Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 439 (8761. - 8780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8780. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-17 21:07:13
Üzenet elküldve: 2018-09-17 21:07:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*A jó kancellár vagy a legnagyobb manipulátor közel s távol, vagy akkora balek, amekkorát még nem hordott hátán Lanawin földje. Más magyarázat nem nagyon lehet rá, hogy akárhány nővel csak összetalálkozik, mind úgy gondolja, hogy észrevétlen irányíthatja Hubit. Aki vagy azért nem veszi ezt észre, mert ostoba vagy saját hasznára óhajtja fordítani a dolgok menetét. Hogy melyik variáció igaz, azt majd az idő eldönti. Most csak negédesen elmosolyodik. Valami ilyesmi feleletre várt.*
- Természetesen számíthatsz segítségemre ez ügyben is.
*Amit egy kissé sajnál az csupán annyi, hogy idáig nem tudott időt szakítani arra, hogy egynéhány lyukat fúrjon a Kancelláriát lakrészétől elválasztó falba. Mert akár saját lakosztályát is felajánlhatja a mélységinek, akkor pedig ezeknek igen nagy hasznát venné. De ha minden kötél szakad, a törzsszálláson is tud keríteni egy kellemes szobát, vagy ott a Vaskorsó.*
- Ez itt a Gödör. *hajol kicsit közelebb a sötételfhez, hangját halkabbra véve. Közben nem mulasztja el, hogy egy szúrósnak szánt pillantást ne vessen Atehanerre. Mégiscsak skandalum, hogy ilyen szemtelen módon méregeti a Dwirinthalent, akit személyes vendégének tekint.*
- Kellemes kis lyuk, amolyan tömlöc tharg módra. Egyesek szerint elegendő pár napot eltölteni benne, hogy az ember bármit kész legyen bevallani.
*Lélekben meg is borzong. Egészen biztos benne, hogy ő órákat sem bírna ki odalent. No de miért is kerülne oda?*
- Az az alak *bök állával Molthier felé* az ítéletére vár. Kagan Thargodar jobbágyainak elrablása és egyikük meggyilkolása a vád ellene. Továbbá Mazoral úr, a nagytanácsos is odalent vendégeskedik.
*Hubi még nem tud Lorew szomorú sorsáról.*
- Állítólag le akarta vágni egy tündér lábait. Ő pedig Taitos mester, a Szilánkoktól, de őt bizonyára magad is ismered.
*Atehanert nem említi. Történetesen azért nem, mert fogalma sincs, hogy ki lehet és hogyan kerül ide. Ez pedig felettébb zavaró számára.*
- Segítségedre lehetek valamiben, nagyúr? *szólal meg most már hangosabban, Kagan felé fordulva. Hubi már csak olyan, hogy szívesen segít. Főleg ha így a helyzet homályosabb részeit is világosan láthatja.*
*A jó kancellár vagy a legnagyobb manipulátor közel s távol, vagy akkora balek, amekkorát még nem hordott hátán Lanawin földje. Más magyarázat nem nagyon lehet rá, hogy akárhány nővel csak összetalálkozik, mind úgy gondolja, hogy észrevétlen irányíthatja Hubit. Aki vagy azért nem veszi ezt észre, mert ostoba vagy saját hasznára óhajtja fordítani a dolgok menetét. Hogy melyik variáció igaz, azt majd az idő eldönti. Most csak negédesen elmosolyodik. Valami ilyesmi feleletre várt.*
- Természetesen számíthatsz segítségemre ez ügyben is.
*Amit egy kissé sajnál az csupán annyi, hogy idáig nem tudott időt szakítani arra, hogy egynéhány lyukat fúrjon a Kancelláriát lakrészétől elválasztó falba. Mert akár saját lakosztályát is felajánlhatja a mélységinek, akkor pedig ezeknek igen nagy hasznát venné. De ha minden kötél szakad, a törzsszálláson is tud keríteni egy kellemes szobát, vagy ott a Vaskorsó.*
- Ez itt a Gödör. *hajol kicsit közelebb a sötételfhez, hangját halkabbra véve. Közben nem mulasztja el, hogy egy szúrósnak szánt pillantást ne vessen Atehanerre. Mégiscsak skandalum, hogy ilyen szemtelen módon méregeti a Dwirinthalent, akit személyes vendégének tekint.*
- Kellemes kis lyuk, amolyan tömlöc tharg módra. Egyesek szerint elegendő pár napot eltölteni benne, hogy az ember bármit kész legyen bevallani.
*Lélekben meg is borzong. Egészen biztos benne, hogy ő órákat sem bírna ki odalent. No de miért is kerülne oda?*
- Az az alak *bök állával Molthier felé* az ítéletére vár. Kagan Thargodar jobbágyainak elrablása és egyikük meggyilkolása a vád ellene. Továbbá Mazoral úr, a nagytanácsos is odalent vendégeskedik.
*Hubi még nem tud Lorew szomorú sorsáról.*
- Állítólag le akarta vágni egy tündér lábait. Ő pedig Taitos mester, a Szilánkoktól, de őt bizonyára magad is ismered.
*Atehanert nem említi. Történetesen azért nem, mert fogalma sincs, hogy ki lehet és hogyan kerül ide. Ez pedig felettébb zavaró számára.*
- Segítségedre lehetek valamiben, nagyúr? *szólal meg most már hangosabban, Kagan felé fordulva. Hubi már csak olyan, hogy szívesen segít. Főleg ha így a helyzet homályosabb részeit is világosan láthatja.*
8779. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-17 20:44:32
Üzenet elküldve: 2018-09-17 20:44:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*Taitos kissé késve jut szóhoz, hiszen elsőre nem akar illetlen lenni, másodjára pedig az eddig észre sem vett Krestvirnek int oda, és ha a lány közelebb jön üdvözli, sőt barátilag, meg is öleli. Suttogva elejt pár szót is.*
-No, nem nyelt el a város, majd mesélj, csak le kell tudnom ezt azt.
*Sóhajt megkönnyebbülten, de eddigre úgy tűnik Kagan már máshol jár, így csak az első szavak elhangzása és egy kissé beállt csend után felel kérdésére, miután a furcsán Taitost ismerősnek tekintő alak is megszólalt.*
~Csak tudnám honnan ismer.~
*Morfondírozik a Zöldfülű, míg ha minden jól megy, mostanra már botját támasztja, aminek vége kissé sáros a Gödör miatt.*
-Démonokkal szervezkedett, mint ahogyan azt Worenth mester is tette.
*Mondja a Lorewet illető kérdésre.*
-Elrabolta, bezárta klánunk egy tagját, csonkítással fenyegette, majd magát megadva, úgy téve, mintha mi sem történt volna, besétált a Gödörbe. Hiába az istenek védelme, nem hagyhattam, hogy tőrbe csalja népedet, miután az őrség értem küldetett.
*Magyarázza egyszerűen.*
-Én magamat ugyan bűnösnek nem tekintem, de a tett tény. Életet oltottam ki, okkal, a biztonság érdekében, ahogyan azt a környék védelme érdekében tennem kellett. Az őrség kedves tagja pedig azt ígérte jelenti neked az esetet még aznap, hogy elmagyarázhassam mi történt földeden.
*Itt kicsit oldalra sandít.*
-Szóval így kerültem ehhez a díszes társasághoz néhány hattal ezelőtt.
*Nyomja meg az időpontot is, hogy a Hadúr is érezze nemtetszését az eljárással kapcsolatban.*
-Te miként vélekedsz, Hadúr?
*Kérdezi, hiszen tényleg kíváncsi lenne Kagan véleményére.*
~Vajon osztod-e az őr ijedt és nem igazán magasröptű véleményét?~
*Krestvir szemébe azonban egyelőre nem mer nézni, hiszen Nellnek is igaza volt legutóbb. A könnyebb utat választotta, megölt egy talán nem is menthetetlen embert, több tucat biztosan jó életének biztonságát garantálva ezzel.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.17 20:57:47
*Taitos kissé késve jut szóhoz, hiszen elsőre nem akar illetlen lenni, másodjára pedig az eddig észre sem vett Krestvirnek int oda, és ha a lány közelebb jön üdvözli, sőt barátilag, meg is öleli. Suttogva elejt pár szót is.*
-No, nem nyelt el a város, majd mesélj, csak le kell tudnom ezt azt.
*Sóhajt megkönnyebbülten, de eddigre úgy tűnik Kagan már máshol jár, így csak az első szavak elhangzása és egy kissé beállt csend után felel kérdésére, miután a furcsán Taitost ismerősnek tekintő alak is megszólalt.*
~Csak tudnám honnan ismer.~
*Morfondírozik a Zöldfülű, míg ha minden jól megy, mostanra már botját támasztja, aminek vége kissé sáros a Gödör miatt.*
-Démonokkal szervezkedett, mint ahogyan azt Worenth mester is tette.
*Mondja a Lorewet illető kérdésre.*
-Elrabolta, bezárta klánunk egy tagját, csonkítással fenyegette, majd magát megadva, úgy téve, mintha mi sem történt volna, besétált a Gödörbe. Hiába az istenek védelme, nem hagyhattam, hogy tőrbe csalja népedet, miután az őrség értem küldetett.
*Magyarázza egyszerűen.*
-Én magamat ugyan bűnösnek nem tekintem, de a tett tény. Életet oltottam ki, okkal, a biztonság érdekében, ahogyan azt a környék védelme érdekében tennem kellett. Az őrség kedves tagja pedig azt ígérte jelenti neked az esetet még aznap, hogy elmagyarázhassam mi történt földeden.
*Itt kicsit oldalra sandít.*
-Szóval így kerültem ehhez a díszes társasághoz néhány hattal ezelőtt.
*Nyomja meg az időpontot is, hogy a Hadúr is érezze nemtetszését az eljárással kapcsolatban.*
-Te miként vélekedsz, Hadúr?
