Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 346 (6901. - 6920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6920. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-05 12:52:37
Üzenet elküldve: 2017-01-05 12:52:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kicsit meghökken, de még idejében észbe kap, és nem kezd el túlságosan örülni. Valamiért úgy hitte, hogy ezt a szót még nem hallotta Leától, de hirtelen – mintha súgna neki valaki – beugrik, hogy mondta már. Abból pedig biztosan valami kellemetlenség következne, ha kiderülne, hogy elfelejtett egy szerelmi vallomást. Különben sincs sok ideje ilyesmin gondolkodni, mivel a göndör hajú úgy állítja be a következőket, mintha ezt ő akarná annyira. Ha jobban belegondol, ebben van is valami. Most persze szeretné kicsit elodázni a dolgot, elsősorban azért, mert Lea már olyan kényelmesen elhelyezkedett az ölében, hogy kár lenne ezt a félbeszakítani. Ettől függetlenül nem tiltakozik, amikor ülő helyzetbe tornázzák fel, segít, hogy könnyebben menjen. Bizonyos bizalmatlansággal nézi a felé közeledő, acélos csillogású pengét. Nem mintha attól tartana, hogy néhány karcolásnál, esetleg vágásnál nagyobb kár esik benne, de valószínűleg nincs épeszű ember, aki szeretné, ha egy tőrrel kalimpálnak az orra előtt. Néha csak megrándul a szája sarka, bár Lea gyorsan és határozottan dolgozik. Néha lepillant, és megnyugodva tapasztalja, hogy a penge nyomán fakadó vér kusza ábra nyomát hagyja a bőrén, ami legkevésbé sem hasonlít egy túlsúlyos ork nőstényre. Legfeljebb ennyi gonoszságot gondolt volna az ölében fickándozóba, márpedig egy ilyen mintával ritkán lehetne felvágni. Sóhajt egyet amikor Lea befejezettnek nyilvánítja a művet és elhúzza a tőrt a mellkasától.
Ugyanúgy mint az egész művelet elején, most is benne ragad a szó, ami egy tiltakozás lett volna, amikor Lea saját magát is megvágja. Van már rajta annyi heg, igazán semmi szükség még egyre. Ahogy a lány végighúzza az arcán a kezét és érzi a képén a vér nedvességét, végül csak csodálkozva néz a másik szemébe. Mit sem tud a tharg rituálékról, mindenesetre kicsit bizarrnak érzi.*
- Beteg vagy. *suttogja vigyorogva a csók után. Nincs szándékában tönkretenni a hangulatot, meg aztán lehet, hogy valami emelkedettebb gondolattal kellett volna megköszönni a befogadást, de amikor a mellkasán a saját vére csordogál, arcán pedig Leáé szárad, csak ennyi jut eszébe. Inkább csak amolyan reflexként fogja meg Lea bal kezét és nézi meg. Valóban nem komoly seb, csak egy karcolás, de egy kis vékony vérpatak szivárog belőle. Pont elég mennyiség hozzá, hogy ajkához emelje a kacsót és lenyalja róla. Most persze el lehetne gondolkodni rajta, hogy kettejük közül ki is beteg, de esze ágában sincs. Valahogy a vér fémes íze olyan hatással van rá, mint a legkiválóbb ajzószerek. Vadul rántja magához a lányt és olyan hevesen csókol bele az ajkába, hogy akár még egy kis vér is kiserkenhet. Mintha nem lenne belőle már elég. Különben pedig elég ebből az ostoba újításból! Ha a boszi nem tiltakozik nagyon, néhány mozdulattal maga alá teperi, és a következőket sokkal inkább lehet vad szexnek nevezni, mint lágy szerelmeskedésnek. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a friss sebéből jó néhány vércsepp Lea fehér kebleire fröccsen közben.*
- A te lelkeden szárad a vérem. *lihegi. Úgy látszik, nem tud teljesen kibújni a bőréből, a bohóc bohóc marad.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kicsit meghökken, de még idejében észbe kap, és nem kezd el túlságosan örülni. Valamiért úgy hitte, hogy ezt a szót még nem hallotta Leától, de hirtelen – mintha súgna neki valaki – beugrik, hogy mondta már. Abból pedig biztosan valami kellemetlenség következne, ha kiderülne, hogy elfelejtett egy szerelmi vallomást. Különben sincs sok ideje ilyesmin gondolkodni, mivel a göndör hajú úgy állítja be a következőket, mintha ezt ő akarná annyira. Ha jobban belegondol, ebben van is valami. Most persze szeretné kicsit elodázni a dolgot, elsősorban azért, mert Lea már olyan kényelmesen elhelyezkedett az ölében, hogy kár lenne ezt a félbeszakítani. Ettől függetlenül nem tiltakozik, amikor ülő helyzetbe tornázzák fel, segít, hogy könnyebben menjen. Bizonyos bizalmatlansággal nézi a felé közeledő, acélos csillogású pengét. Nem mintha attól tartana, hogy néhány karcolásnál, esetleg vágásnál nagyobb kár esik benne, de valószínűleg nincs épeszű ember, aki szeretné, ha egy tőrrel kalimpálnak az orra előtt. Néha csak megrándul a szája sarka, bár Lea gyorsan és határozottan dolgozik. Néha lepillant, és megnyugodva tapasztalja, hogy a penge nyomán fakadó vér kusza ábra nyomát hagyja a bőrén, ami legkevésbé sem hasonlít egy túlsúlyos ork nőstényre. Legfeljebb ennyi gonoszságot gondolt volna az ölében fickándozóba, márpedig egy ilyen mintával ritkán lehetne felvágni. Sóhajt egyet amikor Lea befejezettnek nyilvánítja a művet és elhúzza a tőrt a mellkasától.
Ugyanúgy mint az egész művelet elején, most is benne ragad a szó, ami egy tiltakozás lett volna, amikor Lea saját magát is megvágja. Van már rajta annyi heg, igazán semmi szükség még egyre. Ahogy a lány végighúzza az arcán a kezét és érzi a képén a vér nedvességét, végül csak csodálkozva néz a másik szemébe. Mit sem tud a tharg rituálékról, mindenesetre kicsit bizarrnak érzi.*
- Beteg vagy. *suttogja vigyorogva a csók után. Nincs szándékában tönkretenni a hangulatot, meg aztán lehet, hogy valami emelkedettebb gondolattal kellett volna megköszönni a befogadást, de amikor a mellkasán a saját vére csordogál, arcán pedig Leáé szárad, csak ennyi jut eszébe. Inkább csak amolyan reflexként fogja meg Lea bal kezét és nézi meg. Valóban nem komoly seb, csak egy karcolás, de egy kis vékony vérpatak szivárog belőle. Pont elég mennyiség hozzá, hogy ajkához emelje a kacsót és lenyalja róla. Most persze el lehetne gondolkodni rajta, hogy kettejük közül ki is beteg, de esze ágában sincs. Valahogy a vér fémes íze olyan hatással van rá, mint a legkiválóbb ajzószerek. Vadul rántja magához a lányt és olyan hevesen csókol bele az ajkába, hogy akár még egy kis vér is kiserkenhet. Mintha nem lenne belőle már elég. Különben pedig elég ebből az ostoba újításból! Ha a boszi nem tiltakozik nagyon, néhány mozdulattal maga alá teperi, és a következőket sokkal inkább lehet vad szexnek nevezni, mint lágy szerelmeskedésnek. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a friss sebéből jó néhány vércsepp Lea fehér kebleire fröccsen közben.*
- A te lelkeden szárad a vérem. *lihegi. Úgy látszik, nem tud teljesen kibújni a bőréből, a bohóc bohóc marad.*
6919. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-05 08:50:10
Üzenet elküldve: 2017-01-05 08:50:10
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Őt tényleg érdekli, hogy mi is a tarifa, nem azért mert maga is fizetésre kötelezné a jövőben Laort, hanem csupán azért, mert kíváncsi természet. Pedig belegondolva ő valószínűleg prémium szolgáltatást nyújt, vagy legalábbis igyekszik így tenni, ez a lehető legjobbra való törekvés pedig igencsak felsrófolná az árat is. De Laornak nem kell olyasmitől tartania, hogy ezentúl fizetős lesz a buli, sem pedig olyasmitől, hogy ezentúl mások is részesülnek ebből az áldásból. A féltékenység meg aztán pláne simogatja a lelkét, szinte dorombol tőle, dorombolva kóstolja a férfi másik fülét is.*
- Szeretlek.
*Suttogja bele Laor fülébe, de még bőven az előtt, hogy az áldását adná a vagdosásra, mert akkor még azt hihetné, hogy azért szereti, mert biztosítja neki az ép, összevágni-való bőrfelületet. Még csak nem is a féltékenység miatt szereti, bár attól tényleg hízik a mája, mert még sosem volt része ilyesmiben. Hogy mi miatt is szereti? Minden miatt, emiatt is, sőt amiatt is, hogy megengedi azt, hogy megjelölje a testét. Pengével.*
- Hát jó, ha ennyire akarod! Fájni fog. Picit.
*Kaján vigyorral engedi el a férfi kezeit és egyenesedik fel, a kés is ekkor kerül újra a kezébe. Baljával megfogja Laor vállát, hogy ülő helyzetbe húzza, vagyis, hogy célozzon rá, hogy fel kéne ülnie, sőt addig kéne tornázzanak, míg a hátát a falna is veti. Mindezt persze úgy, hogy Lea továbbra is szorítja ott, ahol eddig is.
Aztán nekilát a műnek. Gyorsan dolgozik, láthatóan nagy rutinnal, de hát nem is most csinálja először, bár tény és való, hogy pár év óta ez az első alkalom. Nem hazudott, mert valóban fáj, de semmi kibírhatatlan, Lea is kiállta párszor és neki perverz módon örömet is okoz, sőt az is örömet okoz neki, ha másra vésheti rá, kiváltképp, ha ahhoz az emberhez még érzelmek is fűzik, így nem csak kötelesség. Nem lacafacázik túl sokat, meg ez a minta nem is ad lehetőséget arra, hogy az ember lánya kiélje a művészi hajlamait, így viszonylag hamar végez. Mikor végzett Laorral - vagyis a bőrének kivájásával -, akkor a saját baljának tenyérélét vágja meg, éppen csak annyira, hogy vérezzen. Számtalan hasonló vágásból visszamaradt heg díszíti azt a kezét, ott van az éppen csak begyógyult seb is, amit az Alvó Isten miatt ejtett magán. Amint kiserkent a vére ezt végigkeni Laor arcán, a halántékától egészen a szája sarkáig. Normális esetben egy kecske, vagy más állat vérét használják ilyesmire, bár a mondák szerint a régi törzstagok pár csepp vérét fogták fel egy edénybe, és azzal kenték be az újakat, de ez a szokás régen kikopott már, maradt helyette az áldozati állat. Vagy ebben az esetben Lea.*
- A törzs befogad, a véredért vért ad.
*Suttogja egészen közel hajolva a másik arcához, a vérrel szennyezett tőrt visszaejti a párnára. Lea, aki ízig vérig északi barbár, ezt mi sem bizonyítja jobban az iménti szertartás, melynek végeztével karjait a férfi nyakába fonja, és megcsókolja. Feltéve ha az nem kapott sokkot az előbbiek folyamán, és dobta már le magáról Leát.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Őt tényleg érdekli, hogy mi is a tarifa, nem azért mert maga is fizetésre kötelezné a jövőben Laort, hanem csupán azért, mert kíváncsi természet. Pedig belegondolva ő valószínűleg prémium szolgáltatást nyújt, vagy legalábbis igyekszik így tenni, ez a lehető legjobbra való törekvés pedig igencsak felsrófolná az árat is. De Laornak nem kell olyasmitől tartania, hogy ezentúl fizetős lesz a buli, sem pedig olyasmitől, hogy ezentúl mások is részesülnek ebből az áldásból. A féltékenység meg aztán pláne simogatja a lelkét, szinte dorombol tőle, dorombolva kóstolja a férfi másik fülét is.*
- Szeretlek.
*Suttogja bele Laor fülébe, de még bőven az előtt, hogy az áldását adná a vagdosásra, mert akkor még azt hihetné, hogy azért szereti, mert biztosítja neki az ép, összevágni-való bőrfelületet. Még csak nem is a féltékenység miatt szereti, bár attól tényleg hízik a mája, mert még sosem volt része ilyesmiben. Hogy mi miatt is szereti? Minden miatt, emiatt is, sőt amiatt is, hogy megengedi azt, hogy megjelölje a testét. Pengével.*
- Hát jó, ha ennyire akarod! Fájni fog. Picit.
*Kaján vigyorral engedi el a férfi kezeit és egyenesedik fel, a kés is ekkor kerül újra a kezébe. Baljával megfogja Laor vállát, hogy ülő helyzetbe húzza, vagyis, hogy célozzon rá, hogy fel kéne ülnie, sőt addig kéne tornázzanak, míg a hátát a falna is veti. Mindezt persze úgy, hogy Lea továbbra is szorítja ott, ahol eddig is.
Aztán nekilát a műnek. Gyorsan dolgozik, láthatóan nagy rutinnal, de hát nem is most csinálja először, bár tény és való, hogy pár év óta ez az első alkalom. Nem hazudott, mert valóban fáj, de semmi kibírhatatlan, Lea is kiállta párszor és neki perverz módon örömet is okoz, sőt az is örömet okoz neki, ha másra vésheti rá, kiváltképp, ha ahhoz az emberhez még érzelmek is fűzik, így nem csak kötelesség. Nem lacafacázik túl sokat, meg ez a minta nem is ad lehetőséget arra, hogy az ember lánya kiélje a művészi hajlamait, így viszonylag hamar végez. Mikor végzett Laorral - vagyis a bőrének kivájásával -, akkor a saját baljának tenyérélét vágja meg, éppen csak annyira, hogy vérezzen. Számtalan hasonló vágásból visszamaradt heg díszíti azt a kezét, ott van az éppen csak begyógyult seb is, amit az Alvó Isten miatt ejtett magán. Amint kiserkent a vére ezt végigkeni Laor arcán, a halántékától egészen a szája sarkáig. Normális esetben egy kecske, vagy más állat vérét használják ilyesmire, bár a mondák szerint a régi törzstagok pár csepp vérét fogták fel egy edénybe, és azzal kenték be az újakat, de ez a szokás régen kikopott már, maradt helyette az áldozati állat. Vagy ebben az esetben Lea.*
- A törzs befogad, a véredért vért ad.
*Suttogja egészen közel hajolva a másik arcához, a vérrel szennyezett tőrt visszaejti a párnára. Lea, aki ízig vérig északi barbár, ezt mi sem bizonyítja jobban az iménti szertartás, melynek végeztével karjait a férfi nyakába fonja, és megcsókolja. Feltéve ha az nem kapott sokkot az előbbiek folyamán, és dobta már le magáról Leát.*
6918. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-04 21:38:12
Üzenet elküldve: 2017-01-04 21:38:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Egy gyors szopásért. *dünnyögi vigyorogva, miközben lélekben elbúcsúzik a fülétől. Nem gondolná, hogy Lea felhúzná az orrát a válaszon, de az könnyedén benne lehet a pakliban, hogy csupán azért kíváncsi ennyire a válaszra, hogy jól megharaphassa. Úgy tapasztalta, hogy szereti az ilyesmit, mint ahogy szereti kiforgatni a szavait is. Természetes, hogy neki igen komoly panaszai lennének, ha Lea testével keresné a napi betevőt, és természetes, hogy Lea így csavarja a beszélgetést. És mi az, hogy az a félelf jóképű? Jó lesz vigyázni!*
- Nem így gondoltam. *az i hangot kicsit elnyújtja, ahogy a göndör hajú nemcsak a szót, hanem a csípőjét is csavarja* Panaszkodnék. Vagyis kirángatnám alólad és kitörném a nyakát. Nem is! Megkapná azt, amitől Zia házában annyira tartott. Akkor aztán remeghetne.
