Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 145 (2881. - 2900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2900. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-14 10:11:07
Üzenet elküldve: 2018-02-14 10:11:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Korsóban//
-Há mer úri bélük vón! Amúgy én aszondom, nem mindég a drága ital a jó ital! A puccos népség sose ismeri az igazi házi ízeket, mint a serné vagy a páleszná, csak a pacsmagot isszák, amit a kereskedők hurcimbálnak végig szekerükön a zötykölődős úton, biza!
*Tehát ezzel azt akarja mondani, hogy az igazi házi pálinkánál, sörnél, bornál nincs jobb.*
-Vót egy időbe csinátam ribizlibő bort! Kicsi cukor kő csak bele, kiteszed a napra osztan felforr! Utána lehet inni, csak azzal óvatosan kő, mer hamar belemegyen a fejedbe, biza! Nékem aztán mán csak elhiheted, koma. Höhö!
*Rolf sem éhes, ami ritkaságnak számít és úgy fest, Parden is belakmározott rendesen.*
-Igyónk, hogy legyen hugyunk, höhö! *húzza meg a korsót.* -Osztán öt korsóig meg se állunk, höhö!
*A melák nagyon szeret szórakozni, iszogatni, mulatozni, így eléggé jól érzi magát ezen percekben is.*
-Azt. *bólint.* -Tudod... hogy kiűzzed a fehér ruhásokat. Mer há egyedül nem fog menni, de osztan ha meg soknak szósz, azok meg lecsapják a kezedrő. Eh... nehéz ügy. *vakarja meg zsíros haját és fülét is megpiszkálja.*
~Ideje vala a tisztálkodásnak.~
-Há, asziszem olyasmi. Nagyon úgy néznek rá, mint egy királyra, úgyhogy olyasmi. Vagyis há itten biztos, itten fenn a hegyen. De másutt nem vala.
*Nagy felmagasztalás lenne Kagant királynak tekinteni, főleg máshol. Legfeljebb annyi, hogy az ő kis dombocskáján ő a kakas. Semmi több. Ugyanis az igazi kakasok nem a Vashegyen kapirgálnak.*
-Aztat-aztat, meg a Dinot is!
~Szegény kis jószág.~
-Ha majdan kűdik kicsi Ayot, vagy valakit, aki aszongya, hogy mehetőnk. Szerintem a többi sok-sok mindenki is onnét gyün. Mostan várni kő.
-Há mer úri bélük vón! Amúgy én aszondom, nem mindég a drága ital a jó ital! A puccos népség sose ismeri az igazi házi ízeket, mint a serné vagy a páleszná, csak a pacsmagot isszák, amit a kereskedők hurcimbálnak végig szekerükön a zötykölődős úton, biza!
*Tehát ezzel azt akarja mondani, hogy az igazi házi pálinkánál, sörnél, bornál nincs jobb.*
-Vót egy időbe csinátam ribizlibő bort! Kicsi cukor kő csak bele, kiteszed a napra osztan felforr! Utána lehet inni, csak azzal óvatosan kő, mer hamar belemegyen a fejedbe, biza! Nékem aztán mán csak elhiheted, koma. Höhö!
*Rolf sem éhes, ami ritkaságnak számít és úgy fest, Parden is belakmározott rendesen.*
-Igyónk, hogy legyen hugyunk, höhö! *húzza meg a korsót.* -Osztán öt korsóig meg se állunk, höhö!
*A melák nagyon szeret szórakozni, iszogatni, mulatozni, így eléggé jól érzi magát ezen percekben is.*
-Azt. *bólint.* -Tudod... hogy kiűzzed a fehér ruhásokat. Mer há egyedül nem fog menni, de osztan ha meg soknak szósz, azok meg lecsapják a kezedrő. Eh... nehéz ügy. *vakarja meg zsíros haját és fülét is megpiszkálja.*
~Ideje vala a tisztálkodásnak.~
-Há, asziszem olyasmi. Nagyon úgy néznek rá, mint egy királyra, úgyhogy olyasmi. Vagyis há itten biztos, itten fenn a hegyen. De másutt nem vala.
*Nagy felmagasztalás lenne Kagant királynak tekinteni, főleg máshol. Legfeljebb annyi, hogy az ő kis dombocskáján ő a kakas. Semmi több. Ugyanis az igazi kakasok nem a Vashegyen kapirgálnak.*
-Aztat-aztat, meg a Dinot is!
~Szegény kis jószág.~
-Ha majdan kűdik kicsi Ayot, vagy valakit, aki aszongya, hogy mehetőnk. Szerintem a többi sok-sok mindenki is onnét gyün. Mostan várni kő.
2899. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-13 22:20:53
Üzenet elküldve: 2018-02-13 22:20:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
*Quantall nem tudott bejutni a vezérhez. Elmondta amit el akart úgyhogy nem tehetett mást a Vaskorsóba tért. Előbb a lovát bevezette az istállóba majd kutyájával az oldalán betért a fogadó ivó részébe. Szétnézve megállapította, hogy itt van élet. Ennek ellenére nem szólt semmit és arcán se mutatott semmi érzelmet. Egy asztalhoz sétált ledobta a táskáját és leült. Csámpás a lábához telepedett. Ha a fogadós észrevette akkor odaintett neki, de addig is táskájából egy könyvet vett elő és kezdte el olvasgatni.*
2898. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-13 19:29:22
Üzenet elküldve: 2018-02-13 19:29:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Aenae picikét már ismeri Pyctát, ezért a hangulatait is érzékeli, vagyis a hangulatában beálló egyértelmű változást.*
- Ne haragudj, nem akartalak megbántani. Bár nem tudom igazán, hogy mivel is bántottalak meg.
*És tényleg nem érti, csak érzékeli a hangulatváltozást. Nem csalódott Pyctában egyáltalán, ez az ő fejében meg sem fordul, egyszerűen csak meglepte a dolog. Azt pedig kifejezetten csodálja az elfben, hogy olyan hamar képes összeszedni magát, bezzeg az ő vérnyomása még mindig nem állt helyre és a tenyere is pont ugyanolyan izzadt.
Ráadásul van benne egy újabb feszültség amiatt, hogy úgy érzi, hogy valami rosszat mondott, amivel megbántotta a férfit. Krestvir talán érzékelhet is ebből valamit, mert bár Aenae igyekszik uralni a vonásait, de mégsem sikerül ez neki olyan ügyesen, mint Pyctának, így ezúttal Aenae az, aki grimaszol. Mosolyogna is, meg nem is, ezért gyakorlatilag hullámzik a szája.*
- Tőlem menjünk.
*Neki nincs ellenére a dolog, valószínűleg ezzel Pycta is pont ugyanígy lesz, részéről Krestvir kiválaszthatja mind az asztalt, mind pedig az ülőhelyet. Ha elhelyezkedtek, akkor Krestvir egyből a lovak közé is csap.*
- Őőő én nem. Egyáltalán semmit.
*Rázza a fejét, aztán topázsárga tekintete átfordul Pyctára, hátha az elf többet tud nála. Bár ehhez nem fűz vérmes reményeket, mert a férfi is igazán elzárkózott a világtól az utóbbi időkben, illetve az utóbbi idők előtti időkig.*
- Miért, mit kéne tudnunk?
*Valahogy van egy olyan sejtése, hogy valami rossz dologról lehet szó.*
*Aenae picikét már ismeri Pyctát, ezért a hangulatait is érzékeli, vagyis a hangulatában beálló egyértelmű változást.*
- Ne haragudj, nem akartalak megbántani. Bár nem tudom igazán, hogy mivel is bántottalak meg.
*És tényleg nem érti, csak érzékeli a hangulatváltozást. Nem csalódott Pyctában egyáltalán, ez az ő fejében meg sem fordul, egyszerűen csak meglepte a dolog. Azt pedig kifejezetten csodálja az elfben, hogy olyan hamar képes összeszedni magát, bezzeg az ő vérnyomása még mindig nem állt helyre és a tenyere is pont ugyanolyan izzadt.
Ráadásul van benne egy újabb feszültség amiatt, hogy úgy érzi, hogy valami rosszat mondott, amivel megbántotta a férfit. Krestvir talán érzékelhet is ebből valamit, mert bár Aenae igyekszik uralni a vonásait, de mégsem sikerül ez neki olyan ügyesen, mint Pyctának, így ezúttal Aenae az, aki grimaszol. Mosolyogna is, meg nem is, ezért gyakorlatilag hullámzik a szája.*
- Tőlem menjünk.
*Neki nincs ellenére a dolog, valószínűleg ezzel Pycta is pont ugyanígy lesz, részéről Krestvir kiválaszthatja mind az asztalt, mind pedig az ülőhelyet. Ha elhelyezkedtek, akkor Krestvir egyből a lovak közé is csap.*
- Őőő én nem. Egyáltalán semmit.
*Rázza a fejét, aztán topázsárga tekintete átfordul Pyctára, hátha az elf többet tud nála. Bár ehhez nem fűz vérmes reményeket, mert a férfi is igazán elzárkózott a világtól az utóbbi időkben, illetve az utóbbi idők előtti időkig.*
- Miért, mit kéne tudnunk?
*Valahogy van egy olyan sejtése, hogy valami rossz dologról lehet szó.*
2897. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-13 16:19:30
Üzenet elküldve: 2018-02-13 16:19:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Kedvesen fogadják, ennek ellenére zavarban van. Talán azért, mert most még csak nem is egy rá bízott feladatot teljesít, hanem a saját szakállára ténykedik. Vagyis neki kell irányítania a beszélgetést…*
- Leülhetnénk egy nyugodtabb helyre? - *kérdi, mert őt nagyon zavarja a söntésnél a jövés-menés és nem tudja még, milyen hosszúra fog nyúlni a beszélgetésük.
Ha a másik kettő belemegy, akkor csak azután folytatja a mondandójával, hogy választottak maguknak megfelelő helyet. Ő, ha módjában áll, mindenképpen úgy fog ülni, hogy fal legyen a háta mögött, de persze senkit nem fog átültetni emiatt.
Ha mindenki helyet foglalt, egy-két pillanatig csak szemez a másik kettővel, mert nem is tudja, hol kezdje, ám végül csak belefog.*
- Szóba került az északi helyzet. Ti mennyit tudtok erről? Tudjátok, mi történik a karavánpihenő romjainál?
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.13 16:20:23
*Kedvesen fogadják, ennek ellenére zavarban van. Talán azért, mert most még csak nem is egy rá bízott feladatot teljesít, hanem a saját szakállára ténykedik. Vagyis neki kell irányítania a beszélgetést…*
- Leülhetnénk egy nyugodtabb helyre? - *kérdi, mert őt nagyon zavarja a söntésnél a jövés-menés és nem tudja még, milyen hosszúra fog nyúlni a beszélgetésük.
Ha a másik kettő belemegy, akkor csak azután folytatja a mondandójával, hogy választottak maguknak megfelelő helyet. Ő, ha módjában áll, mindenképpen úgy fog ülni, hogy fal legyen a háta mögött, de persze senkit nem fog átültetni emiatt.
Ha mindenki helyet foglalt, egy-két pillanatig csak szemez a másik kettővel, mert nem is tudja, hol kezdje, ám végül csak belefog.*
- Szóba került az északi helyzet. Ti mennyit tudtok erről? Tudjátok, mi történik a karavánpihenő romjainál?
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.13 16:20:23
2896. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-13 11:39:01
Üzenet elküldve: 2018-02-13 11:39:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Az, hogy Anenae hozzábújik, neki is jól esik, egész nap nem volt ilyesmire lehetőség. Amikor viszont megjelenik a keresett kiszolgáló, szétrebbennek. A csuhás szégyenlős mosolyt küld Drina felé, de nem kell válaszolnia, mert a topázszemű lány válaszol helyette, így csak kurtán bólintva erősíti meg párja szavait. Az étlapon szereplő említett tételre csak a homlokát ráncolja. Nem igazán érti.*
- Mivel tartozunk a szobáért? *Kérdi a pult mögött álló csinon nőt, azt szeretné most kifizetni a vacsorával együtt.*
- Mindig. *Mosolyog Aenae-re, amikor megkérdi, hogy őszinte legyen-e, de valószínűleg ez csak amolyan bevezetés volt.
Figyelmesen hallgatja meg a hozzá intézett szavakat és némi szégyent érez. Maga sem gondolta, hogy fontolóra venne egy ilyen megbízást, de a venárok tényleg ezt csinálták korábban. Ebből éltek és tartották fent magukat. Az erőd most remekül működik, de mi lesz, ha egyszer elfogy az arany és nekik tenniük kell valamit. Folytatniuk kell elődeik munkáját, tartoznak nekik ennyivel.