*Kérdezi, hiszen tényleg kíváncsi lenne Kagan véleményére.*
~Vajon osztod-e az őr ijedt és nem igazán magasröptű véleményét?~
*Krestvir szemébe azonban egyelőre nem mer nézni, hiszen Nellnek is igaza volt legutóbb. A könnyebb utat választotta, megölt egy talán nem is menthetetlen embert, több tucat biztosan jó életének biztonságát garantálva ezzel.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.17 20:57:47
8778. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-17 19:00:59
Üzenet elküldve: 2018-09-17 19:00:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi//
//Az erősebb kutya...//
- Kötelmek, hát persze, megértem. Szánjunk csak rá annyi időt, amennyit szükséges. *bólogat mindentudóan, miközben magában elmosolyodik, ahogy a kötelmeknek egy sokkal kellemesebb formáját képzeli el, mint amire a kancellár gondol. A következő kérdés azonban őszintén elgondolkodtatja, hiszen az események forgatagában egy pillanatra se volt ideje megállni, hogy azon töprengjen, hol is töltse az éjszakát.*
- Bevallom, eddig eszembe se jutott ezzel foglalkozni, így igazán örülnék egy kis segítségnek ez ügyben. De tényleg csak ha nem okozok problémát... *tekint ártatlannak szánt pillantással a kancellárra, hadd érezze a férfi, mennyire szüksége van rá. ~Úgyis segíteni fog!~ gondolja magában, ám igyekszik úgy alakítani a beszélgetést, hogy a kancellár azt higgye, az ő kezében van a gyeplő. A kellemes csevej azonban hamar félbeszakad, mikor a vártnál hamarabb szembetalálják magukat a hadúrral. Most van először lehetősége közelebbről megszemlélni őt, így a kelleténél kicsit később mutat be egy rögtönzött meghajlást.*
- Nagyúr! *köszönti ő is Kagant, többet azonban nem mond egyelőre, hisz úgy tűnik, nem épp a legjobbkor jöttek. Kíváncsian figyeli azonban a szeme előtt kibontakozó jelentet, miközben óvatosan tesz egy lépést a kancellár felé*
- Elmondanád, mi is történik itt pontosan? *suttogja a férfi fülébe, miközben a Gödör lakóit veszi szemügyre, így nem kerüli el figyelmét a bent lévő mélységi pillantása, mely halvány mosolyt csal arcára, ám tekintete hamar továbbsiklik a hímről, vissza Kaganra, majd a mellette álló kancellárra.*
//Az erősebb kutya...//
- Kötelmek, hát persze, megértem. Szánjunk csak rá annyi időt, amennyit szükséges. *bólogat mindentudóan, miközben magában elmosolyodik, ahogy a kötelmeknek egy sokkal kellemesebb formáját képzeli el, mint amire a kancellár gondol. A következő kérdés azonban őszintén elgondolkodtatja, hiszen az események forgatagában egy pillanatra se volt ideje megállni, hogy azon töprengjen, hol is töltse az éjszakát.*
- Bevallom, eddig eszembe se jutott ezzel foglalkozni, így igazán örülnék egy kis segítségnek ez ügyben. De tényleg csak ha nem okozok problémát... *tekint ártatlannak szánt pillantással a kancellárra, hadd érezze a férfi, mennyire szüksége van rá. ~Úgyis segíteni fog!~ gondolja magában, ám igyekszik úgy alakítani a beszélgetést, hogy a kancellár azt higgye, az ő kezében van a gyeplő. A kellemes csevej azonban hamar félbeszakad, mikor a vártnál hamarabb szembetalálják magukat a hadúrral. Most van először lehetősége közelebbről megszemlélni őt, így a kelleténél kicsit később mutat be egy rögtönzött meghajlást.*
- Nagyúr! *köszönti ő is Kagant, többet azonban nem mond egyelőre, hisz úgy tűnik, nem épp a legjobbkor jöttek. Kíváncsian figyeli azonban a szeme előtt kibontakozó jelentet, miközben óvatosan tesz egy lépést a kancellár felé*
- Elmondanád, mi is történik itt pontosan? *suttogja a férfi fülébe, miközben a Gödör lakóit veszi szemügyre, így nem kerüli el figyelmét a bent lévő mélységi pillantása, mely halvány mosolyt csal arcára, ám tekintete hamar továbbsiklik a hímről, vissza Kaganra, majd a mellette álló kancellárra.*
8777. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-17 16:38:29
Üzenet elküldve: 2018-09-17 16:38:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*Szerencsére nem kell használnia a kardját, bár nem mintha nagyon nehezére esne a dolog. Mindenesetre nem csúsztatja vissza a hüvelybe, jó az, ha kéznél van.
Segít visszakísérni a foglyokat Kaganhoz, majd ha megérkeztek, pár lépést hátrál. Nem tudja, mit kéne csinálnia, ennyi volt-e a szolgálata vagy pedig most ő is az őrség tagja, így megáll a kopasz mellett, és figyel. Érdekli, hogy mennek errefelé a dolgok, mennyi minden maradt meg őseik temperamentumából a Hadúrnak. Márpedig amit lát és hall nagyon is ígéretesnek hangzik.Szemei felcsillannak a kivégzés hallatán, mintha csak azt mondták volna neki, megtömik a zsebét arannyal. Igaz, nála ez a két dolog alapesetben kéz a kézben jár, na de akkor is! A halálnak megvan a maga szépsége. Egy kivégzés is ugyanúgy lehet művészet, mint egy táncos előadása, vagy egy utcazenész muzsikája.*
*Szerencsére nem kell használnia a kardját, bár nem mintha nagyon nehezére esne a dolog. Mindenesetre nem csúsztatja vissza a hüvelybe, jó az, ha kéznél van.
Segít visszakísérni a foglyokat Kaganhoz, majd ha megérkeztek, pár lépést hátrál. Nem tudja, mit kéne csinálnia, ennyi volt-e a szolgálata vagy pedig most ő is az őrség tagja, így megáll a kopasz mellett, és figyel. Érdekli, hogy mennek errefelé a dolgok, mennyi minden maradt meg őseik temperamentumából a Hadúrnak. Márpedig amit lát és hall nagyon is ígéretesnek hangzik.Szemei felcsillannak a kivégzés hallatán, mintha csak azt mondták volna neki, megtömik a zsebét arannyal. Igaz, nála ez a két dolog alapesetben kéz a kézben jár, na de akkor is! A halálnak megvan a maga szépsége. Egy kivégzés is ugyanúgy lehet művészet, mint egy táncos előadása, vagy egy utcazenész muzsikája.*
8776. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-17 15:16:56
Üzenet elküldve: 2018-09-17 15:16:56
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*A habúr meghallgatja, ám nem válaszol. Atehaner ért a célzásból és a férfi nézéséből, épp elég ideig volt rabszolga ahhoz, hogy az ilyesmit megtanulja. Többet nem is szól, nagyon engedelmes tud lenni, ha van valaki, aki érdemes rá. Sokaknak meg kellett vernie a félvért ahhoz, hogy Atehaner lemondhasson a makacsságáról, másoknál elég egy jó kiállás, és egy hűvös pillantás.
Amíg hallgatja a kihallgatást, és magában jókat röhög a fény szolgáján, eszébe jut valami. Olyan ajánlatot tehet a Hadúrnak, amit az mástól nem kaphat meg. Olyasmit ajánlhat, amit a vezér bolond lenne nem elfogadni. Kevés a sötét mágus, és még kevesebb, akinek a Vérúr ennyi mindent megtanított, mint neki. Csak egy kevés arany és tanulás kell hozzá, és képes lesz arra, hogy feltámassza a halottakat. Ha pedig a vezér nem bízik benne, még mindig ott van a megszeghetetlen véreskü. Ki nem akarná bebiztosítani a halálát ily módon?
A terveit az új érkezők zavarják meg. A híres-neves kancellár tűnik fel, egy nagyon vonzó sötételf nővel. Egy gazdag, nemes származású sötételf nővel. A félvér tekintete rögtön ráragad, és csak pár perc után veszi észre magát. Kínosan próbál máshová nézni, mindegy, hova, csak ne Estanellariára.*
*A habúr meghallgatja, ám nem válaszol. Atehaner ért a célzásból és a férfi nézéséből, épp elég ideig volt rabszolga ahhoz, hogy az ilyesmit megtanulja. Többet nem is szól, nagyon engedelmes tud lenni, ha van valaki, aki érdemes rá. Sokaknak meg kellett vernie a félvért ahhoz, hogy Atehaner lemondhasson a makacsságáról, másoknál elég egy jó kiállás, és egy hűvös pillantás.
Amíg hallgatja a kihallgatást, és magában jókat röhög a fény szolgáján, eszébe jut valami. Olyan ajánlatot tehet a Hadúrnak, amit az mástól nem kaphat meg. Olyasmit ajánlhat, amit a vezér bolond lenne nem elfogadni. Kevés a sötét mágus, és még kevesebb, akinek a Vérúr ennyi mindent megtanított, mint neki. Csak egy kevés arany és tanulás kell hozzá, és képes lesz arra, hogy feltámassza a halottakat. Ha pedig a vezér nem bízik benne, még mindig ott van a megszeghetetlen véreskü. Ki nem akarná bebiztosítani a halálát ily módon?
A terveit az új érkezők zavarják meg. A híres-neves kancellár tűnik fel, egy nagyon vonzó sötételf nővel. Egy gazdag, nemes származású sötételf nővel. A félvér tekintete rögtön ráragad, és csak pár perc után veszi észre magát. Kínosan próbál máshová nézni, mindegy, hova, csak ne Estanellariára.*
8775. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-16 20:59:56
Üzenet elküldve: 2018-09-16 20:59:56
ÚJ
![>Molthier Glothus [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2929_ember-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*Hallgatja a mélységit maga mögött, ám nem felel. Hogy ügye elbírálását saját malmára próbálja hajtani, ez jelen körülmények között természetes. De ez nem a teológiai vita ideje.
Kérésére válasz nem érkezik, bár nem is csodálkozik. Nagy úr földjén Kagan Thargodar, de még is csak egy túlélő. Vannak urak északon, kik maguk rántanak pengét az elítéltre, vagy bajnokot bíznak, hogy álljon ki a vétkessel, így tudható, hogy kinek pártján áll a felsőbb hatalom. Úgy tűnik nincs a Vashegyen oly bátor szív, ki ki merne állni egy megfáradt öregemberrel szemben.*
-Tévedsz, ha úgy hiszed hatalmad egyenrangú az Úrnőjével, vagy hogy halálomnak nem lesz következménye e földön. Az istenek mindenhol jelen vannak. Földijeid pedig láttak és hallottak engem, azt is tudják, most hol vagyok.
*Jelenik meg arcán vékonyka félmosoly.*
-Nem szolgálhatlak Kagan Thargodar, mert már szolgálok, az ő szolgálata pedig örök. Tedd, mit jónak látsz.
*Bólint és hátralép.*
-Az ifjak a faluból?
*Kapja fel a fejét, rideg tekintetében kíváncsi fény csillan.*
-A Fényt szolgálják. Mindegyikük a maga módján.
*Feleli sokat sejtetően.*
*Hallgatja a mélységit maga mögött, ám nem felel. Hogy ügye elbírálását saját malmára próbálja hajtani, ez jelen körülmények között természetes. De ez nem a teológiai vita ideje.