*Nem tudja megállni nevetés nélkül, ahogy elképzeli Sydet, amint most már nem a kéjtől remeg, hanem attól, hogy hirtelen annak a nagy arasznak a rossz végére került.
Aztán amikor Lea ismét elhelyezkedik rajta, immár egy tőrrel felszerelkezve, arra gondol, hogy jobb lesz kicsit óvatosabban viccelődni, még akkor is, ha a lány biztosítja, hogy nem óhajtja kasztrálni. Nem is küzd, amikor leszorítja a kezeit. Ez is izgató, meg az is, ahogy tovább tornászik az ölében. Viszont hamarosan kiderül, hogy akkor minek is az a penge. Picit elbizonytalanodik, nem biztos benne, hogy a kufirc élvezeti értékét növeli, ha közben összekaszabolják. Vannak akik már ennek a gondolatára is könnyen a csúcsra jutnának, sajnos ő nem tartozik ezen lelkek közé. De az is igaz, hogy ő pedzegette ezt a dolgot Leánál, nem igazán lenne szép visszatáncolnia. Főleg úgy, hogy a boszi már elképzelte rajta azt a hegtetoválást, legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogy megcsókolja a szíve fölött. Nem is annyira a fájdalomtól tart, csak... tulajdonképpen fogalma sincs, hogy mitől tart. Lehet, hogy semmitől, csak eddig senkitől nem kérte, hogy vágja belé a tőrt, még ha nem is túl mélyen. Felnéz a sárga szemekbe, egy kicsit még gyönyörködik a rajta kéjesen vonagló lány látványában, aztán egy félmosollyal sziszegi oda.*
- Csináld!
*Valaki pedig nagyon boldog lesz, amikor a véres ágyneműt moshatja.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Egy gyors szopásért. *dünnyögi vigyorogva, miközben lélekben elbúcsúzik a fülétől. Nem gondolná, hogy Lea felhúzná az orrát a válaszon, de az könnyedén benne lehet a pakliban, hogy csupán azért kíváncsi ennyire a válaszra, hogy jól megharaphassa. Úgy tapasztalta, hogy szereti az ilyesmit, mint ahogy szereti kiforgatni a szavait is. Természetes, hogy neki igen komoly panaszai lennének, ha Lea testével keresné a napi betevőt, és természetes, hogy Lea így csavarja a beszélgetést. És mi az, hogy az a félelf jóképű? Jó lesz vigyázni!*
- Nem így gondoltam. *az i hangot kicsit elnyújtja, ahogy a göndör hajú nemcsak a szót, hanem a csípőjét is csavarja* Panaszkodnék. Vagyis kirángatnám alólad és kitörném a nyakát. Nem is! Megkapná azt, amitől Zia házában annyira tartott. Akkor aztán remeghetne.
*Nem tudja megállni nevetés nélkül, ahogy elképzeli Sydet, amint most már nem a kéjtől remeg, hanem attól, hogy hirtelen annak a nagy arasznak a rossz végére került.
Aztán amikor Lea ismét elhelyezkedik rajta, immár egy tőrrel felszerelkezve, arra gondol, hogy jobb lesz kicsit óvatosabban viccelődni, még akkor is, ha a lány biztosítja, hogy nem óhajtja kasztrálni. Nem is küzd, amikor leszorítja a kezeit. Ez is izgató, meg az is, ahogy tovább tornászik az ölében. Viszont hamarosan kiderül, hogy akkor minek is az a penge. Picit elbizonytalanodik, nem biztos benne, hogy a kufirc élvezeti értékét növeli, ha közben összekaszabolják. Vannak akik már ennek a gondolatára is könnyen a csúcsra jutnának, sajnos ő nem tartozik ezen lelkek közé. De az is igaz, hogy ő pedzegette ezt a dolgot Leánál, nem igazán lenne szép visszatáncolnia. Főleg úgy, hogy a boszi már elképzelte rajta azt a hegtetoválást, legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogy megcsókolja a szíve fölött. Nem is annyira a fájdalomtól tart, csak... tulajdonképpen fogalma sincs, hogy mitől tart. Lehet, hogy semmitől, csak eddig senkitől nem kérte, hogy vágja belé a tőrt, még ha nem is túl mélyen. Felnéz a sárga szemekbe, egy kicsit még gyönyörködik a rajta kéjesen vonagló lány látványában, aztán egy félmosollyal sziszegi oda.*
- Csináld!
*Valaki pedig nagyon boldog lesz, amikor a véres ágyneműt moshatja.*
6917. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-04 19:08:01
Üzenet elküldve: 2017-01-04 19:08:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Egy gyors...?
*Dugásért? Orális örömért? Nem egy prűd lélek, nem háborítja fel az olyasmi, hogy kiderül a szíve választottjáról, hogy annak bizonyos részei megfordultak már egy, vagy több szajha bizonyos részeiben. Ez a dolog is csak a kereslet-kínálat elvén működik, az egyik, vagy a másik nélkül nem működne az egész. Ezek fényében pedig kiábrándulni sem fog Laorból, ha az bevallja, meg aztán a fülcimpája is ott van a fogai között, és lehet, hogy a szemfoga nyomot is hagy rajta, ezért pedig Laor kicsit úgy érezheti, hogy nyomás alá helyezték, már ami a válaszadást illeti. Pedig Lea vigyorog - igen, továbbra is Laor fülével a szájában - és ezért nem feltétlenül kell komolyan venni. Csak akkor egyenesedik ki, és ereszti el, mikor Laor azt pedzegeti, hogy nem kell ilyesmivel megkeresnie a vadasra-valót.*
- Gondolod, hogy senkinek nem lenne panasza? Te például nem panaszkodnál, ha a jóképű félelf, Syd feküdne most itt alattam, és ő remegne meg, mikor ezt csinálom?
*Az "ezt" szót kicsit megnyomja, és Laor érezheti is a feláras szolgáltatást, amihez lágy csípőkörzés is párosul, meg a mellkasának karmincálása. *
- Mert ő valóban nem panaszkodna.
*Persze fel is szívhatná az agyát Laor előbbi "bókján", de Lea inkább kiforgatja a szavait és azzal húzza a férfit. Válaszadásra persze nincsen igazán lehetősége, tekintve, hogy Lea hamarosan a tőr után kutat, és Laor bőven érezheti úgy, hogy ama penge is a szemtelensége miatt kerül elő.*
- Ne aggódj, semmi olyanra, ami veszélyeztetné a tökeidet.
*Vigyorog mikor már újra a férfi fölött térdelt, nem esze ágában sincsen bántani Laort, vagyis az említett részeit, szavait megerősítendő pedig meg is simítja, mielőtt újra irányba állítaná. A tőr meg csak ott figyel a párnán, egyelőre nem nyúl érte. Csípőjét ringatva hajol előre, orruk összeér, ujjait próbálja Laor ujjai közé fonni és így leszorítani a férfi kezeit a fülei mellé a párnára. Gyengéd erőszak ez, inkább az izgató fajtából, amelytől ha Lea elég hajlékony, márpedig eléggé az, akkor végigkóstolhatja a másik oldalától egészen a könyökökéig*
- Te akartad magadra a törzs rúnáját. Megkapod tőlem, ha még mindig ez a vágyad.
*Újra megcsókolja ott, ahová a szignumot szánta, vagyis Laor szíve fölött. A törzstagok általában kiválaszthatják, hogy hová is szeretnék, igaz, hogy Laor már mondta, hogy a homlokán akarja, de Lea ezt önhatalmúlag felülbírálta, még annak ellenére is, hogy a férfi nyilvánvalóan viccnek szánta. Lea azonban egyáltalán nem viccel. Viszont a tőrért továbbra sem nyúl, majd akkor, ha amaz áldását adta a műveletre. Addig meg élvezheti Leát az ölében, úgy nagy arasznyi mélyen, forrón, meg-megszorítva, finom mozgással, ütemes felemelkedéssel és visszaereszkedéssel, vagy éppen lágy körzéssel. Ez Leának nagyon is jól esik, mert légzése szaggatott, és a tekintete is mintha ködös lenne kicsit. Persze ha Laor rááll a dologra, akkor a borostyán szempárból eltűnik az az elvarázsoltnak ható csillogás, és már ott is a kezében a penge.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Egy gyors...?
*Dugásért? Orális örömért? Nem egy prűd lélek, nem háborítja fel az olyasmi, hogy kiderül a szíve választottjáról, hogy annak bizonyos részei megfordultak már egy, vagy több szajha bizonyos részeiben. Ez a dolog is csak a kereslet-kínálat elvén működik, az egyik, vagy a másik nélkül nem működne az egész. Ezek fényében pedig kiábrándulni sem fog Laorból, ha az bevallja, meg aztán a fülcimpája is ott van a fogai között, és lehet, hogy a szemfoga nyomot is hagy rajta, ezért pedig Laor kicsit úgy érezheti, hogy nyomás alá helyezték, már ami a válaszadást illeti. Pedig Lea vigyorog - igen, továbbra is Laor fülével a szájában - és ezért nem feltétlenül kell komolyan venni. Csak akkor egyenesedik ki, és ereszti el, mikor Laor azt pedzegeti, hogy nem kell ilyesmivel megkeresnie a vadasra-valót.*
- Gondolod, hogy senkinek nem lenne panasza? Te például nem panaszkodnál, ha a jóképű félelf, Syd feküdne most itt alattam, és ő remegne meg, mikor ezt csinálom?
*Az "ezt" szót kicsit megnyomja, és Laor érezheti is a feláras szolgáltatást, amihez lágy csípőkörzés is párosul, meg a mellkasának karmincálása. *
- Mert ő valóban nem panaszkodna.
*Persze fel is szívhatná az agyát Laor előbbi "bókján", de Lea inkább kiforgatja a szavait és azzal húzza a férfit. Válaszadásra persze nincsen igazán lehetősége, tekintve, hogy Lea hamarosan a tőr után kutat, és Laor bőven érezheti úgy, hogy ama penge is a szemtelensége miatt kerül elő.*
- Ne aggódj, semmi olyanra, ami veszélyeztetné a tökeidet.
*Vigyorog mikor már újra a férfi fölött térdelt, nem esze ágában sincsen bántani Laort, vagyis az említett részeit, szavait megerősítendő pedig meg is simítja, mielőtt újra irányba állítaná. A tőr meg csak ott figyel a párnán, egyelőre nem nyúl érte. Csípőjét ringatva hajol előre, orruk összeér, ujjait próbálja Laor ujjai közé fonni és így leszorítani a férfi kezeit a fülei mellé a párnára. Gyengéd erőszak ez, inkább az izgató fajtából, amelytől ha Lea elég hajlékony, márpedig eléggé az, akkor végigkóstolhatja a másik oldalától egészen a könyökökéig*
- Te akartad magadra a törzs rúnáját. Megkapod tőlem, ha még mindig ez a vágyad.
*Újra megcsókolja ott, ahová a szignumot szánta, vagyis Laor szíve fölött. A törzstagok általában kiválaszthatják, hogy hová is szeretnék, igaz, hogy Laor már mondta, hogy a homlokán akarja, de Lea ezt önhatalmúlag felülbírálta, még annak ellenére is, hogy a férfi nyilvánvalóan viccnek szánta. Lea azonban egyáltalán nem viccel. Viszont a tőrért továbbra sem nyúl, majd akkor, ha amaz áldását adta a műveletre. Addig meg élvezheti Leát az ölében, úgy nagy arasznyi mélyen, forrón, meg-megszorítva, finom mozgással, ütemes felemelkedéssel és visszaereszkedéssel, vagy éppen lágy körzéssel. Ez Leának nagyon is jól esik, mert légzése szaggatott, és a tekintete is mintha ködös lenne kicsit. Persze ha Laor rááll a dologra, akkor a borostyán szempárból eltűnik az az elvarázsoltnak ható csillogás, és már ott is a kezében a penge.*
6916. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-04 16:11:03
Üzenet elküldve: 2017-01-04 16:11:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egy élet keserű tapasztalata, hogy a férfiak őszülése vagy hajuk ritkulása nem azért következik be, mert őseik is tar kopaszok voltak idős korukban vagy fehérre fakult a megmaradt haj. Egyértelműen a nők állnak e mögött is, a gondok, amit okoznak. Persze ilyenkor felmerülhetne a logikus kérdés, hogy ha ez így van, és így van, akkor mi szüksége a férfinak a nőre? Miért nem kerüli el messzire? Talán azért, mert akkor meg a végtelenül unalmas és érdektelen élet miatt lenne oka nyafogni. Igaz, most nincs érkezése ilyesmin töprengeni, egyszerűen csak élvezi a helyzetet és kéjesen megborzong, ahogy Lea kicsit megcsócsálja a fülét. Aztán értetlenséggel vegyes felháborodás ül ki az arcára.*
- Azt meg honnan tudnám? Soha nem járok ilyen kétes erkölcsű nőszemélyekhez. Némelyik olyan orcátlan, hogy ugyanannyit kér egy gyors... óó...
*Kicsit elhúzza a száját, hiszen sikerült két mondatban megcáfolni saját magát, de aztán csak vigyorogva megvonja a vállát. Úgysem gondolta ezt annyira komolyan.*
- De miért érdekel ez ennyire? Nem hiszem, hogy ilyesmivel kéne keresned a kenyered. Bár azt sem gondolom, hogy bárkinek is panasza lehetne, ha mégis.
*Ez egy olyan bók, amiért jobb helyeken kikaparják a szemét, még akkor is, ha a hangjába most ne, vegyül semmi sértő nyegleség, sőt. Mintha a tekintetében vibrálna a féltékenység lángja, ha van ilyen, mert pont elég arra gondolni, hogy más is hozzáérhet Leához, és kezd emelkedni a vérnyomása. Különben sem tudna elképzelni semmi ilyesmit a göndör hajúról. Igaz, azt sem, hogy ezt a szabadidős tevékenységet ne élvezné vagy azt, hogy volt idő, amikor nem esett jól neki. Semmi nyoma nem maradt ennek, szerencsére.
Különösebben gondolkodni sem akar most semmin, így kicsit meglepetésként éri, amint Lea leszökken róla. Felkönyököl fektében, de nem igazán látja, hogy a nő mit varázsolt elő a ládából, így alaposan meghökken, amikor Lea visszatér, fölé magasodik és egy kellően élesnek és veszélyesnek tűnő pengét tart a kezében. Önkéntelenül is igyekszik maga alá húzni a lábait, hogy ugorni tudjon, ha kell és muszáj arra gondolnia, hogy túlzásba vihette a szemtelenkedést. Egy pillanatig nem kételkedik Lea szerelmében, csak sajnos abban sem, hogy a nő különösebb szívfájdalom nélkül vágná el a torkát, ha erre okot adna. Kicsit össze is rándul, amikor a tőr a feje mellett puffan a párnán és nagyon nyugtalanító gondolata támad, ahogy Lea az altestét szemléli. Ez bizony a hangján is érződik.*
- Mégis mire készülsz?
