Kikötő - Vámház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 149-168
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-27 00:58:59
Üzenet elküldve: 2018-10-27 00:58:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Latamie válaszára, miszerint egész délelőtt neki énekelt, csak elégedetlen pillantással néz a vörös szirénre. Vannak dolgok, amelyek nem tartoznak Meronnanra, s nem azért, mert félné őt miattuk, csak nincs szüksége további kelletlen megjegyzésekre és humorosnak szánt szurkálódásra. De nem szól semmit, hisz tudja, hogy tiltakozása csak olaj volna testvére különleges humorának tüzére.*
- Anyád a tolvaj, az a szajha. *Mondja halkan Meronnan erszényes megjegyzésére. A dolog pikantériája, hogy mindketten közös anyától származnak, aki éppen szajhaként kereste a kenyerét.*
- Összetéveszted a bókot a sértéssel. *Mutat rá a nüansznyi különbségre.*
- Félisten, mi? *Kérdi hitetlen mosollyal.
Türelemmel kivárja, míg a kalmárkirálynő újabb dohányrúdra gyújt, jobbjának ujját fegyverövébe akasztja, széles karimájú kalapja árnyékba vonja az arcát, csak sárgás ragadozótekintete villan a vörösre.
Latamie nem lehet tisztában azzal, miféle szerepet szán neki ebben a kis történetben, de egyelőre visszatartja a teljes kép egyes darabjait, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a lány kíváncsiságára és a Sellőben megismert kalandvágyára alapozzon.*
- Igazad van. *Hagyja annyiban Meronnan korlátozott szabadságának megállapítását. Őt nem érdekli a gyerekes kard-hüvely metafora, szeretne már túl lendülni ezen a részen, hogy az érdemi dolgokkal id foglalkozhassanak.*
- Biztosan. *Válaszol immáron türelmetlennek is mondható hangon.*
- Az. *Mondja rezignáltan.*
- Ha visszakerül ide, hagyom élve elrohadni a napon. *Teszi hozzá. Persze nem tenné, de már sokkal komolyabb feltételekkel állna elé újonnan.
Hiába, a családtagjait nem válogathatja meg az ember, de a barátait, szövetségeseit és társait szerencsére igen.
A "Pacsirta" ugyanúgy nem tetszik neki, mint a "Nagyokos", de túllendül a dolgon, ha máskor is újrahallja és alkalmas lesz, elmagyarázza, miért ne hívja senki ezen a néven.*
- Rendben. *Adja be a derekát, s talán akkor Meronnan se akadékoskodik annyit.*
- Ezek itt *int az épület felé maga mögött, persze elég halkan fonva szavainak fonalát ahhoz, hogy az őrök ne hallhassák.* bár az élet sötétebbik felén élik életüket, mégis üzletemberek. Olyanok, akiknek többet ér egy jól jövedelmező üzlet, mint egy melák fellógatása. Nekem pedig feltett szándékom üzletelni velük, hisz ők azok, akik nélkül nem mozdul az ember a kikötőben. Ha megfelelő háttérrel tudom alátámasztani az üzleti ajánlatom, akkor megteszik nekem azt a szívességet, hogy elengedik őt és még jó hasznot is húzhatunk mindannyian. *Magyarázza könnyed hangon.*
- Ehhez az kell, hogy egy jó megjelenésű, de kellően ismeretlen üzlettárs, avagy üzlettársak *int a néma ismeretlen férfi felé.* álljanak mögöttem. *Fűzi tovább.*
- Nem, nem érdekel, hogy mennyire ki akarod nyírni azt az égett pofájút, vagy kit! *Mutat Meronnanra, mielőtt az megszólalna.*
- Mindennek eljön a maga ideje. De ahhoz tervezni kell és okosabbnak lenni náluk. Ne feledd, az ellenségem ellensége a barátom. *Gyanítja, hogy ez már túl sok lesz testvérének.
Nem kezd most abba, hogy elmagyarázza, hogyan is épülhet fel a Patkányok hierarchikus rendszere. Ha az égett pofájú a vezér, akkor legalább hárman áhítoznak a posztjára, s ha Meronnan kinyomná a szemét az agyába, azzal legfeljebb nekik kedvezne, de hogy nem fogadnának el egy senkiházit csak azért, mert kifilézte a régi vezért, az holtbiztos.
Érdekesebb lehet inkább Latamie és az idegen válasza most, hogy már hallottak egy darabkát a tervből.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.27 01:00:43
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Latamie válaszára, miszerint egész délelőtt neki énekelt, csak elégedetlen pillantással néz a vörös szirénre. Vannak dolgok, amelyek nem tartoznak Meronnanra, s nem azért, mert félné őt miattuk, csak nincs szüksége további kelletlen megjegyzésekre és humorosnak szánt szurkálódásra. De nem szól semmit, hisz tudja, hogy tiltakozása csak olaj volna testvére különleges humorának tüzére.*
- Anyád a tolvaj, az a szajha. *Mondja halkan Meronnan erszényes megjegyzésére. A dolog pikantériája, hogy mindketten közös anyától származnak, aki éppen szajhaként kereste a kenyerét.*
- Összetéveszted a bókot a sértéssel. *Mutat rá a nüansznyi különbségre.*
- Félisten, mi? *Kérdi hitetlen mosollyal.
Türelemmel kivárja, míg a kalmárkirálynő újabb dohányrúdra gyújt, jobbjának ujját fegyverövébe akasztja, széles karimájú kalapja árnyékba vonja az arcát, csak sárgás ragadozótekintete villan a vörösre.
Latamie nem lehet tisztában azzal, miféle szerepet szán neki ebben a kis történetben, de egyelőre visszatartja a teljes kép egyes darabjait, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a lány kíváncsiságára és a Sellőben megismert kalandvágyára alapozzon.*
- Igazad van. *Hagyja annyiban Meronnan korlátozott szabadságának megállapítását. Őt nem érdekli a gyerekes kard-hüvely metafora, szeretne már túl lendülni ezen a részen, hogy az érdemi dolgokkal id foglalkozhassanak.*
- Biztosan. *Válaszol immáron türelmetlennek is mondható hangon.*
- Az. *Mondja rezignáltan.*
- Ha visszakerül ide, hagyom élve elrohadni a napon. *Teszi hozzá. Persze nem tenné, de már sokkal komolyabb feltételekkel állna elé újonnan.
Hiába, a családtagjait nem válogathatja meg az ember, de a barátait, szövetségeseit és társait szerencsére igen.
A "Pacsirta" ugyanúgy nem tetszik neki, mint a "Nagyokos", de túllendül a dolgon, ha máskor is újrahallja és alkalmas lesz, elmagyarázza, miért ne hívja senki ezen a néven.*
- Rendben. *Adja be a derekát, s talán akkor Meronnan se akadékoskodik annyit.*
- Ezek itt *int az épület felé maga mögött, persze elég halkan fonva szavainak fonalát ahhoz, hogy az őrök ne hallhassák.* bár az élet sötétebbik felén élik életüket, mégis üzletemberek. Olyanok, akiknek többet ér egy jól jövedelmező üzlet, mint egy melák fellógatása. Nekem pedig feltett szándékom üzletelni velük, hisz ők azok, akik nélkül nem mozdul az ember a kikötőben. Ha megfelelő háttérrel tudom alátámasztani az üzleti ajánlatom, akkor megteszik nekem azt a szívességet, hogy elengedik őt és még jó hasznot is húzhatunk mindannyian. *Magyarázza könnyed hangon.*
- Ehhez az kell, hogy egy jó megjelenésű, de kellően ismeretlen üzlettárs, avagy üzlettársak *int a néma ismeretlen férfi felé.* álljanak mögöttem. *Fűzi tovább.*
- Nem, nem érdekel, hogy mennyire ki akarod nyírni azt az égett pofájút, vagy kit! *Mutat Meronnanra, mielőtt az megszólalna.*
- Mindennek eljön a maga ideje. De ahhoz tervezni kell és okosabbnak lenni náluk. Ne feledd, az ellenségem ellensége a barátom. *Gyanítja, hogy ez már túl sok lesz testvérének.
Nem kezd most abba, hogy elmagyarázza, hogyan is épülhet fel a Patkányok hierarchikus rendszere. Ha az égett pofájú a vezér, akkor legalább hárman áhítoznak a posztjára, s ha Meronnan kinyomná a szemét az agyába, azzal legfeljebb nekik kedvezne, de hogy nem fogadnának el egy senkiházit csak azért, mert kifilézte a régi vezért, az holtbiztos.
Érdekesebb lehet inkább Latamie és az idegen válasza most, hogy már hallottak egy darabkát a tervből.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.27 01:00:43
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-24 23:21:36
Üzenet elküldve: 2018-10-24 23:21:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Kiszolgáltatott helyzetbe hozták azok az idétlen patkányok, de a Kikötő Királyaként nem veszítheti méltóságát, egyetlen percre sem.*
-Jobb, ha vigyáz asszonyom, a csodás hang kábulatában még lába kél az erszényének.
*Siklik a fekete tekintet Cha'yssra, de hamar mohón vándorol vissza a lányra.*
-Bókolok, há' nem látod? Ne légy modortalan.
*Vigyorodik el. Nem áll ellen, hagyja, hogy a leány puha keze az állára fonódjon, állja a fürkésző pillantást is, mintha öccse valami lókupec volna, kivel Latamie üzletel, ő meg az áru.*
-Ezt egy félisten vágta az arcomra, de nem akarok kérkedni.
*Nevesíti meg nyelvével ajkait és hunyorog joviálisan a nőre, miközben az megpaskolja az arcát.*
-Nem a Sellőből jött, igaz-e?
*Szólal meg rekedt, borízű mámorral hangjában. A leányon lógó számszeríj még inkább megerősíti megérzésében. Latamie következő megjegyzését elengedi a füle mellett, hisz számára is egyértelmű, hogy öccse nem fog innen nélküle távozni.*
-Avass be a tervedbe.
