Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-06 11:00:17
Üzenet elküldve: 2014-05-06 11:00:17
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//délelőtt//
*Azért ahogy körülnéz valahogy nincsenek a törzstagok a helyzet magaslatán, az előző napi szeszfogyasztás megtette a hatását. Az eredmény: fejfájás, hányinger, esetleg hányás, meg úgy összességében "összevert" érzés.
Kagan szavaira miszerint öszvért is vihetnek elmosolyodik, ugyanis ő egy pillanatig nem gondolta, hogy igásjószág nélkül indulnának el - azt meg végképp nem gondolta, hogy majd Xomorr lesz ez a jószág. Amikor elveszi a pénzesszütyőt akkor csak bólint, nem szándékozta elherdálni, sőt szívesebben ásná el, hogy kinőjön belőle egy pénzfa. Nagy kár, hogy nem így működik, ahogyan nagy kár az is, hogy megveszik az árut, nem pedig elveszik, mint a régi szép időkben.*
- Csókold meg az asszonyt Xomorr, aztán menjünk...
*adja ki az "ukázt" aztán már indul is, hogy felhajtsa a szekeret, meg az igásokat amíg Xomorr búcsúzkodik. Bár ez nyilvánvalóan nem is akkor nem is teljesítendő feladat Xomorr számára, mert amúgy is megtette volna.
A bakon ülve fogja várni a bárdot, bár lóháton kényelmesebb lenne, de így praktikusabb, felülnek ketten szépen a szekérre és már lehet is menni, várja őket a város, meg a bevásárolnivaló. Majd mindent felrámolnak a szekérre aztán már jönnek is haza izibe. Lea ugyanis nem akar túl sok időt a városban tölteni, ugyanis az számára ismeretlen terep, és mint olyan fél is tőle. Ezt persze Kaganon kívül senkinek nem mondta, ahogyan azt sem, hogy Artheniorba érkezésük előtt szabályos rémálmok formájában jött ki a rettegése. Lea nem való egy kőváros kőházába, az neki szabályos börtön. Az erőd még hagyján, az csak egy dombon van, annak is a legtetején, de a város... Ameddig a szem ellát kőházak. Lea jobban szereti a végtelen pusztákat és erdőket, ott szabad lehet az ember. Már kizötykölődnek az erőd kapuján, mire megszólal*
- Rád bízom magam Bárd, te tudod, hogy hova kell mennünk. Piacra és kovácshoz. Hosszú a lista és kevés a pénz, úgyhogy jól meg kell gondolni mindent...
*példának okáért tyúkot venni egyszerűbb, mint tojást, de akkor a tyúknak kell némi takarmány is - meg kakas is. Meg egy - legalább egy - tehén sem lenne rossz, hogy legyen mindenféle tejtermékük. Ott van aztán még Chiari listája is a kötszerekről, fűszerekről, meg Kagané a kovácstól...*
*Azért ahogy körülnéz valahogy nincsenek a törzstagok a helyzet magaslatán, az előző napi szeszfogyasztás megtette a hatását. Az eredmény: fejfájás, hányinger, esetleg hányás, meg úgy összességében "összevert" érzés.
Kagan szavaira miszerint öszvért is vihetnek elmosolyodik, ugyanis ő egy pillanatig nem gondolta, hogy igásjószág nélkül indulnának el - azt meg végképp nem gondolta, hogy majd Xomorr lesz ez a jószág. Amikor elveszi a pénzesszütyőt akkor csak bólint, nem szándékozta elherdálni, sőt szívesebben ásná el, hogy kinőjön belőle egy pénzfa. Nagy kár, hogy nem így működik, ahogyan nagy kár az is, hogy megveszik az árut, nem pedig elveszik, mint a régi szép időkben.*
- Csókold meg az asszonyt Xomorr, aztán menjünk...
*adja ki az "ukázt" aztán már indul is, hogy felhajtsa a szekeret, meg az igásokat amíg Xomorr búcsúzkodik. Bár ez nyilvánvalóan nem is akkor nem is teljesítendő feladat Xomorr számára, mert amúgy is megtette volna.
A bakon ülve fogja várni a bárdot, bár lóháton kényelmesebb lenne, de így praktikusabb, felülnek ketten szépen a szekérre és már lehet is menni, várja őket a város, meg a bevásárolnivaló. Majd mindent felrámolnak a szekérre aztán már jönnek is haza izibe. Lea ugyanis nem akar túl sok időt a városban tölteni, ugyanis az számára ismeretlen terep, és mint olyan fél is tőle. Ezt persze Kaganon kívül senkinek nem mondta, ahogyan azt sem, hogy Artheniorba érkezésük előtt szabályos rémálmok formájában jött ki a rettegése. Lea nem való egy kőváros kőházába, az neki szabályos börtön. Az erőd még hagyján, az csak egy dombon van, annak is a legtetején, de a város... Ameddig a szem ellát kőházak. Lea jobban szereti a végtelen pusztákat és erdőket, ott szabad lehet az ember. Már kizötykölődnek az erőd kapuján, mire megszólal*
- Rád bízom magam Bárd, te tudod, hogy hova kell mennünk. Piacra és kovácshoz. Hosszú a lista és kevés a pénz, úgyhogy jól meg kell gondolni mindent...
*példának okáért tyúkot venni egyszerűbb, mint tojást, de akkor a tyúknak kell némi takarmány is - meg kakas is. Meg egy - legalább egy - tehén sem lenne rossz, hogy legyen mindenféle tejtermékük. Ott van aztán még Chiari listája is a kötszerekről, fűszerekről, meg Kagané a kovácstól...*
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-06 10:56:57
Üzenet elküldve: 2014-05-06 10:56:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Napnyugta//
* Átlépvén a Nagy Erdőkerülő Folyó keleti oldalára, a megváltozott táj felkelti a figyelmét. Megáll egy pillanatra, és elmerül a dombok szemet gyönyörködtető látványában, kezeit a csípőjére téve. ~ Ideje tábort verni ~ Gondolja, majd nekilát ideális helyet keresni. Út közben innen-onnan száraz gallyakat gyűjt össze, de sietnie kell. Hamarosan ráborul a csendes éjszaka, és sötétben ő sem szívesen mászkálna. Két domb között ver tanyát. Erszényéből kovakövet vesz elő, s a Nap utolsó sugarainál végre sikerül tábortüzet gyújtania. *
//Éjjel//
* Hűvös az este, s a gyenge lángocska közelében tartva hideg kezeit, próbál átmelegedni. Mikor végre erőre kap a tűz, nyugodtan hátradőlve előveszi a pipáját, megtömi dohánnyal, és rágyújt. A saját táborán kívül mást nem lát - de éberen figyel, hisz tudja, ilyenkor a legsebezhetőbb az ember. A fáradtság mégis erőt vesz rajta... szemei ragadnak le, amint eloltva pipáját, tekintetét a távolra szegezi. S nem telik bele sok időbe, éjféltájt mély, álomtalan álomba merül. *
* Átlépvén a Nagy Erdőkerülő Folyó keleti oldalára, a megváltozott táj felkelti a figyelmét. Megáll egy pillanatra, és elmerül a dombok szemet gyönyörködtető látványában, kezeit a csípőjére téve. ~ Ideje tábort verni ~ Gondolja, majd nekilát ideális helyet keresni. Út közben innen-onnan száraz gallyakat gyűjt össze, de sietnie kell. Hamarosan ráborul a csendes éjszaka, és sötétben ő sem szívesen mászkálna. Két domb között ver tanyát. Erszényéből kovakövet vesz elő, s a Nap utolsó sugarainál végre sikerül tábortüzet gyújtania. *
//Éjjel//
* Hűvös az este, s a gyenge lángocska közelében tartva hideg kezeit, próbál átmelegedni. Mikor végre erőre kap a tűz, nyugodtan hátradőlve előveszi a pipáját, megtömi dohánnyal, és rágyújt. A saját táborán kívül mást nem lát - de éberen figyel, hisz tudja, ilyenkor a legsebezhetőbb az ember. A fáradtság mégis erőt vesz rajta... szemei ragadnak le, amint eloltva pipáját, tekintetét a távolra szegezi. S nem telik bele sok időbe, éjféltájt mély, álomtalan álomba merül. *
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-06 08:56:03
Üzenet elküldve: 2014-05-06 08:56:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Hajnalban//
*A tüzet viszonylag hamar otthagyta, hogy egy sátor oldalában, köpenyébe burkolózva jót aludjon. Így szokása szerinte a nappal együtt kelt ő is. Tegnapi nap szerzett botját magához véve indul el a kúthoz, ahol egy vödör vizet merve alaposan megmosakszik. Talán ráfért volna már korábban is. Most beletelik egy kis időbe míg a rászáradt vért és mocskot ledörzsöli magáról. Ruháját kihagyja a tisztításból, a hideg víz ilyen korai időben eléggé le tudja hűteni az ember kedélyét. A vizet lerázza felsőtestéről és csak pár perc múlva veszi fel ingét és ujjasát.*
//Délelőtt//
* Az időt, amíg a tábor éledezik arra használja fel, hogy a magával hozott farkasbőrt kikészítse. A korábban magához vett késsel nekiáll a szőrtelen oldalt lekaparni, majd a főzés területéről szerez magának sót és besózza. Bár közben hallja és látja is a gyülekezést, de ezt a műveletet nem hagyja félbe, így kissé később érkezik a gyülekezés színhelyére. Megáll a csődülettől kicsit távolabb, de olyan helyen, hogy mindent jól halljon és az egyik épületnek dőlve hallgatja a tudnivalókat.*
*A tüzet viszonylag hamar otthagyta, hogy egy sátor oldalában, köpenyébe burkolózva jót aludjon. Így szokása szerinte a nappal együtt kelt ő is. Tegnapi nap szerzett botját magához véve indul el a kúthoz, ahol egy vödör vizet merve alaposan megmosakszik. Talán ráfért volna már korábban is. Most beletelik egy kis időbe míg a rászáradt vért és mocskot ledörzsöli magáról. Ruháját kihagyja a tisztításból, a hideg víz ilyen korai időben eléggé le tudja hűteni az ember kedélyét. A vizet lerázza felsőtestéről és csak pár perc múlva veszi fel ingét és ujjasát.*
//Délelőtt//
* Az időt, amíg a tábor éledezik arra használja fel, hogy a magával hozott farkasbőrt kikészítse. A korábban magához vett késsel nekiáll a szőrtelen oldalt lekaparni, majd a főzés területéről szerez magának sót és besózza. Bár közben hallja és látja is a gyülekezést, de ezt a műveletet nem hagyja félbe, így kissé később érkezik a gyülekezés színhelyére. Megáll a csődülettől kicsit távolabb, de olyan helyen, hogy mindent jól halljon és az egyik épületnek dőlve hallgatja a tudnivalókat.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-06 08:44:12
Üzenet elküldve: 2014-05-06 08:44:12
ÚJ
![>Xomorr Corrg [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1041_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Délelőtt//
*Arra ébred, hogy a nevét mondják. A furcsa inkább a hely. A Chiarival közös ágyukban nem szokta semmi ennyire nyomni a derekát. Nagy nehezen felnyitja félig a szemét, de a bántó világosság miatt rögtön össze is szorítja.*
~Hova a fenébe tűnt a sátor teteje?~
*Némi vak tapogatózás után aztán leesik ám, hogy nem a sátrában van. Kissé sokat ivott az este, vagy csak az erjesztett kancatej és Hrothgaar borának keverése nem tett jót, de csendes részegségében elaludt a tűz mellett. A nevére ébredt, a nevét pedig a Szellemjáró és Kagan mondta, tehát ideje összekapnia magát nagyon gyorsan. Feltápászkodik, megkeresi a legközelebbi esővizes hordót és fejjel belemerül nyakig, aztán víz alatt marad egy jó tíz-tizenöt másodpercig. Ezt háromszor-négyszer megismétli és friss is lesz mint a reggeli harmat. Ideje megkeresni az őt keresőket.*
-Egy darab dalnok, szolgálatra jelentkezik! *Vágja magát vigyázzba és meghallgatja a feladatot. Ha Lea kételyeit is hallaná megnyugtathatná, hogy az apróbb dolgokért így sem fognak fizetni, mert dolgok eltulajdonításában simán felveszi a versenyt Hildivel, még úgy is, hogy rég gyakorolta.*
-Egy perc és elkészülök! *Közli, aztán a sátra felé veszi az irányt. Ha ébren találja a feleségét akkor vált vele egy gyors csókot, aztán egy ládából előveszi "városi ruháját". Bőrcsizma, vászonnadrág, csicsás tiri-tarka ing és egy hasonló, kócsagtollas kalap. Tőreinek is megkeresi a vésetekkel díszített dísztokjait, úgy köti őket az oldalára.*
-Mehetünk! *Vigyorog a Szellemjáróra, mikor újra megjelenik.*
*Arra ébred, hogy a nevét mondják. A furcsa inkább a hely. A Chiarival közös ágyukban nem szokta semmi ennyire nyomni a derekát. Nagy nehezen felnyitja félig a szemét, de a bántó világosság miatt rögtön össze is szorítja.*
~Hova a fenébe tűnt a sátor teteje?~