Kérésére válasz nem érkezik, bár nem is csodálkozik. Nagy úr földjén Kagan Thargodar, de még is csak egy túlélő. Vannak urak északon, kik maguk rántanak pengét az elítéltre, vagy bajnokot bíznak, hogy álljon ki a vétkessel, így tudható, hogy kinek pártján áll a felsőbb hatalom. Úgy tűnik nincs a Vashegyen oly bátor szív, ki ki merne állni egy megfáradt öregemberrel szemben.*
-Tévedsz, ha úgy hiszed hatalmad egyenrangú az Úrnőjével, vagy hogy halálomnak nem lesz következménye e földön. Az istenek mindenhol jelen vannak. Földijeid pedig láttak és hallottak engem, azt is tudják, most hol vagyok.
*Jelenik meg arcán vékonyka félmosoly.*
-Nem szolgálhatlak Kagan Thargodar, mert már szolgálok, az ő szolgálata pedig örök. Tedd, mit jónak látsz.
*Bólint és hátralép.*
-Az ifjak a faluból?
*Kapja fel a fejét, rideg tekintetében kíváncsi fény csillan.*
-A Fényt szolgálják. Mindegyikük a maga módján.
*Feleli sokat sejtetően.*
8774. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-16 20:18:56
Üzenet elküldve: 2018-09-16 20:18:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*Bár Taitos szívesen tolakodna előre, most mégis kukán áll Kagan tekintetének tüzében, és ez így is van jól. A vezér mondjuk furcsállja, hogy tudja megállni nevetés nélkül Molthier Glothus előadását, mert bizony a sötételf nem tudja, és Kagan sem. Halkan, visszafogottan vidul, de nem rejti véka alá véleményét.*
- Bájos... bár bizonnyal nem tudod, de úrnőd vereséget szenvedett. Oltárát meggyalázták, híveit leölték Artheniorban, és paktumai sem érnek egy fabatkát sem. *például a Nylisanival kötött megállapodást is megszegte az isten, de Kagan ezen már túltette magát. Kellemetlen következmény Glothusra nézve, hogy innentől viszont sem a megállapodás, sem a hála nem köti. Vet egy rövid pillantást Atehanerre, hogy hallotta ugyan szavait, de többet kérdés nélkül nem akarja hallani, aztán megszólal.*
- Az én földem, az én törvényeim, és az én embereim, akik az én védelmem alatt álltak. *szemöldöke csak egy kicsit húzódik össze, mert míg az egyszeri gyilkosság meglehetősen alátámasztott vád volt, addig a "Fehér Vándor" és tevékenysége csak gyanú volt, annak is közép-halovány. Eddig.*
- Bírád csak én lehetek, itt nincs hatalma semelyik istennek sem. Ám én, Kagan Thargodar, kegyes úr vagyok... menedéket adtam úrnőd méltóbb híveinek, s oltárt is biztosítok, ha eljön az idő. Ám kegyem nem terjed ki gyilkosokra... ebben a formában semmiképpen. Két út vezet innen kifelé: vagy szolgálsz - miután megtérítetted a vérváltságot -, életeddel, hűségeddel és véreddel hálálva meg kegyem, vagy meghalsz, ahogy a gyilkosok szoktak. *ezen elrágódhat a fickó, de addig is egy kérdést még feltesz.*
- Mi lett a parasztjaimmal, akiket a kikötőbe vittél? *közben megérkezik Habrertus a Dwirinthalen nősténnyel, akit Kagan csak egyszer látott, a Kúriánál.*
- Maradjatok hát, jó Kancellár. Hadd lássa a becses vendég, hogyan szolgáltatunk igazságot egy olyan földön, amely kíméletlenül büntet, de helyet ad a nagy tettek hozta bűnbocsánatnak is.
*Bár Taitos szívesen tolakodna előre, most mégis kukán áll Kagan tekintetének tüzében, és ez így is van jól. A vezér mondjuk furcsállja, hogy tudja megállni nevetés nélkül Molthier Glothus előadását, mert bizony a sötételf nem tudja, és Kagan sem. Halkan, visszafogottan vidul, de nem rejti véka alá véleményét.*
- Bájos... bár bizonnyal nem tudod, de úrnőd vereséget szenvedett. Oltárát meggyalázták, híveit leölték Artheniorban, és paktumai sem érnek egy fabatkát sem. *például a Nylisanival kötött megállapodást is megszegte az isten, de Kagan ezen már túltette magát. Kellemetlen következmény Glothusra nézve, hogy innentől viszont sem a megállapodás, sem a hála nem köti. Vet egy rövid pillantást Atehanerre, hogy hallotta ugyan szavait, de többet kérdés nélkül nem akarja hallani, aztán megszólal.*
- Az én földem, az én törvényeim, és az én embereim, akik az én védelmem alatt álltak. *szemöldöke csak egy kicsit húzódik össze, mert míg az egyszeri gyilkosság meglehetősen alátámasztott vád volt, addig a "Fehér Vándor" és tevékenysége csak gyanú volt, annak is közép-halovány. Eddig.*
- Bírád csak én lehetek, itt nincs hatalma semelyik istennek sem. Ám én, Kagan Thargodar, kegyes úr vagyok... menedéket adtam úrnőd méltóbb híveinek, s oltárt is biztosítok, ha eljön az idő. Ám kegyem nem terjed ki gyilkosokra... ebben a formában semmiképpen. Két út vezet innen kifelé: vagy szolgálsz - miután megtérítetted a vérváltságot -, életeddel, hűségeddel és véreddel hálálva meg kegyem, vagy meghalsz, ahogy a gyilkosok szoktak. *ezen elrágódhat a fickó, de addig is egy kérdést még feltesz.*
- Mi lett a parasztjaimmal, akiket a kikötőbe vittél? *közben megérkezik Habrertus a Dwirinthalen nősténnyel, akit Kagan csak egyszer látott, a Kúriánál.*
- Maradjatok hát, jó Kancellár. Hadd lássa a becses vendég, hogyan szolgáltatunk igazságot egy olyan földön, amely kíméletlenül büntet, de helyet ad a nagy tettek hozta bűnbocsánatnak is.
8773. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-16 19:38:04
Üzenet elküldve: 2018-09-16 19:38:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Estanellaria//
//Az erősebb kutya...//
*Az istállóval aránylag hamar végeznek, és már az erőd felé igyekezhetnek. Hubi pedig elégedettnek látszik. Úgy érzi, hogy van is rá oka. Hiszen Sorayával is ilyen távolságtartó, de fölöttébb nyájasan udvarias viszonyt ápoltak, és ez egy cseppet sem volt ellenére. Igaz ugyan, hogy Sora egy kegyet következetesen megtagadott tőle, de ezzel együtt... szinte csak most döbben rá, hogy Soránál sohasem sikerült birtokon belülre verekednie magát. És mégis, annak a kívánatos mélységinek ezt sikerült úgy alakítania, hogy Hubiban nem hagyott hiányérzetet.
~Micsoda bestia... volt.~
Most azért őszintén sajnálja, hogy Soraya odaveszett abban a nyavalyás felfordulásban. De talán még nincs minden veszve. Estanellariával is igen bőkezűek voltak az istenek amikor a bájakat osztogatták, és a nexus egyelőre hasonló. A derék kancellár pedig úgy érzi, hogy Sora emlékének úgy adózhatna illően, ha a rokonával sikerülne zöld ágra vergődnie.*
- Biztosíthatlak, hogy ama formaságok nem fognak sok időt elrabolni. Ám meg kell értened, hogy bizonyos kötelmeknek eleget kell tennünk.
*Mostanra már az erőd falai között járhatnak, mert az nem fordulhat elő, hogy a kancellártól bárki is megtagadja a belépést. Legfeljebb a Hadúr tehetne ilyet, de ugyan mi oka lenne rá? Így aztán Hubi nyugodtan cseverészhet tovább.*
- Szabad érdeklődnöm, hogy van már hol megszállnod? Amennyiben erről még nem gondoskodtál, úgy kérlek engedd meg nekem, hogy ennek terhét magamra vállaljam.
*Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik maga a Kancellária, illetve a jó kancellár lakosztálya mellette. Hiszen Dora éppen házon kívül van. Tökéletes időzítés. És úgy érzi, hogy meg tudja győzni a minden bizonnyal kényelemhez szokott mélységit, hogy hozzá illő körülményeket a Vashegyen másutt bajosan találhatna. De hogy ne mehessen minden várakozásai szerint, arról az gondoskodik, hogy a Hadurat idejekorán megtalálják. Nem a trónteremben vagy az erőd más helyiségeiben, hanem már az udvaron, a Gödör mellett. És nincs is egymaga. Hubi kicsit bosszúsan szorítja össze a száját, de igyekszik nem mutatni csalódottságát. Hiszen minden jel szerint alkalmatlan időben érkeztek. Ám még ezt is a javára fordíthatja ha úgy alakulna. Elvégre ha Kagan épp nem fogadóképes, úgy soron kívül nekiláthat a mélységi megpuhításának. Természetesen a maga közismerten finom és az illendőség határain soha túl nem merészkedő módszereivel.*
- Nagyúr! *szólítja meg Kagant egy meghajlás kíséretében, amikor odaérnek a szakállas vezérhez, és a társaságában időzőkhöz. A többieknek nem dukál ennyi üdvözlés. Mégis ő a kancellár.*
- Engedd meg, nagyuram, hogy bemutassam Estanellaria Dwirinthalen úrnőt, a Dwirinthalen-ház képviseletében. Tisztelettel arra kérlek, hogy szánj ránk keveset értékes idődből! Nagyra becsült vendégünknek fontos ügyben lenne szólása veled.
//Az erősebb kutya...//
*Az istállóval aránylag hamar végeznek, és már az erőd felé igyekezhetnek. Hubi pedig elégedettnek látszik. Úgy érzi, hogy van is rá oka. Hiszen Sorayával is ilyen távolságtartó, de fölöttébb nyájasan udvarias viszonyt ápoltak, és ez egy cseppet sem volt ellenére. Igaz ugyan, hogy Sora egy kegyet következetesen megtagadott tőle, de ezzel együtt... szinte csak most döbben rá, hogy Soránál sohasem sikerült birtokon belülre verekednie magát. És mégis, annak a kívánatos mélységinek ezt sikerült úgy alakítania, hogy Hubiban nem hagyott hiányérzetet.
~Micsoda bestia... volt.~
Most azért őszintén sajnálja, hogy Soraya odaveszett abban a nyavalyás felfordulásban. De talán még nincs minden veszve. Estanellariával is igen bőkezűek voltak az istenek amikor a bájakat osztogatták, és a nexus egyelőre hasonló. A derék kancellár pedig úgy érzi, hogy Sora emlékének úgy adózhatna illően, ha a rokonával sikerülne zöld ágra vergődnie.*
- Biztosíthatlak, hogy ama formaságok nem fognak sok időt elrabolni. Ám meg kell értened, hogy bizonyos kötelmeknek eleget kell tennünk.