*Fókuszál immáron Cha'yssra. Nem lát a férfi szövevényes agytekervényei mögé, sosem tudott. Elég számára a tudat, hogy öccse tudja, fordított esetben ő is megpróbálná kiszabadítani.*
-Ezek csak az acélból értenek. Magam is próbáltam tárgyalni velük, de hát...
*Hallgat el jelentőségteljesen, jelezvén, hogy a diplomácia hová juttatta.*
-Ha kitudnám tolni a szemét az égett pofájúnak odabenn, talán hallgatnának rám.
*Suttogja bizalmasan. Igazán vágyná kitolni a szemét az égett pofájúnak. Ő sosem volt az az agyafúrt cselszövő, a furmányos tervek kieszelése Cha'yss asztala.*
-Működhet.
*Erősíti meg bólogatva saját elképzelését, szeme sarkából pedig az idegen férfit kezdi mustrálni. Nem bízik benne, egyáltalán nem.*
*Kiszolgáltatott helyzetbe hozták azok az idétlen patkányok, de a Kikötő Királyaként nem veszítheti méltóságát, egyetlen percre sem.*
-Jobb, ha vigyáz asszonyom, a csodás hang kábulatában még lába kél az erszényének.
*Siklik a fekete tekintet Cha'yssra, de hamar mohón vándorol vissza a lányra.*
-Bókolok, há' nem látod? Ne légy modortalan.
*Vigyorodik el. Nem áll ellen, hagyja, hogy a leány puha keze az állára fonódjon, állja a fürkésző pillantást is, mintha öccse valami lókupec volna, kivel Latamie üzletel, ő meg az áru.*
-Ezt egy félisten vágta az arcomra, de nem akarok kérkedni.
*Nevesíti meg nyelvével ajkait és hunyorog joviálisan a nőre, miközben az megpaskolja az arcát.*
-Nem a Sellőből jött, igaz-e?
*Szólal meg rekedt, borízű mámorral hangjában. A leányon lógó számszeríj még inkább megerősíti megérzésében. Latamie következő megjegyzését elengedi a füle mellett, hisz számára is egyértelmű, hogy öccse nem fog innen nélküle távozni.*
-Avass be a tervedbe.
*Fókuszál immáron Cha'yssra. Nem lát a férfi szövevényes agytekervényei mögé, sosem tudott. Elég számára a tudat, hogy öccse tudja, fordított esetben ő is megpróbálná kiszabadítani.*
-Ezek csak az acélból értenek. Magam is próbáltam tárgyalni velük, de hát...
*Hallgat el jelentőségteljesen, jelezvén, hogy a diplomácia hová juttatta.*
-Ha kitudnám tolni a szemét az égett pofájúnak odabenn, talán hallgatnának rám.
*Suttogja bizalmasan. Igazán vágyná kitolni a szemét az égett pofájúnak. Ő sosem volt az az agyafúrt cselszövő, a furmányos tervek kieszelése Cha'yss asztala.*
-Működhet.
*Erősíti meg bólogatva saját elképzelését, szeme sarkából pedig az idegen férfit kezdi mustrálni. Nem bízik benne, egyáltalán nem.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-23 17:09:44
Üzenet elküldve: 2018-10-23 17:09:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Amint odaér a kalodához, már szórakoztatja a helyzet. Meronnan nem habozik fricskázni testvérét, majd Latamie-nek ajánlatot tenni. A szemtelen méregetésen Latamie elmosolyodik.*
~Nem csodálom, hogy kalodában kötött ki, a bicskanyitogató fajtája.~
- Egész délelőtt nekem énekelt *Válaszol, mint ha mi sem lett volna természetesebb, miközben előhúz egy újabb szál dohányt nagy nyugodtan. Ez nem a csillagsodor, a wegtoreni élvezetnél valamivel rövidebb, fűszeresebb, valamivel bekeverhették a szigeteken, vagy talán aromába áztatták. Övén újra gyújtja a fapálcikát, mely sárgán lobban, és narancs tüzével gyújtja is a dohányt. Mikor megrázza a pálcát, keze mozdulna, hogy beintsen neki is, mint Horaknak, végül moderálja magát, még akár jól is kijöhet.
Chayss, valamilyen oknál fogva kulcs tényezőnek tálalja Latamie-t, így annak minden védelmébe vonva őt. Ettől még nem ringatja magát abba a tévhitbe, hogy egy reggel megismert idegen, nem-e csalinak akarja őt használni, s hogy annak testvére felszabadulván, egy váratlan pillanatban, nem-e tartana igényt Latamie bájaira, ha akarja, ha nem. Bárhogy is van, Csala nem tart ilyesmitől, csak szem előtt tartja ezeket a lehetséges fordulatokat is.*
- A Sellő tele van hivatásos kardhüvellyel, választhatnál onnan is, ami tetszik. *Fújja ki ráérősen a fűszeres dohányfüstöt.* Díszeset vagy egyszerűt. *Vállát vonja. Bár az ajánlat hízelgő, s a méretes testhez általában a fegyver is aránylik, ami még vonzó is lehetne. Csak a jelen helyzet felvet némi problémát.* Ja, nem. Be vagy zárva. *Teszi hozzá kurtán, kijelentve a nyilvánvalót, s magát korábban említett problémát.*
- Nem képelem. Még a végén élvezné. *Válaszol Chayss engedélyére, utána szeme sarkából sandít a szótlan idegen felé is. Fogalma sincs, ki ő vagy miért van itt, de jó volna tudni, mert az ismeretlen tényező, mindig rizikót jelent. A szokatlan széljárást a hajón sem szerette soha.*
- Biztosan ki akarod szabadítani? *Kérdezi immár a bárdtól, miközben szabad kezével Meronn álla alá nyúlva kicsit felfeszíti a fejét, s közelebb hajolva szemügyre veszi a borostás arc bal felén futó heget. Ebből a közelségből érződhet az ánizsos aroma, amit a dohány okán körül lengi a vöröskét.*
- Elég nagy a szája. *Jegyzi meg, miközben méregeti.* Jövő haton kezdhetjük elölről a kiszabadítását. *Csóválja a fejét, majd míg Chayss-nek csak a vágya van erre, Latamie szemtelenül meg is paskolja férfi arcát.
~Egy hat a Csalogányon megválasztaná.~
Nem kell túl jó emberismerőnek lennie, hogy lássa, a melák nélkül nem mennek sehova, akkor pedig ugrik az üzlet, minden velejárójával. Ezt aztán Cha'yss szavakba is önti, így nem csak a tippjeire támaszkodik tovább.*
- Meglátjuk, mi lesz ebből Pacsirta. Hogy lesz-e értelme társulni. Inkább azt mondd, milyen „fontos részletnek” szántál, mert vakon nem bólintok semmire.
*Jelenti ki nemes egyszerűséggel, miközben a hüvelykujjával alulról böki meg a dohányrudat, a leváló hamut pedig továbbgörgeti a belekapó fuvallat.
Egy kósza gondolat neki is megfordult a fejében, arra kíváncsi elő sorban, mit tervez az aranytorkú. Nem az üzlet érdekli, csak hogy a bőrét ne vigye vásárra. Túl sok dorbézolásról maradna le, ha ott hagyná a fogát valahol.*
*Amint odaér a kalodához, már szórakoztatja a helyzet. Meronnan nem habozik fricskázni testvérét, majd Latamie-nek ajánlatot tenni. A szemtelen méregetésen Latamie elmosolyodik.*
~Nem csodálom, hogy kalodában kötött ki, a bicskanyitogató fajtája.~
- Egész délelőtt nekem énekelt *Válaszol, mint ha mi sem lett volna természetesebb, miközben előhúz egy újabb szál dohányt nagy nyugodtan. Ez nem a csillagsodor, a wegtoreni élvezetnél valamivel rövidebb, fűszeresebb, valamivel bekeverhették a szigeteken, vagy talán aromába áztatták. Övén újra gyújtja a fapálcikát, mely sárgán lobban, és narancs tüzével gyújtja is a dohányt. Mikor megrázza a pálcát, keze mozdulna, hogy beintsen neki is, mint Horaknak, végül moderálja magát, még akár jól is kijöhet.
Chayss, valamilyen oknál fogva kulcs tényezőnek tálalja Latamie-t, így annak minden védelmébe vonva őt. Ettől még nem ringatja magát abba a tévhitbe, hogy egy reggel megismert idegen, nem-e csalinak akarja őt használni, s hogy annak testvére felszabadulván, egy váratlan pillanatban, nem-e tartana igényt Latamie bájaira, ha akarja, ha nem. Bárhogy is van, Csala nem tart ilyesmitől, csak szem előtt tartja ezeket a lehetséges fordulatokat is.*
- A Sellő tele van hivatásos kardhüvellyel, választhatnál onnan is, ami tetszik. *Fújja ki ráérősen a fűszeres dohányfüstöt.* Díszeset vagy egyszerűt. *Vállát vonja. Bár az ajánlat hízelgő, s a méretes testhez általában a fegyver is aránylik, ami még vonzó is lehetne. Csak a jelen helyzet felvet némi problémát.* Ja, nem. Be vagy zárva. *Teszi hozzá kurtán, kijelentve a nyilvánvalót, s magát korábban említett problémát.*
- Nem képelem. Még a végén élvezné. *Válaszol Chayss engedélyére, utána szeme sarkából sandít a szótlan idegen felé is. Fogalma sincs, ki ő vagy miért van itt, de jó volna tudni, mert az ismeretlen tényező, mindig rizikót jelent. A szokatlan széljárást a hajón sem szerette soha.*
- Biztosan ki akarod szabadítani? *Kérdezi immár a bárdtól, miközben szabad kezével Meronn álla alá nyúlva kicsit felfeszíti a fejét, s közelebb hajolva szemügyre veszi a borostás arc bal felén futó heget. Ebből a közelségből érződhet az ánizsos aroma, amit a dohány okán körül lengi a vöröskét.*
- Elég nagy a szája. *Jegyzi meg, miközben méregeti.* Jövő haton kezdhetjük elölről a kiszabadítását. *Csóválja a fejét, majd míg Chayss-nek csak a vágya van erre, Latamie szemtelenül meg is paskolja férfi arcát.
