Amon Ruadh - Vaskorsó Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-20 12:58:14
Üzenet elküldve: 2017-03-20 12:58:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha minden alkalommal felhúzná az orrát, mikor a férfi eltérő véleményt fogalmaz meg, akkor valószínűleg nem nagyon ücsörögne most itt, hanem a tőrét fenné élesre, hogy kivághassa a nyelvét, hogy ne kelljen ezt a gyalázatot hallgatnia. Ezúttal sem húzza fel az orrát. Sőt azt veszi észre, hogy ő próbálja megérteni azt, hogy mi is mondatja a férfivel azt, amit mond. A háborút nem akarja fejtegetni, meglehetősen kivéreztek alatta, ha a hadúr nem tesz úgy, mint ahogy tett akkor lehet, hogy ennyien sem maradnak, mint ahányan most vannak. Ez már így is édeskevés.*
- Jó, hát te valami nagy ház díszes szobájában születtél, biztos mások az igényeid.
*Az ő arcán a mosoly szinte mindig ott van, most azonban lehervad. Felpillant Aoneere, aztán pedig szigorúan a tányérjára szegezi a tekintetét. Bekanalaz egy falatot a szájába. A hirtelen hangulatváltozásának az oka ugyanis az, hogy eszébe jut a vörösnek az a mondata, hogy Alyonak nincsen helye a képletben. Felismeri ugyanis, hogy tényleg nincsen, vagy nem kellene, hogy legyen, és nem csak azért mert félvérnek született, hanem főleg azért, mert egy teljesen másik közegből jön, mint Aoneer.*
- Valószínűleg azért nem akarnak megküzdeni veled, mert a szíved hölgye olyan rút, hogy a többiek nem akarnak megverekedni veled.
*Hamar visszanyeri persze a humorát, és a pillanatnyi rosszkedve is tovább száll. Ha nem illik a képbe, akkor nem illik a képbe, de ettől fikarcnyit sem fogja magát rosszul érezni, legalábbis per pillanat tutira nem. Ha meg Zianának igaza lesz, akkor ráér majd akkor sírdogálni. Inkább vicceskedik, még ha a maga kárára is, mert természetesen nem olyan rút, hogy felszaladjon tőle az érc a bányából, és nem is gondolja magáról, hogy az lenne. Egyszerűen csak szándékosan félreérti Aoneer szavait, mivel így sokkal mókásabb.*
*Ha minden alkalommal felhúzná az orrát, mikor a férfi eltérő véleményt fogalmaz meg, akkor valószínűleg nem nagyon ücsörögne most itt, hanem a tőrét fenné élesre, hogy kivághassa a nyelvét, hogy ne kelljen ezt a gyalázatot hallgatnia. Ezúttal sem húzza fel az orrát. Sőt azt veszi észre, hogy ő próbálja megérteni azt, hogy mi is mondatja a férfivel azt, amit mond. A háborút nem akarja fejtegetni, meglehetősen kivéreztek alatta, ha a hadúr nem tesz úgy, mint ahogy tett akkor lehet, hogy ennyien sem maradnak, mint ahányan most vannak. Ez már így is édeskevés.*
- Jó, hát te valami nagy ház díszes szobájában születtél, biztos mások az igényeid.
*Az ő arcán a mosoly szinte mindig ott van, most azonban lehervad. Felpillant Aoneere, aztán pedig szigorúan a tányérjára szegezi a tekintetét. Bekanalaz egy falatot a szájába. A hirtelen hangulatváltozásának az oka ugyanis az, hogy eszébe jut a vörösnek az a mondata, hogy Alyonak nincsen helye a képletben. Felismeri ugyanis, hogy tényleg nincsen, vagy nem kellene, hogy legyen, és nem csak azért mert félvérnek született, hanem főleg azért, mert egy teljesen másik közegből jön, mint Aoneer.*
- Valószínűleg azért nem akarnak megküzdeni veled, mert a szíved hölgye olyan rút, hogy a többiek nem akarnak megverekedni veled.
*Hamar visszanyeri persze a humorát, és a pillanatnyi rosszkedve is tovább száll. Ha nem illik a képbe, akkor nem illik a képbe, de ettől fikarcnyit sem fogja magát rosszul érezni, legalábbis per pillanat tutira nem. Ha meg Zianának igaza lesz, akkor ráér majd akkor sírdogálni. Inkább vicceskedik, még ha a maga kárára is, mert természetesen nem olyan rút, hogy felszaladjon tőle az érc a bányából, és nem is gondolja magáról, hogy az lenne. Egyszerűen csak szándékosan félreérti Aoneer szavait, mivel így sokkal mókásabb.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-20 11:41:35
Üzenet elküldve: 2017-03-20 11:41:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin//
*Nem veszi észre a férfi gyanakvó tekintetét, ahhoz ő közel sem elég éber. Visszarakja tenyereit az asztalra és már épp válaszra nyitná a száját, ám nagy meglepetésére félbeszakítják őket - megérkezik ugyanis a rendelt tál bárcás csirkéje és a mellé vett gyógynövényes teája. Kikerekedett szemekkel néz az ebédjére, mintha nem is ő kérte volna: mert hát számított az érkezésére, de nem ilyen hamar!*
- Ha megbocsát. *Biccent az orvos felé, s kendőjét tunikájába tűrve ő bizony neki is lát az evéshez. Úgy fest, a szakácsok már korábban is dolgoztak ezen a fogáson, valószínűleg más rendelte már előtte, hiszen tíz perce sincs, hogy köszöntötte volna a csapost! Az efféle meglepetések a legjobbak, ki tudna békülni vele, ha a Szellemjáró személye is ilyen kellemes csalódás lenne.
Evés közben is figyelmesen hallgatja a Alludrint, s annak tűnődésére egy biccentéssel válaszol.*
- Egy alapvető felszerelést hoztam magammal, azzal nem lesz probléma. *Szólal meg egy korty tea után. Halkan teszi vissza a poharat a helyére és gondosan, ügyesen használja a kapott evőeszközöket, hiába vannak egy egyszerű fogadóban: valószínűleg módosabb családból származik vagy legalábbis olyan környezetben nevelték fel.* Nem hiszek segítségben. *Vallja meg egy őszinte félmosollyal.* De nem tartok rá igényt sem. Amíg találok patkányt vagy pockot, ami pedig minden városba beeszi magát, addig tudom tesztelni a bájitalaimat.
*A kovács kérdésén eltűnődik, de mivel ő sosem forog efféle műhelyekben, ötlete sincs, hogy kiről beszélhet. Az egyetlen híresebb személy, akiről hallott és aki talán Amon Ruadhban lehet, az Leandana Kagantal: még a mestere is elismerően beszélt róla, de ő alkímiával foglalkozik, nem fémmegmunkálással. Így inkább nem is fűzi tovább a szót e témában, nem akar ostobának tűnni.*
- Bénulást? *Most aztán sajnálja, hogy mestere sosem tanította mérgek kikeverésére, de ennyivel nem adja fel. Leteszi a kezében lévő kést és villát és eltűnődve törli meg a kapott ronggyal a száját. Szemlátomást ha gondolkozik, úgy képtelen közben mást csinálni vagy csak annyira komolyan veszi, hogy az efféle triviális dolgok, mint evés, csak zavarnák.*
- Magam még nem csináltam ilyet, de ha szükségem lenne rá... A vörös bájitalok az izomműködésre hatnak, a vérvörössel az emberi korlátokon is túl lehet velük lépni. Ha alkalmam lenne rá, fekete és éjsötét bájitalokkal próbálnám meg keverni az ellentétes hatás elérése érdekében. Erefiz mester könyvében nincs szó a fekete bájitalok pontos hatásairól, de mindenképp ötvözhetőek. *Eltöprengve csippenti meg állát, majd egy kósza mosollyal félrebiccenti a fejét.* Avagy, habár már nincs szezonja errefelé, ha tud szerezni egy marék végzetes iptunt és teát főz belőlük, azzal ugyanezt a hatást éri el. De azt a piacon nem talál.
*Tekintete lassan visszatér a férfihoz. Habár konkrét választ nem tudott adni, iránymutatásnak úgy érzi, ez is elég. Hogy mire kellhet a másiknak egy efféle méreg, az jelen esetben nem fontos: mindig elragadja a lelkesedés, ha feladatot kap, s inkább annak a megoldására, semmint moralitására koncentrál.
Azt nem tudja, hogy csak tesztelik-e és valójában tudja a megoldást vagy sem, de mindenképpen kíváncsi a válaszára és addig nem is tér vissza az amúgy nagyon is finom ebédjéhez, amíg nem kapja meg az értékelést. Hátha ma is tanulhatna valamit!*
*Nem veszi észre a férfi gyanakvó tekintetét, ahhoz ő közel sem elég éber. Visszarakja tenyereit az asztalra és már épp válaszra nyitná a száját, ám nagy meglepetésére félbeszakítják őket - megérkezik ugyanis a rendelt tál bárcás csirkéje és a mellé vett gyógynövényes teája. Kikerekedett szemekkel néz az ebédjére, mintha nem is ő kérte volna: mert hát számított az érkezésére, de nem ilyen hamar!*
- Ha megbocsát. *Biccent az orvos felé, s kendőjét tunikájába tűrve ő bizony neki is lát az evéshez. Úgy fest, a szakácsok már korábban is dolgoztak ezen a fogáson, valószínűleg más rendelte már előtte, hiszen tíz perce sincs, hogy köszöntötte volna a csapost! Az efféle meglepetések a legjobbak, ki tudna békülni vele, ha a Szellemjáró személye is ilyen kellemes csalódás lenne.
Evés közben is figyelmesen hallgatja a Alludrint, s annak tűnődésére egy biccentéssel válaszol.*
- Egy alapvető felszerelést hoztam magammal, azzal nem lesz probléma. *Szólal meg egy korty tea után. Halkan teszi vissza a poharat a helyére és gondosan, ügyesen használja a kapott evőeszközöket, hiába vannak egy egyszerű fogadóban: valószínűleg módosabb családból származik vagy legalábbis olyan környezetben nevelték fel.* Nem hiszek segítségben. *Vallja meg egy őszinte félmosollyal.* De nem tartok rá igényt sem. Amíg találok patkányt vagy pockot, ami pedig minden városba beeszi magát, addig tudom tesztelni a bájitalaimat.
*A kovács kérdésén eltűnődik, de mivel ő sosem forog efféle műhelyekben, ötlete sincs, hogy kiről beszélhet. Az egyetlen híresebb személy, akiről hallott és aki talán Amon Ruadhban lehet, az Leandana Kagantal: még a mestere is elismerően beszélt róla, de ő alkímiával foglalkozik, nem fémmegmunkálással. Így inkább nem is fűzi tovább a szót e témában, nem akar ostobának tűnni.*
- Bénulást? *Most aztán sajnálja, hogy mestere sosem tanította mérgek kikeverésére, de ennyivel nem adja fel. Leteszi a kezében lévő kést és villát és eltűnődve törli meg a kapott ronggyal a száját. Szemlátomást ha gondolkozik, úgy képtelen közben mást csinálni vagy csak annyira komolyan veszi, hogy az efféle triviális dolgok, mint evés, csak zavarnák.*
- Magam még nem csináltam ilyet, de ha szükségem lenne rá... A vörös bájitalok az izomműködésre hatnak, a vérvörössel az emberi korlátokon is túl lehet velük lépni. Ha alkalmam lenne rá, fekete és éjsötét bájitalokkal próbálnám meg keverni az ellentétes hatás elérése érdekében. Erefiz mester könyvében nincs szó a fekete bájitalok pontos hatásairól, de mindenképp ötvözhetőek. *Eltöprengve csippenti meg állát, majd egy kósza mosollyal félrebiccenti a fejét.* Avagy, habár már nincs szezonja errefelé, ha tud szerezni egy marék végzetes iptunt és teát főz belőlük, azzal ugyanezt a hatást éri el. De azt a piacon nem talál.
*Tekintete lassan visszatér a férfihoz. Habár konkrét választ nem tudott adni, iránymutatásnak úgy érzi, ez is elég. Hogy mire kellhet a másiknak egy efféle méreg, az jelen esetben nem fontos: mindig elragadja a lelkesedés, ha feladatot kap, s inkább annak a megoldására, semmint moralitására koncentrál.