*Egy élet keserű tapasztalata, hogy a férfiak őszülése vagy hajuk ritkulása nem azért következik be, mert őseik is tar kopaszok voltak idős korukban vagy fehérre fakult a megmaradt haj. Egyértelműen a nők állnak e mögött is, a gondok, amit okoznak. Persze ilyenkor felmerülhetne a logikus kérdés, hogy ha ez így van, és így van, akkor mi szüksége a férfinak a nőre? Miért nem kerüli el messzire? Talán azért, mert akkor meg a végtelenül unalmas és érdektelen élet miatt lenne oka nyafogni. Igaz, most nincs érkezése ilyesmin töprengeni, egyszerűen csak élvezi a helyzetet és kéjesen megborzong, ahogy Lea kicsit megcsócsálja a fülét. Aztán értetlenséggel vegyes felháborodás ül ki az arcára.*
- Azt meg honnan tudnám? Soha nem járok ilyen kétes erkölcsű nőszemélyekhez. Némelyik olyan orcátlan, hogy ugyanannyit kér egy gyors... óó...
*Kicsit elhúzza a száját, hiszen sikerült két mondatban megcáfolni saját magát, de aztán csak vigyorogva megvonja a vállát. Úgysem gondolta ezt annyira komolyan.*
- De miért érdekel ez ennyire? Nem hiszem, hogy ilyesmivel kéne keresned a kenyered. Bár azt sem gondolom, hogy bárkinek is panasza lehetne, ha mégis.
*Ez egy olyan bók, amiért jobb helyeken kikaparják a szemét, még akkor is, ha a hangjába most ne, vegyül semmi sértő nyegleség, sőt. Mintha a tekintetében vibrálna a féltékenység lángja, ha van ilyen, mert pont elég arra gondolni, hogy más is hozzáérhet Leához, és kezd emelkedni a vérnyomása. Különben sem tudna elképzelni semmi ilyesmit a göndör hajúról. Igaz, azt sem, hogy ezt a szabadidős tevékenységet ne élvezné vagy azt, hogy volt idő, amikor nem esett jól neki. Semmi nyoma nem maradt ennek, szerencsére.
Különösebben gondolkodni sem akar most semmin, így kicsit meglepetésként éri, amint Lea leszökken róla. Felkönyököl fektében, de nem igazán látja, hogy a nő mit varázsolt elő a ládából, így alaposan meghökken, amikor Lea visszatér, fölé magasodik és egy kellően élesnek és veszélyesnek tűnő pengét tart a kezében. Önkéntelenül is igyekszik maga alá húzni a lábait, hogy ugorni tudjon, ha kell és muszáj arra gondolnia, hogy túlzásba vihette a szemtelenkedést. Egy pillanatig nem kételkedik Lea szerelmében, csak sajnos abban sem, hogy a nő különösebb szívfájdalom nélkül vágná el a torkát, ha erre okot adna. Kicsit össze is rándul, amikor a tőr a feje mellett puffan a párnán és nagyon nyugtalanító gondolata támad, ahogy Lea az altestét szemléli. Ez bizony a hangján is érződik.*
- Mégis mire készülsz?
6915. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-04 10:00:01
Üzenet elküldve: 2017-01-04 10:00:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
//Hrothgaar//
*A kérdésére hamar tömör választ kap. Amíg hallgatja a törpét, még a rágásról is lemond, hogy minden tiszta és világos legyen. Azt, hogy a szavak hallatára rossz érzés tolul, fel a gyomrából csak saját magának köszönheti. Sérti az, hogy közönséges lóti-futi lesz belőle, ahogy az is sérti, hogy itt szinte mindenki kutyába se veszi. Ezért nem lehet mérges az itteniekre, józan eszével képes felfogni. Nem ezek a népek tehetnek arról, hogy hatvanon túl sem találta meg az élete értelmét. Még elf mértékben is röhejesen öreg már a céltalan kutakodáshoz, kislányos álmokhoz. Gyerekes sértettsége is emiatt jön napvilágra.
A férfi felé igyekszik nem mutatni megbántottságának bármi jelét. A legtöbb, amit ki tud hozni a helyzetből, az, hogy szomorúan csalódott szemét lesüti, s kezdi tovább kammogni a falatjait.*
- Értem. Nem tűnik nehéznek. *Mondja, s igyekszik érzelemmentes maradni.
Közben eszébe vési, hogy hova forduljon, ha megsérül. Nem tudja ki az a Chiari, de van egy olyan sejtése, hogy nem szeretne vele munka ügyben találkozni.
Közben átterelődik a szó a büntetés kérdésére, amin az elf egy kicsit meglepődik, mivel nincs büntetés, ha elront valamit. Persze, nincs is mit elrontani, azokon a feladatokon, amit felsorolt a törpe. Elkalandozik azon, hogy ez a kijelentés él e akkor is, ha véletlenül a hamut nem a megfelelő helyre önti, hanem mondjuk a legfelsőbb parancsoló nyakába. Természetesen teljesen véletlenül. Ehhez sajnálatosan nem eléggé félkegyelmű.
Arra eszmél gondolataiból, hogy a férfi megreked mondatai között és olybá tűnik meg is dermed. A kérdésre az elf szemei kikerekednek, barna korongjai teljes mértékben láthatóak lesznek a fehér szemgolyók közepén. Füleit hegyezni kezdi - már ha ez még jobban lehetséges.*
- Egy mukkot sem. *Válaszol a kérdésre. Fülei szinte maguktól fordulnak előre s hátra, ahogy próbálja kipuhatolni, mit hallhat a másik. Nem tudja, hogy ezt más hosszúfülűek is megtudják e csinálni, vagy különleges tehetsége ez, de már egy ideje nem is figyel rá, ösztönösen cselekszi.
Aztán ugyanolyan gyorsan, ahogy jött már meg is szűnik a furcsa jelenet. A lány még nem eszmélt fel a furcsa sokkból, de a törpe úgy néz ki, hogy már el is felejtette.*
- Höh? *Bal szemének alsó szemhéja rásimul látószervére, ahogy próbálja összerakni, amit az imént tapasztalt.*
- Oh, igen, hát azzal nem lesz probléma… *Válaszol gyorsan a pipafüvek eltulajdonítására vonatkozó kijelentésre. Ismét sértve érzi magát elnyomott kékvérű elf mivoltában. Nem akarja kinyilatkoztatni, de nyelvére futottak a szavak, miszerint „minek nézi ez, mélységinek talán?”.
Hamar magyarázatot is kap az előbbi furcsa viselkedésre. Khrosas vajmi keveset tud a varázslatról, ezért egy bólintásin kívül nem is fűz másat hozzá a törpe mondataihoz.*
- Fémet nem munkáltam szinte sosem. *Vonja meg a vállát a kérdésre.* Bőrrel dolgoztam. *Megpaskolja hanyagul, megmunkált bőrvértjét oldalán, mely mindég rajta feszül. Talán már csak eme páncél feszes erőssége tartja egyben nő minden szétesni készülő vágyát az életre.
Figyelmesen hallgatja végig, miket akar majd rábízni kezdetben a törpe. Ha ezek a legegyszerűbben, akkor benne van. A patkótól viszont ódzkodik, inkább eresszen egy bádog, miközben vizet mernek vele, minthogy egy ló kitörje a lábát az ő hibájából. Reméli, hogy a mester nem enged ki hanyagságokat a lány kezei közül.*
- Értem ám. *Jelenti ki lelkesen. Semmi kifogása nincs azzal kapcsolatban, hogy végig kell galoppoznia egész Lanawint, ha arra kerül a sor. Eleget járt-kelt eddig is.
Ezek után érdekes kifejezés ül arcára. Most mi van a sörrel? Teljesen bele feledkezett a munkaköri leírásába és nem igazán érti, hogy ötlött fel hirtelen a sör és a hús. Megelégszik azzal, hogy egy véletlen gondolat, ami nem csak a törpe fejében, hanem száján is megfogalmazódott.*
- A sörike legyen csak sörike, a hús meg hús. *Jelenti ki végül egyetértését.*
- Ki. *Bólint a kérdésre. Habár fogalma sincs mégis mivel kéne kezdenie, nem akar olyan segéderő lenni, akinek minden mindegy. Körbe pillant a kovácsműhely adta lehetőségeken.* Nem biztos, hogy tudom, hogy mit. *Mondja végül őszintén.* Mivel szoktak kezdeni az újonc segédeid? *Az egyenességet tartja az egyetlen járható útnak. Ha kérdez tanul, ha nem akkor hülyén okoskodva élheti le a hátralévő életét.*
//Hrothgaar//
*A kérdésére hamar tömör választ kap. Amíg hallgatja a törpét, még a rágásról is lemond, hogy minden tiszta és világos legyen. Azt, hogy a szavak hallatára rossz érzés tolul, fel a gyomrából csak saját magának köszönheti. Sérti az, hogy közönséges lóti-futi lesz belőle, ahogy az is sérti, hogy itt szinte mindenki kutyába se veszi. Ezért nem lehet mérges az itteniekre, józan eszével képes felfogni. Nem ezek a népek tehetnek arról, hogy hatvanon túl sem találta meg az élete értelmét. Még elf mértékben is röhejesen öreg már a céltalan kutakodáshoz, kislányos álmokhoz. Gyerekes sértettsége is emiatt jön napvilágra.
A férfi felé igyekszik nem mutatni megbántottságának bármi jelét. A legtöbb, amit ki tud hozni a helyzetből, az, hogy szomorúan csalódott szemét lesüti, s kezdi tovább kammogni a falatjait.*
- Értem. Nem tűnik nehéznek. *Mondja, s igyekszik érzelemmentes maradni.
Közben eszébe vési, hogy hova forduljon, ha megsérül. Nem tudja ki az a Chiari, de van egy olyan sejtése, hogy nem szeretne vele munka ügyben találkozni.
Közben átterelődik a szó a büntetés kérdésére, amin az elf egy kicsit meglepődik, mivel nincs büntetés, ha elront valamit. Persze, nincs is mit elrontani, azokon a feladatokon, amit felsorolt a törpe. Elkalandozik azon, hogy ez a kijelentés él e akkor is, ha véletlenül a hamut nem a megfelelő helyre önti, hanem mondjuk a legfelsőbb parancsoló nyakába. Természetesen teljesen véletlenül. Ehhez sajnálatosan nem eléggé félkegyelmű.
Arra eszmél gondolataiból, hogy a férfi megreked mondatai között és olybá tűnik meg is dermed. A kérdésre az elf szemei kikerekednek, barna korongjai teljes mértékben láthatóak lesznek a fehér szemgolyók közepén. Füleit hegyezni kezdi - már ha ez még jobban lehetséges.*
- Egy mukkot sem. *Válaszol a kérdésre. Fülei szinte maguktól fordulnak előre s hátra, ahogy próbálja kipuhatolni, mit hallhat a másik. Nem tudja, hogy ezt más hosszúfülűek is megtudják e csinálni, vagy különleges tehetsége ez, de már egy ideje nem is figyel rá, ösztönösen cselekszi.
Aztán ugyanolyan gyorsan, ahogy jött már meg is szűnik a furcsa jelenet. A lány még nem eszmélt fel a furcsa sokkból, de a törpe úgy néz ki, hogy már el is felejtette.*
- Höh? *Bal szemének alsó szemhéja rásimul látószervére, ahogy próbálja összerakni, amit az imént tapasztalt.*
- Oh, igen, hát azzal nem lesz probléma… *Válaszol gyorsan a pipafüvek eltulajdonítására vonatkozó kijelentésre. Ismét sértve érzi magát elnyomott kékvérű elf mivoltában. Nem akarja kinyilatkoztatni, de nyelvére futottak a szavak, miszerint „minek nézi ez, mélységinek talán?”.
Hamar magyarázatot is kap az előbbi furcsa viselkedésre. Khrosas vajmi keveset tud a varázslatról, ezért egy bólintásin kívül nem is fűz másat hozzá a törpe mondataihoz.*
- Fémet nem munkáltam szinte sosem. *Vonja meg a vállát a kérdésre.* Bőrrel dolgoztam. *Megpaskolja hanyagul, megmunkált bőrvértjét oldalán, mely mindég rajta feszül. Talán már csak eme páncél feszes erőssége tartja egyben nő minden szétesni készülő vágyát az életre.
Figyelmesen hallgatja végig, miket akar majd rábízni kezdetben a törpe. Ha ezek a legegyszerűbben, akkor benne van. A patkótól viszont ódzkodik, inkább eresszen egy bádog, miközben vizet mernek vele, minthogy egy ló kitörje a lábát az ő hibájából. Reméli, hogy a mester nem enged ki hanyagságokat a lány kezei közül.*
- Értem ám. *Jelenti ki lelkesen. Semmi kifogása nincs azzal kapcsolatban, hogy végig kell galoppoznia egész Lanawint, ha arra kerül a sor. Eleget járt-kelt eddig is.
Ezek után érdekes kifejezés ül arcára. Most mi van a sörrel? Teljesen bele feledkezett a munkaköri leírásába és nem igazán érti, hogy ötlött fel hirtelen a sör és a hús. Megelégszik azzal, hogy egy véletlen gondolat, ami nem csak a törpe fejében, hanem száján is megfogalmazódott.*
- A sörike legyen csak sörike, a hús meg hús. *Jelenti ki végül egyetértését.*
- Ki. *Bólint a kérdésre. Habár fogalma sincs mégis mivel kéne kezdenie, nem akar olyan segéderő lenni, akinek minden mindegy. Körbe pillant a kovácsműhely adta lehetőségeken.* Nem biztos, hogy tudom, hogy mit. *Mondja végül őszintén.* Mivel szoktak kezdeni az újonc segédeid? *Az egyenességet tartja az egyetlen járható útnak. Ha kérdez tanul, ha nem akkor hülyén okoskodva élheti le a hátralévő életét.*
6914. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-03 21:05:06
Üzenet elküldve: 2017-01-03 21:05:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Még, aztán a hajad rohamosan őszbe csavarodik. Vagy kihullik.
*Nem, nem aggódik Laor képességei miatt, egyelőre rendben vannak. Ha meg már majd nem tud teljesíteni akkor lecseréli két fiatalabb, tetterősebb példányra. Avagy addigra már ő is abba az életszakaszába ér, hogy nem érdekli az egész dolog, és ha Laor csak közepesen hangosan horkol, akkor már megtartja. Persze ki gondolkodik ilyesmin, mikor épp olyan közel vannak egymáshoz, amennyire csak férfi és nő lehet? A mínusz nagy arasznyi távolság nagyon is kedvére való, és csak emiatt engedi el a füle mellett a mucikámozást, sőt emiatt valószínűleg azt is elengedné, ha Laor kifejtené, hogy vajon hol is lenne Lea helye. Egyébként az ellen sem háborogna túlzottan, szívesen gondot viselne Laorra, persze a nadrágját nem mosná szívesen, de az nincs ellenére, hogy néha-néha valami ételt is főzzön, ne csak mindig valami mérget kotyvasszon. Aztán ha Laor megjegyzést tesz a főztjére, akkor lehet, hogy újra előkerülnek azok a mérgek. De most ilyesmin sem gondolkodik. Inkább csak vigyorogva suttog a férfi fülébe, meg bele is harap a cimpájába*
- Azokra gondolsz, akik a szájukkal is csak felárral kényeztetnek? Aztán mondd csak, mi a tarifa?
