Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 83 (1641. - 1660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1660. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-02 13:40:34
Üzenet elküldve: 2014-06-02 13:40:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Karámépítésnél//
*Trodd jól sejtette a másiknak nem fogja túl sok hasznát venni. Persze nem mintha piszkos lenne a munka de, így egyedül elég embert próbáló feladatnak néz elébe. De azért monoton üti be a szögeket. Némi hallgatás után szólal meg.*
-Majd meg tudod tartani ha már a gödörben lesz nem?
*Közben végig a szögekre figyel. Nem lenne jó ha mellé ütne. De közben a közelben valami loccsan egyet. Trodd szétnéz és meglátja a forrást. Egy fiatal lány dobálja őket valami gyümölcsökkel. Több időt nem nagyon szentel ennek. Inkább dolgozik. Hiszen nem ő van itthon.*
A hozzászólás írója (Trodd Molound) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.02 14:00:45
*Trodd jól sejtette a másiknak nem fogja túl sok hasznát venni. Persze nem mintha piszkos lenne a munka de, így egyedül elég embert próbáló feladatnak néz elébe. De azért monoton üti be a szögeket. Némi hallgatás után szólal meg.*
-Majd meg tudod tartani ha már a gödörben lesz nem?
*Közben végig a szögekre figyel. Nem lenne jó ha mellé ütne. De közben a közelben valami loccsan egyet. Trodd szétnéz és meglátja a forrást. Egy fiatal lány dobálja őket valami gyümölcsökkel. Több időt nem nagyon szentel ennek. Inkább dolgozik. Hiszen nem ő van itthon.*
A hozzászólás írója (Trodd Molound) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.02 14:00:45
1659. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-02 13:08:20
Üzenet elküldve: 2014-06-02 13:08:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Tábortűz //
* A Vaslábú Argustól nem vár választ, így meg sem várja, hogy a mágus esetleg válaszoljon - tiszteletlenségre csak így tud felelni. Bízik abban, hogy a higgadt és megfontolt ifjú harcos jó hatással lesz pohos barátjára, és megóvja a jövőben az ilyen helyzetektől; máskor, más időben Kagan már fejét vette volna kevély szavaiért.*
- A törzs tüze mellett éjszakátok nyugodt és békés lesz. *emelkedik fel, tekintetét jobbára Darelre és Freyaira emelve.*
- Ifjú harcos, megkérlek, hogy fegyvereitek hagyjátok a tűz mellett, ha sétára adjátok a fejetek a táboron belül. Törzsem nem minden tagja tud ittlétetekről, és biztosabb, ha nincs ebből félreértés. *Darel megjegyzésére ő maga is a Kapu felé fordul, aztán elhúzza a száját.*
- Eggen. Mintha vásári látványosság lennénk, áramlik ide a nép; úgy tűnik, látnak fantáziát abban, ahogy és ahol élünk. *bólogat aprókat. Többet nem akar mondani idegenek előtt, mert rosszul veszi ki magát, ha káromkodik és önuralmát veszíti.*
- Nem, Miragh, inkább... sebkötözés után csak szólj Dharrennek, mi a parancs, aztán...segíts Akheelnak és a két földtúrónak. *állítja meg a törpét, módosítva kissé az utasításon. A Vadásznak rengeteg jó tulajdonsága van, de a mostani feladat nem tartozik az erősségei közé.*
*Arra, hogy utasítása nem volt hiábavaló, hamar jön a bizonyíték - a parasztokat Akheel ugyanis nem instruálni, hanem dobálni kezdi, szottyos fügével.*
~ A büntetés egy módja. ~ *somolyog magában, bízva benne, hogy a törpe majd rendet tesz, ha helyre hozták kicsit. Kagan így teljes nyugalommal veheti az irányt a Kapu felé, ahol Miragh már leadta a drótot: a vezér új utasítást adott. Így Kagannak már nem kell odamennie, vagy szólnia, mindössze olyan 15 méter távolságban megáll, és ökleit csípőjére támasztva próbálja felmérni a helyzetet. Ezúttal a Kapun belül csak egy idegen tartózkodik, egy nőstény, egy kis termetű ember nő.*
~ Hát, nem egy városi cafka. ~ *próbálja felmérni a magányos idegent. Eddig csak olyan elszánt vagy éppen elvetemült nők érkeztek egyedül Thargarodba, mint a konok kis szerzetes, Cyssmin, vagy az izmos nomádlány, Tharirin - ez az új lány tőlük is elüt.*
~ Vajon mi a fenét akarhat itt? ~ *kissé fúrja az oldalát a kíváncsiság, ezért - vezéri fensőbbsége teljes tudatában - magához inti Xomorrt.*
- Mi folyik itt? Ki ez már megint?
* A Vaslábú Argustól nem vár választ, így meg sem várja, hogy a mágus esetleg válaszoljon - tiszteletlenségre csak így tud felelni. Bízik abban, hogy a higgadt és megfontolt ifjú harcos jó hatással lesz pohos barátjára, és megóvja a jövőben az ilyen helyzetektől; máskor, más időben Kagan már fejét vette volna kevély szavaiért.*
- A törzs tüze mellett éjszakátok nyugodt és békés lesz. *emelkedik fel, tekintetét jobbára Darelre és Freyaira emelve.*
- Ifjú harcos, megkérlek, hogy fegyvereitek hagyjátok a tűz mellett, ha sétára adjátok a fejetek a táboron belül. Törzsem nem minden tagja tud ittlétetekről, és biztosabb, ha nincs ebből félreértés. *Darel megjegyzésére ő maga is a Kapu felé fordul, aztán elhúzza a száját.*
- Eggen. Mintha vásári látványosság lennénk, áramlik ide a nép; úgy tűnik, látnak fantáziát abban, ahogy és ahol élünk. *bólogat aprókat. Többet nem akar mondani idegenek előtt, mert rosszul veszi ki magát, ha káromkodik és önuralmát veszíti.*
- Nem, Miragh, inkább... sebkötözés után csak szólj Dharrennek, mi a parancs, aztán...segíts Akheelnak és a két földtúrónak. *állítja meg a törpét, módosítva kissé az utasításon. A Vadásznak rengeteg jó tulajdonsága van, de a mostani feladat nem tartozik az erősségei közé.*
*Arra, hogy utasítása nem volt hiábavaló, hamar jön a bizonyíték - a parasztokat Akheel ugyanis nem instruálni, hanem dobálni kezdi, szottyos fügével.*
~ A büntetés egy módja. ~ *somolyog magában, bízva benne, hogy a törpe majd rendet tesz, ha helyre hozták kicsit. Kagan így teljes nyugalommal veheti az irányt a Kapu felé, ahol Miragh már leadta a drótot: a vezér új utasítást adott. Így Kagannak már nem kell odamennie, vagy szólnia, mindössze olyan 15 méter távolságban megáll, és ökleit csípőjére támasztva próbálja felmérni a helyzetet. Ezúttal a Kapun belül csak egy idegen tartózkodik, egy nőstény, egy kis termetű ember nő.*
~ Hát, nem egy városi cafka. ~ *próbálja felmérni a magányos idegent. Eddig csak olyan elszánt vagy éppen elvetemült nők érkeztek egyedül Thargarodba, mint a konok kis szerzetes, Cyssmin, vagy az izmos nomádlány, Tharirin - ez az új lány tőlük is elüt.*
~ Vajon mi a fenét akarhat itt? ~ *kissé fúrja az oldalát a kíváncsiság, ezért - vezéri fensőbbsége teljes tudatában - magához inti Xomorrt.*
- Mi folyik itt? Ki ez már megint?
1658. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-02 11:42:39
Üzenet elküldve: 2014-06-02 11:42:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//A tábortűznél//
-Grrr... *Morog, vagy inkább nyikorog Kagan csitítására válaszul. Szegény nőstény kicsit bepöccent, ilyenkor meglehetősen nehezen kezelhető, illetve meglehetősen kevesen tudják kezelni.*
-Piszkálhatom?
*Fordul az őrséget vállaló törpe felé.*
-Nekem adod?
*Meg sem várja a választ, újabb kérdéssel bombázza. Valamiért most egészen úgy érzi, hogy sátrának remek dísze lenne egy zanzásított ork fej és mostanában -szerencsére- elég keveset lát belőlük ahhoz, hogy ritkaság számba menjen egy ilyen ereklye.
A garabonciások és harcosok dolga nem köti le a továbbiakban túlzottan.
Leandanától fontos feladatot kap, de amint elpillant a veszekedő páros irányába lelkesedése lelohad. Mirakh mellé ugrál, mint egy sánta béka (kezében a fügés kosárral) és mellé tottyan le. A tálat középre nyújtja, hogy vehessen még belőle bajtársa, de a Vadász figyelmét lekötik a parasztok. Teljesen tanácstalanul bambul irányukba.*
-Segítség.
*Dünnyögi maga elé reménytelenül és pár percig még gyűjti az erőt, csak aztán vonszolja magát közelebb az építkezőkhöz.
//Karámépítésnél//
Ott ücsörög tőlük nem messze, de tisztes távolságban és mivel jobb ötlete nincs és jelenleg senki nincs a közelében, akit mozdíthatna az ügy érdekében, elkezdi félig megcsócsált, nyáltól szottyos fügével dobálni őket, ha tovább vitatkoznak.*
-Grrr... *Morog, vagy inkább nyikorog Kagan csitítására válaszul. Szegény nőstény kicsit bepöccent, ilyenkor meglehetősen nehezen kezelhető, illetve meglehetősen kevesen tudják kezelni.*
-Piszkálhatom?
*Fordul az őrséget vállaló törpe felé.*
-Nekem adod?
*Meg sem várja a választ, újabb kérdéssel bombázza. Valamiért most egészen úgy érzi, hogy sátrának remek dísze lenne egy zanzásított ork fej és mostanában -szerencsére- elég keveset lát belőlük ahhoz, hogy ritkaság számba menjen egy ilyen ereklye.
A garabonciások és harcosok dolga nem köti le a továbbiakban túlzottan.
Leandanától fontos feladatot kap, de amint elpillant a veszekedő páros irányába lelkesedése lelohad. Mirakh mellé ugrál, mint egy sánta béka (kezében a fügés kosárral) és mellé tottyan le. A tálat középre nyújtja, hogy vehessen még belőle bajtársa, de a Vadász figyelmét lekötik a parasztok. Teljesen tanácstalanul bambul irányukba.*
-Segítség.
*Dünnyögi maga elé reménytelenül és pár percig még gyűjti az erőt, csak aztán vonszolja magát közelebb az építkezőkhöz.