A monológ végén csak lesütött szemekkel bólint, látszik rajta, hogy bántja a dolog, kicsit úgy érzi, Aenae csalódott benne, ám ekkor érkezik Krestvir és szólítja meg őket. A csuhás varázslatos gyorsasággal szedi össze magát, arca megkeményedik, de pillantása derűs marad.*
- Persze, nem szeretnélek feltartani. Miben segíthetünk neked? *Kérdi mosolyogva. Nem véletlen használ többesszámot, bár Aenae ezúttal csak kísérője, de ettől még ugyanúgy venár, mint a többi erődlakó, neki is lehet véleménye a kérdésekben, így a mágusmester által elhangzottakra is ugyanúgy reagálhat.*
*Az, hogy Anenae hozzábújik, neki is jól esik, egész nap nem volt ilyesmire lehetőség. Amikor viszont megjelenik a keresett kiszolgáló, szétrebbennek. A csuhás szégyenlős mosolyt küld Drina felé, de nem kell válaszolnia, mert a topázszemű lány válaszol helyette, így csak kurtán bólintva erősíti meg párja szavait. Az étlapon szereplő említett tételre csak a homlokát ráncolja. Nem igazán érti.*
- Mivel tartozunk a szobáért? *Kérdi a pult mögött álló csinon nőt, azt szeretné most kifizetni a vacsorával együtt.*
- Mindig. *Mosolyog Aenae-re, amikor megkérdi, hogy őszinte legyen-e, de valószínűleg ez csak amolyan bevezetés volt.
Figyelmesen hallgatja meg a hozzá intézett szavakat és némi szégyent érez. Maga sem gondolta, hogy fontolóra venne egy ilyen megbízást, de a venárok tényleg ezt csinálták korábban. Ebből éltek és tartották fent magukat. Az erőd most remekül működik, de mi lesz, ha egyszer elfogy az arany és nekik tenniük kell valamit. Folytatniuk kell elődeik munkáját, tartoznak nekik ennyivel.
A monológ végén csak lesütött szemekkel bólint, látszik rajta, hogy bántja a dolog, kicsit úgy érzi, Aenae csalódott benne, ám ekkor érkezik Krestvir és szólítja meg őket. A csuhás varázslatos gyorsasággal szedi össze magát, arca megkeményedik, de pillantása derűs marad.*
- Persze, nem szeretnélek feltartani. Miben segíthetünk neked? *Kérdi mosolyogva. Nem véletlen használ többesszámot, bár Aenae ezúttal csak kísérője, de ettől még ugyanúgy venár, mint a többi erődlakó, neki is lehet véleménye a kérdésekben, így a mágusmester által elhangzottakra is ugyanúgy reagálhat.*
2895. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-13 10:42:39
Üzenet elküldve: 2018-02-13 10:42:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Pyctát azért szereti hallgatni, mert általában elmondja, hogy Aenae nem teljesen reménytelen. Ő persze ennek ellenére is mindig így érzi magát. Kicsit azért büszke, mert nem ájult el és hisztériás rohamot sem kapott, bár közel állt az előbbihez. Somolygáson kívül mással nem reagál a férfi szavaira, de azért hozzábújik. Mivel azonban érkezik a helyi munkaerő, ezért kénytelen kibontakozni az ölelésből, szerencsére nem látta, hogy a nő kicsit rájuk bambult, mert akkor tutira zavarba jönne. Attól is zavarba jön, hogy kedves ifjú párnak nevezik őket. Pironkodva néz hát Drinára.*
- Szobát és vacsorát.
*Ismétli el Pycta iménti szavait. Ha kapnak étlapot, akkor nekiáll átböngészni.*
- Hehe, Kagan ökle, tuti belehalnék.
*Nevetgél kicsit, aztán először csak a férfire sandít, majd felé is fordul.*
- Őszintén? Nem hittem, hogy egyáltalán megfontolsz ilyesmit, hogy elfogadod. Amúgy azt hittem, hogy zsoldba akar állítani, vagy ilyesmi, esetleg, hogy valami szövetségest keres. Nem pedig ilyen "apróságot". Képről láttam mindkettőt és elképzelni nem tudom, hogy mennyire nehéz vagy könnyű befogni és szállítani az ilyeneket. Mármint persze Bayde és a remek képességei nyilván segítenek ebben, de vajon eleget? Nemtom, tényleg ezt a hozzáértőkkel kell megbeszéld.
*Természetesen halálra fogja aggódni magát, ha a kedvese egy ilyen kalandra vállalkozna a barátaival - az erdőmélyi erőd pár lakójára ugyanis úgy gondol, int barátaira -, viszont nagyjából ismeri az elf válaszát ezen aggodalmára, így aztán inkább meg sem osztja vele. Kész szerencse, hogy ekkora fut be Krestvir, így szerencsére nem is kell elregélje ezt.*
- Nem zavarsz.
*Mivel ugye még a hegy tetején megbeszélték Pyctával, hogy váltanak pár szót azután, hogy a nő is végzett a hadúrnál. Krestvir is Pyctától várja a választ, és Aenae is a férfire néz, végtére is tényleg ő a főnök, a lány meg csak elkísérte.*
*Pyctát azért szereti hallgatni, mert általában elmondja, hogy Aenae nem teljesen reménytelen. Ő persze ennek ellenére is mindig így érzi magát. Kicsit azért büszke, mert nem ájult el és hisztériás rohamot sem kapott, bár közel állt az előbbihez. Somolygáson kívül mással nem reagál a férfi szavaira, de azért hozzábújik. Mivel azonban érkezik a helyi munkaerő, ezért kénytelen kibontakozni az ölelésből, szerencsére nem látta, hogy a nő kicsit rájuk bambult, mert akkor tutira zavarba jönne. Attól is zavarba jön, hogy kedves ifjú párnak nevezik őket. Pironkodva néz hát Drinára.*
- Szobát és vacsorát.
*Ismétli el Pycta iménti szavait. Ha kapnak étlapot, akkor nekiáll átböngészni.*
- Hehe, Kagan ökle, tuti belehalnék.
*Nevetgél kicsit, aztán először csak a férfire sandít, majd felé is fordul.*
- Őszintén? Nem hittem, hogy egyáltalán megfontolsz ilyesmit, hogy elfogadod. Amúgy azt hittem, hogy zsoldba akar állítani, vagy ilyesmi, esetleg, hogy valami szövetségest keres. Nem pedig ilyen "apróságot". Képről láttam mindkettőt és elképzelni nem tudom, hogy mennyire nehéz vagy könnyű befogni és szállítani az ilyeneket. Mármint persze Bayde és a remek képességei nyilván segítenek ebben, de vajon eleget? Nemtom, tényleg ezt a hozzáértőkkel kell megbeszéld.
*Természetesen halálra fogja aggódni magát, ha a kedvese egy ilyen kalandra vállalkozna a barátaival - az erdőmélyi erőd pár lakójára ugyanis úgy gondol, int barátaira -, viszont nagyjából ismeri az elf válaszát ezen aggodalmára, így aztán inkább meg sem osztja vele. Kész szerencse, hogy ekkora fut be Krestvir, így szerencsére nem is kell elregélje ezt.*
- Nem zavarsz.
*Mivel ugye még a hegy tetején megbeszélték Pyctával, hogy váltanak pár szót azután, hogy a nő is végzett a hadúrnál. Krestvir is Pyctától várja a választ, és Aenae is a férfire néz, végtére is tényleg ő a főnök, a lány meg csak elkísérte.*
2894. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 23:13:10
Üzenet elküldve: 2018-02-12 23:13:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*Ritka vendég errefelé, számára túl nagy itt a forgalom. Jobban kedveli a csendes helyeket. Mondjuk a szobáját. Vagy Synmira kertjét… Most sem kedvtelésből jött ide.
És eddig is bírta… A taverna ajtajában megállva most már visszahúzza fejére a csuklyát, hogy legalább ezáltal kicsit elrejtőzhessen, s csak utána nyit be.*
- Jó napot! - *mondja alig hallhatóan, hogy akár nem is kellene mondania.
Odabent aztán szertenéz, és alig szükséges keresgélnie, hogy megtalálja azokat, akik miatt ide érkezett. Ott találja a párost a söntésnél, olyan helyzetben, ami szorosabb személyes kapcsolatot feltételez közöttük.
Egyébként jelentene egy kis kényelmetlenséget megzavarnia őket, de mivel a felszolgálóhölgy is épp megszólítja őket, valamivel bátrabban közeledik feléjük.*
- Jó napot! Egy pohár forrásvizet kérnék. - *szólítja meg ő is Segandrinát, ha Aenae és Pycta végeztek.
Majd a felszolgálóról egyből a vadvédiek felé pillant, ezáltal felfedve előttük az arcát, ha esetleg a csuklya miatt eddig nem ismertek volna rá.*
- Bocsánat, ha zavarok, de kevés az időm. Tudnánk most beszélni? - *néz elsősorban Pyctára, mert a thargarodi megbeszélésből annyit leszűrt, hogy itt elsősorban a csuhás az, aki beszél és a lány inkább csak kísérője.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.12 23:31:40
*Ritka vendég errefelé, számára túl nagy itt a forgalom. Jobban kedveli a csendes helyeket. Mondjuk a szobáját. Vagy Synmira kertjét… Most sem kedvtelésből jött ide.
És eddig is bírta… A taverna ajtajában megállva most már visszahúzza fejére a csuklyát, hogy legalább ezáltal kicsit elrejtőzhessen, s csak utána nyit be.*
- Jó napot! - *mondja alig hallhatóan, hogy akár nem is kellene mondania.
Odabent aztán szertenéz, és alig szükséges keresgélnie, hogy megtalálja azokat, akik miatt ide érkezett. Ott találja a párost a söntésnél, olyan helyzetben, ami szorosabb személyes kapcsolatot feltételez közöttük.
Egyébként jelentene egy kis kényelmetlenséget megzavarnia őket, de mivel a felszolgálóhölgy is épp megszólítja őket, valamivel bátrabban közeledik feléjük.*
- Jó napot! Egy pohár forrásvizet kérnék. - *szólítja meg ő is Segandrinát, ha Aenae és Pycta végeztek.
Majd a felszolgálóról egyből a vadvédiek felé pillant, ezáltal felfedve előttük az arcát, ha esetleg a csuklya miatt eddig nem ismertek volna rá.*
- Bocsánat, ha zavarok, de kevés az időm. Tudnánk most beszélni? - *néz elsősorban Pyctára, mert a thargarodi megbeszélésből annyit leszűrt, hogy itt elsősorban a csuhás az, aki beszél és a lány inkább csak kísérője.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.12 23:31:40
2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 22:44:09
Üzenet elküldve: 2018-02-12 22:44:09
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Korsóban//
– Jónap. * Üdvözli a kocsmáros lánykát, de nem mutat iránta különösebb érdeklődést, miként amaz sem beszél sokkal többet, mint amennyit egy csaposnak kell. Rövidebben: talán nem fehér ruhás. Talán csatlakozhatna is a felkeléshez, ha tudna róla – persze nem tud róla, ha meg tudna, csakugyan fehér ruhás lenne. Ördögi ez a paradoxon, hiszen így meglehetősen nehéz tagokat toborozni; ugyanakkor itt ül vele szemben egy élő példa arra, hogy nem lehetetlen. Hozzá kell tenni, hogy erre is kellett várni néhány évet, viszont azt sem árt megemlíteni, hogy még csak most kezdődik a java: számításai szerint egy hónapon belül már legalább tíz alattvalója lesz, és ez a szám hatványozottan növekszik majd. Koccintanak hát mindenre, mi lényeges. Azután félve kortyol bele az italba. *
– Hehe… * Zavartan bólint a másik szavaira. Hogy házi sör-e, vagy sem, az nem érdekli – ivott már rosszat, ivott már jót, mégsem érez különbséget köztük. Mindegyik keserű, rossz ízű, s valami miatt mégis itatja magát. Így van ez a híres-neves Tharg házi sörrel is. Elmegy egynek, de nem fog mérőföldeket gyalogolni csak, hogy újra megízlelhesse. *
– A királyok biztosan a legjobb söröket isszák, hehe! ~ A fehér ruhások persze mindenhol ott vannak! A söröket is jól meg kell válogatni – csakis a legjobbakat szabad! ~ Bizony, a legjobbakat! Azért most ez is jó lesz, mert nem vagyunk még királyok, nem bizony – még. Hehe… * Most már nem lehet meggyőzni arról, hogy nem lesz király, hiszen a fejébe vette. Idáig is úgy volt, hogy elfoglalja a várost, azzal pedig valami fontos emberré avanzsálódik. Ám a "király" sokkalta jobban illik hozzá, mint a "fontos ember", úgyhogy ő bizony király lesz. Rolf is megmondta: nem kell hozzá más, csak egy rakat pénz, hatalom, emberek, meg, hogy mások is elhiggyék, hogy király. S, ha ilyen egyszerű, akkor biza Parden élni fog a lehetőséggel. *
– Jó. Már ettünk… Tudod, ott. * Bök állával az ajtó felé, utalva a kinti világra, azon belül is Rolf házára, ahonnan ugye jöttek. * Hehe, bizony, ott ettünk! Most csak iszunk, mert szomjasak vagyunk! * Kicsit túlmagyarázza a dolgot, így legalább biztosan nem marad kétség Rolfban afelől, hogy társa éhes-e. *
– Támogatást? * Kérdez vissza, mintha nem értené, mit jelent a szó. * Támogatást… ~ Fehér ruhások ők is, de talán egymás ellen fordíthatjuk őket! Hiszen most azt hiszik, hogy mi is fehér ruhások vagyunk! ~
* Most már inkább elgondolkodva mondja, majd rövid szünet után harmadszor is megszólal. *
– Azt is. Bizony, az is jó lenne, mert nem vagyunk még elegen, hogy elfoglaljuk a várost, nem bizony. Hehe… Kagan nekik a királyuk? * Kérdez megint, és lopva körbenéz a fogadóban, hátha meglát véletlenül egy zord küllemű királyt – pechjére azonban csak egypár vándorfélét lát, akik épp most toppannak be az épületbe. Köszönnek is, de Parden még mindig asztalra vetett lábbal ül, már majdnem, mint egy király; a jövevényekről tudomást sem vesz. *
– Meg… * Folytatja vigyorogva, kicsit halkabbra véve a hangerőt, mert ki tudja, hányan vannak a fehér ruhások? Talán mind az, aki ebben a fogadóban van (rajta és Rolf Vónékon kívül persze). * Megkeressük a méregkeverőt is, akit mondtál, bizony! És persze… * Suttogva fejezi be mondandóját. *
– Megkeressük Dinot is, ha itt van, hehe! Bizony, ha itt van, megkeressük! ~ És megöljük! ~ Nem, nem, nem – kimenekítjük, hehe! * Magyarázza a tőle telhető legérthetőbb módon. Legalábbis annyira érhetően, hogy az még ne legyen túl sok információ egy ilyen új forradalmárnak, mint Rolf Vónék. Miután végzett a beszédével, tovább issza a sörét. Hacsak nem derül ki róla, hogy gyorsan ható méreg van benne, vagy bármi más nem akadályozza meg, úgy az első korsót sikerül is kiürítenie. Ezek után a nagy és erős emberre néz. *
– Mikor mehetünk be?