*Laor persze nyilván nem tudja, hogy mi is az árszabás, hiszen sosem járt még ilyen helyeken, a férfiak nem járnak soha "ilyen" helyekre, "olyan" lányokhoz. Lea meg persze ártatlan szűzleány volt azelőtt, hogy találkoztak volna. Nem ilyenről szó sincs, csak ő már látott közelről kurtizánt, sőt ki is faggatta. Illetve, bár ezt jelen szituációban valószínűleg nehéz elképzelni róla, de kezdetben nem tartozott a kedvenc tevékenységei közé az, amit most csinálnak, sőt. Meg kellett ismernie saját magát ahhoz, hogy meg tudja ezt szeretni, és hogy teljes odaadással tudjon kényeztetni. Szereti ilyenkor látni Laor arcát, ahogy meg-megvonaglik, grimaszba rándul, ez bizonyíték arra, hogy valamit jól csinál, és önmagának szintén örömöt okoz ezzel. Vigyorra húzódnak az ajkai, ahogy a férfi a hajába markol*
- Akkor még van pár éved, hogy megszelídíts.
*Öt, talán hat tél is van még addig, Laor ezalatt próbálkozhat. Ezen ellamentálhat Laor úgy nagyjából egy percig, ugyanis Lea meglepően hirtelen mozdulattal ugrik fel az öléből, majd le az ágyról. A fiókos komód tetején ott a ládika, aminek felcsapja a tetejét. Két kés van benne, az a hullámos pengéjű, amit Laor más ismerhet, mert láthatta az Alvó Isten feltámadásának éjjelén, mikor Lea azon gondolkodott, hogy esetleg öngyilkos lenne. Most azonban nem ezt veszi fel, hanem a másikat, aminek egészen rövid a pengéje, de borotvaélesre és hegyesre köszörülték. Lea most a hüvelykujján próbálja ki, és mivel elég élesnek találja, ezért már újra ott van Laornál az ágyon. Terpeszben fölötte állva méregeti, miközben a tőrt laza mozdulattal mellé ejti a párnára. Nem, nem tudná elhibázni, arra azért figyel, hogy ne a férfi szemébe, vagy torkába essen, bár a mozdulat kétségtelenül hanyagnak tűnik. Elakad a lélegzete is, ahogy a pásztázó, borostyánszín szempár Laor ágyékához ér. Nem, nem most látja először, de most is ott az arcán az a különös mosoly, mikor visszanéz a férfi arcára. Aztán felveszi az előbbi pozíciót, hogy megint olyan közel lehessenek egymáshoz, amilyen közel csak férfi és nő lehetnek.*
- Még, aztán a hajad rohamosan őszbe csavarodik. Vagy kihullik.
*Nem, nem aggódik Laor képességei miatt, egyelőre rendben vannak. Ha meg már majd nem tud teljesíteni akkor lecseréli két fiatalabb, tetterősebb példányra. Avagy addigra már ő is abba az életszakaszába ér, hogy nem érdekli az egész dolog, és ha Laor csak közepesen hangosan horkol, akkor már megtartja. Persze ki gondolkodik ilyesmin, mikor épp olyan közel vannak egymáshoz, amennyire csak férfi és nő lehet? A mínusz nagy arasznyi távolság nagyon is kedvére való, és csak emiatt engedi el a füle mellett a mucikámozást, sőt emiatt valószínűleg azt is elengedné, ha Laor kifejtené, hogy vajon hol is lenne Lea helye. Egyébként az ellen sem háborogna túlzottan, szívesen gondot viselne Laorra, persze a nadrágját nem mosná szívesen, de az nincs ellenére, hogy néha-néha valami ételt is főzzön, ne csak mindig valami mérget kotyvasszon. Aztán ha Laor megjegyzést tesz a főztjére, akkor lehet, hogy újra előkerülnek azok a mérgek. De most ilyesmin sem gondolkodik. Inkább csak vigyorogva suttog a férfi fülébe, meg bele is harap a cimpájába*
- Azokra gondolsz, akik a szájukkal is csak felárral kényeztetnek? Aztán mondd csak, mi a tarifa?
*Laor persze nyilván nem tudja, hogy mi is az árszabás, hiszen sosem járt még ilyen helyeken, a férfiak nem járnak soha "ilyen" helyekre, "olyan" lányokhoz. Lea meg persze ártatlan szűzleány volt azelőtt, hogy találkoztak volna. Nem ilyenről szó sincs, csak ő már látott közelről kurtizánt, sőt ki is faggatta. Illetve, bár ezt jelen szituációban valószínűleg nehéz elképzelni róla, de kezdetben nem tartozott a kedvenc tevékenységei közé az, amit most csinálnak, sőt. Meg kellett ismernie saját magát ahhoz, hogy meg tudja ezt szeretni, és hogy teljes odaadással tudjon kényeztetni. Szereti ilyenkor látni Laor arcát, ahogy meg-megvonaglik, grimaszba rándul, ez bizonyíték arra, hogy valamit jól csinál, és önmagának szintén örömöt okoz ezzel. Vigyorra húzódnak az ajkai, ahogy a férfi a hajába markol*
- Akkor még van pár éved, hogy megszelídíts.
*Öt, talán hat tél is van még addig, Laor ezalatt próbálkozhat. Ezen ellamentálhat Laor úgy nagyjából egy percig, ugyanis Lea meglepően hirtelen mozdulattal ugrik fel az öléből, majd le az ágyról. A fiókos komód tetején ott a ládika, aminek felcsapja a tetejét. Két kés van benne, az a hullámos pengéjű, amit Laor más ismerhet, mert láthatta az Alvó Isten feltámadásának éjjelén, mikor Lea azon gondolkodott, hogy esetleg öngyilkos lenne. Most azonban nem ezt veszi fel, hanem a másikat, aminek egészen rövid a pengéje, de borotvaélesre és hegyesre köszörülték. Lea most a hüvelykujján próbálja ki, és mivel elég élesnek találja, ezért már újra ott van Laornál az ágyon. Terpeszben fölötte állva méregeti, miközben a tőrt laza mozdulattal mellé ejti a párnára. Nem, nem tudná elhibázni, arra azért figyel, hogy ne a férfi szemébe, vagy torkába essen, bár a mozdulat kétségtelenül hanyagnak tűnik. Elakad a lélegzete is, ahogy a pásztázó, borostyánszín szempár Laor ágyékához ér. Nem, nem most látja először, de most is ott az arcán az a különös mosoly, mikor visszanéz a férfi arcára. Aztán felveszi az előbbi pozíciót, hogy megint olyan közel lehessenek egymáshoz, amilyen közel csak férfi és nő lehetnek.*
6913. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-03 19:32:20
Üzenet elküldve: 2017-01-03 19:32:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Egyelőre még mindenféle ajzószer nélkül is van ereje a lenyugvónak. *nyugtatja meg Leát, aki minden bizonnyal rettenetesen aggódik, hogy Laort cserben hagyják férfiúi képességei. Természetesen a szavak mit sem érnek, igazán csak a tettek beszélnek. És most minden erejével azon van, hogy minél hamarabb és minél keményebben bizonyítson, de valami nem stimmel. Lea egyszerűen képtelen nyugton maradni, és végül sikeresen felül is kerekedik.*
- Mucika, mit csinálsz? *érdeklődik hanyatt fekve, ekkor már számottevő ruházat nélkül, miközben a göndör hajú lovaglóülésben elhelyezkedik rajta. Eszébe jut, hogy azt mucikámozta le, akit Arthenior nagyjai is úrnőmnek szólítanának kellő tisztelettel, és akinek majdnem odaveti, hogy a nőnek megvan a maga helye. Házban a konyhában, ágyban a férfi alatt. És hamarosan arra is rádöbben, hogy mindig érdemes új dolgokat kipróbálni, néhány apróságtól eltekintve. Mert Lea egészen őrjítően kezd el mozogni, és azonnal elfelejt mindent amit a nő helyéről gondolt.
Ebben a pillanatban eszébe sem jut, hogy Lea felhasználhatná az alkalmat arra, hogy bizonyos jeleket véssen a bőrébe, de ha tudná, egyáltalán nem biztos, hogy ellenezné. Mit lehet tudni, hátha minden újdonság ilyen érdekes.*
- Meg sem merem mondani, hogy kik tudnak ilyen altesti praktikákat. *vigyorog egy-egy különösen élvezetesre sikerül mozdulat után, de ordít róla, hogy egyáltalán nincs ellenére, hogy a göndör hajú ilyesmiben is ennyire jártas* Kezdem kapiskálni: te lennél az a bestia, akit meg kell szelídíteni harminchét évente?
*Fél kézzel belemarkol a göndör hajzuhatagba, fordít egyet a csuklóján, hogy a nedves hajat rácsavarja. Nem húzza durván, csak épp annyira, hogy Lea ajkai ne érjék el. Most például nem tud jobbat elképzelni, mint hogy gyönyörködhessen a szeplős arcban.*
- Egyelőre még mindenféle ajzószer nélkül is van ereje a lenyugvónak. *nyugtatja meg Leát, aki minden bizonnyal rettenetesen aggódik, hogy Laort cserben hagyják férfiúi képességei. Természetesen a szavak mit sem érnek, igazán csak a tettek beszélnek. És most minden erejével azon van, hogy minél hamarabb és minél keményebben bizonyítson, de valami nem stimmel. Lea egyszerűen képtelen nyugton maradni, és végül sikeresen felül is kerekedik.*
- Mucika, mit csinálsz? *érdeklődik hanyatt fekve, ekkor már számottevő ruházat nélkül, miközben a göndör hajú lovaglóülésben elhelyezkedik rajta. Eszébe jut, hogy azt mucikámozta le, akit Arthenior nagyjai is úrnőmnek szólítanának kellő tisztelettel, és akinek majdnem odaveti, hogy a nőnek megvan a maga helye. Házban a konyhában, ágyban a férfi alatt. És hamarosan arra is rádöbben, hogy mindig érdemes új dolgokat kipróbálni, néhány apróságtól eltekintve. Mert Lea egészen őrjítően kezd el mozogni, és azonnal elfelejt mindent amit a nő helyéről gondolt.
Ebben a pillanatban eszébe sem jut, hogy Lea felhasználhatná az alkalmat arra, hogy bizonyos jeleket véssen a bőrébe, de ha tudná, egyáltalán nem biztos, hogy ellenezné. Mit lehet tudni, hátha minden újdonság ilyen érdekes.*
- Meg sem merem mondani, hogy kik tudnak ilyen altesti praktikákat. *vigyorog egy-egy különösen élvezetesre sikerül mozdulat után, de ordít róla, hogy egyáltalán nincs ellenére, hogy a göndör hajú ilyesmiben is ennyire jártas* Kezdem kapiskálni: te lennél az a bestia, akit meg kell szelídíteni harminchét évente?
*Fél kézzel belemarkol a göndör hajzuhatagba, fordít egyet a csuklóján, hogy a nedves hajat rácsavarja. Nem húzza durván, csak épp annyira, hogy Lea ajkai ne érjék el. Most például nem tud jobbat elképzelni, mint hogy gyönyörködhessen a szeplős arcban.*
6912. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-03 17:15:58
Üzenet elküldve: 2017-01-03 17:15:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*sikeresen elkanyarodnak a nősülés, sőt már a mesebeli lényeg legyőzését is csak érintőre veszi, sokkal fontosabb ennél, hogy úgy haladhatnak el a hálóteremig, hogy közben csak arra kell figyelni, hogy a heves csókolózás közben ne bukjanak orra, vagy ne boruljanak le hanyatt a lépcsőn. Szerencsére sikeresen érkeznek meg a céljukhoz, ráadásul eközben senki erre kószálóval nem futnak össze, így senki nem lesz tanúja annak a jelenetnek, hogy Laor a ledéren kibuggyanó vállú vezér fenekét markolja és eközben mindenről elfelejtkezve falják egymást. Ha látná ezt valaki, akkor joggal gondolhatná, hogy igen kiéhezett emberek alkalmi légyottját figyeli ki. A vacsora romjait látva viszont már valami sokkal többre is következtethet, nem holmi hirtelen jött ötlettől vezérelt kufircra.*
- Azt hittem, hogy nincs ellenedre, de ha nem megy, akkor kérhetünk Ziana csodaitalából!
*suttogja bele Laor fülébe, természetesen direkt húzza az agyát ezzel, no meg azzal is tisztában van, hogy ez a mostani sűrű hentergés hamarosan úgyis megcsappan. Nem azért, mert egymásra unnak, hanem csak azért, mert a kamaszos hév úgyis csillapodik, és akkor már képesek lesznek anélkül feküdni egymás mellett, hogy valamelyikük felülre kerekedjen. Most viszont még igenis hevesen igyekszik mindkettő, hogy maga alá gyűrhesse a másikat, Lea pláne nagyon szeretne felül lenni, még akkor is ha ez igen szentségtörő pozíció a másik szerint. Viszont ugye arról volt szó, Laor próba közben szeretné azt a bizonyos vésetet a bőrébe, ehhez pedig az az ideális pozíció, ha Lea van felül, eközben pedig elkápráztathatja Laort olyan rejtett izmainak a játékával, amiket az csak akkor érezhet, mikor nagy arasznyi mélyen benne van. Így nyilván a fájdalom is sokkal elviselhetőbb lehet, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is lohasztó. Persze még egyáltalán nincsen a kezében a célszerszám, pedig milyen remek alkalom lenne, Laor kezeit szépen kikötözhetné az ágy masszív, fából ácsolt fejéhez, aztán nekiesne, mint ork az anyjának. Nem, természetesen nem csinál ilyet, csupán meggörnyedve odahajol Laor mellkasához, hogy finoman megharapdálja és nyelve hegyével összenyalogassa ott, ahová azt a szignumot ő szánta. Csípője meg lágyan ring ehhez, és Laor megfelelő helyeken a szorítását is érezheti.*
*sikeresen elkanyarodnak a nősülés, sőt már a mesebeli lényeg legyőzését is csak érintőre veszi, sokkal fontosabb ennél, hogy úgy haladhatnak el a hálóteremig, hogy közben csak arra kell figyelni, hogy a heves csókolózás közben ne bukjanak orra, vagy ne boruljanak le hanyatt a lépcsőn. Szerencsére sikeresen érkeznek meg a céljukhoz, ráadásul eközben senki erre kószálóval nem futnak össze, így senki nem lesz tanúja annak a jelenetnek, hogy Laor a ledéren kibuggyanó vállú vezér fenekét markolja és eközben mindenről elfelejtkezve falják egymást. Ha látná ezt valaki, akkor joggal gondolhatná, hogy igen kiéhezett emberek alkalmi légyottját figyeli ki. A vacsora romjait látva viszont már valami sokkal többre is következtethet, nem holmi hirtelen jött ötlettől vezérelt kufircra.*
- Azt hittem, hogy nincs ellenedre, de ha nem megy, akkor kérhetünk Ziana csodaitalából!