*Némi vak tapogatózás után aztán leesik ám, hogy nem a sátrában van. Kissé sokat ivott az este, vagy csak az erjesztett kancatej és Hrothgaar borának keverése nem tett jót, de csendes részegségében elaludt a tűz mellett. A nevére ébredt, a nevét pedig a Szellemjáró és Kagan mondta, tehát ideje összekapnia magát nagyon gyorsan. Feltápászkodik, megkeresi a legközelebbi esővizes hordót és fejjel belemerül nyakig, aztán víz alatt marad egy jó tíz-tizenöt másodpercig. Ezt háromszor-négyszer megismétli és friss is lesz mint a reggeli harmat. Ideje megkeresni az őt keresőket.*
-Egy darab dalnok, szolgálatra jelentkezik! *Vágja magát vigyázzba és meghallgatja a feladatot. Ha Lea kételyeit is hallaná megnyugtathatná, hogy az apróbb dolgokért így sem fognak fizetni, mert dolgok eltulajdonításában simán felveszi a versenyt Hildivel, még úgy is, hogy rég gyakorolta.*
-Egy perc és elkészülök! *Közli, aztán a sátra felé veszi az irányt. Ha ébren találja a feleségét akkor vált vele egy gyors csókot, aztán egy ládából előveszi "városi ruháját". Bőrcsizma, vászonnadrág, csicsás tiri-tarka ing és egy hasonló, kócsagtollas kalap. Tőreinek is megkeresi a vésetekkel díszített dísztokjait, úgy köti őket az oldalára.*
-Mehetünk! *Vigyorog a Szellemjáróra, mikor újra megjelenik.*
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 23:28:36
Üzenet elküldve: 2014-05-05 23:28:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Délelőtt//
*Vajon mi is történt? Ezt elég nehéz felidézni... Addig rendben, hogy tegnap este ivott, miközben a verekedést nézte, még arra is emlékszik, hogy elindult valahová a többiekkel, aztán eltévedt, mert egy fáról azt hitte, hogy Kagan, és vagy fél órát ácsorgott mellette, hogy vajon merre haladnak tovább? Na de hogyan került a fák közé, enyhén összehányt ruhában, ez az igazi kérdés. Meg hogy ez vajon az ő hányása-e, de ez már szinte mellékes, a fejfájás meg a további hányinger mellett. Legalább még a látása nem kettő, viszont mindenhol csak fákat lát. Lehet valójában kettősen lát, és csak feleennyi fa van? Na ez is egy jó kérdés, majd felírja a listára, hogy egyszer megválaszolja. Igyekszik megszabadulni a hányástól, szerencsére talán már elégszer használta már ezt a varázslatot ahhoz, hogy ilyen felettébb beszámíthatatlan állapotban is sikerüljön. Ha nem, hát annyi baj legyen, majd azt mondja, ez egy népi díszítése a ruhának, vagy ilyenek. Na de mégis... a tábor közelében nem volt annyi fa, hogy azok között eltévedjen, hogyan és hova került? Majd egy pillanatig úgy érzi, kagan hangját hallja, amint őt szólítja. Kétséges, hogy a képzelete játszik-e vele, avagy tényleg így van, de kéne valamit találni, amivel kijuthat.*
- Az a tábor egy hegytetőn volt, akkor felfelé kell mennem... mert hogy itt ferde a föld *tekint le, majd elkezd arrafelé sétálni, amerre emelkedik az út, előbb-utóbb oda kell jusson a táborhoz. Végül ha felér, akkor gépiesen a tábortűz irányába indul, elvégre táborban töltött életének nagyját ott élte le. Ez az ő otthona a táborban... Na jó, ezektől a gondolatoktól lassan meg kéne szabadulni, meg a fejfájástól, és a hányingertől, meg úgy mindentől, és úgy csinálni, mintha nem a halálos ágyáról kelt volna fel. Odaérve üdvözli az ott lévőket, majd teljesen figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy most tervezett indulni a komoly expedícióra, illetve magával vinni Hildit, leül valahova, és ha bármi vizet talál, abból vedel egy keveset. Eztán enyhén elcsigázott arccal (de remélhetőleg már hányás nélkül) üldögél egy kicsit, és bámul a semmibe, amíg konkrétan hozzá nem intéznek néhány szót. ami előtt a nevén szólítják, máskülönben aligha fog eljutni az agyáig a dolog, hogy figyelni kéne.*
A varázsló egy Makulátlan elegancia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
*Vajon mi is történt? Ezt elég nehéz felidézni... Addig rendben, hogy tegnap este ivott, miközben a verekedést nézte, még arra is emlékszik, hogy elindult valahová a többiekkel, aztán eltévedt, mert egy fáról azt hitte, hogy Kagan, és vagy fél órát ácsorgott mellette, hogy vajon merre haladnak tovább? Na de hogyan került a fák közé, enyhén összehányt ruhában, ez az igazi kérdés. Meg hogy ez vajon az ő hányása-e, de ez már szinte mellékes, a fejfájás meg a további hányinger mellett. Legalább még a látása nem kettő, viszont mindenhol csak fákat lát. Lehet valójában kettősen lát, és csak feleennyi fa van? Na ez is egy jó kérdés, majd felírja a listára, hogy egyszer megválaszolja. Igyekszik megszabadulni a hányástól, szerencsére talán már elégszer használta már ezt a varázslatot ahhoz, hogy ilyen felettébb beszámíthatatlan állapotban is sikerüljön. Ha nem, hát annyi baj legyen, majd azt mondja, ez egy népi díszítése a ruhának, vagy ilyenek. Na de mégis... a tábor közelében nem volt annyi fa, hogy azok között eltévedjen, hogyan és hova került? Majd egy pillanatig úgy érzi, kagan hangját hallja, amint őt szólítja. Kétséges, hogy a képzelete játszik-e vele, avagy tényleg így van, de kéne valamit találni, amivel kijuthat.*
- Az a tábor egy hegytetőn volt, akkor felfelé kell mennem... mert hogy itt ferde a föld *tekint le, majd elkezd arrafelé sétálni, amerre emelkedik az út, előbb-utóbb oda kell jusson a táborhoz. Végül ha felér, akkor gépiesen a tábortűz irányába indul, elvégre táborban töltött életének nagyját ott élte le. Ez az ő otthona a táborban... Na jó, ezektől a gondolatoktól lassan meg kéne szabadulni, meg a fejfájástól, és a hányingertől, meg úgy mindentől, és úgy csinálni, mintha nem a halálos ágyáról kelt volna fel. Odaérve üdvözli az ott lévőket, majd teljesen figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy most tervezett indulni a komoly expedícióra, illetve magával vinni Hildit, leül valahova, és ha bármi vizet talál, abból vedel egy keveset. Eztán enyhén elcsigázott arccal (de remélhetőleg már hányás nélkül) üldögél egy kicsit, és bámul a semmibe, amíg konkrétan hozzá nem intéznek néhány szót. ami előtt a nevén szólítják, máskülönben aligha fog eljutni az agyáig a dolog, hogy figyelni kéne.*
A varázsló egy Makulátlan elegancia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 23:05:40
Üzenet elküldve: 2014-05-05 23:05:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Tűzugrás//
*Megtartja a határt, amit maga elé állított az alkohollal kapcsolatban, így újabb kupa nem kerül a kezébe hiába is jön meg hozzá a kedve ahogy a jó hangulatban levő iszogató társaságot figyeli, meg persze a tűz lángjait ahogy felcsapva a levegőbe saját táncukat lejtik. Csak akkor kapja el a tekintetét a lángokról mikor álmából felriad a törzsfő, ám ahogy elkezdi mesélni azt, már vissza is fordul a tűz felé újból a gondolataiba merülve ahogy hallgatja az álmot. A tűz izzó kavalkádjában szemei előtt megjelennek a harcok, és belső viszályok képei, fülében visszhangoznak a pengék heves találkozásai, a harci kiáltások és a kilátástalan helyzet szülte folytonos belső konfliktusok. Még ha jól is érzi magát, ha tudott volna az ünnepségről talán késhetett volna egy napot az érkezéssel, és akkor talán legalább a vezérnek nem most okozott volna ezzel kellemetlenebb álmokat.*
- Jó éjt! *Szól utánuk, mikor távoznak a sátrak irányába, és ha felé pillantanak biccent is nekik, majd visszafordul a tűz irányába, hogy ismét gondolataiba merülhessen, és így lassan őt is elfoghassa az álom.*
//Hajnalban//
*Ahhoz képest, hogy már vagy két napja biztosan nem aludt, most se szundíthatott túl sokat. Még mindig sötét van, a tűz körül viszont már rendesen eltűntek az emberek. A szerzetest még itt látja, meg még talán egy-két alakot, de ezek szerint már nem sokan tartózkodnak a tűz körül. Nagyot nyújtózkodva ül fel, és keres magának egy, illetve két nagy pohár hideg vizet. Az egyiket kijózanítás és szomjoltás céljából mohon meg is iszik, a másikat pedig ébresztő céljából egy gyors mozdulattal az arcába lódít. Nagyot lélegezve simítja el a kósza hajszálakat amik esetlegesen az arcára tapadnak, majd a hajnal nyugalmában sétára indul. Nem távolodik el nagyon a tűztől, csupán kisebb vagy valamivel nagyobb köröket leírva tesz egy kisebb sétát, de a vége mindig ugyanaz. Visszatér a tűzhöz, hogy annak közelébe leülve az kicsit felmelengesse. Nem tartozik kimondottan a hajnal tulajdonságai közé, hogy túlzottan meleg lenne, főleg így kicsit vizesen. Bár ezt a problémát a tűz melege egész gyorsan megoldja.*
//Délelőtt//
*Lassan megtelik élettel a tábor, ahogy a nap is már felkúszott az égre így néhány fokkal megdobva a hőmérsékletet, ezért ismét gondolkodik azon az ötleten, hogy egy újabb pohár víz az arcba ismét üdítően hatna, ám most egy ezt egy időre elhalasztja. Néha-néha a szerzetesre sandít, akinek a kicsit karikás szemeit elnézve nem tippel túl sok pihenésre. Lehet nála még ő is többet pihent, nem tudja megmondani pontosan.
Mikor meghallja a kiáltást ő is csak akkor kel fel, és megy oda a tömeghez, viszont csak hátul áll meg kicsit távolabb, onnan figyeli az eseményeket.*
*Megtartja a határt, amit maga elé állított az alkohollal kapcsolatban, így újabb kupa nem kerül a kezébe hiába is jön meg hozzá a kedve ahogy a jó hangulatban levő iszogató társaságot figyeli, meg persze a tűz lángjait ahogy felcsapva a levegőbe saját táncukat lejtik. Csak akkor kapja el a tekintetét a lángokról mikor álmából felriad a törzsfő, ám ahogy elkezdi mesélni azt, már vissza is fordul a tűz felé újból a gondolataiba merülve ahogy hallgatja az álmot. A tűz izzó kavalkádjában szemei előtt megjelennek a harcok, és belső viszályok képei, fülében visszhangoznak a pengék heves találkozásai, a harci kiáltások és a kilátástalan helyzet szülte folytonos belső konfliktusok. Még ha jól is érzi magát, ha tudott volna az ünnepségről talán késhetett volna egy napot az érkezéssel, és akkor talán legalább a vezérnek nem most okozott volna ezzel kellemetlenebb álmokat.*
- Jó éjt! *Szól utánuk, mikor távoznak a sátrak irányába, és ha felé pillantanak biccent is nekik, majd visszafordul a tűz irányába, hogy ismét gondolataiba merülhessen, és így lassan őt is elfoghassa az álom.*
//Hajnalban//
*Ahhoz képest, hogy már vagy két napja biztosan nem aludt, most se szundíthatott túl sokat. Még mindig sötét van, a tűz körül viszont már rendesen eltűntek az emberek. A szerzetest még itt látja, meg még talán egy-két alakot, de ezek szerint már nem sokan tartózkodnak a tűz körül. Nagyot nyújtózkodva ül fel, és keres magának egy, illetve két nagy pohár hideg vizet. Az egyiket kijózanítás és szomjoltás céljából mohon meg is iszik, a másikat pedig ébresztő céljából egy gyors mozdulattal az arcába lódít. Nagyot lélegezve simítja el a kósza hajszálakat amik esetlegesen az arcára tapadnak, majd a hajnal nyugalmában sétára indul. Nem távolodik el nagyon a tűztől, csupán kisebb vagy valamivel nagyobb köröket leírva tesz egy kisebb sétát, de a vége mindig ugyanaz. Visszatér a tűzhöz, hogy annak közelébe leülve az kicsit felmelengesse. Nem tartozik kimondottan a hajnal tulajdonságai közé, hogy túlzottan meleg lenne, főleg így kicsit vizesen. Bár ezt a problémát a tűz melege egész gyorsan megoldja.*
//Délelőtt//
*Lassan megtelik élettel a tábor, ahogy a nap is már felkúszott az égre így néhány fokkal megdobva a hőmérsékletet, ezért ismét gondolkodik azon az ötleten, hogy egy újabb pohár víz az arcba ismét üdítően hatna, ám most egy ezt egy időre elhalasztja. Néha-néha a szerzetesre sandít, akinek a kicsit karikás szemeit elnézve nem tippel túl sok pihenésre. Lehet nála még ő is többet pihent, nem tudja megmondani pontosan.