~Egy hat a Csalogányon megválasztaná.~
Nem kell túl jó emberismerőnek lennie, hogy lássa, a melák nélkül nem mennek sehova, akkor pedig ugrik az üzlet, minden velejárójával. Ezt aztán Cha'yss szavakba is önti, így nem csak a tippjeire támaszkodik tovább.*
- Meglátjuk, mi lesz ebből Pacsirta. Hogy lesz-e értelme társulni. Inkább azt mondd, milyen „fontos részletnek” szántál, mert vakon nem bólintok semmire.
*Jelenti ki nemes egyszerűséggel, miközben a hüvelykujjával alulról böki meg a dohányrudat, a leváló hamut pedig továbbgörgeti a belekapó fuvallat.
Egy kósza gondolat neki is megfordult a fejében, arra kíváncsi elő sorban, mit tervez az aranytorkú. Nem az üzlet érdekli, csak hogy a bőrét ne vigye vásárra. Túl sok dorbézolásról maradna le, ha ott hagyná a fogát valahol.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-21 14:32:58
Üzenet elküldve: 2018-10-21 14:32:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Az idegen egyelőre várat magára még a válasszal. A bárd nem neheztel rá ezért, olyan kérdést tett fel, amely kihatással lehet az életére, így türelemmel kivárja, míg választ kap. Addig is figyelmét a melléjük érő Latamienek és testvére szavainak szenteli.
Amikor a vörös szirén melléjük ér, mosolytalanul fogadja szavait, viselkedése most szöges ellentétben áll azzal, amelyet a lány a Sellőben megismerhetett. De a helyzet megköveteli a komolyságot és ezen Meronnan szavai sem változtatnak.*
- Nem "ezt", hanem őt. *Javítja ki színtelen hangon bátyja udvariatlan kijelentését. Nem mintha ez volna a legfőbb profilja, hogy illemtan-órákat adjon az etikettben járatlanabb embereknek, inkább szavait csak az motiválja, hogy Latamiehez fűzött tervei nehogy kudarca fulladjanak kalodába zárt testvére udvariatlansága okán.*
- Leendő üzlettárs és szabadulásod fontos részlete, úgyhogy ne legyél bunkó, bátyám. *Teszi hozzá megmasszírozva orrnyergét.
Elengedi a füle mellett a megjegyzést. A kellő óvatossággal fog tevékenykedni, hisz nem célja, hogy Meronnan megmentése okán saját magát is veszélybe sodorja. Bár tart tőle, hogy ez nem lesz olyan gördülékeny, mint most gondolja.*
- Nyugodtan felképelheted az otromba szavaiért. *Int úriasan a kalodába zárt férfi felé Lataminenek, de ő már az egykori Vámház épületét figyeli, az őröket, az ablakszemeket a magasba nyúló házon. Halkan sóhajtva fordul vissza a társaság felé.*
- Megkíméllek, bátyám a "körmönfont baromságaimtól", amelyekkel a vesztünkbe húznám magunkat, így nem kell aggódnod, hogy felül kell kerekedj rajtam. *Szívesen megpaskolná Meronnan arcát, de nem szeretné tovább rombolni az amúgy sem túl fényes büszkeségét ilyen alantas tettel.*
- Latamie, kedves, emlékszel még az üzleti ajánlatomra, amelyet a Sellőben tettem? *Kérdi a lány felé fordulva. Szavait akár válaszként is értelmezheti a vörös szirén.*
- Annak egyik alappillére az ő kiszabadítása. *Mutat Meronnan felé hanyagul.*
- Így is hajlandó volnál társulni velem? *Kérdi, hisz tudnia kell, mivel számolhat és az idegen is tartozik még a válasszal, de előbb a lány.*
*Az idegen egyelőre várat magára még a válasszal. A bárd nem neheztel rá ezért, olyan kérdést tett fel, amely kihatással lehet az életére, így türelemmel kivárja, míg választ kap. Addig is figyelmét a melléjük érő Latamienek és testvére szavainak szenteli.
Amikor a vörös szirén melléjük ér, mosolytalanul fogadja szavait, viselkedése most szöges ellentétben áll azzal, amelyet a lány a Sellőben megismerhetett. De a helyzet megköveteli a komolyságot és ezen Meronnan szavai sem változtatnak.*
- Nem "ezt", hanem őt. *Javítja ki színtelen hangon bátyja udvariatlan kijelentését. Nem mintha ez volna a legfőbb profilja, hogy illemtan-órákat adjon az etikettben járatlanabb embereknek, inkább szavait csak az motiválja, hogy Latamiehez fűzött tervei nehogy kudarca fulladjanak kalodába zárt testvére udvariatlansága okán.*
- Leendő üzlettárs és szabadulásod fontos részlete, úgyhogy ne legyél bunkó, bátyám. *Teszi hozzá megmasszírozva orrnyergét.
Elengedi a füle mellett a megjegyzést. A kellő óvatossággal fog tevékenykedni, hisz nem célja, hogy Meronnan megmentése okán saját magát is veszélybe sodorja. Bár tart tőle, hogy ez nem lesz olyan gördülékeny, mint most gondolja.*
- Nyugodtan felképelheted az otromba szavaiért. *Int úriasan a kalodába zárt férfi felé Lataminenek, de ő már az egykori Vámház épületét figyeli, az őröket, az ablakszemeket a magasba nyúló házon. Halkan sóhajtva fordul vissza a társaság felé.*
- Megkíméllek, bátyám a "körmönfont baromságaimtól", amelyekkel a vesztünkbe húznám magunkat, így nem kell aggódnod, hogy felül kell kerekedj rajtam. *Szívesen megpaskolná Meronnan arcát, de nem szeretné tovább rombolni az amúgy sem túl fényes büszkeségét ilyen alantas tettel.*
- Latamie, kedves, emlékszel még az üzleti ajánlatomra, amelyet a Sellőben tettem? *Kérdi a lány felé fordulva. Szavait akár válaszként is értelmezheti a vörös szirén.*
- Annak egyik alappillére az ő kiszabadítása. *Mutat Meronnan felé hanyagul.*
- Így is hajlandó volnál társulni velem? *Kérdi, hisz tudnia kell, mivel számolhat és az idegen is tartozik még a válasszal, de előbb a lány.*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:20:01
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:20:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-De rohadt segítőkész vagy.
*Fordul e egy morranás kíséretében a férfitől, hogy meghallgassa öccse javaslatát. Teljesen mindegy, hisz úgy sincs más választása jelenleg, mit elfogadni ami testvére fejéből kipattan. Lesz ami lesz. Közben kikandikál annak háta mögül és alaposan szemügyre veszi a feléjük igyekvő nőneműt. Mindig rajongott a vörös hajért, most sincs ez másképp.*
-Ezt még nem láttam a Sellőben. Új?
*Vigyorog bele Cha'yss arcába.*
-Úgy legyen.
*Hagyja helyben a diktátumot szusszanva.*
-Amíg nem érzem, hogy a vesztünkbe húzol a körmönfont marhaságoddal, követlek. Most pedig juttass ki innen.
*Rázza meg magán az egyre frusztrálóbb szerkezetet, miközben ismét az újonnan érkezett leányra esik a pillantása.*
-Énekelt már önnek, hölgyem?
*Villannak szemei a nőre.*
-Aranytorkú ifjú, de a kardforgatást jobb, ha rám bízza. Kard az lesz, hüvelynek vagyok híján.
*Vigyorodik el, miközben kellőképp gátlástalanul méri végig a leányt.*
-No halljuk azt a tervet.
*Fordul vissza öccséhez jámbor ábrázattal.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-De rohadt segítőkész vagy.
*Fordul e egy morranás kíséretében a férfitől, hogy meghallgassa öccse javaslatát. Teljesen mindegy, hisz úgy sincs más választása jelenleg, mit elfogadni ami testvére fejéből kipattan. Lesz ami lesz. Közben kikandikál annak háta mögül és alaposan szemügyre veszi a feléjük igyekvő nőneműt. Mindig rajongott a vörös hajért, most sincs ez másképp.*
-Ezt még nem láttam a Sellőben. Új?
*Vigyorog bele Cha'yss arcába.*
-Úgy legyen.
*Hagyja helyben a diktátumot szusszanva.*
-Amíg nem érzem, hogy a vesztünkbe húzol a körmönfont marhaságoddal, követlek. Most pedig juttass ki innen.
*Rázza meg magán az egyre frusztrálóbb szerkezetet, miközben ismét az újonnan érkezett leányra esik a pillantása.*
-Énekelt már önnek, hölgyem?
*Villannak szemei a nőre.*
-Aranytorkú ifjú, de a kardforgatást jobb, ha rám bízza. Kard az lesz, hüvelynek vagyok híján.
*Vigyorodik el, miközben kellőképp gátlástalanul méri végig a leányt.*
-No halljuk azt a tervet.
*Fordul vissza öccséhez jámbor ábrázattal.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-16 23:30:51
Üzenet elküldve: 2018-10-16 23:30:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Terjengve gomolyog az épület mellett felfelé az illatos dohányfüst, amikor Latamie ráérősen szívja, s fújja ki azt. Az emberek jönnek mennek, talán ügyet sem vesznek a naplopóra. Nem izgatja őket a kalodába zárt Meronn sem, igaz, hogy Latamiet sem különösebben.
~Ha rálépsz egy patkány farkára, ne csodálkozz, ha bokán harap.~
A vöröske csak annyira érdekelt ebben az egészben, hogy önző módon, saját kis egyezségeit is be szeretné hajtani. Annyi egyelőre elegendő is, hogy kivárjon. Ha meg másképp alakul, hát majd újratervez. Ez a szépsége a kikötői létnek. Sosem unalmas, de aki stabilitásra vágyik, az messziről kerülje el.
Eszébe jut, a rá aggatott becenév, el is mosolyodik magában. Hol van ő bármilyen királynőktől.