*suttogja bele Laor fülébe, természetesen direkt húzza az agyát ezzel, no meg azzal is tisztában van, hogy ez a mostani sűrű hentergés hamarosan úgyis megcsappan. Nem azért, mert egymásra unnak, hanem csak azért, mert a kamaszos hév úgyis csillapodik, és akkor már képesek lesznek anélkül feküdni egymás mellett, hogy valamelyikük felülre kerekedjen. Most viszont még igenis hevesen igyekszik mindkettő, hogy maga alá gyűrhesse a másikat, Lea pláne nagyon szeretne felül lenni, még akkor is ha ez igen szentségtörő pozíció a másik szerint. Viszont ugye arról volt szó, Laor próba közben szeretné azt a bizonyos vésetet a bőrébe, ehhez pedig az az ideális pozíció, ha Lea van felül, eközben pedig elkápráztathatja Laort olyan rejtett izmainak a játékával, amiket az csak akkor érezhet, mikor nagy arasznyi mélyen benne van. Így nyilván a fájdalom is sokkal elviselhetőbb lehet, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is lohasztó. Persze még egyáltalán nincsen a kezében a célszerszám, pedig milyen remek alkalom lenne, Laor kezeit szépen kikötözhetné az ágy masszív, fából ácsolt fejéhez, aztán nekiesne, mint ork az anyjának. Nem, természetesen nem csinál ilyet, csupán meggörnyedve odahajol Laor mellkasához, hogy finoman megharapdálja és nyelve hegyével összenyalogassa ott, ahová azt a szignumot ő szánta. Csípője meg lágyan ring ehhez, és Laor megfelelő helyeken a szorítását is érezheti.*
6911. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-03 15:03:54
Üzenet elküldve: 2017-01-03 15:03:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kinyitja a száját, aztán becsukja. Akart mondani valamit, de inkább csak fintorog egy kicsit. Egy pillanatig nem gondolná, hogy ő ragaszkodik rögeszmésen valamihez, történetesen ahhoz, hogy házasodni kell. Éppen ellenkezőleg, Lea az, aki megátalkodottan ellenkezik. De biztos van rá valami oka. Például az, hogy nem is szereti, csak kell neki valaki, aki minden füttyentésre ugrik az ágyba. Ez is egy eshetőség, és mivel a nők aljassága közismert, ezt sem szabad figyelmen kívül hagynia a férfiembernek. Csak hát Laor úgy véli, elég jó emberismerő ahhoz, hogy az ilyesmit észrevegye. És úgy érzi, hogy ilyesmiről itt szó sincs.*
- Ha van egy kis szerencsém, akkor az a bizonyos harminchetedik esztendő tavaly volt, és egy ideig nyugtom lesz. *vigyorog arra a gondolatra, hogy hősiesen felajánlotta minden rendű és rangú szörnyetegek lemészárlását, lángoló szerelme jeléül, és ha minden jól megy, élete végéig nem fog látni egyet sem. Persze valahol legbelül van egy furcsa érzés, amit szavakkal igen nehéz lenne körülírni, de ha mégis megpróbálnánk, valami olyasmi jönne ki belőle, hogy egy frászt lehet ekkora mázlija, ez a tél lesz a harminchetedik.
De ezzel ráér később is foglalkozni, mivel Lea már a nyakába csimpaszkodik, és szinte dorombol. Ezt elégedetten veszi tudomásul, és azt veszi észre, hogy néha a legártatlanabb dolgok tudnak leginkább izgatóan hatni az emberre. Most például az a kecses mozdulat, ahogy Lea ledobja fejéről azt a rongyot és a vizes tincsek szétterülnek az arca körül. Mordul egyet, és már az ajtó felé tartanak, mivel most bizonyos ágyak próbája következik, nem ebédlőasztalaké. Míg odaérnek, kihasználja az időt, hogy csókokkal borítsa el a szeplős pofit és erős kézzel kapaszkodjon a lány fenekébe. Természetesen csak azért, nehogy az a földre pottyanjon. A lengére hagyott inget csak azért nem szaggatja le róla útközben, mert ha valakivel összefutnának az erődben, nehéz lenne a Vashegyen uralkodó trópusi hőségre fogni a hiányos ruházatot.*
- Azért észnél legyünk, mi vagyok én? Fedezőmén? Naponta többször?
*Csak mérsékelt lelkesedéssel morog, különösebben nincs ellenére, hogy ezt a próbatételt sűrűn állja ki. Legfeljebb akkor lesz kicsit morcos, ha a túlterhelés miatt egy szép napon Lea majd azzal nyugtatgatja, hogy felesleges kétségbe esnie, minden férfivel előfordul az ilyesmi. Majd később megpróbálják megint, addig nézegessen disznó pergameneket!
Talán említeni is felesleges, hogy ez nem egy ilyen alkalom, alaposan kitesz magáért. Az a szemtelen bögyös például biztos sápadna az irigységtől.*
*Kinyitja a száját, aztán becsukja. Akart mondani valamit, de inkább csak fintorog egy kicsit. Egy pillanatig nem gondolná, hogy ő ragaszkodik rögeszmésen valamihez, történetesen ahhoz, hogy házasodni kell. Éppen ellenkezőleg, Lea az, aki megátalkodottan ellenkezik. De biztos van rá valami oka. Például az, hogy nem is szereti, csak kell neki valaki, aki minden füttyentésre ugrik az ágyba. Ez is egy eshetőség, és mivel a nők aljassága közismert, ezt sem szabad figyelmen kívül hagynia a férfiembernek. Csak hát Laor úgy véli, elég jó emberismerő ahhoz, hogy az ilyesmit észrevegye. És úgy érzi, hogy ilyesmiről itt szó sincs.*
- Ha van egy kis szerencsém, akkor az a bizonyos harminchetedik esztendő tavaly volt, és egy ideig nyugtom lesz. *vigyorog arra a gondolatra, hogy hősiesen felajánlotta minden rendű és rangú szörnyetegek lemészárlását, lángoló szerelme jeléül, és ha minden jól megy, élete végéig nem fog látni egyet sem. Persze valahol legbelül van egy furcsa érzés, amit szavakkal igen nehéz lenne körülírni, de ha mégis megpróbálnánk, valami olyasmi jönne ki belőle, hogy egy frászt lehet ekkora mázlija, ez a tél lesz a harminchetedik.
De ezzel ráér később is foglalkozni, mivel Lea már a nyakába csimpaszkodik, és szinte dorombol. Ezt elégedetten veszi tudomásul, és azt veszi észre, hogy néha a legártatlanabb dolgok tudnak leginkább izgatóan hatni az emberre. Most például az a kecses mozdulat, ahogy Lea ledobja fejéről azt a rongyot és a vizes tincsek szétterülnek az arca körül. Mordul egyet, és már az ajtó felé tartanak, mivel most bizonyos ágyak próbája következik, nem ebédlőasztalaké. Míg odaérnek, kihasználja az időt, hogy csókokkal borítsa el a szeplős pofit és erős kézzel kapaszkodjon a lány fenekébe. Természetesen csak azért, nehogy az a földre pottyanjon. A lengére hagyott inget csak azért nem szaggatja le róla útközben, mert ha valakivel összefutnának az erődben, nehéz lenne a Vashegyen uralkodó trópusi hőségre fogni a hiányos ruházatot.*
- Azért észnél legyünk, mi vagyok én? Fedezőmén? Naponta többször?
*Csak mérsékelt lelkesedéssel morog, különösebben nincs ellenére, hogy ezt a próbatételt sűrűn állja ki. Legfeljebb akkor lesz kicsit morcos, ha a túlterhelés miatt egy szép napon Lea majd azzal nyugtatgatja, hogy felesleges kétségbe esnie, minden férfivel előfordul az ilyesmi. Majd később megpróbálják megint, addig nézegessen disznó pergameneket!
Talán említeni is felesleges, hogy ez nem egy ilyen alkalom, alaposan kitesz magáért. Az a szemtelen bögyös például biztos sápadna az irigységtől.*
6910. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-03 13:20:53
Üzenet elküldve: 2017-01-03 13:20:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ha igen, akkor mutass be az arának.
*Leának aztán igazán nincsen ellenére az, hogy Laor megnősüljön, és tulajdonképpen akkor nősül meg, amikor az neki tetszik, mert oké, hogy ő a thragok vezére, de azt ugye mégsem szabhatja meg, hogy ki kivel kösse, vagy ne kösse össze az életét. Szívesen össze is esketi a párokat, akár Laort is és a választottját. Természetesen most kihallani vél a sértődött(nek tűnő) kérdésből valami célzást, de nem különösebben törődik azzal, hogy amaz mire is célozgat. Egyszer csak abbahagyja, és megelégszik azzal, ami van. Vagy tényleg beállít az arával.*
- Reméltem is, hogy nem hátrálsz meg a nehézségek elől. Mert ugyanis a mesebeli állat csak holdtölte idején látható, és csak akkor, mikor bizonyos bolygók együtt állnak. Ami meg csak harminchét telente egyszer van, szóval a pontos időzítés is nagyon fontos.
*A jó időzítés mindig fontos, csak sajnos nem mindig jön össze. Mennyivel jobb lett volna, ha máskor találkoznak, mondjuk akkor, mikor épp nem szakad Lea nyakába ez a rengeteg felelősség. Bár bizonyos szempontból jó az időzítés, mert így legalább tud lazítani, beleveszni egy ölelésbe és várni a következőt egy újabb nap végén. Hogy kihasználja-e a férfi érzelmeit? Egy kicsit valószínűleg megteszi ezt, de szerencsére nem ridegen és számítóan, persze ki is tehetné a szűrét, amint megkapja azt, amire szüksége van, azonban ő szereti és nem csak az ölelését, de az utolsó hajszálát is, meg azt a lepcses száját is, amit csak nagyon nehéz befogni. Mert természetesen most is csak dumál és dumál, de Lea szereti hallgatni.*
- Óh, annál betegebb dolgok is vannak, minthogy azt szereti valaki, ha verik. És igen, igazad van, a pecsétes oklevél városi szokás. De mi nem vagyunk városi népek.
*Karjai már Laor nyaka, lábai pedig a dereka köré fonódtak, ujjai a haját túrják, a fejét pedig félre bólintja, hogy a férfi nehogy kihagyja a nyakának akkor csak egy icurka-picurka részét is. Elvigyorodik arra a gondolatra, hogy Laornak iszonyú mákja van, hogy Lea soványságából adódóan nem túl nehéz, így sérvet sem kell kapnia az ölbevevés műveletétől.*
- Nem, ezt naponta meg kell ismételned. Mindenre kiterjedő esküvésnek kell lennie, semmit ki nem szabad hagynod. Lehet, hogy naponta többször is.
*Fél kezével a fürdőlepedő után kap, amibe vizes haját bugyolálta, mielőtt kijöttek a fürdőből, visszatartani persze nem tudja, úgyhogy csak elkapja és a férfi háta mögött elegáns mozdulattal arra a lócára dobja, amin ülve vacsorázott. Haja persze nem száradt meg, viszont ebben a félvizes állapotban még göndörebb, mint egyébként szokott. Ráadásul hideg is, ahogyan Lea hátához ér, ha eddig nem volt libabőrös, hát akkor most már minden porcikája az, hasig kigombolt inggel pedig ez ragyogóan látszik is.*
- Ha igen, akkor mutass be az arának.
*Leának aztán igazán nincsen ellenére az, hogy Laor megnősüljön, és tulajdonképpen akkor nősül meg, amikor az neki tetszik, mert oké, hogy ő a thragok vezére, de azt ugye mégsem szabhatja meg, hogy ki kivel kösse, vagy ne kösse össze az életét. Szívesen össze is esketi a párokat, akár Laort is és a választottját. Természetesen most kihallani vél a sértődött(nek tűnő) kérdésből valami célzást, de nem különösebben törődik azzal, hogy amaz mire is célozgat. Egyszer csak abbahagyja, és megelégszik azzal, ami van. Vagy tényleg beállít az arával.*
- Reméltem is, hogy nem hátrálsz meg a nehézségek elől. Mert ugyanis a mesebeli állat csak holdtölte idején látható, és csak akkor, mikor bizonyos bolygók együtt állnak. Ami meg csak harminchét telente egyszer van, szóval a pontos időzítés is nagyon fontos.
*A jó időzítés mindig fontos, csak sajnos nem mindig jön össze. Mennyivel jobb lett volna, ha máskor találkoznak, mondjuk akkor, mikor épp nem szakad Lea nyakába ez a rengeteg felelősség. Bár bizonyos szempontból jó az időzítés, mert így legalább tud lazítani, beleveszni egy ölelésbe és várni a következőt egy újabb nap végén. Hogy kihasználja-e a férfi érzelmeit? Egy kicsit valószínűleg megteszi ezt, de szerencsére nem ridegen és számítóan, persze ki is tehetné a szűrét, amint megkapja azt, amire szüksége van, azonban ő szereti és nem csak az ölelését, de az utolsó hajszálát is, meg azt a lepcses száját is, amit csak nagyon nehéz befogni. Mert természetesen most is csak dumál és dumál, de Lea szereti hallgatni.*
- Óh, annál betegebb dolgok is vannak, minthogy azt szereti valaki, ha verik. És igen, igazad van, a pecsétes oklevél városi szokás. De mi nem vagyunk városi népek.
*Karjai már Laor nyaka, lábai pedig a dereka köré fonódtak, ujjai a haját túrják, a fejét pedig félre bólintja, hogy a férfi nehogy kihagyja a nyakának akkor csak egy icurka-picurka részét is. Elvigyorodik arra a gondolatra, hogy Laornak iszonyú mákja van, hogy Lea soványságából adódóan nem túl nehéz, így sérvet sem kell kapnia az ölbevevés műveletétől.*
- Nem, ezt naponta meg kell ismételned. Mindenre kiterjedő esküvésnek kell lennie, semmit ki nem szabad hagynod. Lehet, hogy naponta többször is.
*Fél kezével a fürdőlepedő után kap, amibe vizes haját bugyolálta, mielőtt kijöttek a fürdőből, visszatartani persze nem tudja, úgyhogy csak elkapja és a férfi háta mögött elegáns mozdulattal arra a lócára dobja, amin ülve vacsorázott. Haja persze nem száradt meg, viszont ebben a félvizes állapotban még göndörebb, mint egyébként szokott. Ráadásul hideg is, ahogyan Lea hátához ér, ha eddig nem volt libabőrös, hát akkor most már minden porcikája az, hasig kigombolt inggel pedig ez ragyogóan látszik is.*
6909. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-02 21:11:01
Üzenet elküldve: 2017-01-02 21:11:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- És ha igen?