*Mostanra már az erőd falai között járhatnak, mert az nem fordulhat elő, hogy a kancellártól bárki is megtagadja a belépést. Legfeljebb a Hadúr tehetne ilyet, de ugyan mi oka lenne rá? Így aztán Hubi nyugodtan cseverészhet tovább.*
- Szabad érdeklődnöm, hogy van már hol megszállnod? Amennyiben erről még nem gondoskodtál, úgy kérlek engedd meg nekem, hogy ennek terhét magamra vállaljam.
*Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik maga a Kancellária, illetve a jó kancellár lakosztálya mellette. Hiszen Dora éppen házon kívül van. Tökéletes időzítés. És úgy érzi, hogy meg tudja győzni a minden bizonnyal kényelemhez szokott mélységit, hogy hozzá illő körülményeket a Vashegyen másutt bajosan találhatna. De hogy ne mehessen minden várakozásai szerint, arról az gondoskodik, hogy a Hadurat idejekorán megtalálják. Nem a trónteremben vagy az erőd más helyiségeiben, hanem már az udvaron, a Gödör mellett. És nincs is egymaga. Hubi kicsit bosszúsan szorítja össze a száját, de igyekszik nem mutatni csalódottságát. Hiszen minden jel szerint alkalmatlan időben érkeztek. Ám még ezt is a javára fordíthatja ha úgy alakulna. Elvégre ha Kagan épp nem fogadóképes, úgy soron kívül nekiláthat a mélységi megpuhításának. Természetesen a maga közismerten finom és az illendőség határain soha túl nem merészkedő módszereivel.*
- Nagyúr! *szólítja meg Kagant egy meghajlás kíséretében, amikor odaérnek a szakállas vezérhez, és a társaságában időzőkhöz. A többieknek nem dukál ennyi üdvözlés. Mégis ő a kancellár.*
- Engedd meg, nagyuram, hogy bemutassam Estanellaria Dwirinthalen úrnőt, a Dwirinthalen-ház képviseletében. Tisztelettel arra kérlek, hogy szánj ránk keveset értékes idődből! Nagyra becsült vendégünknek fontos ügyben lenne szólása veled.
8772. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 15:39:29
Üzenet elküldve: 2018-09-15 15:39:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Mégsem kezd neki a kihívásokkal és veszélyekkel teli, félhomályban úszó lépcsősoron való totyogásnak. Kagan figyelmes férfiember módjára szabadítja meg őt ettől a tehertől. Effy úgy cselekedik hát, ahogy mondja neki, s mikor már az ölében van, felrémlik előtte az egy lovon való utazásuk. Most is lopva fel-feltekint az arcára. Arra is emlékszik abból a napból, hogy kicsit mindig megijedt, akárhányszor az ölébe kapta, felpakolta a lóra, vagy levette a nyeregből. Most már nem ijed meg és nem gondol olyanokra, hogy mi van, ha hős lovagja megbotlik és ketten gurulnak tovább a lépcsőkön. Most biztonságban érzi magát.
Odalent lába újra földhöz ér, és ezzel egyértelművé válik számára is, hogy ideje búcsút venniük és lélekben is visszatérnie a felhők közül. Neki sincs ötlete, ezt hogyan kellene kivitelezni, de a probléma egy búcsúcsókkal megoldódik.*
- Neked is jó éjt, Kagan.
*Mondja egészen halkan, mintha attól félne, hogy valaki kihallgatja őket. Ahogy a férfi neve elhagyja ajkait, úgy azonnal el is indul szállására. Csak út közben tűnik fel neki, hogy a köpeny a vállán maradt.
~Majd visszakapja.~
Elhatározza, hogy ezzel takarózik ma éjjel. A köpeny illata talán álomba tudja ringatni.*
*Mégsem kezd neki a kihívásokkal és veszélyekkel teli, félhomályban úszó lépcsősoron való totyogásnak. Kagan figyelmes férfiember módjára szabadítja meg őt ettől a tehertől. Effy úgy cselekedik hát, ahogy mondja neki, s mikor már az ölében van, felrémlik előtte az egy lovon való utazásuk. Most is lopva fel-feltekint az arcára. Arra is emlékszik abból a napból, hogy kicsit mindig megijedt, akárhányszor az ölébe kapta, felpakolta a lóra, vagy levette a nyeregből. Most már nem ijed meg és nem gondol olyanokra, hogy mi van, ha hős lovagja megbotlik és ketten gurulnak tovább a lépcsőkön. Most biztonságban érzi magát.
Odalent lába újra földhöz ér, és ezzel egyértelművé válik számára is, hogy ideje búcsút venniük és lélekben is visszatérnie a felhők közül. Neki sincs ötlete, ezt hogyan kellene kivitelezni, de a probléma egy búcsúcsókkal megoldódik.*
- Neked is jó éjt, Kagan.
*Mondja egészen halkan, mintha attól félne, hogy valaki kihallgatja őket. Ahogy a férfi neve elhagyja ajkait, úgy azonnal el is indul szállására. Csak út közben tűnik fel neki, hogy a köpeny a vállán maradt.
~Majd visszakapja.~
Elhatározza, hogy ezzel takarózik ma éjjel. A köpeny illata talán álomba tudja ringatni.*
8771. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 15:07:07
Üzenet elküldve: 2018-09-15 15:07:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Igen régen volt utoljára nővel, és ez az önuralmára is kihatással van. Hol háborúskodás, hol utazás, hol gyász miatt nem került sor férfierejének kimerítésére, így nem is csoda, hogy robbanásközeli állapotban van.*
*Amíg a lépcsőig érnek, nem nyúl a lányhoz, de amikor az megpróbál a fáklyafénynél lebotorkálni a lépcsőn, megrázza a fejét.*
- Gyere...! *kapja fel Ephemiát, majd stabilan megveti a lábát.*
- Kapaszkodj a nyakamba... *egyik karja Effi derekát és fenekét támasztja, míg másikkal a térdénél karol alá, és így indul meg a lépcsőn, ami kihívásból veszélyes tereppé változik. Óvatosan topog lefelé, próbál a lépcsőre, és nem a lány nyakát csiklandozó lélegzetére koncentrálni.*
*Óráknak tűnik, mire leérnek, de végül a trónterem sarkán leteszi a lányt. Mélyet lélegez, de megállja, hogy a nagy tárgyalóasztalon maga alá gyűrje.*
- Nos... *fogalma sincs, mit kellene lépnie, vagy mondania, ezért lehajol és búcsúcsókkal nyüvi tovább önuralmuk védműveit. Gyanítja, hogy nem sokat fog aludni az éjjel, pedig a plafonbámulás egyébként nem sajátja.*
- Jó éjt...
*Igen régen volt utoljára nővel, és ez az önuralmára is kihatással van. Hol háborúskodás, hol utazás, hol gyász miatt nem került sor férfierejének kimerítésére, így nem is csoda, hogy robbanásközeli állapotban van.*
*Amíg a lépcsőig érnek, nem nyúl a lányhoz, de amikor az megpróbál a fáklyafénynél lebotorkálni a lépcsőn, megrázza a fejét.*
- Gyere...! *kapja fel Ephemiát, majd stabilan megveti a lábát.*
- Kapaszkodj a nyakamba... *egyik karja Effi derekát és fenekét támasztja, míg másikkal a térdénél karol alá, és így indul meg a lépcsőn, ami kihívásból veszélyes tereppé változik. Óvatosan topog lefelé, próbál a lépcsőre, és nem a lány nyakát csiklandozó lélegzetére koncentrálni.*
*Óráknak tűnik, mire leérnek, de végül a trónterem sarkán leteszi a lányt. Mélyet lélegez, de megállja, hogy a nagy tárgyalóasztalon maga alá gyűrje.*
- Nos... *fogalma sincs, mit kellene lépnie, vagy mondania, ezért lehajol és búcsúcsókkal nyüvi tovább önuralmuk védműveit. Gyanítja, hogy nem sokat fog aludni az éjjel, pedig a plafonbámulás egyébként nem sajátja.*
- Jó éjt...
8770. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 12:06:35
Üzenet elküldve: 2018-09-15 12:06:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Már az első csók alatt sem érzi a torony hidegségét, s ez a második alatt sem változik nagyon. Maximum csak annyit, hogy egy nagyon kicsit melege lesz. A hátát érő cirógatás amellett, hogy teljesen libabőrössé teszi, még tovább erősíti ezt az érzetet. Furcsábbnál furcsább gondolatok és erők kerítik hatalmába, és egyszer csak azon kapja magát, hogy kívánja a férfit. Azonban mielőtt a kipattanó szikra valami heves tűzbe csapna át, és vöröslő lángokba borítaná a Tűtorony tetőemelvényét, a második csóknak is vége, s ajkaik kénytelenek elszakadni egymástól. Remélhetőleg nem sokáig.
~Túl mohó vagy, Ephemia.~
Megállja, hogy egy esetleges harmadikat is kérjen, habár nagy önuralom kell hozzá. Kagan is valami hasonlóval küzdhet szerinte; érzi ezt hangjából, látja topázszín szemeiben. Szavaira alig láthatóan bólint egyet.*
- Menjünk.
*Elbotorkál hát a lépcsőig, remélhetőleg a férfi a társaságában.*
- Lefelé talán könnyebb lesz haladni... Meg orra esni is. Azért maradj közel, ha esetleg a lábam úgy dönt, hogy jobb lenne legurulnom.
*Nem túl valószínű eshetőség ha tényleg odafigyel, de számolni kell vele. Vet még egy utolsó pillantást a toronyra és a sötétségbe burkolózó messzeségre, aztán őzikeszemeivel Kaganra pillant, végül pedig az előtte tátongó, félelmetes lépcsősorra, amelyen elkezd lépegetni.*
*Már az első csók alatt sem érzi a torony hidegségét, s ez a második alatt sem változik nagyon. Maximum csak annyit, hogy egy nagyon kicsit melege lesz. A hátát érő cirógatás amellett, hogy teljesen libabőrössé teszi, még tovább erősíti ezt az érzetet. Furcsábbnál furcsább gondolatok és erők kerítik hatalmába, és egyszer csak azon kapja magát, hogy kívánja a férfit. Azonban mielőtt a kipattanó szikra valami heves tűzbe csapna át, és vöröslő lángokba borítaná a Tűtorony tetőemelvényét, a második csóknak is vége, s ajkaik kénytelenek elszakadni egymástól. Remélhetőleg nem sokáig.
~Túl mohó vagy, Ephemia.~
Megállja, hogy egy esetleges harmadikat is kérjen, habár nagy önuralom kell hozzá. Kagan is valami hasonlóval küzdhet szerinte; érzi ezt hangjából, látja topázszín szemeiben. Szavaira alig láthatóan bólint egyet.*
- Menjünk.