Míg a bárdja a Nagymedvét gyóntatja, vagy csinál amit éppen tesz, Latamie tervezget. Nem Meronnan szabadulásával kapcsolatban, hanem saját életének iránytűjét forgatja fejében. A gondolat térképen kitűz néhány halovány pontot, ami szóba jöhet a tengeri lét után, nem feledve a legvalószínűbb vonalat.
A kalodás dologba nem tervez beleszólni, ha nem kérik ki a véleményét. Sőt, ha nem hívják, nem is megy oda, hogy felhívja a figyelmet magára. Esetleg ha éppen kézre esik neki, és nem túl rizikós a terv. Mert hogy az biztosan van. Vagy lesz.
Ha volna testvére, ő is ki akarná szabadítani, a bárd pedig kellően komorrá vált, és kellő profizmussal készítette ki a fegyverét a Sellőben ahhoz, hogy Latamie-nek egyértelmű legyen, nem hagyja annyiban a dolgot.
A hívó biccentés megtalálja a lányt, s egy komótos utolsó slukk után, két ujja közül lába elé pöccinti a csikket. Mikor elindul, pontosan talpa alá kerül a sodor, s az utolsó füstfelhő is a levegőbe keveredik.
A kalodához érve, egyetlen szó nélkül áll meg, alaposan felméri Meronnant, aztán biccent az idegennek is, majd Cha'ysshez fordul.*
- Itt vagyok.
*A Sellőben sem vitte túlzásba a szócséplést, most sem gondolja, hogy holmi bemutatkozásokkal kellene törődnie. Elég akkor tudnia a neveket, ha hosszú távon is számít. Ehhez pedig legközelebb Cha'yss áll, és az övét sem tudja még. *
- Mi lesz vele? *Intézi a kérdést a bárdhoz, a Nagymedve felé biccentve.*
*Terjengve gomolyog az épület mellett felfelé az illatos dohányfüst, amikor Latamie ráérősen szívja, s fújja ki azt. Az emberek jönnek mennek, talán ügyet sem vesznek a naplopóra. Nem izgatja őket a kalodába zárt Meronn sem, igaz, hogy Latamiet sem különösebben.
~Ha rálépsz egy patkány farkára, ne csodálkozz, ha bokán harap.~
A vöröske csak annyira érdekelt ebben az egészben, hogy önző módon, saját kis egyezségeit is be szeretné hajtani. Annyi egyelőre elegendő is, hogy kivárjon. Ha meg másképp alakul, hát majd újratervez. Ez a szépsége a kikötői létnek. Sosem unalmas, de aki stabilitásra vágyik, az messziről kerülje el.
Eszébe jut, a rá aggatott becenév, el is mosolyodik magában. Hol van ő bármilyen királynőktől.
Míg a bárdja a Nagymedvét gyóntatja, vagy csinál amit éppen tesz, Latamie tervezget. Nem Meronnan szabadulásával kapcsolatban, hanem saját életének iránytűjét forgatja fejében. A gondolat térképen kitűz néhány halovány pontot, ami szóba jöhet a tengeri lét után, nem feledve a legvalószínűbb vonalat.
A kalodás dologba nem tervez beleszólni, ha nem kérik ki a véleményét. Sőt, ha nem hívják, nem is megy oda, hogy felhívja a figyelmet magára. Esetleg ha éppen kézre esik neki, és nem túl rizikós a terv. Mert hogy az biztosan van. Vagy lesz.
Ha volna testvére, ő is ki akarná szabadítani, a bárd pedig kellően komorrá vált, és kellő profizmussal készítette ki a fegyverét a Sellőben ahhoz, hogy Latamie-nek egyértelmű legyen, nem hagyja annyiban a dolgot.
A hívó biccentés megtalálja a lányt, s egy komótos utolsó slukk után, két ujja közül lába elé pöccinti a csikket. Mikor elindul, pontosan talpa alá kerül a sodor, s az utolsó füstfelhő is a levegőbe keveredik.
A kalodához érve, egyetlen szó nélkül áll meg, alaposan felméri Meronnant, aztán biccent az idegennek is, majd Cha'ysshez fordul.*
- Itt vagyok.
*A Sellőben sem vitte túlzásba a szócséplést, most sem gondolja, hogy holmi bemutatkozásokkal kellene törődnie. Elég akkor tudnia a neveket, ha hosszú távon is számít. Ehhez pedig legközelebb Cha'yss áll, és az övét sem tudja még. *
- Mi lesz vele? *Intézi a kérdést a bárdhoz, a Nagymedve felé biccentve.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-16 00:18:35
Üzenet elküldve: 2018-10-16 00:18:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A Kalmárkirálynő vonja magára figyelmét, amikor beleszív a dohányba és a sötétbe vesző utcafronton felizzik az aprócska, vörös pont. De csak egy pillantás, aztán már a sárga tekintet vissza is fordul Meronnan és az ismeretlen alak felé a Patkánypalota árnyékában.
Sokkal jobb dolgokat is el tudott volna képzelni erre a délelőttre, meglehet, hogy a Sellőben éppen Latamie hátát masszírozná a fürdő egy elszeparált, függönyökkel elválasztott kis helyiségében, egy szál törölközőben és édes nyári habzóbort kortyolgatna. De a vér olyan kötelék, ami még egy született wegtoreni számára is olyan kapcsolat, amely megszakíthatatlan.
"Nagyokos". Soha nem szerette ezt a becenevet, de legalább ebben a gúnnyal mázolt szóban elismerte bátyja, hogy ha testi erőben nem is, az elme pallérozottságában ő áll jobban. Sárga ragadozótekintete összeszűkül a szavakra, de nem válaszol a kérdésre. Nincs kedve terve használhatatlanságának anekdotáit hallgatni válaszul. Valójában nincs is valódi terve. Még. De ezt sem Meronnannak, sem senki másnak nem kell tudni, elég ha azt hiszik, hogy tudja, mit csinál.
A köpést rezignált arccal figyeli, ám a következő szavaktól megmozdul benne valami. Komolyan elgondolkodott, hogy itt hagyja Meronnant a szarban csücsülni, amelyet magára borított, de testvéri ösztönei úgysem hagynák. Olyan képet vág, mintha azon gondolkodna, hogy elhiggye-e testvérének, amit mond. Elhiggye-e, hogy valóban hagyja őt irányítani és nem cseszi szét egyetlen mondatával vagy tettével minden felépített elképzelését, ahogy azt máskor szokta.
Előrehajol, hogy arcuk egy vonalba essen, s bár Meronnan magasabb nála, a kaloda mégis meglopja a méreteit. Nem hiába tervezték a megszégyenítés egy eszközének. Abban biztos, hogy testvére nem tört meg, hogy legbelül még mindig annak a férfinek, legyen az bárki is, a halálát kívánja, de most felmérte és belátta, hogy megszokott habitusával semmire sem megy.*
- Kérlek, figyelj most jól rám, testvér. *Kezd bele nyugodt hangon, szinte suttogva, bár nem törődik vele, hogy az ismeretlen minden szavát hallja. Sárga ragadozótekintete Meronnanét fürkészi.*
- De akkor én vagyok a főnök és ha kijuttattalak ebből a kalodából, nem kezdesz el tombolni, rombolni, meg verni a melled és vérbosszúért kiáltani. Nem akarsz senkit megölni, sem felnégyelni és sem élve kibelezni és semmiféle perverzióval élni. Meghallgatsz és mérlegelsz, ha úgy tetszik, türelmes leszel, mert az életeddel tartozol nekem és én cserébe ígérem, hogy nem élek vissza ezzel, hacsak te magad nem kényszerítesz rá. *Úgy mondja, mintha könyvből olvasná, végül jobbját bátyja tarkójára teszi, homlokuk szinte összeér.*
- Hidd el, testvér, felragyog majd a mi napunk. *Ezt már olyan halkan mondja, hogy talán Egrad sem hallja, majd sóhajtva felegyenesedik és felnéz a Vámház épületére.*
- Tudsz. *Válaszol a kérdésre, ahogy végigméri az ismeretlent átható pillantással.*
- De tudnod kell, hogy ha segítesz nekem, olyan játszma részesévé válhatsz, amely nem biztos, hogy úgy végződik, ahogyan szeretnéd. *Teszi hozzá mosolytalan arccal. Ezt persze sokféleképpen lehet értelmezni, de a Patkánypalota árnyékában nem sok minden másra lehet gondolni.*
- Mi a válaszod, idegen? *Kérdi, ahogy újra a korábban megfigyelt sarok felé fordítja tekintetét, hogy apró fejmozdulattal jelezze Latamienek, hogy jöjjön közelebb.
A terv, amely most kezd körvonalazódni a fejében, úgy hatékonyabb, ha nem egyedül áll a Patkányok elé.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*A Kalmárkirálynő vonja magára figyelmét, amikor beleszív a dohányba és a sötétbe vesző utcafronton felizzik az aprócska, vörös pont. De csak egy pillantás, aztán már a sárga tekintet vissza is fordul Meronnan és az ismeretlen alak felé a Patkánypalota árnyékában.
Sokkal jobb dolgokat is el tudott volna képzelni erre a délelőttre, meglehet, hogy a Sellőben éppen Latamie hátát masszírozná a fürdő egy elszeparált, függönyökkel elválasztott kis helyiségében, egy szál törölközőben és édes nyári habzóbort kortyolgatna. De a vér olyan kötelék, ami még egy született wegtoreni számára is olyan kapcsolat, amely megszakíthatatlan.
"Nagyokos". Soha nem szerette ezt a becenevet, de legalább ebben a gúnnyal mázolt szóban elismerte bátyja, hogy ha testi erőben nem is, az elme pallérozottságában ő áll jobban. Sárga ragadozótekintete összeszűkül a szavakra, de nem válaszol a kérdésre. Nincs kedve terve használhatatlanságának anekdotáit hallgatni válaszul. Valójában nincs is valódi terve. Még. De ezt sem Meronnannak, sem senki másnak nem kell tudni, elég ha azt hiszik, hogy tudja, mit csinál.