Azt nem tudja, hogy csak tesztelik-e és valójában tudja a megoldást vagy sem, de mindenképpen kíváncsi a válaszára és addig nem is tér vissza az amúgy nagyon is finom ebédjéhez, amíg nem kapja meg az értékelést. Hátha ma is tanulhatna valamit!*
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-20 11:11:55
Üzenet elküldve: 2017-03-20 11:11:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Marlowa//
*Tehát az ifjú egy alkimista. Ez remek hír a világ végi kis kocsmában, hogy még ilyen messze a civilizációtól is össze lehet akadni városiakkal. Habár a doktor soha nem volt városi, mégis kedveli a fajtájukat. Már épp megjegyzést tenne az elhangzottakra, amikor a fiú megvillantja a tenyerét. A doktor önkéntelenül tekint oda és amit lát az egy pillanatra megzavarja. Ennek egyetlen fizikai jele, hogy a másodperc töredékére összeráncolja a szemöldökét.* ~Milyen sima tenyere van. Milyen hibátlan. Ifjú még ez a fiú, de ez akkor is szokatlan.~ *Egyelőre nem hozza szóba a dolgot, de megjegyezi magának a dolgot.*
- Tehát még tanuló. Úgy véli, hogy a barbároknál lesz olyan felszerelés, vagy támogatás amely segíthet az előmenetelében? Vajon értenek ők egyáltalán ehhez a dologhoz? *A második kérdés inkább egy tűnődés, mint valódi kérdés, de azért van jelentősége. Majd hallgatja tovább és a kérdésére, majdnem kap egy választ is. Ettől függetlenül fenntartja a dolgot.*
- Valóban más a vidék és a növényzet. Én ismerem a déli növények jó részét. Végig jártam az itteni erdőket, pusztákat, szántókat. Azt kell mondjam lesz mit felfedeznie. *Valóban van. A doktor is talált bőven kedvére valóakat.*
- Nem dolgozni. Egy híres kovács miatt vagyok itt. De nem találtam. Emiatt hamarosan vissza indulok a városba. *Majd témát is vált gyorsan.*
- Mondja, ha már alkimista. Melyik az a bájital, amelyik bénulást okoz? *Tényleg kíváncsi. Ez nem egy teszt.*
*Tehát az ifjú egy alkimista. Ez remek hír a világ végi kis kocsmában, hogy még ilyen messze a civilizációtól is össze lehet akadni városiakkal. Habár a doktor soha nem volt városi, mégis kedveli a fajtájukat. Már épp megjegyzést tenne az elhangzottakra, amikor a fiú megvillantja a tenyerét. A doktor önkéntelenül tekint oda és amit lát az egy pillanatra megzavarja. Ennek egyetlen fizikai jele, hogy a másodperc töredékére összeráncolja a szemöldökét.* ~Milyen sima tenyere van. Milyen hibátlan. Ifjú még ez a fiú, de ez akkor is szokatlan.~ *Egyelőre nem hozza szóba a dolgot, de megjegyezi magának a dolgot.*
- Tehát még tanuló. Úgy véli, hogy a barbároknál lesz olyan felszerelés, vagy támogatás amely segíthet az előmenetelében? Vajon értenek ők egyáltalán ehhez a dologhoz? *A második kérdés inkább egy tűnődés, mint valódi kérdés, de azért van jelentősége. Majd hallgatja tovább és a kérdésére, majdnem kap egy választ is. Ettől függetlenül fenntartja a dolgot.*
- Valóban más a vidék és a növényzet. Én ismerem a déli növények jó részét. Végig jártam az itteni erdőket, pusztákat, szántókat. Azt kell mondjam lesz mit felfedeznie. *Valóban van. A doktor is talált bőven kedvére valóakat.*
- Nem dolgozni. Egy híres kovács miatt vagyok itt. De nem találtam. Emiatt hamarosan vissza indulok a városba. *Majd témát is vált gyorsan.*
- Mondja, ha már alkimista. Melyik az a bájital, amelyik bénulást okoz? *Tényleg kíváncsi. Ez nem egy teszt.*
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-20 10:33:34
Üzenet elküldve: 2017-03-20 10:33:34
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem siránkozni nem fog. Ennek az egésznek ez a lényege, és volt már párszor hasonló köntösben. Zúzódások, sérülések, ami nem öl meg, vagy nyomorít meg egy életre attól tényleg csak erősebb lesz az ember. Persze vigyázni kell nehogy átlépje azt a bizonyos határt a rossz irányba, de még mindig úgy gondolja, hogy ez a gyakorlat bőven biztonságos. Szóval győzködés helyett még egy kicsit kiélvezi a lány kedvességét, máskor ugyanez az aggodalom biztos az agyára fog menni, de most még egyáltalán nem tartja gondnak, hogy a másik ennyire nem akar belőle sündisznót csinálni.*
-Biztos, még soha nem próbáltam. *Válaszolja őszintén. Általában volt vele valami ami nehezebb élesebb és nagyobb hatótávolságú mint az egyszerű vaskesztyűje. Egy alabárd, vagy a jó öreg számszeríj a példának okáért. Ha pofán vág valakit az öklével az még gond nélkül túlélheti, de amibe beleállítanak egy lándzsát, az már köszöni szépen inkább megdöglik.
Lassan megérkezik az étel. A lány szavai ellenére ő azért bízik benne, hogy előbb utóbb elkövet majd valamit amit képesek lesznek az itteniek besorolni abba a bizonyos kategóriába. Ha ezt ki is mondaná az már csak kötekedés lenne, a legtöbb témát ezért hagyja el. Majd az idő úgyis igazolja, vagy cáfolja és egyszerűbb arra hagyni a dolgokat, minthogy az ember kardoskodjon miattuk. De mindegy hány alkalommal téved, vagy lesz igaza amikor majd tényleg el akar érni valamit szinte biztos, hogy le se ejtik majd.
Alig emeli szájához az ételt máris hálát kell adnia ahhoz, hogy nem próbálta meg rögtön lenyelni mert akkor lehet megfullad. A rátörő nevetést csírájában próbálja meg elfojtani, bár nem elégedett az eredménnyel.*
-Már ne haragudj de mindkettőben elég minimalisták vagytok. *A háborút megtagadták, az épületeik barbárok. Amit lát az erődből az az, hogy nagyon, de nagyon készülnek valamire, nagyon de nagyon nagy szavakat durrogtatnak a gyűlésen, de kételkedik abban, hogy most lesz belőle bármi is, ha "akkor" nem volt.*
-Na ez az, hogy a többi fickó nem akar megküzdeni velem. *Már mondta párszor a lánynak, hogy szívesen verne meg akárkit a vashegyen, már pusztán a düh levezetésének kedvéért is. De erre sosem kapott se partnert se alkalmat. A vége mindig pár súlytalan sértés és egy sértett báli hölgyet játszó Tharg katona, aki amúgy megadja a lehetőséget rá, hogy Aoneer fegyver és páncél nélkül szembeszálljon vele és az öt barátjával akik mind nehéz vértet és súlyos bárdokat hordanak majd. Ha elfogadná akkor lehet még gyorsan hozzátennék, hogy az egyenlő esélyek jegyében hátra kéne kötnie a karjait, és becsukni a szemét. Nagyot sóhajt és nekilát az evésnek.*
*Nem siránkozni nem fog. Ennek az egésznek ez a lényege, és volt már párszor hasonló köntösben. Zúzódások, sérülések, ami nem öl meg, vagy nyomorít meg egy életre attól tényleg csak erősebb lesz az ember. Persze vigyázni kell nehogy átlépje azt a bizonyos határt a rossz irányba, de még mindig úgy gondolja, hogy ez a gyakorlat bőven biztonságos. Szóval győzködés helyett még egy kicsit kiélvezi a lány kedvességét, máskor ugyanez az aggodalom biztos az agyára fog menni, de most még egyáltalán nem tartja gondnak, hogy a másik ennyire nem akar belőle sündisznót csinálni.*
-Biztos, még soha nem próbáltam. *Válaszolja őszintén. Általában volt vele valami ami nehezebb élesebb és nagyobb hatótávolságú mint az egyszerű vaskesztyűje. Egy alabárd, vagy a jó öreg számszeríj a példának okáért. Ha pofán vág valakit az öklével az még gond nélkül túlélheti, de amibe beleállítanak egy lándzsát, az már köszöni szépen inkább megdöglik.
Lassan megérkezik az étel. A lány szavai ellenére ő azért bízik benne, hogy előbb utóbb elkövet majd valamit amit képesek lesznek az itteniek besorolni abba a bizonyos kategóriába. Ha ezt ki is mondaná az már csak kötekedés lenne, a legtöbb témát ezért hagyja el. Majd az idő úgyis igazolja, vagy cáfolja és egyszerűbb arra hagyni a dolgokat, minthogy az ember kardoskodjon miattuk. De mindegy hány alkalommal téved, vagy lesz igaza amikor majd tényleg el akar érni valamit szinte biztos, hogy le se ejtik majd.
Alig emeli szájához az ételt máris hálát kell adnia ahhoz, hogy nem próbálta meg rögtön lenyelni mert akkor lehet megfullad. A rátörő nevetést csírájában próbálja meg elfojtani, bár nem elégedett az eredménnyel.*
-Már ne haragudj de mindkettőben elég minimalisták vagytok. *A háborút megtagadták, az épületeik barbárok. Amit lát az erődből az az, hogy nagyon, de nagyon készülnek valamire, nagyon de nagyon nagy szavakat durrogtatnak a gyűlésen, de kételkedik abban, hogy most lesz belőle bármi is, ha "akkor" nem volt.*
-Na ez az, hogy a többi fickó nem akar megküzdeni velem. *Már mondta párszor a lánynak, hogy szívesen verne meg akárkit a vashegyen, már pusztán a düh levezetésének kedvéért is. De erre sosem kapott se partnert se alkalmat. A vége mindig pár súlytalan sértés és egy sértett báli hölgyet játszó Tharg katona, aki amúgy megadja a lehetőséget rá, hogy Aoneer fegyver és páncél nélkül szembeszálljon vele és az öt barátjával akik mind nehéz vértet és súlyos bárdokat hordanak majd. Ha elfogadná akkor lehet még gyorsan hozzátennék, hogy az egyenlő esélyek jegyében hátra kéne kötnie a karjait, és becsukni a szemét. Nagyot sóhajt és nekilát az evésnek.*
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 22:26:38
Üzenet elküldve: 2017-03-19 22:26:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin//
*Meghajtja a fejét, jelezve, hogy tudomásul vette ajánlatának visszautasítását és leereszti a vállait. Nem akar túlbuzgónak tűnni, meg aztán, majd ha kihozzák az ő ebédjét, akkor csak megjön a férfi étvágya...!
~ Azért inni ihatna valamit, kissé fáradtnak tűnik. ~
Az orvos mondandója nem túl biztató, reméli, hogy ebből a szempontból különböznek az északi és a déli barbár népek, de inkább úgy dönt, hogy nem pedzegeti tovább a témát. Egyikőjük sem tud semmi biztosat, s csak minél tovább csűrik-csavarják a szót, annál cifrább és eltorzultabb képet fognak kapni. Ő pedig már így is féli a Szellemjáró valódi kilétét.
Az őrtémára csak hümmög egyet. Lehet, hogy összekeverte valakivel és bár magát nem tartja emlékezetes alaknak, ha a férfi nem emlékszik rá, akkor szinte teljesen biztos, hogy tévedett.*
- Alkimista... Egy tapasztalatlan alkimista. *Teszi hozzá az igazság kedvéért, jobb tenyerét felfelé fordítva.* Még nem tanítanám, nem vagyok ahhoz elég idős; de ahhoz igen, hogy egyedül dolgozzak és tanuljak tovább.
*Ismernie kell a határait és azokat ismeri is: senki sem venne komolyan egy ilyen huszonéves suhancot, ha mesterként hirdetné magát és úgy próbálna meg munkát találni.*
- Én is Artheniorban tevékenykedtem eddig, az a környezet sokkal jobban megfelel a kutatásainknak, de ott nem találtam munkát. Ez a vidék... *Nagy levegőt vesz és némán fújja ki azt, mielőtt az ablakon kitekintve folytatná.* Nagyon más a megszokottól, de ugyanígy a növényzete is. *Visszapillant a férfira egy visszafogott izgatottságot rejtő félmosollyal.* Alig várom, hogy felfedezzem.
*Rövid szünetet tart, majd kezeit elvéve az asztalról és ölébe ejtve hátradől.*
- Ön is dolgozni érkezett?
*Meghajtja a fejét, jelezve, hogy tudomásul vette ajánlatának visszautasítását és leereszti a vállait. Nem akar túlbuzgónak tűnni, meg aztán, majd ha kihozzák az ő ebédjét, akkor csak megjön a férfi étvágya...!
