Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 75 (1481. - 1500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-18 21:45:25
Üzenet elküldve: 2014-05-18 21:45:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*A magát tejmesternek és gyógyítónak nevező alak egyből kap egy kis feladatot. Úgy látszik, hogy az itteniek nem épp a legnagyobb szerencsének örvendenek. Mindenki fáradtan és sebesülten érkezik. Bár a fáradtság megérthető. Mindentől messze van ez a hely. A vezértől Trodd meg is kapja az első feladatát és elmondják, hogy utána a tűz körül szívesen látják. Bólint egyet és elindul az említett állatok felé. Marhák, kecskék, birkák és lovak. A lovakról azt mondták neki, hogy hagyja őket. Az állatokról megállapítja, hogy lehetne jobb legelő is ha nem ilyen kopár földön lennének. Miután elvégezte a dolgát leül ahhoz a tűzhöz amiről beszéltek.*
*A magát tejmesternek és gyógyítónak nevező alak egyből kap egy kis feladatot. Úgy látszik, hogy az itteniek nem épp a legnagyobb szerencsének örvendenek. Mindenki fáradtan és sebesülten érkezik. Bár a fáradtság megérthető. Mindentől messze van ez a hely. A vezértől Trodd meg is kapja az első feladatát és elmondják, hogy utána a tűz körül szívesen látják. Bólint egyet és elindul az említett állatok felé. Marhák, kecskék, birkák és lovak. A lovakról azt mondták neki, hogy hagyja őket. Az állatokról megállapítja, hogy lehetne jobb legelő is ha nem ilyen kopár földön lennének. Miután elvégezte a dolgát leül ahhoz a tűzhöz amiről beszéltek.*
1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-18 21:43:06
Üzenet elküldve: 2014-05-18 21:43:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Learon Derin örömmel fogadja a sajtjának dicséretét. Ez mindig felvillanyozza. Azonban most más dolga van. Nem az élelemmel kell foglalkoznia, hanem doktori tudását kell megmutatnia. Ha elvezetik őket nyugodtabb helyre, Learon meghallgatja a férfit, és elkezdi lekezelni a sebeit, de előtte még egy hatalmas köcsög rumos-kecsketejet ad az illetőnek. El is mondja, hogy mit miért tesz, csakhogy a másik tudja, megbízhat benne.*
-A kecsketej leviszi a gyulladást, és a lázat is, a rum meg finom és csillapítja is kissé a fájdalmat.
*Vigyorog a férfire. Ez az elő munkája itt a törzsben, a lehető legjobban szeretné elvégezni. Azonban kicsit furcsállja, hogy rögtön rábízták az ő kezeire ezt a férfit. Nem tudja, miért nem a gyógyítójukhoz vitték, ha olyan ügyes asszony. Leszedegeti a piszkos kötéseket, -Ha vannak- és letörli tiszta vízzel. Eztán egy tiszta, jó minőségű, erős alkoholba áztatott ruhával kezdi őket áttörölgetni.*
-Az alkohol kitisztítja a sebeid, így nem fog tovább fertőződni.
*Mindenütt elvégzi ezt a fertőtlenítést. Úgy véli a fickónak nincsenek nagyobb sérülései. Talál törött csontokat is, de ezekkel már nem nagyon tud mit kezdeni, hiszen már elkezdtek összeforrni. Egyik karját azonban sínbe rakja, ha az engedi, biztos, ami biztos alapon. A fejsebet különös gonddal kezeli le, mert nem akarja, hogy a varasodás felszakadjon.*
-Az igazat megvallva, nem nagyon vannak gyógynövényeim, de szerintem még ráérünk azokkal, ha aludt egy jó nagyot! A pihenés most többet segíthet magán, mint a kenőcsök.
*Lemossa a kezét egy dézsa vízben és, ha a másik kér enni, akkor kiszolgálja. Tojást, kovásztalan kenyeret, sajtot és némi füstölt húst találhat nála. A férfi kezébe nyomja rumos kulacsát.*
-Ha gondolja igya meg. Sörrel, borral nem tudok szolgálni, mert nem szeretem.
*Jobbját nyújtja a férfinek miután végzett.*
-Learon Derin tej-mester vagyok! Megtudhatom a nevét?
*Azért is nem akarta a bemutatkozást előbb, mert akkor nem tudott volna a sebekre koncentrálni. Nem szereti, ha zavarják, miközben dolgozik, azonban most, hogy végzett, már semmi akadálya a másik nevének megkérdezésének. Ő maga is legurít egy bögre tejet és egy darab nyers tojást.*
-Javaslom egyen húst és tojást! Visszaadja az ember erejét!
*Ezután a férfi régi kötéseit kezdi el összerakosgatni. egy kupacba, hiszen azok eddig szanaszét hevertek a földön.*
*Learon Derin örömmel fogadja a sajtjának dicséretét. Ez mindig felvillanyozza. Azonban most más dolga van. Nem az élelemmel kell foglalkoznia, hanem doktori tudását kell megmutatnia. Ha elvezetik őket nyugodtabb helyre, Learon meghallgatja a férfit, és elkezdi lekezelni a sebeit, de előtte még egy hatalmas köcsög rumos-kecsketejet ad az illetőnek. El is mondja, hogy mit miért tesz, csakhogy a másik tudja, megbízhat benne.*
-A kecsketej leviszi a gyulladást, és a lázat is, a rum meg finom és csillapítja is kissé a fájdalmat.
*Vigyorog a férfire. Ez az elő munkája itt a törzsben, a lehető legjobban szeretné elvégezni. Azonban kicsit furcsállja, hogy rögtön rábízták az ő kezeire ezt a férfit. Nem tudja, miért nem a gyógyítójukhoz vitték, ha olyan ügyes asszony. Leszedegeti a piszkos kötéseket, -Ha vannak- és letörli tiszta vízzel. Eztán egy tiszta, jó minőségű, erős alkoholba áztatott ruhával kezdi őket áttörölgetni.*
-Az alkohol kitisztítja a sebeid, így nem fog tovább fertőződni.
*Mindenütt elvégzi ezt a fertőtlenítést. Úgy véli a fickónak nincsenek nagyobb sérülései. Talál törött csontokat is, de ezekkel már nem nagyon tud mit kezdeni, hiszen már elkezdtek összeforrni. Egyik karját azonban sínbe rakja, ha az engedi, biztos, ami biztos alapon. A fejsebet különös gonddal kezeli le, mert nem akarja, hogy a varasodás felszakadjon.*
-Az igazat megvallva, nem nagyon vannak gyógynövényeim, de szerintem még ráérünk azokkal, ha aludt egy jó nagyot! A pihenés most többet segíthet magán, mint a kenőcsök.
*Lemossa a kezét egy dézsa vízben és, ha a másik kér enni, akkor kiszolgálja. Tojást, kovásztalan kenyeret, sajtot és némi füstölt húst találhat nála. A férfi kezébe nyomja rumos kulacsát.*
-Ha gondolja igya meg. Sörrel, borral nem tudok szolgálni, mert nem szeretem.
*Jobbját nyújtja a férfinek miután végzett.*
-Learon Derin tej-mester vagyok! Megtudhatom a nevét?
*Azért is nem akarta a bemutatkozást előbb, mert akkor nem tudott volna a sebekre koncentrálni. Nem szereti, ha zavarják, miközben dolgozik, azonban most, hogy végzett, már semmi akadálya a másik nevének megkérdezésének. Ő maga is legurít egy bögre tejet és egy darab nyers tojást.*
-Javaslom egyen húst és tojást! Visszaadja az ember erejét!
*Ezután a férfi régi kötéseit kezdi el összerakosgatni. egy kupacba, hiszen azok eddig szanaszét hevertek a földön.*
1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-18 20:37:02
Üzenet elküldve: 2014-05-18 20:37:02
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
* Ezek szerint csak nem fogyott le annyira, hogy ne ismernék fel. Viszont viszonyítási alapja nincsen arra, hogy mennyire van lestrapálva a többiekhez képest. Viszont örülni fog annak, hogy Brennus már itt van, legalább ő már előkerült. A vezér előtt némileg imbolyogva áll meg, lovának szárát elengedi, menjen csak élelem után szegény csontos pára. *
- Vezérem.
* Elballag még a mutatott irányba azzal a tejesemberrel. Na meg Bron és Kell is itt van, akiket már marhára régen látott. De most van annyira fáradt, hogy nem sok öröm látszódik szakáll arcán. De azért egy-egy halk morgásából ki lehet venni, hogy köszönti régen látott társait. Röviden majd elmondja annak a fickónak, aki elvileg el fogja látni sebeit, hogy mindegyiket ellátta már jó régen egy hegyi banya vagy ki, össze vannak varrva. Csak be vannak némileg gyulladva a rajta lévő tengernyi kosztól. A feje tetején, a tarkó felé van egy ujjnyi vágásnyom, recésen bevarasodott, azon a részen kicsit be is horpadt a koponyája de amúgy kutya baja. Gyógyult, vagy gyógyulóban lévő zúzódások, törések jobb karján, mindkét lábán és néhány bordáján. Fürdés kell neki, némi kence és sok kaja, meg innivaló. Akár tej is. Meg bor. *
* Ezek szerint csak nem fogyott le annyira, hogy ne ismernék fel. Viszont viszonyítási alapja nincsen arra, hogy mennyire van lestrapálva a többiekhez képest. Viszont örülni fog annak, hogy Brennus már itt van, legalább ő már előkerült. A vezér előtt némileg imbolyogva áll meg, lovának szárát elengedi, menjen csak élelem után szegény csontos pára. *
- Vezérem.
* Elballag még a mutatott irányba azzal a tejesemberrel. Na meg Bron és Kell is itt van, akiket már marhára régen látott. De most van annyira fáradt, hogy nem sok öröm látszódik szakáll arcán. De azért egy-egy halk morgásából ki lehet venni, hogy köszönti régen látott társait. Röviden majd elmondja annak a fickónak, aki elvileg el fogja látni sebeit, hogy mindegyiket ellátta már jó régen egy hegyi banya vagy ki, össze vannak varrva. Csak be vannak némileg gyulladva a rajta lévő tengernyi kosztól. A feje tetején, a tarkó felé van egy ujjnyi vágásnyom, recésen bevarasodott, azon a részen kicsit be is horpadt a koponyája de amúgy kutya baja. Gyógyult, vagy gyógyulóban lévő zúzódások, törések jobb karján, mindkét lábán és néhány bordáján. Fürdés kell neki, némi kence és sok kaja, meg innivaló. Akár tej is. Meg bor. *
1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-18 18:29:14
Üzenet elküldve: 2014-05-18 18:29:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Lova lassan halad az ösvényen.Ütemes ringatózása elálmosítja a lányt, de erőt vesz magán, és elnyom egy ásítást. Ujjai hegyével megérinti az ölében fekvő kiscicát, végigsimítva a jószág selymes bundáján. Néhányszor megismétli a monoton mozdulatot, csak hogy lefoglalja magát valamivel. Ahogy felnéz az állat simogatásából, látja az őrtüzek füstjét az ég felé szállni.*
- Nem lehetünk már messze, Samy *Mondja a cicának, aki erre felnyávog, mintha csak értené gazdája szavait. Sereni csizmája sarkával finoman megböki a hófehér kanca oldalát, gyorsabb tempóra ösztökélve a Mila névre hallgató állatot. A ló először csak felhorkan, kifejezve nemtetszését, de végül engedelmeskedik az utasításnak: megszaporázza lépteit.