A köpést rezignált arccal figyeli, ám a következő szavaktól megmozdul benne valami. Komolyan elgondolkodott, hogy itt hagyja Meronnant a szarban csücsülni, amelyet magára borított, de testvéri ösztönei úgysem hagynák. Olyan képet vág, mintha azon gondolkodna, hogy elhiggye-e testvérének, amit mond. Elhiggye-e, hogy valóban hagyja őt irányítani és nem cseszi szét egyetlen mondatával vagy tettével minden felépített elképzelését, ahogy azt máskor szokta.
Előrehajol, hogy arcuk egy vonalba essen, s bár Meronnan magasabb nála, a kaloda mégis meglopja a méreteit. Nem hiába tervezték a megszégyenítés egy eszközének. Abban biztos, hogy testvére nem tört meg, hogy legbelül még mindig annak a férfinek, legyen az bárki is, a halálát kívánja, de most felmérte és belátta, hogy megszokott habitusával semmire sem megy.*
- Kérlek, figyelj most jól rám, testvér. *Kezd bele nyugodt hangon, szinte suttogva, bár nem törődik vele, hogy az ismeretlen minden szavát hallja. Sárga ragadozótekintete Meronnanét fürkészi.*
- De akkor én vagyok a főnök és ha kijuttattalak ebből a kalodából, nem kezdesz el tombolni, rombolni, meg verni a melled és vérbosszúért kiáltani. Nem akarsz senkit megölni, sem felnégyelni és sem élve kibelezni és semmiféle perverzióval élni. Meghallgatsz és mérlegelsz, ha úgy tetszik, türelmes leszel, mert az életeddel tartozol nekem és én cserébe ígérem, hogy nem élek vissza ezzel, hacsak te magad nem kényszerítesz rá. *Úgy mondja, mintha könyvből olvasná, végül jobbját bátyja tarkójára teszi, homlokuk szinte összeér.*
- Hidd el, testvér, felragyog majd a mi napunk. *Ezt már olyan halkan mondja, hogy talán Egrad sem hallja, majd sóhajtva felegyenesedik és felnéz a Vámház épületére.*
- Tudsz. *Válaszol a kérdésre, ahogy végigméri az ismeretlent átható pillantással.*
- De tudnod kell, hogy ha segítesz nekem, olyan játszma részesévé válhatsz, amely nem biztos, hogy úgy végződik, ahogyan szeretnéd. *Teszi hozzá mosolytalan arccal. Ezt persze sokféleképpen lehet értelmezni, de a Patkánypalota árnyékában nem sok minden másra lehet gondolni.*
- Mi a válaszod, idegen? *Kérdi, ahogy újra a korábban megfigyelt sarok felé fordítja tekintetét, hogy apró fejmozdulattal jelezze Latamienek, hogy jöjjön közelebb.
A terv, amely most kezd körvonalazódni a fejében, úgy hatékonyabb, ha nem egyedül áll a Patkányok elé.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-15 23:15:30
Üzenet elküldve: 2018-10-15 23:15:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Patkánynézőben//
*Meronnan fröcsögését mosolyogva hallgatja, nem látszik rajta sem düh, sem ijedtség, sem az, hogy lenézné a most üresnek tűnő szavakkal dobálózó férfit.*
-Nagy szavak valakitől, akit kalodába zártak. És ugyan miért törnél az életemre, amikor érn semmit sem tettem ellened?
*Költői a kérdés, maga is tudja a választ. A férfi nyilván közveszélyes és Egrad nem is érti, így hogy úszhatta meg a bitót. Ha egyáltalán megúszta és nem csak kirakták, hogy előtte aszalódjon egy kicsit.*
-Egyet kell, hogy értsek. *A válasz mind a jellemzésre, mind a javaslatnak szól. Bizony, itt láthatóan nincs mit tenni. A "veszett" szó valóban találó a kalodába zárt férfire.*
-Neked tudok valamiben segíteni? *A kalodába zárt férfit most már inkább ignorálja, a kérdés csak a testvérének szól.*
*Meronnan fröcsögését mosolyogva hallgatja, nem látszik rajta sem düh, sem ijedtség, sem az, hogy lenézné a most üresnek tűnő szavakkal dobálózó férfit.*
-Nagy szavak valakitől, akit kalodába zártak. És ugyan miért törnél az életemre, amikor érn semmit sem tettem ellened?
*Költői a kérdés, maga is tudja a választ. A férfi nyilván közveszélyes és Egrad nem is érti, így hogy úszhatta meg a bitót. Ha egyáltalán megúszta és nem csak kirakták, hogy előtte aszalódjon egy kicsit.*
-Egyet kell, hogy értsek. *A válasz mind a jellemzésre, mind a javaslatnak szól. Bizony, itt láthatóan nincs mit tenni. A "veszett" szó valóban találó a kalodába zárt férfire.*
-Neked tudok valamiben segíteni? *A kalodába zárt férfit most már inkább ignorálja, a kérdés csak a testvérének szól.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-15 19:58:19
Üzenet elküldve: 2018-10-15 19:58:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Önmagához mérten türelmesen hallgatja öccsét, nem kíván beleszólni a mondókájába. Ha nekiállna vitatkozni vele, napestig itt lennének.*
-Pontosan. Levágjuk őket.
*Dohog vigyorogva, de a következő szavakra hamar lehervad arcáról.*
-Sok a duma. Mondd nagyokos, Te milyen tervet eszeltél ki, hmm?!
*Villannak a szemei a bárdra.*
-Csak mert nem kívánok napestig ebben a szarban álldogálni, plusz a jómadarak sem tudom mit terveznek.
*Biccent fejével a patkányok felé. Simán benne van a pakliban, hogy fejét veszik, miután a nép előtt alaposan lejáratták. Bárhogy is, kést döf majd annak az ürgének az égett pofájába, mielőtt feldobja a talpát.*
-No jó.
*Köp ki a földre.*
-Te vagy a főnök. Lássuk mire megyünk.
*Van egy tippje, de ezt nem fogja közölni a díszes társasággal. Most rájuk van utalva, efelől semmi kétsége.*
*Önmagához mérten türelmesen hallgatja öccsét, nem kíván beleszólni a mondókájába. Ha nekiállna vitatkozni vele, napestig itt lennének.*
-Pontosan. Levágjuk őket.
*Dohog vigyorogva, de a következő szavakra hamar lehervad arcáról.*
-Sok a duma. Mondd nagyokos, Te milyen tervet eszeltél ki, hmm?!
*Villannak a szemei a bárdra.*
-Csak mert nem kívánok napestig ebben a szarban álldogálni, plusz a jómadarak sem tudom mit terveznek.
*Biccent fejével a patkányok felé. Simán benne van a pakliban, hogy fejét veszik, miután a nép előtt alaposan lejáratták. Bárhogy is, kést döf majd annak az ürgének az égett pofájába, mielőtt feldobja a talpát.*
-No jó.
*Köp ki a földre.*
-Te vagy a főnök. Lássuk mire megyünk.
*Van egy tippje, de ezt nem fogja közölni a díszes társasággal. Most rájuk van utalva, efelől semmi kétsége.*
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-12 20:06:14
Üzenet elküldve: 2018-10-12 20:06:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Sietve indul visszafelé azokon a rövidítéseken, amiken ide jutott. Ám nem a Lakónegyed felé kanyarodik, hanem a Vámház felé tér el. Nem kell nagyon kutatnia, hogy felfedezze a bárd jellegzetes kalapos alakját a kalodánál, de nem megy közelebb, csak nekitámaszkodik az egyik épület oldalának. Köpenyének belső zsebéből előkotorja a sodrott füstölni valóját, aztán az egyik hajóról orozott dobozkából előhúz egy fapiszkát, s bőrövén, egy laza csuklómozdulattal csihol rá tüzet. A hullámokban terjengő füst miatt hunyorog, miközben meggyújtja, s lassan izzó parazsat szít a rudacska végére. Miután ezt a fontos műveletet megtette, jobban szemügyre veszi a környéket.*
~Ni, csak! Az esti pasas, akinek olyan sietős volt a dolog. Ki gondolta volna, hogy testvérek...~
*Helyre kattan a kirakós. Nem sokkal azután csörtetett ki Meronn, mint ahogyan ő megérkezett. A Napszeművel volt, ezért is emlékszik, na meg, nem messze az asztalától robogott el. Emiatt maradhatott meg benne az emlék. *
~Megtermett egy ürge. Lerach-kal majdnem egy súlycsoport lehet. Csak megvan mindkét szeme.~
*Méricskéli, amennyit jelenlegi helyéről lát belőle. Csak saccolja, a nem túl fényes helyzetű férfiról.
A másik idegenen pedig túl sok a köpeny, hogy meg tudja ítélni. Nem tudja, hogy csak egy kárörvendő járókelő, vagy valaki, aki segíteni akar.
Lustán parázslik fel a dohány, miközben Latamie továbbra is a falat támasztja. Bosszús kicsit, hogy amaz így összekötötte a bajszát a Patkányokkal, emiatt pedig az üzleti megbeszélését napolnia kell. Emellett viszont kíváncsi is, hogy Cha'yss mivel áll elő, hogy a bátyját kiszabadítsa. A kalodán kívül mégiscsak tágasabb. Mikor a bárd az épület felé, s egyben Latamie felé is pillant, a vörös unottan lepöcköli a hamut, s csak egy apró biccentéssel adja jelét, hogy megérkezett, már, ha észrevette őt a férfi. Ezután szippant is újra a rúdból, folytatva a pótcselekvést. Jelenlegi helyéről nem mozdul, csak pillantását jártatja a téren, felváltva a kaloda mellettiek és a járókelők közt. Mondhatni, lopja a napot. *
*Sietve indul visszafelé azokon a rövidítéseken, amiken ide jutott. Ám nem a Lakónegyed felé kanyarodik, hanem a Vámház felé tér el. Nem kell nagyon kutatnia, hogy felfedezze a bárd jellegzetes kalapos alakját a kalodánál, de nem megy közelebb, csak nekitámaszkodik az egyik épület oldalának. Köpenyének belső zsebéből előkotorja a sodrott füstölni valóját, aztán az egyik hajóról orozott dobozkából előhúz egy fapiszkát, s bőrövén, egy laza csuklómozdulattal csihol rá tüzet. A hullámokban terjengő füst miatt hunyorog, miközben meggyújtja, s lassan izzó parazsat szít a rudacska végére. Miután ezt a fontos műveletet megtette, jobban szemügyre veszi a környéket.*
~Ni, csak! Az esti pasas, akinek olyan sietős volt a dolog. Ki gondolta volna, hogy testvérek...~
*Helyre kattan a kirakós. Nem sokkal azután csörtetett ki Meronn, mint ahogyan ő megérkezett. A Napszeművel volt, ezért is emlékszik, na meg, nem messze az asztalától robogott el. Emiatt maradhatott meg benne az emlék. *
~Megtermett egy ürge. Lerach-kal majdnem egy súlycsoport lehet. Csak megvan mindkét szeme.~
*Méricskéli, amennyit jelenlegi helyéről lát belőle. Csak saccolja, a nem túl fényes helyzetű férfiról.