~ Azért inni ihatna valamit, kissé fáradtnak tűnik. ~
Az orvos mondandója nem túl biztató, reméli, hogy ebből a szempontból különböznek az északi és a déli barbár népek, de inkább úgy dönt, hogy nem pedzegeti tovább a témát. Egyikőjük sem tud semmi biztosat, s csak minél tovább csűrik-csavarják a szót, annál cifrább és eltorzultabb képet fognak kapni. Ő pedig már így is féli a Szellemjáró valódi kilétét.
Az őrtémára csak hümmög egyet. Lehet, hogy összekeverte valakivel és bár magát nem tartja emlékezetes alaknak, ha a férfi nem emlékszik rá, akkor szinte teljesen biztos, hogy tévedett.*
- Alkimista... Egy tapasztalatlan alkimista. *Teszi hozzá az igazság kedvéért, jobb tenyerét felfelé fordítva.* Még nem tanítanám, nem vagyok ahhoz elég idős; de ahhoz igen, hogy egyedül dolgozzak és tanuljak tovább.
*Ismernie kell a határait és azokat ismeri is: senki sem venne komolyan egy ilyen huszonéves suhancot, ha mesterként hirdetné magát és úgy próbálna meg munkát találni.*
- Én is Artheniorban tevékenykedtem eddig, az a környezet sokkal jobban megfelel a kutatásainknak, de ott nem találtam munkát. Ez a vidék... *Nagy levegőt vesz és némán fújja ki azt, mielőtt az ablakon kitekintve folytatná.* Nagyon más a megszokottól, de ugyanígy a növényzete is. *Visszapillant a férfira egy visszafogott izgatottságot rejtő félmosollyal.* Alig várom, hogy felfedezzem.
*Rövid szünetet tart, majd kezeit elvéve az asztalról és ölébe ejtve hátradől.*
- Ön is dolgozni érkezett?
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 17:18:36
Üzenet elküldve: 2017-03-19 17:18:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szerencsére a thargok jó szokása, hogy a halottaikat elhamvasztják, így az ő halottaik nemigen térnek vissza, úgyhogy emiatt nem kell különösebben aggódni.*
- Hát jó, de aztán ne siránkozz, ha csupa kék, meg zöld, meg lila folt leszel.
*nevet, noha nem feltételezi a másikról, hogy komoly rinyát rendezne azért, mert Alyo bevitt pár találatot, amik esetleg komolyan meg is sebezték, noha nyilván nem ez lett volna az eredeti cél. Ha komolyan megsebesülne, akkor egy gyógyító simán összekanalazza, ha mással nem hát valami bájitallal. Kicsit előrehajol, hogy csókot lehelhessen oda, ahová az imént még az ujját nyomta.*
- Ijesztő meg recsegős. Jobban is illene hozzád, mikor magadra húzol mindent, amit csak a kovács árul. Vasalt a kesztyűd is? Azzal biztos nagyot lehet ütni.
*Egy jobb horog például sokkal nagyobbat reccsenhet az ember állán, ha azt egy páncélozott kesztyűvel kap egyet. Aztán ha a páncélkesztyű tulajdonosa elhibázza, akkor az állal együtt a keze is megreccsen. Belegondolva Alyo bal horga elég pocsék, és amilyen az ő szerencséje, tutira összekuszálódnának a csontok a kezében.
Egyébként a vérivás témát ő már teljesen elengedte, nem is gondolja, hogy meg kéne magyarázza, mert szerinte eleve abszurd már csak a feltételezés is, hogy vannak akik megisszák mások vérét. Már a vérszerződésnél is rezeg a léc, de azt könnyebben beveszi a lány gyomra. A fűszoknya, meg a tánc viszont egyáltalán nem lenne ellenére, amúgy is szereti olyan hacukákat hordani, amik nagyon sokat sejtetnek a domborulataiból, közszemlére persze nem tenné magát, de Aoneer látta már pucéran, szóval tényleg nem okozna neki problémát.*
- Szerintem egész jól viselkedsz, szóval komoly az esélyed arra a táncra.
*Közben megérkezik az étel, úgy tűnik, hogy a csirkéje hamar a fazékba került, így aztán erős a feltételezése, hogy a szakács erősen túlzott azzal, hogy még a kertben kapirgál.*
- Azt hiszem, hogy semmi olyasmit nem csinálunk, amit mások ne csinálnának. De kifejezett hobbink a háború és az építkezés. Jó étvágyat.
*Azzal ő bele is kezd, majd megáll a villa a kezében.*
- Óvagyúgy... Hát gondolom, hogy kidomborítja, hogy milyen férfias, hogy megküzd a többi fickóval, meg, hogy legyőzi a hegyi medvét. Ékszeretek, ruhákat ajándékoz.
*Tudja persze, hogy Aoneer miért is teszi fel ezt az inkriminált kérdést, viszont bármennyire is szeretne komoly választ adni a kérdésre, egyszerűen nem megy neki, leginkább azért, mert maga sem tudja, hogy mi is a válasz. Vigyorogva még hozzáteszi.*
- Térdre borulós leánykérés...
*Szerencsére a thargok jó szokása, hogy a halottaikat elhamvasztják, így az ő halottaik nemigen térnek vissza, úgyhogy emiatt nem kell különösebben aggódni.*
- Hát jó, de aztán ne siránkozz, ha csupa kék, meg zöld, meg lila folt leszel.
*nevet, noha nem feltételezi a másikról, hogy komoly rinyát rendezne azért, mert Alyo bevitt pár találatot, amik esetleg komolyan meg is sebezték, noha nyilván nem ez lett volna az eredeti cél. Ha komolyan megsebesülne, akkor egy gyógyító simán összekanalazza, ha mással nem hát valami bájitallal. Kicsit előrehajol, hogy csókot lehelhessen oda, ahová az imént még az ujját nyomta.*
- Ijesztő meg recsegős. Jobban is illene hozzád, mikor magadra húzol mindent, amit csak a kovács árul. Vasalt a kesztyűd is? Azzal biztos nagyot lehet ütni.
*Egy jobb horog például sokkal nagyobbat reccsenhet az ember állán, ha azt egy páncélozott kesztyűvel kap egyet. Aztán ha a páncélkesztyű tulajdonosa elhibázza, akkor az állal együtt a keze is megreccsen. Belegondolva Alyo bal horga elég pocsék, és amilyen az ő szerencséje, tutira összekuszálódnának a csontok a kezében.
Egyébként a vérivás témát ő már teljesen elengedte, nem is gondolja, hogy meg kéne magyarázza, mert szerinte eleve abszurd már csak a feltételezés is, hogy vannak akik megisszák mások vérét. Már a vérszerződésnél is rezeg a léc, de azt könnyebben beveszi a lány gyomra. A fűszoknya, meg a tánc viszont egyáltalán nem lenne ellenére, amúgy is szereti olyan hacukákat hordani, amik nagyon sokat sejtetnek a domborulataiból, közszemlére persze nem tenné magát, de Aoneer látta már pucéran, szóval tényleg nem okozna neki problémát.*
- Szerintem egész jól viselkedsz, szóval komoly az esélyed arra a táncra.
*Közben megérkezik az étel, úgy tűnik, hogy a csirkéje hamar a fazékba került, így aztán erős a feltételezése, hogy a szakács erősen túlzott azzal, hogy még a kertben kapirgál.*
- Azt hiszem, hogy semmi olyasmit nem csinálunk, amit mások ne csinálnának. De kifejezett hobbink a háború és az építkezés. Jó étvágyat.
*Azzal ő bele is kezd, majd megáll a villa a kezében.*
- Óvagyúgy... Hát gondolom, hogy kidomborítja, hogy milyen férfias, hogy megküzd a többi fickóval, meg, hogy legyőzi a hegyi medvét. Ékszeretek, ruhákat ajándékoz.
*Tudja persze, hogy Aoneer miért is teszi fel ezt az inkriminált kérdést, viszont bármennyire is szeretne komoly választ adni a kérdésre, egyszerűen nem megy neki, leginkább azért, mert maga sem tudja, hogy mi is a válasz. Vigyorogva még hozzáteszi.*
- Térdre borulós leánykérés...
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:58:08
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:58:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Marlowa//
*Nem fognak. Ez bizonyos, de a doktor nem akar megmozdulni, főleg úgy hogy asztaltársasága is akad. Büszkébb ő annál, mintsem felálljon a rendeléshez. Alapelve, hogy a hely tegyem meg mindent a vendégért, nem fordítva.*
- Hagyja a dolgot. Nem ér annyit. *emeli fel bal kezét jelezve a mondandója súlyát.*
- Ez egy barbár titulus. Utoljára a hegyi népeknél, falvakban hallottam ilyet. Ott druidák voltak, és nem kimondottan varázshasználók. *Hogy itt délen mik lehetnek az jó kérdés nem is nagyon akart volna ebbe belegondolni, de így, hogy a másik felhozta.*
- Ön alkimista? Én úgy tudom az alkimisták inkább városi népek, mintsem ilyen elvadult vidék szolgálói. Ezek szerint munkát keres? *Nem áll messze a doktor szakmájától, habár az alkímia csak egy részterülete az orvoslásnak. De ritka összefutni egy ilyen alakkal, és itt a barbárok földjén még üdítő is.*
- Nem rémlik a dolog, de lehetséges. Engem egy harcos leány engedett be. Más őrt nem láttam.
*Nem fognak. Ez bizonyos, de a doktor nem akar megmozdulni, főleg úgy hogy asztaltársasága is akad. Büszkébb ő annál, mintsem felálljon a rendeléshez. Alapelve, hogy a hely tegyem meg mindent a vendégért, nem fordítva.*
- Hagyja a dolgot. Nem ér annyit. *emeli fel bal kezét jelezve a mondandója súlyát.*
- Ez egy barbár titulus. Utoljára a hegyi népeknél, falvakban hallottam ilyet. Ott druidák voltak, és nem kimondottan varázshasználók. *Hogy itt délen mik lehetnek az jó kérdés nem is nagyon akart volna ebbe belegondolni, de így, hogy a másik felhozta.*
- Ön alkimista? Én úgy tudom az alkimisták inkább városi népek, mintsem ilyen elvadult vidék szolgálói. Ezek szerint munkát keres? *Nem áll messze a doktor szakmájától, habár az alkímia csak egy részterülete az orvoslásnak. De ritka összefutni egy ilyen alakkal, és itt a barbárok földjén még üdítő is.*
- Nem rémlik a dolog, de lehetséges. Engem egy harcos leány engedett be. Más őrt nem láttam.
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:39:11
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:39:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin//
*Nahát, neki eszébe sem jutott, hogy nem neki kéne odamenni rendelni. Szó mi szó, talán kicsit primitívebbeknek is nézi a helyieket, mint amik, de a férfi a spektrum túlsó oldalán van: ő túl sokat vár tőlük.*
- Szerintem nem fognak külön idejönni. *Válaszolja egy halvány félmosollyal, majd vállát kicsit megemelve tenyerét az asztalra fekteti, ezzel is jelezve, hogy kész felállni az asztaltól.* De ha tudja, mit szeretne enni, rendelek önnek.
*A visszakérdezésre halvány csalódottság önti el, de ezt igyekszik minél jobban magában tartani. Hát ő sem tudja... Bár, ezt feltételezhette volna már abból is, hogy a helyi fogadó szokásait sem ismeri. Azért reménykedett, hogy egy városival van dolga legalább és csak azért nem vendégeskedett még itt.*
- Én is erre gyanakszom. Varázsló vagy druida... Furcsa egy titulus ez. *Szellemjáró. Vajon ő a szellem vagy a szellemekkel együtt jár? Egyik sem hangzik túl biztatóan, de ha varázslóról és nem druidáról van szó, azzal jobban kibékülne.* Az a szóbeszéd járja Artheniorban, hogy alkimistát keresnek, ez ügyben érkeztem. Az őr a kapuban azt mondta, hogy nála kell jelentkeznem...
*Egy pillanatra megtorpan. Most hogy így jobban elnézi a férfit...*
- Nem együtt érkeztünk tegnap? Szerintem ugyanaz az őr igazított el minket.
*Nahát, neki eszébe sem jutott, hogy nem neki kéne odamenni rendelni. Szó mi szó, talán kicsit primitívebbeknek is nézi a helyieket, mint amik, de a férfi a spektrum túlsó oldalán van: ő túl sokat vár tőlük.*
- Szerintem nem fognak külön idejönni. *Válaszolja egy halvány félmosollyal, majd vállát kicsit megemelve tenyerét az asztalra fekteti, ezzel is jelezve, hogy kész felállni az asztaltól.* De ha tudja, mit szeretne enni, rendelek önnek.