Mikor meghallja a kiáltást ő is csak akkor kel fel, és megy oda a tömeghez, viszont csak hátul áll meg kicsit távolabb, onnan figyeli az eseményeket.*
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 22:54:14
Üzenet elküldve: 2014-05-05 22:54:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//tűzugrás//
*Motyorászva legyezgeti el Leandanát, de nem igazán lehet érteni mit is felel pontosan a lány az ébresztgetésre. Nagyon kimerült a mai naptól, meg úgy egyáltalán... végre nyugodtan alhat, mert nem akarnak a Szellemjáróval senkit kibeszélni, bátyja is mellette szuszog (míg el nem alszik ismét), mindenki itt van, mindenki jól van. Brennust is ápolják a gyógyítók...
Szépen csicsikál tovább a tűz mellett. A hajnal is itt éri.*
//Délelőtt//
*A tábor zajai hamarabb eljutnak hozzá, hiszen ő még mindig a parázs mellett szendereg. Már ébren van egy ideje, hallja, hogy jönnek-mennek páran, de nincs kedve kinyitni a szemét, nincs kedve felkelni. Hűvös a reggel, neki pedig igazán remek kis kuckója van a szőrmék alatt! Esze ágában sincs felkelni, míg nincs valaki útjában.
A lovak miatt sem aggódik. Van vizük, van mit legelniük. Egyiken sem ültek a napokban, így a csutakolás is ráér. Had pihenjenek derék hátasaik is. Majd Brennus paripájára vet egy pillantást. Majd. Később.
Kissé elszunyókálhat ismét, mert Kagan üvöltésére riad fel. A hívó szóra már elő is álltak páran, köztük Harath, aki -Leandana számításával ellentétben - nem látogatta meg őt az este. Mi több... kifejezetten érdekesnek és furcsának lehet nevezni az esti semlegességet a tegnap délelőtti szerelmes ölelkezés fényében. De a félvér elég különösen viselkedett egész este, talán ivott, vagy evett valamit amit nem kellett volna...
Isurii legalábbis ezzel nyugtatja magát. Olyasmi, bátyjának gyermekkori barátja, akinek egy napja megnyílt a hóhajú, s akit egy napja olyan közel engedett magához, mint még senki ember fiát... egyszerűen kihasználta és csúnyán átejtette őt... fel sem merül benne.
Nyújtózik egyet és felül. Takaróit magán tartva képez egy "kupacot" a tűz mellett és innen figyel vezérükre.*
*Motyorászva legyezgeti el Leandanát, de nem igazán lehet érteni mit is felel pontosan a lány az ébresztgetésre. Nagyon kimerült a mai naptól, meg úgy egyáltalán... végre nyugodtan alhat, mert nem akarnak a Szellemjáróval senkit kibeszélni, bátyja is mellette szuszog (míg el nem alszik ismét), mindenki itt van, mindenki jól van. Brennust is ápolják a gyógyítók...
Szépen csicsikál tovább a tűz mellett. A hajnal is itt éri.*
//Délelőtt//
*A tábor zajai hamarabb eljutnak hozzá, hiszen ő még mindig a parázs mellett szendereg. Már ébren van egy ideje, hallja, hogy jönnek-mennek páran, de nincs kedve kinyitni a szemét, nincs kedve felkelni. Hűvös a reggel, neki pedig igazán remek kis kuckója van a szőrmék alatt! Esze ágában sincs felkelni, míg nincs valaki útjában.
A lovak miatt sem aggódik. Van vizük, van mit legelniük. Egyiken sem ültek a napokban, így a csutakolás is ráér. Had pihenjenek derék hátasaik is. Majd Brennus paripájára vet egy pillantást. Majd. Később.
Kissé elszunyókálhat ismét, mert Kagan üvöltésére riad fel. A hívó szóra már elő is álltak páran, köztük Harath, aki -Leandana számításával ellentétben - nem látogatta meg őt az este. Mi több... kifejezetten érdekesnek és furcsának lehet nevezni az esti semlegességet a tegnap délelőtti szerelmes ölelkezés fényében. De a félvér elég különösen viselkedett egész este, talán ivott, vagy evett valamit amit nem kellett volna...
Isurii legalábbis ezzel nyugtatja magát. Olyasmi, bátyjának gyermekkori barátja, akinek egy napja megnyílt a hóhajú, s akit egy napja olyan közel engedett magához, mint még senki ember fiát... egyszerűen kihasználta és csúnyán átejtette őt... fel sem merül benne.
Nyújtózik egyet és felül. Takaróit magán tartva képez egy "kupacot" a tűz mellett és innen figyel vezérükre.*
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 22:36:38
Üzenet elküldve: 2014-05-05 22:36:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Fülledt éjszaka//
*Sem a gyógyítói sátor kenceficéi, sem az éjszaka sötétje nem hoz nyugvást számára. Merthogy nemigen sikerül huzamosabb ideig aludnia. Minduntalan, időről-időre vendége akad, ki oly dolgokat szabadít fel benne, mint senki más eddig. Vulkánkitöréshez hasonlatos, mit átél, az álom pedig csak rövidke pihenő csupán, mely megszakítja eme csodát. De olyankor mélyen zuhan az édes eszméletlenségbe, és van mikor mellkasán pihen okozója és fokozója is. Talán ez a legeslegjobb, mit teste megél élete során. De kora reggel egyedül ébred. Szétnéz, az összetúrt szőrmék közül, nyirkos bőre verítékről tanúskodik.*
~Álom volt csupán?~
*Kérdi magában, ahogy feltápászkodik. Rögzítő kötését sehol nem leli, ellenben válla mégis jobb állapotban van. Viszont fáradt, és nyúzott, mint kit agyonvertek. Lábai remegnek, és ég ágyéka is. Lassan, de biztosan tudatosodnak benne az éjszaka történtek.*
//Reggel//
*Kell kis idő, mire kikászálódik sátrából, de azonnal mosdani indul. A hűs víz enyhíti "szenvedését", jótékonyan mossa ki a csipát szeméből, frissíti lelkét, s eszét. És persze a tisztálkodás sem utolsó. Eztán pedig farkaséhesen fal valamit. Közben elnézi az éledező tábort. Ha látja is az Aranyhajút, nem megy oda, nem is int, csak szeme üzen. Ugyanígy jár vele a Hóhajú is, talán csak egy hosszabb pillantásra bírja befogni lélektükrét a lány. És ültet el némi lelkiismeret furdalást, valljuk be nem alaptalanul. Sőt.
Elgondolkodva falatozik, majd fegyvereiért és vértjéért megy. Nem, meggondolja magát, és a gyógyító balzsam után indul, mit Shauri használt vállára.*
~Hol vagy most segítőm?~
*Keresi egy ideig, de ha nagyon nem leli, úgy a gyógyító sátrában bizonyára akad olyan, ki bekeni vele. Csak eztán megy és ölt harci díszt, igaz jobbját nem erőltetve semmiképp. Bőrvértet húz, rövidkardot övébe, és íjat és tegezt hátára. Van ideje gondolkodni a történteken.*
~Boszorkányok mind.~
*Noha nem teljesen így és nem is feltétlenül bizonyos dolgában, mégis csak arra tud gondolni, hogy mindkét nőszemély bírja a Szellemek kegyét, s őt hálózta be. Hatalmuk pedig mondhatni kioltja egymást. De lehet csak belemagyarázza ezeket a dolgokba, hisz mentséget keres szíve és lelke. Esze pedig azon van, hogy meg is lelje.*
//Délelőtt//
*És mikor a törzs apraja -nagyja összegyűl Kagan színe előtt, ő sem marad el. Igaz nyúzott arccal, kissé beesett szemekkel a kialvatlanságtól, de bírja. Köszönti a szerzetest, és a többieket, majd nagyokat hallgat. Persze eszébe ötlik az bunyó utáni kegyvesztés zavaró ténye, sötét árnya, de elhessegeti. Még kitart az éjszaka szép emléke, mintegy óvó pajzsként funkcionálva. Nem, nem olyan módon érez most, mint korábban Isurii esetében. Valahogy sokkal megfoghatóbb, sokkal tárgyilagosabb, fizikálisabb kielégüléssel, és persze kiegyensúlyozottságával fogadja a nap kihívásait, ha az tartogat számára.
Kialvatlansága enyhíti amúgy peckesebb járását és büszkébb tartását. Ergo észrevehető változás sincs rajta. A fehérszemélyeket azonban nem látja egyelőre.*
*Sem a gyógyítói sátor kenceficéi, sem az éjszaka sötétje nem hoz nyugvást számára. Merthogy nemigen sikerül huzamosabb ideig aludnia. Minduntalan, időről-időre vendége akad, ki oly dolgokat szabadít fel benne, mint senki más eddig. Vulkánkitöréshez hasonlatos, mit átél, az álom pedig csak rövidke pihenő csupán, mely megszakítja eme csodát. De olyankor mélyen zuhan az édes eszméletlenségbe, és van mikor mellkasán pihen okozója és fokozója is. Talán ez a legeslegjobb, mit teste megél élete során. De kora reggel egyedül ébred. Szétnéz, az összetúrt szőrmék közül, nyirkos bőre verítékről tanúskodik.*
~Álom volt csupán?~
*Kérdi magában, ahogy feltápászkodik. Rögzítő kötését sehol nem leli, ellenben válla mégis jobb állapotban van. Viszont fáradt, és nyúzott, mint kit agyonvertek. Lábai remegnek, és ég ágyéka is. Lassan, de biztosan tudatosodnak benne az éjszaka történtek.*
//Reggel//
*Kell kis idő, mire kikászálódik sátrából, de azonnal mosdani indul. A hűs víz enyhíti "szenvedését", jótékonyan mossa ki a csipát szeméből, frissíti lelkét, s eszét. És persze a tisztálkodás sem utolsó. Eztán pedig farkaséhesen fal valamit. Közben elnézi az éledező tábort. Ha látja is az Aranyhajút, nem megy oda, nem is int, csak szeme üzen. Ugyanígy jár vele a Hóhajú is, talán csak egy hosszabb pillantásra bírja befogni lélektükrét a lány. És ültet el némi lelkiismeret furdalást, valljuk be nem alaptalanul. Sőt.
Elgondolkodva falatozik, majd fegyvereiért és vértjéért megy. Nem, meggondolja magát, és a gyógyító balzsam után indul, mit Shauri használt vállára.*
~Hol vagy most segítőm?~
*Keresi egy ideig, de ha nagyon nem leli, úgy a gyógyító sátrában bizonyára akad olyan, ki bekeni vele. Csak eztán megy és ölt harci díszt, igaz jobbját nem erőltetve semmiképp. Bőrvértet húz, rövidkardot övébe, és íjat és tegezt hátára. Van ideje gondolkodni a történteken.*
~Boszorkányok mind.~
*Noha nem teljesen így és nem is feltétlenül bizonyos dolgában, mégis csak arra tud gondolni, hogy mindkét nőszemély bírja a Szellemek kegyét, s őt hálózta be. Hatalmuk pedig mondhatni kioltja egymást. De lehet csak belemagyarázza ezeket a dolgokba, hisz mentséget keres szíve és lelke. Esze pedig azon van, hogy meg is lelje.*
//Délelőtt//
*És mikor a törzs apraja -nagyja összegyűl Kagan színe előtt, ő sem marad el. Igaz nyúzott arccal, kissé beesett szemekkel a kialvatlanságtól, de bírja. Köszönti a szerzetest, és a többieket, majd nagyokat hallgat. Persze eszébe ötlik az bunyó utáni kegyvesztés zavaró ténye, sötét árnya, de elhessegeti. Még kitart az éjszaka szép emléke, mintegy óvó pajzsként funkcionálva. Nem, nem olyan módon érez most, mint korábban Isurii esetében. Valahogy sokkal megfoghatóbb, sokkal tárgyilagosabb, fizikálisabb kielégüléssel, és persze kiegyensúlyozottságával fogadja a nap kihívásait, ha az tartogat számára.