– Jónap. * Üdvözli a kocsmáros lánykát, de nem mutat iránta különösebb érdeklődést, miként amaz sem beszél sokkal többet, mint amennyit egy csaposnak kell. Rövidebben: talán nem fehér ruhás. Talán csatlakozhatna is a felkeléshez, ha tudna róla – persze nem tud róla, ha meg tudna, csakugyan fehér ruhás lenne. Ördögi ez a paradoxon, hiszen így meglehetősen nehéz tagokat toborozni; ugyanakkor itt ül vele szemben egy élő példa arra, hogy nem lehetetlen. Hozzá kell tenni, hogy erre is kellett várni néhány évet, viszont azt sem árt megemlíteni, hogy még csak most kezdődik a java: számításai szerint egy hónapon belül már legalább tíz alattvalója lesz, és ez a szám hatványozottan növekszik majd. Koccintanak hát mindenre, mi lényeges. Azután félve kortyol bele az italba. *
– Hehe… * Zavartan bólint a másik szavaira. Hogy házi sör-e, vagy sem, az nem érdekli – ivott már rosszat, ivott már jót, mégsem érez különbséget köztük. Mindegyik keserű, rossz ízű, s valami miatt mégis itatja magát. Így van ez a híres-neves Tharg házi sörrel is. Elmegy egynek, de nem fog mérőföldeket gyalogolni csak, hogy újra megízlelhesse. *
– A királyok biztosan a legjobb söröket isszák, hehe! ~ A fehér ruhások persze mindenhol ott vannak! A söröket is jól meg kell válogatni – csakis a legjobbakat szabad! ~ Bizony, a legjobbakat! Azért most ez is jó lesz, mert nem vagyunk még királyok, nem bizony – még. Hehe… * Most már nem lehet meggyőzni arról, hogy nem lesz király, hiszen a fejébe vette. Idáig is úgy volt, hogy elfoglalja a várost, azzal pedig valami fontos emberré avanzsálódik. Ám a "király" sokkalta jobban illik hozzá, mint a "fontos ember", úgyhogy ő bizony király lesz. Rolf is megmondta: nem kell hozzá más, csak egy rakat pénz, hatalom, emberek, meg, hogy mások is elhiggyék, hogy király. S, ha ilyen egyszerű, akkor biza Parden élni fog a lehetőséggel. *
– Jó. Már ettünk… Tudod, ott. * Bök állával az ajtó felé, utalva a kinti világra, azon belül is Rolf házára, ahonnan ugye jöttek. * Hehe, bizony, ott ettünk! Most csak iszunk, mert szomjasak vagyunk! * Kicsit túlmagyarázza a dolgot, így legalább biztosan nem marad kétség Rolfban afelől, hogy társa éhes-e. *
– Támogatást? * Kérdez vissza, mintha nem értené, mit jelent a szó. * Támogatást… ~ Fehér ruhások ők is, de talán egymás ellen fordíthatjuk őket! Hiszen most azt hiszik, hogy mi is fehér ruhások vagyunk! ~
* Most már inkább elgondolkodva mondja, majd rövid szünet után harmadszor is megszólal. *
– Azt is. Bizony, az is jó lenne, mert nem vagyunk még elegen, hogy elfoglaljuk a várost, nem bizony. Hehe… Kagan nekik a királyuk? * Kérdez megint, és lopva körbenéz a fogadóban, hátha meglát véletlenül egy zord küllemű királyt – pechjére azonban csak egypár vándorfélét lát, akik épp most toppannak be az épületbe. Köszönnek is, de Parden még mindig asztalra vetett lábbal ül, már majdnem, mint egy király; a jövevényekről tudomást sem vesz. *
– Meg… * Folytatja vigyorogva, kicsit halkabbra véve a hangerőt, mert ki tudja, hányan vannak a fehér ruhások? Talán mind az, aki ebben a fogadóban van (rajta és Rolf Vónékon kívül persze). * Megkeressük a méregkeverőt is, akit mondtál, bizony! És persze… * Suttogva fejezi be mondandóját. *
– Megkeressük Dinot is, ha itt van, hehe! Bizony, ha itt van, megkeressük! ~ És megöljük! ~ Nem, nem, nem – kimenekítjük, hehe! * Magyarázza a tőle telhető legérthetőbb módon. Legalábbis annyira érhetően, hogy az még ne legyen túl sok információ egy ilyen új forradalmárnak, mint Rolf Vónék. Miután végzett a beszédével, tovább issza a sörét. Hacsak nem derül ki róla, hogy gyorsan ható méreg van benne, vagy bármi más nem akadályozza meg, úgy az első korsót sikerül is kiürítenie. Ezek után a nagy és erős emberre néz. *
– Mikor mehetünk be?
2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 18:31:55
Üzenet elküldve: 2018-02-12 18:31:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Korsóban//
- Szép napot Rolf úr!
*Köszönti vidáman az érkező férfit és érdeklődő tekintettel pislog annak társára is, aki hamarosan bemutatásra kerül.*
- Nagyon örvendek!
*Kiáltja vagy csak mondja, ez attól is függ mennyire áll távol tőle a másik ízes beszédű fickó. Udvariasan biccent is feléje, majd szorgosan elkezdi kimérni a söröket, majd a korsókat a pultra sorakoztatja, ahonnan Rolf az asztalukhoz vonulhat velük.*
- Egészségükre uraim! Aztán időbe szóljanak, ha vödör is kell!
*Teszi hozzá kuncogva, mert hát ezek a népek itt nagyon hirtelen szeretnek inni, úgy meg aztán nagyon hirtelen a fejükbe is szállhat vagy még hirtelenebb fordul vissza a kanyarban. Egyik se jó, Drina nem is érti minek ez a nagy sietség, hisz rendesen ki se lehet élvezni az ital ízét. Amíg a két ízes beszédű szórakoztatja magát, addig ő utánanéz mit segíthet Maon asszonynak a konyhában.*
//Küldöttség után//
*Újabb vendégek érkeznek míg Drina hátraszalad a konyhába, s pont akkor libben ki onnan nagy hévvel, mikor az orros jelenet zajlik.*
~ De cukiiii. ~
*Áll meg egy pillanatra csillogó szemekkel, de nem totojázik sokat, nehogy hülyének nézzék itt amíg olvadozva bámészkodik. Óvatosan lép a közelükbe, mert nem szándéka kihallgatni az édes kis susmust, ami köztük mehet.*
- Szép napot! Öröm ilyen kedves ifjú párt látni! Mivel szolgálhatok?
- Szép napot Rolf úr!
*Köszönti vidáman az érkező férfit és érdeklődő tekintettel pislog annak társára is, aki hamarosan bemutatásra kerül.*
- Nagyon örvendek!
*Kiáltja vagy csak mondja, ez attól is függ mennyire áll távol tőle a másik ízes beszédű fickó. Udvariasan biccent is feléje, majd szorgosan elkezdi kimérni a söröket, majd a korsókat a pultra sorakoztatja, ahonnan Rolf az asztalukhoz vonulhat velük.*
- Egészségükre uraim! Aztán időbe szóljanak, ha vödör is kell!
*Teszi hozzá kuncogva, mert hát ezek a népek itt nagyon hirtelen szeretnek inni, úgy meg aztán nagyon hirtelen a fejükbe is szállhat vagy még hirtelenebb fordul vissza a kanyarban. Egyik se jó, Drina nem is érti minek ez a nagy sietség, hisz rendesen ki se lehet élvezni az ital ízét. Amíg a két ízes beszédű szórakoztatja magát, addig ő utánanéz mit segíthet Maon asszonynak a konyhában.*
//Küldöttség után//
*Újabb vendégek érkeznek míg Drina hátraszalad a konyhába, s pont akkor libben ki onnan nagy hévvel, mikor az orros jelenet zajlik.*
~ De cukiiii. ~
*Áll meg egy pillanatra csillogó szemekkel, de nem totojázik sokat, nehogy hülyének nézzék itt amíg olvadozva bámészkodik. Óvatosan lép a közelükbe, mert nem szándéka kihallgatni az édes kis susmust, ami köztük mehet.*
- Szép napot! Öröm ilyen kedves ifjú párt látni! Mivel szolgálhatok?
2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 18:11:50
Üzenet elküldve: 2018-02-12 18:11:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Daewe felháborodásából még ő is kiérzi, hogy a nő őket védi, s bár nem áll közelebbi személyes kapcsolatban vele, ez most kicsit előremozdítja az ő kötődését is az otthonukhoz és a Szilánkokhoz. A többieket nem merné még csak barátjának sem mondani, hisz még a Taitos-al való kapcsolata is elég furcsa, pedig ő áll hozzá a legközelebb. Daewe viselkedését figyelve azonban azt a következtetést vonja le, hogy a nőnek ők fontosak lehetnek. Akkor talán ő maga is.
Irigyli kicsit őt, amiért ilyen kötődést érez, és próbálja ő is felhozni magában ezt az érzést. Egyelőre ugyan nem sikerül, de megjegyzi ezt a mozzanatot és a pimaszul vitatkozó Daewe-t.
Taitost hallgatva, amint az ő harci erejüket mérlegeli, továbbra sem érzi túl jól magát és el is raktározza gondolatai között, hogy tanácsot kérjen majd a fiútól, mint mesterétől, hogy miként készülhetne fel az éles helyzetekre. A legutóbbi kudarca ugyanis még azt a kevés magabiztosságát is elvette, s most még inkább tart tőle, hogy harci helyzetben ő nem tud varázsolni. Ha rajta múlt volna, Worenthnek is komoly baja eshetett volna, mert túl ideges volt és besült a varázslata. Nem akarja még egyszer cserbenhagyni a társait…
Kagan első beszédét, ami a Szilánkok helyzetét illeti, figyelmesen hallgatja végig és részéről megnyugtatónak, méltányosnak találja.
Aztán értetlenül néz a férfira, mikor az felé fordul egy furcsa megnevezést ragasztva rá. Nézett már tükörbe, de fogalma sincs róla, hogy más szemével nézve az arcvonásai a felfelé ívelő szájával és a szemei formájával, elhelyezkedésével olyan hatást keltenek, mintha állandóan mosolyogna, vagy éppen beképzelten grimaszolna.
Túl is lép hát a megszólításon, betudva ezt egy újabb esetnek, amikor nem értette meg, mit akartak mondani neki. Annál is inkább, mert a folytatás sokkal fontosabb és érdekesebb.
Elég részletes választ kap, s általa egy átfogó képet arról, hogy Kagan miért döntött a kivárás mellett.