*A visszakérdezésre halvány csalódottság önti el, de ezt igyekszik minél jobban magában tartani. Hát ő sem tudja... Bár, ezt feltételezhette volna már abból is, hogy a helyi fogadó szokásait sem ismeri. Azért reménykedett, hogy egy városival van dolga legalább és csak azért nem vendégeskedett még itt.*
- Én is erre gyanakszom. Varázsló vagy druida... Furcsa egy titulus ez. *Szellemjáró. Vajon ő a szellem vagy a szellemekkel együtt jár? Egyik sem hangzik túl biztatóan, de ha varázslóról és nem druidáról van szó, azzal jobban kibékülne.* Az a szóbeszéd járja Artheniorban, hogy alkimistát keresnek, ez ügyben érkeztem. Az őr a kapuban azt mondta, hogy nála kell jelentkeznem...
*Egy pillanatra megtorpan. Most hogy így jobban elnézi a férfit...*
- Nem együtt érkeztünk tegnap? Szerintem ugyanaz az őr igazított el minket.
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:32:56
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:32:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Marlowa//
*A doktor habár éhes és igazán szomjas is, azért nem hal bele rögvest, ha nem kap enni. Ő a türelem mintaképe, aki inkább a megfontolt haladás és konzervatív értékeket részesíti előnyben, még akkor is ha saját szükségleteiről van szó. Így ő csak vár és vár, majd kiszolgálják. Ha pedig nem akkor elüldögél addig, amíg jól esik neki.*
- Még nem volt lehetőségem rendelni. Amióta itt vagyok, senki nem jött, hogy megkérdezze szeretnék e bármit is rendelni. *Mondja közömbös arccal, miközben a két kezének újait összeérinti.* - Talán nekem kéne odamennem? *Nincs nagy kedve ezt megtenni, így ez majdnem csak költői kérdés volt. Amint a fiú rátér a kérdésére a doktor elgondolkodik egy kicsit. Nem ismerős itt a környéken így neki sem mond semmit a dolog.*
- Szellemjáró? Nem tudom ki lehet. Nem ismerem a környéket. *Bizonyára valami kuruzsló, kiket nem kedvel.* - Talán valami varázsló lehet. Habár az itteni népeket elnézve lehet, hogy vadász. Mit keres errefelé?
*A doktor habár éhes és igazán szomjas is, azért nem hal bele rögvest, ha nem kap enni. Ő a türelem mintaképe, aki inkább a megfontolt haladás és konzervatív értékeket részesíti előnyben, még akkor is ha saját szükségleteiről van szó. Így ő csak vár és vár, majd kiszolgálják. Ha pedig nem akkor elüldögél addig, amíg jól esik neki.*
- Még nem volt lehetőségem rendelni. Amióta itt vagyok, senki nem jött, hogy megkérdezze szeretnék e bármit is rendelni. *Mondja közömbös arccal, miközben a két kezének újait összeérinti.* - Talán nekem kéne odamennem? *Nincs nagy kedve ezt megtenni, így ez majdnem csak költői kérdés volt. Amint a fiú rátér a kérdésére a doktor elgondolkodik egy kicsit. Nem ismerős itt a környéken így neki sem mond semmit a dolog.*
- Szellemjáró? Nem tudom ki lehet. Nem ismerem a környéket. *Bizonyára valami kuruzsló, kiket nem kedvel.* - Talán valami varázsló lehet. Habár az itteni népeket elnézve lehet, hogy vadász. Mit keres errefelé?
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:19:46
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:19:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem először kerül elő a Brennus neve. Ő a felelős azért, hogy a vashegyen betiltották a halálig tartó párbajozást. Szerinte már ezért is megérdemelne a fickó egy seggberúgást, ha ugyan nem lenne halott. De ugye halott és egy koporsót nincs értelme rugdosni. A végén még felnyílik és egy újabb hulla masírozik elő belőle, vagy az említett vért kezd el lidércfényben úszva röpködni.*
-Legalább megerősíthetjük azokat a gyenge pontokat. *Mosolyodik el. A szemréssel nem tud mit kezdeni, valahol neki is ki kell látnia, de egy lövésteszt egészen más amikor mozog valaki és egészen más amikor álló célpontra kell lövöldözni. A lány nyilai gyorsak, nem fog tudni elugrani az összes elől, de talán a pajzzsal háríthatja a jó részét. Az egyszerűbb munka és a fémpajzsot úgyse töri el senki és semmi, nem számít milyen íjból milyen nyílvesszőt lőnek rá.
Megörül a szerelmi vallomásnak ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy egy újabb programötlete mehet veszendőbe. A környéket ismeri a várban már járt, nem valami jó szervező, és ha ki is talál valamit az valószínűleg részben, vagy egészben életveszélyes lesz. Mint egy gyors út a mágustoronyba, vagy a kikötőbe. Engedi a lánynak, hogy az ujját a nyakához illessze. Mint korábban a nyílvesszőnél, most is tudja, hogy úgysem fog ártani neki. Már amíg nem kap parancsot. Épp ahogy ő sem tudna ártani a másiknak.*
-Akkor olyan ijesztő recsegős hangom lesz. *Fejezi be a lány mondatát. Egy cseppet sem aggódik e miatt, a nyak nem olyan rész amit egy nyílvessző könnyen eltalálna, hacsak nem felülről lőnek lefele, és akkor sem a torkába kapja, hanem oldalra a vállai fölé. Ezt egy vele egy szinten állónak még nehezebb kiviteleznie mint egy szemen lövést. Persze csak azért mert jófajta vértet vásárolt.
Két kezével megpróbálja közrefogni a torkához nyúló mancsot. Íjász keze van a lánynak, érezni rajta ennek nyomait, de ahol a bőr nem horzsolódott fel ott még mindig rettentő kellemes a kreol bőr tapintása.*
-Amúgy is, jobb ha te töröd be a torkomat mintha valaki más tenné. *Ez az adoma inkább úgy hangzik, hogy az ember addig örüljön amíg a gyakorlótéren verik meg, mert a szalmabábuk és edzőpartnerek még leállnak mielőtt agyonvernék, de az ellenség nem fog. A lányban megbízik, még akkor is ha a vashegy gyermeke, de persze ahhoz, hogy ez az egész működjön szüksége lenne Alyo kis kegyetlenségére. Nem biztos, hogy lesz belőle elegendő, hiszen a lány annál kedvesebb. Megcsókolja a kezet, aztán elengedi, lassan amúgy is hozzák az ételt szüksége lesz rá a másiknak.*
-Biztos jó az. *Sóhajt, mert tényleg érdekelte volna egy normális válasz, de most megint kétségek között van. Igen, ez valószínűleg vicc akart lenni, ám a vérivás rejtelmei sokkal közelebb állnak a törzshöz mint hozzá, és ezek szerint egy hamar nem kap felvilágosítást róla miként is áll a törzs hagyományok és barbarizmus terén. Azt a részt pedig, amire az emberi elmének nincs rálátása azt különös kegyetlen démonokkal és sötétből figyelő szörnyekkel tölti meg.
Egy hümmentéssel elgondolkozik a lány ajánlatára, de csupán ezzel nem hagyja magát zsarolni. Főleg, hogy nem tudja mit ért a másik "jó" alatt. Nem tud jól viselkedni, úgy viselkedik ahogy azt saját belátása szerint tennie kell, és ebben nincs értelme őt befolyásolni.*
-Igen, az szép lenne. *Nevet fel halkan, és egy pillanatra elképzeli ezt a bizarr összeállítást. Szépnek szép, csak nem tudja Alyo hogyan érezné magát ebben a helyzetben. Amúgy ha gyorsan összeszámolja hány lány is van a vashegyen akkor hamar megértheti miért olyan nehézkes ezt a körtáncot kivitelezni. Nyilván nem ez a fő ok, de ez is egy ok lehet.*
-Majd meglátjuk jó e az ahogy viselkedni szoktam. *Mondja a nevetést befejezve, de még mindig szolid mosollyal. Nem nem fog ragaszkodni ehhez az ajánlathoz, de egykönnyen nem fog kimenni a fejéből.*
-De, ha már tudjuk mit nem csináltok akkor mi az amit igen? *Teszi fel a kérdést. Elvégre mind a vérivást mind a fűszoknyában táncolást a lánytól hallotta, de mind csak vicc volt. Ezek után most már csak azt nem tudja mit takargat a lány ezekkel a viccekkel.*
-Például mit tegyen egy férfi, ha le akar nyűgözni egy gyönyörű Tharg leányzót? *Teszi fel a kérdést, hogy egy kicsit konkretizálja a dolgokat, és mert igazából régóta vár már egy választ erre a kérdésre. A lány mindig be tudja aranyozni az együtt töltött pillanatokat, csak ő épp a másik nemből való. Nem ért annyira az apró részletekhez, de szeretne lerakni valami nagyot az asztalra, amitől egy ideig elégedettnek érezné magát, és ami talán a lánynak is tetszik.*
*Nem először kerül elő a Brennus neve. Ő a felelős azért, hogy a vashegyen betiltották a halálig tartó párbajozást. Szerinte már ezért is megérdemelne a fickó egy seggberúgást, ha ugyan nem lenne halott. De ugye halott és egy koporsót nincs értelme rugdosni. A végén még felnyílik és egy újabb hulla masírozik elő belőle, vagy az említett vért kezd el lidércfényben úszva röpködni.*
-Legalább megerősíthetjük azokat a gyenge pontokat. *Mosolyodik el. A szemréssel nem tud mit kezdeni, valahol neki is ki kell látnia, de egy lövésteszt egészen más amikor mozog valaki és egészen más amikor álló célpontra kell lövöldözni. A lány nyilai gyorsak, nem fog tudni elugrani az összes elől, de talán a pajzzsal háríthatja a jó részét. Az egyszerűbb munka és a fémpajzsot úgyse töri el senki és semmi, nem számít milyen íjból milyen nyílvesszőt lőnek rá.
Megörül a szerelmi vallomásnak ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy egy újabb programötlete mehet veszendőbe. A környéket ismeri a várban már járt, nem valami jó szervező, és ha ki is talál valamit az valószínűleg részben, vagy egészben életveszélyes lesz. Mint egy gyors út a mágustoronyba, vagy a kikötőbe. Engedi a lánynak, hogy az ujját a nyakához illessze. Mint korábban a nyílvesszőnél, most is tudja, hogy úgysem fog ártani neki. Már amíg nem kap parancsot. Épp ahogy ő sem tudna ártani a másiknak.*
-Akkor olyan ijesztő recsegős hangom lesz. *Fejezi be a lány mondatát. Egy cseppet sem aggódik e miatt, a nyak nem olyan rész amit egy nyílvessző könnyen eltalálna, hacsak nem felülről lőnek lefele, és akkor sem a torkába kapja, hanem oldalra a vállai fölé. Ezt egy vele egy szinten állónak még nehezebb kiviteleznie mint egy szemen lövést. Persze csak azért mert jófajta vértet vásárolt.
Két kezével megpróbálja közrefogni a torkához nyúló mancsot. Íjász keze van a lánynak, érezni rajta ennek nyomait, de ahol a bőr nem horzsolódott fel ott még mindig rettentő kellemes a kreol bőr tapintása.*
-Amúgy is, jobb ha te töröd be a torkomat mintha valaki más tenné. *Ez az adoma inkább úgy hangzik, hogy az ember addig örüljön amíg a gyakorlótéren verik meg, mert a szalmabábuk és edzőpartnerek még leállnak mielőtt agyonvernék, de az ellenség nem fog. A lányban megbízik, még akkor is ha a vashegy gyermeke, de persze ahhoz, hogy ez az egész működjön szüksége lenne Alyo kis kegyetlenségére. Nem biztos, hogy lesz belőle elegendő, hiszen a lány annál kedvesebb. Megcsókolja a kezet, aztán elengedi, lassan amúgy is hozzák az ételt szüksége lesz rá a másiknak.*
-Biztos jó az. *Sóhajt, mert tényleg érdekelte volna egy normális válasz, de most megint kétségek között van. Igen, ez valószínűleg vicc akart lenni, ám a vérivás rejtelmei sokkal közelebb állnak a törzshöz mint hozzá, és ezek szerint egy hamar nem kap felvilágosítást róla miként is áll a törzs hagyományok és barbarizmus terén. Azt a részt pedig, amire az emberi elmének nincs rálátása azt különös kegyetlen démonokkal és sötétből figyelő szörnyekkel tölti meg.