A másik idegenen pedig túl sok a köpeny, hogy meg tudja ítélni. Nem tudja, hogy csak egy kárörvendő járókelő, vagy valaki, aki segíteni akar.
Lustán parázslik fel a dohány, miközben Latamie továbbra is a falat támasztja. Bosszús kicsit, hogy amaz így összekötötte a bajszát a Patkányokkal, emiatt pedig az üzleti megbeszélését napolnia kell. Emellett viszont kíváncsi is, hogy Cha'yss mivel áll elő, hogy a bátyját kiszabadítsa. A kalodán kívül mégiscsak tágasabb. Mikor a bárd az épület felé, s egyben Latamie felé is pillant, a vörös unottan lepöcköli a hamut, s csak egy apró biccentéssel adja jelét, hogy megérkezett, már, ha észrevette őt a férfi. Ezután szippant is újra a rúdból, folytatva a pótcselekvést. Jelenlegi helyéről nem mozdul, csak pillantását jártatja a téren, felváltva a kaloda mellettiek és a járókelők közt. Mondhatni, lopja a napot. *
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-12 13:40:30
Üzenet elküldve: 2018-10-12 13:40:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*Meronnan rossz kedve bár érthető, de nem segít a helyzeten. Ezt a bárd már akkor tudja, amikor még csak feléjük tart a téren a Vámház épületének kissé baljóslatú árnyékában. Cha'ysst rossz érzés kerülgeti, de elnyomja magában az érzést.
Úgy gondolja, nem csak a kaloda, de az ismeretlen férfi is fokozza testvére rossz hangulatát, bár azt is meg merné kockáztatni, hogy nem kizárólag a férfi az oka.*
- Úgy is mondhatjuk. *Válaszol kurtán az ismeretségüket firtató szavakra.*
- Hm... lássuk csak. *Gondolkodik el színpadiasan.*
- A türelmetlenség, a szűklátókörűség, a kapkodás és a nem megfelelő kommunikáció volnának a tippem. *Válaszol immáron hosszabban a kérdésre. Úgy hirtelen ezekkel merné gyanúsítani Meronnant.
Elengedi a füle mellett bátyja "volt már rosszabb" megjegyzését. Egyelőre nem tud rosszabbat elképzelni annál, hogy valakit megfosztanak a szabadságától és szégyenszemre kiállítják, mint valami elrettentő példát.
Végighallgatja Meronnant, egyetlen szóval sem szól közbe, míg be nem fejezi, majd mosolytalanul válaszol.*
- Az előbb mondtad rá, hogy használhatatlan, most meg azt akarod, hogy mi hárman *mutat a trióra.* vágjuk le azokat, akik ide juttattak. Elmés. *Igyekszik enyhíteni a hangjából csepegő gúnyt, de sikertelen.*
- Mondd, bátyám, megvesztél? *Kérdi most már akár dühösnek is mondhatná bárki, talán a Sellős megjegyzés lökte át a határon.*
- Szerinted mi történne, ha nekiesnék ennek a szerkezetnek, hogy kiszabadítsalak? A "barátaid", nem csak engem, de még őt is *mutat az ismeretlenre.* melléd zárnák egy külön a személyünkre kialakított kalodába! Tényleg azt gondolod, hogy ez így megy, nekiesünk hárman egy-egy karddal a Patkányoknak és még válogathatsz is, hogy kit akarsz kifilézni? *A kimondott szavak számával egyenes arányban nő a haragja, de a hangját továbbra sem emeli fel, csak fogai rácsán át szűri őket.*
- Szerintem megártott neked a sós levegő. *Fordítja sárga tekintetét a Vámház felé. Láthatóan gondolkodik, tervez és azzal most semmire nem menne, hogy Meronnant kérdezné. Ő túl elfogult, túl dühös és túl rab, ahhoz, hogy tiszta fejjel válaszoljon a kérdéseire.*
- Jobban jársz, ha nem segítesz neki. *Fordul az ismeretlen felé, az arca feszült, vonásai élesek.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.12 13:42:32
*Meronnan rossz kedve bár érthető, de nem segít a helyzeten. Ezt a bárd már akkor tudja, amikor még csak feléjük tart a téren a Vámház épületének kissé baljóslatú árnyékában. Cha'ysst rossz érzés kerülgeti, de elnyomja magában az érzést.
Úgy gondolja, nem csak a kaloda, de az ismeretlen férfi is fokozza testvére rossz hangulatát, bár azt is meg merné kockáztatni, hogy nem kizárólag a férfi az oka.*
- Úgy is mondhatjuk. *Válaszol kurtán az ismeretségüket firtató szavakra.*
- Hm... lássuk csak. *Gondolkodik el színpadiasan.*
- A türelmetlenség, a szűklátókörűség, a kapkodás és a nem megfelelő kommunikáció volnának a tippem. *Válaszol immáron hosszabban a kérdésre. Úgy hirtelen ezekkel merné gyanúsítani Meronnant.
Elengedi a füle mellett bátyja "volt már rosszabb" megjegyzését. Egyelőre nem tud rosszabbat elképzelni annál, hogy valakit megfosztanak a szabadságától és szégyenszemre kiállítják, mint valami elrettentő példát.
Végighallgatja Meronnant, egyetlen szóval sem szól közbe, míg be nem fejezi, majd mosolytalanul válaszol.*
- Az előbb mondtad rá, hogy használhatatlan, most meg azt akarod, hogy mi hárman *mutat a trióra.* vágjuk le azokat, akik ide juttattak. Elmés. *Igyekszik enyhíteni a hangjából csepegő gúnyt, de sikertelen.*
- Mondd, bátyám, megvesztél? *Kérdi most már akár dühösnek is mondhatná bárki, talán a Sellős megjegyzés lökte át a határon.*
- Szerinted mi történne, ha nekiesnék ennek a szerkezetnek, hogy kiszabadítsalak? A "barátaid", nem csak engem, de még őt is *mutat az ismeretlenre.* melléd zárnák egy külön a személyünkre kialakított kalodába! Tényleg azt gondolod, hogy ez így megy, nekiesünk hárman egy-egy karddal a Patkányoknak és még válogathatsz is, hogy kit akarsz kifilézni? *A kimondott szavak számával egyenes arányban nő a haragja, de a hangját továbbra sem emeli fel, csak fogai rácsán át szűri őket.*
- Szerintem megártott neked a sós levegő. *Fordítja sárga tekintetét a Vámház felé. Láthatóan gondolkodik, tervez és azzal most semmire nem menne, hogy Meronnant kérdezné. Ő túl elfogult, túl dühös és túl rab, ahhoz, hogy tiszta fejjel válaszoljon a kérdéseire.*
- Jobban jársz, ha nem segítesz neki. *Fordul az ismeretlen felé, az arca feszült, vonásai élesek.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.12 13:42:32
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-12 01:04:01
Üzenet elküldve: 2018-10-12 01:04:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Mit tudsz te!
*Csattan fel immáron kissé lecsillapodva, részéről ezzel el van intézve a válasz.*
-Mit remélsz, mit kaphatsz az aranyon kívül?! A segítséged nélkül is kijutok, de ha ismét találkozunk, felvágom a hasad és kitépem a beleid, jó uram.
*Figyelmezteti a rejtélyes idegent joviálisan. Ekkor ismerős hang csendül, fülelve megmerevedik a kaloda fogságában.*
-Én is örülök. Volt már rosszabb is.
*Vágja rá morogva.*
-Má' vártalak. Ez az alak használhatatlan.
*Biccent Egrad irányába homlokráncolva.*
-De talán...
*Néz körbe ravaszkodva, már amennyire ez lehetséges a szerkezetben.*
-Húzzatok ki ebből a hülyeségből valahogy és adjatok egy kardot. Hárman már elbánunk velük.
*Fészkelődik kissé izgatottan, jó bulinak ígérkezik.*
-Ha láttok valahol egy égett pofájú pojácát, hagyjátok nekem. Kitépem a szarházi szemét.
*Suttogja, tekintete Egradról öccsére vándorol. Amint kipaterolták ide a nép elé, sejtette, hogy híre fog menni a dolognak. Bármekkora kutyaütő is a féltestvére, számított rá.*
-Sellőket nem hoztál?
*Vigyorodik el kajánul, majd ismét feszegetni kezdi a kalodát némi zörgést eredményezve.*
-Na húzzátok le valahogy ezt a szart rólam.
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
-Mit tudsz te!
*Csattan fel immáron kissé lecsillapodva, részéről ezzel el van intézve a válasz.*
-Mit remélsz, mit kaphatsz az aranyon kívül?! A segítséged nélkül is kijutok, de ha ismét találkozunk, felvágom a hasad és kitépem a beleid, jó uram.
*Figyelmezteti a rejtélyes idegent joviálisan. Ekkor ismerős hang csendül, fülelve megmerevedik a kaloda fogságában.*
-Én is örülök. Volt már rosszabb is.
*Vágja rá morogva.*
-Má' vártalak. Ez az alak használhatatlan.
*Biccent Egrad irányába homlokráncolva.*
-De talán...