Az alkimista lány szakértő szemmel vizsgálgatja a növényeket, amelyek mellett elhaladnak, de egyiknél sem állítja meg lovát, hiszen nyeregtáskája mindenféle elképzelhető gyógynövényt tartalmaz, egyelőre nincs szüksége többre.
Egy ideig csendben haladnak tovább a szerpentinszerű ösvényen, csak Mila patáinak dobogása hallatszik. A menetszél bele-belekap Sereni szőke tincseibe, de a lányt ez cseppet sem zavarja, vagy legalábbis nem annyira, hogy tegyen ellene valamit. Ám ahogy egyre közelebb érnek a domboldalhoz, Sereni még a játékos hajfürtök ellenére is megpillantja az erődítményt. Zöld szemei felcsillannak, szája szegletében alig észrevehető mosoly játszik. Mikor egykori mestere beszélt neki erről a helyről, nem így képzelte. Egyáltalán nem így. De arckifejezése elárulja, hogy ezt kicsit sem bánja. Lassabb vágtára fogja lovát, úgy kaptatnak fel a kapuhoz. Amikor megérkezik, leszáll Mila hátáról, zsebébe rejti a kölyökmacskát, és a kantárszáránál fogva vezetni kezdi a hószín lovat. Ráérősen sétál közelebb, alaposan megszemlélve mindent.*
- Nem lehetünk már messze, Samy *Mondja a cicának, aki erre felnyávog, mintha csak értené gazdája szavait. Sereni csizmája sarkával finoman megböki a hófehér kanca oldalát, gyorsabb tempóra ösztökélve a Mila névre hallgató állatot. A ló először csak felhorkan, kifejezve nemtetszését, de végül engedelmeskedik az utasításnak: megszaporázza lépteit.
Az alkimista lány szakértő szemmel vizsgálgatja a növényeket, amelyek mellett elhaladnak, de egyiknél sem állítja meg lovát, hiszen nyeregtáskája mindenféle elképzelhető gyógynövényt tartalmaz, egyelőre nincs szüksége többre.
Egy ideig csendben haladnak tovább a szerpentinszerű ösvényen, csak Mila patáinak dobogása hallatszik. A menetszél bele-belekap Sereni szőke tincseibe, de a lányt ez cseppet sem zavarja, vagy legalábbis nem annyira, hogy tegyen ellene valamit. Ám ahogy egyre közelebb érnek a domboldalhoz, Sereni még a játékos hajfürtök ellenére is megpillantja az erődítményt. Zöld szemei felcsillannak, szája szegletében alig észrevehető mosoly játszik. Mikor egykori mestere beszélt neki erről a helyről, nem így képzelte. Egyáltalán nem így. De arckifejezése elárulja, hogy ezt kicsit sem bánja. Lassabb vágtára fogja lovát, úgy kaptatnak fel a kapuhoz. Amikor megérkezik, leszáll Mila hátáról, zsebébe rejti a kölyökmacskát, és a kantárszáránál fogva vezetni kezdi a hószín lovat. Ráérősen sétál közelebb, alaposan megszemlélve mindent.*
1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-18 18:08:34
Üzenet elküldve: 2014-05-18 18:08:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Barátságosan, de némi távolságtartással fogadja a Szellemekre hivatkozó köszöntést - nem tudja, hogy Learon valóban a Szellemek és Ősök útját járja, vagy csak jópofáskodni akart.*
- Sajt. Hmm. *veszi át a férfi nyújtotta ajándékot, majd megízleli. Tényleg sajt, meglehetősen jófajta.*
- Finom. *bólint jóváhagyólag, majd tovább hallgatja az idegen földművest.*
~ Nem... nem is földműves. Tej-mester. És ért a kecskékhez. ~ *ez sosem hátrány egy utazó törzsnél, mint az övék, mely főleg marhát és kecskét, néha birkát terelget; sertést és egyéb baromfit szinte soha. Ám a sajthoz, túróhoz megállapodott élet kell, amiben nekik eddig nem volt részük. Most viszont már letelepedtek, és lehetőségük, idejük megvan az ilyesmire; csak tudásuk nincs hozzá.*
- Menj hát tüzünkhöz, Learon Derin. Később még meghallgatjuk történeted és... meglátjuk. *igen, ez jó szó. Nem kell azonnal dönteni, van ideje mindkét félnek átgondolni a dolgot.*
*Kell és Bron még nem mehettek nagyon messzire, mikor ismét egy idegen - vagy nem is olyan idegen - éri el a kaput. Legalább annyira nyúzott és tépett, mint von Naberus, de azért nem annyira törődött, mint Brennus.*
- No, akkor mindjárt be is mutathatod, mennyire értesz a sebekhez, Derin tej-mester. Yarrod, ide! *int az északi hátvéd újabb túlélőjének.*
- Yarrod Wardmando... rosszul festesz, őseimre mondom. Kell! Segít Yarrodnak is, a tej-mester pedig ellátja, és életével felel az övéért! *így megy ez a Thargodar-törzsben; gyorsan, könyörtelenül, és különösebb vacillálás nélkül.*
- És te, Trodd... azt mondod, zsellér vagy. Se földed, se másod, csak a két kezed, és szíved ereje?! *ez sem megvetendő, hiszen a Thargodarok is gyakran álltak így a világban.*
- Menj, etesd meg az állatokat arra, kivéve a lovakat, azokhoz ne nyúlj. Aztán... veled is találkozunk a tüzünknél.
*Kezdi elborítani az újonnan érkező régiek és idegenek áradata - most érzi igazán, hogy talán túl sok megbízható emberét küldte el a táborból, és alig van, kire támaszkodhatna.*
- Akheel, Cessa, Waldran! *zeng végig a vezér hívó szava a táboron, mikor a kapu irányából újabb kiabálás hallatszik. Valami jó napot.*
- Elenyel, íjjal fel a toronyba, de tüstént. Tartsd most kívül ezt az áradatot... *és akkor talán lesz esélye kicsit rendezni a soraikat.*
*Barátságosan, de némi távolságtartással fogadja a Szellemekre hivatkozó köszöntést - nem tudja, hogy Learon valóban a Szellemek és Ősök útját járja, vagy csak jópofáskodni akart.*
- Sajt. Hmm. *veszi át a férfi nyújtotta ajándékot, majd megízleli. Tényleg sajt, meglehetősen jófajta.*
- Finom. *bólint jóváhagyólag, majd tovább hallgatja az idegen földművest.*
~ Nem... nem is földműves. Tej-mester. És ért a kecskékhez. ~ *ez sosem hátrány egy utazó törzsnél, mint az övék, mely főleg marhát és kecskét, néha birkát terelget; sertést és egyéb baromfit szinte soha. Ám a sajthoz, túróhoz megállapodott élet kell, amiben nekik eddig nem volt részük. Most viszont már letelepedtek, és lehetőségük, idejük megvan az ilyesmire; csak tudásuk nincs hozzá.*
- Menj hát tüzünkhöz, Learon Derin. Később még meghallgatjuk történeted és... meglátjuk. *igen, ez jó szó. Nem kell azonnal dönteni, van ideje mindkét félnek átgondolni a dolgot.*
*Kell és Bron még nem mehettek nagyon messzire, mikor ismét egy idegen - vagy nem is olyan idegen - éri el a kaput. Legalább annyira nyúzott és tépett, mint von Naberus, de azért nem annyira törődött, mint Brennus.*
- No, akkor mindjárt be is mutathatod, mennyire értesz a sebekhez, Derin tej-mester. Yarrod, ide! *int az északi hátvéd újabb túlélőjének.*
- Yarrod Wardmando... rosszul festesz, őseimre mondom. Kell! Segít Yarrodnak is, a tej-mester pedig ellátja, és életével felel az övéért! *így megy ez a Thargodar-törzsben; gyorsan, könyörtelenül, és különösebb vacillálás nélkül.*
- És te, Trodd... azt mondod, zsellér vagy. Se földed, se másod, csak a két kezed, és szíved ereje?! *ez sem megvetendő, hiszen a Thargodarok is gyakran álltak így a világban.*
- Menj, etesd meg az állatokat arra, kivéve a lovakat, azokhoz ne nyúlj. Aztán... veled is találkozunk a tüzünknél.
*Kezdi elborítani az újonnan érkező régiek és idegenek áradata - most érzi igazán, hogy talán túl sok megbízható emberét küldte el a táborból, és alig van, kire támaszkodhatna.*
- Akheel, Cessa, Waldran! *zeng végig a vezér hívó szava a táboron, mikor a kapu irányából újabb kiabálás hallatszik. Valami jó napot.*
- Elenyel, íjjal fel a toronyba, de tüstént. Tartsd most kívül ezt az áradatot... *és akkor talán lesz esélye kicsit rendezni a soraikat.*
1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-17 17:43:13
Üzenet elküldve: 2014-05-17 17:43:13
ÚJ
![>Brennus Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2902_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Mély álomba merült, lényegében elájult a megerőltetéstől, s így fel sem tűnik neki a törpét cipelő óriás. Ha magánál lenne, akkor válaszolna, s érdeklődne Hrothgar állapota felől, de mivel jelenleg nem ezen a síkon tartózkodik, erre nincs lehetősége. Az égbolton jár, s onnan tekint le egy világra.*
~Megint kezdődik~
*De ez az álom most más, ezt a világot ami felett most áll, ismeri.*
~Ez a miénk ~
*Ott a Világ hegység, a négy város, a füves puszta és az északi hegység, vagyis mégsem. Több várost is lát olyanokat amiket nem ismer, amik csak.*
-Nagy dúlásnak nevezik ha jól tudom.*Már megint ott van az árnyék óriás akivel legutóbb is találkozott.*
-Te? *Összeráncolt szemöldökkel pillant rá.*
-Igen, első alkalommal nem voltál elég erős. És most is veszély fenyeget.
-Remek, akkor most mit csinálunk?
-Figyelj.*Mondja a hatalmas fickó is kinyújtott kezével egy pontra mutat ahol hajók érik el a déli partokat.*
-Az elsők?*A válasz ez úttal egy bólintás. A következő képek azonban zavarosak, és gyorsulnak. Tűz, vér, csaták, halottak, erődök, és minden lángol.*
-Áhh.*Kap a fejéhez, mert túl sok a feltóduló kép.*
-Koncentrálj egy dologra
-Mire?*Kérdi fájdalmas hangon az árnyékot, miközben iszonyatos erőfeszítések árán nyitva tartja a szemét.*
-Sírokra.
~ Sírok, hol vannak sírok, gyerünk, koncentrálj ~
-Megvan.
-Nem jó.*Újabb éles fájdalom, lassan féltérdre esik az elméjébe hasító fájdalomtól.*
-Figyelj és koncentrálj.*Érkezik a higgadt parancs és ő engedelmeskedik.*
-Látok egy erődöt.*És valóban látja az erődöt, egy domb tetőn.*
-A vasdomb?*Kérdi miközben sikerül talpra állnia.*
-Az
-Nem látok sírt
-Dehogynem.*Aztán meglátja, a domb lábánál feltűnik valami, mélyen a föld alatt, talán 5 méter is megvan. Egy sírbolt féleség.*
-Ez az?