Mikor a férfi befejezi, bólint neki, egyrészt megköszönve a magyarázatot, másrészt megerősítve, hogy igen, most már érti a helyzetet.*
- Négy: senki nem cselekszik és már túl késő lesz, mire tennénk valamit, ezért minden elpusztul. - *egészíti ki azért halkan a pontokat. Néhány pillanatnyi gondolkodó után aztán kérdez még.*
- Van róla tudomásod, hogy a Főtanács tud-e már az északi helyzetről? Worenth mester szólhatott róla? - *kezdi a kérdést Kagannál, majd Taitosra pillant, egyrészt a véleményét kérve, másrészt mert reméli, a fiú erre is rákérdez majd, mikor meglátogatja egykori vezetőjüket.
Hiába is várnának ugyanis felkérésre, ha a városiak még csak nem is tudnak az északról közeledő veszélyről.*
//Szilánk gyűlés//
*Daewe felháborodásából még ő is kiérzi, hogy a nő őket védi, s bár nem áll közelebbi személyes kapcsolatban vele, ez most kicsit előremozdítja az ő kötődését is az otthonukhoz és a Szilánkokhoz. A többieket nem merné még csak barátjának sem mondani, hisz még a Taitos-al való kapcsolata is elég furcsa, pedig ő áll hozzá a legközelebb. Daewe viselkedését figyelve azonban azt a következtetést vonja le, hogy a nőnek ők fontosak lehetnek. Akkor talán ő maga is.
Irigyli kicsit őt, amiért ilyen kötődést érez, és próbálja ő is felhozni magában ezt az érzést. Egyelőre ugyan nem sikerül, de megjegyzi ezt a mozzanatot és a pimaszul vitatkozó Daewe-t.
Taitost hallgatva, amint az ő harci erejüket mérlegeli, továbbra sem érzi túl jól magát és el is raktározza gondolatai között, hogy tanácsot kérjen majd a fiútól, mint mesterétől, hogy miként készülhetne fel az éles helyzetekre. A legutóbbi kudarca ugyanis még azt a kevés magabiztosságát is elvette, s most még inkább tart tőle, hogy harci helyzetben ő nem tud varázsolni. Ha rajta múlt volna, Worenthnek is komoly baja eshetett volna, mert túl ideges volt és besült a varázslata. Nem akarja még egyszer cserbenhagyni a társait…
Kagan első beszédét, ami a Szilánkok helyzetét illeti, figyelmesen hallgatja végig és részéről megnyugtatónak, méltányosnak találja.
Aztán értetlenül néz a férfira, mikor az felé fordul egy furcsa megnevezést ragasztva rá. Nézett már tükörbe, de fogalma sincs róla, hogy más szemével nézve az arcvonásai a felfelé ívelő szájával és a szemei formájával, elhelyezkedésével olyan hatást keltenek, mintha állandóan mosolyogna, vagy éppen beképzelten grimaszolna.
Túl is lép hát a megszólításon, betudva ezt egy újabb esetnek, amikor nem értette meg, mit akartak mondani neki. Annál is inkább, mert a folytatás sokkal fontosabb és érdekesebb.
Elég részletes választ kap, s általa egy átfogó képet arról, hogy Kagan miért döntött a kivárás mellett.
Mikor a férfi befejezi, bólint neki, egyrészt megköszönve a magyarázatot, másrészt megerősítve, hogy igen, most már érti a helyzetet.*
- Négy: senki nem cselekszik és már túl késő lesz, mire tennénk valamit, ezért minden elpusztul. - *egészíti ki azért halkan a pontokat. Néhány pillanatnyi gondolkodó után aztán kérdez még.*
- Van róla tudomásod, hogy a Főtanács tud-e már az északi helyzetről? Worenth mester szólhatott róla? - *kezdi a kérdést Kagannál, majd Taitosra pillant, egyrészt a véleményét kérve, másrészt mert reméli, a fiú erre is rákérdez majd, mikor meglátogatja egykori vezetőjüket.
Hiába is várnának ugyanis felkérésre, ha a városiak még csak nem is tudnak az északról közeledő veszélyről.*
2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 16:25:55
Üzenet elküldve: 2018-02-12 16:25:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
*A séta nem zavarja, ahogy a csend sem. Élete nagy részét vándorlással és némán töltötte, úgyhogy ez neki ismerős terep és még szereti is. De azt is szereti, ha Aenae beszél hozzá, talán éppen azért, mert olyan sokat volt csendben azelőtt.
Amíg a pultnál várakoznak, van idejük kicsit beszélgetni. A csuhás halkan fűzi szavainak fonalát, nem mintha titkolnivalója volna, egyszerűen ezek csak rájuk kettőjükre tartoznak.*
- Akkor jó. *Válaszol mosolyogva.*
- Igen, büszke. *Erősíti meg, nehogy azt higgye a topázszemű, hogy valamit félremondott.*
- Megúsztuk és itt vagyunk. Semmi komolyabb bajunk nem esett és többet is elértük, mint azt terveztük. *A fegyverkovácsoltatás sikertelensége egyáltalán nem zavarja. A többieknek sikerült megvenni mindent, az ő fegyvere meg amúgy is ritka darab, nagy szerencsének tartotta volna, ha egyből sikerül elintézni.*
- Hidd el, sohasem lesz könnyebb, de te minden alkalommal erősebb leszel. *Mondja nyugodt hangon. Nem kell magyaráznia, hisz, ha legközelebb hasonló helyzetekbe bonyolódnak, Aenae-nek már lesz viszonyítási alapja, tudja, mire számítson és ezáltal felkészültebb, nyugodtabb lesz. Az édesapjával, Kagan-nal való találkozás után már az anyja szavai sem hathatják meg, mostantól senki sem barbár szuka fattyázhatja le. Sokat tanultak és sokat fizettek érte, főleg Aenae, de a hadúr is megmondta, mindennek ára van.*
- Lehet, hogy rosszabb lesz, lehet, hogy jobb, de ugyanolyan biztosan nem. *Mosolyodik el a csuhás.*
- Kipihenjük magunkat és holnap visszaindulunk, meg sem állunk Vadvédig. Úgyis lesz dolgunk bőven, meg kell tárgyalnunk a többiekkel Kagan ajánlatát. *Direkt nem azt mondja, hogy "édesapád", mert tudja, hogy most nem biztos, hogy jó volna.*
- Te mit gondolsz, kíváncsi vagyok a véleményedre. És ne azzal kezd, hogy nem tudod, miről van szó. A Griff tudod, milyen, a Maihhin meg egy hatalmas, szarvasszerű állat, alkarnyi tülökkel a fején, a pusztai népek nyelvén földrengést jelent a neve. *Magyarázza röviden. Aenae nem buta lány, meg van a magához való esze és általában jól látja a dolgokat, a csuhást valóban érdekli a véleménye.*
*A séta nem zavarja, ahogy a csend sem. Élete nagy részét vándorlással és némán töltötte, úgyhogy ez neki ismerős terep és még szereti is. De azt is szereti, ha Aenae beszél hozzá, talán éppen azért, mert olyan sokat volt csendben azelőtt.
Amíg a pultnál várakoznak, van idejük kicsit beszélgetni. A csuhás halkan fűzi szavainak fonalát, nem mintha titkolnivalója volna, egyszerűen ezek csak rájuk kettőjükre tartoznak.*
- Akkor jó. *Válaszol mosolyogva.*
- Igen, büszke. *Erősíti meg, nehogy azt higgye a topázszemű, hogy valamit félremondott.*
- Megúsztuk és itt vagyunk. Semmi komolyabb bajunk nem esett és többet is elértük, mint azt terveztük. *A fegyverkovácsoltatás sikertelensége egyáltalán nem zavarja. A többieknek sikerült megvenni mindent, az ő fegyvere meg amúgy is ritka darab, nagy szerencsének tartotta volna, ha egyből sikerül elintézni.*
- Hidd el, sohasem lesz könnyebb, de te minden alkalommal erősebb leszel. *Mondja nyugodt hangon. Nem kell magyaráznia, hisz, ha legközelebb hasonló helyzetekbe bonyolódnak, Aenae-nek már lesz viszonyítási alapja, tudja, mire számítson és ezáltal felkészültebb, nyugodtabb lesz. Az édesapjával, Kagan-nal való találkozás után már az anyja szavai sem hathatják meg, mostantól senki sem barbár szuka fattyázhatja le. Sokat tanultak és sokat fizettek érte, főleg Aenae, de a hadúr is megmondta, mindennek ára van.*
- Lehet, hogy rosszabb lesz, lehet, hogy jobb, de ugyanolyan biztosan nem. *Mosolyodik el a csuhás.*
- Kipihenjük magunkat és holnap visszaindulunk, meg sem állunk Vadvédig. Úgyis lesz dolgunk bőven, meg kell tárgyalnunk a többiekkel Kagan ajánlatát. *Direkt nem azt mondja, hogy "édesapád", mert tudja, hogy most nem biztos, hogy jó volna.*
- Te mit gondolsz, kíváncsi vagyok a véleményedre. És ne azzal kezd, hogy nem tudod, miről van szó. A Griff tudod, milyen, a Maihhin meg egy hatalmas, szarvasszerű állat, alkarnyi tülökkel a fején, a pusztai népek nyelvén földrengést jelent a neve. *Magyarázza röviden. Aenae nem buta lány, meg van a magához való esze és általában jól látja a dolgokat, a csuhást valóban érdekli a véleménye.*
2889. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 15:42:59
Üzenet elküldve: 2018-02-12 15:42:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
- Gondoltam, hogy te nem csinálsz ilyesmit.
*Hiszen a hangját sem emeli fel soha, de még arra sem vetemedik, hogy az arcát a tenyerébe temetve arcpálmázzon. Aenae biztosan így cselekedett volna, ha olyasminek külső szemlélője, mint ami az imént a trónteremben játszódott le. Immáron bebizonyosodott, hogy nem is az a legkínosabb, ha valaki zabigyerek, hanem az, ha megesik a Nagy Találkozás és semmi értelmes nem jön ki a száján.
Jó kis séta a hegyről lejönni az aljában álló fogadóba, de így legalább Aenae tökéletesen elfárad és kellemes vacsora után akkorát fog aludni, mint már régen.*
- Üdv.
*Ő kifejezetten halkan köszön, de ha valakivel a bent lévők közül véletlenül találkozik a pillantása, akkor annak biccent.
Pycta a pultnál előadja, hogy mit is akarnak - szobát és vacsorát -, ő meg csak áll mellette, fél karjával a pulton támaszkodna. Neki ez életében az első olyan alkalom lesz, hogy fogadóban aludjon. Somolyog is kicsit az orra alatt, hogy mennyi mindent csinál Pyctával először. Első csók, első fogadóban alvás...*
- Hát izgalmasnak izgalmas volt. Azért máskor egy kicsit kevesebb izgalom jobban esne.
*Például a kikötői martalócokat simán kihagyta volna és annak is nagyon örült volna, ha sikerül megkapni azt, amiért mentek, de úgy tűnik, hogy a mai napra nem rendeltetett Pyctának új fegyver. Máskor talán szerencsésebb lesz. Ha mondjuk nem Aenae társaságában érkezik, hanem pár másik harcossal, mert akkor nem kell szem előtt tartani azt, hogy Aenaere vigyázni kell, mert csak egy tökéletes kolonc a nyakán.*
- Megvagyok.
*Azt nem tudná kijelenteni, hogy jól lenne, de azt sem, hogy rosszul, szóval az tökéletesen fedi a jelen helyzetet, hogy megvan.*
- Büszke?
*Ezen kicsit ledöbben, orra hegye a férfi orra hegyéhez ér, egyik keze pedig megsimítja Pycta arcát. A keze egyszerre hideg és verejtéktől iszamós, de odafenn a hegyen vagy tízszer leizzadt, nagyjából minden olyan alkalommal, mikor a hadúr ránézett és még azóta is csak kóvályog.*
- Én nem vagyok magamra különösebben büszke. De legalább megúsztuk ép bőrrel. Eddig. Aztán ki tudja, hogy mit hoz a holnap. Ennél rosszabb nemigen lehet, igaz?
*Ó dehogynem lehet, például nem hitte volna, hogy lehet rosszabb annál, hogy a Király levámolja őket, aztán mégis fertályórán belül képes volt a helyzet romlani.*
- Gondoltam, hogy te nem csinálsz ilyesmit.
*Hiszen a hangját sem emeli fel soha, de még arra sem vetemedik, hogy az arcát a tenyerébe temetve arcpálmázzon. Aenae biztosan így cselekedett volna, ha olyasminek külső szemlélője, mint ami az imént a trónteremben játszódott le. Immáron bebizonyosodott, hogy nem is az a legkínosabb, ha valaki zabigyerek, hanem az, ha megesik a Nagy Találkozás és semmi értelmes nem jön ki a száján.
Jó kis séta a hegyről lejönni az aljában álló fogadóba, de így legalább Aenae tökéletesen elfárad és kellemes vacsora után akkorát fog aludni, mint már régen.*
- Üdv.
*Ő kifejezetten halkan köszön, de ha valakivel a bent lévők közül véletlenül találkozik a pillantása, akkor annak biccent.