Egy hümmentéssel elgondolkozik a lány ajánlatára, de csupán ezzel nem hagyja magát zsarolni. Főleg, hogy nem tudja mit ért a másik "jó" alatt. Nem tud jól viselkedni, úgy viselkedik ahogy azt saját belátása szerint tennie kell, és ebben nincs értelme őt befolyásolni.*
-Igen, az szép lenne. *Nevet fel halkan, és egy pillanatra elképzeli ezt a bizarr összeállítást. Szépnek szép, csak nem tudja Alyo hogyan érezné magát ebben a helyzetben. Amúgy ha gyorsan összeszámolja hány lány is van a vashegyen akkor hamar megértheti miért olyan nehézkes ezt a körtáncot kivitelezni. Nyilván nem ez a fő ok, de ez is egy ok lehet.*
-Majd meglátjuk jó e az ahogy viselkedni szoktam. *Mondja a nevetést befejezve, de még mindig szolid mosollyal. Nem nem fog ragaszkodni ehhez az ajánlathoz, de egykönnyen nem fog kimenni a fejéből.*
-De, ha már tudjuk mit nem csináltok akkor mi az amit igen? *Teszi fel a kérdést. Elvégre mind a vérivást mind a fűszoknyában táncolást a lánytól hallotta, de mind csak vicc volt. Ezek után most már csak azt nem tudja mit takargat a lány ezekkel a viccekkel.*
-Például mit tegyen egy férfi, ha le akar nyűgözni egy gyönyörű Tharg leányzót? *Teszi fel a kérdést, hogy egy kicsit konkretizálja a dolgokat, és mert igazából régóta vár már egy választ erre a kérdésre. A lány mindig be tudja aranyozni az együtt töltött pillanatokat, csak ő épp a másik nemből való. Nem ért annyira az apró részletekhez, de szeretne lerakni valami nagyot az asztalra, amitől egy ideig elégedettnek érezné magát, és ami talán a lánynak is tetszik.*
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:12:57
Üzenet elküldve: 2017-03-19 15:12:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Alludrin//
*Egy biccentéssel köszöni meg az engedélyt, s helyet is foglal az asztal túlsó oldalán. Nyakában lévő kendőjét igazítva elpillant a csapos fele: azt nem mondták, mennyi idő múlva lesz kész az étel, de úgy tűnik, mintha csak most izzítanák be azt a konyhát.*
- Ön rendelt már valamit? *Kérdezi gyanakodva összehúzott szemöldökkel. Hát állapot ez, hogy valaki éhesen ücsörögjön egy fogadóban? Bár lehet, hogy nincs pénze mit enni - reméli, nem ez a helyzet, mert ez esetben igen udvariatlan kérdést tett fel.
Lábait laza terpeszbe veti és alkarjait az asztalra fekteti. Kipillant az ablakon, hunyorogva egy kicsit a betóduló, fakó napfénytől. Rendkívül hálás, hogy nem esik az eső, mert ernyőt bizony nem hozott magával és mi sem hiányzik jobban, mint hogy bőrig ázva járuljon a jövőbeli főnöke elé - még ha az itteni népek ezt esetleg nem is veszik annyira komolyan.*
- Hm, tudja esetleg... *Szólal meg hirtelen, lassan visszafordítva tekintetét a férfira.* Hogy kicsoda vagy micsoda az a Szellemjáró? Elküldtek hozzá, de megvallom, azt sem tudom, hol kezdjem el keresni.
*Egy biccentéssel köszöni meg az engedélyt, s helyet is foglal az asztal túlsó oldalán. Nyakában lévő kendőjét igazítva elpillant a csapos fele: azt nem mondták, mennyi idő múlva lesz kész az étel, de úgy tűnik, mintha csak most izzítanák be azt a konyhát.*
- Ön rendelt már valamit? *Kérdezi gyanakodva összehúzott szemöldökkel. Hát állapot ez, hogy valaki éhesen ücsörögjön egy fogadóban? Bár lehet, hogy nincs pénze mit enni - reméli, nem ez a helyzet, mert ez esetben igen udvariatlan kérdést tett fel.
Lábait laza terpeszbe veti és alkarjait az asztalra fekteti. Kipillant az ablakon, hunyorogva egy kicsit a betóduló, fakó napfénytől. Rendkívül hálás, hogy nem esik az eső, mert ernyőt bizony nem hozott magával és mi sem hiányzik jobban, mint hogy bőrig ázva járuljon a jövőbeli főnöke elé - még ha az itteni népek ezt esetleg nem is veszik annyira komolyan.*
- Hm, tudja esetleg... *Szólal meg hirtelen, lassan visszafordítva tekintetét a férfira.* Hogy kicsoda vagy micsoda az a Szellemjáró? Elküldtek hozzá, de megvallom, azt sem tudom, hol kezdjem el keresni.
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:48:21
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:48:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Marlowa//
*A doktor kényelmesen elhelyezkedik, hogy végre megpihenhessen a hosszú utazás és a sikertelen kalandja után. Csak egy jó ételre és egy kis itókára vágyik. Ahogy egy kissé összeszedte magát és elnyűtt izomzatát megnyújtóztatta, figyelme ismét kiélesedik, amely testi szükségleteivel összehangolva, azonnal a hely személyzetét kezdi keresni. Végtére is egy fogadóban van, ahol illene, hogy megkérdezzék mit parancsol, mit enne, mit inna. Egy jó adag várakozás után sem történik semmi. Pusztán egy valami. Egy úr sétál el nem messze tőle. Először ügyet sem vet a dologra, majd amikor az egyre közelebb és közelebb ér hozzá, akkor egy pillanatra összehúzza a szemöldökét és rátekint az úrra. A doktor nem egy társasági lény, de egy ilyen hosszú és magányos hónap után elkel a társaság, még ha ez egy hölgy formájában is érkezik.*
- Önnek is! *Mondja kissé hivatalos hűvösséggel, úgy ahogy egy doktornak azt a páciensekkel szokás. A doktornak mindig hűvös, de kellemes hangja van, habár nem mindenki kedveli ezt a megnyilvánulást.*
- Természetesen! Örömmel venném ha csatlakozna. Foglaljon helyet. *Majd karjával a vele szemben elhelyezkedő ülő felületre mutat és tekintete csak arra vár, hogy a másik helyet foglaljon.*
A hozzászólás írója (Alludrin Svideran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.19 15:06:39
*A doktor kényelmesen elhelyezkedik, hogy végre megpihenhessen a hosszú utazás és a sikertelen kalandja után. Csak egy jó ételre és egy kis itókára vágyik. Ahogy egy kissé összeszedte magát és elnyűtt izomzatát megnyújtóztatta, figyelme ismét kiélesedik, amely testi szükségleteivel összehangolva, azonnal a hely személyzetét kezdi keresni. Végtére is egy fogadóban van, ahol illene, hogy megkérdezzék mit parancsol, mit enne, mit inna. Egy jó adag várakozás után sem történik semmi. Pusztán egy valami. Egy úr sétál el nem messze tőle. Először ügyet sem vet a dologra, majd amikor az egyre közelebb és közelebb ér hozzá, akkor egy pillanatra összehúzza a szemöldökét és rátekint az úrra. A doktor nem egy társasági lény, de egy ilyen hosszú és magányos hónap után elkel a társaság, még ha ez egy hölgy formájában is érkezik.*
- Önnek is! *Mondja kissé hivatalos hűvösséggel, úgy ahogy egy doktornak azt a páciensekkel szokás. A doktornak mindig hűvös, de kellemes hangja van, habár nem mindenki kedveli ezt a megnyilvánulást.*
- Természetesen! Örömmel venném ha csatlakozna. Foglaljon helyet. *Majd karjával a vele szemben elhelyezkedő ülő felületre mutat és tekintete csak arra vár, hogy a másik helyet foglaljon.*
A hozzászólás írója (Alludrin Svideran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.19 15:06:39
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:25:15
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:25:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Aludrin//
*Már javában süt a nap, mikor ő felébred. Ezt a szégyent! Szó mi szó, kifárasztotta ez a tegnapi utazás, nem a szomszédban van a Levegő Városa Amon Ruadhhoz képest, de mégis...
Ismét megköszöni előrelátását, hogy már tegnap megmosta a haját - lehet, hogy ma találkozik azzal a híres-hírhedt Szellemjáróval, jó benyomást akar rá tenni -, de így is majdnem háromnegyed órát tölt el azzal, hogy alapos tisztálkodás után férfi-külsőt varázsoljon magára. Muszáj az álca, főleg egy ilyen barbár környéken: nem érkezett felkészületlenül, hallotta, miféle népek alapították ezt a települést. Dolga végeztével elégedetten igazítja meg kék tunikája alól kilógó ingujját és szorosabbra húzza a copfját. Elüt a helyiek gyakorlatias öltözetétől, de mégsem kelti egy elkényeztetett ficsúr benyomását - pontosan ez az a hatás, amit a külsejével el akart érni.
Az egyik fiolából egy kendőre csöpögteti annak halványzöld tartalmát és megtapogatja vele a nyakát, a füle tövét és a csuklóit. Ugyanezzel mossa a haját is, egyszerűen nem tud szabadulni ettől a friss, karakteres illattól, amit ez a gyógynövény áraszt.
~ Akkor itt az ideje a reggelinek...! Vagy ebédnek. Remélem, még csak a reggelinek. ~
Sóhajt fel kissé csalódottan. Így elvesztegetni az idejét...
Egyenes háttal és kimért léptekkel érkezik a fogadóba földszintjére, ahol azonnal megtudakolja, hogy mégis mit lehet enni. A nevek igencsak felkeltik az érdeklődését, a sárkánypörkölt kifejezetten piszkálja a kíváncsiságát, de a csípős lehelet nem túl vonzó, így azon most túl kell adnia. Így inkább egy adag bárcás csirke mellett dönt. Amíg az elkészül, addig sem áll tétlenül: még tegnap elhatározta, hogy kideríti ennek a Szellemjárónak a kilétét, és Alludrin nagy szerencsétlenségére ki is szúrja őt magának.
Csendes léptekkel sétál oda hozzá, s elmélyített hangja a megszokottnál is halkabban csendül, látva, hogy amaz épp megpihen.*
- Szép napot. *Mellkasára téve jobb kezét meghajol felé, még ha külseje alapján valami rangos vagy tudós embernek is tűnik: valószínűleg a nála idősebbeknek kijáró tiszteletét mutatja ki.* Ha nem veszi tolakodásnak, úgy megkérdezném, csatlakozhatok-e önhöz? *Kiegyenesedés közben egy gyakorlott mozdulattal fújja ki arcából az odahullt tincseket.*
- Új vagyok a környéken és szükségem lenne némi útmutatásra.
*Jobbját háta mögé teszi és elhallgat. Esze ágában sincs addig helyet foglalni a túloldalán, amíg erre engedélyt nem kapott - sőt, úgy áll ott, mintha órákig képes lenne rezzenéstelenül őrizni az asztalát. Felemás egy szerzet, az nem vitás.*
*Már javában süt a nap, mikor ő felébred. Ezt a szégyent! Szó mi szó, kifárasztotta ez a tegnapi utazás, nem a szomszédban van a Levegő Városa Amon Ruadhhoz képest, de mégis...
Ismét megköszöni előrelátását, hogy már tegnap megmosta a haját - lehet, hogy ma találkozik azzal a híres-hírhedt Szellemjáróval, jó benyomást akar rá tenni -, de így is majdnem háromnegyed órát tölt el azzal, hogy alapos tisztálkodás után férfi-külsőt varázsoljon magára. Muszáj az álca, főleg egy ilyen barbár környéken: nem érkezett felkészületlenül, hallotta, miféle népek alapították ezt a települést. Dolga végeztével elégedetten igazítja meg kék tunikája alól kilógó ingujját és szorosabbra húzza a copfját. Elüt a helyiek gyakorlatias öltözetétől, de mégsem kelti egy elkényeztetett ficsúr benyomását - pontosan ez az a hatás, amit a külsejével el akart érni.
Az egyik fiolából egy kendőre csöpögteti annak halványzöld tartalmát és megtapogatja vele a nyakát, a füle tövét és a csuklóit. Ugyanezzel mossa a haját is, egyszerűen nem tud szabadulni ettől a friss, karakteres illattól, amit ez a gyógynövény áraszt.
~ Akkor itt az ideje a reggelinek...! Vagy ebédnek. Remélem, még csak a reggelinek. ~
Sóhajt fel kissé csalódottan. Így elvesztegetni az idejét...
Egyenes háttal és kimért léptekkel érkezik a fogadóba földszintjére, ahol azonnal megtudakolja, hogy mégis mit lehet enni. A nevek igencsak felkeltik az érdeklődését, a sárkánypörkölt kifejezetten piszkálja a kíváncsiságát, de a csípős lehelet nem túl vonzó, így azon most túl kell adnia. Így inkább egy adag bárcás csirke mellett dönt. Amíg az elkészül, addig sem áll tétlenül: még tegnap elhatározta, hogy kideríti ennek a Szellemjárónak a kilétét, és Alludrin nagy szerencsétlenségére ki is szúrja őt magának.