-Ez az ami elvezet a sírokhoz.*A domb északi lábánál van, nagyjából 70 méterre a faltól.*
~ De ez a régi fal, vagy a mostani? ~
*Ez egy jó kérdés, úgy fest erre egyedül kell választ adnia. Nincs ideje átgondolni, mert a semmiből előtte terem az alak és belenyúl a mellkasába. Iszonyatosan fáj, érzi ahogy a vasmarok megragad valamit és kitép belőle. Valami sötét dolgot mely amint kikerült a testéből lángra lobban és elég.*
-Ez megölt volna.
-Te.*Hörgi, miközben féltérdre rogy.*
-Az vagy aminek gondollak?
-Az
-Bizonyítsd!*Válaszol dühödten, s egy köhögés kíséretében apró vércsík indul meg a szája széléből.
Az alak nem válaszol, csak a fejét csóválja, aztán hirtelen fény villan, és meglátja a férfit teljes valójában.*
-Primarcha vagy?
-Az
-Csak legendák. Évezredekkel ezelőtt halottnak kéne lenned.
-Öt ezer éve
-Te. tee.*Hörgi, s egy egyre több vércsík indul a száján.*
-Miért segítesz?
-Vérvonalam utolsó tagja vagy.
-Mit találok abban a kriptában?
-Az utad.*Mondja, aztán halványulni kezd, miközben a gyógyítói sátor vonalai egyre élesebben kezdenek kirajzolódni. Azonban van egy pont, ahol még mind a kettő látszik, csak egy pillanat. Látja a fölötte őrködő primarchát, és a mellette fekvő Hrothgart is. Aztán az alak végképp eltűnik és csak a sátor marad.*
// Gyógyítói sátor, majd tábortűz //
*Magánál van, és iszonyúan fáj a mellkasa. Pont azon a helyen ahol álmában az árnyék óriás kitépett belőle valamit. Eleinte alig bír levegőt venni, s nehezen bírja csak üvöltés nélkül. De lassan csillapodni kezd a fájdalom, s neki van lelki ereje hogy immár alaposan megvizsgálja a belső teret. Van egy új lakója a sátornak, az ájultan fekvő Hrothgar.*
~ Te meg mi a francot csináltál? ~
*Külsérelmi nyom nem látható a szőrös kis fickón, szóval nehéz megmondani mi történhetett vele.*
~ Törpék, mindig keresik a bajt ~
*Na igen, az ő ideál típusa az ember, bár a legtöbb fajjal egész tűrhetően elvan, kivételt ez alól csak az elfek minden fajtája és a gnómok jelentenek, meg a félvérek, azokat se csípi. Igen végülis a legtöbb tiszta vérű fajjal nagyon jól kijön. A kevertek közül csak és kizárólag azokat tolerálja akik a törzs tagjai és csak is azokkal hajlandó egyáltalán beszélni, akiket személyesen is ismer. Azon belül pedig van egy kör akiket bajtárásnak is tart. De ez a kör jelenleg nagyon szűk. Konkrétan csak Harath tartozik bele.
Lassan egy órája fekszik, s a fájdalom kezd egészen elfogadható szintre tompulni. Akár meg is kockáztathatna egy felülést. Bár most nem érzi úgy hogy csúcs formában van, de mégis csak, sikerül felküzdeni magát ülő helyzetbe. A tálcán lévő kaját már mind megette, és korog a gyomra. Szóval nem nagyon maradt más választása, mint hogy saját maga megy el szerezni valamit.
Nagy nehezen félig fel küzdi magát egy támasztó oszlopig a kardja segítségével, aztán erősen dülöngélve bár, de talpra áll a kolosszus. A hosszú kardot úgy használja, mint egy botot, bár nem épp a legalkalmasabb rá. Szereznie kellene egy mankót vagy valami, mert az acél pengét - még ha tokban van is - nem erre találták ki.
Tehát megindul, pár bizonytalan lépés és eléri a másik oszlopot, ahol újabb - ezúttal nagyobb hangvételű pihenőt tart -. Gyorsan fárad, de elhatározta hogy ma kimegy végre ebből a sátorból, méghozzá a saját lábán.
Újra megindul, s ezúttal ki is lép a fénybe, ami elsőre igencsak fájdalmas, mert bent jóval sötétebb volt. Útja az első potenciálisan tűznek kinéző valami felé vezet, ahol félig dőlve, félig esve helyet foglal egy oszlop tövében, hogy legyen valami a háta mögött.*
-Hééé, kölyök, hozz nekem egy nagy tál szarvas húst, kenyérrel.*Szalajt el egy szolgálót némi kajáért.*
-És hozz vizet is.*Üvölt még utána, aztán szuszog párat, és lényegében újra álomba merül.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.05.18 18:38:48, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
~Megint kezdődik~
*De ez az álom most más, ezt a világot ami felett most áll, ismeri.*
~Ez a miénk ~
*Ott a Világ hegység, a négy város, a füves puszta és az északi hegység, vagyis mégsem. Több várost is lát olyanokat amiket nem ismer, amik csak.*
-Nagy dúlásnak nevezik ha jól tudom.*Már megint ott van az árnyék óriás akivel legutóbb is találkozott.*
-Te? *Összeráncolt szemöldökkel pillant rá.*
-Igen, első alkalommal nem voltál elég erős. És most is veszély fenyeget.
-Remek, akkor most mit csinálunk?
-Figyelj.*Mondja a hatalmas fickó is kinyújtott kezével egy pontra mutat ahol hajók érik el a déli partokat.*
-Az elsők?*A válasz ez úttal egy bólintás. A következő képek azonban zavarosak, és gyorsulnak. Tűz, vér, csaták, halottak, erődök, és minden lángol.*
-Áhh.*Kap a fejéhez, mert túl sok a feltóduló kép.*
-Koncentrálj egy dologra
-Mire?*Kérdi fájdalmas hangon az árnyékot, miközben iszonyatos erőfeszítések árán nyitva tartja a szemét.*
-Sírokra.
~ Sírok, hol vannak sírok, gyerünk, koncentrálj ~
-Megvan.
-Nem jó.*Újabb éles fájdalom, lassan féltérdre esik az elméjébe hasító fájdalomtól.*
-Figyelj és koncentrálj.*Érkezik a higgadt parancs és ő engedelmeskedik.*
-Látok egy erődöt.*És valóban látja az erődöt, egy domb tetőn.*
-A vasdomb?*Kérdi miközben sikerül talpra állnia.*
-Az
-Nem látok sírt
-Dehogynem.*Aztán meglátja, a domb lábánál feltűnik valami, mélyen a föld alatt, talán 5 méter is megvan. Egy sírbolt féleség.*
-Ez az?
-Ez az ami elvezet a sírokhoz.*A domb északi lábánál van, nagyjából 70 méterre a faltól.*
~ De ez a régi fal, vagy a mostani? ~
*Ez egy jó kérdés, úgy fest erre egyedül kell választ adnia. Nincs ideje átgondolni, mert a semmiből előtte terem az alak és belenyúl a mellkasába. Iszonyatosan fáj, érzi ahogy a vasmarok megragad valamit és kitép belőle. Valami sötét dolgot mely amint kikerült a testéből lángra lobban és elég.*
-Ez megölt volna.
-Te.*Hörgi, miközben féltérdre rogy.*
-Az vagy aminek gondollak?
-Az
-Bizonyítsd!*Válaszol dühödten, s egy köhögés kíséretében apró vércsík indul meg a szája széléből.
Az alak nem válaszol, csak a fejét csóválja, aztán hirtelen fény villan, és meglátja a férfit teljes valójában.*
-Primarcha vagy?
-Az
-Csak legendák. Évezredekkel ezelőtt halottnak kéne lenned.
-Öt ezer éve
-Te. tee.*Hörgi, s egy egyre több vércsík indul a száján.*
-Miért segítesz?
-Vérvonalam utolsó tagja vagy.
-Mit találok abban a kriptában?
-Az utad.*Mondja, aztán halványulni kezd, miközben a gyógyítói sátor vonalai egyre élesebben kezdenek kirajzolódni. Azonban van egy pont, ahol még mind a kettő látszik, csak egy pillanat. Látja a fölötte őrködő primarchát, és a mellette fekvő Hrothgart is. Aztán az alak végképp eltűnik és csak a sátor marad.*
// Gyógyítói sátor, majd tábortűz //
*Magánál van, és iszonyúan fáj a mellkasa. Pont azon a helyen ahol álmában az árnyék óriás kitépett belőle valamit. Eleinte alig bír levegőt venni, s nehezen bírja csak üvöltés nélkül. De lassan csillapodni kezd a fájdalom, s neki van lelki ereje hogy immár alaposan megvizsgálja a belső teret. Van egy új lakója a sátornak, az ájultan fekvő Hrothgar.*
~ Te meg mi a francot csináltál? ~
*Külsérelmi nyom nem látható a szőrös kis fickón, szóval nehéz megmondani mi történhetett vele.*
~ Törpék, mindig keresik a bajt ~
*Na igen, az ő ideál típusa az ember, bár a legtöbb fajjal egész tűrhetően elvan, kivételt ez alól csak az elfek minden fajtája és a gnómok jelentenek, meg a félvérek, azokat se csípi. Igen végülis a legtöbb tiszta vérű fajjal nagyon jól kijön. A kevertek közül csak és kizárólag azokat tolerálja akik a törzs tagjai és csak is azokkal hajlandó egyáltalán beszélni, akiket személyesen is ismer. Azon belül pedig van egy kör akiket bajtárásnak is tart. De ez a kör jelenleg nagyon szűk. Konkrétan csak Harath tartozik bele.
Lassan egy órája fekszik, s a fájdalom kezd egészen elfogadható szintre tompulni. Akár meg is kockáztathatna egy felülést. Bár most nem érzi úgy hogy csúcs formában van, de mégis csak, sikerül felküzdeni magát ülő helyzetbe. A tálcán lévő kaját már mind megette, és korog a gyomra. Szóval nem nagyon maradt más választása, mint hogy saját maga megy el szerezni valamit.
Nagy nehezen félig fel küzdi magát egy támasztó oszlopig a kardja segítségével, aztán erősen dülöngélve bár, de talpra áll a kolosszus. A hosszú kardot úgy használja, mint egy botot, bár nem épp a legalkalmasabb rá. Szereznie kellene egy mankót vagy valami, mert az acél pengét - még ha tokban van is - nem erre találták ki.
Tehát megindul, pár bizonytalan lépés és eléri a másik oszlopot, ahol újabb - ezúttal nagyobb hangvételű pihenőt tart -. Gyorsan fárad, de elhatározta hogy ma kimegy végre ebből a sátorból, méghozzá a saját lábán.