*Elbotorkál hát a lépcsőig, remélhetőleg a férfi a társaságában.*
- Lefelé talán könnyebb lesz haladni... Meg orra esni is. Azért maradj közel, ha esetleg a lábam úgy dönt, hogy jobb lenne legurulnom.
*Nem túl valószínű eshetőség ha tényleg odafigyel, de számolni kell vele. Vet még egy utolsó pillantást a toronyra és a sötétségbe burkolózó messzeségre, aztán őzikeszemeivel Kaganra pillant, végül pedig az előtte tátongó, félelmetes lépcsősorra, amelyen elkezd lépegetni.*
8769. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 11:54:23
Üzenet elküldve: 2018-09-15 11:54:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*Ha a sötételf fiát hetekre egy koszos lyukba zárják, van ideje egy kicsit meditálni. Főleg akkor, ha a másik két rabtársa nem abból a beszédes fajtából való. Sok mindenre sikerült rájönnie.
Életében egyszer, egy nő el tudta érni, hogy a három félből egy egész legyen. Hogy ne három hang sikítson egy testben, hanem mind egyként szóljanak. Ám amilyen gyorsan jött az a nő, olyan gyorsan ment is el. Meria nem volt képes örökké feltartani ezt az állapotot a férfiban, de ahhoz elég volt, hogy most Atehaner ihletet meríthessen belőle. Hogy egy kis időre meditálás közben egyesíthessen magában mindent, és visszanézhesse, hogy mi történt pontosan. Bár még mindig nem érzi magát egyként, de az unalmas, feszültségmentes napok elaltatták a gonosz énjét, hisz nem volt mi etesse őt.
Viszonozza Krestvir pillantását. Mikor a Hadúr elé vonulnak, csak csendben megáll a csapat szélén, nem kíván mit mondani addig, amíg erre nem adnak parancsot neki.
Sa'Tereth azt tanította neki, hogy hagyni kell, hogy a jobbak irányítsanak. Még csak kétség sem merülhet fel abban, hogy most ki, vagy kik számítanak jobbnak. Volt helyzet, ahol Atehanernek kellett irányítani, ahogyan azt a tanok megköveteli, de most szépen meghúzza magát, és figyeli az eseményeket.
Közben az egyik rab megszólal, ám a szavai tartalmára a félvér egyáltalán nem számít. Hangosan felröhög, nehezen tudja visszafogni magát.*
- Tipikus.
*Rázza meg a fejét. Lehet, hogy ez az utolsó órája, de legalább jókedvűen hal meg abban a tudatban, hogy a Véristen még mindig nem irányítja a bolondokat.*
- Látod Nagyuram? A sötétség mágusát megvetik, mert nem értik a mágiáját, a fényt dicsőítik, ám mégis a fény, az önzetlenség szolgája érzi úgy, hogy joga van ártatlanokat ölni. Ránk mondják, hogy gyilkosok vagyunk, én mégsem gyilkoltam meg soha életemben senkit. Aki a tiszta logika helyett a szeretet követi, aki az erősek irányítási jogát elveti, és a szerencsétlenek megsegítését vallja, mégis úgy érzi, joga van ahhoz, hogy bárkit megöljön a hite nevében. És az ítéleténél sem tud végre meghunyászkodni, és beismerni a hibáit.
*Molitherre néz.*
- Rám ne számíts, én nem fogom megadni neked ezt a kegyelmet.
*Ha a sötételf fiát hetekre egy koszos lyukba zárják, van ideje egy kicsit meditálni. Főleg akkor, ha a másik két rabtársa nem abból a beszédes fajtából való. Sok mindenre sikerült rájönnie.
Életében egyszer, egy nő el tudta érni, hogy a három félből egy egész legyen. Hogy ne három hang sikítson egy testben, hanem mind egyként szóljanak. Ám amilyen gyorsan jött az a nő, olyan gyorsan ment is el. Meria nem volt képes örökké feltartani ezt az állapotot a férfiban, de ahhoz elég volt, hogy most Atehaner ihletet meríthessen belőle. Hogy egy kis időre meditálás közben egyesíthessen magában mindent, és visszanézhesse, hogy mi történt pontosan. Bár még mindig nem érzi magát egyként, de az unalmas, feszültségmentes napok elaltatták a gonosz énjét, hisz nem volt mi etesse őt.
Viszonozza Krestvir pillantását. Mikor a Hadúr elé vonulnak, csak csendben megáll a csapat szélén, nem kíván mit mondani addig, amíg erre nem adnak parancsot neki.
Sa'Tereth azt tanította neki, hogy hagyni kell, hogy a jobbak irányítsanak. Még csak kétség sem merülhet fel abban, hogy most ki, vagy kik számítanak jobbnak. Volt helyzet, ahol Atehanernek kellett irányítani, ahogyan azt a tanok megköveteli, de most szépen meghúzza magát, és figyeli az eseményeket.
Közben az egyik rab megszólal, ám a szavai tartalmára a félvér egyáltalán nem számít. Hangosan felröhög, nehezen tudja visszafogni magát.*
- Tipikus.
*Rázza meg a fejét. Lehet, hogy ez az utolsó órája, de legalább jókedvűen hal meg abban a tudatban, hogy a Véristen még mindig nem irányítja a bolondokat.*
- Látod Nagyuram? A sötétség mágusát megvetik, mert nem értik a mágiáját, a fényt dicsőítik, ám mégis a fény, az önzetlenség szolgája érzi úgy, hogy joga van ártatlanokat ölni. Ránk mondják, hogy gyilkosok vagyunk, én mégsem gyilkoltam meg soha életemben senkit. Aki a tiszta logika helyett a szeretet követi, aki az erősek irányítási jogát elveti, és a szerencsétlenek megsegítését vallja, mégis úgy érzi, joga van ahhoz, hogy bárkit megöljön a hite nevében. És az ítéleténél sem tud végre meghunyászkodni, és beismerni a hibáit.
*Molitherre néz.*
- Rám ne számíts, én nem fogom megadni neked ezt a kegyelmet.
8768. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 11:37:44
Üzenet elküldve: 2018-09-15 11:37:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem így tervezte a mai estét - hiszen csak egy pákosztos fosztogatót akart rajta érni a sütimajszoláson - ezért nincsenek további tervei.*
- Akkor marad... *húzza mosolyra a szemeit és szája szélét, pedig már többször felmerült benne, hogy kissé "városiasabb" külalakot ölt. Ez az igény viszont immár idejét múlta, egyrészt a politikai változások, másrészt ifjú arájának idevágó kijelentése miatt.*
*Botorság lenne szerelemről beszélni, de csókjukban benne van az izzás és a fényesebb jövő ígérete. Talán kicsit bizonytalanok, talán tétovák az elején, de a végére Kagan már teljesen a karjaiban tartja a lányt, ki hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy a torony teteje hideg és kemény.*
*A minősítésre csak enyhén egoista és nagyon magabiztos ragadozópillantással válaszol, majd újabb, látványosan kikövetelt csókkal. Balja továbbra is tartja a lányt, jobbja finom zongorázással cirógatja végig az izmokat a nyakszirttől a karcsú derékig. Tovább azonban nem megy, nem tartja időszerűnek.*
- Menjünk le... *suttogja rekedten, mert ha túl sokáig maradnak fenn, nem tud majd garanciát vállalni magáért. Még néhány perc, néhány csók és a Tűtorony tetején teszi magáévá Ephemiát, ez pedig nem az, amit célszerűnek tart - bár tény, hogy valószínűleg mind az élmény, mind a kukkolók hiánya újszerű tapasztalat lenne.*
*Nem így tervezte a mai estét - hiszen csak egy pákosztos fosztogatót akart rajta érni a sütimajszoláson - ezért nincsenek további tervei.*
- Akkor marad... *húzza mosolyra a szemeit és szája szélét, pedig már többször felmerült benne, hogy kissé "városiasabb" külalakot ölt. Ez az igény viszont immár idejét múlta, egyrészt a politikai változások, másrészt ifjú arájának idevágó kijelentése miatt.*
*Botorság lenne szerelemről beszélni, de csókjukban benne van az izzás és a fényesebb jövő ígérete. Talán kicsit bizonytalanok, talán tétovák az elején, de a végére Kagan már teljesen a karjaiban tartja a lányt, ki hajlamos figyelmen kívül hagyni, hogy a torony teteje hideg és kemény.*
*A minősítésre csak enyhén egoista és nagyon magabiztos ragadozópillantással válaszol, majd újabb, látványosan kikövetelt csókkal. Balja továbbra is tartja a lányt, jobbja finom zongorázással cirógatja végig az izmokat a nyakszirttől a karcsú derékig. Tovább azonban nem megy, nem tartja időszerűnek.*
- Menjünk le... *suttogja rekedten, mert ha túl sokáig maradnak fenn, nem tud majd garanciát vállalni magáért. Még néhány perc, néhány csók és a Tűtorony tetején teszi magáévá Ephemiát, ez pedig nem az, amit célszerűnek tart - bár tény, hogy valószínűleg mind az élmény, mind a kukkolók hiánya újszerű tapasztalat lenne.*
8767. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 11:34:50
Üzenet elküldve: 2018-09-15 11:34:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
-Mentség?
*Töpreng el látszólag egy pillanatra a dolgon.*
-Nem tévút az, mi a Fényhez visz. Az Úrnő akarata gyakran nem mutatkozik, míg a végső célt nem érjük el.
*Mosolyodik el és emeli rideg tekintetét bírájára.*
-De aligha fogunk e dolgok terén egyet érteni. Te földed, Te törvényeid, emígy működik a világ. Nem vagy-e gyilkos te magad is nagyuram, vagy földijeid bármelyike, ki kardot visel? A Te szemedben jobbágyaid vittem magammal a Kikötőbe, hogy a Fény Rendjét szolgálják Tehelyetted. Levágtam egy parasztot, kinek életét megkímélhettem volna, ha akarom. Hát ezek a tényállások e földön. De az igazságnak mindig több oldala van.
*Hallgat el egy pillanatra és néz válla felett a másik kettőre, kik vele együtt ítéletre várnak.*
-Hatalmadban áll ítélkezni felettem, ám én még is azt kérem, veled együtt legyen bírám az Úrnő maga.
*Emeli tekintetét Kaganéra.*
-Van-e itt oly vitéz, ki meg meri magát mérettetni? Párbaj az utolsó vérig. Válassz hóhért Te magad Kagan Thargodar, vagy ha az Úrnő úgy kívánja, győzedelmeskedjek én. E törvénykezés tán őseidtől sem állhat túl messze, nem igaz?
-Mentség?
*Töpreng el látszólag egy pillanatra a dolgon.*
-Nem tévút az, mi a Fényhez visz. Az Úrnő akarata gyakran nem mutatkozik, míg a végső célt nem érjük el.