Csendes léptekkel sétál oda hozzá, s elmélyített hangja a megszokottnál is halkabban csendül, látva, hogy amaz épp megpihen.*
- Szép napot. *Mellkasára téve jobb kezét meghajol felé, még ha külseje alapján valami rangos vagy tudós embernek is tűnik: valószínűleg a nála idősebbeknek kijáró tiszteletét mutatja ki.* Ha nem veszi tolakodásnak, úgy megkérdezném, csatlakozhatok-e önhöz? *Kiegyenesedés közben egy gyakorlott mozdulattal fújja ki arcából az odahullt tincseket.*
- Új vagyok a környéken és szükségem lenne némi útmutatásra.
*Jobbját háta mögé teszi és elhallgat. Esze ágában sincs addig helyet foglalni a túloldalán, amíg erre engedélyt nem kapott - sőt, úgy áll ott, mintha órákig képes lenne rezzenéstelenül őrizni az asztalát. Felemás egy szerzet, az nem vitás.*
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:05:18
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:05:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hát jó, akkor előásom Brennus holmiját, neki is volt valami vaskobakja.
*Nem kell annyira nagyon keresni azt a holmit, mert az Aoneerhez hasonló méretű férfi páncélja ott van a Hrallhban összerakva, mintha csak valami néma és poros strázsa lenne, akit valami sötét sarokba száműztek.*
- Hát jó. De aztán majd ne akadj ki, mikor kiszúrom az összes gyenge pontot a héjadon.
*Értette már elsőre is a dolog lényegét, csak éppen nehezen viszi rá a lélek ilyesmire.*
- Tudod nem szeretek fájdalmat okozni olyanoknak, akiket szeretek.
*Szavai felérnek egy szerelmi vallomással, pedig neki egyébként sem okoz problémát, hogy beszéljen az érzéseiről, és ezt a kijelentését nem is ködös szerelmi vallomásnak szánja, folytatja is a gondolatot.*
- Egy gyakorló kard is tud csontot törni, hiába nem éles, és hiába tompa a nyílvessző, ha utat talál mondjuk a nyakadhoz.
*A tompa végű nyílvesszőt prezentálandó egyik ujját bele fogja nyomni Aoneer gigájába, már ha amaz hagyja ezt. Tényleg nem szívesen lőne rá, tompa nyíllal sem, hegyessel meg maximum parancsra, és akkor is behunyná a szemét, vagy tüsszentést imitálva direkt elhibázná, igaz ugyan, hogy egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy ilyen parancsot kapjon, amúgy is csak viccből mondta.*
- Azért nem, mert előtte hagymásan megsütjük.
*Természetesen újfent humorizál. Egy sertéssel persze valóban így járnak el, de egy vágóállattal a városiak is így csinálhatják, szóval ebben semmi meglepő nem kellene, hogy legyen Aoneernek. Mármint ha Alyo szólna neki, hogy haszonállatokról beszél, és hogy embervért sem nyersen, sem sütve nem fogyasztanak. Sem elfvért, sem orkvért, sem óriásvért, sem tündérvért.*
- Gondolom, hogy ezt sajnálod.
*Nevet ő is. Végtére is Aoneer is csak férfi, a férfiak pedig nyilván kedvelik az olyan műsorokat, ahol egy sor kebel ring a holdfényben. Persze nyilván nem mindegy a keblek kora, mert egy bizonyos kor felett már erősen a talaj felé törekszenek és az nem annyira kellemes látvány, sem holdfényben, sem semmikor.*
- Ha jól viselkedsz, akkor neked lejtek egy félcsupasz táncot a telihold világában. Szerzek fűszoknyát is.
- Hát jó, akkor előásom Brennus holmiját, neki is volt valami vaskobakja.
*Nem kell annyira nagyon keresni azt a holmit, mert az Aoneerhez hasonló méretű férfi páncélja ott van a Hrallhban összerakva, mintha csak valami néma és poros strázsa lenne, akit valami sötét sarokba száműztek.*
- Hát jó. De aztán majd ne akadj ki, mikor kiszúrom az összes gyenge pontot a héjadon.
*Értette már elsőre is a dolog lényegét, csak éppen nehezen viszi rá a lélek ilyesmire.*
- Tudod nem szeretek fájdalmat okozni olyanoknak, akiket szeretek.
*Szavai felérnek egy szerelmi vallomással, pedig neki egyébként sem okoz problémát, hogy beszéljen az érzéseiről, és ezt a kijelentését nem is ködös szerelmi vallomásnak szánja, folytatja is a gondolatot.*
- Egy gyakorló kard is tud csontot törni, hiába nem éles, és hiába tompa a nyílvessző, ha utat talál mondjuk a nyakadhoz.
*A tompa végű nyílvesszőt prezentálandó egyik ujját bele fogja nyomni Aoneer gigájába, már ha amaz hagyja ezt. Tényleg nem szívesen lőne rá, tompa nyíllal sem, hegyessel meg maximum parancsra, és akkor is behunyná a szemét, vagy tüsszentést imitálva direkt elhibázná, igaz ugyan, hogy egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy ilyen parancsot kapjon, amúgy is csak viccből mondta.*
- Azért nem, mert előtte hagymásan megsütjük.
*Természetesen újfent humorizál. Egy sertéssel persze valóban így járnak el, de egy vágóállattal a városiak is így csinálhatják, szóval ebben semmi meglepő nem kellene, hogy legyen Aoneernek. Mármint ha Alyo szólna neki, hogy haszonállatokról beszél, és hogy embervért sem nyersen, sem sütve nem fogyasztanak. Sem elfvért, sem orkvért, sem óriásvért, sem tündérvért.*
- Gondolom, hogy ezt sajnálod.
*Nevet ő is. Végtére is Aoneer is csak férfi, a férfiak pedig nyilván kedvelik az olyan műsorokat, ahol egy sor kebel ring a holdfényben. Persze nyilván nem mindegy a keblek kora, mert egy bizonyos kor felett már erősen a talaj felé törekszenek és az nem annyira kellemes látvány, sem holdfényben, sem semmikor.*
- Ha jól viselkedsz, akkor neked lejtek egy félcsupasz táncot a telihold világában. Szerzek fűszoknyát is.
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:04:53
Üzenet elküldve: 2017-03-19 14:04:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Gyors tempóban halad és így hamar a városban találja magát. Ennek értelmében az első és legfontosabb célja, hogy elhagyja a települést. Hiba volt ide jönni és kár volt annyi időt és energiát beleölni az útba. Most mehet vissza a városba, hogy a szerszámokat megvegye. Ez kissé dühíti, de mivel igen sok hidegvérrel van megáldva, így ez az érzés gyorsan lecsillapodik nála. Amint a kapuhoz érkezik átveszi a szikéjét és már indul is tavernába. Ahogy hallotta a kis épület nincs messze a hegytől. A szerpentinen legyalogol és a fogadó máris láthatóvá válik.
A hosszú gyalogút és az utazás igen kifárasztotta, így gyorsan olyan helyre akar érni, ahol kicsit megpihenhet. Éppen ezért nem akar körbenézni, megfigyelni és bármilyen más időhúzó, halogató lépést tenni. Egyszerűen, csak betoppan az épületbe, majd keres magának egy nyugalmasabb helyet és leül, hogy pihenjen egy kicsit.*
A hosszú gyalogút és az utazás igen kifárasztotta, így gyorsan olyan helyre akar érni, ahol kicsit megpihenhet. Éppen ezért nem akar körbenézni, megfigyelni és bármilyen más időhúzó, halogató lépést tenni. Egyszerűen, csak betoppan az épületbe, majd keres magának egy nyugalmasabb helyet és leül, hogy pihenjen egy kicsit.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 07:57:42
Üzenet elküldve: 2017-03-19 07:57:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Elhagyatottan//
*Maon asszonyság egy egész napnyi üvöltésen lehet túl. Olyannyira, hogy biztosan megfájdult a feje a Zygendar testvérek igen dallamos, és előkelően elfes, ámde idegtépő üvöltésétől. Nem vitás, egy három hónapos gyerek anyja nélkül rosszul érzi magát. Hát még mikor evésre kerül a dolog. Na akkor aztán teljesen vége, mikor nem a puha meleg, de legfőképpen igazi bőrt érzi a szájában, hanem valami idegent, valami műt.*
~Ez sem ő!~
*Panaszolja két korty között vinyítva egy keveset. De nem baj, majd megszokja még ezt a következő magatehetetlen négy év alatt valahogy.
Etetés után Maon asszonyság a szinte már (fénykorához mérten) üres fogadó szélén álló asztalon hagyja a gyermekeket, hogy fürdető vizet készítsen elő nekik, hiszen már legalább háromszor lettek jó koszosak főleg alfélen ma. Így a gyermekek a fogadó népének jóindulatára vannak bízva a következő öt percben. Szerencsére most aránylag csendesen. A kis kosárkából amiben vannak legalább tudják a plafont fókuszálgatni, ami egyre jobban megy.*
-Vhá!
*Rikkant egyet Zakt'ar is, egyfajta jelzésként, mikor először sikerül a felső grendák részleteit kivennie. Rendkívül szórakoztatóan hathat ez az egész számára, ez erezet mintái pedig beindítják kontrollálatlan agyacskáját, és absztrakt képzelete tucatnyi képpel kápráztatja el, amitől csak még izgatottabb lesz.*
*Maon asszonyság egy egész napnyi üvöltésen lehet túl. Olyannyira, hogy biztosan megfájdult a feje a Zygendar testvérek igen dallamos, és előkelően elfes, ámde idegtépő üvöltésétől. Nem vitás, egy három hónapos gyerek anyja nélkül rosszul érzi magát. Hát még mikor evésre kerül a dolog. Na akkor aztán teljesen vége, mikor nem a puha meleg, de legfőképpen igazi bőrt érzi a szájában, hanem valami idegent, valami műt.*
~Ez sem ő!~
*Panaszolja két korty között vinyítva egy keveset. De nem baj, majd megszokja még ezt a következő magatehetetlen négy év alatt valahogy.
Etetés után Maon asszonyság a szinte már (fénykorához mérten) üres fogadó szélén álló asztalon hagyja a gyermekeket, hogy fürdető vizet készítsen elő nekik, hiszen már legalább háromszor lettek jó koszosak főleg alfélen ma. Így a gyermekek a fogadó népének jóindulatára vannak bízva a következő öt percben. Szerencsére most aránylag csendesen. A kis kosárkából amiben vannak legalább tudják a plafont fókuszálgatni, ami egyre jobban megy.*
-Vhá!
*Rikkant egyet Zakt'ar is, egyfajta jelzésként, mikor először sikerül a felső grendák részleteit kivennie. Rendkívül szórakoztatóan hathat ez az egész számára, ez erezet mintái pedig beindítják kontrollálatlan agyacskáját, és absztrakt képzelete tucatnyi képpel kápráztatja el, amitől csak még izgatottabb lesz.*
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-19 00:10:07
Üzenet elküldve: 2017-03-19 00:10:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Örül, hogy a lány nem neheztel rá emiatt. Mindkettejüket nagyjából ugyanaz érdekli kitart e a sisak vagy áttörik. A férfi reméli nem, mert ez azt jelentené, hogy jó a sisakja. Ugyanakkor ha sikerül akkor sem hibáztathat senkit mert ugye jó íjat és jó nyilat kapott. Ha egy felerősített visszacsapó íjjal és a legjobb nyíllal amit a világ ismer meglőnek valamit az szakadjon is ketté amint lehet.*
-Kíváncsi vagyok, csak nem akarom javíttatni ha esetleg mégis sikerül. És a kovács képébe sem vághatom azzal, hogy képzelje addig trükköztünk amíg ki nem lyuggattuk a mesterművét. Szerintem így is haragszik rám amiért lándzsát csináltattam az egyik mesterkardjából. *Az a történet ugye még nincs lejátszva. A városi kovácsnak még nem merte megmutatni a kreálmányt, de az nyilván hallott róla. Elég nagy port vert fel amikor villámot idézett vele egy őrségi sátor kellős közepére. Szerinte fölösleges felhajtás volt, de attól még odasereglett az egész környék az idegesítő Tharg kutyák jöttek utoljára.
Úgy tűnik valamit mégis sikerült elérnie az ajánlatával mert a lány ettől kifejezetten boldognak látszik még ha vissza is utasítja az egészet. Kezeik hamar összefonódnak, és Alyo arca is ragyogni látszik.