Pycta a pultnál előadja, hogy mit is akarnak - szobát és vacsorát -, ő meg csak áll mellette, fél karjával a pulton támaszkodna. Neki ez életében az első olyan alkalom lesz, hogy fogadóban aludjon. Somolyog is kicsit az orra alatt, hogy mennyi mindent csinál Pyctával először. Első csók, első fogadóban alvás...*
- Hát izgalmasnak izgalmas volt. Azért máskor egy kicsit kevesebb izgalom jobban esne.
*Például a kikötői martalócokat simán kihagyta volna és annak is nagyon örült volna, ha sikerül megkapni azt, amiért mentek, de úgy tűnik, hogy a mai napra nem rendeltetett Pyctának új fegyver. Máskor talán szerencsésebb lesz. Ha mondjuk nem Aenae társaságában érkezik, hanem pár másik harcossal, mert akkor nem kell szem előtt tartani azt, hogy Aenaere vigyázni kell, mert csak egy tökéletes kolonc a nyakán.*
- Megvagyok.
*Azt nem tudná kijelenteni, hogy jól lenne, de azt sem, hogy rosszul, szóval az tökéletesen fedi a jelen helyzetet, hogy megvan.*
- Büszke?
*Ezen kicsit ledöbben, orra hegye a férfi orra hegyéhez ér, egyik keze pedig megsimítja Pycta arcát. A keze egyszerre hideg és verejtéktől iszamós, de odafenn a hegyen vagy tízszer leizzadt, nagyjából minden olyan alkalommal, mikor a hadúr ránézett és még azóta is csak kóvályog.*
- Én nem vagyok magamra különösebben büszke. De legalább megúsztuk ép bőrrel. Eddig. Aztán ki tudja, hogy mit hoz a holnap. Ennél rosszabb nemigen lehet, igaz?
*Ó dehogynem lehet, például nem hitte volna, hogy lehet rosszabb annál, hogy a Király levámolja őket, aztán mégis fertályórán belül képes volt a helyzet romlani.*
2888. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 14:47:14
Üzenet elküldve: 2018-02-12 14:47:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Küldöttség után//
- Semmi ilyesmit nem fogok tenni. *Mondja mosolyogva még odakint, miután felvették fegyvereiket és elindultak a szálláshely felé.
Hosszú és mozgalmas nap volt. Talán túl hosszú és túl mozgalmas is egyszerre. A csuhás fáradtan nyit be a Vaskorsóba és mögötte minden bizonnyal érkezik Aenae is.*
- Jó napot. *Köszön normál hangon, sem hangoskodni, sem suttogni nem szeretne, de azért illik köszönni. Kicsit megáll az ajtó előtt, míg a topázszemű is besorol mellé, majd elindul a méretes söntés felé. Úgy látszik, itt minden olyan nagy és hangsúlyos. Talán ez is Kagan látásmódja szerint épült fel, mindennek súlya és látványa kell legyen. Vajon ez jellemzi a hadúr minden gondolatát?*
- Az Erdő Szíve áldja, szeretnénk egy szobát, két főre, egy éjszakára és megvacsoráznánk. *Mondja a pultosnak, ha talál magának, ha pedig nem, megvárja, míg valakinek felkelti az érdeklődését a személyzet tagjai közül a két, vándornak látszó idegen.*
- Azért, ha mindent egybe veszünk, izgalmas és tevékeny napunk volt. Bár a fegyveremet nem sikerült elkészíttetni, de hátha az itteni kováccsal szerencsésebbek leszünk, mint az Arthenior-belivel vagy a kikötőivel. *Mosolyog Aenae-re, míg várnak a pultosra vagy a kulcsaikra. Nem igen szokott fogadóban aludni, az erődbeli szobája, amelyet a topázszeművel oszt meg, tökéletesen kielégíti igényeit. Egy kezén meg tudja számolni, hányszor aludt fogadóban.*
- Jól vagy? *Kérdi halkan a lányt. Bizonyosan mély nyomot hagyott benne ez a nap, a kikötői atrocitások, az édesapjával való találkozás és lelepleződése. De mindent összevetve remekül viselte.*
- Büszke vagyok rád. *Hajol közelebb, egészen, míg az orruk összeér.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.12 15:02:52
- Semmi ilyesmit nem fogok tenni. *Mondja mosolyogva még odakint, miután felvették fegyvereiket és elindultak a szálláshely felé.
Hosszú és mozgalmas nap volt. Talán túl hosszú és túl mozgalmas is egyszerre. A csuhás fáradtan nyit be a Vaskorsóba és mögötte minden bizonnyal érkezik Aenae is.*
- Jó napot. *Köszön normál hangon, sem hangoskodni, sem suttogni nem szeretne, de azért illik köszönni. Kicsit megáll az ajtó előtt, míg a topázszemű is besorol mellé, majd elindul a méretes söntés felé. Úgy látszik, itt minden olyan nagy és hangsúlyos. Talán ez is Kagan látásmódja szerint épült fel, mindennek súlya és látványa kell legyen. Vajon ez jellemzi a hadúr minden gondolatát?*
- Az Erdő Szíve áldja, szeretnénk egy szobát, két főre, egy éjszakára és megvacsoráznánk. *Mondja a pultosnak, ha talál magának, ha pedig nem, megvárja, míg valakinek felkelti az érdeklődését a személyzet tagjai közül a két, vándornak látszó idegen.*
- Azért, ha mindent egybe veszünk, izgalmas és tevékeny napunk volt. Bár a fegyveremet nem sikerült elkészíttetni, de hátha az itteni kováccsal szerencsésebbek leszünk, mint az Arthenior-belivel vagy a kikötőivel. *Mosolyog Aenae-re, míg várnak a pultosra vagy a kulcsaikra. Nem igen szokott fogadóban aludni, az erődbeli szobája, amelyet a topázszeművel oszt meg, tökéletesen kielégíti igényeit. Egy kezén meg tudja számolni, hányszor aludt fogadóban.*
- Jól vagy? *Kérdi halkan a lányt. Bizonyosan mély nyomot hagyott benne ez a nap, a kikötői atrocitások, az édesapjával való találkozás és lelepleződése. De mindent összevetve remekül viselte.*
- Büszke vagyok rád. *Hajol közelebb, egészen, míg az orruk összeér.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.02.12 15:02:52
2887. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 08:13:25
Üzenet elküldve: 2018-02-12 08:13:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Ő maga is úgy látja, hogy rengeteg dolgot helyre kell tenni.*
- Amiket most mondok, azt részben nektek mondom, hogy értsétek és megértsétek a világnak folyását. Másrészt pedig a többi Szilánknak üzenem, hogy ne legyen ekkora zavar a fejükben. *dörgöli meg fáradtan az orrnyergét.*
- Kezdjük a Szilánkok státusával. Az Ezüstszilánk szövetség tharg aranyból, tharg emberekből, tharg földön alakult szövetség, mely azonban a Vérszövetségbe tartozó, független klán. Mit jelent ez? Rabszolgaságot? Kliens státust? Nem. Azt csináltok jobbára, amit akartok; én két dolgot szoktam kérni: ne forduljatok ellenünk, és ha úgy van, nyújtsatok segédkezet. Ennyi. Nincs adó, nincs hálapénz, még különösebben azt sem várom, hogy ugyanazt utáljátok vagy szeressétek, mint a thargok. Ennyi és nem több... segítség, hogy ne kelljen megint két bakával mennem a Vérkertbe. Ha az "alattvalóim" lennétek, akkor parancsokat adnék, nem itt rágnám veletek a paszulyszárat...*reméli, ez teljesen világos most már, mert Taitos is elég bizonytalankodónak tűnik.*
- Most te jössz, te kis mosolygyáros. *fordul Krestvirhez, mert a nő láthatóan nem tud leszakadni a témáról.*
- No hát először is: a Grombar ellen sem voltunk "egyedül". Nem ékeskedem más tollaival, csak azt hittem, ezt mindenki tudja. A Kikötőnél a csapás és a veszteségek javát az ottani városőrség és milícia szenvedte el, amikor ti és a lovagjaim leértetek, a csata sorsát fordítottátok meg. A Grombari csatában pedig ott voltak az utolsó épelméjűnek tűnő Városőrök, szabad harcosok, drága pénzen vett zsoldosok, az Owairatok bandériuma, de még egy harcias ork törzs is. Ezen felül volt még ott Worenth és Eireni, meg mi, thargok. Nem "egyedül" harcoltunk, voltak támogatóink; és épp itt van a lényeg. Arthenior nemesei, harcosvérű népe... *gúnyosan horkant.*
- A sok gyáva tintanyaló, szolgalelkű, senki pondró a város mágikus védelme mögül nézte végig, ahogy elvérzünk. De mit is várhattál volna, mikor végignézték azt is, hogy észak elesik. Ennek fényében az alábbiak történhetnek... *emeli fel egyik kezét, hogy ujjain végigvegye a lehetőségeket.*
- Egy: elmegyünk északra, megölnek minket, elbukunk, a világ elpusztul, és a Vashegy is elpusztul. Nem jó. *jön hát a következő.*
- Kettő: elmegyünk északra, győzünk, de meghalunk, a Vashegy meggyengül, majd elpusztul. Nem jó. Oké, a világ megmenekül, de nekünk már nagyjából mindegy lesz. *a harmadik kör.*
- Három: elmegyünk északra, győzünk diadalmasan, miután véreztünk és rengeteg aranyat meg felszerelést buktunk, halottaink vannak. Arthenior le se bajszintja, egy petákot sem fizet, hanem küldözgeti a nagypofájú leveleket, hogy mit tegyen meg ne tegyen Amon Ruadh. Nem jó. Pontosabban: ezt már ismerjük. *próbálja felvenni a szemkontaktust Krestvirrel.*
- Érted már? Amíg nem érzik a saját bőrükön, egész egyszerűen nem mozdulhatok. Nem, amíg maga a Főtanács nem kér fel, és amíg meg nem állapodunk a részletekben. *ez politika és Kagan Thargodar nem lesz még egyszer olyan bolond, hogy olyanok védelmében rohanjon a csatába, akik hálátlan kutyának bizonyulnak.*
*A végére felmerül a Kikötő-téma is.*
- A Kikötő... bonyolult hely lett. Mindenki szereti magát az urának hívni, de úgy tűnik, még nem lefutott a dolog. Fogok oda küldeni egy megbízható harcost, vagy akár kettőt is, hogy megnézzék, mi a valós helyzet. *húzza el a száját kelletlenül.*
- Addig azonban némi kalmárkodás nem árthat. Már egy ideje várom a Patkányok küldöttjét.
//Szilánk gyűlés//
*Ő maga is úgy látja, hogy rengeteg dolgot helyre kell tenni.*
- Amiket most mondok, azt részben nektek mondom, hogy értsétek és megértsétek a világnak folyását. Másrészt pedig a többi Szilánknak üzenem, hogy ne legyen ekkora zavar a fejükben. *dörgöli meg fáradtan az orrnyergét.*
- Kezdjük a Szilánkok státusával. Az Ezüstszilánk szövetség tharg aranyból, tharg emberekből, tharg földön alakult szövetség, mely azonban a Vérszövetségbe tartozó, független klán. Mit jelent ez? Rabszolgaságot? Kliens státust? Nem. Azt csináltok jobbára, amit akartok; én két dolgot szoktam kérni: ne forduljatok ellenünk, és ha úgy van, nyújtsatok segédkezet. Ennyi. Nincs adó, nincs hálapénz, még különösebben azt sem várom, hogy ugyanazt utáljátok vagy szeressétek, mint a thargok. Ennyi és nem több... segítség, hogy ne kelljen megint két bakával mennem a Vérkertbe. Ha az "alattvalóim" lennétek, akkor parancsokat adnék, nem itt rágnám veletek a paszulyszárat...*reméli, ez teljesen világos most már, mert Taitos is elég bizonytalankodónak tűnik.*
- Most te jössz, te kis mosolygyáros. *fordul Krestvirhez, mert a nő láthatóan nem tud leszakadni a témáról.*
- No hát először is: a Grombar ellen sem voltunk "egyedül". Nem ékeskedem más tollaival, csak azt hittem, ezt mindenki tudja. A Kikötőnél a csapás és a veszteségek javát az ottani városőrség és milícia szenvedte el, amikor ti és a lovagjaim leértetek, a csata sorsát fordítottátok meg. A Grombari csatában pedig ott voltak az utolsó épelméjűnek tűnő Városőrök, szabad harcosok, drága pénzen vett zsoldosok, az Owairatok bandériuma, de még egy harcias ork törzs is. Ezen felül volt még ott Worenth és Eireni, meg mi, thargok. Nem "egyedül" harcoltunk, voltak támogatóink; és épp itt van a lényeg. Arthenior nemesei, harcosvérű népe... *gúnyosan horkant.*
- A sok gyáva tintanyaló, szolgalelkű, senki pondró a város mágikus védelme mögül nézte végig, ahogy elvérzünk. De mit is várhattál volna, mikor végignézték azt is, hogy észak elesik. Ennek fényében az alábbiak történhetnek... *emeli fel egyik kezét, hogy ujjain végigvegye a lehetőségeket.*
- Egy: elmegyünk északra, megölnek minket, elbukunk, a világ elpusztul, és a Vashegy is elpusztul. Nem jó. *jön hát a következő.*
- Kettő: elmegyünk északra, győzünk, de meghalunk, a Vashegy meggyengül, majd elpusztul. Nem jó. Oké, a világ megmenekül, de nekünk már nagyjából mindegy lesz. *a harmadik kör.*
- Három: elmegyünk északra, győzünk diadalmasan, miután véreztünk és rengeteg aranyat meg felszerelést buktunk, halottaink vannak. Arthenior le se bajszintja, egy petákot sem fizet, hanem küldözgeti a nagypofájú leveleket, hogy mit tegyen meg ne tegyen Amon Ruadh. Nem jó. Pontosabban: ezt már ismerjük. *próbálja felvenni a szemkontaktust Krestvirrel.*
- Érted már? Amíg nem érzik a saját bőrükön, egész egyszerűen nem mozdulhatok. Nem, amíg maga a Főtanács nem kér fel, és amíg meg nem állapodunk a részletekben. *ez politika és Kagan Thargodar nem lesz még egyszer olyan bolond, hogy olyanok védelmében rohanjon a csatába, akik hálátlan kutyának bizonyulnak.*
*A végére felmerül a Kikötő-téma is.*
- A Kikötő... bonyolult hely lett. Mindenki szereti magát az urának hívni, de úgy tűnik, még nem lefutott a dolog. Fogok oda küldeni egy megbízható harcost, vagy akár kettőt is, hogy megnézzék, mi a valós helyzet. *húzza el a száját kelletlenül.*
- Addig azonban némi kalmárkodás nem árthat. Már egy ideje várom a Patkányok küldöttjét.