//Karámépítésnél//
Ott ücsörög tőlük nem messze, de tisztes távolságban és mivel jobb ötlete nincs és jelenleg senki nincs a közelében, akit mozdíthatna az ügy érdekében, elkezdi félig megcsócsált, nyáltól szottyos fügével dobálni őket, ha tovább vitatkoznak.*
1657. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-02 09:31:22
Üzenet elküldve: 2014-06-02 09:31:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A tábortűznél//
*Mirakh egy darabig hallgatja a beszélgetéseket, de igazából nem köti le a figyelmét. Tekintete ide-oda vándorol, s megakad amikor Akheel ránéz. Csupán biccenteni van ideje, már érkezik is a lövedék, egy darab füge képében. Ahogy elkapja, már bele is kóstól a csemegébe.*
-Köszönöm, ez most nagyon jól esik.-
*Mondja a törpe, a gyümölcsön rágódva, majd feláll és Kaganhoz fordul.*
-Vezérem. Engedelmeddel elmegyek átkötöztetem a sebem, aztán besegítek a kapunál.-
*Ha Kagan elengedi, elindul, ám még egy pillanatra visszafordul a Vadász felé.*
-Kérhetek még egy darabot?-
*Teszi fel a kérdést, majd ha kap, zsákmányával a kezében indul el.*
//Őrség//
*Mikor odaér, látja, hogy van dolga a kapusoknak, nem kevés, így felmászik Dharrelhez.*
-Kagan üzeni, hogy legalább négy fő legyen őrség. Jövök is nemsoká, de a lábamat meg akarom mutatni a gyógyitónak. Enni meg majd később is tudok. De ha már itt tartunk, hol van a gyógyitó?-
*Kérdezi a harcost, majd ha kap feleletet, akkor lemászik, hogy megkeresse a gyógyítót.*
A hozzászólás írója (Mirakh Naudag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.02 11:20:25
*Mirakh egy darabig hallgatja a beszélgetéseket, de igazából nem köti le a figyelmét. Tekintete ide-oda vándorol, s megakad amikor Akheel ránéz. Csupán biccenteni van ideje, már érkezik is a lövedék, egy darab füge képében. Ahogy elkapja, már bele is kóstól a csemegébe.*
-Köszönöm, ez most nagyon jól esik.-
*Mondja a törpe, a gyümölcsön rágódva, majd feláll és Kaganhoz fordul.*
-Vezérem. Engedelmeddel elmegyek átkötöztetem a sebem, aztán besegítek a kapunál.-
*Ha Kagan elengedi, elindul, ám még egy pillanatra visszafordul a Vadász felé.*
-Kérhetek még egy darabot?-
*Teszi fel a kérdést, majd ha kap, zsákmányával a kezében indul el.*
//Őrség//
*Mikor odaér, látja, hogy van dolga a kapusoknak, nem kevés, így felmászik Dharrelhez.*
-Kagan üzeni, hogy legalább négy fő legyen őrség. Jövök is nemsoká, de a lábamat meg akarom mutatni a gyógyitónak. Enni meg majd később is tudok. De ha már itt tartunk, hol van a gyógyitó?-
*Kérdezi a harcost, majd ha kap feleletet, akkor lemászik, hogy megkeresse a gyógyítót.*
A hozzászólás írója (Mirakh Naudag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.02 11:20:25
1656. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 21:48:41
Üzenet elküldve: 2014-06-01 21:48:41
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//tábortűz//
*Lea nincsen meggyőzve, nagyon nincs meggyőzve. Egy bot végén pislákoló lángocska még nem elég ahhoz, hogy ő elhiggye azt, hogy ez az egész nem egy nagy humbug. Csonttőrrel, égő bottal szemtelen nevetéssel együtt. Az ő kezét sem égeti meg a gyertya, és a parázson járás is megy neki. Hogy miért? Mert tudja, hogy milyen gyorsan kell szedje a lábát ahhoz, hogy ne okozzon neki a parázs sérülést. A művészet ott van, hogy az embernek a tűztől, és a megégéstől való félelmét kell legyőznie.
Hogy Argus milyen mesét kerít a botja köré az a legkevésbé sem érdekli Leát. Ő ugyanis már elrakta Argust a "nem túl szimpatikus" kalapba, Darel a "szimpatikus"-ban van, Freyai pedig egyelőre a "közömbös"-ben. Vannak persze egyéb kalapok is, Akheel például abban van, "ahol" a szívének kedves emberek.
Meg aztán most amúgy sincsen cseverészős hangulatában, ha Cessa nem szédül be a sátrába akkor most valószínűleg békésen szundikálna, és nem kellene megint kényelmetlenül éreznie magát egy olyan személy miatt, aki nem tud lakatot tenni a szájára. Talán vissza kellene mennie a sátorba, Cessa amúgy is vár rá.*
- A két fickónak ott a karámnál kéne némi segítség. Akheel, légyszíves és keríts valakit.
*néz rá a továbbra is a gyümölcsöt majszoló lányra, miközben feltápászkodik. Majd mosolyogva, gyengéd hangon hozzáteszi:*
- Persze csak ha befejezted.
*ezek után ő odébbáll, vagyis visszatér a sátorba.
//sátraknál, sátorban//
Már körülbelül félúton járhat, mikor meghallja az erőtlen kiáltást. Ritkán lehet Leát futni látni, de most a szemfülesebbek bizony láthatják, hogy fürgén és ruganyosan szedi a lábait.*
- A Szellemekre!
*szakad ki belőle, mikor a sátorba toppanva meglátja a földön rángatózó Cessát. Az első pillanatban pánikolva, idegesen topog egy sort, de aztán a hisztériát hamarosan legyőzi benne a rutin. A Thargodrymek Szellemjáróját is gyötörték ilyen rohamok, nem szabadott ilyenkor hozzányúlni, csak az oldalára fordítani - néha megesett, hogy kiadta a gyomra tartalmát - és egy párnát rakni a feje alá. Aztán várni. A Szellemek ilyenkor küldték neki a látomásokat, az útmutatást. Ebben persze ő maga sem hitt, ahogyan Lea sem. Azt persze elismeri, hogy ez egy egészen másik tudatállapot.
Teszi amit kell, mivel a lány az oldalán fekszik, ezért csak egy párnát tesz a feje alá, majd mellé térdel és vár. Közben Cessa vállát és arcát simogatja. A roham egy idő után csillapodni fog, majd elmúlni, addig vár. Némán. Csak akkor szólal meg, mikor Cessa már magához tér. Fojtott hangon*
- Cessa, ez egy jel!
*jel arra, hogy Cessából Szellemjáró lehet, noha egy kissé öreg már ahhoz, hogy elkezdje a tanulást, de ezek egészen új idők, úgyhogy ennyi engedményt igazán tehet neki. Kagan amúgy is kötelezte arra, hogy keressen valakit, ez pedig momentán nagyon is kézenfekvő. Aztán majd kiderül, hogy hogy teljesít, addig még simán elbukhat.*
- Láttál valamit?
*kérdezi meg még óvatosan.*
*Lea nincsen meggyőzve, nagyon nincs meggyőzve. Egy bot végén pislákoló lángocska még nem elég ahhoz, hogy ő elhiggye azt, hogy ez az egész nem egy nagy humbug. Csonttőrrel, égő bottal szemtelen nevetéssel együtt. Az ő kezét sem égeti meg a gyertya, és a parázson járás is megy neki. Hogy miért? Mert tudja, hogy milyen gyorsan kell szedje a lábát ahhoz, hogy ne okozzon neki a parázs sérülést. A művészet ott van, hogy az embernek a tűztől, és a megégéstől való félelmét kell legyőznie.
Hogy Argus milyen mesét kerít a botja köré az a legkevésbé sem érdekli Leát. Ő ugyanis már elrakta Argust a "nem túl szimpatikus" kalapba, Darel a "szimpatikus"-ban van, Freyai pedig egyelőre a "közömbös"-ben. Vannak persze egyéb kalapok is, Akheel például abban van, "ahol" a szívének kedves emberek.
Meg aztán most amúgy sincsen cseverészős hangulatában, ha Cessa nem szédül be a sátrába akkor most valószínűleg békésen szundikálna, és nem kellene megint kényelmetlenül éreznie magát egy olyan személy miatt, aki nem tud lakatot tenni a szájára. Talán vissza kellene mennie a sátorba, Cessa amúgy is vár rá.*
- A két fickónak ott a karámnál kéne némi segítség. Akheel, légyszíves és keríts valakit.
*néz rá a továbbra is a gyümölcsöt majszoló lányra, miközben feltápászkodik. Majd mosolyogva, gyengéd hangon hozzáteszi:*
- Persze csak ha befejezted.
*ezek után ő odébbáll, vagyis visszatér a sátorba.
//sátraknál, sátorban//
Már körülbelül félúton járhat, mikor meghallja az erőtlen kiáltást. Ritkán lehet Leát futni látni, de most a szemfülesebbek bizony láthatják, hogy fürgén és ruganyosan szedi a lábait.*
- A Szellemekre!
*szakad ki belőle, mikor a sátorba toppanva meglátja a földön rángatózó Cessát. Az első pillanatban pánikolva, idegesen topog egy sort, de aztán a hisztériát hamarosan legyőzi benne a rutin. A Thargodrymek Szellemjáróját is gyötörték ilyen rohamok, nem szabadott ilyenkor hozzányúlni, csak az oldalára fordítani - néha megesett, hogy kiadta a gyomra tartalmát - és egy párnát rakni a feje alá. Aztán várni. A Szellemek ilyenkor küldték neki a látomásokat, az útmutatást. Ebben persze ő maga sem hitt, ahogyan Lea sem. Azt persze elismeri, hogy ez egy egészen másik tudatállapot.
Teszi amit kell, mivel a lány az oldalán fekszik, ezért csak egy párnát tesz a feje alá, majd mellé térdel és vár. Közben Cessa vállát és arcát simogatja. A roham egy idő után csillapodni fog, majd elmúlni, addig vár. Némán. Csak akkor szólal meg, mikor Cessa már magához tér. Fojtott hangon*
- Cessa, ez egy jel!
*jel arra, hogy Cessából Szellemjáró lehet, noha egy kissé öreg már ahhoz, hogy elkezdje a tanulást, de ezek egészen új idők, úgyhogy ennyi engedményt igazán tehet neki. Kagan amúgy is kötelezte arra, hogy keressen valakit, ez pedig momentán nagyon is kézenfekvő. Aztán majd kiderül, hogy hogy teljesít, addig még simán elbukhat.*
- Láttál valamit?
*kérdezi meg még óvatosan.*
1655. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 19:14:07
Üzenet elküldve: 2014-06-01 19:14:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Kapunál//
*Újabb két alak érkezik, akiket kíváncsian mér végig. Egyik sem tűnik a vezérnek. Az első leginkább azért, mert nő, a másik pedig viszonylag nyers humora miatt.