Kialvatlansága enyhíti amúgy peckesebb járását és büszkébb tartását. Ergo észrevehető változás sincs rajta. A fehérszemélyeket azonban nem látja egyelőre.*
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 20:57:20
Üzenet elküldve: 2014-05-05 20:57:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Délelőtt//
*Kissé nyűgös és csipás még, hiszen alvásidejét a Szellemjáró - a nő részéről önkényes, Kagan részéről pedig önkéntes - produkciója meglehetősen lerövidítette, ám a kötelesség, az kötelesség.*
- Szekér akad, öszvért is vihettek, így nem Xomorrnak kell húznia. *biccent vissza Leandanának, majd övéről leakasztja az egyik kiporciózott bőrzacskót. A zacskóban 500 arany lapul, melyből Leandana Kagantal könnyen bevásárolhat.*
*
- Ésszel, erősen fogyóban van. *mondja halkan a törzs vajákosának, mert ezt a csapatnak nem kell feltétlenül tudnia. Persze, vannak még kincseik, de azokat előbb "pénzzé" kell majd tenniük.*
*A Szellemjárót egyébként nem félti, ő és Xomorr, ki élete egy részét mint városi nyikhaj élte le, meg fognak birkózni minden akadállyal; már ha egyáltalán az alkudozáson kívül szükség lesz bármi másra.*
- Zrekil Losef, merre jársz?! *bődül el ismét, mert nem látja a kis gnómot. Talán a fickó annyira benyakalt az este, hogy még mindig nem képes kimászni a sátrából? Előfordulhat, hiszen elég kicsi a termete, és a mágia sem jó mindenre.*
- Chiari, gyógyító kéz, jer ide addig. Mesélj, mit tudunk a vasba öltözött fickóról? *inti magához a gyógyítót addig, míg Hrothgaar magához tér, Zrekil pedig előkerül. A törzs élete nem állhat meg, csak mert valaki nem tud időben felkelni, nem igaz?*
- Mikorra lesz kikérdezhető állapotban? *ez fontos, függetlenül attól, hogy valóban Brennus érkezett-e meg hozzájuk, vagy valaki, ki nevét és vértjeit bitorolja galádul.*
*Kissé nyűgös és csipás még, hiszen alvásidejét a Szellemjáró - a nő részéről önkényes, Kagan részéről pedig önkéntes - produkciója meglehetősen lerövidítette, ám a kötelesség, az kötelesség.*
- Szekér akad, öszvért is vihettek, így nem Xomorrnak kell húznia. *biccent vissza Leandanának, majd övéről leakasztja az egyik kiporciózott bőrzacskót. A zacskóban 500 arany lapul, melyből Leandana Kagantal könnyen bevásárolhat.*
* - Ésszel, erősen fogyóban van. *mondja halkan a törzs vajákosának, mert ezt a csapatnak nem kell feltétlenül tudnia. Persze, vannak még kincseik, de azokat előbb "pénzzé" kell majd tenniük.*
*A Szellemjárót egyébként nem félti, ő és Xomorr, ki élete egy részét mint városi nyikhaj élte le, meg fognak birkózni minden akadállyal; már ha egyáltalán az alkudozáson kívül szükség lesz bármi másra.*
- Zrekil Losef, merre jársz?! *bődül el ismét, mert nem látja a kis gnómot. Talán a fickó annyira benyakalt az este, hogy még mindig nem képes kimászni a sátrából? Előfordulhat, hiszen elég kicsi a termete, és a mágia sem jó mindenre.*
- Chiari, gyógyító kéz, jer ide addig. Mesélj, mit tudunk a vasba öltözött fickóról? *inti magához a gyógyítót addig, míg Hrothgaar magához tér, Zrekil pedig előkerül. A törzs élete nem állhat meg, csak mert valaki nem tud időben felkelni, nem igaz?*
- Mikorra lesz kikérdezhető állapotban? *ez fontos, függetlenül attól, hogy valóban Brennus érkezett-e meg hozzájuk, vagy valaki, ki nevét és vértjeit bitorolja galádul.*
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 20:17:19
Üzenet elküldve: 2014-05-05 20:17:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Este, délelőtt. //
* Az estébe nyúlóan iszik a tűz körül, ha Hrothgaar ott marad mellette akkor együtt termelik az alkoholt gyomrukba ahol Lyriana a kis vöröske is megjeleni már sokkal emberszerűbb arccal. Biztos az hogy húzta a lóbőrt valamelyest segített neki. Bár a félhomály erősen tompítja a színeket amelyeket most Kramlaf szeme amúgy sem érzékel olyan remekül a torkán lecsúszott alkoholmennyiségnek köszönhetően. Néha szemei a kilógó szép formás mellekre tévednek amely kifejezetten úgy tűnik hogy ültükbe pont a törpe fejével van egy magasban. *
* A tűznél ivók kibeszélnek mindent abban a pár órában ameddig el nem nyomja őket a kellemesen telepedő szürke köd amelyet fáradtságnak hívnak. Ragadós mivoltában rátelepszik az emberre elég ha a társaság csupán egyik tagja egyszer ásítja el magát. Azután az egész társaságot megfertőzi eme fekete halálhoz hasonló szörnyűség. Szerencsére itt nem történik ilyen. Aki álmos vagy elmegy a sátrába vagy szimplán a tűz mellé települve álomra csukja szemét a beszélgetés fennmarad mivel Kramlaf az elmúlt napokban remekül táplált volt és eleget is aludt. Így tudja holnap nagy fejfájása lesz hacsak nem iszik minél több vizet. Ami meg is történik. Mivel időérzéke eléggé jónak mondható a sok kint alvástól. - Mivel ő nem ment sátorba aludni a tűz melege épp úgy megtette mint bármi más. - Így tudja még bőven messze vannak a hajnaltól mikor nem lát már fent lévő embert csupán a vöröskével koptatják még szájukat főleg hogy senki nem szól rájuk. Az éjszaka folyamán még talán csókot is láthatna köztük ha bárki is látná őket de mivel a tűztől enyhén távolabb vannak az éjszaka közepén és még oldalról is, alig láthatnák őket az " enyhén " pityókás szemek. *
* Kramlaf reggelig táplálja a tüzet és rá is virrad míg tisztítja szervezetét. Szeme enyhén karikás, mégis teljesen éber és felkészült. Nem fogja megnehezíteni a feladatának elvégzésében a hosszú éjszaka. Sőt lehet még bóbiskolt is egy keveset a tűznél nem emlékszik. Gondolatai egy dolog körül forognak a gyönyörű napfelkelte, amelyet még sosem csodált meg így. Hatalmas érték a sötét éjszaka után látni ahogy megtelik élettel a teljes tábor, a sátrakban elhelyezett dolgok enyhe árnyékot vetnek az ülőalkalmatosságok is elnyúlnak. A felkelések és fájdalmak nem törik meg, csak Kagan bődülésére áll be a tömegbe és figyel. *
* Az estébe nyúlóan iszik a tűz körül, ha Hrothgaar ott marad mellette akkor együtt termelik az alkoholt gyomrukba ahol Lyriana a kis vöröske is megjeleni már sokkal emberszerűbb arccal. Biztos az hogy húzta a lóbőrt valamelyest segített neki. Bár a félhomály erősen tompítja a színeket amelyeket most Kramlaf szeme amúgy sem érzékel olyan remekül a torkán lecsúszott alkoholmennyiségnek köszönhetően. Néha szemei a kilógó szép formás mellekre tévednek amely kifejezetten úgy tűnik hogy ültükbe pont a törpe fejével van egy magasban. *
* A tűznél ivók kibeszélnek mindent abban a pár órában ameddig el nem nyomja őket a kellemesen telepedő szürke köd amelyet fáradtságnak hívnak. Ragadós mivoltában rátelepszik az emberre elég ha a társaság csupán egyik tagja egyszer ásítja el magát. Azután az egész társaságot megfertőzi eme fekete halálhoz hasonló szörnyűség. Szerencsére itt nem történik ilyen. Aki álmos vagy elmegy a sátrába vagy szimplán a tűz mellé települve álomra csukja szemét a beszélgetés fennmarad mivel Kramlaf az elmúlt napokban remekül táplált volt és eleget is aludt. Így tudja holnap nagy fejfájása lesz hacsak nem iszik minél több vizet. Ami meg is történik. Mivel időérzéke eléggé jónak mondható a sok kint alvástól. - Mivel ő nem ment sátorba aludni a tűz melege épp úgy megtette mint bármi más. - Így tudja még bőven messze vannak a hajnaltól mikor nem lát már fent lévő embert csupán a vöröskével koptatják még szájukat főleg hogy senki nem szól rájuk. Az éjszaka folyamán még talán csókot is láthatna köztük ha bárki is látná őket de mivel a tűztől enyhén távolabb vannak az éjszaka közepén és még oldalról is, alig láthatnák őket az " enyhén " pityókás szemek. *
* Kramlaf reggelig táplálja a tüzet és rá is virrad míg tisztítja szervezetét. Szeme enyhén karikás, mégis teljesen éber és felkészült. Nem fogja megnehezíteni a feladatának elvégzésében a hosszú éjszaka. Sőt lehet még bóbiskolt is egy keveset a tűznél nem emlékszik. Gondolatai egy dolog körül forognak a gyönyörű napfelkelte, amelyet még sosem csodált meg így. Hatalmas érték a sötét éjszaka után látni ahogy megtelik élettel a teljes tábor, a sátrakban elhelyezett dolgok enyhe árnyékot vetnek az ülőalkalmatosságok is elnyúlnak. A felkelések és fájdalmak nem törik meg, csak Kagan bődülésére áll be a tömegbe és figyel. *
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 19:30:21
Üzenet elküldve: 2014-05-05 19:30:21
ÚJ
![>Brennus Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2902_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Este, majd reggel - gyógyítói szolgálat //
*Messze jár, nagyon messze. Távoli ősi földeken, olyan helyeken amikről még a legendáik sem beszélnek. Nagyon nehéz lenne elmondani honnan, de tudja. A világ melyben jár, nem az a világ amibe született, és ami azt illeti, nem is fizikai valójában van jelen. Felülről lát egy hatalmas kontinenst. Nem is, egy térképet, csak nagyon valószerűnek tűnik rajta minden. A hegyek tetején havazik.*
~ Varázslat ~
*Egy teremben van, és egy olyan asztalt néz mely térkép formára lett faragva, s amelyen minden olyan eleven. Mindent lát rajta, tengereket, városokat, még az apró seregeket is amik vonulnak jobbra - balra. Várakat lát, s ha megérint valamit, akkor ott terem, s alig pár méterről látja azt amit korábban mintha mérföldekről nézett volna.
Nem ismerős neki a földrajz. Szán rá némi időt hogy alaposan körbejárja az asztalt. A teremmel, melyben az asztal áll, nem is különösebben foglalkozik.
Nincs meg a világ hegység, márpedig annak pont középen kéne lennie. Van itt egy hegylánc, nagyjából középen, de nem hosszúkás, hanem hatalmas és tömör, s nem észak-déil irányban húzódik hanem kelet - nyugatiban.*
~ Mi a fene? ~
*A sivatag sincs jó oldalon. A világfal túlsó oldalán lenne a helye, de itt északon van.*
~ Hogy lehet ez? ~
*A tenger pedig nyugaton, s az egész világ félhold alakú, hatalmas, óriási hely, de semmiben sem hasonlít az általa ismert világra. Egyetlen pont sincs amit fel tudna ismerni.
Aztán valaki belép a szobába, és most kezdi csak megvizsgálni a termet, melyet eddig figyelmen kívül hagyott. Páncélos szobrok szegélyezik a falat mindkét oldalon. Emberek, mind olyan magas mint ő, de a páncéljuk és a pajzsuk, olyat még sose látott. Amennyire a fáklyák látni engedik közelebb megy, és megvizsgálná őket, de az idegen aki nem rég lépett be útját állja.*
-Még nem.*Csak ennyit hall. A fickó hatalmas meg is előzi fél fejjel. Sose látott még ilyen magas embert. Márpedig ez ember. Ismeri az óriásokat, és ez nem az. A mozgása, a szeme, a tartása, biztos benne hogy az amit lát, vagy legalábbis.*
-Az voltam egykoron.*A hang a fejében szól, nem az óriási lény mondja, bár rá néz. Tulajdonképpen egészen hasonlóak. A test alkat, a tartás, a pillantás, a vonásaik.
Nem tetszik neki ez az egész. Brennus sose szívlelte az ilyen mágikus hókusz pókuszokat, szóval úgy dönt megnézi azt amit eredetileg is akart, azt a páncélt. Valamiért átkozottul érdekli hogy mi az.
Meg is indul, de útját állja az árnyék. Megtaszítaná, félre lökné, de azok a mancsok acélos keménységgel záródnak saját gerendányi karjaira. Ő is ráfog, és szorítanak, rettentő erővel, de mégis, szinte mozdulatlanul.*
~ Erősebb nálam, erősebb a mocskos rohadt ~
-Idővel felérsz hozzánk
-Kihez?*Eddig csak fejben vitáztak, de már unja ezt a belső dumcsit.*
-Hozzánk.*Mindent betölt a fény. Nyoma sincs a teremnek, az asztalnak, a földrésznek. Egy csata közepén állnak. Egy óriási csata közepén. Látott már pár ronda ütközetet, de ilyet még soha. Itt nem százak küzdenek.*
-Ezrek.*Most már nem a fejében beszél. Most már mozog az árnyék óriás szája is.*
-Hozzánk.*Mondja, s a kar kinyúlik, és mutat. Olyanokra mint akiket a teremben látott.*
~ A szobrok ~
*De ezek élnek. Pajzsot hordanak, és páncélt, olyat, pont olyat mint a szobrok. És minden hullik előttük. Élő nem állhat meg velük szemben. Hármasával harcolnak, olyan mint az ő pajzsfaluk, de valahogy mégis más.
Az árnyéka meg csak vigyorog, fejcsóválva.
-Belém látsz, hallod amit gondolok?*És igen, a fickó biccent, majd legyint. Újabb ugrás időben és a térben. Egy erőd falai alatt állnak, oldalt két viaskodó csapat tűnik fel. Páncélosok, egy rakás ork ellen. Ugyanazok akiket múltkor is látott, meg korábban a teremben. Hosszú percekig figyelik a küzdelmet, míg csak az emberek maradnak állva. Pár megsebesült, de mind áll a lábán. Viszont többen jönnek, sokkal többen. Orkok, százával.*
~ Chö, marhák, bekerítik őket ~
*Valamit üvöltenek, de nem érti, nem érti ezt a nyelvet. Furcsa a hangzása a szavaiknak. A hatalmas árnyék pedig megint csak a fejét ingatja.*
-Nem érted.*Újra váltás, újabb csata, megint, megint, és megint, és mindig ugyanaz történik, minden egyes esetben.