2886. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-12 07:10:37
Üzenet elküldve: 2018-02-12 07:10:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Korsóban//
-Hű, nomán, ennyi mindenre iszónk? Há... legyék! *koccintja össze a korsóját a komájáéval, majd egy jó nagy szuszra kiissza kicsivel több mint a felét.*
~Akara kút! Höhö!~
-Jóféle serital ez komám! Úgy híjják, hogy Tharg házi sör! Itten készítik, nem holmi vacak lötty, valahonnét a világbú, höhö!
*Mondjuk személy szerint Rolf még sosem látta, hogy itt bárki is sört készítene, de biztosan készítik, ha egyszer házi sörként van kínálva.*
-Ételbő nem nagy a választék, de azok is jók, kóstoltam mán itten azokbú.
*Igaz, hogy Parden nemrég evett, de ha megéhezett a munkában és az úton, csillapíthatja éhségét.*
-Mi lészen, ha bemenőnk a Vashegyisek közé? Mit vársz tőlük? Támogatást? Én ösmerem Kagant. *hajtja fel a söre maradékát, majd egy laza mozdulattal félrelöki az üres korsót.* -Zord a külleme, de lehet vele beszéni.
-Hű, nomán, ennyi mindenre iszónk? Há... legyék! *koccintja össze a korsóját a komájáéval, majd egy jó nagy szuszra kiissza kicsivel több mint a felét.*
~Akara kút! Höhö!~
-Jóféle serital ez komám! Úgy híjják, hogy Tharg házi sör! Itten készítik, nem holmi vacak lötty, valahonnét a világbú, höhö!
*Mondjuk személy szerint Rolf még sosem látta, hogy itt bárki is sört készítene, de biztosan készítik, ha egyszer házi sörként van kínálva.*
-Ételbő nem nagy a választék, de azok is jók, kóstoltam mán itten azokbú.
*Igaz, hogy Parden nemrég evett, de ha megéhezett a munkában és az úton, csillapíthatja éhségét.*
-Mi lészen, ha bemenőnk a Vashegyisek közé? Mit vársz tőlük? Támogatást? Én ösmerem Kagant. *hajtja fel a söre maradékát, majd egy laza mozdulattal félrelöki az üres korsót.* -Zord a külleme, de lehet vele beszéni.
2885. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-11 22:39:59
Üzenet elküldve: 2018-02-11 22:39:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*A többiek arcán is végigkúszik a döbbenet.*
~Jobb lett volna, ha várhat, míg teljes a történet.~
*Egyben, a Worenthtől kapott válaszokkal akart volna kitérni az okokra, mindamellett, hogy minden ellene szól.*
-Bizony ez nem kevés, és nagyjából fedte volna a veszteségeket. Kíváncsi vagyok az okára.
*Ingatja fejét.*
-Igen, noha Cretont sem láttam még a harctér közelében sem.
*Vonja meg vállát. Taitosnak a városőrség parancsnoka is csak egy a sokból, annyi különbséggel, hogy neki feladata, hogy konkrétan csináljon valamit, míg a többieknek nagyjából csak az elmélkedés a kötelező látszat.
Taitos elmosolyodik a következőkön.*
-Nem végezte rosszul a dolgát, éppen ezért vagyok ennyire meglepődve.
~Ne várd el senkitől, hogy dühe fátylán átlásson!~
*Cseng fel Taitos fejében Zordon hangja, így végül nem is fűz hozzá mást Kagan szavaihoz.*
-A képzés hosszas, mint láthatod nekem is majd három év kellett. Krestvir valamivel gyorsabban tanult, a többieket pedig még nem tudom mennyire fogékonyak a tanokra. Évek Kagan Thargodar, évek, s sajnos a mai világban, amikor napról-napra újabb égszakadás történik, senki nem kötelezné el magát évekre. Leszámítva ugye mi négyünket, meg még ugyanennyit, akiket már hazaengedtem.
* Daewe szavaira pedig csak biccent, noha olyan, mintha fogát húznák. Arca kissé elkomorul.*
-Egy századot tudunk eltávolítani közkatonákból ketten. Nagyjából.
*Mondja Krestvirre nézve. Kicsit latolgatja az esélyeket.*
~Éjjel talán többet is, ha nincsenek résen.~
-De alapvetően nem a harcra helyezzük a hangsúlyt a szövetségben. Ha jól tudom éppen ezért vagyunk barátaid és nem alattvalóid.
*Ha már Kagan annyira csak a diplomáciát és a harcteret érinti, kicsit megjegyezné, hogy ők is emberek, nem pedig holmi bábuk egy táblán.*
-Természetesen utolsó vérünkig védjük birodalmad határait, ahogyan azt már odabent el is mondtam.
*Bök fejével Thargarod felé.*
-Viszont alapvetően békét szeretnénk, nyugodalmat, a tudás művelését, a mágia szövevényének megismerését és minél kevesebb harcot. Persze van, akinek a harc a kedves.
*Gondol itt Kriyonra akár, de Laput például el sem tudja képzelni a tábori konyhánál közelebb kerülni a harchoz.*
-Akkor őt támogatjuk, hogy elérje.
*Hangja mostanra visszatér normális színéhez. Persze szavaira cáfol rá Krestvir éppen.*
-És persze néha az a legjobb, ha a baj forrását szüntetjük meg. A bérgyilkos mindig jobb volt, mint a háború.
*Mormogja alig hallhatóan. Tanítványa nem tette épp a legjobbat szónoklatával, de ennyi baj legyen.*
~A falnak is beszélhetne. Nem, most tényleg Artheniornak kell lépni.~
*Kicsit közbe is szól.*
-Krestvir, azok a területek lakatlanok. Ha tényleg nem kezd vele semmit Arthenior, nos... akkor lehet, hogy elpusztul a világ, de Sa'argathotokat már láttunk elbukni.
~Ahogy látni fogjuk az isteneket is.~
*Ezzel ő le is zárná a témát, inkább a fogadóval kapcsolatban felel.*
-Ezeket a szálakat pedig akkor kézbe veszem, amint választ tudok adni Daewe kérdésére.
*Somolyog savanyúan, miközben burkoltan közli, hogy előbb azt a zavart teszi helyre, melyet Worenth hagyott lelkük mélyén.*
~Tovább kell lépni rajta lassan.~
*Gondolkodik el.*
-A Kikötőben a Patkányokat említetted azt hiszem, Hadúr.
*Intéz még egy kérdéscsírát Kaganhoz.*
-Velük nem lenne jó lépés elsőre egy ilyen kisebb üzlet?
*Kérdezi jóhiszeműen, hiszen lehet, hogy egészen derék emberekről van szó, annak ellenére, amit manapság a Kikötőről hallani.*
//Szilánk gyűlés//
*A többiek arcán is végigkúszik a döbbenet.*
~Jobb lett volna, ha várhat, míg teljes a történet.~
*Egyben, a Worenthtől kapott válaszokkal akart volna kitérni az okokra, mindamellett, hogy minden ellene szól.*
-Bizony ez nem kevés, és nagyjából fedte volna a veszteségeket. Kíváncsi vagyok az okára.
*Ingatja fejét.*
-Igen, noha Cretont sem láttam még a harctér közelében sem.
*Vonja meg vállát. Taitosnak a városőrség parancsnoka is csak egy a sokból, annyi különbséggel, hogy neki feladata, hogy konkrétan csináljon valamit, míg a többieknek nagyjából csak az elmélkedés a kötelező látszat.
Taitos elmosolyodik a következőkön.*
-Nem végezte rosszul a dolgát, éppen ezért vagyok ennyire meglepődve.
~Ne várd el senkitől, hogy dühe fátylán átlásson!~
*Cseng fel Taitos fejében Zordon hangja, így végül nem is fűz hozzá mást Kagan szavaihoz.*
-A képzés hosszas, mint láthatod nekem is majd három év kellett. Krestvir valamivel gyorsabban tanult, a többieket pedig még nem tudom mennyire fogékonyak a tanokra. Évek Kagan Thargodar, évek, s sajnos a mai világban, amikor napról-napra újabb égszakadás történik, senki nem kötelezné el magát évekre. Leszámítva ugye mi négyünket, meg még ugyanennyit, akiket már hazaengedtem.
* Daewe szavaira pedig csak biccent, noha olyan, mintha fogát húznák. Arca kissé elkomorul.*
-Egy századot tudunk eltávolítani közkatonákból ketten. Nagyjából.
*Mondja Krestvirre nézve. Kicsit latolgatja az esélyeket.*
~Éjjel talán többet is, ha nincsenek résen.~
-De alapvetően nem a harcra helyezzük a hangsúlyt a szövetségben. Ha jól tudom éppen ezért vagyunk barátaid és nem alattvalóid.
*Ha már Kagan annyira csak a diplomáciát és a harcteret érinti, kicsit megjegyezné, hogy ők is emberek, nem pedig holmi bábuk egy táblán.*
-Természetesen utolsó vérünkig védjük birodalmad határait, ahogyan azt már odabent el is mondtam.
*Bök fejével Thargarod felé.*
-Viszont alapvetően békét szeretnénk, nyugodalmat, a tudás művelését, a mágia szövevényének megismerését és minél kevesebb harcot. Persze van, akinek a harc a kedves.
*Gondol itt Kriyonra akár, de Laput például el sem tudja képzelni a tábori konyhánál közelebb kerülni a harchoz.*
-Akkor őt támogatjuk, hogy elérje.
*Hangja mostanra visszatér normális színéhez. Persze szavaira cáfol rá Krestvir éppen.*
-És persze néha az a legjobb, ha a baj forrását szüntetjük meg. A bérgyilkos mindig jobb volt, mint a háború.
*Mormogja alig hallhatóan. Tanítványa nem tette épp a legjobbat szónoklatával, de ennyi baj legyen.*
~A falnak is beszélhetne. Nem, most tényleg Artheniornak kell lépni.~
*Kicsit közbe is szól.*
-Krestvir, azok a területek lakatlanok. Ha tényleg nem kezd vele semmit Arthenior, nos... akkor lehet, hogy elpusztul a világ, de Sa'argathotokat már láttunk elbukni.
~Ahogy látni fogjuk az isteneket is.~
*Ezzel ő le is zárná a témát, inkább a fogadóval kapcsolatban felel.*
-Ezeket a szálakat pedig akkor kézbe veszem, amint választ tudok adni Daewe kérdésére.
*Somolyog savanyúan, miközben burkoltan közli, hogy előbb azt a zavart teszi helyre, melyet Worenth hagyott lelkük mélyén.*
~Tovább kell lépni rajta lassan.~
*Gondolkodik el.*
-A Kikötőben a Patkányokat említetted azt hiszem, Hadúr.
*Intéz még egy kérdéscsírát Kaganhoz.*
-Velük nem lenne jó lépés elsőre egy ilyen kisebb üzlet?
*Kérdezi jóhiszeműen, hiszen lehet, hogy egészen derék emberekről van szó, annak ellenére, amit manapság a Kikötőről hallani.*
2884. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-11 15:23:40
Üzenet elküldve: 2018-02-11 15:23:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Hogy a hadúr először csak egy pillantásra méltatja a megjegyzését, fel is paprikázza kicsit. Csak azért nem felesel tovább, mert az említett összeg nagysága alaposan meglepi.