A nő ételt hoz az őrségben állóknak, a másik pedig, a ránézésre a Dharrenként megismertnél valamivel idősebb, érkezése oka és a kiléte felől érdeklődik. Előbbire választ is kap az őrtől, bár Nabii úgy hallja, van épp gondja elég, hiszen a kapu túloldalán újabb érkezőket jelez egy kiáltás, melyre válaszolnia kell. Úgy tűnik, nem mindenki nyer oly könnyen bebocsátást, mint ő.*
- Nabii Dariah Khaal.
*Hajol meg a bemutatkozáshoz enyhén. Ezúttal teljes nevét elmondja, hiszen úgy érzi, nem sok félnivalója lehet attól, hogy itt bárki is ismeri a nem épp jó hírű családnevet. Az a kettő legalábbis, akihez szerencséje volt eddig, nem olyannak tűnik, akik sokat forognak alvilági körökben, ráadásul messzi tájakon*
- És ahogy Dharren is mondta, nem a sör vonz leginkább, a szajhák meg még kevésbé. Lovat akarnék, de azt mondták, várjak, úgyhogy... várok. Ez még belefér, inkább mint a nyílvesszők. Azoknak nem örültem volna.
*Magához képest elég sokat beszél, ám még így is lesüthet róla, hogy nem éppen a fecsegő fajta. Még úgy sem, hogy fogalma sincs, nevén kívül mi egyébre lehet kíváncsi a férfi, aki nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy nem mutatják be.
Kissé kezdi magát kényelmetlenül érezni, hiszen úgy-ahogy már többeket is ismer - és gyanítja, hogy még többeket fog. Viszont lovat még egyet sem látott.*
*Újabb két alak érkezik, akiket kíváncsian mér végig. Egyik sem tűnik a vezérnek. Az első leginkább azért, mert nő, a másik pedig viszonylag nyers humora miatt.
A nő ételt hoz az őrségben állóknak, a másik pedig, a ránézésre a Dharrenként megismertnél valamivel idősebb, érkezése oka és a kiléte felől érdeklődik. Előbbire választ is kap az őrtől, bár Nabii úgy hallja, van épp gondja elég, hiszen a kapu túloldalán újabb érkezőket jelez egy kiáltás, melyre válaszolnia kell. Úgy tűnik, nem mindenki nyer oly könnyen bebocsátást, mint ő.*
- Nabii Dariah Khaal.
*Hajol meg a bemutatkozáshoz enyhén. Ezúttal teljes nevét elmondja, hiszen úgy érzi, nem sok félnivalója lehet attól, hogy itt bárki is ismeri a nem épp jó hírű családnevet. Az a kettő legalábbis, akihez szerencséje volt eddig, nem olyannak tűnik, akik sokat forognak alvilági körökben, ráadásul messzi tájakon*
- És ahogy Dharren is mondta, nem a sör vonz leginkább, a szajhák meg még kevésbé. Lovat akarnék, de azt mondták, várjak, úgyhogy... várok. Ez még belefér, inkább mint a nyílvesszők. Azoknak nem örültem volna.
*Magához képest elég sokat beszél, ám még így is lesüthet róla, hogy nem éppen a fecsegő fajta. Még úgy sem, hogy fogalma sincs, nevén kívül mi egyébre lehet kíváncsi a férfi, aki nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy nem mutatják be.
Kissé kezdi magát kényelmetlenül érezni, hiszen úgy-ahogy már többeket is ismer - és gyanítja, hogy még többeket fog. Viszont lovat még egyet sem látott.*
1654. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 18:28:26
Üzenet elküldve: 2014-06-01 18:28:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
-Derin Errdon a nevem, a szándékom békés, vagy valami olyasmi.*Kiált föl, majd elgondolkozik, azaz inkább csak a fejébe vési a nevet.*~"Thargatod"~*Majd újra kiáltani akar, de mielőtt engedélyt kér a bejutáshoz, előtte megvárja az őr reakcióját az válaszára.*~No, örülnék ha munkaerőt keresnének, na meg persze ha sikerülne betöltenem a keresett munkaerő helyén tátongó űrt. Hisz az engem nem érint, ha csak úgy történik valami, az viszont, ha velem történik logikus, hogy érint.~*Fejezi be magában ezt a "hihetetlen" okfejtést, amire nagyon büszke is, hisz nem mindennapi az, hogy tud miről elmélázni.*
1653. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 18:05:44
Üzenet elküldve: 2014-06-01 18:05:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Tábortűz //
* Valóban sikerült kihámozni a lényeget a fiúnak a mondókából. Némán hallgatja a másikat a kiérdemelt kardról. A fiú sem véletlen rendelkezik azzal a fegyverrel ami ott hever éppen előtte, rajta a Farkas címer. De harc közben ha elhagyod fegyvered, keress mást, vagy ölj puszta kézzel… nincs semmi magasztos vagy nemes a háborúban. Ölj vagy ölnek, ennyi az egész… Az hogy a másikat meglepi a hozzáállása és az ősök tisztelete, hát a fiút nem lepi meg… számára ez a természetes. *
- Az Őseink által lehetünk ott ahol. Méltónak kell legyünk a névre amit kivívtak maguknak, és számunka.
* Ennyit tesz még hozzá és részéről lezártnak tekinti a dolgot, egy apró biccentéssel jelzi ezt a másiknak. Nem vita volt ez, messze volt attól, csupán némi eszmecsere. Legalább a fiú megismerte a déliek hozzáállását. Kagan is szót ad a dologra de addigra már így is úgyis vége a mondókának. A fiú rá emeli szemeit jelezve, hogy részéről befejezte. Igaz eddig sem vitte túlzásba, ami egyértelmű jelek, hogy nincs is nagyon miről beszélni…
Úgy látszik Argus is értett a szóból s bocsánatot kér. Ez nem az a hely és idő az effajta beszédre… Kagan szavaira a fiú felfigyel és azonnal átvándorol tekintete a vezérre. Ahogy a lángokról beszél.
Aztán a törpe által hozott fej következik mire felajánlja a fiú a szolgálatait. Kagan inkább pihenésre inti. Ezt egy apró bólintással jelzi, hogy érette. Legyen ahogy akarja, attól még a kardja készenlétben lesz. Megszokás, rutin, ösztön. Ha valóban orkok vannak a fal védelmet nyújt. De sosem lehet tudni…
A fiú pedig figyel tovább, Akheel szemei mint a vadra leső puma, cikáznak és kivárnak. Rossz jel. Persze ez csupán egy kóbor pillanat ahogy átszalad a tűz körül ülőkön a tekintete és a majszoló lány felett is átsiklik. Az érkező törp persze megtöri a feszültséget a Vadban és amaz étellel kínálja.
Freyai Argushoz intéz kérdést. Amíg erről beszél a mágus addig sem mással foglalkozik… Ügyes lány.
Minden esetre egyelőre csak vár, mondandója nincs jelenleg a többieket is megnézi magának, vannak kik főznek, a muzsikus felkel s tovább áll a csapattól. A kapu felé igyekszik ahol újabbak érkeztek. *
- Látom sok a vendégetek.
* Jegyzi meg a fiú miközben a kaput figyeli ahol néhány ember álldogál. *
* Valóban sikerült kihámozni a lényeget a fiúnak a mondókából. Némán hallgatja a másikat a kiérdemelt kardról. A fiú sem véletlen rendelkezik azzal a fegyverrel ami ott hever éppen előtte, rajta a Farkas címer. De harc közben ha elhagyod fegyvered, keress mást, vagy ölj puszta kézzel… nincs semmi magasztos vagy nemes a háborúban. Ölj vagy ölnek, ennyi az egész… Az hogy a másikat meglepi a hozzáállása és az ősök tisztelete, hát a fiút nem lepi meg… számára ez a természetes. *
- Az Őseink által lehetünk ott ahol. Méltónak kell legyünk a névre amit kivívtak maguknak, és számunka.
* Ennyit tesz még hozzá és részéről lezártnak tekinti a dolgot, egy apró biccentéssel jelzi ezt a másiknak. Nem vita volt ez, messze volt attól, csupán némi eszmecsere. Legalább a fiú megismerte a déliek hozzáállását. Kagan is szót ad a dologra de addigra már így is úgyis vége a mondókának. A fiú rá emeli szemeit jelezve, hogy részéről befejezte. Igaz eddig sem vitte túlzásba, ami egyértelmű jelek, hogy nincs is nagyon miről beszélni…
Úgy látszik Argus is értett a szóból s bocsánatot kér. Ez nem az a hely és idő az effajta beszédre… Kagan szavaira a fiú felfigyel és azonnal átvándorol tekintete a vezérre. Ahogy a lángokról beszél.
Aztán a törpe által hozott fej következik mire felajánlja a fiú a szolgálatait. Kagan inkább pihenésre inti. Ezt egy apró bólintással jelzi, hogy érette. Legyen ahogy akarja, attól még a kardja készenlétben lesz. Megszokás, rutin, ösztön. Ha valóban orkok vannak a fal védelmet nyújt. De sosem lehet tudni…
A fiú pedig figyel tovább, Akheel szemei mint a vadra leső puma, cikáznak és kivárnak. Rossz jel. Persze ez csupán egy kóbor pillanat ahogy átszalad a tűz körül ülőkön a tekintete és a majszoló lány felett is átsiklik. Az érkező törp persze megtöri a feszültséget a Vadban és amaz étellel kínálja.
Freyai Argushoz intéz kérdést. Amíg erről beszél a mágus addig sem mással foglalkozik… Ügyes lány.
Minden esetre egyelőre csak vár, mondandója nincs jelenleg a többieket is megnézi magának, vannak kik főznek, a muzsikus felkel s tovább áll a csapattól. A kapu felé igyekszik ahol újabbak érkeztek. *
- Látom sok a vendégetek.