-Nem akarnak győzni.*Fogalmazódik meg benne az egyértelmű következtetés.*
-Nem.
-Akkor mit akarnak?
-Pusztítani.*Megint a teremben vannak. Újra a kontinens, a fáklyák, és a szobrok között. De most valami más. Egy páncél fekszik az asztalon. Ha hozzáér a levegőbe emelkedik, és akarata szerint mozog. Darabjaira hullik, és összeáll. Próbálja megérteni, de neki ez túl bonyolult. Életében nem látott még ilyen vértet.*
-Egyszer majd megérted.*Az árnyék tesója már megint vigyorog.*
~ Franc esne beléd ~
*Megint int a kezével, s a vért immár rajta van. Érzi, a súlyát, a vonalát, mindent.*
-Varázslat
-Nem
-De
-NEM.*Úgy tűnik a fickó nincs oda azért, ha vitatkoznak vele. Pedig neki marha sok kérdése lenne. De mikor nyitná a száját, újra int a fickó ő pedig zuhanni kezd, zuhan, lefelé, az égből, s a fejében az árnyék utolsó gondolata cikázik.*
-Még nem érdemelted ki a helyed köztünk.*Ő pedig bele csapódik a talajba. Iszonyú fájdalom hullám robban a testében. Kinyitja a szemét, egy sátorban van. Újra a sátorban.
Kívülről napfény szűrődik befelé.*
*Messze jár, nagyon messze. Távoli ősi földeken, olyan helyeken amikről még a legendáik sem beszélnek. Nagyon nehéz lenne elmondani honnan, de tudja. A világ melyben jár, nem az a világ amibe született, és ami azt illeti, nem is fizikai valójában van jelen. Felülről lát egy hatalmas kontinenst. Nem is, egy térképet, csak nagyon valószerűnek tűnik rajta minden. A hegyek tetején havazik.*
~ Varázslat ~
*Egy teremben van, és egy olyan asztalt néz mely térkép formára lett faragva, s amelyen minden olyan eleven. Mindent lát rajta, tengereket, városokat, még az apró seregeket is amik vonulnak jobbra - balra. Várakat lát, s ha megérint valamit, akkor ott terem, s alig pár méterről látja azt amit korábban mintha mérföldekről nézett volna.
Nem ismerős neki a földrajz. Szán rá némi időt hogy alaposan körbejárja az asztalt. A teremmel, melyben az asztal áll, nem is különösebben foglalkozik.
Nincs meg a világ hegység, márpedig annak pont középen kéne lennie. Van itt egy hegylánc, nagyjából középen, de nem hosszúkás, hanem hatalmas és tömör, s nem észak-déil irányban húzódik hanem kelet - nyugatiban.*
~ Mi a fene? ~
*A sivatag sincs jó oldalon. A világfal túlsó oldalán lenne a helye, de itt északon van.*
~ Hogy lehet ez? ~
*A tenger pedig nyugaton, s az egész világ félhold alakú, hatalmas, óriási hely, de semmiben sem hasonlít az általa ismert világra. Egyetlen pont sincs amit fel tudna ismerni.
Aztán valaki belép a szobába, és most kezdi csak megvizsgálni a termet, melyet eddig figyelmen kívül hagyott. Páncélos szobrok szegélyezik a falat mindkét oldalon. Emberek, mind olyan magas mint ő, de a páncéljuk és a pajzsuk, olyat még sose látott. Amennyire a fáklyák látni engedik közelebb megy, és megvizsgálná őket, de az idegen aki nem rég lépett be útját állja.*
-Még nem.*Csak ennyit hall. A fickó hatalmas meg is előzi fél fejjel. Sose látott még ilyen magas embert. Márpedig ez ember. Ismeri az óriásokat, és ez nem az. A mozgása, a szeme, a tartása, biztos benne hogy az amit lát, vagy legalábbis.*
-Az voltam egykoron.*A hang a fejében szól, nem az óriási lény mondja, bár rá néz. Tulajdonképpen egészen hasonlóak. A test alkat, a tartás, a pillantás, a vonásaik.
Nem tetszik neki ez az egész. Brennus sose szívlelte az ilyen mágikus hókusz pókuszokat, szóval úgy dönt megnézi azt amit eredetileg is akart, azt a páncélt. Valamiért átkozottul érdekli hogy mi az.
Meg is indul, de útját állja az árnyék. Megtaszítaná, félre lökné, de azok a mancsok acélos keménységgel záródnak saját gerendányi karjaira. Ő is ráfog, és szorítanak, rettentő erővel, de mégis, szinte mozdulatlanul.*
~ Erősebb nálam, erősebb a mocskos rohadt ~
-Idővel felérsz hozzánk
-Kihez?*Eddig csak fejben vitáztak, de már unja ezt a belső dumcsit.*
-Hozzánk.*Mindent betölt a fény. Nyoma sincs a teremnek, az asztalnak, a földrésznek. Egy csata közepén állnak. Egy óriási csata közepén. Látott már pár ronda ütközetet, de ilyet még soha. Itt nem százak küzdenek.*
-Ezrek.*Most már nem a fejében beszél. Most már mozog az árnyék óriás szája is.*
-Hozzánk.*Mondja, s a kar kinyúlik, és mutat. Olyanokra mint akiket a teremben látott.*
~ A szobrok ~
*De ezek élnek. Pajzsot hordanak, és páncélt, olyat, pont olyat mint a szobrok. És minden hullik előttük. Élő nem állhat meg velük szemben. Hármasával harcolnak, olyan mint az ő pajzsfaluk, de valahogy mégis más.
Az árnyéka meg csak vigyorog, fejcsóválva.
-Belém látsz, hallod amit gondolok?*És igen, a fickó biccent, majd legyint. Újabb ugrás időben és a térben. Egy erőd falai alatt állnak, oldalt két viaskodó csapat tűnik fel. Páncélosok, egy rakás ork ellen. Ugyanazok akiket múltkor is látott, meg korábban a teremben. Hosszú percekig figyelik a küzdelmet, míg csak az emberek maradnak állva. Pár megsebesült, de mind áll a lábán. Viszont többen jönnek, sokkal többen. Orkok, százával.*
~ Chö, marhák, bekerítik őket ~
*Valamit üvöltenek, de nem érti, nem érti ezt a nyelvet. Furcsa a hangzása a szavaiknak. A hatalmas árnyék pedig megint csak a fejét ingatja.*
-Nem érted.*Újra váltás, újabb csata, megint, megint, és megint, és mindig ugyanaz történik, minden egyes esetben.
-Nem akarnak győzni.*Fogalmazódik meg benne az egyértelmű következtetés.*
-Nem.
-Akkor mit akarnak?
-Pusztítani.*Megint a teremben vannak. Újra a kontinens, a fáklyák, és a szobrok között. De most valami más. Egy páncél fekszik az asztalon. Ha hozzáér a levegőbe emelkedik, és akarata szerint mozog. Darabjaira hullik, és összeáll. Próbálja megérteni, de neki ez túl bonyolult. Életében nem látott még ilyen vértet.*
-Egyszer majd megérted.*Az árnyék tesója már megint vigyorog.*
~ Franc esne beléd ~
*Megint int a kezével, s a vért immár rajta van. Érzi, a súlyát, a vonalát, mindent.*
-Varázslat
-Nem
-De
-NEM.*Úgy tűnik a fickó nincs oda azért, ha vitatkoznak vele. Pedig neki marha sok kérdése lenne. De mikor nyitná a száját, újra int a fickó ő pedig zuhanni kezd, zuhan, lefelé, az égből, s a fejében az árnyék utolsó gondolata cikázik.*
-Még nem érdemelted ki a helyed köztünk.*Ő pedig bele csapódik a talajba. Iszonyú fájdalom hullám robban a testében. Kinyitja a szemét, egy sátorban van. Újra a sátorban.
Kívülről napfény szűrődik befelé.*
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:55:33
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:55:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Kapuőrség//
*Az éjszaka csendesen telik, csupán az éjjeli madarak énekét lehet hallani. Azil az ünnepi hangulat elmúltával egyre inkább kezdi érezni a macskajaj közeledtét. Szerencsére a pipáját nem felejtette a műhelyben, így most lassan megtömi az eszközt és rágyújt. A felizzó parázs komor képet fest a nyúzott arcú óriásról, ami hűen tükrözi lelkiállapotát.*
~Úgy tűnik, találtam egy helyet, ahol végre újra a kezembe vehetem az életemet. De mi legyen a múlttal? Éljek benne, vagy őrizzem meg, s kezdjek újat? Képes vagyok rá?~
*Teszi fel magának a kérdéseket, amelyekre eddig nem talált választ. A melankóliából egy törzsbéli harcos megjelenése zökkenti ki. A Dharren nevű férfi érdeklődik, hogy történt-e valami, ám Azil csupán a fejét rázza, jelezve, hogy semmi említésre méltó. Ezek után az éjszaka gyorsan elszáll, és a nap lassan feltűnik az égbolt alján.*
//Hajnalban//
*Kagan érkezése valódi megváltás Azil számára. Mióta itt van nem ivott egy kortyot sem, így az esti dorbézolás most alaposan megkínozza. Fáradtan lép be az ottbonául is szolgáló műhely hálókamrájába, és dobja le bőrvértjét, és fegyverét. Sajnos fekhelyet még csak egy pokróc és az alászórt fűrészpor és faforgács jelenti, de az óriásnak most ez is kényelmes. Szinte azonnal el is alszik. Álmában hallani véli Narna, a felesége és Anzil, a kisfia hangját. Ottbon van, este, az ablakon csupán a hold fénye világít be. Azil a hang forrását keresi.*
-Hát hazajöttél, Azil? Apa te vagy az?-
*Hallatszik a újfent a páros hangja. Az ajtóban ekkor körvonalazódni látszik egy kissé telt, ám arányos nő alakja, mögötte egy karcsú alacsony alak. Azil mosolyogva lép közelebb, ám arca rémültté válik, ahogy megpillantja őket. Mindkettőnek vérmocskos a ruhája, a nőn több vágás éktelenkedik, köztük a nyakán és a hasán keresztbe.A fiú mellén egy nagy lyuk tátong, amit talán egy lándzsadöfés okozhatott. Azil kétségbe esve esik térdre a látványtól, szemei megnedvesednek.*
-Elkéstél, Azil. Elkéstél. Pedig bíztunk benned. Mi szerettünk, apa.-
*Lépnek közelebb, ismételgetve a szavakat.*
-Elkéstél.Elkéstél.-
*Skandálják, ahogy közelebb érnek.*
-NEEM!-
*Kiált fel az óriás, miközben sikerül kiszakítania magát az álomból. Zihálva tántorog ki a szabadba, és igyekszik urrá lenni a remegésen. Képtelen visszaaludni, így csupán ül a műhely padján, és kifejezéstelen arccal farigcsál egy darab fát.*
//Délelőtt//
*Mire feleszmél, már ébren van a tábor, Kagan pedig gyülekezőt kiált. Azil magára ölti vértjét, felkapja szigonyát, és beáll a többiek mögé. Hamarosan kiderül, hogy a tegnap megismert törpével, és az óriás fivérekkel fog valamilyen feladatot végezni. Bágyadtan lép a törpe mellé, amint az szabad lesz, és a feladat iránt érdeklődik.*
-Jó reggelt Hrothgaar. Mit kell csinálnunk? Kicsit lemaradtam. Bocsánat.-
*Bólint egy nagyot, majd várja a választ.*
A hozzászólás írója (Borgőzös Azil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.05 19:05:03
*Az éjszaka csendesen telik, csupán az éjjeli madarak énekét lehet hallani. Azil az ünnepi hangulat elmúltával egyre inkább kezdi érezni a macskajaj közeledtét. Szerencsére a pipáját nem felejtette a műhelyben, így most lassan megtömi az eszközt és rágyújt. A felizzó parázs komor képet fest a nyúzott arcú óriásról, ami hűen tükrözi lelkiállapotát.*
~Úgy tűnik, találtam egy helyet, ahol végre újra a kezembe vehetem az életemet. De mi legyen a múlttal? Éljek benne, vagy őrizzem meg, s kezdjek újat? Képes vagyok rá?~
*Teszi fel magának a kérdéseket, amelyekre eddig nem talált választ. A melankóliából egy törzsbéli harcos megjelenése zökkenti ki. A Dharren nevű férfi érdeklődik, hogy történt-e valami, ám Azil csupán a fejét rázza, jelezve, hogy semmi említésre méltó. Ezek után az éjszaka gyorsan elszáll, és a nap lassan feltűnik az égbolt alján.*
//Hajnalban//
*Kagan érkezése valódi megváltás Azil számára. Mióta itt van nem ivott egy kortyot sem, így az esti dorbézolás most alaposan megkínozza. Fáradtan lép be az ottbonául is szolgáló műhely hálókamrájába, és dobja le bőrvértjét, és fegyverét. Sajnos fekhelyet még csak egy pokróc és az alászórt fűrészpor és faforgács jelenti, de az óriásnak most ez is kényelmes. Szinte azonnal el is alszik. Álmában hallani véli Narna, a felesége és Anzil, a kisfia hangját. Ottbon van, este, az ablakon csupán a hold fénye világít be. Azil a hang forrását keresi.*
-Hát hazajöttél, Azil? Apa te vagy az?-
