jobban ragaszkodik, akkor úgy fogom megörökíteni dicső tetteit az utókornak.
*A bonviván megemeli poharát, és baráti ünnepélyességgel szól bájos ivótársához.*
- De most erre igyunk, kedves szép hölgyem! *Ká felé emeli a poharat, hogy koccinthassanak, ha a mélységi ivótársa is egyetért az eddig elhangzottakkal. Koccintást követően, Oten jóízűen kortyol a fehérborból.*
- Most pedig meséljen nekem a kedves Grawokról, és kisegíthetne egy pár információval a fennsíkon elterülő erődítményéről. Miféle népek élnek ott? Minden helynek meg vannak a maga szokásai, jobb ezekkel idejében tisztában lenni, ha jó ismeretséget akar kiépíteni valahol egy magamfajta javíthatatlan színész.
- Áh, szóval Ká Hifeti a becses neve, és írástudó kereskedőasszony. Nagyon örvendek a szerencsémnek!
*Oten a teli borospoharat forgatva hallgatja tovább a hölgyeményt, és folytatja vele a kellemes társalgást.*
- Ugyan, nem is tud róla, de máris megajándékozott a szépsége mellett is valamivel. Sokkal többel, mint amire magácska az imént gondolt. *Hetykén mosolyogva, jó kedvűen vonja meg párszor szemöldökeit.*
- Bocsásson meg! Szakmai ártalom, hogy túljátszom, amit valójában mondani szeretnék, sokszor észre se veszem magam. *A félvér itt már zengőn nevet fel, de nem Hifetit neveti ki, csak a helyzet iróniáját, amit a sötételf hölgy is - mivel írástudó - ugyancsak mulatságosnak tarthat, és lehet a férfiúval együtt derül, ahogy annak nevetését hallja.*
- Szóval, a kedves fivéréről és családjáról szeretne velem diskurálni. Nos, ennek egyáltalán semmi akadálya. Ha már itt tartunk. Nem akartam kegyed előtt hencegni, de a dicső hősök hírnökeként is szoktak engem titulálni. Nagyon szívesen írok a testvéréről akár hőskölteményt is, de ha lírai formához jobban ragaszkodik, akkor úgy fogom megörökíteni dicső tetteit az utókornak.
*A bonviván megemeli poharát, és baráti ünnepélyességgel szól bájos ivótársához.*
- De most erre igyunk, kedves szép hölgyem! *Ká felé emeli a poharat, hogy koccinthassanak, ha a mélységi ivótársa is egyetért az eddig elhangzottakkal. Koccintást követően, Oten jóízűen kortyol a fehérborból.*
- Most pedig meséljen nekem a kedves Grawokról, és kisegíthetne egy pár információval a fennsíkon elterülő erődítményéről. Miféle népek élnek ott? Minden helynek meg vannak a maga szokásai, jobb ezekkel idejében tisztában lenni, ha jó ismeretséget akar kiépíteni valahol egy magamfajta javíthatatlan színész.
3281. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-09-10 22:45:12
Üzenet elküldve: 2018-09-10 22:45:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Mindenféle népek //
*Amíg hátul főzöcskézett, beleadva minden tudását meg néhány szálat a szakállából, rá kell jönnie, hogy kifogyóban vannak a készletei.*
~ Hol a lusta gnómocska?! ~ *mérgelődik magában, majd elkészíti a rendeléseket. Éppen csak egy keveset lopkod belőle magának, de hát az a szakács jutalma, ahogy mondani szokás.*
- Itt a remek lakoma! *kiabál ki már előre, ahogy a tálakkal és tányérokkal egyensúlyozik, majd lepakolja őket a pultra.*
- Latlie, drágaságom, vidd már ki ezeket a finomságokat ennek a sok bélpoklosnak, jó? *kéri a lányt, többek között mert a jó kiszolgálás elfedi az esetleges főzéstechnikai hiányosságokat, másrészt mert megfiatalító érzés látni a lányt mozogni. Főleg hátulról.*
*Amíg hátul főzöcskézett, beleadva minden tudását meg néhány szálat a szakállából, rá kell jönnie, hogy kifogyóban vannak a készletei.*
~ Hol a lusta gnómocska?! ~ *mérgelődik magában, majd elkészíti a rendeléseket. Éppen csak egy keveset lopkod belőle magának, de hát az a szakács jutalma, ahogy mondani szokás.*
- Itt a remek lakoma! *kiabál ki már előre, ahogy a tálakkal és tányérokkal egyensúlyozik, majd lepakolja őket a pultra.*
- Latlie, drágaságom, vidd már ki ezeket a finomságokat ennek a sok bélpoklosnak, jó? *kéri a lányt, többek között mert a jó kiszolgálás elfedi az esetleges főzéstechnikai hiányosságokat, másrészt mert megfiatalító érzés látni a lányt mozogni. Főleg hátulról.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051