* Jegyzi meg a fiú miközben a kaput figyeli ahol néhány ember álldogál. *
1652. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 17:38:20
Üzenet elküldve: 2014-06-01 17:38:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Közel az út felét megtette már, lábaiba mégis valami fáradtság szökik. Eddig hasonlót nem érzett, pedig ennek az aprócska útszakasznak vagy tízszeresét tette meg eddig - pihenő nélkül. No sebaj, biztosan csak a levegőben van valami, vagy megviselte, hogy jó ideje nem evett, és nem ivott, bár újra felötlik benne, hogy hasonló gondja nem volt. S emellett valami furcsa érzés is erősödik benne. Talán ez az érzés volna az, amitől óvakodott egész idáig? Talán most kéne megfordulni, és elszelelni. A kíváncsiság megöli a macskát, Brenden azonban emlékezteti magát - sokadszorra - ~ Nem is vagyok macska! ~ Egyre furcsább reakciókat vél felfedezni magán - többek között azt, hogy idegesen kardja markolatára teszi a kezét, illetőleg ajkait harapdálja, halántékán csillogó verítékcsepp gyöngyözik le. ~ Az áldóját! Mégis mi a fenétől tartok ennyire? Idióta! Ez csak egy tábor, mi bajod eshet? ~
S végül sikerül elkergetnie a furcsa, zavaró gondolatokat. Zavartságán túllépve, kezét a szeme fölibe emelve pillant el a távolba. Lát is valakit - valakiket. Hatalmas kapu, mely azt a "tábort" határolja, melyről úgy hitte lentről, hogy csupán pár sátor lesz, meg egy apró tábortűz. Ám most furcsállva konstatálja, hogy legalább olyan leegyszerűsített képet alkotott magában a domb tetejéről, mint korábban a pletykák alapján hallott, dimbes-dombos, füves tájról. A képzelete mostanság igencsak a bolondját járatja vele; mi jöhet még? Embereket képzel el, de sárkányok lesznek ott? Két kéz helyett négy keze van az embereknek? Öt helyett hat ujjuk? Magában el is vigyorodik, s immár el is felejti az imént őt kerülgető fáradtságot és zavartságot. Ha nem szakad ki épp ekkor a merengésből, talán neki is megy a kapunak, fejjel, noha az igencsak az alacsony Brenden fölé magasodik. S ugyancsak ekkor konstatálja, hogy nem egyedül áll a kapuban - egyrészt, fent őr, vagy őrök állnak, most csupán az egyiket véli kivenni, illetve mellette, a kapuban, egy igen magas fickó tornyosul az alapjában véve alacsony Útonálló fölé, aki egy-két lépést hátrébb-oldalrább araszol, mintha csak megrettent volna az alaktól. *
S végül sikerül elkergetnie a furcsa, zavaró gondolatokat. Zavartságán túllépve, kezét a szeme fölibe emelve pillant el a távolba. Lát is valakit - valakiket. Hatalmas kapu, mely azt a "tábort" határolja, melyről úgy hitte lentről, hogy csupán pár sátor lesz, meg egy apró tábortűz. Ám most furcsállva konstatálja, hogy legalább olyan leegyszerűsített képet alkotott magában a domb tetejéről, mint korábban a pletykák alapján hallott, dimbes-dombos, füves tájról. A képzelete mostanság igencsak a bolondját járatja vele; mi jöhet még? Embereket képzel el, de sárkányok lesznek ott? Két kéz helyett négy keze van az embereknek? Öt helyett hat ujjuk? Magában el is vigyorodik, s immár el is felejti az imént őt kerülgető fáradtságot és zavartságot. Ha nem szakad ki épp ekkor a merengésből, talán neki is megy a kapunak, fejjel, noha az igencsak az alacsony Brenden fölé magasodik. S ugyancsak ekkor konstatálja, hogy nem egyedül áll a kapuban - egyrészt, fent őr, vagy őrök állnak, most csupán az egyiket véli kivenni, illetve mellette, a kapuban, egy igen magas fickó tornyosul az alapjában véve alacsony Útonálló fölé, aki egy-két lépést hátrébb-oldalrább araszol, mintha csak megrettent volna az alaktól. *
1651. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 16:52:28
Üzenet elküldve: 2014-06-01 16:52:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Tábortűznél//
*A bicegő férfi szavait mosolyogva fogadja. A Thargadorokról szóló mendemondákat előbb csak szemöldök ráncolva, majd nevetve fogadja, majd még egyszer vissza néz a tűz körül ülőkre. Valahogy nehéz elképzelnie, hogy wargokon lovagolnának, hiszen egyet sem lát, de még csak hangját sem hallja. Meg ahogy ő tudja, azokat be sem lehet fogni, vad jószágok. De a parasztok is eléggé nehéz elképzelés számára. Hiába a füves puszták mellett laknak, nem úgy néznek ki. Mindig úgy hitte, hogy a földművesek, földjeik mellett apró kis házaikban élnek, és ameddig a szem ellát rétek, legelők és gabonától roskadozó földek vannak. Nem pedig vastag, méteres cölöpökkel körbevett tábor. A felvetésekre csak vállat von, úgyis akkor derülnek ki a dolgok, ha személyesen tapasztalja meg az ember.
A tábor központjához visszafelé még egyszer rámosolyog a fiúra.
Leülve a mágus mellé, próbálja felvenni a beszélgetések fonalait. Szemei sarkából érzékeli a harcos halovány mosolyát, amit feli s fog egy köszönésnek. Úgy tűnik, hogy rendesen lemaradt, és mindenhova már a végéhez értek. Érdeklődve figyeli Argus tüzét. Majd innen az úgy tűnik testőrre emeli tekintetét, ahogy Darellel diskurál, a fegyverek lényegéről. Ahogy hallgatja a párbeszédet, akaratlanul is, kardjának markolatára téved keze. Óvatosan végigsimít rajta, s közben halványan elmosolyodik. Megérti a testőrt. Hiszen számára kedves ez a kard. A bátyjától kapta ajándékba, mielőtt elindult volna. Az egyik felmenőjéé volt. Egy egyszerű családi ereklye mások számára, neki a világot jelenti.
A beszélgetések közben egy férfi ül le a magas barna hajú nő mellé. Egy lantot vesz elé, és játszik rajta. Félrehajtott fejjel hallgatja a játék ritmusait, amelyek illenek a beszélgetések stílusához is. A lágyabb dallamoknál magában dúdol egy két dalt hozzá.
Darel figyelmeztetés hangzású mondataira a mágusra emeli tekintetét. Úgy tűnik, hogy a mágus túl sokat beszél olyan dolgokról, amelyeket az itt ülők nem teljes mértékben értékelik. Fejét csak kapkodja, a harcosról előbb a barna hajú nőre, majd Argusra, végül Kaganra. A tekintetét a szóban forgó lángra emeli, amely elvileg a férfi életerejét jelzi. Vagyis hirtelenjében így sejti a hallottak alapján.*
- Argus, húgod mennyi idős? *Kérdezi Argus felé fordulva, hogy elterelje a figyelmet. Úgy tűnik, hogy az elégetésekről való beszélgetés és lángok kihunyása nem épp a legbizalomkeltőbb beszélgetés a mágusra nézve.* - Ő is mágus, akárcsak te?
*A bicegő férfi szavait mosolyogva fogadja. A Thargadorokról szóló mendemondákat előbb csak szemöldök ráncolva, majd nevetve fogadja, majd még egyszer vissza néz a tűz körül ülőkre. Valahogy nehéz elképzelnie, hogy wargokon lovagolnának, hiszen egyet sem lát, de még csak hangját sem hallja. Meg ahogy ő tudja, azokat be sem lehet fogni, vad jószágok. De a parasztok is eléggé nehéz elképzelés számára. Hiába a füves puszták mellett laknak, nem úgy néznek ki. Mindig úgy hitte, hogy a földművesek, földjeik mellett apró kis házaikban élnek, és ameddig a szem ellát rétek, legelők és gabonától roskadozó földek vannak. Nem pedig vastag, méteres cölöpökkel körbevett tábor. A felvetésekre csak vállat von, úgyis akkor derülnek ki a dolgok, ha személyesen tapasztalja meg az ember.
A tábor központjához visszafelé még egyszer rámosolyog a fiúra.
Leülve a mágus mellé, próbálja felvenni a beszélgetések fonalait. Szemei sarkából érzékeli a harcos halovány mosolyát, amit feli s fog egy köszönésnek. Úgy tűnik, hogy rendesen lemaradt, és mindenhova már a végéhez értek. Érdeklődve figyeli Argus tüzét. Majd innen az úgy tűnik testőrre emeli tekintetét, ahogy Darellel diskurál, a fegyverek lényegéről. Ahogy hallgatja a párbeszédet, akaratlanul is, kardjának markolatára téved keze. Óvatosan végigsimít rajta, s közben halványan elmosolyodik. Megérti a testőrt. Hiszen számára kedves ez a kard. A bátyjától kapta ajándékba, mielőtt elindult volna. Az egyik felmenőjéé volt. Egy egyszerű családi ereklye mások számára, neki a világot jelenti.
A beszélgetések közben egy férfi ül le a magas barna hajú nő mellé. Egy lantot vesz elé, és játszik rajta. Félrehajtott fejjel hallgatja a játék ritmusait, amelyek illenek a beszélgetések stílusához is. A lágyabb dallamoknál magában dúdol egy két dalt hozzá.
Darel figyelmeztetés hangzású mondataira a mágusra emeli tekintetét. Úgy tűnik, hogy a mágus túl sokat beszél olyan dolgokról, amelyeket az itt ülők nem teljes mértékben értékelik. Fejét csak kapkodja, a harcosról előbb a barna hajú nőre, majd Argusra, végül Kaganra. A tekintetét a szóban forgó lángra emeli, amely elvileg a férfi életerejét jelzi. Vagyis hirtelenjében így sejti a hallottak alapján.*
- Argus, húgod mennyi idős? *Kérdezi Argus felé fordulva, hogy elterelje a figyelmet. Úgy tűnik, hogy az elégetésekről való beszélgetés és lángok kihunyása nem épp a legbizalomkeltőbb beszélgetés a mágusra nézve.* - Ő is mágus, akárcsak te?
1650. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 16:26:36
Üzenet elküldve: 2014-06-01 16:26:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
// Sátor //
* Egy egészen kis pillanatra megtorpan, majd látja Leandana Kagantal intését, mi szerint szólni kíván vele. A torpanás oka egyszerű, sőt, több, mint prózai: a más-, harmad- avagy negyednapi rosszullét újabb erővel támad rá. Megszédül és belül, arca izmain túl, mintha valami megrándulna. Nem tudja, az apró, általa is észlelt kis szemhéjránduláson túl mi látszódik arcán és nem is törődik vele; az utóbbi hónapokban nagyon gyakran érez hasonlót. Főleg a mulatozások után. Minden ivászat után megtörtént vele- így mi más lehetne, mint szokványos másnaposság tünete?
Lea "jó?"- jára csak bólint, majd bemegy a sátorba.
Bent ismerős és mégis idegen környezet fogadja. A sátrak belseje nagyjából mindig ugyanolyan, viszont jellegükből adódóan sosem egyforma két sátorbontás közt. A rengeteg ismerős holmi, az a pár berendezési tárgy, a szőnyegek, mind-mind régi ismerősei. Némelyik túlontúl az. Van, amelyiknek a története évtizedekig nyúlik vissza, egészen Addig AZ Éjig.