~Húszezer arany? Kinek van annyi pénze?~
Döbbenetéből az ragadja ki, hogy Kagan végül mégis válaszol neki. Elvörösödik a füle, mert úgy érzi, hogy olyasmibe kotyogott bele, amiről nem tud eléggé. De egy kis daccal arra gondol, hogy Synmirát mégis ő ismeri jobban, mint a tharg vezér, ezért egyelőre nem vonul vissza.*
- Ez már rögtön kettő.
*Vágja ki, amikor Kagan Taitos-t és Krestvirt említi és óvatosan Taitos felé pillant, hogy vajon a mágusmester nem helyteleníti-e, hogy még mindig felesel.*
- Van tűzmágusunk is, Kriyon. És vannak tehetséges és igyekvő tanoncaink is, akikből nagy hatalmú mágusok válhatnak.
*Nyel egyet, hiszen nagyon kedveli Synmirát és társait, úgyhogy nem örül neki, ha valaki lekicsinylően beszél róluk.
Synmira pénzügyeivel tisztában van, hiszen ő kezeli a kasszát és tudja, hogy folyó kiadásaik fedezésére kényelmesen rendelkezésre állanak források. Igaz, nagyobb kiadásokat alaposan meg kéne fontolniuk. Erről megint eszébe jut az a húszezer arany, hiszen az rengeteg mindenre lehetőséget adna. Erre is rá akar kérdezni, hogy pontosan miféle aranyakról van szó, de Taitos megjegyzésére torkán akad a szó.
~Miért tett volna ilyet?~
Hüledezve néz a fiatal mágusra, amikor Taitos arról beszél, hogy Worenth mester ellenük szavazott Artheniorban. Biztos benne, hogy csak valami félreértésről lehet szó. Worenth-et úgy ismerte meg, mint aki szívén viselte Synmira sorsát, és nehezére esne elhinni, hogy ellenük cselekedett volna.
Viszont Taitos-ban sincs oka kételkedni.*
- De... de miért?
*Dadogja. Eszébe jut első találkozása az ősz mágussal amikor Synmirára érkezett, és fájna neki, ha csalódnia kéne Worenth-ben.*
//Szilánk gyűlés//
*Hogy a hadúr először csak egy pillantásra méltatja a megjegyzését, fel is paprikázza kicsit. Csak azért nem felesel tovább, mert az említett összeg nagysága alaposan meglepi.
~Húszezer arany? Kinek van annyi pénze?~
Döbbenetéből az ragadja ki, hogy Kagan végül mégis válaszol neki. Elvörösödik a füle, mert úgy érzi, hogy olyasmibe kotyogott bele, amiről nem tud eléggé. De egy kis daccal arra gondol, hogy Synmirát mégis ő ismeri jobban, mint a tharg vezér, ezért egyelőre nem vonul vissza.*
- Ez már rögtön kettő.
*Vágja ki, amikor Kagan Taitos-t és Krestvirt említi és óvatosan Taitos felé pillant, hogy vajon a mágusmester nem helyteleníti-e, hogy még mindig felesel.*
- Van tűzmágusunk is, Kriyon. És vannak tehetséges és igyekvő tanoncaink is, akikből nagy hatalmú mágusok válhatnak.
*Nyel egyet, hiszen nagyon kedveli Synmirát és társait, úgyhogy nem örül neki, ha valaki lekicsinylően beszél róluk.
Synmira pénzügyeivel tisztában van, hiszen ő kezeli a kasszát és tudja, hogy folyó kiadásaik fedezésére kényelmesen rendelkezésre állanak források. Igaz, nagyobb kiadásokat alaposan meg kéne fontolniuk. Erről megint eszébe jut az a húszezer arany, hiszen az rengeteg mindenre lehetőséget adna. Erre is rá akar kérdezni, hogy pontosan miféle aranyakról van szó, de Taitos megjegyzésére torkán akad a szó.
~Miért tett volna ilyet?~
Hüledezve néz a fiatal mágusra, amikor Taitos arról beszél, hogy Worenth mester ellenük szavazott Artheniorban. Biztos benne, hogy csak valami félreértésről lehet szó. Worenth-et úgy ismerte meg, mint aki szívén viselte Synmira sorsát, és nehezére esne elhinni, hogy ellenük cselekedett volna.
Viszont Taitos-ban sincs oka kételkedni.*
- De... de miért?
*Dadogja. Eszébe jut első találkozása az ősz mágussal amikor Synmirára érkezett, és fájna neki, ha csalódnia kéne Worenth-ben.*
2883. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-10 21:22:54
Üzenet elküldve: 2018-02-10 21:22:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Sok itt a részlet, amit nem ismer, s így a megértése is hátráltatva van, miközben a férfiak dobálóznak egymás felé a múlt eseményeinek fölemlegetésével. Mindehhez hozzászólni sem tud hát.
Az, hogy Daewe csatlakozik kérdéséhez, s még pimaszkodik is mellé, meglepi. De amit felvet mindeközben, az legalább tanulságos lehet, ha választ kapnak rá.
Elsőként Taitos válaszol, talán azért is, hogy megelőzze Kagan kellemetlenebb hangvételű feleletét. Már épp érdeklődne, hogy mivel kapcsolatos volt ez a szavazat, mikor a Hadúr már közbe is szól, felfedve, hogy hatalmas pénzösszegtől estek el emiatt.
Biccent Taitosnak, ezzel jelezve, hogy számára egyelőre ennyi elég. A fiú azt ígérte, felkeresi Worenthet válaszok után, hát ő pedig türelmes lesz és nem ítél, amíg azokat meg nem kapták. Valahogy nem tudja elképzelni, hogy Worenth mester rosszat akart volna nekik. Kell, hogy legyen más a döntése hátterében.
Daewe pimaszkodása okán azonban a téma folytatódik és valóban érdekes dolgok kerülnek a felszínre.
Mágus ő, akinek hasznát ténylegesen csak a csatatéren látni. Ezt már ő is felmérte, s ez rendszeresen felmerül benne, kétségeket keltve önmaga rátermettségével kapcsolatban, amikor a jövőjébe néz.
Éppen ezért kellemetlenül érinti, mikor Kagan ilyen egyértelműen a csatamezőre helyezi őt és feltárja, hogy a mágusok képzésének értelmét annyiban látja, hogy azok a thargokat támogassák a harcban. Nincs ebben semmi rossz voltaképpen, de bízik benne, hogy szövetségük ellenére Synmira mégiscsak önálló és nem csak látszatra az. Egészen pontosan pedig abban reménylik, hogy a Hadúr nem véli úgy, hogy rendelkezhet fölöttük, mert bár félelemmel, de kész harcba menni, ám csak olyan harcba, amely nem ellenkezik akaratával.
Kíváncsi lesz még, miképpen akar belefolyni a Hadúr a képzésükbe, s hogy mit vár ezért cserébe.
A Taverna ügye elrendeződik, ami továbbra sem hozza lázba. Valószínűleg már csak azért sem, mert ez egy közösségi helyszín, vagyis számára inkább kényelmetlen mint szórakozás.
Viszont a kézfogással megint lezárul egy téma és így alkalma jut ismét közbeszólni.*
- Kagan Hadúr... Ha találnánk másokat is, kik támogatnának minket északon... fontolóra vennéd, hogy harcosokat adj mellénk a tieidből? - *néz komolyan a férfi szemébe, várva a válaszát.
A tharg vezért úgy tűnt, az zavarja leginkább, hogy egyedül maradtak a veszélyben, életüket adva mások védelméért, míg ezek a bizonyos mások a kisujjukat sem mozdították. Talán ha bizonyítani tudná, hogy nem csak a thargok, hanem mások is összefognának az ügyben, az elég volna, hogy megfordítsa a Hadúr döntését a tétlenség mellett.*
//Szilánk gyűlés//
*Sok itt a részlet, amit nem ismer, s így a megértése is hátráltatva van, miközben a férfiak dobálóznak egymás felé a múlt eseményeinek fölemlegetésével. Mindehhez hozzászólni sem tud hát.
Az, hogy Daewe csatlakozik kérdéséhez, s még pimaszkodik is mellé, meglepi. De amit felvet mindeközben, az legalább tanulságos lehet, ha választ kapnak rá.
Elsőként Taitos válaszol, talán azért is, hogy megelőzze Kagan kellemetlenebb hangvételű feleletét. Már épp érdeklődne, hogy mivel kapcsolatos volt ez a szavazat, mikor a Hadúr már közbe is szól, felfedve, hogy hatalmas pénzösszegtől estek el emiatt.
Biccent Taitosnak, ezzel jelezve, hogy számára egyelőre ennyi elég. A fiú azt ígérte, felkeresi Worenthet válaszok után, hát ő pedig türelmes lesz és nem ítél, amíg azokat meg nem kapták. Valahogy nem tudja elképzelni, hogy Worenth mester rosszat akart volna nekik. Kell, hogy legyen más a döntése hátterében.
Daewe pimaszkodása okán azonban a téma folytatódik és valóban érdekes dolgok kerülnek a felszínre.
Mágus ő, akinek hasznát ténylegesen csak a csatatéren látni. Ezt már ő is felmérte, s ez rendszeresen felmerül benne, kétségeket keltve önmaga rátermettségével kapcsolatban, amikor a jövőjébe néz.
Éppen ezért kellemetlenül érinti, mikor Kagan ilyen egyértelműen a csatamezőre helyezi őt és feltárja, hogy a mágusok képzésének értelmét annyiban látja, hogy azok a thargokat támogassák a harcban. Nincs ebben semmi rossz voltaképpen, de bízik benne, hogy szövetségük ellenére Synmira mégiscsak önálló és nem csak látszatra az. Egészen pontosan pedig abban reménylik, hogy a Hadúr nem véli úgy, hogy rendelkezhet fölöttük, mert bár félelemmel, de kész harcba menni, ám csak olyan harcba, amely nem ellenkezik akaratával.
Kíváncsi lesz még, miképpen akar belefolyni a Hadúr a képzésükbe, s hogy mit vár ezért cserébe.
A Taverna ügye elrendeződik, ami továbbra sem hozza lázba. Valószínűleg már csak azért sem, mert ez egy közösségi helyszín, vagyis számára inkább kényelmetlen mint szórakozás.
Viszont a kézfogással megint lezárul egy téma és így alkalma jut ismét közbeszólni.*
- Kagan Hadúr... Ha találnánk másokat is, kik támogatnának minket északon... fontolóra vennéd, hogy harcosokat adj mellénk a tieidből? - *néz komolyan a férfi szemébe, várva a válaszát.
A tharg vezért úgy tűnt, az zavarja leginkább, hogy egyedül maradtak a veszélyben, életüket adva mások védelméért, míg ezek a bizonyos mások a kisujjukat sem mozdították. Talán ha bizonyítani tudná, hogy nem csak a thargok, hanem mások is összefognának az ügyben, az elég volna, hogy megfordítsa a Hadúr döntését a tétlenség mellett.*
2882. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-10 11:29:01
Üzenet elküldve: 2018-02-10 11:29:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Itt kell rádöbbennie, hogy bizony a Szilánkok nem tudják.*
- Hát nem tudják...? *fordul Taitos felé, ahogy a lányok kérdései lerohanják. A pimaszkodásra nem reagál, legalábbis érdemben nem, csak egy lapos, tűnődő pillantást vet Daewere.*
- Akár mondhatod, hogy saját vérem, Taitos, de tévednél. Worenthnél sem az a probléma ugyanis, hogy elment. Tudomásom szerint bárki elhagyhatja Synmirát, ha kifizeti a taníttatása költségeit. *rá sem kérdez, hogy ez Worenthnél megtörtént-e, nem az ő dolga. Hagyja, hogy Taitos feleljen Krestvirnek, ő csak kiegészíti.*
- Húszezer arany. *sóhajt fel, mert ez nagyon fáj neki. Húszezer aranyból ki lehetett volna képezni öt tharg vértest és löveszt, meg két csatamágust. Egy teljes csapásmérő osztagot.*
- Nem is tudom, Taitos. Ez is lehet közös pont, de vedd bele: én is "főnemes" vagyok, legalábbis papíron - talán az egyetlen Creton mellett, aki hadba szállt. *és ő is olyan főnemes, mint Creton; az igazi kékvérűek sehonnani felkapaszkodónak, bakaarisztokratának tartják.*
*Szívesen áttérne a fogadó témájára, de a vágott arcú, pimasz lány kérdése még meg kell felelni.*
- Valóban az volt? *húzza fel a szemöldökét.*
- Amikor átvette Synmirát, annak kincstára tele volt, és kész tervek voltak arra, hogyan képezi a jövő mágusait. Vajon elérte a kívánt célt, vagy csak magányos, kis létszámú közösséget és elpazarolt lehetőséget hagyott maga után? Mondd csak, ha már a Nagytanácsban nem, akkor hol és hogyan tudja támogatni az EzüstSzilánk Szövetség a thargokat? A csatamezőn? Taitos igen, és talán ő is... *biccent fejével Krestvir felé.*
- De sehol a mágiatörő harcos kaszt, a tűzmágusok, az erődemelő földmágusok. Tudom... *emeli fel a kezét.*
- A világ megváltozott, a mágia is megváltozott. De azt kell mondanom, hogy Worenth mester irányítása alatt Synmira egy távolodó útra lépett, ami ide vezetett, hogy most itt ülünk mi négyen! *int körbe.*
- De ezt még el tudtam fogadni, ám - ahogy Taitos is mondta - új gazdagnegyedbeli barátainak érdeke előrébb volt számára, mint a mi kiontott vérünk. *a mi alatt Amon Ruadh minden klánját érti, mert mindegyik sokat tett a szörnyek ellen.*
- Mivel azonban nem szoktam lehetetlen kérni, ezért erre a képzés témára még kitérünk, jó, Taitos mester? *mert adni is szokott, ha kér.*
*A Taverna kérdésére ingatni kezdi a fejét.*
- A kereskedelem megbicsaklott a déli végeken. Nálunk Rilai volt a felelős, de ő már nincs velünk, és ahogy látom, azt a kis gnómot sem találni. Azt mondanám, hogy a Kancellár tud segíteni, illetve az a lány, aki most itt dolgozik. Valami Sega. *nem emlékezhet minden részletre ő sem.*
- A Vashegy most egy külső kereskedővel dolgozik együtt, aki lehetetlen egy alak, Halax a neve, de nagyjából megoldja a dolgokat, ha elég türelmed van kivárni. *Taitos kinyújtott kezét megrázza, majd biccent.*
- Nem hajtanak az orkok, ráérünk.