*Hallatszik a újfent a páros hangja. Az ajtóban ekkor körvonalazódni látszik egy kissé telt, ám arányos nő alakja, mögötte egy karcsú alacsony alak. Azil mosolyogva lép közelebb, ám arca rémültté válik, ahogy megpillantja őket. Mindkettőnek vérmocskos a ruhája, a nőn több vágás éktelenkedik, köztük a nyakán és a hasán keresztbe.A fiú mellén egy nagy lyuk tátong, amit talán egy lándzsadöfés okozhatott. Azil kétségbe esve esik térdre a látványtól, szemei megnedvesednek.*
-Elkéstél, Azil. Elkéstél. Pedig bíztunk benned. Mi szerettünk, apa.-
*Lépnek közelebb, ismételgetve a szavakat.*
-Elkéstél.Elkéstél.-
*Skandálják, ahogy közelebb érnek.*
-NEEM!-
*Kiált fel az óriás, miközben sikerül kiszakítania magát az álomból. Zihálva tántorog ki a szabadba, és igyekszik urrá lenni a remegésen. Képtelen visszaaludni, így csupán ül a műhely padján, és kifejezéstelen arccal farigcsál egy darab fát.*
//Délelőtt//
*Mire feleszmél, már ébren van a tábor, Kagan pedig gyülekezőt kiált. Azil magára ölti vértjét, felkapja szigonyát, és beáll a többiek mögé. Hamarosan kiderül, hogy a tegnap megismert törpével, és az óriás fivérekkel fog valamilyen feladatot végezni. Bágyadtan lép a törpe mellé, amint az szabad lesz, és a feladat iránt érdeklődik.*
-Jó reggelt Hrothgaar. Mit kell csinálnunk? Kicsit lemaradtam. Bocsánat.-
*Bólint egy nagyot, majd várja a választ.*
A hozzászólás írója (Borgőzös Azil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.05 19:05:03
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:38:37
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:38:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//tűzugrás//
* Biccent, jelezve hogy értette a parancsot és el is indul, hogy teljesítse azokat. Az irány miatt Kagan háta mögött lépdel elfele, mikor visszafordul még egy cinkos mosollyal és sokat mondó szemöldökrántással a Szellemjáró felé. Még szép hogy észrevette, hogy mit nézett a nő annyira rajta. Pech, hogy megint nem jókor jöttek össze ezek a kis villanások. Őrségben van, bár nem lett beosztva, így Leandana "kénytelen" Kagan után menni. Pedig ő is eljátszott volna vele. Most már mindegy. Elhúz a dolgait intézni és Shaurit is megtalálja, aki a gyógyítói sátorba épp befelé tart. Elmondja neki is a feladatát és megyen tovább. Végül Elenyel is meg lesz. Néhány, pityókásan kóricáló társát visszatereli a sátrak valamelyikébe, vagy legalább annak közelébe. Az este és a hajnal eltelik, kevés, bár elégséges alvással és néhány izzasztó álommal. El is határozza, hogy a holnapi napon elkapja Szellemjárót és megmasszírozza a vállait. *
//délelőtt + őrség//
* Délelőtt, délelőtt, délelőtt pedig megmosakszik és tiszta ruhát ölt. Iszik abból a feketéből, amit Chiari főz. Kicsit beszélgetnek az éjszaka történtekről és visszanéz még a kapuhoz. Elsőként veszi észre a feléjük haladó férfit a kutyájával. Szól az egyik őrtársának, hogy értesítse a vezért arról, hogy valaki már megint feléjük tart. Férfi az illető, kutyával, a távolban szekerével. Ő pedig marad a helyén és figyeli tovább az idegent. Mégpedig annak idegen mivolta miatt újfent dühösen. *
* Biccent, jelezve hogy értette a parancsot és el is indul, hogy teljesítse azokat. Az irány miatt Kagan háta mögött lépdel elfele, mikor visszafordul még egy cinkos mosollyal és sokat mondó szemöldökrántással a Szellemjáró felé. Még szép hogy észrevette, hogy mit nézett a nő annyira rajta. Pech, hogy megint nem jókor jöttek össze ezek a kis villanások. Őrségben van, bár nem lett beosztva, így Leandana "kénytelen" Kagan után menni. Pedig ő is eljátszott volna vele. Most már mindegy. Elhúz a dolgait intézni és Shaurit is megtalálja, aki a gyógyítói sátorba épp befelé tart. Elmondja neki is a feladatát és megyen tovább. Végül Elenyel is meg lesz. Néhány, pityókásan kóricáló társát visszatereli a sátrak valamelyikébe, vagy legalább annak közelébe. Az este és a hajnal eltelik, kevés, bár elégséges alvással és néhány izzasztó álommal. El is határozza, hogy a holnapi napon elkapja Szellemjárót és megmasszírozza a vállait. *
//délelőtt + őrség//
* Délelőtt, délelőtt, délelőtt pedig megmosakszik és tiszta ruhát ölt. Iszik abból a feketéből, amit Chiari főz. Kicsit beszélgetnek az éjszaka történtekről és visszanéz még a kapuhoz. Elsőként veszi észre a feléjük haladó férfit a kutyájával. Szól az egyik őrtársának, hogy értesítse a vezért arról, hogy valaki már megint feléjük tart. Férfi az illető, kutyával, a távolban szekerével. Ő pedig marad a helyén és figyeli tovább az idegent. Mégpedig annak idegen mivolta miatt újfent dühösen. *
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:07:34
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:07:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Este-gyógyítói szolgálat//
* Sokáig tudott aludni, hála annak, hogy a két lány viszonylag csendben beszélgették. Hallott, amit hallott, de Brennus egész éjszaka felügyelet alatt állt. Cysmin és Niana sűrűn itatgatták vele a főzetet. Lázának se híre, se hamva, ha majd felébred, eldől a többi is. *
//délelőtt//
* A már lassan megszokott reggeli és amúgy szinte egész napos rosszulléte sem bukkan fel nála. Úgy tűnik, hogy lassan elhagyta várandóságának azt a részét, mikor több jön ki belőle, mint amit megevett. Így korán reggel már a szokásos fekete lét főzi és Nianával együtt nekilátnak levesnek, reggelinek. Innen figyeli a vezér, hogy a mai napon kinek milyen feladatok lesznek kiosztva. *
* Sokáig tudott aludni, hála annak, hogy a két lány viszonylag csendben beszélgették. Hallott, amit hallott, de Brennus egész éjszaka felügyelet alatt állt. Cysmin és Niana sűrűn itatgatták vele a főzetet. Lázának se híre, se hamva, ha majd felébred, eldől a többi is. *
//délelőtt//
* A már lassan megszokott reggeli és amúgy szinte egész napos rosszulléte sem bukkan fel nála. Úgy tűnik, hogy lassan elhagyta várandóságának azt a részét, mikor több jön ki belőle, mint amit megevett. Így korán reggel már a szokásos fekete lét főzi és Nianával együtt nekilátnak levesnek, reggelinek. Innen figyeli a vezér, hogy a mai napon kinek milyen feladatok lesznek kiosztva. *
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:04:35
Üzenet elküldve: 2014-05-05 18:04:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learont többször is megzavarják fűben való heverészése közben és mivel így nem tudja a pihenést úgy élvezni, ahogy azt szeretné, elindul. Felszáll lovaskocsijára és indítja Redult.*
-Menjél lovacskám, amerre akarsz!
*Már pár napja arra megy, amerre lova tart. Így, különösebb cél nélkül, bóklászás közben rátalál egy szerpentinre. Magában megcsodálja a dolgot, hiszen nem tudta, hogy errefelé emberek laknak.*
~Lehet, hogy valami erdőlakók vannak errefelé?~
*Nem tud rájönni a dologra, így azt választja, hogy felmegy és megnézi. Amúgy is tervbe volt neki véve, hogy hegyi területen telepedjék le. Mindene megvan arra, hogy nyugodtan lakjon, de ha valaki van itt, aki nem néz rá rosszallóan, akkor semmi ellenvetése. Redul már egy ideje tapodja a port, mikor feltűnik valami a horizonton. Egy erősség.*
~Ez már felettébb érdekes!~
*Hümmögi szakálla alatt.*
~Szóval tényleg laknak itt valakik.~
*Jegyzi meg az egyértelmű tényt. Lova lassít. Learon nem tudja miért, de nem is érdekli. Nem siet sehova amúgy sem. Elkezd fütyörészni, hogy egyértelművé tegye érkezését. Nem akarja meggondolatlanság miatt elveszteni esetlegesen a még használható jobb karját. Bárki levet a falakon, aki ellenségnek tekintve beleröpít egy nyilat, aztán meg állatait is ellophatja. Ezen a gondolatmeneten Learon egészen felháborodik. Megrázza a fejét és halkan az orra alá motyogja.*
-Engem aztán senki nem rabol ki!
*Mikor már eléggé látszódnak a falak, a férfi leszáll a kocsiról és kutyáját magával hívva elindul az építmény felé.*
-Gyere kutyuskám! Nézzük meg mi is folyik itt!
*Nem félti a szekerét. Még látótávolságban van bőven, és úgy veszi, ha ki akarják fosztani, azt akármennyire is meg szeretné akadályozni, így fél karral, nem tudná. Egy nyers burgonyát kezd el rágcsálni, miközben a tábor felé tart.*
~No mi a szösz? Jön valaki?~
*Gondolja, hiszen mozgást vél felfedezni a falon. Lehet, csak a nap játszik a szemével, de ki tudja? Hangosan csámcsog, és a kutyája is kap pár falatot. Furcsa egy teremtés ez a kutya. Szereti a krumplit és nem bánt senkit. Learon nem is tudja minek fogadta magához, hiszen arra a szerepre, amire kéne egyáltalán nem hasznosítható. Nem őrző-védő eb. maximum úgy tűnhet. Egy pillanatra áll meg csak, amikor egy újabb darabot vesz elő zsebéből, ezután újra elindul.*
-Menjél lovacskám, amerre akarsz!
*Már pár napja arra megy, amerre lova tart. Így, különösebb cél nélkül, bóklászás közben rátalál egy szerpentinre. Magában megcsodálja a dolgot, hiszen nem tudta, hogy errefelé emberek laknak.*
~Lehet, hogy valami erdőlakók vannak errefelé?~
*Nem tud rájönni a dologra, így azt választja, hogy felmegy és megnézi. Amúgy is tervbe volt neki véve, hogy hegyi területen telepedjék le. Mindene megvan arra, hogy nyugodtan lakjon, de ha valaki van itt, aki nem néz rá rosszallóan, akkor semmi ellenvetése. Redul már egy ideje tapodja a port, mikor feltűnik valami a horizonton. Egy erősség.*
~Ez már felettébb érdekes!~
*Hümmögi szakálla alatt.*
~Szóval tényleg laknak itt valakik.~
*Jegyzi meg az egyértelmű tényt. Lova lassít. Learon nem tudja miért, de nem is érdekli. Nem siet sehova amúgy sem. Elkezd fütyörészni, hogy egyértelművé tegye érkezését. Nem akarja meggondolatlanság miatt elveszteni esetlegesen a még használható jobb karját. Bárki levet a falakon, aki ellenségnek tekintve beleröpít egy nyilat, aztán meg állatait is ellophatja. Ezen a gondolatmeneten Learon egészen felháborodik. Megrázza a fejét és halkan az orra alá motyogja.*
-Engem aztán senki nem rabol ki!
*Mikor már eléggé látszódnak a falak, a férfi leszáll a kocsiról és kutyáját magával hívva elindul az építmény felé.*
-Gyere kutyuskám! Nézzük meg mi is folyik itt!
*Nem félti a szekerét. Még látótávolságban van bőven, és úgy veszi, ha ki akarják fosztani, azt akármennyire is meg szeretné akadályozni, így fél karral, nem tudná. Egy nyers burgonyát kezd el rágcsálni, miközben a tábor felé tart.*
~No mi a szösz? Jön valaki?~
*Gondolja, hiszen mozgást vél felfedezni a falon. Lehet, csak a nap játszik a szemével, de ki tudja? Hangosan csámcsog, és a kutyája is kap pár falatot. Furcsa egy teremtés ez a kutya. Szereti a krumplit és nem bánt senkit. Learon nem is tudja minek fogadta magához, hiszen arra a szerepre, amire kéne egyáltalán nem hasznosítható. Nem őrző-védő eb. maximum úgy tűnhet. Egy pillanatra áll meg csak, amikor egy újabb darabot vesz elő zsebéből, ezután újra elindul.*
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 15:04:46
Üzenet elküldve: 2014-05-05 15:04:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//tűzugrás//
*Igazán megnyugtató a dolog, hogy nem kell sokat "dolgoznia" Kaganon ahhoz, hogy a férfi is megfelelő hangulatba kerüljön. Szerencsére Kagannak nincs ellenére az ilyesmi általában, így most sem. Lea pedig igazán nem fogja vissza magát és eléggé hangosan sóhajtozik ahhoz, hogy azt a sátoron kívül is meghallják. Pedig régebben igazán félénk, szolid kislány volt, csak az utóbbi pár évben lett ilyen buja - konkrétan azóta, hogy ő lett a törzs Szellemjárója...