Rosszalló borzongás fut végig testén, ahogy a fojtogatóan jól ismert dolgokat nézegeti. Leül az egyik utazóláda tetejére, amíg várakozik, ám a máskor gondosan elzárt emlékeknek ezen a helyen nem tud parancsolni. Tétlenségre kárhoztatva a szőnyeg virágmintájában gyönyörködik, egészen addig, még meg nem unja azt. Aztán úgy dönt, nem vár Leandanára tovább, ezer és egy éles nyelvre váró törzstag bóklászik odakint. Felállna, ám lába nem engedelmeskedik akaratának.
~ Elzsibbadt ~
Ütöget életet az elmacskásodott végtagba, ám az sem segít. Érzi, érez mindent, kivéve a jól megszokott zsibbadós tűszúrásokat. Újabb próbát tesz- immár kissé idegesebben. Nem megy.
Harmadszori próbálkozása, bezárva a nyomasztó emlékekkel teli sátorba már csaknem hisztérikus.
~ NEM MEGY! ~
Végül valahogy csak talpra rángatja magát, ám a stressz túl nagy.
Ahogy izmai teljes testében összerándulnak, tüdejéből kipréselődik a levegő és döglődő macskákéhoz hasonlatos kiáltás hagyja el ajkát, miközben eldől. Oldalán ér földet, ám esését tompítani nem tudja- kezei, lábai teste mellett kinyújtva feszülnek, nem engedelmeskednek.
A pánik az utolsó gondolata, majd lényét elnyeli a sötétség. *
* Az összeesés után nem sokkal, oldalán fekve groteszk rángatózásba kezd. *
* Egy egészen kis pillanatra megtorpan, majd látja Leandana Kagantal intését, mi szerint szólni kíván vele. A torpanás oka egyszerű, sőt, több, mint prózai: a más-, harmad- avagy negyednapi rosszullét újabb erővel támad rá. Megszédül és belül, arca izmain túl, mintha valami megrándulna. Nem tudja, az apró, általa is észlelt kis szemhéjránduláson túl mi látszódik arcán és nem is törődik vele; az utóbbi hónapokban nagyon gyakran érez hasonlót. Főleg a mulatozások után. Minden ivászat után megtörtént vele- így mi más lehetne, mint szokványos másnaposság tünete?
Lea "jó?"- jára csak bólint, majd bemegy a sátorba.
Bent ismerős és mégis idegen környezet fogadja. A sátrak belseje nagyjából mindig ugyanolyan, viszont jellegükből adódóan sosem egyforma két sátorbontás közt. A rengeteg ismerős holmi, az a pár berendezési tárgy, a szőnyegek, mind-mind régi ismerősei. Némelyik túlontúl az. Van, amelyiknek a története évtizedekig nyúlik vissza, egészen Addig AZ Éjig.
Rosszalló borzongás fut végig testén, ahogy a fojtogatóan jól ismert dolgokat nézegeti. Leül az egyik utazóláda tetejére, amíg várakozik, ám a máskor gondosan elzárt emlékeknek ezen a helyen nem tud parancsolni. Tétlenségre kárhoztatva a szőnyeg virágmintájában gyönyörködik, egészen addig, még meg nem unja azt. Aztán úgy dönt, nem vár Leandanára tovább, ezer és egy éles nyelvre váró törzstag bóklászik odakint. Felállna, ám lába nem engedelmeskedik akaratának.
~ Elzsibbadt ~
Ütöget életet az elmacskásodott végtagba, ám az sem segít. Érzi, érez mindent, kivéve a jól megszokott zsibbadós tűszúrásokat. Újabb próbát tesz- immár kissé idegesebben. Nem megy.
Harmadszori próbálkozása, bezárva a nyomasztó emlékekkel teli sátorba már csaknem hisztérikus.
~ NEM MEGY! ~
Végül valahogy csak talpra rángatja magát, ám a stressz túl nagy.
Ahogy izmai teljes testében összerándulnak, tüdejéből kipréselődik a levegő és döglődő macskákéhoz hasonlatos kiáltás hagyja el ajkát, miközben eldől. Oldalán ér földet, ám esését tompítani nem tudja- kezei, lábai teste mellett kinyújtva feszülnek, nem engedelmeskednek.
A pánik az utolsó gondolata, majd lényét elnyeli a sötétség. *
* Az összeesés után nem sokkal, oldalán fekve groteszk rángatózásba kezd. *
1649. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:49:43
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:49:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Táborban - főzőcske és Őrség//
* Megjegyzi a nő nevét, mikor már fent áll és körülnéz. Két közeledő alakot is lát, az egyik már a kapunál is áll és felkiált neki. *
- Elenyel, el ne menj innen, maradj!
* Ezt inkább súgja társnőjének, sem mint nagyon hallhatóan kiáltaná. *
- Ez a hely itt Thargarod. Ki kérdezi és milyen szándékkal?
* Kiállt le a behemótnak és kapóra jön az óriáslány a csomaggal. *
- Kösz Niana! Ha már itt vagy, szólj a vezérnek, hogy van itt egy nőszemély, aki lovat akar venni. Valamint üzenem neki, hogy kellene legalább két fő erősítés a kapunál. Sokan vagyunk és a törpe barátunk is hazajött. Így mond meg, tudni fogja mire értem.
* Ha barátjuk követni tudta Brennus nyoamit, akkor más is és akkor nem lesznek elegen ketten a kapunál. A feladat kiadása után visszafordul és átnéz a kapu másik oldalára, hogy a fickó, aki bekiabált, milyen választ ad kérdésére? Továbbá, hogy a szerpentinen sunyiskodó alak az út hányadánál jár? Ekkora már Xomorr is hozzájuk ér és az idegen nő kilétét firtatja. *
- Lovat akar venni, a többit kérdezd meg magad, ha nagyon kíváncsi vagy rá, vagy szólj a nejednek. De kint jönnek páran és Mirakh érkezése miatt is aggódom némileg. Maradj itt velünk, Niana már viszi az üzenetet a vezérnek.
* Megjegyzi a nő nevét, mikor már fent áll és körülnéz. Két közeledő alakot is lát, az egyik már a kapunál is áll és felkiált neki. *
- Elenyel, el ne menj innen, maradj!
* Ezt inkább súgja társnőjének, sem mint nagyon hallhatóan kiáltaná. *
- Ez a hely itt Thargarod. Ki kérdezi és milyen szándékkal?
* Kiállt le a behemótnak és kapóra jön az óriáslány a csomaggal. *
- Kösz Niana! Ha már itt vagy, szólj a vezérnek, hogy van itt egy nőszemély, aki lovat akar venni. Valamint üzenem neki, hogy kellene legalább két fő erősítés a kapunál. Sokan vagyunk és a törpe barátunk is hazajött. Így mond meg, tudni fogja mire értem.
* Ha barátjuk követni tudta Brennus nyoamit, akkor más is és akkor nem lesznek elegen ketten a kapunál. A feladat kiadása után visszafordul és átnéz a kapu másik oldalára, hogy a fickó, aki bekiabált, milyen választ ad kérdésére? Továbbá, hogy a szerpentinen sunyiskodó alak az út hányadánál jár? Ekkora már Xomorr is hozzájuk ér és az idegen nő kilétét firtatja. *
- Lovat akar venni, a többit kérdezd meg magad, ha nagyon kíváncsi vagy rá, vagy szólj a nejednek. De kint jönnek páran és Mirakh érkezése miatt is aggódom némileg. Maradj itt velünk, Niana már viszi az üzenetet a vezérnek.
1648. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:24:56
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:24:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
// Tábortűz //
*Mirakh szavaira bólint, de csak röviden válaszol.*
- Később. *egyelőre még nincs új parancs.*
*Elgondolkozva hallgatja a vitát, mely minden tűznél, ahol harcosok ülnek, el szokott hangozni. Tulajdonképpen a világok közötti határvonalat véli felfedezni - az északi vidékek magányos embervadászainak álláspontja ütközik a civilizált világok katonáiéval. És bár a maguk módján talán mindkettejüknek igaza lehet, mindkettő sarkít véleménye védelme érdekében - és ezért lesz egy idő után tarthatatlan az álláspontjuk.*
~ Szánalmas? ~ *villan meg mosolya. Ő más dolgokat tart szánalmasnak - például hogy Argus még mindig nem ismeri fel, kiket sértett meg, és kiktől kellene elnézést kérnie.*
- Nyugalom, Akheel. *ereszti le kezét, egyenesen a Vadász vállára.*
- Az ork fej a tied lehet, ha Mirakh megengedi, hogy piszkáld. *kellemetlen lenne, ha a Vörös Vadásznál bekattanna valami, mert akkor ugrana. És ha ugrik, akkor két eset lehetséges: vagy a mágusnak kell kellemetlen birkózásba kezdenie Akhellal, vagy - ha Darel is felserken - a vendégtriónak a törzzsel.*
- Elég. *szólal meg halkan, véget vetve a szájbirkózássá alakuló offenzív véleménycserének. Nem azért, mintha nem szórakoztatná a dolog, vagy mert valamelyik vélemény sértené: egyszerűen csak túltárgyaltnak érzi a témát. És tévesnek az előadottakat.*
- A víz alól és a partról a fény és hang máshogy tükröződik, még ha ugyanarról is van szó. Világaitok távol vannak egymástól, és távol lesz véleményetek is. *ő maga kifejthetné a saját álláspontját, de nem tartja magát gurunak, hogy megmondja másoknak, mit gondoljanak. Ő Kagan, a Thargodarok vezére, és neki bőven elég, ha csak azt teszik, amit ő akar - a gondolat szabad.*
*A csatlakozói Freyai - mint általában a nők - sikeresen lazít egy kicsit a hangulaton.*
~ Ez többnyire így van, kivéve, ha ők a vita tárgya. Akkor inkább csak felszítja a tüzet. ~ *most azonban a buzogányok hosszának méregetése zajlik: Darel Xyerinnel, ő maga pedig - ismeri fel mulatva - ezzel a pohos mágussal vetekedik. Ez még akkor is így van, ha egyébként Argus már most kikönyökölt magának 30 korbácsot és három napot a Gödörben.*
- Én is úgy gondolom, Szellemjáró. *húzódik mosolyra az arca; gyanítja, hogy a harci ügyekben tapasztalt Darel csúnyán beleesett egy szemfényvesztő csapdájába, ki bölcs mesternek adja ki magát.*
~ De tévedhetek is, meg amúgy sem számít. Az ő dolga. ~ *így csak gondolatban rálegyint a dologra, és nem kényszeríti rá a dagit, hogy bizonyítsa: képes a holtakkal beszélni, az alvilágban járni és néhány egyszerű trükknél több mágiát alkalmazni.*