Újra megindul, s ezúttal ki is lép a fénybe, ami elsőre igencsak fájdalmas, mert bent jóval sötétebb volt. Útja az első potenciálisan tűznek kinéző valami felé vezet, ahol félig dőlve, félig esve helyet foglal egy oszlop tövében, hogy legyen valami a háta mögött.*
-Hééé, kölyök, hozz nekem egy nagy tál szarvas húst, kenyérrel.*Szalajt el egy szolgálót némi kajáért.*
-És hozz vizet is.*Üvölt még utána, aztán szuszog párat, és lényegében újra álomba merül.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.05.18 18:38:48, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 22:52:46
Üzenet elküldve: 2014-05-16 22:52:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Derin fölhúzott számszeríjával kezében ballag a folyó partjától. Majd, 15 perc baktatás után egy bozótos területre ér, ahol egy dolmányos varjút vesz észre az egyik ágon.-Kraaa kraaa.- Hallatszik messze a rikácsoló hang.
Magasra emeli a számszeríját, és céloz. Majd meghúzza az elsütő billentyűt. A madár önmagát elhagyva zuhan le, és esik Derin elé.
Fél óra múlva tökéletesen megsülve fogyasztható állapotba került a varjú, főleg a pucolás és az alá gyújtott tűz hatására. Az óriás elkezd falatozni a sült állatból. De nem tör belőle, nyársról lehúzva fel kezében fogva harap ki darabokat az állatból.*
-Nos, akkor most mit tegyünk?*Teszi föl a kérdést magának. Majd föláll a maga alá terített kutya bőrről. Majd fölcsavarja és visszateszi a táskájába. Elkezd fölfelé baktatni a dombon, ahol egy erődszerű építményt vesz észre. Sürgés-forgás hangjai hallatszanak a cölöpökön át.*
-Jó napot...*Kiállt be, jobb gondolata nincs, hogy mit mondhatna.*
A hozzászólás írója (Derin Errdon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.16 22:54:09
Magasra emeli a számszeríját, és céloz. Majd meghúzza az elsütő billentyűt. A madár önmagát elhagyva zuhan le, és esik Derin elé.
Fél óra múlva tökéletesen megsülve fogyasztható állapotba került a varjú, főleg a pucolás és az alá gyújtott tűz hatására. Az óriás elkezd falatozni a sült állatból. De nem tör belőle, nyársról lehúzva fel kezében fogva harap ki darabokat az állatból.*
-Nos, akkor most mit tegyünk?*Teszi föl a kérdést magának. Majd föláll a maga alá terített kutya bőrről. Majd fölcsavarja és visszateszi a táskájába. Elkezd fölfelé baktatni a dombon, ahol egy erődszerű építményt vesz észre. Sürgés-forgás hangjai hallatszanak a cölöpökön át.*
-Jó napot...*Kiállt be, jobb gondolata nincs, hogy mit mondhatna.*
A hozzászólás írója (Derin Errdon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.16 22:54:09
1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 21:58:26
Üzenet elküldve: 2014-05-16 21:58:26
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Délelőtt - barlangász csapat - Indulás//
*Legalább akad íjász is a csapatban, az már nagyszerű dolog. Még régebben, mikor a kapitánnyal átutazott a szigetre, akkor is jó volt, ha volt íjász. És az ilyen egyetemes igazságok nem változnak nap mint nap.*
- Mindenre van mágikus módszer *jegyzi meg vidáman, majd néhány másodperc drámai csend után a lehető legközönyösebben hozzáteszi* de én nem ismerek ilyesmit.
*Majd a háló úgy látszik, gyorsan elő fog kerülni, közben az újabb kérdésre megjegyzi:*
- Nos, ami azt illeti, nem nagyon hiszem, hogy olyasmit találunk, amit érdemes lenne szállítani, de ha mégis, akkor talán megoldható a dolog, igen. De persze a tiszta módszer valami kábító hatású növény lenne, az a legegyszerűbb *gondolkodik el, majd Shauri kérdéseit is átnyálazza, és kigondolja a választ:*
- Hárpiával nem fogunk találkozni. Jómagam egyszer találkoztam velük, a Grombar kastély egyik tornyában. Az ilyen bestiák kizárólag magas helyeken élnek. Nassiky... Nos, az lehet. De az nem az, amit élve akarunk elfogni. Csak az érhet valamit élve, amiről még nem hallottunk. Akkor talán még más sem, és néhány vándor mágus vagy tudós jó pénzt fizetne értük. ismerek is pár ilyet *vakargatja az állát* És nádas mellett nem hiszem, hogy el fogunk haladni, de nyitva tartjuk a szemünket.
*Ezután a harmadik kérdező felé fordul, az ő kérdései is jogosak, és új szemszögből közelítik meg a kérdést. Jó csapat lesz ez, érzi a gnóm.*
- Nos, rögtön a barlang bejáratánál felszínre tör néhány forrás, ha jól tudom, még egy kis tavacska is van (vagy tócsa), ott teletölthetjük a kulacsainkat, és csak nem leszünk odalent napokig. Viszont még akár arra is tudnék egy megoldást, de azt csak ha nagyon szükséges... *akár, ha arra kerül a sor, a Teleportációt is igénybe veheti, kiteleportál a forrásokhoz, megtölti a kulacsokat, majd visszateleportál, viszont ez kimerítő, és a visszaút rizikós is, lehet nem sikerül eltalálnia a megfelelő járatot. Szóval ilyesmivel nem próbálkozna, csak ha már tényleg nagyon kell az a víz.*
- Ez a beszéd, induljunk, útközben még sok mindent megvitathatunk! *helyesel Harath szavaira. Neki nem sokat kell készülni, de még bír el valamit, ha úgy adódna, elvégre neki csak a batyuja van, és szívesen besegít a cipekedésbe. Továbbá takarékra teszi a beszédet is, legalább addig, amíg oda nem érnek.... vagy amíg nem kérdezik.... vagy amíg el nem hagyják a tábort... vagy amíg kibírja.*
*Legalább akad íjász is a csapatban, az már nagyszerű dolog. Még régebben, mikor a kapitánnyal átutazott a szigetre, akkor is jó volt, ha volt íjász. És az ilyen egyetemes igazságok nem változnak nap mint nap.*
- Mindenre van mágikus módszer *jegyzi meg vidáman, majd néhány másodperc drámai csend után a lehető legközönyösebben hozzáteszi* de én nem ismerek ilyesmit.
*Majd a háló úgy látszik, gyorsan elő fog kerülni, közben az újabb kérdésre megjegyzi:*
- Nos, ami azt illeti, nem nagyon hiszem, hogy olyasmit találunk, amit érdemes lenne szállítani, de ha mégis, akkor talán megoldható a dolog, igen. De persze a tiszta módszer valami kábító hatású növény lenne, az a legegyszerűbb *gondolkodik el, majd Shauri kérdéseit is átnyálazza, és kigondolja a választ:*
- Hárpiával nem fogunk találkozni. Jómagam egyszer találkoztam velük, a Grombar kastély egyik tornyában. Az ilyen bestiák kizárólag magas helyeken élnek. Nassiky... Nos, az lehet. De az nem az, amit élve akarunk elfogni. Csak az érhet valamit élve, amiről még nem hallottunk. Akkor talán még más sem, és néhány vándor mágus vagy tudós jó pénzt fizetne értük. ismerek is pár ilyet *vakargatja az állát* És nádas mellett nem hiszem, hogy el fogunk haladni, de nyitva tartjuk a szemünket.
*Ezután a harmadik kérdező felé fordul, az ő kérdései is jogosak, és új szemszögből közelítik meg a kérdést. Jó csapat lesz ez, érzi a gnóm.*
- Nos, rögtön a barlang bejáratánál felszínre tör néhány forrás, ha jól tudom, még egy kis tavacska is van (vagy tócsa), ott teletölthetjük a kulacsainkat, és csak nem leszünk odalent napokig. Viszont még akár arra is tudnék egy megoldást, de azt csak ha nagyon szükséges... *akár, ha arra kerül a sor, a Teleportációt is igénybe veheti, kiteleportál a forrásokhoz, megtölti a kulacsokat, majd visszateleportál, viszont ez kimerítő, és a visszaút rizikós is, lehet nem sikerül eltalálnia a megfelelő járatot. Szóval ilyesmivel nem próbálkozna, csak ha már tényleg nagyon kell az a víz.*
- Ez a beszéd, induljunk, útközben még sok mindent megvitathatunk! *helyesel Harath szavaira. Neki nem sokat kell készülni, de még bír el valamit, ha úgy adódna, elvégre neki csak a batyuja van, és szívesen besegít a cipekedésbe. Továbbá takarékra teszi a beszédet is, legalább addig, amíg oda nem érnek.... vagy amíg nem kérdezik.... vagy amíg el nem hagyják a tábort... vagy amíg kibírja.*
1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 21:54:31
Üzenet elküldve: 2014-05-16 21:54:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Hallja ahogy a vezér egyszerűen csak parasztnak nevezi őt. Arca ugyan olyan rezzenéstelen marad. Sosem zavarta őt ez a megszólítás. A földműves szóhasználatot a városban vette fel. Az idegen aki most érkezett elég elgyepáltnak tűnt. Nem csoda, hogy nem sokáig tartották föl. A vezér őhozzá lép először. Trodd a másik szemébe néz és úgy beszél.*
-Nincs már földem. Annyim van mint ami most nálam van. Azért jöttem, hogy kaphassak munkát.
*Nem túl bőbeszédű válasz. A Trodd után következő az többet járatja a száját. Valami juhász ahogy elmondja de, orvos is. A viselkedésétől unszimpatikus Trodd számára.*
*Hallja ahogy a vezér egyszerűen csak parasztnak nevezi őt. Arca ugyan olyan rezzenéstelen marad. Sosem zavarta őt ez a megszólítás. A földműves szóhasználatot a városban vette fel. Az idegen aki most érkezett elég elgyepáltnak tűnt. Nem csoda, hogy nem sokáig tartották föl. A vezér őhozzá lép először. Trodd a másik szemébe néz és úgy beszél.*
-Nincs már földem. Annyim van mint ami most nálam van. Azért jöttem, hogy kaphassak munkát.
*Nem túl bőbeszédű válasz. A Trodd után következő az többet járatja a száját. Valami juhász ahogy elmondja de, orvos is. A viselkedésétől unszimpatikus Trodd számára.*
1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 20:22:44
Üzenet elküldve: 2014-05-16 20:22:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
* Ló és lovasa indul fölfelé a szerpentinen, de rövid idő teltével lassabbá válik mozgásuk, végül megállnak, még jócskán az alján. A barna herélt már jó pár éve hű társa útjain és szerencsének mondhatja magát azért, mert a támadás után sem veszítette el, s még ki sem dőlt alóla. Most viszont a jócskán lefogyott hátas ereje végére ért, így konok sérültje leszáll a hátáról és száron vezetve vág a felfelé ívelő útnak egy mély morgás kíséretében. Nem. Ha már eddig kibírta a herélt csődör, nem fogja hagyni, hogy a kaptatón lehelje ki a lelkét a szerencsétlen pára. Yarrod sem barátot, sem harcostársat, de még tulajdon lovát sem hagyja soha cserben. Fájdalomtól ködösülő agyal vonszolja fel magát. Sisak és páncél nélkül, töredezett pajzzsal. A kapu előtt elbődül, mert nagy termethez, erős tüdő és nagy hang dukál. *
- Kagan Thargodar! Egy harcosod érkezett!