Hörögve-lihegve omlik végül a férfi mellé, és bár "megkapta a magáét", azért még közel sem kapott meg mindent, ami egyébként jár neki. Olyan sok energiája halmozódott fel, hogy úgy érzi, hogy Kagan neki momentán nem elég, és elbírna még egy - vagy két - hímmel. Olyat még úgysem csináltak soha, mert mindig csak asszonyokat hoznak magukkal. Ezt azonban egyelőre nem vezeti elő a hímnek, viszont pihenni is csak addig hagyja, hogy aztán elölről kezdhessék az egészet. Ezekkel az ismétlésekkel pedig az éjszaka nagy része el is megy. Lea pedig végül olyan édesdeden alszik, hogy arra sem ébred fel, mikor Kagan elmegy őrségbe. Kellőképpen elfáradt ahhoz, hogy álomtalanul, pihentetően alhasson. Kagan pedig igazán kihasználva érezheti magát, mert Lea még a sátoroszlophoz is odakötözte, hogy ne ficeregjen feleslegesen, és az legyen amit ő akar.
//délelőtt//
Rendkívül kisimultan ébred fel reggel, és kivételesen úgy dönt, hogy lustálkodik még egy sort, kelés után megmosdik - le kell csutakolni a különböző testnedveket -, megfésülködik, illatos olajjal keni be a testét. Az éjszaka hevessége alatt az ásónyéltől feltört kezéről leoldódott a kötés, de a levegő határozottan jót tett a sebnek, és már egészen szép ahhoz képest, mint amilyennek indult. Azért ezt is újra kötözi, hogy a napi kosz ne menjen bele.
Amint Kagan kiadja a feladatukat tekintete Xomorrt kezdi el keresni. Bár most lényegesen nyugodtabb, mint előző este volt, de Dharren még mindig piszkálja a fantáziáját. Vele szívesebben menne. De Kagan Xomorrt osztotta be mellé, úgyhogy a bárddal megy.*
- Pénzt kell és egy szekér.
*ez minden, a többit intézik maguk, ha minden igaz akkor Hrotghaar beszerezte Chiaritól azt a listát ami a gyógyítónak kell, meg neki is van egy listája. Meg Kagannak is vannak kívánalmai. Egyébként úgy érzi, mintha a fogát húznák, mert nem szoktak ők hozzá ahhoz, hogy fizessenek az áruért.*
*Igazán megnyugtató a dolog, hogy nem kell sokat "dolgoznia" Kaganon ahhoz, hogy a férfi is megfelelő hangulatba kerüljön. Szerencsére Kagannak nincs ellenére az ilyesmi általában, így most sem. Lea pedig igazán nem fogja vissza magát és eléggé hangosan sóhajtozik ahhoz, hogy azt a sátoron kívül is meghallják. Pedig régebben igazán félénk, szolid kislány volt, csak az utóbbi pár évben lett ilyen buja - konkrétan azóta, hogy ő lett a törzs Szellemjárója...
Hörögve-lihegve omlik végül a férfi mellé, és bár "megkapta a magáét", azért még közel sem kapott meg mindent, ami egyébként jár neki. Olyan sok energiája halmozódott fel, hogy úgy érzi, hogy Kagan neki momentán nem elég, és elbírna még egy - vagy két - hímmel. Olyat még úgysem csináltak soha, mert mindig csak asszonyokat hoznak magukkal. Ezt azonban egyelőre nem vezeti elő a hímnek, viszont pihenni is csak addig hagyja, hogy aztán elölről kezdhessék az egészet. Ezekkel az ismétlésekkel pedig az éjszaka nagy része el is megy. Lea pedig végül olyan édesdeden alszik, hogy arra sem ébred fel, mikor Kagan elmegy őrségbe. Kellőképpen elfáradt ahhoz, hogy álomtalanul, pihentetően alhasson. Kagan pedig igazán kihasználva érezheti magát, mert Lea még a sátoroszlophoz is odakötözte, hogy ne ficeregjen feleslegesen, és az legyen amit ő akar.
//délelőtt//
Rendkívül kisimultan ébred fel reggel, és kivételesen úgy dönt, hogy lustálkodik még egy sort, kelés után megmosdik - le kell csutakolni a különböző testnedveket -, megfésülködik, illatos olajjal keni be a testét. Az éjszaka hevessége alatt az ásónyéltől feltört kezéről leoldódott a kötés, de a levegő határozottan jót tett a sebnek, és már egészen szép ahhoz képest, mint amilyennek indult. Azért ezt is újra kötözi, hogy a napi kosz ne menjen bele.
Amint Kagan kiadja a feladatukat tekintete Xomorrt kezdi el keresni. Bár most lényegesen nyugodtabb, mint előző este volt, de Dharren még mindig piszkálja a fantáziáját. Vele szívesebben menne. De Kagan Xomorrt osztotta be mellé, úgyhogy a bárddal megy.*
- Pénzt kell és egy szekér.
*ez minden, a többit intézik maguk, ha minden igaz akkor Hrotghaar beszerezte Chiaritól azt a listát ami a gyógyítónak kell, meg neki is van egy listája. Meg Kagannak is vannak kívánalmai. Egyébként úgy érzi, mintha a fogát húznák, mert nem szoktak ők hozzá ahhoz, hogy fizessenek az áruért.*
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 12:58:29
Üzenet elküldve: 2014-05-05 12:58:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//tűzugrás//
*Már eléggé összeszedte magát, csak a nyaka tövében borzong még kicsit az "álomhalál" élménye, így hamar urrá lesz remegésén is.*
- Ja, igen. *bólint lassan, aztán feltápászkodik, hogy a sátrába térjen. Bár nem volt biztos benne, sejtette, hogy Leandana követni fogja - az asszony mosolya számára már több, mint árulkodó.*
~ Össze kell kapnom magam, mert még megátkoz... ~ *somolyog magában, hiszen előre látja sorsát arra az éjjelre. Hagyja magát leteperni, és bizony örül, hogy korábban megfogadta a Szellemjáró tanácsát és vízzel vegyítette a szeszt; így sem a holnap nem lesz gyötrően borzalmas, sem ma éjjel nem vall kudarcot. Olyannyira nem, hogy a vágy tüzében minden egyéb porrá hamvad - a törzs sorsa, a rabszolgák kérdése, a jövő baljós árnyai.*
//Hajnalban//
*Meglehetősen rövid ideig alszik, mindig így van ez vele, ha italmámorral a fejében fekszik le aludni; egyszerűen képtelen kipihenni magát. Halkan, de gyorsan öltözik fel, harci felszerelést ölt, majd kimegy, és leváltja a kapuőrséget. A hajnal már csak percek kérdése, és így az őrök is aludhatnak pár órát, mielőtt újabb feladatuk után néznek majd.*
*Alaposan átgondolja álmát, és következtetéseit is, na meg a törzsre kirótt feladatokat. Miközben a Kaputoronyban ücsörögve, medvebundába burkolva pipázik, és várja, hogy keleten, a folyón túl a diadalmas Nap aranyszínbe vonja a Szántóföldek rendezett világát, Kagan Thargodar néhány személycserét végez, és a feladatokon is módosít. Mert a világ is állandóan változik.*
//Délelőtt//
*A nap már órák óta fenn tündököl, mire a vezér összehívja a törzsét, annak szolgáit, foglyait és vendégeit. Mindenki itt van, kinek itt kell lennie.*
- Thargodarok! *népe körében mindig erősnek, magabiztosnak érzi magát, és ahogy végigtekint harmincegynéhány fős csapatán, az előző este bizonytalanságát mintha elfújták volna; volt-nincs.*
- Utaztunk és hazaértünk, építkeztünk s elfáradtunk, mulattunk és megpihentünk. Ám új napra, új kihívásra virradtunk, karunk sosem nyugodhat túl sokáig, erőnkkel és akaratunkkal mindig tovább, egyre csak tovább kell haladnunk. Az erődünk csak a kezdet! *itt az ideje, hogy első parancsát is kiadja.*
- Hrothgaar Skyllagrimmson, jer ide! *inti magához a törpét, majd meglapogatja annak vállait, kinyilvánítva bizalmát és megbecsülését.*
- Néped örökségének letéteményese vagy, te vagy hát a legalkalmasabb, hogy a feladatot végrehajtsd. Vidd magaddal a három hím óriást, és vörös hajú szolgámat, Lyrianát. Legyetek óvatosak és alaposak... *röviden felvázolja, mit kér a törpétől, a kérdéseire is válaszol, majd körülpillant, hogy ki is a következő.*
- Szellemjáró! Bölcsességed és éleslátásod gyakran volt a törzs javára. Most is azt kérem tőled, segítsd népünket: Xomorral menjetek ama Városba, és látogassátok meg a piacot és a kovácsot. Vegyétek meg, mi törzsünknek kell, és mit magunk még nem tudunk előteremteni, aztán térjetek vissza. *a Szellemjáró valószínűleg jobbat tudja, mi kell a törzsnek, mint maga Kagan, de ha kérdés van, arra is felel. Ha Leandana igényli, még aranyat is kaphat Kagantól.*
- Zrekil Losef, Garabonciás Úr, merre vagy?! *fordul ez után félkörbe, tekintetével a kis gnómot kutatva. Ő a következő a sorban.*
*Már eléggé összeszedte magát, csak a nyaka tövében borzong még kicsit az "álomhalál" élménye, így hamar urrá lesz remegésén is.*
- Ja, igen. *bólint lassan, aztán feltápászkodik, hogy a sátrába térjen. Bár nem volt biztos benne, sejtette, hogy Leandana követni fogja - az asszony mosolya számára már több, mint árulkodó.*
~ Össze kell kapnom magam, mert még megátkoz... ~ *somolyog magában, hiszen előre látja sorsát arra az éjjelre. Hagyja magát leteperni, és bizony örül, hogy korábban megfogadta a Szellemjáró tanácsát és vízzel vegyítette a szeszt; így sem a holnap nem lesz gyötrően borzalmas, sem ma éjjel nem vall kudarcot. Olyannyira nem, hogy a vágy tüzében minden egyéb porrá hamvad - a törzs sorsa, a rabszolgák kérdése, a jövő baljós árnyai.*
//Hajnalban//
*Meglehetősen rövid ideig alszik, mindig így van ez vele, ha italmámorral a fejében fekszik le aludni; egyszerűen képtelen kipihenni magát. Halkan, de gyorsan öltözik fel, harci felszerelést ölt, majd kimegy, és leváltja a kapuőrséget. A hajnal már csak percek kérdése, és így az őrök is aludhatnak pár órát, mielőtt újabb feladatuk után néznek majd.*
*Alaposan átgondolja álmát, és következtetéseit is, na meg a törzsre kirótt feladatokat. Miközben a Kaputoronyban ücsörögve, medvebundába burkolva pipázik, és várja, hogy keleten, a folyón túl a diadalmas Nap aranyszínbe vonja a Szántóföldek rendezett világát, Kagan Thargodar néhány személycserét végez, és a feladatokon is módosít. Mert a világ is állandóan változik.*
//Délelőtt//
*A nap már órák óta fenn tündököl, mire a vezér összehívja a törzsét, annak szolgáit, foglyait és vendégeit. Mindenki itt van, kinek itt kell lennie.*
- Thargodarok! *népe körében mindig erősnek, magabiztosnak érzi magát, és ahogy végigtekint harmincegynéhány fős csapatán, az előző este bizonytalanságát mintha elfújták volna; volt-nincs.*
- Utaztunk és hazaértünk, építkeztünk s elfáradtunk, mulattunk és megpihentünk. Ám új napra, új kihívásra virradtunk, karunk sosem nyugodhat túl sokáig, erőnkkel és akaratunkkal mindig tovább, egyre csak tovább kell haladnunk. Az erődünk csak a kezdet! *itt az ideje, hogy első parancsát is kiadja.*
- Hrothgaar Skyllagrimmson, jer ide! *inti magához a törpét, majd meglapogatja annak vállait, kinyilvánítva bizalmát és megbecsülését.*
- Néped örökségének letéteményese vagy, te vagy hát a legalkalmasabb, hogy a feladatot végrehajtsd. Vidd magaddal a három hím óriást, és vörös hajú szolgámat, Lyrianát. Legyetek óvatosak és alaposak... *röviden felvázolja, mit kér a törpétől, a kérdéseire is válaszol, majd körülpillant, hogy ki is a következő.*
- Szellemjáró! Bölcsességed és éleslátásod gyakran volt a törzs javára. Most is azt kérem tőled, segítsd népünket: Xomorral menjetek ama Városba, és látogassátok meg a piacot és a kovácsot. Vegyétek meg, mi törzsünknek kell, és mit magunk még nem tudunk előteremteni, aztán térjetek vissza. *a Szellemjáró valószínűleg jobbat tudja, mi kell a törzsnek, mint maga Kagan, de ha kérdés van, arra is felel. Ha Leandana igényli, még aranyat is kaphat Kagantól.*
- Zrekil Losef, Garabonciás Úr, merre vagy?! *fordul ez után félkörbe, tekintetével a kis gnómot kutatva. Ő a következő a sorban.*
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-05 10:39:22
Üzenet elküldve: 2014-05-05 10:39:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//tűzugrás//
*Hosszan bólint amikor Kagan elmeséli az álmát. Talán csak egy álom, talán nem, egyelőre Lea ezt még nem tudja, majd később kiderül. Egyelőre hajlik arra, hogy ez csupán álom volt, amiben minden olyasmi benne volt ami Kagant legbelül foglalkoztatja. Mindenesetre Lea keze addig nem mozdul a férfi kezéről és válláról amíg annak remegése nem csillapul.