- Vigyázz hát a botodra, Vaslábú Argus, és a fényére. Ki ne aludjon egyszer óvatlan szavaid miatt... *bár szavai alapján vehető lenne ez fenyegetésnek is, inkább amolyan jó tanács; erről tanúskodik Kagan hangszíne is, ki már le akarja zárni ezt a vitát.*
*Darel felajánlására kissé elgondolkozik, majd megrázza a fejét.*
- Thargarodot a Thargodarok védik, Darel Corty Worf. Pihenj inkább; ha dél felé mentek tovább, szükség lehet az erődre.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.01 16:11:15
*Mirakh szavaira bólint, de csak röviden válaszol.*
- Később. *egyelőre még nincs új parancs.*
*Elgondolkozva hallgatja a vitát, mely minden tűznél, ahol harcosok ülnek, el szokott hangozni. Tulajdonképpen a világok közötti határvonalat véli felfedezni - az északi vidékek magányos embervadászainak álláspontja ütközik a civilizált világok katonáiéval. És bár a maguk módján talán mindkettejüknek igaza lehet, mindkettő sarkít véleménye védelme érdekében - és ezért lesz egy idő után tarthatatlan az álláspontjuk.*
~ Szánalmas? ~ *villan meg mosolya. Ő más dolgokat tart szánalmasnak - például hogy Argus még mindig nem ismeri fel, kiket sértett meg, és kiktől kellene elnézést kérnie.*
- Nyugalom, Akheel. *ereszti le kezét, egyenesen a Vadász vállára.*
- Az ork fej a tied lehet, ha Mirakh megengedi, hogy piszkáld. *kellemetlen lenne, ha a Vörös Vadásznál bekattanna valami, mert akkor ugrana. És ha ugrik, akkor két eset lehetséges: vagy a mágusnak kell kellemetlen birkózásba kezdenie Akhellal, vagy - ha Darel is felserken - a vendégtriónak a törzzsel.*
- Elég. *szólal meg halkan, véget vetve a szájbirkózássá alakuló offenzív véleménycserének. Nem azért, mintha nem szórakoztatná a dolog, vagy mert valamelyik vélemény sértené: egyszerűen csak túltárgyaltnak érzi a témát. És tévesnek az előadottakat.*
- A víz alól és a partról a fény és hang máshogy tükröződik, még ha ugyanarról is van szó. Világaitok távol vannak egymástól, és távol lesz véleményetek is. *ő maga kifejthetné a saját álláspontját, de nem tartja magát gurunak, hogy megmondja másoknak, mit gondoljanak. Ő Kagan, a Thargodarok vezére, és neki bőven elég, ha csak azt teszik, amit ő akar - a gondolat szabad.*
*A csatlakozói Freyai - mint általában a nők - sikeresen lazít egy kicsit a hangulaton.*
~ Ez többnyire így van, kivéve, ha ők a vita tárgya. Akkor inkább csak felszítja a tüzet. ~ *most azonban a buzogányok hosszának méregetése zajlik: Darel Xyerinnel, ő maga pedig - ismeri fel mulatva - ezzel a pohos mágussal vetekedik. Ez még akkor is így van, ha egyébként Argus már most kikönyökölt magának 30 korbácsot és három napot a Gödörben.*
- Én is úgy gondolom, Szellemjáró. *húzódik mosolyra az arca; gyanítja, hogy a harci ügyekben tapasztalt Darel csúnyán beleesett egy szemfényvesztő csapdájába, ki bölcs mesternek adja ki magát.*
~ De tévedhetek is, meg amúgy sem számít. Az ő dolga. ~ *így csak gondolatban rálegyint a dologra, és nem kényszeríti rá a dagit, hogy bizonyítsa: képes a holtakkal beszélni, az alvilágban járni és néhány egyszerű trükknél több mágiát alkalmazni.*
- Vigyázz hát a botodra, Vaslábú Argus, és a fényére. Ki ne aludjon egyszer óvatlan szavaid miatt... *bár szavai alapján vehető lenne ez fenyegetésnek is, inkább amolyan jó tanács; erről tanúskodik Kagan hangszíne is, ki már le akarja zárni ezt a vitát.*
*Darel felajánlására kissé elgondolkozik, majd megrázza a fejét.*
- Thargarodot a Thargodarok védik, Darel Corty Worf. Pihenj inkább; ha dél felé mentek tovább, szükség lehet az erődre.
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.01 16:11:15
1647. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:11:40
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:11:40
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Tábortűz - Kapu//
*Ugyan kellemes a tűznél ücsörögni, de mégis valami hajtja hogy kelljen fel és járjon egyet. Az isteni illatokon kívül persze. Ami azokat illeti, mindenképp útba lesznek ejtve és beleharapva a forrásukba. Akár berreg, akár béget.
Lábai a harapás után a kapu felé viszik, ahol Elenyel és Dharren őrködnek épp, Niana pedig hozta nekik az ellátmányt. Kedveli az óriáslányt, jelentősen megkönnyíti "Chiari kedves" dolgát. A kapu előtt a szokásos tömeg, úgy tűnik a mágikus hatásuk csak nem szűnik.*
-Mi a helyzet pajtik? Még mindig nem vettétek le az "ingyen szajhák, ingyen sör" táblát a kapuról, hogy ekkora az érdeklődés? Elenyel, nem gondolod hogy ha közéjük lőnél néha csak úgy véletlenszerűen akkor ez izgalmasabb poszt lenne? *Bárdunk igen kifacsart humorérzékkel rendelkezik, de legalább ő göcög a saját poénjain és egy ember megnevettetése neki elég is egy napra. Nem lehet mindenki maximalista, legalábbis nem mindenben. Az ő szakterülete a történelem és a zene, nem a humor.*
-No mi van srácok, miért nem mutattok be ennek az elbűvölő ifjú hölgynek? Nem kell félni, hogy lecsapom a kezetekről, tudjátok jól hogy nős vagyok. *Ezzel kíváncsian néz az ezüsthajú nőre.*
*Ugyan kellemes a tűznél ücsörögni, de mégis valami hajtja hogy kelljen fel és járjon egyet. Az isteni illatokon kívül persze. Ami azokat illeti, mindenképp útba lesznek ejtve és beleharapva a forrásukba. Akár berreg, akár béget.
Lábai a harapás után a kapu felé viszik, ahol Elenyel és Dharren őrködnek épp, Niana pedig hozta nekik az ellátmányt. Kedveli az óriáslányt, jelentősen megkönnyíti "Chiari kedves" dolgát. A kapu előtt a szokásos tömeg, úgy tűnik a mágikus hatásuk csak nem szűnik.*
-Mi a helyzet pajtik? Még mindig nem vettétek le az "ingyen szajhák, ingyen sör" táblát a kapuról, hogy ekkora az érdeklődés? Elenyel, nem gondolod hogy ha közéjük lőnél néha csak úgy véletlenszerűen akkor ez izgalmasabb poszt lenne? *Bárdunk igen kifacsart humorérzékkel rendelkezik, de legalább ő göcög a saját poénjain és egy ember megnevettetése neki elég is egy napra. Nem lehet mindenki maximalista, legalábbis nem mindenben. Az ő szakterülete a történelem és a zene, nem a humor.*
-No mi van srácok, miért nem mutattok be ennek az elbűvölő ifjú hölgynek? Nem kell félni, hogy lecsapom a kezetekről, tudjátok jól hogy nős vagyok. *Ezzel kíváncsian néz az ezüsthajú nőre.*
1646. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:09:42
Üzenet elküldve: 2014-06-01 15:09:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tábortűz//
*Az utóvédből előkerül egy ismerős arc és Akheel magában megállapítja, hogy soha jobbkor nem jöhetne. Az eléjük vetett ork fejhez közelebb hajol, hogy jobban megnézhesse, s épp Kagan felé fordulna a "Piszkálhatom?" kérdéssel, mikor a vezér határoz a sorsáról.
Argus nincs éppen a helyzet magaslatán, így Akheelben újra felélednek az ösztönök, csak nem abban az értelemben, mely értelmében a férfiak örülnének neki.
Leandana azonban hamar pontot tesz az ügy végére, s milyen igaza van!
Teljesen harci lázba jön a törzs ősi nyelvének dallamától. Úgy izeg mozog ott a vezető pár mellett, mint valami pincsi kutya. Majd' szét esik, s csak azért nem fullad meg, mert rutinos zabagép. Harc közben is képes lenne csámcsogni valamin.
Közben másik fronton is vita van kibontakozóban a fegyevrvisszaszolgáltatás témájában. Nem igazán tud azonosulni egyik féllel sem, leginkább azért, mert már figyelni sem tud igazán szavaik értelmére készenléti állapotában. Annyira izgatott a kínálkozó lehetőségek halmazától, de csak itt ül egy helyben és nem tehet semmit, amíg arra Kagan parancsot sem ad. Szinte már fáj ez a tehetetlenség.
Xomorr hiába zendít rá a kellemes dallamra, Akheelt aligha tudja vele csitítani. Birkózna már egyet úgy igazán! Erdőjáró, nem a legjobb párharcban, meglehetősen sajátos stílusban küzd, hiszen állatokra van specializálódva, de alkalomadtán elfogja a harci láz és olyankor minden mindegy. Csak a harc öröméért küzdene, még csak nem is a győzelemért. Nem számít a dicsőség, ha övéi közt van.
Mirakh tereli el vérgőzös gondolatai az étel felemlegetésével. Egyből felé kapja fejét és ha a törpe is észreveszi őt, akkor hajít neki egy fügét vigyorogva. Egy egész kosárnyi pihen az ölében, most kapta. Szívesen ad egy keveset belőle a törpének is, mert a vacsora még odébb lesz.
Akheel kifejezetten kedveli ezt a népséget, Hrotival is nagyon jól elvolt, megértették egymást: ettek, ittak, aludtak.*
*Az utóvédből előkerül egy ismerős arc és Akheel magában megállapítja, hogy soha jobbkor nem jöhetne. Az eléjük vetett ork fejhez közelebb hajol, hogy jobban megnézhesse, s épp Kagan felé fordulna a "Piszkálhatom?" kérdéssel, mikor a vezér határoz a sorsáról.
Argus nincs éppen a helyzet magaslatán, így Akheelben újra felélednek az ösztönök, csak nem abban az értelemben, mely értelmében a férfiak örülnének neki.
Leandana azonban hamar pontot tesz az ügy végére, s milyen igaza van!
Teljesen harci lázba jön a törzs ősi nyelvének dallamától. Úgy izeg mozog ott a vezető pár mellett, mint valami pincsi kutya. Majd' szét esik, s csak azért nem fullad meg, mert rutinos zabagép. Harc közben is képes lenne csámcsogni valamin.