- Jó lenne, ha élnél és beengednétek, mert mindjárt összeesem.
* Morogja még hozzá sokkalta halkabban a kapuval szemezve. Nem a szavak embere ez igaz, de most mit mondjon? Ja, a nevét megmondhatná. Ha szeme elé kerül valahogy egy őr, annak meg is mondja. *
- Yarrod Wardmando.
* Ruházata vérmaszatos és jócskán büdös is. Le van soványodva, viszont a szakadt ruhák alatt elkoszlott kötések lapulnak. Régi sebeinek egy részét magának látta el, úgy ahogy, a többin egy vén banya segített, akinek hálából nem verte szét ráncos képét. Alapos sebtisztításra lenne szüksége, kiadós élelemre és folyadékra, ha lehet borra, valamint egy napnyi alvásra. *
* Ló és lovasa indul fölfelé a szerpentinen, de rövid idő teltével lassabbá válik mozgásuk, végül megállnak, még jócskán az alján. A barna herélt már jó pár éve hű társa útjain és szerencsének mondhatja magát azért, mert a támadás után sem veszítette el, s még ki sem dőlt alóla. Most viszont a jócskán lefogyott hátas ereje végére ért, így konok sérültje leszáll a hátáról és száron vezetve vág a felfelé ívelő útnak egy mély morgás kíséretében. Nem. Ha már eddig kibírta a herélt csődör, nem fogja hagyni, hogy a kaptatón lehelje ki a lelkét a szerencsétlen pára. Yarrod sem barátot, sem harcostársat, de még tulajdon lovát sem hagyja soha cserben. Fájdalomtól ködösülő agyal vonszolja fel magát. Sisak és páncél nélkül, töredezett pajzzsal. A kapu előtt elbődül, mert nagy termethez, erős tüdő és nagy hang dukál. *
- Kagan Thargodar! Egy harcosod érkezett!
- Jó lenne, ha élnél és beengednétek, mert mindjárt összeesem.
* Morogja még hozzá sokkalta halkabban a kapuval szemezve. Nem a szavak embere ez igaz, de most mit mondjon? Ja, a nevét megmondhatná. Ha szeme elé kerül valahogy egy őr, annak meg is mondja. *
- Yarrod Wardmando.
* Ruházata vérmaszatos és jócskán büdös is. Le van soványodva, viszont a szakadt ruhák alatt elkoszlott kötések lapulnak. Régi sebeinek egy részét magának látta el, úgy ahogy, a többin egy vén banya segített, akinek hálából nem verte szét ráncos képét. Alapos sebtisztításra lenne szüksége, kiadós élelemre és folyadékra, ha lehet borra, valamint egy napnyi alvásra. *
1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 19:37:27
Üzenet elküldve: 2014-05-16 19:37:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Mikor meglátja a hatalmas alakot, tudja, hogy jó helyre jött. Hiszen hatalmas egy férfi.*
~Ezek biztos meg tudnak védeni mindentől.~
*Tisztázza magában a dolgot. Mivel nem akarja tiszteletlenséggel kezelni jövőbeli vezérét, mélyen meghajol.*
-Az ősök szellemei vigyázzanak ránk!
*Ez talán jó bemutatkozás. A letűntek szellemeiben mindenki bízik, hiszi őket. Ezzel nem tévedhet nagyot. Mikor felegyenesedik, szekeréről egy kis agyag köcsögöt vesz elő, mely színültig van friss tejjel. E mellé egy darab sajtot is nyújt a vezérnek.*
-Ezzel tudok szolgálni Vezérem!
*Nyújtja felé az élelmeket.*
-Ahonnan én jövök, ott engem tej-mesternek hívnak. Mindenhez értek, ami csak ezzel az állattal kapcsolatos!
*Bök a kecskéje homlokára, majd megsimogatja annak feje búbját.*
-Valamint értek a doktori munkához is kissé, de biztosan nem annyira, mint mélyen tisztelt gyógyítójuk!
*Emlékszik, hogy a kapuőr megemlített valami nagy tudású asszonyt. Szeretne vele megismerkedni, ha lehet, de ezt majd a későbbiekben.*
-Én csak helyet kérek, ahol tanyámat felverhetem, és azt, hogy Thargarod falai megvédjenek engem a város kutató szemei elől.
*Szívből gyűlöli a várost. Mindig félve járkál a szikladobozok tengere között. Azonban, ha meg akarna élni a munkájából, gyakran kéne a piacra járnia, amit ő cseppet sem akar.*
-Ha ezt megengedik nekem, akkor egy hónapon belül már nem kell aggódniuk azon, hogy a piacra kell menni élelemért, mert én megveszem az állataimat most, ha beengednek, és amit én nem eszem meg, azt maguknak adom.
*Biztos benne, hogy ezek az emberek legalább annyira utálják a várost, mint ő maga. De mivel úgy érzi, hogy túl sokat beszélt, be is fejezi, hiszen nem akarja azt az érzést kelteni, hogy ő szab feltételeket. Learon egyszerűen le akar már telepedni valahol és mi lehet jobb hely egy olyan tábornál, ami a hegyekben van? A kecskéi bizony itt éreznék igazán jól magukat, nem a pusztában, ahol földet szerezhetne még ezen kívül. Utolsó mondatát befejezvén meg is fogja lova kantárát, hogy új lakhelyére vezethesse, de még nem indul el, mert várja, hogy mint mondanak neki. Azt még láthatja a Thargodar vezér, hogy Learon elég gyenge fizikummal rendelkezik. Más munkákat nem nagyon tud elvégezni, csak az állatok körülit, de bizonyára így is hasznukra fog válni.*
*Mikor meglátja a hatalmas alakot, tudja, hogy jó helyre jött. Hiszen hatalmas egy férfi.*
~Ezek biztos meg tudnak védeni mindentől.~
*Tisztázza magában a dolgot. Mivel nem akarja tiszteletlenséggel kezelni jövőbeli vezérét, mélyen meghajol.*
-Az ősök szellemei vigyázzanak ránk!
*Ez talán jó bemutatkozás. A letűntek szellemeiben mindenki bízik, hiszi őket. Ezzel nem tévedhet nagyot. Mikor felegyenesedik, szekeréről egy kis agyag köcsögöt vesz elő, mely színültig van friss tejjel. E mellé egy darab sajtot is nyújt a vezérnek.*
-Ezzel tudok szolgálni Vezérem!
*Nyújtja felé az élelmeket.*
-Ahonnan én jövök, ott engem tej-mesternek hívnak. Mindenhez értek, ami csak ezzel az állattal kapcsolatos!
*Bök a kecskéje homlokára, majd megsimogatja annak feje búbját.*
-Valamint értek a doktori munkához is kissé, de biztosan nem annyira, mint mélyen tisztelt gyógyítójuk!
*Emlékszik, hogy a kapuőr megemlített valami nagy tudású asszonyt. Szeretne vele megismerkedni, ha lehet, de ezt majd a későbbiekben.*
-Én csak helyet kérek, ahol tanyámat felverhetem, és azt, hogy Thargarod falai megvédjenek engem a város kutató szemei elől.
*Szívből gyűlöli a várost. Mindig félve járkál a szikladobozok tengere között. Azonban, ha meg akarna élni a munkájából, gyakran kéne a piacra járnia, amit ő cseppet sem akar.*
-Ha ezt megengedik nekem, akkor egy hónapon belül már nem kell aggódniuk azon, hogy a piacra kell menni élelemért, mert én megveszem az állataimat most, ha beengednek, és amit én nem eszem meg, azt maguknak adom.
*Biztos benne, hogy ezek az emberek legalább annyira utálják a várost, mint ő maga. De mivel úgy érzi, hogy túl sokat beszélt, be is fejezi, hiszen nem akarja azt az érzést kelteni, hogy ő szab feltételeket. Learon egyszerűen le akar már telepedni valahol és mi lehet jobb hely egy olyan tábornál, ami a hegyekben van? A kecskéi bizony itt éreznék igazán jól magukat, nem a pusztában, ahol földet szerezhetne még ezen kívül. Utolsó mondatát befejezvén meg is fogja lova kantárát, hogy új lakhelyére vezethesse, de még nem indul el, mert várja, hogy mint mondanak neki. Azt még láthatja a Thargodar vezér, hogy Learon elég gyenge fizikummal rendelkezik. Más munkákat nem nagyon tud elvégezni, csak az állatok körülit, de bizonyára így is hasznukra fog válni.*
1489. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 18:23:51
Üzenet elküldve: 2014-05-16 18:23:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Kell Cadavres halk szavaira kaffogva felhorkan, mert kénytelen egyetérteni: mint valami szövetségi törzsi gyűlés színhelye, olyan lett a Thargarodok erődje.*
- Aha. Parasztok. *rögzíti az érkezők foglalkozását, mert ő már csak így nevezi a földművesek szorgos népét. Persze, csak ha jó kedve van, különben általában martaléknak, földtúrónak, ilyesminek hívja őket. Nehezen barátkozik ugyanis a gondolattal, hogy a törzsnek, és így neki is szüksége van ezekre a konok, röghöz kötött népekre. Biccent Dharrennek, hogy távozhat, majd végigméri az érkezőket.*
- Kagan Thargodar vagyok, Thargarod Hadura, vezére a Thargodarok törzsének és ura mindama földeknek, melyek körülötte terülnek el, míg a szem ellát! *és bizony Thargarodból igen messzire ellátni.*
*Itt rövid hatásszünetet tart, hogy a két földműves-állattartó és az alkimista is kellő mélységig feldolgozzák a hallottakat, aztán folytatja. Azaz folytatná, mert ismerős alak húzza fel magát a szerpentinen.*
~ Bron... ~ *szisszen fel benne a méreggel vegyes öröm, ahogy az elveszettnek hitt fickót megpillantja.*
- Kell... segíts neki. *szól a tömzsi harcosra, ki Bron cimborája már igen régóta.*
- Bron von Naberus... Thargarod üdvözöl. Soká elmaradtál. Számos vendégünk és barátunk lett azóta... *biccent a férfinek, szája szegletében apró mosollyal.*
- Kell, kísérd a gyógyító sátrába, és figyelj oda rá. Később beszélünk, Bron. *azt azonban ő is látja, hogy most felesleges lenne faggatnia a csendes halál egyik mesterét, kit meglehetősen alaposan megtépett az törzsön kívül töltött idő.*
- Nna. *először a Troddnak nevezett, zsellérféle férfit veszi szemügyre.*
- Trodd Molound... miért jöttél Thargarodba? Van e földed, vagy tőlem kérsz magadnak, s cserébe munkád gyümölcsét ajánlod? Védelemért, támogatásért vagy csak törzsünk hatalmát félve érkeztél? *nem igazán tudja, milyen okok hajthatják ide a sok idegent, csak azt, hogy nekik mire van szükségük a földművesektől, és mivel tudnák azt viszonozni. Terményért földet, szolgálatért védelmet, hűségért bizalmat ajánlanak.*
- És te, Learon Derin? Mit remélsz a Thargodaroktól és mit adnál cserébe? *tapasztalatai szerint a parasztok nyugodt, békés, éhínségtől és fosztogatástól mentes életet akarnak maguknak, egy csipetnyi elismeréssel és igazságossággal. Eddig ugyan Kagan és csapata csak jeges acélt juttatott nekik, de az idők változnak.*
- No és te... alkimista tanonc? Mi dolgod a Vas-hegyen?