A jelentést tevő Dharrenre melegen rámosolyog. Ugyanis még mindig bizsergeti a fantáziáját a férfi, és az ami már előző este óta folyamatosan elmarad. Egy gyors pillantás csak, ami végigszalad Dharren feje búbjától a lábáig. A folyónál látta pucéran Dharrent, úgyhogy nem kell nagyon a képzeletére bíznia azt, hogy hogyan is néz ki az meztelenül. Csak az a nagyra nőtt asszony megzavarta őket... Mikorra Kagan befejezi a feladatok kiosztását addigra Lea elszakítja a tekintetét Dharren ágyékától - mert nyilván nem a szemöldökének az ívét tanulmányozza - és már ismét Kaganra néz.*
- A sátradban kényelmesebben alhatsz!
*mondja már az után, hogy Dharren távozik, hogy elvégezze a kiszabott feladatát. Mivel Isut is itt nyomta el az álom, ezért finoman felébreszti a lányt és neki is elmondja, hogy a sátrában kényelmesebben alhat. Mivel arra számít, hogy Isunál hamarosan megjelenik Harath ezért biztató mosollyal néz a lányra. Hiába, egy liezon mindenkinek jót tesz - vagy jót tenne, ahogy neki is jót tett volna ha hagyják kicsit Dharrennel. Mivel a gyertyát tartani nem akarja ezért Kagannal tart, hátha ki tud belőle csikarni némi merevséget - talán nem ivott annyit, hogy elpuhuljon -, mert még tényleg kezd meglehetősen frusztrált lenni. Bár kicsit elszégyelli magát, hogy ilyen időkben - Kagan furcsa álma, az előkerülő Brennus - csak erre tud gondolni. De egy lánynak is lehetnek vágyai.
Az elmúlt napok eseményei miatt Lea már nagyon levezetné a fölös energiáit - levezette volna már előző este is és a mai nap reggelén is -, így aztán ha Kagan elindul a sátra felé, akkor bizony a nő energiáinak "áldozata" lesz. Már persze csak abban az esetben ha nem dolgozik benne túlságosan a pia, mert ha igen akkor Lea már inkább segít önmagán, de nem fecsérli az időt arra, hogy megkeményítsen valamit, amit a szesz megpuhított. De remélhetőleg nem kell önmagának örömöt szerezzen, mert amúgy sokkal jobban aludna ha Kagan tenné ezt...*
*Hosszan bólint amikor Kagan elmeséli az álmát. Talán csak egy álom, talán nem, egyelőre Lea ezt még nem tudja, majd később kiderül. Egyelőre hajlik arra, hogy ez csupán álom volt, amiben minden olyasmi benne volt ami Kagant legbelül foglalkoztatja. Mindenesetre Lea keze addig nem mozdul a férfi kezéről és válláról amíg annak remegése nem csillapul.
A jelentést tevő Dharrenre melegen rámosolyog. Ugyanis még mindig bizsergeti a fantáziáját a férfi, és az ami már előző este óta folyamatosan elmarad. Egy gyors pillantás csak, ami végigszalad Dharren feje búbjától a lábáig. A folyónál látta pucéran Dharrent, úgyhogy nem kell nagyon a képzeletére bíznia azt, hogy hogyan is néz ki az meztelenül. Csak az a nagyra nőtt asszony megzavarta őket... Mikorra Kagan befejezi a feladatok kiosztását addigra Lea elszakítja a tekintetét Dharren ágyékától - mert nyilván nem a szemöldökének az ívét tanulmányozza - és már ismét Kaganra néz.*
- A sátradban kényelmesebben alhatsz!
*mondja már az után, hogy Dharren távozik, hogy elvégezze a kiszabott feladatát. Mivel Isut is itt nyomta el az álom, ezért finoman felébreszti a lányt és neki is elmondja, hogy a sátrában kényelmesebben alhat. Mivel arra számít, hogy Isunál hamarosan megjelenik Harath ezért biztató mosollyal néz a lányra. Hiába, egy liezon mindenkinek jót tesz - vagy jót tenne, ahogy neki is jót tett volna ha hagyják kicsit Dharrennel. Mivel a gyertyát tartani nem akarja ezért Kagannal tart, hátha ki tud belőle csikarni némi merevséget - talán nem ivott annyit, hogy elpuhuljon -, mert még tényleg kezd meglehetősen frusztrált lenni. Bár kicsit elszégyelli magát, hogy ilyen időkben - Kagan furcsa álma, az előkerülő Brennus - csak erre tud gondolni. De egy lánynak is lehetnek vágyai.
Az elmúlt napok eseményei miatt Lea már nagyon levezetné a fölös energiáit - levezette volna már előző este is és a mai nap reggelén is -, így aztán ha Kagan elindul a sátra felé, akkor bizony a nő energiáinak "áldozata" lesz. Már persze csak abban az esetben ha nem dolgozik benne túlságosan a pia, mert ha igen akkor Lea már inkább segít önmagán, de nem fecsérli az időt arra, hogy megkeményítsen valamit, amit a szesz megpuhított. De remélhetőleg nem kell önmagának örömöt szerezzen, mert amúgy sokkal jobban aludna ha Kagan tenné ezt...*
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-04 22:09:27
Üzenet elküldve: 2014-05-04 22:09:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Shauri//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nem lehet panasza, való igaz. Kedvére való, mit tapintani van lehetősége, nagyon is. Lehet nem zökkenőmentesek randijaik, vagy mondhatják általánosan egymásba esnek?*
-Hallhattad, kemény legény vagyok.
*Mosolyog vissza a fölé hajoló aggódó arcra egész közelről. És hamarost érezheti is.
Az az emlegetett egy kéz bizony nem csak, hogy a ruházat alá férkőzik, de azon van, hogy el is távolítsa azokat. Hiszen csak akadályt képez közte és a nőstény közt. Kellemesen beleborzong a mellkasán "randalírozó" ujjak érintésébe. Kéjesen felmordul az ajkak csiklandozásába, a forró csókokra. Szinte már nem is fáj karja, feledi. A vágy forró tüzében kezd égni teste, ahogy az izmos, mégis kipárnázott testhez simul sajátja.
Nem is sejti, hogy kicsit odébb a tűznél Kagan épp partnerét nevezi meg őrszemnek. Ha tudná szegény vezér, hogy itt a ragyogó alkalom elszakítania őt féltett húgától, kivel bontakozó szerelmi rügyit oly rossz szemmel szemlélte mindig.
De a kis sátra most kiváló rejtek számukra, hacsak nem durvul be játékuk, és válik túl hangossá.*
-Egy gyógymódot ismerek. Rögvest életet lehelhetsz belém.
*Leheli az elf fülébe kéjesen sejtetve mire gondol. Persze nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy kitalálja vágyait. Balja pedig már a nadrágot lazítja az asszonynép derekán, s alámerül, hogy odaférkőzzék ágyékához. Addig pedig van alkalom, hogy a maradék ruházattól is megszabadulhasson az Aranyhajú. Most bánja csak igazán Harr, hogy jobbja béna, és be kell érje egyetlen kézzel.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.05.05 08:57:52, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nem lehet panasza, való igaz. Kedvére való, mit tapintani van lehetősége, nagyon is. Lehet nem zökkenőmentesek randijaik, vagy mondhatják általánosan egymásba esnek?*
-Hallhattad, kemény legény vagyok.
*Mosolyog vissza a fölé hajoló aggódó arcra egész közelről. És hamarost érezheti is.
Az az emlegetett egy kéz bizony nem csak, hogy a ruházat alá férkőzik, de azon van, hogy el is távolítsa azokat. Hiszen csak akadályt képez közte és a nőstény közt. Kellemesen beleborzong a mellkasán "randalírozó" ujjak érintésébe. Kéjesen felmordul az ajkak csiklandozásába, a forró csókokra. Szinte már nem is fáj karja, feledi. A vágy forró tüzében kezd égni teste, ahogy az izmos, mégis kipárnázott testhez simul sajátja.
Nem is sejti, hogy kicsit odébb a tűznél Kagan épp partnerét nevezi meg őrszemnek. Ha tudná szegény vezér, hogy itt a ragyogó alkalom elszakítania őt féltett húgától, kivel bontakozó szerelmi rügyit oly rossz szemmel szemlélte mindig.
De a kis sátra most kiváló rejtek számukra, hacsak nem durvul be játékuk, és válik túl hangossá.*
-Egy gyógymódot ismerek. Rögvest életet lehelhetsz belém.
*Leheli az elf fülébe kéjesen sejtetve mire gondol. Persze nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy kitalálja vágyait. Balja pedig már a nadrágot lazítja az asszonynép derekán, s alámerül, hogy odaférkőzzék ágyékához. Addig pedig van alkalom, hogy a maradék ruházattól is megszabadulhasson az Aranyhajú. Most bánja csak igazán Harr, hogy jobbja béna, és be kell érje egyetlen kézzel.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.05.05 08:57:52, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2014-05-04 21:58:02
Üzenet elküldve: 2014-05-04 21:58:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Szabadfoglalkozás//
*Kicsit meglepődik a válaszon, illetve válaszokon, de különösebben nem sokkolja a másik nyíltsága és őszintesége. Legalább most kerek perec megtudta mit figyel rajta annyira Waldran. Eddig azt hitte letojta egy madár, beleült valami állatpiszokba, vagy fika lóg az orrából, ilyesmi...*
-Jah!
*Kiállt fel megvilágosodva.*
-Én is szoktam őket nézegetni. *Vallja be, majd tüntetőlegesen le is pillant magára a bolondos nőstényszerzet és jobbjával szórakozottan meg is cirógatja az ölében "dédelgetett" kis vörös rókájának piheszőrét. Ajkába harapva vigyorog, mint akit éppen valami huncutságon értek, s ami azt illeti... ez is történik.*
-Kis selymes!
*Magyarázza roppant elégedetten, de fél szemmel azért a másikra sandít. A maga nyomorult kis módján még is csak figyelembe veszi társai véleményét, Waldran pedig a felderítők csapatában is különösen fontos személy Akheel elmélete szerint. Nem akarja kikergetni a világból fura kis dolgaival, de úgy érzi megengedheti már magának, hogy megossza Waldrannal az ilyen kis... titkait is.*
-Hogy?
*Kérdezi miközben maradék cuccait összeszedi: kész visszaindulni, de szívesen időzne még Waldran társaságában. Olyan ritkán van alkalma ennyi időt eltölteni egy-egy emberrel úgy, hogy közben ne végeznének valami fontos és megterhelő feladatot, hogy szeretné kihasználni a lehetőséget. Még őrségben sem állt ma éjjel, s tart egy kicsit tőle, hogy ha Kagan szeme elé kerül egyből beosztja őt.*
-Jó!
*Rázza meg nedves üstökét és menet közben (már ha elindulnak) egy pici madzaggal felkötözi a szemébe lógó tincseket.*
*Kicsit meglepődik a válaszon, illetve válaszokon, de különösebben nem sokkolja a másik nyíltsága és őszintesége. Legalább most kerek perec megtudta mit figyel rajta annyira Waldran. Eddig azt hitte letojta egy madár, beleült valami állatpiszokba, vagy fika lóg az orrából, ilyesmi...*
-Jah!
*Kiállt fel megvilágosodva.*
-Én is szoktam őket nézegetni. *Vallja be, majd tüntetőlegesen le is pillant magára a bolondos nőstényszerzet és jobbjával szórakozottan meg is cirógatja az ölében "dédelgetett" kis vörös rókájának piheszőrét. Ajkába harapva vigyorog, mint akit éppen valami huncutságon értek, s ami azt illeti... ez is történik.*
-Kis selymes!
*Magyarázza roppant elégedetten, de fél szemmel azért a másikra sandít. A maga nyomorult kis módján még is csak figyelembe veszi társai véleményét, Waldran pedig a felderítők csapatában is különösen fontos személy Akheel elmélete szerint. Nem akarja kikergetni a világból fura kis dolgaival, de úgy érzi megengedheti már magának, hogy megossza Waldrannal az ilyen kis... titkait is.*
-Hogy?
*Kérdezi miközben maradék cuccait összeszedi: kész visszaindulni, de szívesen időzne még Waldran társaságában. Olyan ritkán van alkalma ennyi időt eltölteni egy-egy emberrel úgy, hogy közben ne végeznének valami fontos és megterhelő feladatot, hogy szeretné kihasználni a lehetőséget. Még őrségben sem állt ma éjjel, s tart egy kicsit tőle, hogy ha Kagan szeme elé kerül egyből beosztja őt.*
-Jó!
*Rázza meg nedves üstökét és menet közben (már ha elindulnak) egy pici madzaggal felkötözi a szemébe lógó tincseket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094