*Néz körbe ravaszkodva, már amennyire ez lehetséges a szerkezetben.*
-Húzzatok ki ebből a hülyeségből valahogy és adjatok egy kardot. Hárman már elbánunk velük.
*Fészkelődik kissé izgatottan, jó bulinak ígérkezik.*
-Ha láttok valahol egy égett pofájú pojácát, hagyjátok nekem. Kitépem a szarházi szemét.
*Suttogja, tekintete Egradról öccsére vándorol. Amint kipaterolták ide a nép elé, sejtette, hogy híre fog menni a dolognak. Bármekkora kutyaütő is a féltestvére, számított rá.*
-Sellőket nem hoztál?
*Vigyorodik el kajánul, majd ismét feszegetni kezdi a kalodát némi zörgést eredményezve.*
-Na húzzátok le valahogy ezt a szart rólam.
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-12 00:40:13
Üzenet elküldve: 2018-10-12 00:40:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Patkánynézőben//
*A kalodába zárt férfi dühöngésén kissé meglepve felvonja a szemöldökét. Nem erre számított, de hát az élet tele van meglepetésekkel. Viszont még nem adta fel a reményt, hogy valami érdekeset húzzon ki a rabból. Kicsit hátrébb húzódik, ki a hirtelen megtehető mozdulatok hatósugarából, onnan folytatja.*
-Ha nekem nincs komoly hasznom belőle, miért kockáztatnék? *Hangja most már tárgyilagos.* Aranynál többet kell kínálnod, hogy kihozzalak onnan.
*Az idegen érkezésére felfigyel, udvariasan rá is köszön.*
-Üdvözöllek! *A kalodába zárt férfi felé int.* Úgy látom, ismered. Tudod, mi vezette idáig, hogy került ide?
*Hangja immár udvariasan érdeklődő.*
*A kalodába zárt férfi dühöngésén kissé meglepve felvonja a szemöldökét. Nem erre számított, de hát az élet tele van meglepetésekkel. Viszont még nem adta fel a reményt, hogy valami érdekeset húzzon ki a rabból. Kicsit hátrébb húzódik, ki a hirtelen megtehető mozdulatok hatósugarából, onnan folytatja.*
-Ha nekem nincs komoly hasznom belőle, miért kockáztatnék? *Hangja most már tárgyilagos.* Aranynál többet kell kínálnod, hogy kihozzalak onnan.
*Az idegen érkezésére felfigyel, udvariasan rá is köszön.*
-Üdvözöllek! *A kalodába zárt férfi felé int.* Úgy látom, ismered. Tudod, mi vezette idáig, hogy került ide?
*Hangja immár udvariasan érdeklődő.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-11 16:53:44
Üzenet elküldve: 2018-10-11 16:53:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
*A lakónegyed utcáit róva nem nagyon szól Latamiehez, komor tekintettel sétál, de nem veszi sietősre a tempót. Azzal nem segít sem magán, sem Meronnanon, ha most sietve érkezik. Így legalább van ideje átgondolni a dolgokat, de egyelőre túl kevés információ van a birtokában ahhoz, hogy megfelelő tervvel álljon elő. Ha testvérét valakik, talán éppen a Patkányok kalodába zárták, annak biztosan nem csak bátyja csodás tárgyalási technikáinak van köze, hanem egyéb dolgok is közrejátszhattak. Örült volna, ha többet megtud előző este a viszonyokról, de Meronnan a maga lekezelő módján hagyta faképnél a Sellőben, így csak annyit tud, amennyit azalatt az idő alatt össze tudott szedni, mióta a kikötőben van.
A vámházhoz vezető utca végénél megáll és onnan méri fel a teret, mely mögött az épület áll. Nem nehéz kiszúrni onnan a kalodában sínylődő alakot és az előtte álló ismeretlent. A kaloda körül szétszórt ételmaradékból és egyéb dolgokból arra enged következtetni, hogy Meronnan megkapta a maga megszégyenítését, ami bizonyosan nem tett jót a túlfejlett büszkeségének, további bizonyíték erre a hangos szó és a szerkezet teherbírását tesztelő magatartás sem. Talán nem ez a legmegfelelőbb alaklom a beszélgetésre, de a bárd reméli, hogy a férfi azért még hallgat a jó szóra és nem ront tovább saját helyzetén.*
- Kérlek, várj meg itt. Nem szeretnélek belekeverni semmibe. *Fordul meg és szól Latamie felé, már ha a lány követte őt idáig a kikötő szűk utcáin át. Közben tűzkész állapotba hozza Kathlynt és acélvesszőt helyez a lővájatba.
A kabát ugyan takarja fegyvereit, de mégis elrejti őket, ahogy tudja, bár elég pár méterre lenni tőle, hogy a bőr alatt kivehetőek legyenek a formák. Ruganyos léptekkel a kaloda felé indul, majd pár méterre megáll a bátyját fogva tartó szerkezettől és az ismeretlen férfitól.*
- Nem tudom, mi volt a terved és azt sem, annak melyik pontja ez éppen most, de úgy látom a "kicsinálás" nem megy a legjobban. *Szólal meg halkan, sárgás tekintete a vámház előtt strázsáló őröket fürkészi, majd a kaloda felé fordul.*
- Örülök, hogy nem tartottam veled. *Cseppnyi gúny érződik a hangjában, más aligha venné fel, de Meronnan biztosan a várt módon fog reagálni rá. De ezzel is terve van, előbb ki kell tombolnia magát a férfinek, hogy belátván helyzetét, végre tiszta fejjel tudjon beszélni a bárddal.*
*A lakónegyed utcáit róva nem nagyon szól Latamiehez, komor tekintettel sétál, de nem veszi sietősre a tempót. Azzal nem segít sem magán, sem Meronnanon, ha most sietve érkezik. Így legalább van ideje átgondolni a dolgokat, de egyelőre túl kevés információ van a birtokában ahhoz, hogy megfelelő tervvel álljon elő. Ha testvérét valakik, talán éppen a Patkányok kalodába zárták, annak biztosan nem csak bátyja csodás tárgyalási technikáinak van köze, hanem egyéb dolgok is közrejátszhattak. Örült volna, ha többet megtud előző este a viszonyokról, de Meronnan a maga lekezelő módján hagyta faképnél a Sellőben, így csak annyit tud, amennyit azalatt az idő alatt össze tudott szedni, mióta a kikötőben van.
A vámházhoz vezető utca végénél megáll és onnan méri fel a teret, mely mögött az épület áll. Nem nehéz kiszúrni onnan a kalodában sínylődő alakot és az előtte álló ismeretlent. A kaloda körül szétszórt ételmaradékból és egyéb dolgokból arra enged következtetni, hogy Meronnan megkapta a maga megszégyenítését, ami bizonyosan nem tett jót a túlfejlett büszkeségének, további bizonyíték erre a hangos szó és a szerkezet teherbírását tesztelő magatartás sem. Talán nem ez a legmegfelelőbb alaklom a beszélgetésre, de a bárd reméli, hogy a férfi azért még hallgat a jó szóra és nem ront tovább saját helyzetén.*
- Kérlek, várj meg itt. Nem szeretnélek belekeverni semmibe. *Fordul meg és szól Latamie felé, már ha a lány követte őt idáig a kikötő szűk utcáin át. Közben tűzkész állapotba hozza Kathlynt és acélvesszőt helyez a lővájatba.
A kabát ugyan takarja fegyvereit, de mégis elrejti őket, ahogy tudja, bár elég pár méterre lenni tőle, hogy a bőr alatt kivehetőek legyenek a formák. Ruganyos léptekkel a kaloda felé indul, majd pár méterre megáll a bátyját fogva tartó szerkezettől és az ismeretlen férfitól.*
- Nem tudom, mi volt a terved és azt sem, annak melyik pontja ez éppen most, de úgy látom a "kicsinálás" nem megy a legjobban. *Szólal meg halkan, sárgás tekintete a vámház előtt strázsáló őröket fürkészi, majd a kaloda felé fordul.*
- Örülök, hogy nem tartottam veled. *Cseppnyi gúny érződik a hangjában, más aligha venné fel, de Meronnan biztosan a várt módon fog reagálni rá. De ezzel is terve van, előbb ki kell tombolnia magát a férfinek, hogy belátván helyzetét, végre tiszta fejjel tudjon beszélni a bárddal.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-09 23:05:42
Üzenet elküldve: 2018-10-09 23:05:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-KEVÉS?
*Emeli fel hangját és néz fel villogó szemekkel.*
-Majd akkor leszünk barátok, ha kijuttattál innen.
*Izeg-mozog kissé a szerkezetben kisebb csörömpölés közepette.*
-Engem ugyan nem érdekel, milyen sors vár itt rád, ha nem segítesz, hord el magad mert csúnya véget érsz!
*Mordul fel hirtelen dühből, bár valójában nem sokat tehet az ügy érdekében a kaloda fogságában. Hamar elszállt a beszélgetőkedve és vele együtt a türelme is.*
-Szééttöröm ezt a szart!
*Feszül neki a faszerkezetnek nem sok eredménnyel.*
-Megölöm az összes rothadt patkányt, az egész szaros kikötőt eltiprom!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-KEVÉS?
*Emeli fel hangját és néz fel villogó szemekkel.*
-Majd akkor leszünk barátok, ha kijuttattál innen.
*Izeg-mozog kissé a szerkezetben kisebb csörömpölés közepette.*
-Engem ugyan nem érdekel, milyen sors vár itt rád, ha nem segítesz, hord el magad mert csúnya véget érsz!
*Mordul fel hirtelen dühből, bár valójában nem sokat tehet az ügy érdekében a kaloda fogságában. Hamar elszállt a beszélgetőkedve és vele együtt a türelme is.*
-Szééttöröm ezt a szart!
*Feszül neki a faszerkezetnek nem sok eredménnyel.*
-Megölöm az összes rothadt patkányt, az egész szaros kikötőt eltiprom!