*Kell Cadavres halk szavaira kaffogva felhorkan, mert kénytelen egyetérteni: mint valami szövetségi törzsi gyűlés színhelye, olyan lett a Thargarodok erődje.*
- Aha. Parasztok. *rögzíti az érkezők foglalkozását, mert ő már csak így nevezi a földművesek szorgos népét. Persze, csak ha jó kedve van, különben általában martaléknak, földtúrónak, ilyesminek hívja őket. Nehezen barátkozik ugyanis a gondolattal, hogy a törzsnek, és így neki is szüksége van ezekre a konok, röghöz kötött népekre. Biccent Dharrennek, hogy távozhat, majd végigméri az érkezőket.*
- Kagan Thargodar vagyok, Thargarod Hadura, vezére a Thargodarok törzsének és ura mindama földeknek, melyek körülötte terülnek el, míg a szem ellát! *és bizony Thargarodból igen messzire ellátni.*
*Itt rövid hatásszünetet tart, hogy a két földműves-állattartó és az alkimista is kellő mélységig feldolgozzák a hallottakat, aztán folytatja. Azaz folytatná, mert ismerős alak húzza fel magát a szerpentinen.*
~ Bron... ~ *szisszen fel benne a méreggel vegyes öröm, ahogy az elveszettnek hitt fickót megpillantja.*
- Kell... segíts neki. *szól a tömzsi harcosra, ki Bron cimborája már igen régóta.*
- Bron von Naberus... Thargarod üdvözöl. Soká elmaradtál. Számos vendégünk és barátunk lett azóta... *biccent a férfinek, szája szegletében apró mosollyal.*
- Kell, kísérd a gyógyító sátrába, és figyelj oda rá. Később beszélünk, Bron. *azt azonban ő is látja, hogy most felesleges lenne faggatnia a csendes halál egyik mesterét, kit meglehetősen alaposan megtépett az törzsön kívül töltött idő.*
- Nna. *először a Troddnak nevezett, zsellérféle férfit veszi szemügyre.*
- Trodd Molound... miért jöttél Thargarodba? Van e földed, vagy tőlem kérsz magadnak, s cserébe munkád gyümölcsét ajánlod? Védelemért, támogatásért vagy csak törzsünk hatalmát félve érkeztél? *nem igazán tudja, milyen okok hajthatják ide a sok idegent, csak azt, hogy nekik mire van szükségük a földművesektől, és mivel tudnák azt viszonozni. Terményért földet, szolgálatért védelmet, hűségért bizalmat ajánlanak.*
- És te, Learon Derin? Mit remélsz a Thargodaroktól és mit adnál cserébe? *tapasztalatai szerint a parasztok nyugodt, békés, éhínségtől és fosztogatástól mentes életet akarnak maguknak, egy csipetnyi elismeréssel és igazságossággal. Eddig ugyan Kagan és csapata csak jeges acélt juttatott nekik, de az idők változnak.*
- No és te... alkimista tanonc? Mi dolgod a Vas-hegyen?
1488. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 17:17:38
Üzenet elküldve: 2014-05-16 17:17:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 696
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Egy szintén erős szorítással találkozik. Gondolta is, hogy nem állítanak be puhány alakokat a kapuba. A másik épp belekezdene egy beszélgetésbe mikor egy nagydarab széles vállú férfi jelenik meg. A kapuőrtől megtudja, hogy ő lenne itt a főnök. Nem nagyon szólítják meg. Érkezik egy alak aki a fejével felé bök de, ő is a vezért szólítja meg. Trodd nem törődik vele. Nem szokott megsértődni. Ha kap itt munkát akkor már megérte neki eljönni. Sosem kérte ki magának a munkájáért járó tiszteletet mivel tudja, hogy úgysem kapná meg. De ő ehhez ért. Végzi a dolgát és nem panaszkodik. Most is csak ott áll és néz rezzenéstelen arccal.*
*Egy szintén erős szorítással találkozik. Gondolta is, hogy nem állítanak be puhány alakokat a kapuba. A másik épp belekezdene egy beszélgetésbe mikor egy nagydarab széles vállú férfi jelenik meg. A kapuőrtől megtudja, hogy ő lenne itt a főnök. Nem nagyon szólítják meg. Érkezik egy alak aki a fejével felé bök de, ő is a vezért szólítja meg. Trodd nem törődik vele. Nem szokott megsértődni. Ha kap itt munkát akkor már megérte neki eljönni. Sosem kérte ki magának a munkájáért járó tiszteletet mivel tudja, hogy úgysem kapná meg. De ő ehhez ért. Végzi a dolgát és nem panaszkodik. Most is csak ott áll és néz rezzenéstelen arccal.*
1487. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 11:21:04
Üzenet elküldve: 2014-05-16 11:21:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*A napszakot nem lehetett egyértelműen megállapítani, mikor elindult a kikötő felé. Az biztos, hogy esett, meg sötét is volt. Nade hajnal, vagy éjszaka? Áh mindegy, végülis, mit számít.
Az erdei tisztás utáni vizsgálódása során nyomokat talált, nem is keveset, így viszonylag könnyedén jutott el idáig. Csak azért viszonylag, mert adódtak nehézségek: ezek többségét maga az utazás jelentette, mert mire idáig eljutott - a domb lábáig -, már enyhén szólva is alig állt a lábán.
Erőt vesz magán, és fogcsikorgatva nekiáll megmászni a kanyargó szerpentint. Ha fent aztán mégis rossz helyen lesz, mert nem azok tanyáznak ott, akiket keres.. hát, akkor nagyon pipa lesz!
Már messziről csodálja azt az erődnek látszó építményt, és alig tudja elhinni, hogy ezt a törzs építhette fel. Nem tétlenkedtek, az egyszer biztos. Hány napig is volt távol? Bele sem mer gondolni. Meg amúgy sem tudja.
Felfelé végig kétségek gyötrik, főleg amikor meglátja a tobzódást a kapunál. Aztán szerencsére hamar szétoszlanak a kételyei: mégiscsak jó nyomon járt!*
- Kell?
*Kérdezi az első ismerős pofára pillantva, ami a látóterébe kerül. Pedig ő az bizony, barbár harcostársa.. Mintha egy élettel ezelőtt találkoztak volna utoljára.
Aztán sorra szemügyre veszi a többieket is. Itt a vezér, kiszúrja Dharren-t és Elenyel-t szintén. Rájuk vigyorog, csak úgy, abból a tíz méteres távolságból, ahol megtorpan.
Bron még a szokásosnál is nyúzottabbnak, elgyötörtebbnek tűnik. Ruhája sáros, zilált, szakadt, láthatóan rá férne egy szemétre dobás. Arca igénytelenül borostás, beesett, mélyen ülő, karikás szemei lassú pillantásokat lövellnek az egybegyűltek felé.
Ahogy az összkép fest, könnyen lehetne azt hinni, hogy elkapták és kis híján agyonverték, majd ott hagyták a sárban fekve. De nem ez történt, s rácáfol az is, hogy a fegyverei még - valami csoda folytán - nála vannak.
Nem vigyorog tovább, hamar megkomolyodik. Már korábban felkészült rá, hogy kérdésekkel fogják traktálni, ezért egy lapáttal még rá is játszik gyatra állapotára. Talán elnapolhatja a dolgot szebb időkre. Még egyszer végignéz a tömegeken. Egy csomó, számára ismeretlen arc. Hát mikről maradt le? Már azon kívül, hogy amíg távol volt, kinőtt a dombból egy erőd.*
- Kagan *szólal meg fáradt hangon, és fejével az idegenekre biccent.* - Ezek meg kik?
*A napszakot nem lehetett egyértelműen megállapítani, mikor elindult a kikötő felé. Az biztos, hogy esett, meg sötét is volt. Nade hajnal, vagy éjszaka? Áh mindegy, végülis, mit számít.
Az erdei tisztás utáni vizsgálódása során nyomokat talált, nem is keveset, így viszonylag könnyedén jutott el idáig. Csak azért viszonylag, mert adódtak nehézségek: ezek többségét maga az utazás jelentette, mert mire idáig eljutott - a domb lábáig -, már enyhén szólva is alig állt a lábán.
Erőt vesz magán, és fogcsikorgatva nekiáll megmászni a kanyargó szerpentint. Ha fent aztán mégis rossz helyen lesz, mert nem azok tanyáznak ott, akiket keres.. hát, akkor nagyon pipa lesz!
Már messziről csodálja azt az erődnek látszó építményt, és alig tudja elhinni, hogy ezt a törzs építhette fel. Nem tétlenkedtek, az egyszer biztos. Hány napig is volt távol? Bele sem mer gondolni. Meg amúgy sem tudja.
Felfelé végig kétségek gyötrik, főleg amikor meglátja a tobzódást a kapunál. Aztán szerencsére hamar szétoszlanak a kételyei: mégiscsak jó nyomon járt!*
- Kell?
*Kérdezi az első ismerős pofára pillantva, ami a látóterébe kerül. Pedig ő az bizony, barbár harcostársa.. Mintha egy élettel ezelőtt találkoztak volna utoljára.
Aztán sorra szemügyre veszi a többieket is. Itt a vezér, kiszúrja Dharren-t és Elenyel-t szintén. Rájuk vigyorog, csak úgy, abból a tíz méteres távolságból, ahol megtorpan.
Bron még a szokásosnál is nyúzottabbnak, elgyötörtebbnek tűnik. Ruhája sáros, zilált, szakadt, láthatóan rá férne egy szemétre dobás. Arca igénytelenül borostás, beesett, mélyen ülő, karikás szemei lassú pillantásokat lövellnek az egybegyűltek felé.
Ahogy az összkép fest, könnyen lehetne azt hinni, hogy elkapták és kis híján agyonverték, majd ott hagyták a sárban fekve. De nem ez történt, s rácáfol az is, hogy a fegyverei még - valami csoda folytán - nála vannak.
Nem vigyorog tovább, hamar megkomolyodik. Már korábban felkészült rá, hogy kérdésekkel fogják traktálni, ezért egy lapáttal még rá is játszik gyatra állapotára. Talán elnapolhatja a dolgot szebb időkre. Még egyszer végignéz a tömegeken. Egy csomó, számára ismeretlen arc. Hát mikről maradt le? Már azon kívül, hogy amíg távol volt, kinőtt a dombból egy erőd.*
- Kagan *szólal meg fáradt hangon, és fejével az idegenekre biccent.* - Ezek meg kik?
1486. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-16 02:37:14
Üzenet elküldve: 2014-05-16 02:37:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Na igen, remélte, hogy nem ez lesz a dolgok veleje, mégpedig de...hogy a vendégfogadóvá avanzsáló táborban elmerüljön a káoszban. Lassan vehetnek fel kocsmáros kötényt, és róhatják fatálcával a tábort, hogy a kedves vendégsereg elégedett legyen. Tán nem ártana már kezdeni valamit a helyzettel, mert ez már eléggé humoros. Fintor szerű vigyora ki is ül arcára, hallva, miben is segítsen.*
- Hát, én már rég föladtam, ki jött még. Túl sok ez már. Nyilván a városban hallották, hogy új úti vendégfogadó nyílt...
