//Reggel - kútnál, majd istálló//
*Kagannal tart ismét, hiszen úgy tűnik, Isuriit lefoglalja a régi ismeretség, mely a legutóbbi érkezőhöz, Daeroshoz köti őket. Legalábbis, Nabii úgy tippel, hogy őutána lépett el Isu... de ami azt illeti, nem kíváncsiskodik utána, hogy igaza van-e. Ez sem az ő dolga.
Az ő dolga most válaszolni Lliasnak, ha netalán szükség volna erre, aztán meg Kagannal tartani - ismét.
Az istállónál kötnek ki, ahol ő máris megragad egy szőrkefét, hogy kicsit átdörzsölje a lovakat. Friss vizük a másik lány elmondása szerint van, szénát meg nem adna nekik, míg nem tudja pontosan, hogy reggel szoktak-e kapni, vagy este. A világért sem borítaná fel a már megszokott napirendjüket.
Azonban nem lát még neki a munkának, meghallgatja a vezér szavait, az állatokról, amikről Isu már beszélt neki előző nap is - meg valami fura üvegcséről, ami nem igazán érti, miért is lényeges az elmondottak és a megkapott kérdés szempontjából. Ennek jeleként az említésére magasra szaladnak szemöldökei, de semmi több.*
- Mit miért csinálok?
*Kerít valami ládát, kosarat vagy hasonlót, amire ráállhat, hogy felérje Kagan nagyobb testű lovának hátát is, majd ha megvan, mellé is viszi, hogy nála kezdhesse a fésülést - a Kagannal ellentétes oldalán. Fel is áll a jelenleg apró létra funkciót ellátó tárgyra, hogy nekilásson végre a munkának, s a neki kijáró bánásmódban részesítse az állatot. Hátán és oldalán lassú, de lendületes mozdulatokkal fut végig a kezébe kaparintott kefe.*
- A lovakra gondolsz? Mert Isu megkért rá, hogy Barackért cserébe segítsek neki itt.
*Egy pillanatra megáll kezében a szerszám, majd ismét tovább fut a ló rövid szőrén.*
- De egyébként is szívesen csinálom. Így nőttem fel, részben köztük, szóval értek is hozzá és szeretem is gondozni őket. A sajátom is én neveltem fel.
*Vállat von, s miközben ismét rövid szünetet tart a fésülés közben, végigsimít az állat homlokán, rá is mosolyog.*
- Nem mindenki látja, de nagyon hálásak tudnak lenni érte, ha rendesen karban vannak tartva. Még a prüszkölésűk is más...
*Pillantása áttér Kaganra, s hosszan elidőzik rajta. Eddig egész rideg válaszokat adott, de ha már úgyis kettesben vannak, úgy érzi, talán adhat bizalmasabb választ is.*
- Egyébként is, kedvelem Isut és szívesen segítek. Ha ő nincs, a Llias nevű sem indulna ma a húgomhoz. És... amúgy sem vagyok az a fajta, aki sokáig meg bírna ülni a hátsóján, tétlenül.
*Nem tudja, megfelelő választ adott-e, de annyi bizonyos, hogy igen kimerítőt. De ha Kagan nem is erre gondolt, minden bizonnyal majd helyesbít a kérdésen. Úgy tűnik, egyelőre még ráér ő is, egyelőre nem kell ezer felé rohannia.*