*Mosolyodik el és emeli rideg tekintetét bírájára.*
-De aligha fogunk e dolgok terén egyet érteni. Te földed, Te törvényeid, emígy működik a világ. Nem vagy-e gyilkos te magad is nagyuram, vagy földijeid bármelyike, ki kardot visel? A Te szemedben jobbágyaid vittem magammal a Kikötőbe, hogy a Fény Rendjét szolgálják Tehelyetted. Levágtam egy parasztot, kinek életét megkímélhettem volna, ha akarom. Hát ezek a tényállások e földön. De az igazságnak mindig több oldala van.
*Hallgat el egy pillanatra és néz válla felett a másik kettőre, kik vele együtt ítéletre várnak.*
-Hatalmadban áll ítélkezni felettem, ám én még is azt kérem, veled együtt legyen bírám az Úrnő maga.
*Emeli tekintetét Kaganéra.*
-Van-e itt oly vitéz, ki meg meri magát mérettetni? Párbaj az utolsó vérig. Válassz hóhért Te magad Kagan Thargodar, vagy ha az Úrnő úgy kívánja, győzedelmeskedjek én. E törvénykezés tán őseidtől sem állhat túl messze, nem igaz?
8766. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-15 00:32:57
Üzenet elküldve: 2018-09-15 00:32:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Az erősebb kutya...//
*A kekec kapuőr betereli a kis nyájacskát, és bár Kagan jobbára felkészült rá, mit fog kapni, alaposan meglepődik.*
- No lám... *morogja az orra alá, mert Taitos nyilvánvalóan nincs megkötözve, de fogoly. És Lorew Mazoral sehol. Int Kaehylának és Raughaalnak, hogy maradjanak készenlétben, aztán végigpillant a trión.*
- Meglepő, hogy ilyen társaságban látlak, Taitos mester. Számot adna nekem valaki, hogy miért te vagy itt, és nem a nagytanácsos, Lorew Mazoral? Vagy ti mágusok a bírák előtt is helyettesíttetitek magatokat? *mosolyodik el savanyúan, aztán futólag Atehanerre pillant, majd tekintete Glothuson állapodik meg.*
- Kezdjük hát veled... *leemeli Habrertus egyik piszkozatát az összeírt dolgokról, átfutja, aztán komor pillantást vet Glothusra.*
- A vád szerint jobbágyokat ölsz és csalsz tévútra. Mi a mentséged? *tekintete elvillan a bejárat felé, mert valami írnokféle igencsak elkéne.*
*A kekec kapuőr betereli a kis nyájacskát, és bár Kagan jobbára felkészült rá, mit fog kapni, alaposan meglepődik.*
- No lám... *morogja az orra alá, mert Taitos nyilvánvalóan nincs megkötözve, de fogoly. És Lorew Mazoral sehol. Int Kaehylának és Raughaalnak, hogy maradjanak készenlétben, aztán végigpillant a trión.*
- Meglepő, hogy ilyen társaságban látlak, Taitos mester. Számot adna nekem valaki, hogy miért te vagy itt, és nem a nagytanácsos, Lorew Mazoral? Vagy ti mágusok a bírák előtt is helyettesíttetitek magatokat? *mosolyodik el savanyúan, aztán futólag Atehanerre pillant, majd tekintete Glothuson állapodik meg.*
- Kezdjük hát veled... *leemeli Habrertus egyik piszkozatát az összeírt dolgokról, átfutja, aztán komor pillantást vet Glothusra.*
- A vád szerint jobbágyokat ölsz és csalsz tévútra. Mi a mentséged? *tekintete elvillan a bejárat felé, mert valami írnokféle igencsak elkéne.*
8765. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-14 23:38:41
Üzenet elküldve: 2018-09-14 23:38:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Talán téved akkor, amikor azt hiszi, hogy pusztán édes szavakkal nem lehet őt levenni a lábáról? Félig-meddig. Igenis el lehet érni, de immár fontos neki, mit lát és érez mögötte. Persze más az, amikor az ember lánya esetenként elhiszi a szép dolgokat; azt vallja, hogy igaz és hős szerelmesre talált a másik személyében, de abban a pillanatban, amikor a legnagyobb érzelmi magaslaton van, koppan szintén a lehető legnagyobbat a földön. Merthogy létezik ilyen, ám ez általában ritkán fordul meg a fiatal lányok fejében. Ephemiának is csak egy pillanatra fut át az elméjén ez a gondolat, de amikor a férfi magához húzza és újból megszólal, teljesen elfelejti. Valóban, mint egy kamasz, ráadásul abból is a legrosszabb: a szerelmes fajta.*
- Enyém hát a megtiszteltetés... De tudd, nekem így tetszik, ahogy van.
*Az alakjára érti persze, az olaj mindig ráfér tisztes keretek között. De nem sok ideje van a megfelelő szakállformán és olajokon gondolkodni, mert történik, aminek történnie kell. Habár csókolózott már eddig egy párszor, s még dicséret is érte emiatt (feledné el azt is örökre), abszolút gyakorlatlannak és ügyetlennek érzi magát az elején. Ez persze elmúlik, merthogy nem erre koncentrál most, hanem a férfire. Más csók ez, mint amelyek mindenféle kötődés és érzelem nélkül csattannak el két jóformán ismeretlen között. Ebben minden benne van, ami számára fontos, és mindent elmond, amit szavakkal nem lehet kifejezni. A dolog varázsában benne van az is, hogy talán ezelőtt sohasem érezte magát ennyire gyengének és sebezhetőnek... S ez úgy tűnik, végtagjaira is igaz, ugyanis lábán alig bír megállni. Talán elájulna, ha Kagan nem tartaná a karjaiban.
Sajnálja, amikor a csók véget ér.
~Milyen kár, hogy nem tart örökké.~
Keresi a férfi tekintetét a félhomályban. Habár ennek a különleges néhány pillanatnak vége, még mindig nem húzódik el.*
- Én... Szóval nagyon jól csókolsz. Tényleg. Ühüm.
*Megpróbált hát szépen fogalmazni, de nem egészen megy neki érthetetlen okokból. Lehet hogy azért, mert közben már hajol is vissza a következőért, ezt nem tudni. Mindenesetre ha Kagan engedi, könnyen azon kaphatja magát, hogy már éppen a másodiknál tartanak. Olyan ez neki, mint a süteményevés: ha itt a lehetőség és vágyik rá, miért hagyja abba?*
*Talán téved akkor, amikor azt hiszi, hogy pusztán édes szavakkal nem lehet őt levenni a lábáról? Félig-meddig. Igenis el lehet érni, de immár fontos neki, mit lát és érez mögötte. Persze más az, amikor az ember lánya esetenként elhiszi a szép dolgokat; azt vallja, hogy igaz és hős szerelmesre talált a másik személyében, de abban a pillanatban, amikor a legnagyobb érzelmi magaslaton van, koppan szintén a lehető legnagyobbat a földön. Merthogy létezik ilyen, ám ez általában ritkán fordul meg a fiatal lányok fejében. Ephemiának is csak egy pillanatra fut át az elméjén ez a gondolat, de amikor a férfi magához húzza és újból megszólal, teljesen elfelejti. Valóban, mint egy kamasz, ráadásul abból is a legrosszabb: a szerelmes fajta.*
- Enyém hát a megtiszteltetés... De tudd, nekem így tetszik, ahogy van.
*Az alakjára érti persze, az olaj mindig ráfér tisztes keretek között. De nem sok ideje van a megfelelő szakállformán és olajokon gondolkodni, mert történik, aminek történnie kell. Habár csókolózott már eddig egy párszor, s még dicséret is érte emiatt (feledné el azt is örökre), abszolút gyakorlatlannak és ügyetlennek érzi magát az elején. Ez persze elmúlik, merthogy nem erre koncentrál most, hanem a férfire. Más csók ez, mint amelyek mindenféle kötődés és érzelem nélkül csattannak el két jóformán ismeretlen között. Ebben minden benne van, ami számára fontos, és mindent elmond, amit szavakkal nem lehet kifejezni. A dolog varázsában benne van az is, hogy talán ezelőtt sohasem érezte magát ennyire gyengének és sebezhetőnek... S ez úgy tűnik, végtagjaira is igaz, ugyanis lábán alig bír megállni. Talán elájulna, ha Kagan nem tartaná a karjaiban.
Sajnálja, amikor a csók véget ér.
~Milyen kár, hogy nem tart örökké.~
Keresi a férfi tekintetét a félhomályban. Habár ennek a különleges néhány pillanatnak vége, még mindig nem húzódik el.*
- Én... Szóval nagyon jól csókolsz. Tényleg. Ühüm.