*Csak talál egy kis alkalmat egy kis durcira. Persze nem kell nagyon komolyan venni, de miért ne akarhatna nősülni? Ezt aztán igazán nem Lea fogja eldönteni! Még a végén azt is kitalálja, hogy az ő beleegyezése is kell a dologhoz. Hát ezért nem szerencsés, ha egy nő kezébe hatalom kerül. Azonnal nagyon öntudatos lesz. De mit lehet csinálni? Mivel nem gyengeelméjű, felfogta, hogy Lea nem rajong a házasság intézményéért, így ezt nem is fogja nagyon erőltetni. Aztán kicsit furcsán néz a göndör hajúra, határozottan egyedinek érzi a thargok beavatási szertartását. Ami azt illeti, meglepődve veszi, hogy Lea ezt ilyen kedélyesen közli ezt vele. De ha neki ez kell... csak aztán ne legyen hiszti a dologból! A mondat második feléből végül világossá válik, hogy sajnálatos félreértés történt, rosszul hallotta. Nem lány, lény szőréről van szó.*
- Állok elébe! *húzza ki magát* Nem ijedek meg a nehézségektől és a kínokat is bírom: hallottam már ork költeményeket. És ha itt az a szokás, hogy szíjat hasítasz a hátamból, hát legyen.
*Elvigyorodik.*
- Sohasem értettem azokat, akik csak úgy tudnak fellelkesülni, ha ütik közben őket, de abban van valami bizarr módon izgalmas, hogy te vésed szét a hátam. És, ugye, a hagyomány fontos dolog. Az mégsem lehet, hogy hegtetoválás helyett Achim mester állítson ki egy díszes oklevelet a befogadásról. Az ilyen barbár szokásokat hagyjuk meg az arthenoriaknak!
*Ha akarná is folytatni, erre most nincs lehetősége, mert a karcsú, fehér nyak köti le a figyelmét. Gondosan végigcsókolja a fül tövéig, aztán mindkét kezével rámarkol a göndör hajú fenekére és ölbe kapja úgy, hogy ha Leának kedve van hozzá, lábaival átkulcsolhatja a derekát.*
- A kipróbálás közbent választanám. *dünnyögi kicsit elvarázsolva a lehető leghatásosabb ajzószertől, Lea illatától* Remélem ez a hűségeskü nem egy életre szól és viszonylag gyakran meg kell ismételni.
*Remélhetőleg Lea nem érti félre a dolgot, mert mégis kellemetlen lenne, ha hancúr helyett naponta vagdosná össze a hátát.*
- És ha igen?
*Csak talál egy kis alkalmat egy kis durcira. Persze nem kell nagyon komolyan venni, de miért ne akarhatna nősülni? Ezt aztán igazán nem Lea fogja eldönteni! Még a végén azt is kitalálja, hogy az ő beleegyezése is kell a dologhoz. Hát ezért nem szerencsés, ha egy nő kezébe hatalom kerül. Azonnal nagyon öntudatos lesz. De mit lehet csinálni? Mivel nem gyengeelméjű, felfogta, hogy Lea nem rajong a házasság intézményéért, így ezt nem is fogja nagyon erőltetni. Aztán kicsit furcsán néz a göndör hajúra, határozottan egyedinek érzi a thargok beavatási szertartását. Ami azt illeti, meglepődve veszi, hogy Lea ezt ilyen kedélyesen közli ezt vele. De ha neki ez kell... csak aztán ne legyen hiszti a dologból! A mondat második feléből végül világossá válik, hogy sajnálatos félreértés történt, rosszul hallotta. Nem lány, lény szőréről van szó.*
- Állok elébe! *húzza ki magát* Nem ijedek meg a nehézségektől és a kínokat is bírom: hallottam már ork költeményeket. És ha itt az a szokás, hogy szíjat hasítasz a hátamból, hát legyen.
*Elvigyorodik.*
- Sohasem értettem azokat, akik csak úgy tudnak fellelkesülni, ha ütik közben őket, de abban van valami bizarr módon izgalmas, hogy te vésed szét a hátam. És, ugye, a hagyomány fontos dolog. Az mégsem lehet, hogy hegtetoválás helyett Achim mester állítson ki egy díszes oklevelet a befogadásról. Az ilyen barbár szokásokat hagyjuk meg az arthenoriaknak!
*Ha akarná is folytatni, erre most nincs lehetősége, mert a karcsú, fehér nyak köti le a figyelmét. Gondosan végigcsókolja a fül tövéig, aztán mindkét kezével rámarkol a göndör hajú fenekére és ölbe kapja úgy, hogy ha Leának kedve van hozzá, lábaival átkulcsolhatja a derekát.*
- A kipróbálás közbent választanám. *dünnyögi kicsit elvarázsolva a lehető leghatásosabb ajzószertől, Lea illatától* Remélem ez a hűségeskü nem egy életre szól és viszonylag gyakran meg kell ismételni.
*Remélhetőleg Lea nem érti félre a dolgot, mert mégis kellemetlen lenne, ha hancúr helyett naponta vagdosná össze a hátát.*
6908. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-02 12:56:55
Üzenet elküldve: 2017-01-02 12:56:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Kovácsműhely//
//Khrosas//
*Szó szót követ a thargarodi kovácsműhely falai között, Hrothgaar sürgölődik kicsit, fel s alá mászkál a kis birodalmán belül. Kezei alatt szerszámok csörrennek, fogók kattannak, felszuszog a fújtató és felsóhajtanak a lángnyelvek; szinte életre kel a műhely. Közben persze nem mulasztja el a válaszadást sem.*
- A segédem leszel. Ami azt jelenti, hogy a kezem alá dolgozol. Ha kérek egy szerszámot, te megkeresed és ideadod. Ha azt mondom, hogy kezeld a fújtatót, odapattansz és nyomod a kart, amíg nem szólok, hogy elég. Ha az anyaggal kell dolgozni, azt csinálod. *Hangja tárgyilagos. Nem lefitymáló, vagy fellengzős.* A nap végén segítesz elpakolni, feltakarítani a műhelyt, kiviszed a hamut, hozol friss vizet a kútból, ilyesmik. *Sok, amit vár? Első hallásra talán igen, de mindennek megvan az értelme. Ha a leány hosszú távon szeretne dolgozni a törpe mellett, akkor mindez egy idő után alapvető tennivaló lesz.* Ha megsebesülsz, először ide jössz. A kisebb sebeket, égéseket, vágásokat én is ellátom. A komoly égést, vagy végtagvesztést már más kezeli, de reméljük, Chiari-nak nem kell majd szólni. És mi lesz, ha nem jól végzed a feladatod? *Ismétli meg a hegyesfülű leány kérdését.* Semmi. Idővel beletanulsz. Nem várok el tőled bravúrokat az első hetekben, hónapokban. Idővel szépen megtanulsz majd ezt-azt, ha tehetségesnek bizonyulsz, külön foglalkozom majd veled. Mindamellett... *Kezdene bele a következő mondatába, amikor is hirtelen megdermed a törpe. Fejét kicsit oldalra fordítja, mintha az egyik ablak felé fülelne.* Mi a fene? Hallod ezt? *Hangja elhalkul, ahogy meghallja a szelek hátán érkező üzenetet. Az ismerős hang fülébe suttogja mondanivalóját, Hrothgaar pedig pár pillanat múlva újra "régi önmaga" lesz.* Értem. *Motyogja, mintha válaszként szánná azt Worenth üzenetére.* Na hol is jártam? Ja ott, hogy büntetni nem nagyon szeretnék... legfeljebb, ha lopod a pipafüvem, vagy a készleteket. *Maga is levesz a tányérról egy újabb darab szárított húst. Tépe egy kisebb darabot és rágcsálás közben beszél tovább.* Épp most kaptam üzenetet Synmiráról, hogy a Szellemjáró tovább marad. Az egyik ottani mágiahasználó üzent a szelek szárnyán. Az előbb azt füleltem, de te nem hallhattad. Úgy látszik, tovább leszek kis-főnök, hehe. *Magyarázatot ad az elfnek, az iménti fura viselkedését illetően.* Na, de akkor nézzük csak, mit akartam. Dolgoztál-e már kovács keze alatt? Gondolom nem túl sokat. Kis apróságokkal kezdünk. Szegek, éket, patkók, kisebb foltozások, ilyesmik. Ja és még valami. Mivel a segédem leszel, ha megyek valahová, teszem azt, városba beszerző körútra, vagy valami kiküldetésre, te is jössz velem. Szóval előbb utóbb kapsz majd egy saját hátast is, szerintem. Mit akartam még? Nem tudom... Jobb lenne ez a hús, ha sörben puhítanám, de nem szeretem erre pazarolni a sört, tudod... *Szavai, gondolatai kissé csaponganak, de remélhetőleg Khrosas nem veszíti el a fonalat. Vagy ha esetleg mégis, idővel majd megszokja ezt is.* Jó, akkor kezdjük el. Ki akarsz valamit próbálni esetleg?
//Khrosas//
*Szó szót követ a thargarodi kovácsműhely falai között, Hrothgaar sürgölődik kicsit, fel s alá mászkál a kis birodalmán belül. Kezei alatt szerszámok csörrennek, fogók kattannak, felszuszog a fújtató és felsóhajtanak a lángnyelvek; szinte életre kel a műhely. Közben persze nem mulasztja el a válaszadást sem.*
- A segédem leszel. Ami azt jelenti, hogy a kezem alá dolgozol. Ha kérek egy szerszámot, te megkeresed és ideadod. Ha azt mondom, hogy kezeld a fújtatót, odapattansz és nyomod a kart, amíg nem szólok, hogy elég. Ha az anyaggal kell dolgozni, azt csinálod. *Hangja tárgyilagos. Nem lefitymáló, vagy fellengzős.* A nap végén segítesz elpakolni, feltakarítani a műhelyt, kiviszed a hamut, hozol friss vizet a kútból, ilyesmik. *Sok, amit vár? Első hallásra talán igen, de mindennek megvan az értelme. Ha a leány hosszú távon szeretne dolgozni a törpe mellett, akkor mindez egy idő után alapvető tennivaló lesz.* Ha megsebesülsz, először ide jössz. A kisebb sebeket, égéseket, vágásokat én is ellátom. A komoly égést, vagy végtagvesztést már más kezeli, de reméljük, Chiari-nak nem kell majd szólni. És mi lesz, ha nem jól végzed a feladatod? *Ismétli meg a hegyesfülű leány kérdését.* Semmi. Idővel beletanulsz. Nem várok el tőled bravúrokat az első hetekben, hónapokban. Idővel szépen megtanulsz majd ezt-azt, ha tehetségesnek bizonyulsz, külön foglalkozom majd veled. Mindamellett... *Kezdene bele a következő mondatába, amikor is hirtelen megdermed a törpe. Fejét kicsit oldalra fordítja, mintha az egyik ablak felé fülelne.* Mi a fene? Hallod ezt? *Hangja elhalkul, ahogy meghallja a szelek hátán érkező üzenetet. Az ismerős hang fülébe suttogja mondanivalóját, Hrothgaar pedig pár pillanat múlva újra "régi önmaga" lesz.* Értem. *Motyogja, mintha válaszként szánná azt Worenth üzenetére.* Na hol is jártam? Ja ott, hogy büntetni nem nagyon szeretnék... legfeljebb, ha lopod a pipafüvem, vagy a készleteket. *Maga is levesz a tányérról egy újabb darab szárított húst. Tépe egy kisebb darabot és rágcsálás közben beszél tovább.* Épp most kaptam üzenetet Synmiráról, hogy a Szellemjáró tovább marad. Az egyik ottani mágiahasználó üzent a szelek szárnyán. Az előbb azt füleltem, de te nem hallhattad. Úgy látszik, tovább leszek kis-főnök, hehe. *Magyarázatot ad az elfnek, az iménti fura viselkedését illetően.* Na, de akkor nézzük csak, mit akartam. Dolgoztál-e már kovács keze alatt? Gondolom nem túl sokat. Kis apróságokkal kezdünk. Szegek, éket, patkók, kisebb foltozások, ilyesmik. Ja és még valami. Mivel a segédem leszel, ha megyek valahová, teszem azt, városba beszerző körútra, vagy valami kiküldetésre, te is jössz velem. Szóval előbb utóbb kapsz majd egy saját hátast is, szerintem. Mit akartam még? Nem tudom... Jobb lenne ez a hús, ha sörben puhítanám, de nem szeretem erre pazarolni a sört, tudod... *Szavai, gondolatai kissé csaponganak, de remélhetőleg Khrosas nem veszíti el a fonalat. Vagy ha esetleg mégis, idővel majd megszokja ezt is.* Jó, akkor kezdjük el. Ki akarsz valamit próbálni esetleg?
6907. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-01 14:33:51
Üzenet elküldve: 2017-01-01 14:33:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szerencse, hogy Laor nem gondolatolvasó, mert így tényleg megspórolják a felháborodást, és az azzal járó raplit. Meg akkor Laor valami egészen másra használná a száját, és attól Lea helyes kis mellbimbói nem meredeznének, hanem a hideg futkosna a hátán. A hetykén meredező cicik sokkal kellemesebbek, érzésre neki, látványra pedig Laornak.*
- Óh drágám a Thargodar Vérszövetség nem kíván ilyen hangzatos esküket, hiszen nem nősülni készülsz.
*Mondhatni, hogy Lea érti a célzást, csak éppen firtatni nem akarja. Megmondta már, hogy nem lesz senki asszonya, vagy legalábbis hivatalosan nem. Most ajánlott fel neki egy polcot, meg egy fiókot, ezzel már minimum is félhivatalossá válik a dolog, legalább a törzstagok számára. Kívülállók számára pedig szeretne megmaradni annak, ami eddig is volt, vagyis függetlennek, már amennyire független lehetett Kagantól, bár az ő kapcsolatukról is csak a belsőbb körökben tudtak.*
- Nem drágám, egy nagyon távoli, szinte mesebelinek tetsző helyről kell elhozd egy mesebeli lény szőrét, vagy szarvát, esetleg a mesebeli lényt magát. Ha ezt teljesítetted, akkor szépen rakunk egy nagy máglyát és annak fényében az egész hátadat teli vésem ezzel a szimbólummal. Persze egy nyekkenés nélkül kell elviselned, mert ha csak egy kicsit is megnyikordulsz akkor ledobunk a toronyból, majd a húsodból lakmározunk, miután szétcsattant a fejed a sziklán.
*ez remélhetőleg elég barbárosnak hangzik. Pedig az egészből csak a máglya az igaz, de az sem feltétlenül. Évek óta nem volt ilyen szertartás a Vashegyen, és valahogy manapság már nem is tudja elképzelni. Achim, amint belevési a rúnát az alkoholtól megsárgult bőrébe? Vagy az a tündérke, Mofeta? Nem, vannak szokások, amiknek veszniük kell egy idő után. De Hrothival majd beszél, hogy készítsenek medálokat, amiket mindenki hordhat a nyakában. Na, ez milyen remek ötlet. Ettől függetlenül nagyon is imponálónak találja, hogy Laor a bőrére is felvésetné, azt mégsem lehet csak úgy levenni, mint holmi nyakláncot.*
- Mivel én vagyok a törzsfő, ezért én döntök arról, hogy a törzs befogad-e.
*Ismét odahúzza magához Laor fejét, de ezúttal nyaktájékra, hogy a fülébe suttoghasson.*
- Mivel én vagyok a Szellemjáró, ezért én készítem el neked. Amikor akarod, akár most, akár azután, hogy kipróbáltuk az ágyamat.
*Mert számtalan helyet próbáltak már, de az valahogy kimaradt eddig, ami a legkézenfekvőbb lenne.*
- Az ágyunkat. Vagy akár kipróbálás közben is. Hm?