*Menni megy persze, ha kelletlenül is. Lassan tán ideje lesz néhány napra eltűnnie az erdőben, egy kis nyugalmat keresni. Bár tart tőle, hogy mire visszaér, már elvesznének az ismerős arcok az újak közt. És a kapuban, minő meglepetés, újabb érkezők. No ez már sok neki, fojtottan felröhög.*
*Na igen, remélte, hogy nem ez lesz a dolgok veleje, mégpedig de...hogy a vendégfogadóvá avanzsáló táborban elmerüljön a káoszban. Lassan vehetnek fel kocsmáros kötényt, és róhatják fatálcával a tábort, hogy a kedves vendégsereg elégedett legyen. Tán nem ártana már kezdeni valamit a helyzettel, mert ez már eléggé humoros. Fintor szerű vigyora ki is ül arcára, hallva, miben is segítsen.*
- Hát, én már rég föladtam, ki jött még. Túl sok ez már. Nyilván a városban hallották, hogy új úti vendégfogadó nyílt...
*Menni megy persze, ha kelletlenül is. Lassan tán ideje lesz néhány napra eltűnnie az erdőben, egy kis nyugalmat keresni. Bár tart tőle, hogy mire visszaér, már elvesznének az ismerős arcok az újak közt. És a kapuban, minő meglepetés, újabb érkezők. No ez már sok neki, fojtottan felröhög.*
1485. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-15 22:03:41
Üzenet elküldve: 2014-05-15 22:03:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Délelőtt - barlangász csapat - Indulás//
*A feldobott labdát rögvest lecsapja Shauri. Ez elégedett mosolyt csal arcára. Hiszen két nőszeméllyel indul útnak, mindkettő a bizonyítás lehetőségével, hogy erősödő törzsük teljes jogú tagjaivá váljanak. És Kagan szavaival élve, eljött az ő idejük.
Természetesen Hildi sem közömbös számára, de ő csak rabszolga, ráadásul már más tulajdona. A madárijesztőt is számba véve, kissé bizonytalan esetében, csakúgy, mint a gnóm varázslóéban. Hiszen nem ismeri az általa ismert trükköket, sem pedig nem bízik igazán bennük. Valahogy idegen számára az a világ, noha maga is megtapasztalta már az Álom síkján való misztikumot. De tudja jól, az nem ugyanaz.
Egyszóval egyedül magában bízik maradéktalanul, még ha társnői néhány jó kérdéssel, felvetéssel hozzájárultak már, hogy a végén jó pontot kapjanak Harath-tól. Már persze, ha túlélik, illetőleg osztályozni fogja őket. Ilyesféle gondolatok forognak koponyájában.*
~Eh, messze még a vége!~
*Hessegeti is el őket, és pillant a távozó elf nőstény után, ki hálóért és némi kiegészítőért siet. Élvezettel les utána, elnézve csípőjének ringását, ruganyos járását, de aztán visszafordul Zrekilhez tőle várva a folytatást.*
~Aztán ideje indulni!~
*Pillant fel a Napot keresve, ebből megállapítva, hogy már dél felé járhat. Egyre türelmetlenebb, mert csak szájuk koptatják, és ő sem az a szószátyár fajta. Inkább a tettek embere, noha nem minden helyzetben. Ellenben jól elraktározza társai küzdőstílusát, és elhatározza, hogy azért majd kifaggatja a varázstudót, hogy részéről vagy szalmabábújától mégis mire számíthatnak majd adott helyzetben. Jobb előre ismerni, mintsem épp úgy megilletődni -rosszabb esetben megdermedni- mint az ellenfélre, kit a hókuszpókusz céloz.
Ekkor fedezi fel a Radkraalhoz vonuló társaságban Isurii-t. Mintha megkövülne, úgy ragad rá elkomoruló tekintete. És mintha kiütötték volna, semmi reakció, csak bámul üveges tekintettel elmélázva egy ideig. Ha eközben zargatják, nos, mintha álomból ráznák föl, hirtelen mozdul. Talán még mordul is hangosat, majd értetlenül pillog körbe, az esetleg őt fürkészőkre.
Zavarát leküzdve, hogy mentse a menthetőt, határozott hangú parancsot ad ki.*
-Indulás, hasunkra süt a nap!
*Azzal, ha megkerült háló, kötél, mászóvas, fáklya, kova és acél, kötszer, kenőcs, kulacs, étel, meleg cucc és fegyverek, no meg tarisznya hozzájuk, máris szedelődzködni kezd, hogy jó példával járjon elől. Társait szemléli eztán, és ha rendben lévőnek talál mindent, megindul a kapu felé, némiképp komorabb hangulatban valamitől.*
*A feldobott labdát rögvest lecsapja Shauri. Ez elégedett mosolyt csal arcára. Hiszen két nőszeméllyel indul útnak, mindkettő a bizonyítás lehetőségével, hogy erősödő törzsük teljes jogú tagjaivá váljanak. És Kagan szavaival élve, eljött az ő idejük.
Természetesen Hildi sem közömbös számára, de ő csak rabszolga, ráadásul már más tulajdona. A madárijesztőt is számba véve, kissé bizonytalan esetében, csakúgy, mint a gnóm varázslóéban. Hiszen nem ismeri az általa ismert trükköket, sem pedig nem bízik igazán bennük. Valahogy idegen számára az a világ, noha maga is megtapasztalta már az Álom síkján való misztikumot. De tudja jól, az nem ugyanaz.
Egyszóval egyedül magában bízik maradéktalanul, még ha társnői néhány jó kérdéssel, felvetéssel hozzájárultak már, hogy a végén jó pontot kapjanak Harath-tól. Már persze, ha túlélik, illetőleg osztályozni fogja őket. Ilyesféle gondolatok forognak koponyájában.*
~Eh, messze még a vége!~
*Hessegeti is el őket, és pillant a távozó elf nőstény után, ki hálóért és némi kiegészítőért siet. Élvezettel les utána, elnézve csípőjének ringását, ruganyos járását, de aztán visszafordul Zrekilhez tőle várva a folytatást.*
~Aztán ideje indulni!~
*Pillant fel a Napot keresve, ebből megállapítva, hogy már dél felé járhat. Egyre türelmetlenebb, mert csak szájuk koptatják, és ő sem az a szószátyár fajta. Inkább a tettek embere, noha nem minden helyzetben. Ellenben jól elraktározza társai küzdőstílusát, és elhatározza, hogy azért majd kifaggatja a varázstudót, hogy részéről vagy szalmabábújától mégis mire számíthatnak majd adott helyzetben. Jobb előre ismerni, mintsem épp úgy megilletődni -rosszabb esetben megdermedni- mint az ellenfélre, kit a hókuszpókusz céloz.
Ekkor fedezi fel a Radkraalhoz vonuló társaságban Isurii-t. Mintha megkövülne, úgy ragad rá elkomoruló tekintete. És mintha kiütötték volna, semmi reakció, csak bámul üveges tekintettel elmélázva egy ideig. Ha eközben zargatják, nos, mintha álomból ráznák föl, hirtelen mozdul. Talán még mordul is hangosat, majd értetlenül pillog körbe, az esetleg őt fürkészőkre.
Zavarát leküzdve, hogy mentse a menthetőt, határozott hangú parancsot ad ki.*
-Indulás, hasunkra süt a nap!
*Azzal, ha megkerült háló, kötél, mászóvas, fáklya, kova és acél, kötszer, kenőcs, kulacs, étel, meleg cucc és fegyverek, no meg tarisznya hozzájuk, máris szedelődzködni kezd, hogy jó példával járjon elől. Társait szemléli eztán, és ha rendben lévőnek talál mindent, megindul a kapu felé, némiképp komorabb hangulatban valamitől.*
1484. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:02:19
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:02:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Kapuőrség//
*Mosolyogva pillant őrtársa irányába. Nem gúnyos, inkább együtt érző. Ha az elfek hajlamosak lennének érzelmeik intenzív kimutatására, akkor ő valószínűleg a vaskos kapufa előtt állva épp a fejével próbálná arrébb tolni. Amíg szét nem loccsan az agya. De nem, ő nem olyan lány. Inkább sóhajt egy mély, szívből jövőt és Dharrenre bízza a beszédet.
~Honnan a szellemek kertjéből jönnek ennyien? Lassan egy új várost kell építenünk, mert túlnépesedünk.~
Gondolja, majd hátra fordul és a tábor felé pillant. Lelki szemei előtt egész sátorerdő emelkedik, cserzőműhely, bőrfestő, kereskedő szekér, birka és kecske karámok, pár tehén és rengeteg ló. A délvidék legnagyobb méretű törzsi tábora fog itt kiemelkedni a semmiből ősi romok felett és dacolni fog a civilizált városokkal. Na de elég az álmodozásból, szolgálatban van és elvesztette a fonalat, hogy a negyedik vagy a tizedik érkezőnél tartanak-e.*
- Hm, Dharren, ha ezt a tömeget letudjuk, akkor bevonszollak egy árnyékos sarokba és levezetjük a frusztrációnk.
*Sokatmondón pillant a férfi felé, majd komolyságot erőltet arcára.*
A hozzászólás írója (Elenyel Fellana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.15 19:03:33
*Mosolyogva pillant őrtársa irányába. Nem gúnyos, inkább együtt érző. Ha az elfek hajlamosak lennének érzelmeik intenzív kimutatására, akkor ő valószínűleg a vaskos kapufa előtt állva épp a fejével próbálná arrébb tolni. Amíg szét nem loccsan az agya. De nem, ő nem olyan lány. Inkább sóhajt egy mély, szívből jövőt és Dharrenre bízza a beszédet.
~Honnan a szellemek kertjéből jönnek ennyien? Lassan egy új várost kell építenünk, mert túlnépesedünk.~
Gondolja, majd hátra fordul és a tábor felé pillant. Lelki szemei előtt egész sátorerdő emelkedik, cserzőműhely, bőrfestő, kereskedő szekér, birka és kecske karámok, pár tehén és rengeteg ló. A délvidék legnagyobb méretű törzsi tábora fog itt kiemelkedni a semmiből ősi romok felett és dacolni fog a civilizált városokkal. Na de elég az álmodozásból, szolgálatban van és elvesztette a fonalat, hogy a negyedik vagy a tizedik érkezőnél tartanak-e.*
- Hm, Dharren, ha ezt a tömeget letudjuk, akkor bevonszollak egy árnyékos sarokba és levezetjük a frusztrációnk.
*Sokatmondón pillant a férfi felé, majd komolyságot erőltet arcára.*
A hozzászólás írója (Elenyel Fellana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.15 19:03:33
1483. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:00:48
Üzenet elküldve: 2014-05-15 19:00:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
* Két, erősre edzett marok kezel le egymással a kapuban. Dharren harcban is erősödött és a táborban is munkálkodott eleget ahhoz, hogy ne legyen nyámnyila alak. *
- Üdv Trodd. Remek, akkor beszélgessünk egy kicsit még, hogy.