*Megpróbált hát szépen fogalmazni, de nem egészen megy neki érthetetlen okokból. Lehet hogy azért, mert közben már hajol is vissza a következőért, ezt nem tudni. Mindenesetre ha Kagan engedi, könnyen azon kaphatja magát, hogy már éppen a másodiknál tartanak. Olyan ez neki, mint a süteményevés: ha itt a lehetőség és vágyik rá, miért hagyja abba?*
8764. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-14 22:47:43
Üzenet elküldve: 2018-09-14 22:47:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A felföldön a pontos értékítélet és a család "szentsége" a túlélést jelentheti. Ezért volt hatalmas és bizonyos szempontból bűnös dolog az, amit Kagan és kompániája tett... és ezért volt megkerülhetetlen és szükséges is.*
*Látja, hogy szavai célt érnek, és magában mosolyog, hogy a fiatal, naiv lányok lelke milyen védtelen az ilyesmivel szemben.*
~ De így van ez jól. ~ *ugyan vissza lehet élni a szavak jelentette csábítással, de szebb és igazabb az olyan szív, melyet nem keményített és szikkasztott meg a cinizmus, a hatalom és a rengeteg csalódás.*
*Bár racionálisan nem számít más válaszra, közben tudatalatt készül a míves visszautasításra. A kezdeti szavakat még nem tudja a helyükre tenni, és egyszerre hűvös magabiztosság nyugtatja elméjét és furcsa forróság önti el a mellkasát, mikor Ephemia - rangjához és neveltetéséhez méltó módon - igent mond.*
~ Olyan vagy, mint valami kamasz. ~ *kacagja ki saját magát, aztán szabad kezével közel húzza Ephemiát, hogy magához szoríthassa.*
- Mától csak te lehetsz szakállam ápolója... *kissé eltűnődik.* - Talán kurtítani kellene rajta, hogy fejedelmibb legyen, nem? *veszi fel ő is kissé a móka fonalát, aztán dönt: ideje, hogy a lány valami kellemes, meghatározó élményt szerezzen ThargArodon. Ha a szóbeli csábításban nem is, a testi szerelem ösvényein való barangolásban Kagannak igen nagy rutinja van, így nem meglepő, hogy a csillagok alatt tett fogadalmukat finom, lágy, de szenvedélyes csókkal pecsételje meg. Rutinosan, mégis az újszerűség lelkesedésével simítja meg ajkával Ephemia ifjú, selymes ajkait, miközben erejét demonstrálandó szorítja óvatosan magához.*
~ Nem vagyok már húsz éves, de bármelyiket kenterbe verem. ~ *üzeni a teste és szellemének tüze.*
*A felföldön a pontos értékítélet és a család "szentsége" a túlélést jelentheti. Ezért volt hatalmas és bizonyos szempontból bűnös dolog az, amit Kagan és kompániája tett... és ezért volt megkerülhetetlen és szükséges is.*
*Látja, hogy szavai célt érnek, és magában mosolyog, hogy a fiatal, naiv lányok lelke milyen védtelen az ilyesmivel szemben.*
~ De így van ez jól. ~ *ugyan vissza lehet élni a szavak jelentette csábítással, de szebb és igazabb az olyan szív, melyet nem keményített és szikkasztott meg a cinizmus, a hatalom és a rengeteg csalódás.*
*Bár racionálisan nem számít más válaszra, közben tudatalatt készül a míves visszautasításra. A kezdeti szavakat még nem tudja a helyükre tenni, és egyszerre hűvös magabiztosság nyugtatja elméjét és furcsa forróság önti el a mellkasát, mikor Ephemia - rangjához és neveltetéséhez méltó módon - igent mond.*
~ Olyan vagy, mint valami kamasz. ~ *kacagja ki saját magát, aztán szabad kezével közel húzza Ephemiát, hogy magához szoríthassa.*
- Mától csak te lehetsz szakállam ápolója... *kissé eltűnődik.* - Talán kurtítani kellene rajta, hogy fejedelmibb legyen, nem? *veszi fel ő is kissé a móka fonalát, aztán dönt: ideje, hogy a lány valami kellemes, meghatározó élményt szerezzen ThargArodon. Ha a szóbeli csábításban nem is, a testi szerelem ösvényein való barangolásban Kagannak igen nagy rutinja van, így nem meglepő, hogy a csillagok alatt tett fogadalmukat finom, lágy, de szenvedélyes csókkal pecsételje meg. Rutinosan, mégis az újszerűség lelkesedésével simítja meg ajkával Ephemia ifjú, selymes ajkait, miközben erejét demonstrálandó szorítja óvatosan magához.*
~ Nem vagyok már húsz éves, de bármelyiket kenterbe verem. ~ *üzeni a teste és szellemének tüze.*
8763. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-14 15:56:20
Üzenet elküldve: 2018-09-14 15:56:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ugyan egy szóval nem mondta még, hogy fázna, valamennyire mégis látszódhat rajta, ugyanis a Hadúr átadja neki köpenyét, jobban mondva a vállára teríti. Ezt a kedves gesztust egy meleg pillantással jutalmazza. Amikor a továbbiakban kéz a kézbe fonódik, különleges érzés járja át. Valami forróság, tetőtől talpig, de nem az a kellemetlen fajta, amikor az ember lánya ideges vagy feszült. Úgy tűnik, valami hasonlót érezhet a férfi is, ugyanis egyik kezével finoman felemeli a lány állát, hogy tekintete véletlenül se a messzeségre, hanem reá terelődjön. Ebben a röpke pillanatban, míg a csend helyét át nem veszik a szavak, azon mereng, hogy vajon mire gondolhat most. Nem ismeri túl régóta Kagant, de azt tudja, hogy sokat gondol a múltra. Talán most is így van, vagy kivételesen a jövőt látja? Ezt aligha tudná még megmondani.
Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ilyet még nem tapasztalt. Abban a világban, ahonnan ő jött, nem volt szokás látni. Látni a másikat, a külső mögött az érzelmeket, a felszín alatt a valóságot. Ez igaz volt nemcsak a szülők és gyermekeik viszonyára, a barátságokra, az ismerkedésre, de a házasságokra is. Sohasem tudta ezt ép ésszel megérteni, sem felfogni, a végére már nem is akarta. Sajnos vagy nem sajnos, annak a világnak már vége. Voltaképpen a mostani egy olyan pillanat, amiről akkoriban csak álmodni mert: két emberlény kéz a kézben, látván egymás legtisztább valóját, álarc és színjáték nélkül, más-más múlttal a hátuk mögött, de egy jövővel. Átélhet valaha is ennél teljesebb dolgot?
Amikor végre szavak hasítanak a csendbe, megremeg a lába. Nem a fájdalomtól, hanem attól, amit hall. Ez az érzés még inkább fokozódik, amikor Kagan közelebb lép hozzá. Talán a szíve sem verhetne a mostanitól hevesebben, ám ha szemei nem csalnak, a férfi is jócskán küzdhet zavarával. Mindazonáltal a szavai szépek, sőt szebbek, mint amiket valaha mondtak neki. A kijelentés hallatán már nem csak lábai, hanem egész valója megremeg, még a gondolatai összekuszálódnak. Egyelőre csak a topázszín szempárt nézi és nem szól közbe még akkor sem, amikor több asszony merül föl. Megismerte már ő a thargok ősi szokásait, ha nem is mindet, és úgy hiszi, tiszteletben kell tartsa azokat. Nem ebben a felfogásban nevelkedett ugyan, de erősebbek az érzelmei és kötelességtudata annál, minthogy ebből gondot csináljon. Már amúgy is tudja, hogy ők csak egymáshoz tartoznak.*
- Azt mondod, hogy nem vagy se trubadúr, sem bárd, sem szavak embere, de... Hidd el nekem, hogy bármelyiket meg tudnád szégyeníteni. *Mondja egy röpke mosoly kíséretében, mikor már elég erőt gyűjtött a beszédhez.* Sokat szenvedtem s te is, de a te vállad nagyobb teher nyomja. Ha te az én támaszom leszel, úgy én is tiéd, bármi történjék.
*Tekintete a másikéba fonódik. Nem tudja, mit érez most legbelül. Boldogságot, szerelmet, vagy mindkettőt egyszerre.*
- Asszonyod leszek, Kagan Thargodar, míg le nem hunyom szemem, életem utolsó pillanatáig.
*Szabad kezével most először megérinti a férfi arcát és egyúttal olajozatlan szakállát. Széles mosolyra húzódnak ajkai.*
- Házad és szíved Úrnője mellett szakállkenegető-lányod is lehetek, ha úgy akarod, bár... Fájna a lelkem, ha nem lehetnék.
*Közelebb lép még Kaganhoz, már egészen közel, mert most nem érzi helyénvalónak a nagyobb távolságot. Nem kevés választja el őt attól, hogy megízlelje ajkait.*
*Ugyan egy szóval nem mondta még, hogy fázna, valamennyire mégis látszódhat rajta, ugyanis a Hadúr átadja neki köpenyét, jobban mondva a vállára teríti. Ezt a kedves gesztust egy meleg pillantással jutalmazza. Amikor a továbbiakban kéz a kézbe fonódik, különleges érzés járja át. Valami forróság, tetőtől talpig, de nem az a kellemetlen fajta, amikor az ember lánya ideges vagy feszült. Úgy tűnik, valami hasonlót érezhet a férfi is, ugyanis egyik kezével finoman felemeli a lány állát, hogy tekintete véletlenül se a messzeségre, hanem reá terelődjön. Ebben a röpke pillanatban, míg a csend helyét át nem veszik a szavak, azon mereng, hogy vajon mire gondolhat most. Nem ismeri túl régóta Kagant, de azt tudja, hogy sokat gondol a múltra. Talán most is így van, vagy kivételesen a jövőt látja? Ezt aligha tudná még megmondani.
Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ilyet még nem tapasztalt. Abban a világban, ahonnan ő jött, nem volt szokás látni. Látni a másikat, a külső mögött az érzelmeket, a felszín alatt a valóságot. Ez igaz volt nemcsak a szülők és gyermekeik viszonyára, a barátságokra, az ismerkedésre, de a házasságokra is. Sohasem tudta ezt ép ésszel megérteni, sem felfogni, a végére már nem is akarta. Sajnos vagy nem sajnos, annak a világnak már vége. Voltaképpen a mostani egy olyan pillanat, amiről akkoriban csak álmodni mert: két emberlény kéz a kézben, látván egymás legtisztább valóját, álarc és színjáték nélkül, más-más múlttal a hátuk mögött, de egy jövővel. Átélhet valaha is ennél teljesebb dolgot?
Amikor végre szavak hasítanak a csendbe, megremeg a lába. Nem a fájdalomtól, hanem attól, amit hall. Ez az érzés még inkább fokozódik, amikor Kagan közelebb lép hozzá. Talán a szíve sem verhetne a mostanitól hevesebben, ám ha szemei nem csalnak, a férfi is jócskán küzdhet zavarával. Mindazonáltal a szavai szépek, sőt szebbek, mint amiket valaha mondtak neki. A kijelentés hallatán már nem csak lábai, hanem egész valója megremeg, még a gondolatai összekuszálódnak. Egyelőre csak a topázszín szempárt nézi és nem szól közbe még akkor sem, amikor több asszony merül föl. Megismerte már ő a thargok ősi szokásait, ha nem is mindet, és úgy hiszi, tiszteletben kell tartsa azokat. Nem ebben a felfogásban nevelkedett ugyan, de erősebbek az érzelmei és kötelességtudata annál, minthogy ebből gondot csináljon. Már amúgy is tudja, hogy ők csak egymáshoz tartoznak.*
- Azt mondod, hogy nem vagy se trubadúr, sem bárd, sem szavak embere, de... Hidd el nekem, hogy bármelyiket meg tudnád szégyeníteni. *Mondja egy röpke mosoly kíséretében, mikor már elég erőt gyűjtött a beszédhez.* Sokat szenvedtem s te is, de a te vállad nagyobb teher nyomja. Ha te az én támaszom leszel, úgy én is tiéd, bármi történjék.
*Tekintete a másikéba fonódik. Nem tudja, mit érez most legbelül. Boldogságot, szerelmet, vagy mindkettőt egyszerre.*
- Asszonyod leszek, Kagan Thargodar, míg le nem hunyom szemem, életem utolsó pillanatáig.
*Szabad kezével most először megérinti a férfi arcát és egyúttal olajozatlan szakállát. Széles mosolyra húzódnak ajkai.*
- Házad és szíved Úrnője mellett szakállkenegető-lányod is lehetek, ha úgy akarod, bár... Fájna a lelkem, ha nem lehetnék.