*Szerencse, hogy Laor nem gondolatolvasó, mert így tényleg megspórolják a felháborodást, és az azzal járó raplit. Meg akkor Laor valami egészen másra használná a száját, és attól Lea helyes kis mellbimbói nem meredeznének, hanem a hideg futkosna a hátán. A hetykén meredező cicik sokkal kellemesebbek, érzésre neki, látványra pedig Laornak.*
- Óh drágám a Thargodar Vérszövetség nem kíván ilyen hangzatos esküket, hiszen nem nősülni készülsz.
*Mondhatni, hogy Lea érti a célzást, csak éppen firtatni nem akarja. Megmondta már, hogy nem lesz senki asszonya, vagy legalábbis hivatalosan nem. Most ajánlott fel neki egy polcot, meg egy fiókot, ezzel már minimum is félhivatalossá válik a dolog, legalább a törzstagok számára. Kívülállók számára pedig szeretne megmaradni annak, ami eddig is volt, vagyis függetlennek, már amennyire független lehetett Kagantól, bár az ő kapcsolatukról is csak a belsőbb körökben tudtak.*
- Nem drágám, egy nagyon távoli, szinte mesebelinek tetsző helyről kell elhozd egy mesebeli lény szőrét, vagy szarvát, esetleg a mesebeli lényt magát. Ha ezt teljesítetted, akkor szépen rakunk egy nagy máglyát és annak fényében az egész hátadat teli vésem ezzel a szimbólummal. Persze egy nyekkenés nélkül kell elviselned, mert ha csak egy kicsit is megnyikordulsz akkor ledobunk a toronyból, majd a húsodból lakmározunk, miután szétcsattant a fejed a sziklán.
*ez remélhetőleg elég barbárosnak hangzik. Pedig az egészből csak a máglya az igaz, de az sem feltétlenül. Évek óta nem volt ilyen szertartás a Vashegyen, és valahogy manapság már nem is tudja elképzelni. Achim, amint belevési a rúnát az alkoholtól megsárgult bőrébe? Vagy az a tündérke, Mofeta? Nem, vannak szokások, amiknek veszniük kell egy idő után. De Hrothival majd beszél, hogy készítsenek medálokat, amiket mindenki hordhat a nyakában. Na, ez milyen remek ötlet. Ettől függetlenül nagyon is imponálónak találja, hogy Laor a bőrére is felvésetné, azt mégsem lehet csak úgy levenni, mint holmi nyakláncot.*
- Mivel én vagyok a törzsfő, ezért én döntök arról, hogy a törzs befogad-e.
*Ismét odahúzza magához Laor fejét, de ezúttal nyaktájékra, hogy a fülébe suttoghasson.*
- Mivel én vagyok a Szellemjáró, ezért én készítem el neked. Amikor akarod, akár most, akár azután, hogy kipróbáltuk az ágyamat.
*Mert számtalan helyet próbáltak már, de az valahogy kimaradt eddig, ami a legkézenfekvőbb lenne.*
- Az ágyunkat. Vagy akár kipróbálás közben is. Hm?
6906. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-01 13:24:57
Üzenet elküldve: 2017-01-01 13:24:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Most már kifejezetten szerencse, hogy Laor nem gondolatolvasó, mert most alaposan megsértődne. Átlagos? Ő? Hát hogy? Persze, valóban az, amennyiben nem a legvitézebb kardforgató a környéken, nem nagy mágus vagy rímfaragó és egyáltalán. Átlagos, de hogy ezt meg is állapítsák róla... na, azt már nem! Szerencsére erről mit sem tud, így egy látványos jelenetet megspóroltak maguknak.*
- Hát vésd, édesem, úgysem akarok már hömphmmr... *elfúlnak a szavai, de ezúttal nem a nagy szerelemtől vagy a megindultságtól. Egyszerűen csak nem egyszerű érthetően beszélni úgy, hogy az ember arcát puha domborulatokhoz szorítják. De ki akarna olyankor beszélni? Főleg úgy, hogy Lea nyilvánvalóvá teszi, most nem ezt várja el tőle. És a közhiedelemmel ellentétben nem beszélni szeret és tud legjobban. Bár tény, hogy ezzel szívesen megy mások agyára, főleg ha az illetőt látványosan zavarja a locsogás. Viszont így nem csak a beszéd, a légzés is nehezebben megy, ezért egy idő után csak elhúzza a fejét a dekoltázstól. Eddigre persze már minden apró részletét összecsókolta.*
- Itt. És örökre. *elvigyorodik* Egészségben és betegségben, bőségben és ínségben, boldogságban és szomorúságban, a sírig vagy tovább. Igen, még mindig a Thargodar Vérszövetségről beszélek. Vagy nem.
*A maga részéről egyáltalán nem tartaná szörnyű dolognak, hogy ha egyszer nemcsak mint szeretők lennének együtt, bár ezt mostanában még biztos nem fogja firtatni. Ahhoz túl eleven még a toronyban borostyánba fagyott törzsfő emléke, Lea gondolataiban pedig biztosan még annál is elevenebb. Persze minden sokkal egyszerűbb és kényelmesebb lenne, ha Lea nem lenne a thargok vezére, de ez csak kevésbé érdekli. Szereti és passz. Most már csak a részleteken kell gondolkodnia. Nem mintha attól tartana, hogy a rítus vérfürdővel járna, de jobb tisztázni az ilyesmit. Meg aztán azt is illene túlzott jajgatás nélkül tűrni a többi tharg színe előtt, hogy Lea valami bugylibicskával karistolja össze a bőrét.*
- És hogy megy ez? A törzs színe-java összegyűl a Radkraalban, nekem pedig bátorságpróbát kell bemutatnom? Parázson járnom? Esetleg párbajozni egy szabadon választott városőrrel?
*Természetesen nem űzne gúnyt a thargok hagyományaiból, de Leát nem úgy ismerte meg, mint aki hisztérikusan ragaszkodik az ilyesmikhez és szinte vallásos tisztelettel viseltetik irántuk.*
*Most már kifejezetten szerencse, hogy Laor nem gondolatolvasó, mert most alaposan megsértődne. Átlagos? Ő? Hát hogy? Persze, valóban az, amennyiben nem a legvitézebb kardforgató a környéken, nem nagy mágus vagy rímfaragó és egyáltalán. Átlagos, de hogy ezt meg is állapítsák róla... na, azt már nem! Szerencsére erről mit sem tud, így egy látványos jelenetet megspóroltak maguknak.*
- Hát vésd, édesem, úgysem akarok már hömphmmr... *elfúlnak a szavai, de ezúttal nem a nagy szerelemtől vagy a megindultságtól. Egyszerűen csak nem egyszerű érthetően beszélni úgy, hogy az ember arcát puha domborulatokhoz szorítják. De ki akarna olyankor beszélni? Főleg úgy, hogy Lea nyilvánvalóvá teszi, most nem ezt várja el tőle. És a közhiedelemmel ellentétben nem beszélni szeret és tud legjobban. Bár tény, hogy ezzel szívesen megy mások agyára, főleg ha az illetőt látványosan zavarja a locsogás. Viszont így nem csak a beszéd, a légzés is nehezebben megy, ezért egy idő után csak elhúzza a fejét a dekoltázstól. Eddigre persze már minden apró részletét összecsókolta.*
- Itt. És örökre. *elvigyorodik* Egészségben és betegségben, bőségben és ínségben, boldogságban és szomorúságban, a sírig vagy tovább. Igen, még mindig a Thargodar Vérszövetségről beszélek. Vagy nem.
*A maga részéről egyáltalán nem tartaná szörnyű dolognak, hogy ha egyszer nemcsak mint szeretők lennének együtt, bár ezt mostanában még biztos nem fogja firtatni. Ahhoz túl eleven még a toronyban borostyánba fagyott törzsfő emléke, Lea gondolataiban pedig biztosan még annál is elevenebb. Persze minden sokkal egyszerűbb és kényelmesebb lenne, ha Lea nem lenne a thargok vezére, de ez csak kevésbé érdekli. Szereti és passz. Most már csak a részleteken kell gondolkodnia. Nem mintha attól tartana, hogy a rítus vérfürdővel járna, de jobb tisztázni az ilyesmit. Meg aztán azt is illene túlzott jajgatás nélkül tűrni a többi tharg színe előtt, hogy Lea valami bugylibicskával karistolja össze a bőrét.*
- És hogy megy ez? A törzs színe-java összegyűl a Radkraalban, nekem pedig bátorságpróbát kell bemutatnom? Parázson járnom? Esetleg párbajozni egy szabadon választott városőrrel?
*Természetesen nem űzne gúnyt a thargok hagyományaiból, de Leát nem úgy ismerte meg, mint aki hisztérikusan ragaszkodik az ilyesmikhez és szinte vallásos tisztelettel viseltetik irántuk.*
6905. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-01 11:17:30
Üzenet elküldve: 2017-01-01 11:17:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Eldac//
*Alyot nem érdekli különösebben az, hogy mások nem abban hisznek, mint amiben ő, és a törzse. A törzs pedig sosem volt vallásilag fanatikus, és nem érdekelte őket a mások hite, amíg mások is békében hagyták őket a sajátjukkal. Persze az még a Szellemek idejében volt, azóta itt az Alvó Isten.*
- Az Alvó Isten a mondáink szerint egy olyan isten, aki egy másik világból érkezett, onnan, ahonnan az őseink is.
*minden tharg gyerek ezeken a meséken nő fel, úgyhogy mind nagyon jól ismerik ezeket, egyebekben meg a tharg van olyan rátarti fajta, hogy teljes mértékben el is higgye azokat a meséket, hogy ők valójában egy másik világ szülöttei, és ezért különlegesek.*
- Hát nem törpe, bár ki tudja? Lehet, hogy van a vérében az is. Csak a szakálla nem olyan szép.
*Ha Dharren ilyen beszédet hallana, akkor lehet, hogy csikorgatná a fogait, és megcsattogtatná a kilencfarkú macskát. Persze Dharren is érti a viccet, csak nem szereti, mikor az ő kárára röhögcsélnek. Márpedig Alyo kuncog kicsit. Aztán abbahagyja és kérdőn néz a kormos képűre.*
- Mármint olyan kalandra gondolsz, hogy elmenjek felfedezni a barlangokat és hazatérjek valami ritka, de igen mérgező állat tetemével? Vagy olyan kalandra, hogy kikezdenél velem?
*Nem mintha bármelyikben is benne lenne, hiszen nem egy kalandor fajta, és hát ki akar ritka, de igen mérgező állatokkal viaskodni? Csak megsérül, vagy talán a fogát is otthagyja. Alyonak meg sosem voltak ilyen ambíciói. A másfajta kalandba meg azért nem lenne benne, mert a szíve már foglalt a múlt éjszaka óta.*
*Alyot nem érdekli különösebben az, hogy mások nem abban hisznek, mint amiben ő, és a törzse. A törzs pedig sosem volt vallásilag fanatikus, és nem érdekelte őket a mások hite, amíg mások is békében hagyták őket a sajátjukkal. Persze az még a Szellemek idejében volt, azóta itt az Alvó Isten.*
- Az Alvó Isten a mondáink szerint egy olyan isten, aki egy másik világból érkezett, onnan, ahonnan az őseink is.
*minden tharg gyerek ezeken a meséken nő fel, úgyhogy mind nagyon jól ismerik ezeket, egyebekben meg a tharg van olyan rátarti fajta, hogy teljes mértékben el is higgye azokat a meséket, hogy ők valójában egy másik világ szülöttei, és ezért különlegesek.*
- Hát nem törpe, bár ki tudja? Lehet, hogy van a vérében az is. Csak a szakálla nem olyan szép.
*Ha Dharren ilyen beszédet hallana, akkor lehet, hogy csikorgatná a fogait, és megcsattogtatná a kilencfarkú macskát. Persze Dharren is érti a viccet, csak nem szereti, mikor az ő kárára röhögcsélnek. Márpedig Alyo kuncog kicsit. Aztán abbahagyja és kérdőn néz a kormos képűre.*
- Mármint olyan kalandra gondolsz, hogy elmenjek felfedezni a barlangokat és hazatérjek valami ritka, de igen mérgező állat tetemével? Vagy olyan kalandra, hogy kikezdenél velem?