* S itt megakad, mert Kagan közeledik. Kihúzza magát - bár amúgy sem görbe - mert láthatóan rossz passzban van a vezér. *
- Dolgos kezek vezérem. Ő itt Trodd Molound és állítása szerint ért az állatokhoz és a földhöz.
* Kicsit fentebb mutat, a másik két várakozó alakra, hogy őket is bemutassa röviden. Mindig rámutat az adott személyre. *
- Volomin Akiil, alkimista, khm, tanonc, még tanulnia kell. Ért a gyógynövényekhez és elgondolása szerint segítene egy gyógynövénykertet létrehozni.
* Ugye, a lényegesebb dolgokat átadja a vezérnek, ő pedig majd szemezget közöttük. Melyik fickó lehet jó munkára. *
- Learon Derin, az állattenyésztő, akiről nemrég szóltam neked.
* Ő érkezett ma elsőként, néhány állatkájával és sajtokkal. *
- Engedélyt kérek elhagyni az őrhelyem.
* Enne már valamit és kifújná magát, ha egy mód van rá. Utána bármikor visszajön őrködni, de a következő látogatót most kihagyná a sorból. *
* Két, erősre edzett marok kezel le egymással a kapuban. Dharren harcban is erősödött és a táborban is munkálkodott eleget ahhoz, hogy ne legyen nyámnyila alak. *
- Üdv Trodd. Remek, akkor beszélgessünk egy kicsit még, hogy.
* S itt megakad, mert Kagan közeledik. Kihúzza magát - bár amúgy sem görbe - mert láthatóan rossz passzban van a vezér. *
- Dolgos kezek vezérem. Ő itt Trodd Molound és állítása szerint ért az állatokhoz és a földhöz.
* Kicsit fentebb mutat, a másik két várakozó alakra, hogy őket is bemutassa röviden. Mindig rámutat az adott személyre. *
- Volomin Akiil, alkimista, khm, tanonc, még tanulnia kell. Ért a gyógynövényekhez és elgondolása szerint segítene egy gyógynövénykertet létrehozni.
* Ugye, a lényegesebb dolgokat átadja a vezérnek, ő pedig majd szemezget közöttük. Melyik fickó lehet jó munkára. *
- Learon Derin, az állattenyésztő, akiről nemrég szóltam neked.
* Ő érkezett ma elsőként, néhány állatkájával és sajtokkal. *
- Engedélyt kérek elhagyni az őrhelyem.
* Enne már valamit és kifújná magát, ha egy mód van rá. Utána bármikor visszajön őrködni, de a következő látogatót most kihagyná a sorból. *
1482. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-15 18:10:45
Üzenet elküldve: 2014-05-15 18:10:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Dél körül - őstermelők és a többiek//
*Kell Cadavres dünnyögését nem hallja meg, így nem érkezik sem verbális, sem saller-ális reakció a részéről.*
- No, ha abrakoltál, akkor gyere. Dolgunk van. *a tábor meglehetősen kiürült, a csapat fele elhagyta a cölöpkerítés övezte erődöt. Így alig néhány maradtak csak, már ha nem nézi a Harath féle csapatot, akik szintén hamarosan távozni fognak.*
~ Itt van még valahol Cessa, meg Elenyel... Kell ott ül, Hrothgaar a sátorban Brennussal együtt... hmm... itt van még az a törpe, Keenold is, meg a sötételf Iksz-akárki. Meg persze Nathaira, Caelin és Ugug. ~ *kicsit elmereng, majd folytatja a gondolatmenetét.*
~ Akheel és Euranna, Waldran és Dharren... ~ *magában megpróbálja számba venni, kiket vesztettek el, kik azok, akiknek itt kellene lenniük, de nincsenek, ám hamar feladja.*
- Újabb vendégeink vannak, segíts nekem. *mert már így is túl sok időt töltött az újonnan érkezők istápolásával, szervezkedéssel, tanácskozással, merengéssel és parancsolgatással. Harcolni meg Nathairával harcolt utoljára, de az is csak egy rövid edzés-féle volt csupán.*
~ Eltunyulok és kövér zsírzsák leszek, ha ez így megy tovább. ~ *mérgelődik magában, aztán maga mellé intve Kell Cadavrest, megindul a Kapu felé, ahol a kelleténél megint nagyobb a csődület.*
- Mi ez már megint?! *nyit egy kérdéssel, melyet elsősorban Dharrennek címez.*
*Az idegen földművesek regéik vad barbárját láthatják maguk előtt - idegen stíl, különös vonások, topázsárga szempár egészíti ki a felföldi harcosok szokásos viseletét.*
*Kell Cadavres dünnyögését nem hallja meg, így nem érkezik sem verbális, sem saller-ális reakció a részéről.*
- No, ha abrakoltál, akkor gyere. Dolgunk van. *a tábor meglehetősen kiürült, a csapat fele elhagyta a cölöpkerítés övezte erődöt. Így alig néhány maradtak csak, már ha nem nézi a Harath féle csapatot, akik szintén hamarosan távozni fognak.*
~ Itt van még valahol Cessa, meg Elenyel... Kell ott ül, Hrothgaar a sátorban Brennussal együtt... hmm... itt van még az a törpe, Keenold is, meg a sötételf Iksz-akárki. Meg persze Nathaira, Caelin és Ugug. ~ *kicsit elmereng, majd folytatja a gondolatmenetét.*
~ Akheel és Euranna, Waldran és Dharren... ~ *magában megpróbálja számba venni, kiket vesztettek el, kik azok, akiknek itt kellene lenniük, de nincsenek, ám hamar feladja.*
- Újabb vendégeink vannak, segíts nekem. *mert már így is túl sok időt töltött az újonnan érkezők istápolásával, szervezkedéssel, tanácskozással, merengéssel és parancsolgatással. Harcolni meg Nathairával harcolt utoljára, de az is csak egy rövid edzés-féle volt csupán.*
~ Eltunyulok és kövér zsírzsák leszek, ha ez így megy tovább. ~ *mérgelődik magában, aztán maga mellé intve Kell Cadavrest, megindul a Kapu felé, ahol a kelleténél megint nagyobb a csődület.*
- Mi ez már megint?! *nyit egy kérdéssel, melyet elsősorban Dharrennek címez.*
*Az idegen földművesek regéik vad barbárját láthatják maguk előtt - idegen stíl, különös vonások, topázsárga szempár egészíti ki a felföldi harcosok szokásos viseletét.*
1481. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-15 17:27:11
Üzenet elküldve: 2014-05-15 17:27:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Délelőtt - barlangász csapat//
*Úgy dönt inkább nem nyúl hozzá a járkáló szalmakupachoz, mivelhogy még csak elgondolása sincs róla, hogy mi lesz a fura valaminek a reakciója. Ráadásul arra se kapott választ, hogy mi ez a furcsa lény azon felül amit maga is lát a saját szemével.*
- Kard és pajzs. *Válaszol ő is a feltett kérdésre. Ilyeneket, hogy körmök, fogak, meg hasonlók nem fog sorolgatni. Megnézné az elf lányt egy medve ellen pusztán a körmeivel... Ő inkább marad a jól bevált fegyvereknél.
A jelzéseken ő épphogy elgondolkozik Shauri már sorolja is a dolgokat, és magára is vállalja a beszerzésüket. A kovakövek tényleg hatásosak lehetnek, viszont őt kicsit zavarja az a tény, hogy a barlangokban sötét lesz, a fáklya fényénél meg könnyen mehetnek el véletlenül egy ilyen jel mellett.*
- Ha a tájékozódáshoz kell valami fluoreszkáló anyag lenne talán a leghatékonyabb. Azt kicsit messzebbről is észre tudnánk venni. *Persze csak felvetés, arról már nincs tudomása hogy ilyesfajta anyag, por vagy bármi hasonló lenne a táborban, úgyhogy egyelőre csak véleményként megemlítette.
Neki már a hosszúra nyúló eligazítás kicsit már TÚL hosszúra nyúlik, viszont fontos dolgok hangzanak el, természetesen néhány érdektelenebb információ mellett. Ahogy a lány felhozza a nádas kérdését, neki is eszébe jut néhány lényegesebb kérdés.*
- Nekem még csak annyi, hogy ez barlangi túra nagyjából hány napot fog igénybe venni? És esetleg arról van információ, hogy a barlangokban vannak földalatti források, vagy tavak? A készletek feltöltéséhez fontos lenne, a víz fejadag nem fog túl sok napig kitartani, a barlangokba lépés előtt, vagy közben valahol legalább egyszer biztos újra kell töltenünk. *Az étellel nem lesz problémájuk, legfeljebb az egyik elfogott vadat feláldozzák az ügy érdekében, ivóvizet viszont már nehezebb a barlangokban előteremteni, anélkül meg csak pár napig bírnák. Nem nézne ki túl jól, ha a egyszer csak ivóvíz nélkül találnák magukat a járatokban.*
*Úgy dönt inkább nem nyúl hozzá a járkáló szalmakupachoz, mivelhogy még csak elgondolása sincs róla, hogy mi lesz a fura valaminek a reakciója. Ráadásul arra se kapott választ, hogy mi ez a furcsa lény azon felül amit maga is lát a saját szemével.*
- Kard és pajzs. *Válaszol ő is a feltett kérdésre. Ilyeneket, hogy körmök, fogak, meg hasonlók nem fog sorolgatni. Megnézné az elf lányt egy medve ellen pusztán a körmeivel... Ő inkább marad a jól bevált fegyvereknél.
A jelzéseken ő épphogy elgondolkozik Shauri már sorolja is a dolgokat, és magára is vállalja a beszerzésüket. A kovakövek tényleg hatásosak lehetnek, viszont őt kicsit zavarja az a tény, hogy a barlangokban sötét lesz, a fáklya fényénél meg könnyen mehetnek el véletlenül egy ilyen jel mellett.*
- Ha a tájékozódáshoz kell valami fluoreszkáló anyag lenne talán a leghatékonyabb. Azt kicsit messzebbről is észre tudnánk venni. *Persze csak felvetés, arról már nincs tudomása hogy ilyesfajta anyag, por vagy bármi hasonló lenne a táborban, úgyhogy egyelőre csak véleményként megemlítette.
Neki már a hosszúra nyúló eligazítás kicsit már TÚL hosszúra nyúlik, viszont fontos dolgok hangzanak el, természetesen néhány érdektelenebb információ mellett. Ahogy a lány felhozza a nádas kérdését, neki is eszébe jut néhány lényegesebb kérdés.*
- Nekem még csak annyi, hogy ez barlangi túra nagyjából hány napot fog igénybe venni? És esetleg arról van információ, hogy a barlangokban vannak földalatti források, vagy tavak? A készletek feltöltéséhez fontos lenne, a víz fejadag nem fog túl sok napig kitartani, a barlangokba lépés előtt, vagy közben valahol legalább egyszer biztos újra kell töltenünk. *Az étellel nem lesz problémájuk, legfeljebb az egyik elfogott vadat feláldozzák az ügy érdekében, ivóvizet viszont már nehezebb a barlangokban előteremteni, anélkül meg csak pár napig bírnák. Nem nézne ki túl jól, ha a egyszer csak ivóvíz nélkül találnák magukat a járatokban.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094