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-08 17:22:24
Üzenet elküldve: 2018-10-08 17:22:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Örül, hogy hamar megtalálja a hangot a büntetését töltő férfivel. Több dühre, elkeseredett csapkodásra számított. De az ajánlatot, bár megfontolja és a látótávolságon belüli őröket is felméri egy pillantással, végül visszautasítja.*
-Sajnálom, de úgy hiszem, túl sokat kockáztatnék ezzel. Például az életemet. Ilyen kockázat mellett pedig igen kevés 500 arany. *Megint mosolyog, látszik, nem az árat akarja felsrófolni.*
-Inkább mesélj magadról, barátom! Milyen út vezetett odáig, hogy egy ilyen hálátlan társasághoz akartál csatlakozni, akik kalodával hálálják meg a közeledést? Hadd kerüljem el ezt a sorsot!
A hozzászólás írója (Egrad Nolerad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.08 17:39:26
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Örül, hogy hamar megtalálja a hangot a büntetését töltő férfivel. Több dühre, elkeseredett csapkodásra számított. De az ajánlatot, bár megfontolja és a látótávolságon belüli őröket is felméri egy pillantással, végül visszautasítja.*
-Sajnálom, de úgy hiszem, túl sokat kockáztatnék ezzel. Például az életemet. Ilyen kockázat mellett pedig igen kevés 500 arany. *Megint mosolyog, látszik, nem az árat akarja felsrófolni.*
-Inkább mesélj magadról, barátom! Milyen út vezetett odáig, hogy egy ilyen hálátlan társasághoz akartál csatlakozni, akik kalodával hálálják meg a közeledést? Hadd kerüljem el ezt a sorsot!
A hozzászólás írója (Egrad Nolerad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.08 17:39:26
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-07 17:25:36
Üzenet elküldve: 2018-10-07 17:25:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Így is mondhatjuk.
*Zárja rövidre a kérdést. Igen csak hosszú história kerekedne a dologból, ha végigvezetné az idegennek, mit miért tettek és vele ki és mit tett.*
-Jó ötlet, cserébe a vízért.
*Morfondírozik el, miközben némi kalodacsörgés kíséretében oldalvást fordul ültében.*
-500 arany, ha kiszabadítasz innét.
*Fordul vissza az alakhoz.*
-Nem rossz summa manapság. Nekem ennyit megér a szabadságom, így a káposztát is megesszük és a kecskét is.
*Nem bizonyos benne, hogy a mondás pontos, de valami ilyesmire emlékszik.*
-No mit mondasz, kereskedőzsoldos? Csapj a tenyerembe!
*Fordul ismét oldalvást, hogy amaz eltalálhassa az igen csak rögzített állapotban lévő kezét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Így is mondhatjuk.
*Zárja rövidre a kérdést. Igen csak hosszú história kerekedne a dologból, ha végigvezetné az idegennek, mit miért tettek és vele ki és mit tett.*
-Jó ötlet, cserébe a vízért.
*Morfondírozik el, miközben némi kalodacsörgés kíséretében oldalvást fordul ültében.*
-500 arany, ha kiszabadítasz innét.
*Fordul vissza az alakhoz.*
-Nem rossz summa manapság. Nekem ennyit megér a szabadságom, így a káposztát is megesszük és a kecskét is.
*Nem bizonyos benne, hogy a mondás pontos, de valami ilyesmire emlékszik.*
-No mit mondasz, kereskedőzsoldos? Csapj a tenyerembe!
*Fordul ismét oldalvást, hogy amaz eltalálhassa az igen csak rögzített állapotban lévő kezét.*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-07 02:41:14
Üzenet elküldve: 2018-10-07 02:41:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Kissé csodálkozó tekintettel hallgatja a rab beszámolóját. Valószínű, hogy a valóban bűnösöknél, a rendbe beilleszkedőknél oly megszokott "nekem van igazam, nem mindenki másnak" hozzáállásnak lett most újra tanúja. De nem azért jött, hogy tévedéséről meggyőzze a szerencsétlenül járt férfit.*
-Gondolom, nézeteltérésed támadt a toborzás körül? *Próbál tudakozódni, hogy mi siklott ki. A Kikötőben a Patkányok komoly munkaadónak tűnnek, Egrad pedig szeretne tisztában lenni a lehetőségekkel. A személyére vonatkozó kérdésre elmosolyodik.*
-Nem mondanám. Csak rendkívül kíváncsi vagyok, amellett szeretek segíteni. Ha pedig az érdekel, miből élek, nos, kereskedő vagyok és néha zsoldos. Néha együtt a kettő. Most érkeztem hajóval és éppen igyekszem kitalálni, mivel fogom megkeresni a megélhetésemet. Esetleg valami jó ötlet? Cserébe a vízért? *Elmosolyodik, nehogy a férfi úgy érezze, komolyan valamilyen ellenszolgáltatást vár ezért az apróságért.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Kissé csodálkozó tekintettel hallgatja a rab beszámolóját. Valószínű, hogy a valóban bűnösöknél, a rendbe beilleszkedőknél oly megszokott "nekem van igazam, nem mindenki másnak" hozzáállásnak lett most újra tanúja. De nem azért jött, hogy tévedéséről meggyőzze a szerencsétlenül járt férfit.*
-Gondolom, nézeteltérésed támadt a toborzás körül? *Próbál tudakozódni, hogy mi siklott ki. A Kikötőben a Patkányok komoly munkaadónak tűnnek, Egrad pedig szeretne tisztában lenni a lehetőségekkel. A személyére vonatkozó kérdésre elmosolyodik.*
-Nem mondanám. Csak rendkívül kíváncsi vagyok, amellett szeretek segíteni. Ha pedig az érdekel, miből élek, nos, kereskedő vagyok és néha zsoldos. Néha együtt a kettő. Most érkeztem hajóval és éppen igyekszem kitalálni, mivel fogom megkeresni a megélhetésemet. Esetleg valami jó ötlet? Cserébe a vízért? *Elmosolyodik, nehogy a férfi úgy érezze, komolyan valamilyen ellenszolgáltatást vár ezért az apróságért.*
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-06 12:31:32
Üzenet elküldve: 2018-10-06 12:31:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mohón iszik a kulacsból, majd a víztől csöpögő szakállal a fickóra mered.
Ugyan ki az az életét unt, ki neki segítene?*
-Bűn?! Egyetlen bűnöm van, beakartam állni ezek közé a fakabátok közé. Én voltam a barom.
*Kúszik tekintete az őrök felé, majd vissza Egradra.*
-És te ki a frász vagy? Az elesettek védőszentje?
*Horkan fel.*
-A sötétség ura majd megbünteti őket, meglásd. Az egész rohadt kócerájt elfogja söpörni itt, én pedig az agyáig nyomom a késem annak a sajtképű szarházinak.
*Lovalja bele magát a dologba, a legkevésbé sem zavartatja a tény, hogy az idegennek alighanem fogalma sincs róla, ki az a "sajtképű".*
-Szóval mit keresel itt? Nem tűnsz helyi erőnek.
*Kérdi szórakozottan, jobb dolga sincs most.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mohón iszik a kulacsból, majd a víztől csöpögő szakállal a fickóra mered.
Ugyan ki az az életét unt, ki neki segítene?*
-Bűn?! Egyetlen bűnöm van, beakartam állni ezek közé a fakabátok közé. Én voltam a barom.
*Kúszik tekintete az őrök felé, majd vissza Egradra.*
-És te ki a frász vagy? Az elesettek védőszentje?
*Horkan fel.*
-A sötétség ura majd megbünteti őket, meglásd. Az egész rohadt kócerájt elfogja söpörni itt, én pedig az agyáig nyomom a késem annak a sajtképű szarházinak.
*Lovalja bele magát a dologba, a legkevésbé sem zavartatja a tény, hogy az idegennek alighanem fogalma sincs róla, ki az a "sajtképű".*
-Szóval mit keresel itt? Nem tűnsz helyi erőnek.
*Kérdi szórakozottan, jobb dolga sincs most.*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2018-10-04 11:31:10
Üzenet elküldve: 2018-10-04 11:31:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Patkánynézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Lassan esteledik, így ideje szállás után néznie. Gyorsan elment a nap, de nem bánja. Mióta legutóbb itt járt, sok minden változott, azzal pedig tisztában kell lennie, hogy mik a szabályok. Mivel pedig úgy hallotta, a szabályokat mostanában a Vámházban hozzák, természetesen úgy dönt, azt is megnézi magának. A szabályok szigorát pedig mi sem jelzi jobban, mint az a földön, kalodába zárt férfi, akit nyilván a helyi igazságszolgáltatás vont intézkedés alá. Egrad elpislog a fegyveres őrök felé, de azok nem tűnnek túl szigorúnak, úgyhogy a rabhoz lép egy vele szemben leguggol. Leakasztja kulacsát és vízzel kínálja a rabot, miközben újra az őrök felé néz, hogy nem helytelenítik-e a dolgot.*
-Igyál, ha kívánsz, barátom! Aztán, ha van kedved, meséld el, milyen bűn juttatott ide!
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.07 22:10:06, a következő indokkal:
Hiányzó, vagy elgépelt betűk javítása.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Lassan esteledik, így ideje szállás után néznie. Gyorsan elment a nap, de nem bánja. Mióta legutóbb itt járt, sok minden változott, azzal pedig tisztában kell lennie, hogy mik a szabályok. Mivel pedig úgy hallotta, a szabályokat mostanában a Vámházban hozzák, természetesen úgy dönt, azt is megnézi magának. A szabályok szigorát pedig mi sem jelzi jobban, mint az a földön, kalodába zárt férfi, akit nyilván a helyi igazságszolgáltatás vont intézkedés alá. Egrad elpislog a fegyveres őrök felé, de azok nem tűnnek túl szigorúnak, úgyhogy a rabhoz lép egy vele szemben leguggol. Leakasztja kulacsát és vízzel kínálja a rabot, miközben újra az őrök felé néz, hogy nem helytelenítik-e a dolgot.*
-Igyál, ha kívánsz, barátom! Aztán, ha van kedved, meséld el, milyen bűn juttatott ide!
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.07 22:10:06, a következő indokkal:
Hiányzó, vagy elgépelt betűk javítása.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 149-168