*Nem mintha bármelyikben is benne lenne, hiszen nem egy kalandor fajta, és hát ki akar ritka, de igen mérgező állatokkal viaskodni? Csak megsérül, vagy talán a fogát is otthagyja. Alyonak meg sosem voltak ilyen ambíciói. A másfajta kalandba meg azért nem lenne benne, mert a szíve már foglalt a múlt éjszaka óta.*
6904. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2017-01-01 10:23:03
Üzenet elküldve: 2017-01-01 10:23:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo//
*A Gödör tehát elrettentésnek és foglyoknak van fenntartva. Pazar.*
- Az Alvó Istennek, hmm. *Eldacnak fogalma sincs, hogy ki-vagy micsoda az Alvó Isten. Azt már tudja, hogy megjelent néhány és csatázott is, de név szerint nem ismeri őket. Ami azt illeti a darabszámmal sincs tisztában. Eddigi élete során csak az elemekben hívőkkel találkozott, nyilván ez egy új helyzet neki is. Mivel őt még nem szólította meg egyik sem, nem érzi a késztetést, hogy esetleg higgyen az egyikükben. Még az Alvó Istenben sem, amire van némi bizonyíték. Hacsak nem valami trükk és a Hadúr mondjuk meghalt és így próbálják rávenni a Thargokat, hogy higgyenek. Egyelőre a sötételf ifjúnak ez kevés bizonyíték bármire is, ráadásul nem is nagyon érdekli. Úgy van vele, hogy ő a saját szerencséjét kovácsolgatja és nincs szüksége semmilyen entitásra ahhoz, hogy előrébb jusson. Ha pedig egyszer vége lesz, azt csakis önmagának köszönhesse, ne kelljen hálát adnia senki másnak. Alyo viszont nagyon úgy néz ki, hogy hisz a vezérében, ezen keresztül pedig az Alvó Istenben. ~Hát, ez már az ő dolga, nekem semmi beleszólásom ebbe. A kétkedést meghagyom magamnak.~ Nem akarja kérdésekkel befolyásolni a lány hitét, neki minden bizonnyal többet jelent Kagan Thargodar, mint neki valaha is fog. Kivéve, ha varázslatos módon visszatér.*
- Talán törpe, hogy morog? *Viccelődik és az ajkai is mosolyra húzódnak. Nem hiszi, hogy az lenne, hiszen egészen magas törpének kéne akkor lennie Dharrennek, fajának csúcsa. Megnézne egy ilyen példányt, félelmetes lehet. A morgást a törpékkel asszociálni pedig egyáltalán nem igaz, csak hát ilyeneket hallott Eldac életében. A hideg viszont kezd beköltözni a tagjaiba, és ő hiába bírja jól, nem akarja a másikat kitenni ennek, ezért felajánlja Alyonak, hogy induljanak, a büszke Tharg lány pedig igent is mond erre.*
- Na, ez a beszéd. *Utat mutat a lánynak a taverna felé, azt már ő is tudja merre van, egyszer megszállt ott. Jól fog esni némi melegítő ital, meg ő személy szerint enne is néhány falatot.*
- És Alyosa mennyire szereti a kalandokat? Vagy tán megállapodott már és nem tüzeli fel a harc, csak a meleg kandalló, és az édes sütemények illata? *Hecceli picit a lányt, aki még ereje teljében van, hiszen fiatal emberegyednek néz ki. El is indul a Taverna felé, reménykedik, hogy a lány nem veszi zokon a kérdését.*
*A Gödör tehát elrettentésnek és foglyoknak van fenntartva. Pazar.*
- Az Alvó Istennek, hmm. *Eldacnak fogalma sincs, hogy ki-vagy micsoda az Alvó Isten. Azt már tudja, hogy megjelent néhány és csatázott is, de név szerint nem ismeri őket. Ami azt illeti a darabszámmal sincs tisztában. Eddigi élete során csak az elemekben hívőkkel találkozott, nyilván ez egy új helyzet neki is. Mivel őt még nem szólította meg egyik sem, nem érzi a késztetést, hogy esetleg higgyen az egyikükben. Még az Alvó Istenben sem, amire van némi bizonyíték. Hacsak nem valami trükk és a Hadúr mondjuk meghalt és így próbálják rávenni a Thargokat, hogy higgyenek. Egyelőre a sötételf ifjúnak ez kevés bizonyíték bármire is, ráadásul nem is nagyon érdekli. Úgy van vele, hogy ő a saját szerencséjét kovácsolgatja és nincs szüksége semmilyen entitásra ahhoz, hogy előrébb jusson. Ha pedig egyszer vége lesz, azt csakis önmagának köszönhesse, ne kelljen hálát adnia senki másnak. Alyo viszont nagyon úgy néz ki, hogy hisz a vezérében, ezen keresztül pedig az Alvó Istenben. ~Hát, ez már az ő dolga, nekem semmi beleszólásom ebbe. A kétkedést meghagyom magamnak.~ Nem akarja kérdésekkel befolyásolni a lány hitét, neki minden bizonnyal többet jelent Kagan Thargodar, mint neki valaha is fog. Kivéve, ha varázslatos módon visszatér.*
- Talán törpe, hogy morog? *Viccelődik és az ajkai is mosolyra húzódnak. Nem hiszi, hogy az lenne, hiszen egészen magas törpének kéne akkor lennie Dharrennek, fajának csúcsa. Megnézne egy ilyen példányt, félelmetes lehet. A morgást a törpékkel asszociálni pedig egyáltalán nem igaz, csak hát ilyeneket hallott Eldac életében. A hideg viszont kezd beköltözni a tagjaiba, és ő hiába bírja jól, nem akarja a másikat kitenni ennek, ezért felajánlja Alyonak, hogy induljanak, a büszke Tharg lány pedig igent is mond erre.*
- Na, ez a beszéd. *Utat mutat a lánynak a taverna felé, azt már ő is tudja merre van, egyszer megszállt ott. Jól fog esni némi melegítő ital, meg ő személy szerint enne is néhány falatot.*
- És Alyosa mennyire szereti a kalandokat? Vagy tán megállapodott már és nem tüzeli fel a harc, csak a meleg kandalló, és az édes sütemények illata? *Hecceli picit a lányt, aki még ereje teljében van, hiszen fiatal emberegyednek néz ki. El is indul a Taverna felé, reménykedik, hogy a lány nem veszi zokon a kérdését.*
6903. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 21:48:51
Üzenet elküldve: 2016-12-31 21:48:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Eldac//
*Daranel említésére bólint, megszemléli a sötételf képét és mintha nem lenne összeverve, bár Daranel egyrészt nem arra utazott, hogy bucira verjen bárkit, másrészt meg ilyen bőrszínnel nem annyira szembeötlő pár véraláfutás.*
- Ó igen, ez pont arra való, amire gondolod, hogy való. Remek találmány.
*A Thargok maguk találták ki, és sikerrel is alkalmazzák, elég nagy az elrettentő ereje már csak az említésének ahhoz is, hogy a pofák súlyba kerüljenek. Jó, Laor pofája pont nem, és Alyonak dunsztja sincs arról miért nem retten meg tőle. Ez is dühítő abban a fickóban, nem csak az, hogy piszkálja Aoneert és Aoneer miatt őt is.*
- Azért vált szoborrá, mert az Alvó Istennek áldozta magát.
*Arcán látszik a csodálat, mindig is csodálta Kagant, és az áldozata miatt csak még jobban csodálja.*
- Dharren egy kábé veled egyforma magas fickó, folyton morog valamin, de amúgy jó arc.
*Alyo elég könnyen barátkozik, és nem is lehet könnyen kihozni a sodrából, nem is kifejezetten harcos alkat, éppen csak annyira bánik jól az egyes fegyverekkel, mint az okvetlenül muszáj. Kapuőrnek kiváló, de csatába nem való.*
- Lemehetünk a Tavernába, ha gondolod, jó a kaja, meg van innivaló is. Egyébként én született Tharg vagyok!
*büszkén húzza ki magát, végtére is van mire büszkének lenni, itt van például rögtön ez az erőd. Szerelemgyerek egyébként, az anyja sosem árulta el, hogy ki is az apja, de Alyo egy ideje már tudja, hogy Syoud az apja, nehéz nem észrevenni a közöttük lévő hasonlóságot. Syoudról meg mindenki tudja, hogy kedveli a csinos nőket, az anyja pedig kifejezetten az volt, már amíg el nem vitte pár téllel ezelőtt a tüdőgyulladás, még a vándorlás alatt. Sokan meghaltak akkor, és azóta is csak fogyatkozik a thargok száma. Utánpótlás persze van szerencsére.*
*Daranel említésére bólint, megszemléli a sötételf képét és mintha nem lenne összeverve, bár Daranel egyrészt nem arra utazott, hogy bucira verjen bárkit, másrészt meg ilyen bőrszínnel nem annyira szembeötlő pár véraláfutás.*
- Ó igen, ez pont arra való, amire gondolod, hogy való. Remek találmány.
*A Thargok maguk találták ki, és sikerrel is alkalmazzák, elég nagy az elrettentő ereje már csak az említésének ahhoz is, hogy a pofák súlyba kerüljenek. Jó, Laor pofája pont nem, és Alyonak dunsztja sincs arról miért nem retten meg tőle. Ez is dühítő abban a fickóban, nem csak az, hogy piszkálja Aoneert és Aoneer miatt őt is.*
- Azért vált szoborrá, mert az Alvó Istennek áldozta magát.
*Arcán látszik a csodálat, mindig is csodálta Kagant, és az áldozata miatt csak még jobban csodálja.*
- Dharren egy kábé veled egyforma magas fickó, folyton morog valamin, de amúgy jó arc.
*Alyo elég könnyen barátkozik, és nem is lehet könnyen kihozni a sodrából, nem is kifejezetten harcos alkat, éppen csak annyira bánik jól az egyes fegyverekkel, mint az okvetlenül muszáj. Kapuőrnek kiváló, de csatába nem való.*
- Lemehetünk a Tavernába, ha gondolod, jó a kaja, meg van innivaló is. Egyébként én született Tharg vagyok!
*büszkén húzza ki magát, végtére is van mire büszkének lenni, itt van például rögtön ez az erőd. Szerelemgyerek egyébként, az anyja sosem árulta el, hogy ki is az apja, de Alyo egy ideje már tudja, hogy Syoud az apja, nehéz nem észrevenni a közöttük lévő hasonlóságot. Syoudról meg mindenki tudja, hogy kedveli a csinos nőket, az anyja pedig kifejezetten az volt, már amíg el nem vitte pár téllel ezelőtt a tüdőgyulladás, még a vándorlás alatt. Sokan meghaltak akkor, és azóta is csak fogyatkozik a thargok száma. Utánpótlás persze van szerencsére.*
6902. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 20:23:04
Üzenet elküldve: 2016-12-31 20:23:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Vakmerő
//Alyo//
- Ó, ez nagyszerű. *Habár a nagy mosolygása, vagy elrévedése már eltűnt a lánynak, Eldac nem bánja, hiszen belemegy a körbevezetésbe. Remélhetőleg mindent meg fog látni, mert Alyo lelkesnek tűnik, hiszen máris bele is kezd a bemutatásba. Először ismerős helyre mennek, a Párbaj Köréhez.*
- Itt már voltam, Daranel itt mérte fel harci tudásom, vagy ilyesmi. *Végtére nem tudta meg, hogy mi lett a konklúzió vele kapcsolatban. De igazán nem vallott kudarcot. A lány ritmusában lépdel mellette, és egyelőre issza a szavait. Minden csepp információ fontos lehet most, és később is. A következő állomás Gödör névre hallgat, ami egy elég mély ahhoz, hogy börtönnek legyen használható.*
- Azt hiszem, hogy ezt tudom mire való. *Dünnyög előre, majd elindulnak fel a gyilokjáróra, ott is mindent megjegyez, amit csak kell, és most először pillantja meg a Hadúr szobrát.*
- Tudod, hogy miért vált szoborrá pontosan? *Az utolsó szót azért megnyomja, hiszen hallottak egy mindenkinek szóló beszámolót Leandanától a gyűlésen. *
- Igen, Laorral már találkoztam. Dharren neve nem ismerős. Ő miféle? *Mármint faji, nemi és minden tekintetben. Az a biztos, hogy a problémásabb embereket minél távolabbról ki lehessen szúrni, hogy megfelelő felkészültséggel kezelni lehessen. A trónteremben csak cicceg egyet, sosem érdekelte a hivalkodó hely. Márpedig minden trónterem arról szól, hogy ki az úr a háznál.*
- Most már bújjunk be valami melegebb helyre, azt hiszem elsőre elég ennyi is. Egyébként később is érdekelne ilyen kis körút. Te mióta vagy itt? *Érdeklődik, miközben reménykedik abban, hogy valamivel kellemesebb helységben folytatják tovább.*
- Ó, ez nagyszerű. *Habár a nagy mosolygása, vagy elrévedése már eltűnt a lánynak, Eldac nem bánja, hiszen belemegy a körbevezetésbe. Remélhetőleg mindent meg fog látni, mert Alyo lelkesnek tűnik, hiszen máris bele is kezd a bemutatásba. Először ismerős helyre mennek, a Párbaj Köréhez.*
- Itt már voltam, Daranel itt mérte fel harci tudásom, vagy ilyesmi. *Végtére nem tudta meg, hogy mi lett a konklúzió vele kapcsolatban. De igazán nem vallott kudarcot. A lány ritmusában lépdel mellette, és egyelőre issza a szavait. Minden csepp információ fontos lehet most, és később is. A következő állomás Gödör névre hallgat, ami egy elég mély ahhoz, hogy börtönnek legyen használható.*
- Azt hiszem, hogy ezt tudom mire való. *Dünnyög előre, majd elindulnak fel a gyilokjáróra, ott is mindent megjegyez, amit csak kell, és most először pillantja meg a Hadúr szobrát.*
- Tudod, hogy miért vált szoborrá pontosan? *Az utolsó szót azért megnyomja, hiszen hallottak egy mindenkinek szóló beszámolót Leandanától a gyűlésen. *
- Igen, Laorral már találkoztam. Dharren neve nem ismerős. Ő miféle? *Mármint faji, nemi és minden tekintetben. Az a biztos, hogy a problémásabb embereket minél távolabbról ki lehessen szúrni, hogy megfelelő felkészültséggel kezelni lehessen. A trónteremben csak cicceg egyet, sosem érdekelte a hivalkodó hely. Márpedig minden trónterem arról szól, hogy ki az úr a háznál.*
- Most már bújjunk be valami melegebb helyre, azt hiszem elsőre elég ennyi is. Egyébként később is érdekelne ilyen kis körút. Te mióta vagy itt? *Érdeklődik, miközben reménykedik abban, hogy valamivel kellemesebb helységben folytatják tovább.*
6901. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2016-12-31 19:38:02
Üzenet elküldve: 2016-12-31 19:38:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Eldac//
- Nagyon örvendek Eldac. Épp nincsen semmi dolgom, így hát körbe tudlak vezetni itt is, meg a városban is.
*Előbb Amon Ruadh városa, majd pedig az erőd felé mutat.*
- Kezdjük talán itt.
*Már el is indul, először a Párbaj köre irányába, amit Eldac ugyan már ismer, de Alyo nem tudhatja, hogy ismeri. Ezek után a Gödör következik, majd a gyilokjáróra is felmásznak. Onnan remekül rálátni a városra, így el tudja mutogatni, hogy hol mit is lát, kit hol talál. Amott a hosszúházakban alhat, arrafelé Achim kancellár irodáját találhatja a Radkraalban, ahol a gyűlés is volt a minap. Megfordulva ott van ugye a kovácsműhely, ahol a vörös törpe, Hrothi dolgozik és él. A Hrallban ugye Kagan lakott az emeleten, de ő most éppen szobor, látni innen is.*
- Hát akit én a helyedben elkerülnék, az Laor. Valamiért túl nagy a pofája. De egyébként jólelkű népek laknak itt. Jah meg Dharren, nála könnyű kihúzni a gyufát, de amúgy tök igazságos fickó.
*Ha megunták a metsző szélben a falon való fagyoskodást, akkor Alyo megmutatja a tróntermet is. Aztán pedig tulajdonképpen szívesen veszi a baráti beszélgetést is egy melegebb helyen. És lám milyen jó, hogy felhagyott az ábrándozással, még egy új arcot is megismerhetett, akinek egyelőre úgy tűnik, hogy a legnagyobb hibája az az, hogy sötételf. Annyi baj legyen, legalább nem ork, mert az orkokat szívből gyűlöli, úgy, mint minden tharg.*
- Nagyon örvendek Eldac. Épp nincsen semmi dolgom, így hát körbe tudlak vezetni itt is, meg a városban is.
*Előbb Amon Ruadh városa, majd pedig az erőd felé mutat.*
- Kezdjük talán itt.
*Már el is indul, először a Párbaj köre irányába, amit Eldac ugyan már ismer, de Alyo nem tudhatja, hogy ismeri. Ezek után a Gödör következik, majd a gyilokjáróra is felmásznak. Onnan remekül rálátni a városra, így el tudja mutogatni, hogy hol mit is lát, kit hol talál. Amott a hosszúházakban alhat, arrafelé Achim kancellár irodáját találhatja a Radkraalban, ahol a gyűlés is volt a minap. Megfordulva ott van ugye a kovácsműhely, ahol a vörös törpe, Hrothi dolgozik és él. A Hrallban ugye Kagan lakott az emeleten, de ő most éppen szobor, látni innen is.*
- Hát akit én a helyedben elkerülnék, az Laor. Valamiért túl nagy a pofája. De egyébként jólelkű népek laknak itt. Jah meg Dharren, nála könnyű kihúzni a gyufát, de amúgy tök igazságos fickó.
*Ha megunták a metsző szélben a falon való fagyoskodást, akkor Alyo megmutatja a tróntermet is. Aztán pedig tulajdonképpen szívesen veszi a baráti beszélgetést is egy melegebb helyen. És lám milyen jó, hogy felhagyott az ábrándozással, még egy új arcot is megismerhetett, akinek egyelőre úgy tűnik, hogy a legnagyobb hibája az az, hogy sötételf. Annyi baj legyen, legalább nem ork, mert az orkokat szívből gyűlöli, úgy, mint minden tharg.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10075-10094