Lemondóan bólint. A hosszú íj az ő szemében mindig a parasztok fegyvere marad amivel messzire és nagy ívben lehet lőni, de ő maga soha nem használná. Túl ormótlan, és lovon forgatni szinte lehetetlen lenne. Ugyanakkor közösségi fegyver is, és a városőr mindig is a saját lehetőségében bízott, sosem abban, hogy a törzs, vagy a csapat, osztag majd megvédi. Igaza lett.*
-Csak gyakorlás lenne. És nem használnánk rendes vesszőket. *Mondja el még egyszer a dolog lényegét. Az egész megnyilvánulásban egy afféle ragaszkodó gesztust sejt. Nem mondhatná, hogy a mondatok végével is ki van békülve, de nem kérheti Alyo-t, hogy miatta tagadja meg a törzset amiben él, amiben felnevelkedett. Érzi ez lehetetlen.*
~Legalább ezt is tudjuk.~
-Nem nagy dolog, nekem is jó gyakorlás lenne, és neked is lenne egy mozgó célpontod. *Viszonozza a korább mosolyt. Rég lőttek rá utoljára. Kíváncsi az új páncélban mennyire mozog jól. Eddig úgy érzi nem sok különbség van e között és a korábbi pikkelyvértje között, már súly tekintetében. A lovagi vért nyilván rugalmatlanabb, de nincs olyan mozdulat amit ne lehetne benne végrehajtani. Számottevő legalábbis nincs. Ő pedig a negyven kilós harci szerelésben is tud vidáman futkározni.*
-Miért nem? *Bukik ki a száján a vérivás hallatán. Nem, egyáltalán nem gondolta át ezt a kérdést, de mikor visszagondol rá akkor úgy látja talán még mindig ez a legjobb amit kérdezhetett. Az okok sokszor többet elárulnak mint maguk a tények.*
-Na azt viszont tényleg sajnálom. *Neveti el magát egy kissé. Ez volt az első dolog amit Alyo a törzsről említett, és most eljött az idő, hogy visszavonja. Pedig akkor még egy táncra is felkérte amiből aztán nem lett semmi. Ezek szerint jó okkal. Valahol persze a szíve mélyén látni akarta milyen ünnepélyeket rendeznek ezek a vademberek amikor éppen senki nem látja őket. A dolog legalábbis érdekes lett volna.*
*Örül, hogy a lány nem neheztel rá emiatt. Mindkettejüket nagyjából ugyanaz érdekli kitart e a sisak vagy áttörik. A férfi reméli nem, mert ez azt jelentené, hogy jó a sisakja. Ugyanakkor ha sikerül akkor sem hibáztathat senkit mert ugye jó íjat és jó nyilat kapott. Ha egy felerősített visszacsapó íjjal és a legjobb nyíllal amit a világ ismer meglőnek valamit az szakadjon is ketté amint lehet.*
-Kíváncsi vagyok, csak nem akarom javíttatni ha esetleg mégis sikerül. És a kovács képébe sem vághatom azzal, hogy képzelje addig trükköztünk amíg ki nem lyuggattuk a mesterművét. Szerintem így is haragszik rám amiért lándzsát csináltattam az egyik mesterkardjából. *Az a történet ugye még nincs lejátszva. A városi kovácsnak még nem merte megmutatni a kreálmányt, de az nyilván hallott róla. Elég nagy port vert fel amikor villámot idézett vele egy őrségi sátor kellős közepére. Szerinte fölösleges felhajtás volt, de attól még odasereglett az egész környék az idegesítő Tharg kutyák jöttek utoljára.
Úgy tűnik valamit mégis sikerült elérnie az ajánlatával mert a lány ettől kifejezetten boldognak látszik még ha vissza is utasítja az egészet. Kezeik hamar összefonódnak, és Alyo arca is ragyogni látszik.
Lemondóan bólint. A hosszú íj az ő szemében mindig a parasztok fegyvere marad amivel messzire és nagy ívben lehet lőni, de ő maga soha nem használná. Túl ormótlan, és lovon forgatni szinte lehetetlen lenne. Ugyanakkor közösségi fegyver is, és a városőr mindig is a saját lehetőségében bízott, sosem abban, hogy a törzs, vagy a csapat, osztag majd megvédi. Igaza lett.*
-Csak gyakorlás lenne. És nem használnánk rendes vesszőket. *Mondja el még egyszer a dolog lényegét. Az egész megnyilvánulásban egy afféle ragaszkodó gesztust sejt. Nem mondhatná, hogy a mondatok végével is ki van békülve, de nem kérheti Alyo-t, hogy miatta tagadja meg a törzset amiben él, amiben felnevelkedett. Érzi ez lehetetlen.*
~Legalább ezt is tudjuk.~
-Nem nagy dolog, nekem is jó gyakorlás lenne, és neked is lenne egy mozgó célpontod. *Viszonozza a korább mosolyt. Rég lőttek rá utoljára. Kíváncsi az új páncélban mennyire mozog jól. Eddig úgy érzi nem sok különbség van e között és a korábbi pikkelyvértje között, már súly tekintetében. A lovagi vért nyilván rugalmatlanabb, de nincs olyan mozdulat amit ne lehetne benne végrehajtani. Számottevő legalábbis nincs. Ő pedig a negyven kilós harci szerelésben is tud vidáman futkározni.*
-Miért nem? *Bukik ki a száján a vérivás hallatán. Nem, egyáltalán nem gondolta át ezt a kérdést, de mikor visszagondol rá akkor úgy látja talán még mindig ez a legjobb amit kérdezhetett. Az okok sokszor többet elárulnak mint maguk a tények.*
-Na azt viszont tényleg sajnálom. *Neveti el magát egy kissé. Ez volt az első dolog amit Alyo a törzsről említett, és most eljött az idő, hogy visszavonja. Pedig akkor még egy táncra is felkérte amiből aztán nem lett semmi. Ezek szerint jó okkal. Valahol persze a szíve mélyén látni akarta milyen ünnepélyeket rendeznek ezek a vademberek amikor éppen senki nem látja őket. A dolog legalábbis érdekes lett volna.*
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-18 15:54:06
Üzenet elküldve: 2017-03-18 15:54:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hát jó, ha gondolod akkor keresek másvalamit, van még itt pár tökfödő.
*Mondja vidoran, és közben arra gondol, hogy ő tutira megőrülne a fején egy ekkora holtsúllyal, ami ráadásul nem biztosít elég jó kilátást sem. Tőle távol áll az, hogy ennyi vasat magára pakoljon.*
- Azért kicsit csak érdekel, hogy egy hozzám hasonló béna kilyuggatná-e, nem?
*Őt érdekli, Aoneer elég nagy célpont amúgy is, valószínűleg a sok vas miatt lomhább is, mint olyasvalaki, aki nem visel ennyi páncélzatot, kétségtelen ugyanakkor, hogy emiatt kevésbé puhatestű. Viszont tutira vannak gyenge pontjai, olyanok amikről Aoneer talán maga sem tud.*
- Aranyos vagy. Tényleg.
*Aoneer felé dől, a fejét a vállára hajtja és a férfi hozzá közelebbi kezét a saját kezei közé fogja, ha ez a másiknak nincsen ellenére, akkor alkarja a lány két alkarja közé kerül, ujjaik összekulcsolódnak. Nem marad így Alyo sokáig, mert felemeli a fejét, de anélkül, hogy elengedné a férfi kezét. Rámosolyog.*
- Az összetett íj nem az én világom, az egyszerűbbek híve vagyok, mint ez a kis drága is.
*Ennél nagyobb húzásúakhoz gyenge is, persze komoly és kitartóbb munkával izmosabbra köszörülhetné a karját, de igazából nincs hozzá kedve. Jó a karja így, ahogy van, és az íja is éppen megfelelő. Ő észre sem veszi az ajándékozási szándékot, talán azért, mert Aoneer azt egyfajta kérdés formájába csomagolta.*
- Egek! Rád nem lődöznék soha. Jó-jó, ha parancsba kapnám akkor igen. De csak lábon lőnélek.
*Viccel, és már előre sejti, hogy a férfi komolyan fogja venni, pedig a vigyorrá szélesülő mosolyából igazán észrevehető, hogy csak viccel. Aztán újra finom mosollyá szelídül, ahogyan Aoneer kifejti, hogy mi is a baja a Vasheggyel. Alyo nem látja olyan sötéten a dolgot, mert kiderült, hogy a férfinek semmi baja nem lenne a Vasheggyel, ha az nem a Vashegy lenne. Ez nem is olyan nagy probléma, csak annak látszik. Jó, ez valóban nagy probléma, és belegondolva Alyonak is csak annyi a baja Artheniorral, hogy az Arthenior. Az orkokat is csak azért rühelli, mert azok orkok. Az ő érzései sem fognak ezekkel a dolgokkal soha megváltozni, akkor hogyan várhatna el Aoneertől hasonlót? A férfi arcát fürkészi, és egy darabig nem szól egy szót sem. Aztán viszonylag hirtelen szólal meg újra.*
- Azt ugye tudod, hogy nem isszuk meg ellenégeink vérét?
*Alyo meggyőződése, hogy Aoneer azért ódzkodik ennyire a Vashegytől, mert a lakóit nem igazán ismeri, csupán a róluk kialakult sztereotípiákat. Persze ez így van a lány és a város esetében is.*
- Fűszoknyában sem táncolunk félmeztelenül a telihold fényében.
- Hát jó, ha gondolod akkor keresek másvalamit, van még itt pár tökfödő.
*Mondja vidoran, és közben arra gondol, hogy ő tutira megőrülne a fején egy ekkora holtsúllyal, ami ráadásul nem biztosít elég jó kilátást sem. Tőle távol áll az, hogy ennyi vasat magára pakoljon.*
- Azért kicsit csak érdekel, hogy egy hozzám hasonló béna kilyuggatná-e, nem?
*Őt érdekli, Aoneer elég nagy célpont amúgy is, valószínűleg a sok vas miatt lomhább is, mint olyasvalaki, aki nem visel ennyi páncélzatot, kétségtelen ugyanakkor, hogy emiatt kevésbé puhatestű. Viszont tutira vannak gyenge pontjai, olyanok amikről Aoneer talán maga sem tud.*
- Aranyos vagy. Tényleg.
*Aoneer felé dől, a fejét a vállára hajtja és a férfi hozzá közelebbi kezét a saját kezei közé fogja, ha ez a másiknak nincsen ellenére, akkor alkarja a lány két alkarja közé kerül, ujjaik összekulcsolódnak. Nem marad így Alyo sokáig, mert felemeli a fejét, de anélkül, hogy elengedné a férfi kezét. Rámosolyog.*
- Az összetett íj nem az én világom, az egyszerűbbek híve vagyok, mint ez a kis drága is.
*Ennél nagyobb húzásúakhoz gyenge is, persze komoly és kitartóbb munkával izmosabbra köszörülhetné a karját, de igazából nincs hozzá kedve. Jó a karja így, ahogy van, és az íja is éppen megfelelő. Ő észre sem veszi az ajándékozási szándékot, talán azért, mert Aoneer azt egyfajta kérdés formájába csomagolta.*
- Egek! Rád nem lődöznék soha. Jó-jó, ha parancsba kapnám akkor igen. De csak lábon lőnélek.
*Viccel, és már előre sejti, hogy a férfi komolyan fogja venni, pedig a vigyorrá szélesülő mosolyából igazán észrevehető, hogy csak viccel. Aztán újra finom mosollyá szelídül, ahogyan Aoneer kifejti, hogy mi is a baja a Vasheggyel. Alyo nem látja olyan sötéten a dolgot, mert kiderült, hogy a férfinek semmi baja nem lenne a Vasheggyel, ha az nem a Vashegy lenne. Ez nem is olyan nagy probléma, csak annak látszik. Jó, ez valóban nagy probléma, és belegondolva Alyonak is csak annyi a baja Artheniorral, hogy az Arthenior. Az orkokat is csak azért rühelli, mert azok orkok. Az ő érzései sem fognak ezekkel a dolgokkal soha megváltozni, akkor hogyan várhatna el Aoneertől hasonlót? A férfi arcát fürkészi, és egy darabig nem szól egy szót sem. Aztán viszonylag hirtelen szólal meg újra.*
- Azt ugye tudod, hogy nem isszuk meg ellenégeink vérét?
*Alyo meggyőződése, hogy Aoneer azért ódzkodik ennyire a Vashegytől, mert a lakóit nem igazán ismeri, csupán a róluk kialakult sztereotípiákat. Persze ez így van a lány és a város esetében is.*
- Fűszoknyában sem táncolunk félmeztelenül a telihold fényében.