Közben másik fronton is vita van kibontakozóban a fegyevrvisszaszolgáltatás témájában. Nem igazán tud azonosulni egyik féllel sem, leginkább azért, mert már figyelni sem tud igazán szavaik értelmére készenléti állapotában. Annyira izgatott a kínálkozó lehetőségek halmazától, de csak itt ül egy helyben és nem tehet semmit, amíg arra Kagan parancsot sem ad. Szinte már fáj ez a tehetetlenség.
Xomorr hiába zendít rá a kellemes dallamra, Akheelt aligha tudja vele csitítani. Birkózna már egyet úgy igazán! Erdőjáró, nem a legjobb párharcban, meglehetősen sajátos stílusban küzd, hiszen állatokra van specializálódva, de alkalomadtán elfogja a harci láz és olyankor minden mindegy. Csak a harc öröméért küzdene, még csak nem is a győzelemért. Nem számít a dicsőség, ha övéi közt van.
Mirakh tereli el vérgőzös gondolatai az étel felemlegetésével. Egyből felé kapja fejét és ha a törpe is észreveszi őt, akkor hajít neki egy fügét vigyorogva. Egy egész kosárnyi pihen az ölében, most kapta. Szívesen ad egy keveset belőle a törpének is, mert a vacsora még odébb lesz.
Akheel kifejezetten kedveli ezt a népséget, Hrotival is nagyon jól elvolt, megértették egymást: ettek, ittak, aludtak.*
1645. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 14:05:38
Üzenet elküldve: 2014-06-01 14:05:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Karámnál//
- Igen. Sokféle. Megsérült. *Válaszol szűkszavúan. Ritkán van beszédes kedvében. Magáról pláne nem szokott sokat mesélni. A társadalomban végzett tevékenységével jobbnak látja nem dicsekedni. A hosszúfülűekben egyébként sem bízik meg. Nem mintha más fajok ismeretlen személyeiben bízna.
A törzsről alkotott véleményre csak meghúzza a vállát. Lehet tényleg úgy van, ahogy a lány mondja. Lehet csak mások felé akarnak ilyennek tűnni. Sosem lehet tudni. Erre nem pazarol több szót, inkább a két előbbi kérdésre ad hosszabb választ, tekintve, hogy ha idejét pénzre válthatná, palotát vehetne Arthenior gazdagabbik felében.*
- Egyesek szerint worgon utazó, véres agyarakkal acsargó fenevadak. Mások szerint Testet öltött ártó szellemek, valaki szerint gazdag parasztok akik vendégszállást húznak fel az ösvény mellé. * A képzelet elég széles sávon képes mozogni egyeseknél, és míg nem állt civilizált kézre utaló épület a dombtetőn nem sokan merészkedhettek ide kitudakolni ki is lehet ez az új csoport.* - Mióta utoljára jártam a Kikötőben biztosan változtak a vélemények.
* Az istállóhoz érve nem követi a lányt. Inkább rátámaszkodik a kerítésre, előkotor egy szivart erősen fogyatkozó készletéből és egy tűzgyújtó szerszámmal pár próbálkozás után meggyújtja a végét. Innen kíséri figyelemmel az elf és a két férfi tevékenységét is. Persze inkább az előbbit. Hangját felemelve lábának kalandos történetét is elmeséli kevésbé kalandos formában.*
- A lábam egy nem túl kedves farkasnak tetszett meg. Bár először a torkomat kívánta. * Ha életének nagy részét nem a vadonban élte volna le, most nem eregethetne ilyen kényelmes füstkarikákat a levegőbe.* - Úgy gondoltam itt, pihenek pár napot, míg helyrerázódik, de egy goromba tündér más véleményen volt.
* Végezve történetével kedvelte figyeli a gondozói tevékenységet. Neki nem lenne hozzá türelme, ilyen jókedve pláne nem, viszont azt el kell ismernie, hogy a csataméneken száguldó harcosok látványa lenyűgöző lehet. Még ha saját személyét inkább ki is hagyná belőle. *
- Igazán nincs mit. *Válaszol szolgálatainak megköszönésére. Igazából neki kellene köszönetet mondania, végre mindenféle munkától távol van. Ezt természetes kihagyja. Nem szereti használni ezt a szót. Azzal valaki felé lekötelezett lesz, amivé legkevésbé sem szeret válni.*
- Igen. Sokféle. Megsérült. *Válaszol szűkszavúan. Ritkán van beszédes kedvében. Magáról pláne nem szokott sokat mesélni. A társadalomban végzett tevékenységével jobbnak látja nem dicsekedni. A hosszúfülűekben egyébként sem bízik meg. Nem mintha más fajok ismeretlen személyeiben bízna.
A törzsről alkotott véleményre csak meghúzza a vállát. Lehet tényleg úgy van, ahogy a lány mondja. Lehet csak mások felé akarnak ilyennek tűnni. Sosem lehet tudni. Erre nem pazarol több szót, inkább a két előbbi kérdésre ad hosszabb választ, tekintve, hogy ha idejét pénzre válthatná, palotát vehetne Arthenior gazdagabbik felében.*
- Egyesek szerint worgon utazó, véres agyarakkal acsargó fenevadak. Mások szerint Testet öltött ártó szellemek, valaki szerint gazdag parasztok akik vendégszállást húznak fel az ösvény mellé. * A képzelet elég széles sávon képes mozogni egyeseknél, és míg nem állt civilizált kézre utaló épület a dombtetőn nem sokan merészkedhettek ide kitudakolni ki is lehet ez az új csoport.* - Mióta utoljára jártam a Kikötőben biztosan változtak a vélemények.
* Az istállóhoz érve nem követi a lányt. Inkább rátámaszkodik a kerítésre, előkotor egy szivart erősen fogyatkozó készletéből és egy tűzgyújtó szerszámmal pár próbálkozás után meggyújtja a végét. Innen kíséri figyelemmel az elf és a két férfi tevékenységét is. Persze inkább az előbbit. Hangját felemelve lábának kalandos történetét is elmeséli kevésbé kalandos formában.*
- A lábam egy nem túl kedves farkasnak tetszett meg. Bár először a torkomat kívánta. * Ha életének nagy részét nem a vadonban élte volna le, most nem eregethetne ilyen kényelmes füstkarikákat a levegőbe.* - Úgy gondoltam itt, pihenek pár napot, míg helyrerázódik, de egy goromba tündér más véleményen volt.
* Végezve történetével kedvelte figyeli a gondozói tevékenységet. Neki nem lenne hozzá türelme, ilyen jókedve pláne nem, viszont azt el kell ismernie, hogy a csataméneken száguldó harcosok látványa lenyűgöző lehet. Még ha saját személyét inkább ki is hagyná belőle. *
- Igazán nincs mit. *Válaszol szolgálatainak megköszönésére. Igazából neki kellene köszönetet mondania, végre mindenféle munkától távol van. Ezt természetes kihagyja. Nem szereti használni ezt a szót. Azzal valaki felé lekötelezett lesz, amivé legkevésbé sem szeret válni.*
1644. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 12:51:08
Üzenet elküldve: 2014-06-01 12:51:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Karámépítésnél//
*Szerencsére, a másik végre elkezdi a munkát. Learon örömében beletúr szakállába.*
~Na végre! Csak sikerült rávennem!~
*Nyugodtan szemléli, ahogy a másik dolgozik. Ő is segítene, ha tudna, de jelenleg nem tud. A másik egy olyan kérdést intéz felé, amire Learon nem is gondolt. Szinte hátrahőköl, amikor megtudja, hogy igazából, most ő az, aki lustálkodik.*
~A macska rúgja meg! Troddnak igaza van!~
*Erre a gondolatra elengedi a szakállát. már nyúlna valamiért, hogy dolgozhasson, de de rájön, hogy se ásni, se szögelni nem tud. Elszomorodik, majd ideges lesz, de mégis valamennyire nyugodt hangon próbál válaszolni a másiknak, hogy ne tűnjön úgy, hogy a zsellérre haragszik, hiszen nem így van. Ő, csak rávilágított a szomorú tényre.*
-Semmit nem fogok!
*Nem is hitte volna eddigi életét tekintve, hogy ilyet ki fog mondani. De még is megtörtént, hiszen jelenleg hasznavehetetlen. Úgy érzi azonnal korrigálnia kell a mondatot.*
-Én szeretnék, de nem jut eszembe semmi! Ha van ötleted, hálás lennék, ha elmondanád!
*Learon még megnézte, hogy elég puha-e a föld, hogy ki tudja ásni fél-kézzel, de az sajnos olyan mintha szikla volna. Ez nem fog menni.*
*Szerencsére, a másik végre elkezdi a munkát. Learon örömében beletúr szakállába.*
~Na végre! Csak sikerült rávennem!~
*Nyugodtan szemléli, ahogy a másik dolgozik. Ő is segítene, ha tudna, de jelenleg nem tud. A másik egy olyan kérdést intéz felé, amire Learon nem is gondolt. Szinte hátrahőköl, amikor megtudja, hogy igazából, most ő az, aki lustálkodik.*
~A macska rúgja meg! Troddnak igaza van!~
*Erre a gondolatra elengedi a szakállát. már nyúlna valamiért, hogy dolgozhasson, de de rájön, hogy se ásni, se szögelni nem tud. Elszomorodik, majd ideges lesz, de mégis valamennyire nyugodt hangon próbál válaszolni a másiknak, hogy ne tűnjön úgy, hogy a zsellérre haragszik, hiszen nem így van. Ő, csak rávilágított a szomorú tényre.*
-Semmit nem fogok!
*Nem is hitte volna eddigi életét tekintve, hogy ilyet ki fog mondani. De még is megtörtént, hiszen jelenleg hasznavehetetlen. Úgy érzi azonnal korrigálnia kell a mondatot.*
-Én szeretnék, de nem jut eszembe semmi! Ha van ötleted, hálás lennék, ha elmondanád!
*Learon még megnézte, hogy elég puha-e a föld, hogy ki tudja ásni fél-kézzel, de az sajnos olyan mintha szikla volna. Ez nem fog menni.*
1643. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 12:33:45
Üzenet elküldve: 2014-06-01 12:33:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
*A félszemű férfi megpróbálja kioktatni Darelt, amelyet az ifjú harcos rövid, és egyszerű válasszal reagál. A félszemű elveszti az önuralmát az Ifjú Farkastól, amire már Argus is felfigyel.*
~Micsoda? Fiam? Hamarabb vérben fürdött, mint Darel?~
-Szánalmas. *jegyzi meg egy megvető pillantás kíséretében.*
*Argus nem akarja megrémíteni a többieket, és lenyűgözni sem akarja őket. A tüzet nem ő irányítja, hiszen a tűz csak ő maga. A bűvészkedés is messze áll tőle, nem szokott lealacsonyodni annyira, hogy a hatalmát mások szórakoztatására használja. Kagan felemeli a kezét, hogy mindenki rá figyeljen. Ekkor már Argus is tudja, hogy túllépte a határt. Kagan szavaira csak biccent, jelezve, hogy elfogadja az igazát. Darel szavai nyomán viszont elszégyelli magát.*
-Elnézést Ifjú Farkas. *kér bocsánatot a barátjától, majd Kagan felé fordul.* Elnézést kérek az illetlen viselkedésemért.