//Szilánk gyűlés//
*Itt kell rádöbbennie, hogy bizony a Szilánkok nem tudják.*
- Hát nem tudják...? *fordul Taitos felé, ahogy a lányok kérdései lerohanják. A pimaszkodásra nem reagál, legalábbis érdemben nem, csak egy lapos, tűnődő pillantást vet Daewere.*
- Akár mondhatod, hogy saját vérem, Taitos, de tévednél. Worenthnél sem az a probléma ugyanis, hogy elment. Tudomásom szerint bárki elhagyhatja Synmirát, ha kifizeti a taníttatása költségeit. *rá sem kérdez, hogy ez Worenthnél megtörtént-e, nem az ő dolga. Hagyja, hogy Taitos feleljen Krestvirnek, ő csak kiegészíti.*
- Húszezer arany. *sóhajt fel, mert ez nagyon fáj neki. Húszezer aranyból ki lehetett volna képezni öt tharg vértest és löveszt, meg két csatamágust. Egy teljes csapásmérő osztagot.*
- Nem is tudom, Taitos. Ez is lehet közös pont, de vedd bele: én is "főnemes" vagyok, legalábbis papíron - talán az egyetlen Creton mellett, aki hadba szállt. *és ő is olyan főnemes, mint Creton; az igazi kékvérűek sehonnani felkapaszkodónak, bakaarisztokratának tartják.*
*Szívesen áttérne a fogadó témájára, de a vágott arcú, pimasz lány kérdése még meg kell felelni.*
- Valóban az volt? *húzza fel a szemöldökét.*
- Amikor átvette Synmirát, annak kincstára tele volt, és kész tervek voltak arra, hogyan képezi a jövő mágusait. Vajon elérte a kívánt célt, vagy csak magányos, kis létszámú közösséget és elpazarolt lehetőséget hagyott maga után? Mondd csak, ha már a Nagytanácsban nem, akkor hol és hogyan tudja támogatni az EzüstSzilánk Szövetség a thargokat? A csatamezőn? Taitos igen, és talán ő is... *biccent fejével Krestvir felé.*
- De sehol a mágiatörő harcos kaszt, a tűzmágusok, az erődemelő földmágusok. Tudom... *emeli fel a kezét.*
- A világ megváltozott, a mágia is megváltozott. De azt kell mondanom, hogy Worenth mester irányítása alatt Synmira egy távolodó útra lépett, ami ide vezetett, hogy most itt ülünk mi négyen! *int körbe.*
- De ezt még el tudtam fogadni, ám - ahogy Taitos is mondta - új gazdagnegyedbeli barátainak érdeke előrébb volt számára, mint a mi kiontott vérünk. *a mi alatt Amon Ruadh minden klánját érti, mert mindegyik sokat tett a szörnyek ellen.*
- Mivel azonban nem szoktam lehetetlen kérni, ezért erre a képzés témára még kitérünk, jó, Taitos mester? *mert adni is szokott, ha kér.*
*A Taverna kérdésére ingatni kezdi a fejét.*
- A kereskedelem megbicsaklott a déli végeken. Nálunk Rilai volt a felelős, de ő már nincs velünk, és ahogy látom, azt a kis gnómot sem találni. Azt mondanám, hogy a Kancellár tud segíteni, illetve az a lány, aki most itt dolgozik. Valami Sega. *nem emlékezhet minden részletre ő sem.*
- A Vashegy most egy külső kereskedővel dolgozik együtt, aki lehetetlen egy alak, Halax a neve, de nagyjából megoldja a dolgokat, ha elég türelmed van kivárni. *Taitos kinyújtott kezét megrázza, majd biccent.*
- Nem hajtanak az orkok, ráérünk.
2881. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2018-02-10 07:40:37
Üzenet elküldve: 2018-02-10 07:40:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szilánk gyűlés//
*Taitos végighallgatja Kagant.*
~Csak a szokásos.~
*Kicsit sóhajt belül, de úgy dönt a mágusok becsületén esett csorbát ideje helyretennie, legalább a Hadúr is tisztán lát majd.*
-Netán saját véred?
*Teszi hozzá, hogy mestere pontosan ugyanazt csinálta, mint Worenth, leszámítva a nagytanácsosi kavarást, amiről Taitos még mindig nem hallott független, vagy másik oldali történetet.*
-Végletesek vagyunk, igen. De ne hidd, hogy ezeket, miket felsoroltál, a mágia tudása okozza. Nézd meg jobban, mi közös az esetek nagyjában, ahol nem lett jó vége a dolognak.
*Fintorodik el.*
-Arthenior főnemesei.
*Köpi szinte a szavakat. Megvan a véleménye a csoportról.*
-És pontosan ugyanezt mondják, mint te most Hadúr, egyedül annyi változik, hogy ők az első grombari csatát, vagy hasonlót emlegetik fel példaként. Érthető, amit mondasz, Kagan Thargodar, elfogadom, figyelj arra viszont, hogy téged ne érjen el a fertő.
*Inti a helyi főnököt, ahogy tőle telik, jó szándékkal. Nem véletlenül van itt, s nem Artheniorban, ám az őszinte tetteket mostanában felváltotta a politikai ficergés, már Taitos szerint, ez pedig kevésbé szimpatikus.*
~Végül ő is kapcsolatban áll a romlottakkal.~
*Nézi úgy a dolgot, hogy talán Kagant is elnyeli majd az artheniori nemesség megállíthatatlannak tűnő mocsara.*
~Talán, ha megöljük mindet...~
*Gondolkodik el kicsit, de elhessegeti egyelőre. Vérnek csak vér a vége.*
-Abogr pedig, nos ő a labirintus, ami a minotauruszt őrzi.
*Csóválja meg a fejét.*
-Őszintén szólva örülhetünk, hogy senki sem jut hangsúlyosabban ahhoz a tudáshoz, ami a lezárt szinteken van. Persze nem panaszkodnék, ha pont mi lennénk azok.
*Vigyorodik el ő is, így már hárman villogtatják fogukat.*
-Szerintem érthető, hogy miért nem kockáztathatta meg a csatatérre kimenetelt sem. Persze ezer más módon segíthetett volna, ez nem mentség így.
*Ért egyet azért valamennyire, ám a kép sokkal komplexebb, mint egy pallossal rendelkező, tétovázó katona esetében. Krestvirnek Kagan előtt igyekszik felelni.*
-Érthetetlen okoknál fogva ellenünk szavazott a nagytanácsban pont mielőtt távozott. Az okokat nem tudom, ezt majd igyekszem tőle megtudni. *Hangja kissé beborul, dühvel telik meg.* -Kérdés, hogy tud-e majd megnyugtató választ adni.
*Túl sok politika van itt a levegőben, így Taitos jobbnak látja, ha ejtik is a témát, ő pedig Worenth után értelmesebb elfoglaltságot talál magának.
A Vaskorsó ügyére bólint.*
-Jó, eladni nem terveztem, csak átalakítani kicsit.
*Biccent.*
-A beszállítókat, árlistákat ki ismeri a legjobban?
*Kérdezősködik, hogy az üzleti praktikumokat egyenesen átvehessék.*
-És kicsoda a személyzet?
*Kérdezi tovább, hogy jobban megismerhesse őket. Aztán így felel.*
-Amíg Worenth válaszai után futok, nem hagynám ezt a terhet is a klánra. Amint visszatértem átveszem. Úgy is megfelel?
*Nyújt kezet végül, hiszen ez még nem történt meg, s egy rendes egyezség kézrázással végződik.*
//Szilánk gyűlés//
*Taitos végighallgatja Kagant.*
~Csak a szokásos.~
*Kicsit sóhajt belül, de úgy dönt a mágusok becsületén esett csorbát ideje helyretennie, legalább a Hadúr is tisztán lát majd.*
-Netán saját véred?
*Teszi hozzá, hogy mestere pontosan ugyanazt csinálta, mint Worenth, leszámítva a nagytanácsosi kavarást, amiről Taitos még mindig nem hallott független, vagy másik oldali történetet.*
-Végletesek vagyunk, igen. De ne hidd, hogy ezeket, miket felsoroltál, a mágia tudása okozza. Nézd meg jobban, mi közös az esetek nagyjában, ahol nem lett jó vége a dolognak.
*Fintorodik el.*
-Arthenior főnemesei.
*Köpi szinte a szavakat. Megvan a véleménye a csoportról.*
-És pontosan ugyanezt mondják, mint te most Hadúr, egyedül annyi változik, hogy ők az első grombari csatát, vagy hasonlót emlegetik fel példaként. Érthető, amit mondasz, Kagan Thargodar, elfogadom, figyelj arra viszont, hogy téged ne érjen el a fertő.
*Inti a helyi főnököt, ahogy tőle telik, jó szándékkal. Nem véletlenül van itt, s nem Artheniorban, ám az őszinte tetteket mostanában felváltotta a politikai ficergés, már Taitos szerint, ez pedig kevésbé szimpatikus.*
~Végül ő is kapcsolatban áll a romlottakkal.~
*Nézi úgy a dolgot, hogy talán Kagant is elnyeli majd az artheniori nemesség megállíthatatlannak tűnő mocsara.*
~Talán, ha megöljük mindet...~
*Gondolkodik el kicsit, de elhessegeti egyelőre. Vérnek csak vér a vége.*
-Abogr pedig, nos ő a labirintus, ami a minotauruszt őrzi.
*Csóválja meg a fejét.*
-Őszintén szólva örülhetünk, hogy senki sem jut hangsúlyosabban ahhoz a tudáshoz, ami a lezárt szinteken van. Persze nem panaszkodnék, ha pont mi lennénk azok.
*Vigyorodik el ő is, így már hárman villogtatják fogukat.*
-Szerintem érthető, hogy miért nem kockáztathatta meg a csatatérre kimenetelt sem. Persze ezer más módon segíthetett volna, ez nem mentség így.
*Ért egyet azért valamennyire, ám a kép sokkal komplexebb, mint egy pallossal rendelkező, tétovázó katona esetében. Krestvirnek Kagan előtt igyekszik felelni.*
-Érthetetlen okoknál fogva ellenünk szavazott a nagytanácsban pont mielőtt távozott. Az okokat nem tudom, ezt majd igyekszem tőle megtudni. *Hangja kissé beborul, dühvel telik meg.* -Kérdés, hogy tud-e majd megnyugtató választ adni.
*Túl sok politika van itt a levegőben, így Taitos jobbnak látja, ha ejtik is a témát, ő pedig Worenth után értelmesebb elfoglaltságot talál magának.
A Vaskorsó ügyére bólint.*
-Jó, eladni nem terveztem, csak átalakítani kicsit.
*Biccent.*
-A beszállítókat, árlistákat ki ismeri a legjobban?
*Kérdezősködik, hogy az üzleti praktikumokat egyenesen átvehessék.*
-És kicsoda a személyzet?
*Kérdezi tovább, hogy jobban megismerhesse őket. Aztán így felel.*
-Amíg Worenth válaszai után futok, nem hagynám ezt a terhet is a klánra. Amint visszatértem átveszem. Úgy is megfelel?
*Nyújt kezet végül, hiszen ez még nem történt meg, s egy rendes egyezség kézrázással végződik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051