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-17 23:48:20
Üzenet elküldve: 2017-03-17 23:48:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A dolgok egészen szépen alakulnak, az étel sül, a kezük összeér alighanem ez az első szolidabb találkozásuk, a lány mégis eljut arra a pontra amikor kénytelen őt visszautasítani.*
-Azért nem bánnám, ha valami más célpontot keresnénk hozzá. Egy lyukas sisak nem mutat valami szépen, és csak még egy pont lenne ahol aztán belőhetnek. *Fene se tudja mennyit bír ki a lovagi fejfedő, de egy elf nyíllal megtöltött teljes erejét kihasználó visszacsapó íj se kutya. Alighanem sok fémfajtát le lehet vele selejtezni. Alyo valószínűleg nem tudja majd annyira kihúzni a fegyvert mint ő, de ez nem teszi a lövését annyival veszélytelenebbé amennyivel a férfi is megelégedne.*
-Ha gondolod kérek Hrothgaartól neked is egy speciális íjat. Nekem ez nem nagy költség, és ha egy sima hosszú íjjal ilyen jól lősz egy jobb minőségűvel akár legenda is lehet belőled. *Mosolyog, és közben azt latolgatja a fejében mit is csinál éppen mert maga is csak vázlatpontokban tudná elmondani. Egyrészt alkalmat keres arra, hogy először valamiféle ajándékot adjon a lánynak, másrészt már megint egy fegyvert tákol össze elméjében, ezúttal olyat amit majd a Thargok fognak használni. Ezt az ellentétet egyre nehezebb magában feloldania, és nehéz is lesz amíg nem barátkozik meg a sámánasszonnyal, vagy Alyo nem fordít hátat a törzsnek. Mindkettő elég nevetségesen hangzik. És különben sem várhat a lánytól ilyet. Most biztos nem.*
-De ha szerzünk pár tompa vesszőt felőlem akár rám is lövöldözhetsz. *Említi meg és tekintete kissé elkalandozik Alyo mögött a fogadó hátterében. Nem akar több tanácsot adni, vagy feltételezésekbe bocsátkozni, de bizony más az amikor le kell szedni egy alakot a távolban és más mikor egy üvöltő páncélozott szörnyeteg rohan az ember felé. Sokan egyszerűen leblokkolnának, amit Alyoról nem feltételez, de ez olyan veszély ami alól még a veteránok sem vonhatják ki magukat. És már megint fegyver gyártósat játszik. Ideje lenne abbahagynia.*
-Nem változtathatod meg a vashegyet. *Mondja a lány szavaira, és olyan mintha kissé szégyenkezne. Ő amiért valószínűleg sose fog neki tetszeni az ami itt folyik.*
-A vashegy mindig az marad ami, ennek pedig újra és újra jelét adja majd. Én pedig e szerint fogok rá tekinteni. *Sóhajt, és ebben a sóhajban nem csak a megkönnyebbülés van benne hanem az Artheniori állapotok miatt érzett bánat is. A város sem lesz soha jobb egy arasznyival sem, ő nem tud rajta változtatni és ezek szerint kell tekintenie a városra is. Már csak az a kérdés az ő helye hol van ebben a világban?*
-De örülök, hogy legalább egy jó tulajdonsága ennek a helynek is van. *Mosolyog újra a lányra, remélve a megbocsátja neki az előbbi ködös vélemény nyilvánítását. Pedig ez akár még válóok is lehet a részéről.*
*A dolgok egészen szépen alakulnak, az étel sül, a kezük összeér alighanem ez az első szolidabb találkozásuk, a lány mégis eljut arra a pontra amikor kénytelen őt visszautasítani.*
-Azért nem bánnám, ha valami más célpontot keresnénk hozzá. Egy lyukas sisak nem mutat valami szépen, és csak még egy pont lenne ahol aztán belőhetnek. *Fene se tudja mennyit bír ki a lovagi fejfedő, de egy elf nyíllal megtöltött teljes erejét kihasználó visszacsapó íj se kutya. Alighanem sok fémfajtát le lehet vele selejtezni. Alyo valószínűleg nem tudja majd annyira kihúzni a fegyvert mint ő, de ez nem teszi a lövését annyival veszélytelenebbé amennyivel a férfi is megelégedne.*
-Ha gondolod kérek Hrothgaartól neked is egy speciális íjat. Nekem ez nem nagy költség, és ha egy sima hosszú íjjal ilyen jól lősz egy jobb minőségűvel akár legenda is lehet belőled. *Mosolyog, és közben azt latolgatja a fejében mit is csinál éppen mert maga is csak vázlatpontokban tudná elmondani. Egyrészt alkalmat keres arra, hogy először valamiféle ajándékot adjon a lánynak, másrészt már megint egy fegyvert tákol össze elméjében, ezúttal olyat amit majd a Thargok fognak használni. Ezt az ellentétet egyre nehezebb magában feloldania, és nehéz is lesz amíg nem barátkozik meg a sámánasszonnyal, vagy Alyo nem fordít hátat a törzsnek. Mindkettő elég nevetségesen hangzik. És különben sem várhat a lánytól ilyet. Most biztos nem.*
-De ha szerzünk pár tompa vesszőt felőlem akár rám is lövöldözhetsz. *Említi meg és tekintete kissé elkalandozik Alyo mögött a fogadó hátterében. Nem akar több tanácsot adni, vagy feltételezésekbe bocsátkozni, de bizony más az amikor le kell szedni egy alakot a távolban és más mikor egy üvöltő páncélozott szörnyeteg rohan az ember felé. Sokan egyszerűen leblokkolnának, amit Alyoról nem feltételez, de ez olyan veszély ami alól még a veteránok sem vonhatják ki magukat. És már megint fegyver gyártósat játszik. Ideje lenne abbahagynia.*
-Nem változtathatod meg a vashegyet. *Mondja a lány szavaira, és olyan mintha kissé szégyenkezne. Ő amiért valószínűleg sose fog neki tetszeni az ami itt folyik.*
-A vashegy mindig az marad ami, ennek pedig újra és újra jelét adja majd. Én pedig e szerint fogok rá tekinteni. *Sóhajt, és ebben a sóhajban nem csak a megkönnyebbülés van benne hanem az Artheniori állapotok miatt érzett bánat is. A város sem lesz soha jobb egy arasznyival sem, ő nem tud rajta változtatni és ezek szerint kell tekintenie a városra is. Már csak az a kérdés az ő helye hol van ebben a világban?*
-De örülök, hogy legalább egy jó tulajdonsága ennek a helynek is van. *Mosolyog újra a lányra, remélve a megbocsátja neki az előbbi ködös vélemény nyilvánítását. Pedig ez akár még válóok is lehet a részéről.*
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Vaskorsó Taverna
Üzenet elküldve: 2017-03-17 21:18:03
Üzenet elküldve: 2017-03-17 21:18:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hát a tükör, sőt minden tükröződő felület.
*Hiába, a női agy furcsa, pláne ha önmagukat kell értékelniük, ilyenkor a fenék túl nagy, adott esetben még karfiolos is, a mell túlságosan lóg, az orr meg az áll túl nagy, a haj nem elég göndör, vagy nem elég egyenes. A nőkről általánosságban elmondható, hogy mindig mást akarnak, mint amijük van, ha hullámos a hajuk, akkor göndört, ha göndör, akkor egyeneset, ha szőke a hajuk akkor barnát, vagy vöröset, ha vörös akkor szőkét. Ha magasak akkor alacsonyabbak lennének, ha alacsonyak akkor pedig magasabbak. Természetesen mindig kövérebbnek látják magukat, mint amennyire valójában azok, és valójában a többi nőnek akarják megmutatni, hogy ők mennyivel szebbek, és jobbak, mint a többiek. A férfiak persze azt hiszik, hogy nekik szólnak a szép ruhák, meg a kidomborított idomok, de a szomorú igazság az, hogy nem. Jó, azért természetesen hízik a májuk a férfiak elismerő szavaitól és pillantásaitól is, ilyenkor kis pír is elfutja arcukat, Alyoét is, mikor Aoneer azt mondja, hogy szép meg sima a hasa. Valahogy még arra is hajlik, hogy elhiggye amit mond. Igen, elhiszi neki, hiszen Aoneer más, mint a többi férfi, ezt első pillantásra is látta már, rögtön megtetszett neki. Igen, valóban felajánlkozott neki, de olyannak sosem ajánlkozna fel aki nem tetszik neki, és lám beletrafált (csakúgy, mint a sisak szemrésébe). Elpillant a tökfödő irányába, kicsit pozíciót vált, immáron nem támaszkodik állával a tenyerében, hanem végigsimít a férfinak azon a kézfején, ami a sisakon van. Keze azonban tovább is megy, hogy hüvelykje végigsimíthasson a sisakon is ott, ahol eltalálta. Nincs sok külsérelmi nyom, de a körmével érzi, hogy a nyílhegy kicsit belekarcolt a fémbe, végtére is fém találkozott fémmel.*
- Majd ha Hrothi elkészül az új íjaddal, akkor azt is kipróbálnám ezen, mert ettől...
*Itt végigsimít a saját, az asztalon pihenő íján*
- Még csak fejfájást sem okoztam volna. Talán csak fülcsengést.
*Természetesen nem akar sem fülcsengés, sem fejfájást okozni, csak ilyesmire lődözni mégis több tapasztalatot ad, mint egy szénabálára aggatott céltábla, így jobban érezni a fegyver valódi erejét.*
- Nincsenek vérmes reményeim. Tudom, hogy nem szeretsz itt lenni, és őszintén sajnálom, hogy így érzed. Remélem, hogy segítek neked abban egy kicsit, hogy megváltozzon ez az érzés.
*Sokszor naiv kislány persze, de azért megvan a magához való esze. Míg beszél továbbra is körmével kapargatja az iménti találata helyét, seszínű tekintetét is odaszegezi.*
- Hát a tükör, sőt minden tükröződő felület.
*Hiába, a női agy furcsa, pláne ha önmagukat kell értékelniük, ilyenkor a fenék túl nagy, adott esetben még karfiolos is, a mell túlságosan lóg, az orr meg az áll túl nagy, a haj nem elég göndör, vagy nem elég egyenes. A nőkről általánosságban elmondható, hogy mindig mást akarnak, mint amijük van, ha hullámos a hajuk, akkor göndört, ha göndör, akkor egyeneset, ha szőke a hajuk akkor barnát, vagy vöröset, ha vörös akkor szőkét. Ha magasak akkor alacsonyabbak lennének, ha alacsonyak akkor pedig magasabbak. Természetesen mindig kövérebbnek látják magukat, mint amennyire valójában azok, és valójában a többi nőnek akarják megmutatni, hogy ők mennyivel szebbek, és jobbak, mint a többiek. A férfiak persze azt hiszik, hogy nekik szólnak a szép ruhák, meg a kidomborított idomok, de a szomorú igazság az, hogy nem. Jó, azért természetesen hízik a májuk a férfiak elismerő szavaitól és pillantásaitól is, ilyenkor kis pír is elfutja arcukat, Alyoét is, mikor Aoneer azt mondja, hogy szép meg sima a hasa. Valahogy még arra is hajlik, hogy elhiggye amit mond. Igen, elhiszi neki, hiszen Aoneer más, mint a többi férfi, ezt első pillantásra is látta már, rögtön megtetszett neki. Igen, valóban felajánlkozott neki, de olyannak sosem ajánlkozna fel aki nem tetszik neki, és lám beletrafált (csakúgy, mint a sisak szemrésébe). Elpillant a tökfödő irányába, kicsit pozíciót vált, immáron nem támaszkodik állával a tenyerében, hanem végigsimít a férfinak azon a kézfején, ami a sisakon van. Keze azonban tovább is megy, hogy hüvelykje végigsimíthasson a sisakon is ott, ahol eltalálta. Nincs sok külsérelmi nyom, de a körmével érzi, hogy a nyílhegy kicsit belekarcolt a fémbe, végtére is fém találkozott fémmel.*
- Majd ha Hrothi elkészül az új íjaddal, akkor azt is kipróbálnám ezen, mert ettől...
*Itt végigsimít a saját, az asztalon pihenő íján*
- Még csak fejfájást sem okoztam volna. Talán csak fülcsengést.
*Természetesen nem akar sem fülcsengés, sem fejfájást okozni, csak ilyesmire lődözni mégis több tapasztalatot ad, mint egy szénabálára aggatott céltábla, így jobban érezni a fegyver valódi erejét.*
- Nincsenek vérmes reményeim. Tudom, hogy nem szeretsz itt lenni, és őszintén sajnálom, hogy így érzed. Remélem, hogy segítek neked abban egy kicsit, hogy megváltozzon ez az érzés.
*Sokszor naiv kislány persze, de azért megvan a magához való esze. Míg beszél továbbra is körmével kapargatja az iménti találata helyét, seszínű tekintetét is odaszegezi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5032-5051