*A tőrt visszacsomagolja, és elrakja. A szellemjáró szavaiban több az igazság, mint a mágus akarta. Ezen ismét elmosolyodik a köpcös férfi. Egy pillanatra talán még fel is kacagna, de inkább visszafogja.*
-Igaza van.
*A szellemjáró utalást tesz a mágus botján égő lángra. Argus rápillant a lángra, majd vissza a nőre.*
-Az az életem lángja. Régen, amikor még próbálgattam a hatalmamat, akkor találtam egy rítust. Azóta ég ez a láng, az érzelmeim irányítják. Nem én. Ez a tűz nem éget meg engem, *hogy bizonyítsa beleteszi a kezét a tűzbe.* csak akkor engem is elemészteni, amikor utoljára fellobban, és végleg kialszik.
*A félszemű férfi megpróbálja kioktatni Darelt, amelyet az ifjú harcos rövid, és egyszerű válasszal reagál. A félszemű elveszti az önuralmát az Ifjú Farkastól, amire már Argus is felfigyel.*
~Micsoda? Fiam? Hamarabb vérben fürdött, mint Darel?~
-Szánalmas. *jegyzi meg egy megvető pillantás kíséretében.*
*Argus nem akarja megrémíteni a többieket, és lenyűgözni sem akarja őket. A tüzet nem ő irányítja, hiszen a tűz csak ő maga. A bűvészkedés is messze áll tőle, nem szokott lealacsonyodni annyira, hogy a hatalmát mások szórakoztatására használja. Kagan felemeli a kezét, hogy mindenki rá figyeljen. Ekkor már Argus is tudja, hogy túllépte a határt. Kagan szavaira csak biccent, jelezve, hogy elfogadja az igazát. Darel szavai nyomán viszont elszégyelli magát.*
-Elnézést Ifjú Farkas. *kér bocsánatot a barátjától, majd Kagan felé fordul.* Elnézést kérek az illetlen viselkedésemért.
*A tőrt visszacsomagolja, és elrakja. A szellemjáró szavaiban több az igazság, mint a mágus akarta. Ezen ismét elmosolyodik a köpcös férfi. Egy pillanatra talán még fel is kacagna, de inkább visszafogja.*
-Igaza van.
*A szellemjáró utalást tesz a mágus botján égő lángra. Argus rápillant a lángra, majd vissza a nőre.*
-Az az életem lángja. Régen, amikor még próbálgattam a hatalmamat, akkor találtam egy rítust. Azóta ég ez a láng, az érzelmeim irányítják. Nem én. Ez a tűz nem éget meg engem, *hogy bizonyítsa beleteszi a kezét a tűzbe.* csak akkor engem is elemészteni, amikor utoljára fellobban, és végleg kialszik.
1642. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 12:28:07
Üzenet elküldve: 2014-06-01 12:28:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Tábortűz//
*A férfi válasza első hallásra szemtelen is lehetne, de szavai jelen esetben nem ezt tükrözik. Ahogy ott ül szembe a férfival elgondolkodik, hogy nem csak egy féle kiképzési rendszer létezik a világba. Ismert egy olyan harcost, aki olyan helyről származott, ahol a páncélzatot lealacsonyítónak tartották, így teljes vért nélkül egyszerű ruhába vonultak csatába. A vele szembe ülő férfi következő mondata rátapintott a lényegre.*
~Valóban. Hagytam hogy elvegyék a lelkemet.~ *Sóhajt maga elé, majd helyeslően bólint, bár szemébe nem látszik belül nagyon mardossa a tudat.*
-Nos pontosan rá tapintottál a lényegre. Minket a szigeten ahonnan származom így képeztek ki. És ami még jobban köt ahhoz a kardoz, ez az egyetlen dolog ami megmaradt a társaim halála után. *Majd elhallgat és felidézi magába azt a napot amikor a kardot kiérdemelte. Mert náluk ki kellett érdemelni a kardot, nem megvenni vagy kovácsoltatni... Régi szép idők. Arcán semmilyen nyoma nincs, hogy a gondolataiba milyen szép emlékeket él át újra, talán csak egy apró mosoly a szája szélén, de az is csak egy pillanatig mert gyorsan fegyelmezi magát. A férfi utolsó hozzá fűzött kijelentésén kicsit meglepődik, hogy egy ilyen fiatal férfinak az legyen a legfontosabb hogy az ősei büszkének tartsák.*
-Nos megleptél barátom. *Ad hangot csodálkozásának.*
-A mai nemzedéket sajnos már nem az motiválja hogy az ősei büszkék legyenek rájuk. Sokkal inkább az egyéni nyereség utáni vágy ami hajtja őket előre. Nem is lenne baj ezzel. De az a nagyobb probléma hogy ezért bármit feláldoznak. Bemocskolják őseik nevét. *Nem egy ilyen szerencsétlen félnótással hozta már össze a sors. Volt aki a pénz rabja lett, volt egy társa még az iskolába, akinek már szülei három generáción át a legjobb testőrök voltak a szigeten. De ez a srác olyan kapzsi volt, hogy még arra is képes volt hogy saját testvéreire orgyilkost küldjön, csak azért hogy több legyen neki.*
*Elég volt a régi idők félidézéséből. Figyelmét ekkor az éppen beszélő törpére fordítja és figyelmesen hallgatja.*
*A férfi válasza első hallásra szemtelen is lehetne, de szavai jelen esetben nem ezt tükrözik. Ahogy ott ül szembe a férfival elgondolkodik, hogy nem csak egy féle kiképzési rendszer létezik a világba. Ismert egy olyan harcost, aki olyan helyről származott, ahol a páncélzatot lealacsonyítónak tartották, így teljes vért nélkül egyszerű ruhába vonultak csatába. A vele szembe ülő férfi következő mondata rátapintott a lényegre.*
~Valóban. Hagytam hogy elvegyék a lelkemet.~ *Sóhajt maga elé, majd helyeslően bólint, bár szemébe nem látszik belül nagyon mardossa a tudat.*
-Nos pontosan rá tapintottál a lényegre. Minket a szigeten ahonnan származom így képeztek ki. És ami még jobban köt ahhoz a kardoz, ez az egyetlen dolog ami megmaradt a társaim halála után. *Majd elhallgat és felidézi magába azt a napot amikor a kardot kiérdemelte. Mert náluk ki kellett érdemelni a kardot, nem megvenni vagy kovácsoltatni... Régi szép idők. Arcán semmilyen nyoma nincs, hogy a gondolataiba milyen szép emlékeket él át újra, talán csak egy apró mosoly a szája szélén, de az is csak egy pillanatig mert gyorsan fegyelmezi magát. A férfi utolsó hozzá fűzött kijelentésén kicsit meglepődik, hogy egy ilyen fiatal férfinak az legyen a legfontosabb hogy az ősei büszkének tartsák.*
-Nos megleptél barátom. *Ad hangot csodálkozásának.*
-A mai nemzedéket sajnos már nem az motiválja hogy az ősei büszkék legyenek rájuk. Sokkal inkább az egyéni nyereség utáni vágy ami hajtja őket előre. Nem is lenne baj ezzel. De az a nagyobb probléma hogy ezért bármit feláldoznak. Bemocskolják őseik nevét. *Nem egy ilyen szerencsétlen félnótással hozta már össze a sors. Volt aki a pénz rabja lett, volt egy társa még az iskolába, akinek már szülei három generáción át a legjobb testőrök voltak a szigeten. De ez a srác olyan kapzsi volt, hogy még arra is képes volt hogy saját testvéreire orgyilkost küldjön, csak azért hogy több legyen neki.*
*Elég volt a régi idők félidézéséből. Figyelmét ekkor az éppen beszélő törpére fordítja és figyelmesen hallgatja.*
1641. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-06-01 11:13:17
Üzenet elküldve: 2014-06-01 11:13:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A tűznél//
*Mirakh mellét egyfajta büszkeség tölti el, amikor Kagan rég nem látott barátként üdvözli. Az elhangzottakra némi hallgatás után felel.*
-Rendelkezz velem, vezérem. A gyógyítót fel kellene keresnem ugyan, mert megvágott a nyomorult, de elötte mindenképp szólok Dharrelnek.-
*Mutatja meg combján a kötést, majd int a kapu irányába a törpe. Gyomra hangosat kordul, így kényszeredetten elmosolyodik.*
-Maradok én egy napig is, ha azt kéred, de meg kell, hogy mondjam, egy tál étel, és egy jó korsó sör igazán jól esne most.-
*Mondja a harcos, és bárdját letéve maga mellé kers egy szabad helyet a tűznél, hogy leüljön.*
-Vezérem. Nem kenyerem az okoskodás, de úgy gondolom, nem ártana kiküldeni egy felderítőt. Igaz, hogy csak egy kis csapat volt, de azt nem tudom, hogy elszakadtak a törzsüktől, mert minket üldöztek, vagy előre küldött csapat volt-e.-
*Mondja Mirakh, miközben megtölti pipáját és rágyújt.*
*Mirakh mellét egyfajta büszkeség tölti el, amikor Kagan rég nem látott barátként üdvözli. Az elhangzottakra némi hallgatás után felel.*
-Rendelkezz velem, vezérem. A gyógyítót fel kellene keresnem ugyan, mert megvágott a nyomorult, de elötte mindenképp szólok Dharrelnek.-
*Mutatja meg combján a kötést, majd int a kapu irányába a törpe. Gyomra hangosat kordul, így kényszeredetten elmosolyodik.*
-Maradok én egy napig is, ha azt kéred, de meg kell, hogy mondjam, egy tál étel, és egy jó korsó sör igazán jól esne most.-
*Mondja a harcos, és bárdját letéve maga mellé kers egy szabad helyet a tűznél, hogy leüljön.*
-Vezérem. Nem kenyerem az okoskodás, de úgy gondolom, nem ártana kiküldeni egy felderítőt. Igaz, hogy csak egy kis csapat volt, de azt nem tudom, hogy elszakadtak a törzsüktől, mert minket üldöztek, vagy előre küldött csapat volt-e.-
*Mondja Mirakh, miközben megtölti pipáját és rágyújt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094