//Kovácsműhely//
*Turrog kissé fáradt szemekkel pislant fel vázlataiból. Kezével dörzsöli meg nyúzott arcát, majd halovány mosoly kúszik ábrázatára. ~Igen, ennek működnie kell.~ Nyugtázza magában a törpe, majd feltápászkodva székéből kinyújtóztatja izmait.*
- Bris, Hrothgaar, egy percre ha lehet! *Szól moderált hangerővel a két mesternek, majd megvárja amíg azok megjelennek (már ha megjelennek).* Van itt két megrendelés a Thargodar ház részéről, amit jobb lenne elintézni minél hamarabb. Bris úrfi, hogyha jól tudom téged felvilágosítottak azokkal a ládákkal kapcsolatban, amit Achim mester kért tőlünk, ugye? *Kérdezi komoran a tudóstól.* Amint akad egy kis időd, állj össze Hrothgaar mesterrel és alkossátok meg ezeket. Jó feladat lesz ez kettőtöknek. Ha nem csal a megérzésem mindketten megtaláljátok benne a részeteket. ~Persze hogy megtalálják. A thargodaroknak nem egy egyszerű láda kell, hanem valami furmányos zárszerkezetet vagy hasonló, különben nem bízták volna Brisre a tervezést. Szerencsére Hrothgaar is készen áll a munkára, hogy a láda ténylegesen is összeálljon, ne csak papíron~ *Mereng magában a törpe, majd kissé izgatottan asztalához invitálja a két mestert.* Ezt pedig, nézzétek meg mindketten... Bris úrfi, azthiszem ez magának igazán új élmény lesz. *Teszi hozzá felnevetve, ahogy három széles pergamentet terít ki a hosszú asztallapon. Fajtársa már látta egyik tervének alaprajzait. Az ismerős rajzot kissé átalakítva az asztal jobb szélén láthatja, amiről ugyanaz a merev, szoborszerű alak bámul vissza rá, ami eddig.*
- A klánnak harcosokra van szüksége, mi pedig a varázslókkal karöltve biztosítani fogjuk ezt. Isurii kisasszony a hasonszőrű mágusok összehívásán dolgozik, mi pedig ezeken fogunk a következő napokban. *torkán finoman megköszörüli, majd hozzáértő, üzleties hangon folytatja* Van egy ige, amivel élettelen tárgyakba Lelkeket lehet ültetni. Mi ezt a mágiát fogjuk felhasználni hogy olyan fegyvereket alkossunk, amik magukat forgatják. Élő szerkezetek! A műhely legnagyobb munkája. Ezek itt megfordíthatják a háborút, bizony! *Jelenti ki büszkén a törpe, majd kezét a balszélső (már ismerős figurára emeli.* Ez egy majdnem teljesen tömör vas szobor, melynek ízületeit csapágyak és hasonló, csigaszerű alkatrészek helyetesítik. Díszitésnek tiszta aranyat használunk majd. *folytatja ujjaival magyarázva a terveket. A papíron egy igen megtermett vértzett férfi alakja látható, széles vállakkal és hosszú karokkal. A testet tetőtől talpig rúnákkal díszitett páncélszerű lapok és lemezek borítják, mely ha végül is jobban belegondolunk, maga a lény teste. Hiszen egy gólem maga a mozgó páncélzat, nem? Persze, ha páncél alatt jónéhány mázsa tömör acélt értünk.* Na most, ő lenne itt a testvére. *Turrog kezét a másik lapra csúsztatja, amin egy igen hasonló, azonban kissé másabb alak pihen. Méretében is testalkatában szinte ugyanolyan, azonban apró eltérések könnyen megfigyelhetőek. Ezt a gólemet helyenként nem arany, hanem ezüst dísziti, páncélja menetét pedig igen eltérő, tekervényes motívumok futják körbe. Mindkét gólem fejét különböző, hegyes sisak takarja, aminek rostélyai mögött mintha kékesen üveg vagy kristály csillogna.* A szemek csak dísznek vannak, azonban ki tudja, jobb meghagyni őket. Ki tudja, hogyan működik ez a varázslat. *teszi hozzá félvállról, majd arrébbtolva a két papirost egy jóval nagyobbat húz középre.