*Közelebb lép még Kaganhoz, már egészen közel, mert most nem érzi helyénvalónak a nagyobb távolságot. Nem kevés választja el őt attól, hogy megízlelje ajkait.*
8762. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-14 14:35:31
Üzenet elküldve: 2018-09-14 14:35:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Amikor felkérnek - jórészt az ő erejének és Ephemia elszántságának köszönhetően - rövid pihenőt hagy a lánynak. Nem csak a lépcsőzés, hanem a látvány miatt is. Mikor először állt itt fenn, elfogta a szabadság és a hatalom érzete - hogy még erősebben rádöbbenjen arra, milyen veszélyes is ez a kettő együtt. Ephemiára pillantva észreveszi, hogy vendége igencsak hűvösnek érzi itt a levegőt, ezért a saját köpenyét kanyarintja a lány vállára.*
*A látvány - bár nappal teátrálisabb - ismét lenyűgözi. Most is elmereng egy kicsit, így meglepetésként éri Ephemia kezének érintése. Lepillant a lányra, kissé el is mosolyodik. Az ő helyzetében mindig benne van a pakliban, hogy a vonzalom nem teljesen habos és édes személyiségének, hanem a mögötte álló hatalomnak szól (példának okáért a városból érkező elf nőstény, az a zöld szemű démon bizonyosan nem rágná sokat magát erkölcsi és morális kérdéseken), de talán a kék szemekben csillanó vonzódás több ennél. Azt már tudja, hogy Ephemia tud lelkesedni, amellett van némi apakomplexusa is, így akár működhet is a dolog. Szabad kezével óvatosan felemeli Ephemia állát, mert a lánynak szokása mindenfelé nézni, csak rá nem.*
~ Hogy is mondta Lea? ~ *már nem emlékszik pontosan, a választások előestéjén a tömegben álltak, vagyis készülődtek elfoglalni a helyüket. Ott pásztázták az ifjú és termékenynek tűnő nemesi szukákat, de egy sem volt méltó, se alkalmas... se pedig kellően lelkes. Leandana emléke néhány pillanatra megakasztja.*
~ Hiányzol, te kis hülye. ~ *de az életnek tovább kell folynia, és ez a lány itt előtte - csillogó szemeivel, fiatalos életerejével és a küzdőszelemmel, ami benne dobog - a jövőt sokkal derűsebbnek mutatja, mint amilyenek közelmúlt eseményei voltak.*
~ Sietsz. Rohansz. Rád tört az öregedő férfiak pánikolása? ~ *nem, egyszerűen csak nincs mire várnia. A nagy hatalmú keleti királynő nem jön el, hogy birodalmát Kaganéhoz csatolja és együtt uralkodjanak a világon; nem jön, mert nem is létezik. A világ káoszba süllyedt, a Rend és Béke utolsó konok erődje éppen alatta van. Ő maradt egyedül, és rajta áll, kit és miért választ.*
- Itt állok hát ~ szó szerint ~ előtted, látod, hogy ki és mi vagyok. *kezdi lassan, mert fogalma sincs, hogyan kellene udvarolnia egy nemesi házból való lánynak, aki egyszerre nő és értékes tényező is - akárcsak ő maga.*
- Vagyok, aki vagyok. Parancsnok, vezér, törzsfő... de férfi is. *közelebb lép a lányhoz, immár igencsak az intim zónán belülre.*
- Látlak téged,hogy ki voltál, ki vagy... gyönyörű virágszál a viharban. Nem vagyok bárd vagy trubadúr, nem értek a mézesmázos szavakhoz. De férfi vagyok és ember, ki tudja, mit akar. *csak egy nyelés jelzi, hogy azért a férfi is meglehetősen zavarban van a helyzettől.*
- Sokat szenvedtél, hadd legyek támaszod, iránymutató fény és őriző láng az éjszakában. *kissé összepréseli száját, nagyon kikopott belőle a csábítás és udvarlás minden fogása - megszokta, hogy valamit kimond, az úgy lesz. Ám nem minden esetben lehet így bánni a nőkkel.*
- Akarom tudni, hogy a gyászidőszak után... leszel-e ~ asszonyom ~... *rövid szünet.* - Társamul kívánlak, Ephemia d'Aquista. Hadúr vagyok, felföldi fejedelem mindazzal, amivel ez jár... és a thargok érdeke talán megkövetelheti, hogy több asszonyom legyen a világ négy szegletéből. *bár eddig sem, úgy valószínűleg ezután sem fog ezen a téren változást elérni, de nem akar zsákbamacskát árulni.*
- De Házam és szívem úrnője, első feleségem te leszel... ha úgy akarod.
*Amikor felkérnek - jórészt az ő erejének és Ephemia elszántságának köszönhetően - rövid pihenőt hagy a lánynak. Nem csak a lépcsőzés, hanem a látvány miatt is. Mikor először állt itt fenn, elfogta a szabadság és a hatalom érzete - hogy még erősebben rádöbbenjen arra, milyen veszélyes is ez a kettő együtt. Ephemiára pillantva észreveszi, hogy vendége igencsak hűvösnek érzi itt a levegőt, ezért a saját köpenyét kanyarintja a lány vállára.*
*A látvány - bár nappal teátrálisabb - ismét lenyűgözi. Most is elmereng egy kicsit, így meglepetésként éri Ephemia kezének érintése. Lepillant a lányra, kissé el is mosolyodik. Az ő helyzetében mindig benne van a pakliban, hogy a vonzalom nem teljesen habos és édes személyiségének, hanem a mögötte álló hatalomnak szól (példának okáért a városból érkező elf nőstény, az a zöld szemű démon bizonyosan nem rágná sokat magát erkölcsi és morális kérdéseken), de talán a kék szemekben csillanó vonzódás több ennél. Azt már tudja, hogy Ephemia tud lelkesedni, amellett van némi apakomplexusa is, így akár működhet is a dolog. Szabad kezével óvatosan felemeli Ephemia állát, mert a lánynak szokása mindenfelé nézni, csak rá nem.*
~ Hogy is mondta Lea? ~ *már nem emlékszik pontosan, a választások előestéjén a tömegben álltak, vagyis készülődtek elfoglalni a helyüket. Ott pásztázták az ifjú és termékenynek tűnő nemesi szukákat, de egy sem volt méltó, se alkalmas... se pedig kellően lelkes. Leandana emléke néhány pillanatra megakasztja.*
~ Hiányzol, te kis hülye. ~ *de az életnek tovább kell folynia, és ez a lány itt előtte - csillogó szemeivel, fiatalos életerejével és a küzdőszelemmel, ami benne dobog - a jövőt sokkal derűsebbnek mutatja, mint amilyenek közelmúlt eseményei voltak.*
~ Sietsz. Rohansz. Rád tört az öregedő férfiak pánikolása? ~ *nem, egyszerűen csak nincs mire várnia. A nagy hatalmú keleti királynő nem jön el, hogy birodalmát Kaganéhoz csatolja és együtt uralkodjanak a világon; nem jön, mert nem is létezik. A világ káoszba süllyedt, a Rend és Béke utolsó konok erődje éppen alatta van. Ő maradt egyedül, és rajta áll, kit és miért választ.*
- Itt állok hát ~ szó szerint ~ előtted, látod, hogy ki és mi vagyok. *kezdi lassan, mert fogalma sincs, hogyan kellene udvarolnia egy nemesi házból való lánynak, aki egyszerre nő és értékes tényező is - akárcsak ő maga.*
- Vagyok, aki vagyok. Parancsnok, vezér, törzsfő... de férfi is. *közelebb lép a lányhoz, immár igencsak az intim zónán belülre.*
- Látlak téged,hogy ki voltál, ki vagy... gyönyörű virágszál a viharban. Nem vagyok bárd vagy trubadúr, nem értek a mézesmázos szavakhoz. De férfi vagyok és ember, ki tudja, mit akar. *csak egy nyelés jelzi, hogy azért a férfi is meglehetősen zavarban van a helyzettől.*
- Sokat szenvedtél, hadd legyek támaszod, iránymutató fény és őriző láng az éjszakában. *kissé összepréseli száját, nagyon kikopott belőle a csábítás és udvarlás minden fogása - megszokta, hogy valamit kimond, az úgy lesz. Ám nem minden esetben lehet így bánni a nőkkel.*
- Akarom tudni, hogy a gyászidőszak után... leszel-e ~ asszonyom ~... *rövid szünet.* - Társamul kívánlak, Ephemia d'Aquista. Hadúr vagyok, felföldi fejedelem mindazzal, amivel ez jár... és a thargok érdeke talán megkövetelheti, hogy több asszonyom legyen a világ négy szegletéből. *bár eddig sem, úgy valószínűleg ezután sem fog ezen a téren változást elérni, de nem akar zsákbamacskát árulni.*
- De Házam és szívem úrnője, első feleségem te leszel... ha úgy akarod.
8761. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2018-09-14 13:27:57
Üzenet elküldve: 2018-09-14 13:27:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tepsiskedés//
*A sütögetés kiválóan megy neki, mert hát a rutin meg az évek. Az összegyúrt édes tészta a kemencében végzi, aztán amikor az utolsó adag is elkészül, az összes sütikét egy fatálkába önti. Vesz magához néhány darabot a tatyójába, hogy néha legyen nála harapnivaló, a maradéknak pedig keres a helyiségben egy vászonkendőt, aztán le is fedi a tálat.*
- Süti!
*Jegyzi meg magának a dolgot, aztán meg is kóstolja, amit csinált. Elismerőn bólogat egy sort.*
- Tepis sütije legjobb, bizony ám!
*Itt hagyja hát a konyhában a kis édességeket, hadd tudja meg Amon népe, hogy a környék legjobb cukrásza verte fel a sátorfáját itten. Mindezek után halkan dúdolva, dolgait összeszedve csoszog ki az épületből, hogy elvonuljon és meditálgasson kicsit, mert azt már régen csinálta.*
*A sütögetés kiválóan megy neki, mert hát a rutin meg az évek. Az összegyúrt édes tészta a kemencében végzi, aztán amikor az utolsó adag is elkészül, az összes sütikét egy fatálkába önti. Vesz magához néhány darabot a tatyójába, hogy néha legyen nála harapnivaló, a maradéknak pedig keres a helyiségben egy vászonkendőt, aztán le is fedi a tálat.*
- Süti!
*Jegyzi meg magának a dolgot, aztán meg is kóstolja, amit csinált. Elismerőn bólogat egy sort.*
- Tepis sütije legjobb, bizony ám!
*Itt hagyja hát a konyhában a kis édességeket, hadd tudja meg Amon népe, hogy a környék legjobb cukrásza verte fel a sátorfáját itten. Mindezek után halkan dúdolva, dolgait összeszedve csoszog ki az épületből, hogy elvonuljon és meditálgasson kicsit, mert azt már régen csinálta.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094