A látvány lenyűgöző. A harmadik pergamenten valami egészen különleges, eddig valószínűleg soha nem látott pislog vissza szigorúan a három férfira. Turrog arcát széles mosoly tarkítja. Talán a tervező (vagyis inkább atyai) büszkeség az oka.*
- Ez, uraim, maga a megtestesült csoda. *Szólal meg végül szemét le sem emelve a papirosról.* Több mint három tanna fém, négy karmos láb, áramvonala fej és ah, azok az álkapcsok. *teszi hozzá felsóhajtva. Be kell lássa, ilyen szépe talán még az óhazában sem terveznek. A pergamentról egy páncélozott, négylábú lény látható profil nézetből, kitátott szájjal. Az igen áramvonalas gólem egyáltalán nem hasonlít előző társaira, sokkal inkább valami földalatti szörnyetegre. Lábai erős karmokban végződnek, szájában pedig széles, hegyes agyarak virítanak. Mivel egy gólem képtelen étkezni, ezeket a fogakat csupán egyetlen dologra használhatja: harcra.*
- A két gólem kisebb mágiával fog életre kellni, míg ő egy jóval komolyabb varázslat hatása alatt... reméljük, legalább is. *fejezi be, felemelve kezeit* Ha minden jól sül el, ezek a szörnyetegek megmenthetik a szűrünket a csatában. Vizsgáljátok jól át őket, amint pedig elkészültetek a ládákkal kezdjetek hozzá az előkészületekhez. Szükségünk lesz jónéhány öntőformára, méretes szegecsekre, vegyes fémekre, aranyra és ezüstre. Az utóbbiakat bízzátok rám, bejárást kaptam a Thargodarok készleteibe, azonban van néhány személyre szabott feladatom. *Ezzel jónéhány kisebb papirost emel fel az asztaltól, amikkel Hrothgaar felé fordul. A méreteket, számokat és rajzokat tartalmazó papírokat egyből a kovács kezébe helyezi.* Földi, a te dolgod lesz a vas megmunkálásra és formálása. Amint visszatérnek az alkalmazottjaim a piacról rögtön melléd is rendelek egyet, azzal úgy rendelkezel majd ahogyan csak akarsz. Ne sajnáld tőle a munkát, a bányakocsiknál dolgozott, fogott már kalapácsot a kezében. Bris úrfi! *most pedig az ifjú tudósra pillant, akinek szintén a kezébe nyom néhány tekercset. Ezek jóval több számot és kisebb rajzokat tartalmaznak.* A te részed volna az apró alkatrészek kivitelezése. Csupán csigák, néhány zsanérszerű elem és hasonlók. Nem túl fárasztó munka, azonban annál fontosabb! Igen nagy pontosságot igényel ezek összerakása, hiszen a gólemek finom mozgása múlik majd rajta. Könnyen meglehet, hogy egy jól összeszorított ököl vagy könnyen hajló boka fog életeket megmenteni a csatatéren. Megbirkóztok vele? *Kérdezi végül a két mesterre pillantva. Ha vannak krédesek, azokat illedelmesen megvárja és megválaszolja, majd pedig az asztal letakarítva néhány pergamentet csomagol össze.
Alig néhány perc múlva meg is érkezik a három munkás, akik megrakott szekérrel hozzáértően a műhely elé fordulnak a hivatali szekérrel. Nem sokat teketóriáznak, hozzáértő mozdulatokkal kezdi behurcolni a nehéz rakományt a helyiségbe: vizeshordók, friss szerszámok, jóméhány zsáknyi szén és hasonló munkaeszközök landolnak a raktárban.*
- Görös, be az üllő mellé! *Parancsol rá az egyikre, aki feszes léptekkel a megbeszélt helyre siet.* Mostantól Hrothgaar mesterre figyelj, de kövesd minden szavát pontosan. Hrothgaar mester, ő volna itt Görös, akit említettem neked. Rendelkezz vele ahogy a munka igényli, a műhely állja a fizetését. Baga, Kornél! *Kiált ki finoman a kovácsműhely nyitott ajtaján a szekérnél várakozó alakokhoz.* Szerezzetek friss lovat, indulunk a bányába meg az írnokhoz! Sok fém kell ide!